Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-20 / 247. szám

A tömegek között végzett politikai munka néhány tapasztalata és módszere Jászfelsőszentgyörgyön Szeptember 14-i lap­számunkban irtunk arról, hogy Jászíelsöszentgyörgyön a (községi pártbizottság érté­kelte a tömegek között vég­zett politikai munkát. Az elvtársak véleménye szerint bizony hosszú ideig elfeled­keztek a pártszervezet ten­nivalóiról e területen. Inkább a párt belső ügyeivel fogla­latoskodtak. Nem alakították ki még a megfelelő módsze­reket, amelyek segítségével hatékonnyá tehetik a párt­­szervezet felvilágosító mun­káját' a pártonkívüliek kö­zött. A tömegszervezeteket is eléggé magukra hagyták, a párt vezetői nem kérdez­ték meg rendszeresen a tö­­megszei’vezetekben dolgozó kommunistáktól, milyen gondjaik vannak és milyen segítséget igényelnének a szervezetek életéneik kibon­­l akoz tatásához. Akadták Jész­­í elsőszen tgyörgyön is olyan elvtársak-, akik azt a néze­tet vallották: „Csak az a fon­tos, hogy a mi kezünkben legyen a fegyver:' S ezzel akarva, akaratlanul kimond­ták. hogy a párt erejét nem politikájának helyességében és igazságában vélik, hanem az erőszakban, a parancsol­gatásban. Ezek az elvtársak nem értik meg pártunk fi­gyelmeztetését, hogy a fegy­ver a kommunisták kezében mindenkor csak rendszerünk ellenségei ellen irányul. A becsületes, jószándéícú pár­­tonkivüli dolgozók megnye­rése a tömegek között vég­zett felvilágosító munkával történik. A párt mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy politikáját és ál­láspontját a különböző kér­désekben megmagyarázza a dolgozóknak, ha ezt elhanya­golta, vagy más eszközökhöz nyúlt, téves úton járt. ami meg is bosszulta magát. A dolgozók nem értették és így nem is támogatták s2íwel­­iélekkel a párt célkitűzéseit. Tessék-lásisék módon, vagy a kényszerítő körülmények ha­tása alatt cselekedtek. Ha minden időkben szem előtt kell tartani a pártnak a tö­megek közötti politikai mun­kát. úgy a jelenlegi helyze­tünk még hatványozottabban követeli meg. Sok olyan nyi­tott kérdésre várnak választ a dolgozók, amelyekről még csak keveset, vagy igen bi­zonytalanul szóltak a kom­munisták. Erről beszéltek a jászfelsőszentgyörgvi elvtár­sak is, amikor elhatározták, hogy küzdenek a politikai munka iránti közömbösség ellen. S határozott választ adnak minden olyan kérdés­re. amely a dolgozókat fog­lalkoztatja. Legyen az kis. vagy nagy probléma, vagy éppen az ellenség szájíze szerinti kérdés. Az utóbbi is akad, ahogy másutt, úgy Jászíelsöszentgyörgyön is. ■ Szervezetté teszik a politikai 3 munkát, határozták él a 3 pártbizotiségi ülésen az elv- 2 társak. S következetesek is 2 maradtak, mert olyan akció- 2 programot dolgoztak ki, 3 amelyben lépésről-lépésre 3 meghatározták, mit fognak 3 elvégezni a közeli hónapok- ^ ban. 3 ■a A pártbizottság aié- j se óta lassan már egy hó- 3 nap telt el, s ezért érdemes 3 szám ti gyre venni, mit végez- 3 tek. Sikerült-e megfordítani 3 a korábbi helyzetet, s müven 3 tapasztalatokkal gazdagodtak 3 a jász felsőszen tgyörgyi elv7- 3 társak? A módszereken nem- 2 igen törték a fejüket, nem 2 vitatkoztak azon, hogy le- 3 gyen-o népnév el őcsoport, 3 vagy sem. Ahogy az élet 3 feladta a feladatot, ők úgy 3 oldották meg. A községi pa- 3 rasztoka-t — mint hírül vet- 3 ték — az foglalkoztatta, mi 3 a kormánynak és a párt ál- 3 lásponlja a termelőszövetke- 3 zeli mozgalom fejlesztéséről/ 3 Igaz, az akcióprogramban 3 szerepelt, hogy kisgyűléseket 3 fognak tartani, de mivel ezen 3 rágódtak a dolgozó parasz- 3 tök, elhatározták, hogy ű 3 párt agrártéziseit ismertetik 3 a kisgyűléseken. S helyésen 3 választottak. Mintegy 23 kis- 3 gyűlést tartottak a faluban, 3 amelyekre a legképzettebb. 3 pártunk politikájában kÖny-3 nyen eligazodó elvtársakat J küldtek ki előadóknak; A 3 kis gyű lesekre a környéken lakó kommunisták hívogat­ták szomszédaikat és jó isme­rőseiket. Hogy* sikeresek vol­tak a kisgyűléselt, azt már abból is meg lehet ítélni, amilyen kérdéseket nekiszö­gezték az előadónak. Kerte­lés nélkül beszélt ott mind a két fél, a magyarázó és a kérdező is. Lesz-e tsz-fejlesz­­tés? Ügy fejlesztik-e a szö­vetkezeteket, mint a múlt­ban? — kérdezte több dol­gozó paraszt, A másik így szólott: „Nem bánnám, ha az Isten a világot így felejtené, ahogy most van". Bátran és őszintén folyt a vita. Dolgozó parasztságunknak kedvező politika helyesléséről min­den szónál többet mondott az az egyéni dolgozó paraszt véleménye, aki a világ kere­két a mostani állapotában szeretné örök időre megállí­tani. A kommunisták azon­ban tudják, hogy az idő kerekét nem lehet megállí­tani, sem visszafelé fordítani nem lehet. De meg kell ér­teni a dolgozó parasztoknak is, hogy a párt nem mondat! te az álláspontjáról, hogy a magyar mezőgazdaság jö­vőjét a szocialista nagyüzem­ben látja. S a kommunisták azon munkálkodnak, hogy e céljukat el is érjék. Termé­szetesen nem erőszakkal, ha­nem olymódon, hogy a pa­rasztok maguk ismerték fel a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ilyen válaszokat kaptak a kérdezők a kisgyű­­lésék előadóitól, akik nem féltették a párt népszerűsé­gét, ha erre határozott igen­nél felelnek, még akkor is, ha az egyénileg dolgozó pa­rasztok még más véleményt hangoztatnak a párt állás­pontjáról. A jásizfelsőszent­­györgyi pártbizottság is le­vonja majd a tanulságokat a különböző véleményekből. De mindenekelőtt a faluban lévő Petőfi Termelőszövetkezet kommunistáira hárul a leg­főbb feladat. Rajtuk is mú­lik. hogy a párt célja Jász­­felsőszer.tgvörgyön is megva­lósuljon. Olyan szövetkezeti gazdaságot alakítsanak ki amelvnek eredményei meg­győzőbben érvelnek minden emberi szónál. Most olyan hírek keringenék a község­ben 7 szövetkezetről. - hogv becsukta kapuit, és küszöbét új tag nem lépheti át. Pedi° kevesen vannak, földiükbő1 részes-művelésre is kiadtak és mégsem látják szívesen az új jelentkezőket, vagv maguk époenséggel semmit nem tesznek azért, hogy7 többen lessenek, A tsz mozgalom igazi agitátora pedig az a tsz-ben dolgozó kommunista. aki minden egyénileg dolgozó varaszt társában a jövendő tsz-tagot látja, és úgy felel­get kételyeire, úgy vitatko­zik a szövetkezetről, hogy megismertesse vele a szövet­kezeti gazdálkodás csinját­­binját és megnyerje ót a közös gazdálkodást helyeslő parasztok sorába. S hogy a a termelőszövetkezetben dol­gozó kommunistákra számít a párt. ezt tudniok kell a Petőfi Tsz kommunistáinak is. Szakítániok kell azzal a káros nézettel, hogy elegen vagyunk, a kapukat, nem nyitj"k meg az érdeklődők, a jelentkezők előtt, ha még olyan becsületesek is. A kisgyűléseken nemcsak ilyen, az általános politikát feszegető kérdések­ről szóltak. Akadtak egyéni parasztok és kérelmek is, amelynek tolmácsolása során a pártbizottság közbejárását igényelték a felszólalók. Az újtelepi lakók boltot szeret­nének, és hangszórót is kér­tek, hogv a tanács közlemé­nyeit ők is rendszeresen meghallgathassák. A kisgyű­­lések előadói feljegyezték a különböző javaslatokat és a közeljövőben, amikor ismét találkoznak, elmondják, mit intéztek, hogyan orvosolták a panaszokat. A pártbizott­ság úgy, véli. hogy a jövőben is a kisgyfllések formáját válassza majd a párt politi­kai kérdéseinek ismerteté­sére. mert a tapasztalatok alapján hasznosnak ígérke­zik; A pártbizottság tagjai szemtől szemben elbeszél­gethettek a pártonkívüliek­­kel, tudomást szerezhettek véleményükről . és osztozhat­tak gondjaikban. Még az is megemlítendő, hogy a jász­berényi járási pártbizottság funkcionáriusai közül három elvtárs sokat segített a kis­­gyűlések során, és maguk is tartottak kisgyüléseket. S ez követendő példa lehet min­den pártfunkciómén us szá­már-, hogy az éLfből merí­tett tapasztalatokkal támasz­­sza alá pártmunkáiát. De a helyi elv-társak is többet ad­nak véleményére és jobban megszívlelik tanácsait, ha azt Látják, hogy jól ismeri köz­ségük helyzetét ' és problé­mait. A községi pártbizottság akcióprogramjában mégolyán pontok is szerepéitek, hogy a párt irányításával élén­­kebb szervezeti élet bonta­kozzon ki a tömegszerveze­­tekben, hisz a falu párton­­kívüli dolgozóinak politikai élete nagyrészt a tömegszer­­veretőkben zajlik. A népfront bizottság körül akadtak elsősorban ten­nivalók. A kommunisták megkérdezték a népfrontbi­zottsági ülésen, miért népi dolgozik a népfront és miért stagnál mozgalmi élete? Igaz, a népfront bizottságot ki is kellett egészíteni, hogy teljes létszámmal és a szükséges biztatással meginduljon a munka. Ez volt az első lépés. Más még nem nagyon történt. Most már azon kellene tömi a fejüket a kommunistáknak, hogy a népfront ne csak egy megalakult és munkára kész vezető testületből álljon, ha­nem a dolgozó parasztok ked­velt politikai szervezete is legyen. Ugyanis szóvá tettéli egyesek a népfrontbizottsági ülésen, hogy olyan népfront lesz-e ez is, mint a múltban volt? Csak választásokkor volt rájuk szükség. Mert nem elég csak az ezüstkalászos tanfo­lyom megszervezését a nép­frontra bízni, hanem olyan le­hetőséget kellene nyújtani a népfront vezetőinek, hogy a kommunistákkal közösen ala­kítsák ki a helyi népfront ter­veit és programját, amely von­zóvá teszi a népfront szerve­zetet a dolgozó parasztok előtt. A KISZ és a pártszervezet az akcióprogram szerint ifjú­sági napot tartott nemrégi­ben, amely csak növelte a kiszisták hírnevét a falu fia­taljai előtt. A pártbizottság a nőtanács­ról sem feledkezett eL Rövi­desen megvitatják, hogy mi­lyen eszközökkel segítsék a nőtanácsban dolgozó kommu­nista asszonyok munkáját az elvtársiak. A párt felvilágosító szavainak a nőkhöz is el kell jutni, ezért a pártbizottság a jövőben nagyobb gondot for­dít majd a nők között végzett politikai munkára, mint ed­dig tette. A határozat meghozatala óta egy hónap telt el, g az elv­társak híven végrehajtották, amit maguk elé tűztek. Még vannak megoldásra váró fel­adatok. Ehhez azonban már az egész párttagság közremű­ködésére van szükség. A na­­ockban taggyűlésen számol be a pártvezetőség, hogy eddig mennyit haladtak előre. Mi van még hátra? Mert csak így várható fordulat, ha nemcsak néhány kommunista, hanem az egész párttagság kész lesz politikai munkát végezni. Az akcióprogram el­készítése helyes volt. Segített áttörni a közömbösség falát és felhívta a kommunisták fi­gyelmét a politikai munka fontosságára. De a tömegek megnyerése a párt politikai célkitűzéseinek magyarázása napi feladata a kommunis­táknak. S ezt kell magukévá tenni a párttagoknak, hogy bármely7 területen dolgoznak, kötelességeik vannak. Nem­csak gyűléseken, ritka alkal­makkor politizáljanak, ha­nem naponta hirdessék a párt igazságát, s úgy dolgozzanak. hogy7 szavuk hitelét személyes munkájukkal is alátámasszák a pártonkívüliek között. LAZÁNYI ANGÉLA A KISZ tömegbefolyásának növeléséért Gondolatok a megyei KISZ küldöttértekezlet után MA EGY HETE megtartott megyei küldöttértekezlet fon­tos megállapításaiból és meg­határozott napirendi felada­taiból csupán egy kérdést sze­retnék kiragadni, a hogyan továb b-ot. Hogyan töltsük meg tartalommal a KISZ szervezetek életét, hogyan szerettessük meg a KISZ-i a fiatalokkal, hogyran szerez­zünk tekintélyt a KISZ-nek. ezek alkották a megyei ta­nácskozás főbb pontjait. A referátumból, a hozzá­szólásokból. a határozati ja­vaslatból egyaránt az derült ki, hogy ifjú kommunistáink — helyesen — nem a taglét­szám mindenáron növelését látják a KISZ tömegbefolyá­sának erősödésében, mint az a DISZ-ben elterjedt téves nézet volt annakidején Főként azért érdemes fel­idézni a DISZ hibás gyakorla­tát, mert a KISZ-nél más a helyzet. A KISZ-ben nincse­nek „milliós tömegmozgalmi” irányelvek, s ha a KISZ mégis milliós tömegszervezet lesz, az a meglévő KISZ szer­vezetek jó munkájának kö­vetkezményéből adódik, s nem az egyoldalú szervező munka céljából. Jóllehet, a KISZ is tömeg­­szervezet, de kommunista tö­megszervezet, tehát bizo­nyos élcsapat jelleggel kell bírnia. Ezt jól határozták meg, s jól is látják Szolnok megye ifjú kommunistái is. Bár igaz. tapasztalható — a KISZ minőségének féltéséből — az a jelenség is, hogy a KISZ szervezetek elzárkóz­nak a politikailag fejletlen.de becsületes fiatalok KISZ-tag­­sága elől, mondván: ha úgy adódna, ezekre az ifjakre nem lehetne komolyan szá­mítani. SOK HELYEN megelégsze­nek azzal, hogy tömöritették az ifjú párttagokat, s azokat a baloldali érzelmű ifjakat, akiknek hűségéhez kétség nem fér. S ha legalább olyan képzettséggel, mint a vezetők nem rendelkezik a fiatal, egyelőre még ne legyen KISZ tag. később majd meglátjuk — mondják. Különösen eluralkodott ez a felfogás a középiskolás fia­talokat illetően. Az igaz, hogy az ifjúságnak éppen a diák­­rétegét mételyezték meg leg­jobban a revizionista áramla­tok, s a diákok körében él még legerősebben a naciona­lizmus szelleme is. Nem is lenne helyes, ha minden kö­zépiskolás fiatal — válogató* nélkül — belénne a KISZ-be ahogy ez Mezőtúron is meg­történt. De opportunizmusból fakad az az elképzelés, hogy nem AAAAÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAA minden középiskola érdé-1 mcl meg KISZ szervezetet. Nem hiszem, hogy lenne olyan középiskolai intézmény Szol­nok megyében, ahol legalább 10 tagú KISZ szervezetet lét­re ne tudnának hozni kom­munista szülők gyermekei­ből. becsületes fiatalokból; Mégis, több középiskolában nincs még KISZ szervezet megyénkben, éppen a diákok megbízhatatlanságának szem­­’életéből adódóan. Vajon vár­hatjuk-e a tiszafüredi gimná­zium (a tiszafüredi járás egyetlen középiskolája) tanu­lóifjúságának politikai fejlő­dését, ha félünk összefogni a népköztársaságunk, pártunk eszméjében hivő fiatalok ere­jét. A FIATALOK — a szerve­zet tagjai és a szervezeten kí­vüliek is — azért lépnek a KISZ-be, azt mérlegelik, hogy belépjenek-e, hogy mit kap­nak ők a KISZ-től. A KISZ- nek tehát az a feladata, hogy minél többet nyújtson. (Ter­mészetesen nem a jogtalan követelésekről, a szociális de­magógia hangoztatásáról van szó.) Ezt fejtegette a küldöttérte­kezlet. A tisza burai KISZ szervezetben ifjúsági akadé­miával, téli lányszoba létesí­tésével, kultux'csoport műkö­désével, három hold haszon­­bérleti föld köze« művelésé­vel foglalkoztatják a fiatalo­kat. A Fűtőházban törődnek a fiatalházas KISZ-tagok la­kásgondjaival, a jól dolgozó ifik jutalmazására, munkabé­rének kialakítására javaslatot tesznek a vállalatvezetőnek, egyszóval: törődnek a fiatalok magánügyeivel. Érdekes ja­vaslatot tettek Lukácsi Béla, a jászapáti úttörőtitkár és Garöczi Miklós elvtársak. Azt javasolták., váljon gyakorlat­tá a KISZ .szervezetekben a daltanulás, gyűlés előtt, gyű­­!és után. Az ilyen módszer a forradalmi dalok ági tat ív ha­tása, nagv segítséget jelente­nek az ifjúság nevelésében, ugyanakkor változatossá teszi a foglalkozásokat. FELVETŐDIK a kérdés, ha nem törekszünk minden fia­talt bevonni a KISZ-be, ho­gyan akarjuk a KISZ-t a magyar ifjúság átfogó szer­vezetévé tenni? A küldött­­gyűlés határozatokat foga­dott el erre: Ifjúsági házak létesítésével, a KISZ-en kívü­liekkel közös akció (szüreti bál. faluszépítés, a szerveze­tekben olyan programok meg­­mlósítása, amelyek érintik a helység mir den fiatalját) rég­­rehajtásával. A küldőttgyűlés réldául megbízta a megyei KISZ bizottságot, adjon se­gítséget ifjúsági ház lét esi lé­sére Szolnokon és Kimszent­­mártonban, segítsen az ifjú- E sági házak program iának ki­► dolgozásában. Szerezzen ér­­í vényt a megyei KISZ bízott­► ság. hogy a szakszervezeti ► kulturotthonokban nagv óbb ► teret kapjanak a KISZ szer­► vezetek. ► S mivel tehetjük még a ► KISZ-t vonzóvá a fiatalság egésze előtt? Tizenöt ifjúsági akadé­miát. harminc előadásso­rozatot szerveznek me­gyénkben a kiszisták. A jövő évben beindítják az ^ ► ifjú kombájno6ok. s a silózó ► munkacsapatok munkaverse­► nyét. A Tiszasülyi Állami £ Gazdaságban kísérletképpen £ ifjúsági rizstelepet valósíta­­t nak meg. amelyet kiszisták ► művelnek. ► TERMÉSZETESEN a tér-E vek, lehetőségek elenyésző ré- E szét sem soroltam fel. Azt, £ hogv az egyik, vagy másik ► üzemben, egyik, vagy másik ► faluban mit tehet a KISZ, az ► ottani KISZ szervezet dönt­► heti el. Egy azonban biztos. ► A KISZ-nek mindenhol ott £ kell lennie, ahol nz ifjúságról £ van szó. A KISZ-nek olyan *" programot kell, s lehet ki­­í alakítani, hogv a Kommunis­► ta Ifjúsági Szövetség az egész £ ifjúság vezető ereiévé váljon ► anélkül, hogv válogatás nél­► kül minden fiatal tagja lenne fa KISZ-nek. RGR'ZÁK fii Trvö ' £ A. 10LSZ10J: goiQOia ^ (20.) — A pezsgőt én fizetem! — kiáltott rá nevetve. Most már ő is, Roscsin is, a többi három is teljes sebes­séggel száguldtak el a kis házak, kerítések mellett a vén harsak alatt, amelyeknek csupasz koronája sapkáikat súrolta. Mögöttük lövések dördültek el. A mezőre érve' még nem lassítottak, csak a híd közelében, és a hídfő­állás lövészárkaihoz már léptetve értek oda. Dundlcs megveregette lova izzadt nyakát és így kiál­tott: — Gozgyev törzsőrmester! — és mikor az cigarettá­ját gyorsan kabátja ujjába dugva odajött: — Tyeplov vezérkari kapitány üzeni, hogy egy félóra múlva itt lesz. Huszonnegyedikén reggel megint erre jövünk, nehogy ránk fogjátok a gépfegyvert:;, — Igenis, alezredes úr;.t Mikor a híd már messze maradt mögöttük és besö­tétedett, és tajtékzó, izzadó lovaikat pihentették, Dun­­dics így szólt Roscsinnak: — Nagyon kellemetlenül érzem magam ön előtt és az elvtársak előtt.:. Már sokszor dühöngtem magamra ezért a hencegésért... A veszély valahogy megrészegít, az ember elméje veszettül dolgozik, önteltségében az ember megfeledkezik a célról, a felelősségről..: Utána persze mindig szánotn-bánom... Ha most az elvtársak leszállnának a lóról, engem leráncígájnának ,és alaposan eltángálnának, nem érezném magam sértve, inkább tal.án megkönnyebbülnék... Roscsín ■ hátraszegte fejét és hangos kacajra fakadt, neki is jólesett felszabadulni a feszültség alóls amely oly soká gúzsba” szorította. y • - • — Máraz igaz, Dundícs, megérdemelné, hogy jól el­­agyabugyáljuk, különösen azért a cigarettáért, ott a kapu alatt: s t . Bugyonnij cselfogása bevált. Mamontov és Skuro, amikor elolvasták a levelet, amelyet ilyen hallatlan vak­merőséggel nyomtak egyenest a kezükbe, leírhatatlan dühbe gurultak. Aki így ír s a város bevételének még a napját, óráját is kitűzi, az biztos lehet a dolgában. A két tábornak teljesen kijött a sodrábóL Bugyonnij a fehér lovasság szétverésének tervét arra alapította, hogy amikor majd a doni és kubányi had­osztályok be akarják őt keríteni, 6 egész összpontosított haderejét ellentámadásba viszi egymás után mind a há­rom hadoszlop ellem. Azok addig nem siettek a táma­dással és csak felderítésre szorítkoztak. De most biztosra ■vette, hogy ezek után sebbel-lobbal megindítják a tá­madást. Október tizenkilencedikére virradó éjjel a felderítők jelentették, hogy az ellenség megmozdult, a véres: Össze­csapás órája elérkezett. Szemjon Mihajlovics táborkará­val a térképre hajolva, ennyit mondott: „Épp jókor!” és kiadta a parancsot: „Lóra!" Megszólalt a tábori telefon a sötét parasztházakban. mezőn, a gallyakkal, szalmával fedett lövészárkokban és a szénaboglyák tövében: a híradósok fülkagylókon hall­gatták azt. amit már óráról órára vártak mindannyian. A küldöncök lovuk nyakára hajolva, megeresztett kan­társzárral vágtattak el a sötétségbe. A harcosok, e sír­fekete. . szélcsendes éjjelen le sem vetkőzve szunnyadtak el — elnyújtott kiáltásra ébredtek: ..Lóóóóra!” — talpra ugrottak, kitörülték szemükből az álmot, gyorsan fel­nyergeltek, úgy megrántva a zablát, hogy a lovak majd eldőltek. Egymásután nyargaltak a iovasszázadok és szaggatott vezényszavakra indulva, találták meg helyüket a fronton. Felsorkóztak és soká várakoztak a hajnali pirkadásra. A lovak nehezen ziháltak, mintha még éjszaka volna. Velőbe hasító hideg futott a bekecsek, . rövid bundák és vedlett katonaköpenyek alá. Hallgattak, nem is dohá­nyoztak.-..És ekkor messziről eldördült az első" gurgulázó ágyú- ] lövés. A komisszárok a csapatok, elé állták: „Elvtársak, J Szem jón Mihajlovics mégparancsolta, hogy verjétek szét ! az ellenséget. A burzsoázia bérencei Moszkvára tör­nek, halál rájuk! Szerezzelek dicsőséget a forradalom ! fegyvereinek!” (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom