Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257.szám

Ä SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 257. szám. ARA: 50 FIM.ER. 1957. november 1. péntek. ma a vroletartai eqyesoueteiq I i.kkkkíkkkkKtkkkkkkkkkkkkkkkkkAkkkkkLkkLi.íkHkkkhkkkikklj , f 3 M A 8 SZAM U NKSQL i Negyven évvel ezelőtt CSALÁDI KÖRBEN Esy gépgyár talpraállt 3 fTTTTTTfTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTrfTTTTTTTTTTTmfm Falusi kul túr munkánk szervezéséneknéhány kérdése\ KuHurmunkánk a felszabadulás óta igen sokat fej­lődött. Lehetővé teszi ezt a fejlődést államunk, társa­dalmi szerveink anyagi támogatása, szervező munkája. A dolgozók anyagi helyzetének javulása — a felszabadu­lás előtti helyzettel szemben — szintén nagyobb lehető­séget ad a kultúrmunka fejlődésére. Emelkedett az olva­sók, a könyvvásárlók száma, valamint összehasonlíthatat­lanul több munkás látogatja filmszínházainkat, szín­házainkat. A lehetőségek azonban koránt sincsenek kihasználva. A kulturáltság nem növekedett olyan széles körben és talán olyan mértékben sem, mint ahogyan az anyagi helyzet változott, A dolgozók, s a vezető káderek igényessége sem emelkedett megfelelően. Sok funkcionárius és dolgozó nem él társadalmi életet. A hiányérzetük ugyan meg­van ezzel kapcsolatban, de mivel ez nincs megfelelően irányítva, ■ a kulturális igényük helytelen úton - nyer ki­elégítést. Sok értelmes, jóképességű brigádvezető, mű­szaki vezető van, alóli a kulturálódási, művelődést váll­rándítással intézik el és ahelyett, hogy magukat művel­nék, felkészültségüket fokoznák azt az időt és anyagia­kat — amit erre fordíthatnának — a kocsmában töltik ci. Bizonyos mértékben ez is a társadalmi élet hiány­érzetét tükrözi, nem növeli azonban kulturáltságát, ellenkezőleg, káros szenvedélyek rabjává teszi. Durva, pontatlan, felelőtlen embereket nevel, ha időben nem nyújtunk segítséget, Vannak helyek, mint például Kunszentmárton, vagy Kunhegyes, ahol megkísérlik, hogy a gépállomás, állami gazdaság, ezenkívül a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgo­zók Szakszervezete, a Vízgépészeti üzem, a MEDOSZ, a tsz-ek, a KISZ és végül a járási kulturház építsen ló kul- túréletet. Természetesen mindegyik önállót, saját rende­zéssel és ami ezzel jár, saját anyagiakkal. Ez nyilvánvalóan a színvonalra rányomja a bélyegét. Egyik szervezet sem tud maradandót, elég színvonalasat alkotni. Itt nemes versengésről — a kultúra érdekében — szó sem lehet. Előfordul azonban, hogy az anyagiakért van versengés, ha nem is éppen nemesnek nevezhető. Érthető iß, hogy szétaprózva minden szervnek kevés az az anyagi eszköz, amelyet kulturális célokra tud fordí­tani. így azután gyakran az eszköz céllá válik. Szegé­nyes lévén a felszerelés — és az soha sem elég gazdag — a bevételért való küzdelem megelőzi a tanító, nevelő, nemesen szórakoztató, a szocialista kultúráért folyó küzdelmet. Ezek a nagy alföldi községek ezért gyakran nem tud­nak még olyat sem produkálni, mint egy-egy kisebb község. Ennek egyszerű a magyarázata. A kisebb köz­ségekben fel sem merül a különválás gondolata, e ott rendszerűit egységes falusi kultúrmunka folyik. A fent- cmlített nagyobb községekben viszont nem tudnak össze­állítani egy-egy jelentősebb kórust, vagy zenekart. A színjátszó csoportok is gyakran gyérek és színvonal­talanok. A szovjet gazdasági küldöttség vezetője e utazott Szíriából Damaszkusz (TASZSZ). — Dzsabara, a Szíriái Legfőbb Gazdasági Tanács elnöke kedden fogadást rendezett P. V. Nyikitym és a szovjet gazdasági küldöttség tisztele­tére. A fogadáson a szíriai miniszterelnök Dzsabarát és Nyikityint magas szíriai ér­demrenddel tüntette ki. P. V. Nyikityin, a szovjet gazdasági küldöttség vezető­je szerda reggel Damaszkusz- ból Kairóba repült, innen folytatja útját Moszkva felé. ---------- ■■■■■ Albán iában megszün»et- lék a jegyrendszert, leszállították az árakat, felemelték a béreket Tirana (ATA). A tiranai rádió szerdán délután kö­zölte az Albán Népköztársa­ság Minisztertanácsának és az Albán Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának határo­zatát a jegyrendszer teljes megszüntetéséről, a szabad­piaci élelmiszer-áraknak, va­lamint az iparcikkek és az élelmiszerek egységárának leszállításáról, a munkások és alkalmazottak bérének felemeléséről, a nyugdíjak, az ösztöndíjait, a családi pótlé­kok felemeléséről,. a kötelező beszolgáltatás! árak feleme­léséről és a mezőgazdasági terményfeleslegek árainak a kiskereskedelmi egységárak alapján történő rendezéséről. ÚJRA ITTHON Tíznapos tanulmányút után hazatért a Szóvjetünióban járt parasztküldöttség. A résztvevők Szolnoik megyei párt- és gazda­sági vezetők, akik visszaadták a látoga­tást, melyet a kisújszállási nagykun napok alkalmával megyénkben járt szovjet ven­dégeink tettek;' A dolgozó nők gondjairól tanácskozol! a szolnoki tanács VB, A Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szer­dai ülésén a dolgozó nők és általában a nőik helyzetéről tárgyalt. A vitát alapos tájé­kozódási munka előzte meg. A városi nötanács a szak- szervezettel együtt brigádo­kat szervezett s ezek tapasz­talatára alapozta jelentését. Elöljáróban megállapították: noha a munkában a nők ál­talában hiánytalanul helytáll­nak, emellett háztartást ve­zetnek és gyermekeiket ne­veinek, nincsenek képviselve a különböző vezetési poszto­kon. A kimondottan női mun­kát igénylő üzemeken és vál­lalatokon kívül más üzemek nem szívesen alkalmaznak nőket, legfeljebb csak admi­nisztratív . vagy takarító mun­kára. Különösen feltűnő az idegenkedés velük szemben, ha tanítani, nevelni kell őket a szakmára. Az üzemek, vállalatok, hi­vatalok vezetői jobbára be­tartják a munika törvény- könyvének idevonatkozó ré­szét. Azonban szívesen figyeL Ev vége a karcagi Haladás Tszcs-ben men kívül hagyják a sajátos nő: gondokat.- Rossz szemmel nézik, — főleg a férfi dolgo­zók —, ha valamelyik anya gyermeke betegsége miatt mulaszt, vagy ő maga gyen­gélkedik. Nem lehet túldí- csérni azt a módszert sem, amit a Ruházati Vállalatnál tapasztaltak. Azt, hogy go­rombák az asszonyokhoz, s egyesek szándékosan nehezí­tik munkájukat; Sok esetben nehézségek elé állítja a dolgozó nőket az, hogy a gyerekek egyrészc délután jár iskolába s ilyen­kor nem tudják ellenőrizni felkészültségüket, sem azt, mi van velük, míg iskolába nem mennek. A színvonal emelésének ezeken a helyeken a helyes szervezés is feltétele. Ha ezeket az erőket összefognánk méretében, színvonalában, tartalmában, a jelenleginél sokkal nagyobbat, értékesebbet lehetne alkotni. Erre a célra igen alkalmasnak kínálkozik a községekben lévő állami vagy szakszervezeti támogatást élvező kulturház, melyet a kulturális élet központjává lehetne termi. Itt lehetne az erők összefogásával színjátszó-, tánccsoportot, zenekart működtetni és működésük zavartalan feltételeit biztosíta'ni. Ez az összefogás a színvonal emelését is biz­tosítaná. Lehetne ezt olyan együttműködési elvekre építeni, r melyek az üzemi kulturálódás önállóságát nemhogy csökkentenék, hanem hatékonyságát sokszorosára növel­nék. Ehhez természetesen az szükséges, hogy az illeté­kes üzemek, szervek meglássák ennek a jelentőségét és összefogjanak a színvonalasabb kultúrmunka érdeké­ben. Kunhegyesen vannak már erre jó elgondolások, kezdeményezések. Az üzemek dolgozói nagy érdeklődés­sel kísérik. Azt szeretnék, ha minél előbb, de legalább a tél folyamán élénk kulturális élet bontakozna ki Kun­hegyesen. Más községekben is el lehet ezen gondolkodni, bizonyosan haszonnal fog járni. Csepesz István, a MEDOSZ megyei elnöke Négy megye szakemberei hároméves tervet készítetlek a Tiszántúl gépesítésére Szolnok megye országgyűlési képviselői a közel­múltban Csongrád, Békés és Hajdú megye országgyűlési képviselőivel együtt megvitatták a Tiszántúl gépesítésé­nek problémáját. A megbeszélésen arról határoztak, bogy felkérik a négy megye mezőgazdasági szakembereit ké­szítsenek tervet arravonatkozólag milyen tennivalók szükségesek és milyen gépeket kell elsősorban heszerezui, hogy a nehéz kötött tiszántúli talajokon is eredményesen tudjak használni. A négy megye gcpállomási igazgató­ságának szakemberei megtették az errevonatkozó javas­latukat. A tiszántúli megyékre vonatkozólag hároméves gépesítési tervet készítettek. A tervben szerepel többek között a tiszántúli gép­állomások korszerűsítése, a nehéz lánctalpas traktorok arányának növelése és olyan munkagépek használata, — amelyek a2 eddigieknél sikeresebben dolgoznak. A szak­emberek javaslatait az országgyűlési képviselőcsoportok isnpét megvitatják és azután az országgyűlés mezőgazda- sági bizoltságáuak terjesztik fel jóváhagyás végett. EGÉSZEN BEESTELEDIK, mire a karcagi Haladás Termelőszövetkezeti Csoport székhazához érek. Az épületben már sötét van, csupán az udvaron foglala­toskodik néhány ember. Az egyik éppen a nagykaput nyitja ki, hogy a gépállomás vontatója beférhessen. A traktorosok ter­ményt szállítanak. Az utolsó fuvart még aznap biztonságba akarják Helyezni, ha már megtermett, ne vesszen Itárba. Hátha eső lesz az éjjel. A székház udvarán Csaba Józseffel, d tszcs egyik idős tagjáiml ismerleedem. — Annakidején őrá bízták a közösség pénz­ügyeinek kezelését, s évek óta ellátja azt becsülettel. Arról tájékoztat, hogy a Ha­ladás Tszcs-ben eredményes volt az esz­tendő. Egyedül rizsből nem sikerült úgy a termés, ahogyan azt váriák. Tavasszal nem kapott a tszcs megfelelő vetőmagot, a Dunghan Shalit vetették el, s abban igen nagy kárt tett a bruzóne és a köd. A tszcs tagjai azonban nem csügged­tek, bár a rizs terméskiesése alaposan le­csökkentette a jövedelmet, anyagi gond­jaik azért mégsem lesznek az idén. A jól megalapozott gazdaság nemcsak rizster­meléssel foglalkozik. A szövetkezetben például búzából már 11.40 mázsa termett holdanként. Ebből jelentős terület 1952-ben, ami­kor a tszcs azt rendszeres művelés alá vette, alig lóét, két és fél mázsás gabona­terméssel fizetett. EHHEZ TERMÉSZETESEN hozzá kell fűzni azt is, hogy a tszcs tagoknak köte­lességük rendszeresen, istállótrágyázni a szántóföldet. Az az elv uralkodik a Hala­dás Tszcs-ben, aki a talajerő pótlásáról nem gondoskodik, annak nincs helye a csoportban. Szerencsére, ilyen ember nem akadt közöttük. Évente a szántóterület negyedrészét istállótrágyázza a tagság. Ez megtörtént az idén is, de nemcsak ez, ha­nem 350 hold mélyszántás is készen van. Ezenkívül a kenyér- és takarmánygabona vetőmag a földben. Elsőnek a kollektív területet vetették be, M/ert ilyen is van a karcagi fytigüás Tszcsrpen, A SZÖVETKEZETNEK 2037 kot. hold földje van, s ebből 1007 holdat közösen művelnek. Aki a közös területen dolgozik, annak munkaegységet írnak a javára. De nemcsak a javára írják, hanem előleget is fizetnek. Minden héten 8 forintot munka­egységenként. Erre az alapot megadja, hogy a szövetkezeti csoport szívesen foglalkozik ipari növények szerződése- termcTésévcl. Az idén 30, jövőre mintegy 40 holdén ter­melnek cukorrépát, s nem ritka az olyan tszcs tag, aki egy holdat is vállalt a cu­korrépatermelésből. Azért mondom, hogy vállalt, mert az ilyesmi önként megy a Haladás Tszcs-ben. Csőreg Sándorék 1951, a. tszcs megalakulása óta tagjai a Haladás­nak, de még soha nem szorullak arra, hogy a boltban vásároljanak cukrot. Az idén is kaptak több mint másfél mázsát a beszál­lított répa után, s egyéb járandóságot. AZTÁN ARRÓL TÁJÉKOZTAT Csaba József, hogy a tszcs évröl-évre gyarapítja a közös vagyont. Van már 20 férőhelyes szarvasmarhaistálló, ebbe most vásárolnak tenyészállatokat. 400 férőhelyes juh-ho- dályt is építettek, hogy el tudják helyezni a közös juhrállományt, ami ugyan még csak 100 darabból áll, de jövőre megkét­szereződik, vagy háromszorozódik. Aztán vásároltak kisebb mezőgazdasági gépeket, szerszámokat, amelyeket szintén a közös területen használnak. De kölcsönadják azoknak a tszcs tagoknak, akik azt igénylik. A Halgdás Tszcs-ben nincsen műve­letlen föld. Még a termelésből kikapcsolt rizstelepcket is hasznosítják. Azon kukori­cát, napraforgót, zabot termeltek, sőt egy részébe vörösherét vetettek, amelyet ön­töztek, hogy több termést adjon. Van is három olyan kazal szénája, a tszcs-nek, hogy csodájára járnak az idegenek. ILYENKOR, ŐSZ VÉGÉN, amikor csökken a munka kint a szántóföldön, a tszcs-tagok egyrésze a csoport székhazában dolgozik. Seprűt kötnek. Öt hold cirok ve­tése volt ebben az évben a Haladásnak, annak a termését dolgozzák fel. Lesz is belőle néhány ezer seprű. Jó pénzt hoz a házhoz, és elfoglaltságot jelent a tszcs- lag<&nal$} ^ ____ __ ____ss_kg = Mi ndebben a szomorú az, hogy a vállalatok legtöbbje valami egységes, a tanácstól kiinduló megoldásra vár, ahelyett, hogy saját maguk kigondolnának, és tennének valamit; Nehéz helyzeben van az egyedülálló nők jórésze. — Rendszerint elég alacsony a fizetésük, ugyanakkor drága, kényelmetlen albérleti szo­bákban laknak. Érdekesen alakul a tsz-elv­ben dolgozó nőik helyzete. Munkában szihte felveszik a versenyt a férfi tagokkal, megbecsülik a közös vagyont, mégis a legalacsonyabb veze­tői posztot is féltik tőlük. Be­bizonyosodott dolog pedig, hogy azok a nők, akik a leg­kisebb figyelmességet, elis­merést tapasztalják, igen há­lásak, szorgalmasak tudnak lenni. A Megyei Tanácsnál pl. szinte minden nő dolgozó arról beszél mostanában, hogy a szakszervezet külön­böző háztartási gépeket szer­zett be, amit használati díj ellenében igénybe vehetnek. így könnyebben, jobban, ke­vesebb gonddal dolgozhatnak, a hivatalba is, otthon is. Javaslatok is hangzottakéi, amit a vita során elfogadott végrehajtó bizottság. Töbhek között azt, hogy a nőtanács, a szakszervezet és az ipari osztály vegye számba a mun­kalehetőségeket, ahová a 14—78 éves lányokat elhe­lyezhetik, hogy ne az időfe- csérlés. hanem a munka, felé *ereljük figyelmüket. Számos feltevés, gondolat hangzott még el a vb. ülésen, amik azt bizonyítják, hogy nem szabad szemelő! tévesz­teni a dolgozó nők gondjait, . gg bo sg 'VrrVTVTTVTTTVTTTTTTTTTVT*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom