Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-19 / 246. szám

Motoros repülőkiképzést indít Szolnokon az MHS Beszélgetés Vas Lajos főhadnaggyal, a Honvédelmi Sportszövetség Szolnok megyei vezetőjével itt föhad-Vas főhadnagy elvtársat, a Honvédelmi Sportszövetség megyei vezetőjét Ságvári út 14—1Ö. számú ház földszinti épületében találhatjuk meg. Sokkal nehezebb azonban szót is váltani vele, mivel el­foglalt ember, sokan keresik fel vidékről, Szolnokról sze­mélyesen és írásban is. Mi amiatt zaklattuk, informáljon bennünket a szövetség céljai­ról, megyei helyzetéről, ki­képző klubjairól. — Először talán a Honvé­delmi Sportszövetség létre­jöttének kérdését tisztáznánk — javasolta Vass főhadnagy. — Azt kell tudni a Honvé­delmi Sportszövetségről, hogy az ellenforradalom után ket­tévált MÖHOSZ, a Magyar Nemzeti Repülőszövetség és a Szabadságharcos Szövetség egyesüléséből jött létre; Je­lenleg országosan és megyei szinten is ideiglenes elnökség irányítja a sportszövetség munkáját; — S kik lehetnek a Honvé­delmi Szövetség tagjai? — A szocialista társadalmi rendért küzdeni, s a hazát védeni akarók. Azok az elv­társak, akik megkapták a „Munkás-Paraszt hatalomért” kitüntetést, a tartalékos tisz­tek, a szövetség régi aktívái, kiszolgált katonák, hadköte­le . fiatalok. — S mi van a partizánok­kal? ■ — A MÖHOSZ idejében ők is líozánk tartoztak, ők al­kották a MÖHOSZ partizán tagozatát. Most a párthatáro­zat értelmében külön Parti­zán Szövetség jött létre a volt partizánok részére. A Hon­védelmi Sportszövetség azon­ban továbbra is számít rájuk, főleg a nevelőmunkában. Itt, Szolnok megyében 17 volt partizán tevékenykedik a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség­ben. — Milyen célkitűzései van­nak a szövetségnek? — Fő feladatunk a hadkö­telesek előképzése lövészet­ben, műszaki felkészítés. s a Néphadsereg életének megis­mertetése. Másik fontos tevé­kenységünk a lakosság légol­talmi, atomvédelmi és egész­ségügyi kioktatása, s végül a honvédelmi, sportágak szer­vezése, összefogása. ■= Mire gondol nagy elvtárs? — Központi kiképző kö­reink vannak. Van rádiós-, motoros-, repülős-, lövész me­gyei klubunk. A megyei klu­bok feladata a megye terüle­tén kiképzést adni az alap­szervezeteknek. — Milyen kiképzések van­nak jelenleg Szolnok megyé­ben, s lesznek a jövőben? — Kezdjük talán sorjában A repülőklub — főleg Szol­nokon — vitorlázó, modellező vízi modellező, motoros repü­lő és ejtőernyős kiképzést vé­gez és indít be. A lövésrklub alap- és középfokú lőkikép­­zésben részesíti a fiatalokat. A motorosklub kis és nagy­motor, személy- és tehergép­kocsi vezetésből vizsgáztat. — És ez évben is volt már kiképzés? — Hogyne. Tehergépkocsi vezetésiből Szolnokon, Karca­gon, Jászberényben. Kun­­szentmártonban és Turkevén vizsgáztattunk mintegy 185 főt. Motorvezetői igazolványt 200-an szereztek. Százan lö­vész és több mint 130-an rá­diókiképzésben részesültek. — Hol a legjobb a megyé­ben a Honvédelmi Spotrszö­­vetség munkája? — Huszonhárom alapszer­vezetünk működik eddig. 12 alapszervezet alakulásáról most kaptunk értesítést. A legjobb munkát a jászberényi és a szolnoki járásban, va­lamint Turkeve városban ér­tük el eddig.- ............ ................................... — Melyik honvédelmi spor­tot kedvelik legjobban a fia­talok? — Kétségkívül a repülés, a motoros és a lövészet a leg­népszerűbb honvédelmi sport ág. Sajnos, kevesen értik meg a légoltalmi, egészségügyi és az atom védelmi kiképzés szükségességét. Ezen úgy se­gítünk, hogy a Magyar Hon védelmi Sportszövetségben nevelési osztályt hoztunk lét­re, melyben idős párttagok kapnak helyet. Feladatuk a hazafias honvédelmi propa­ganda terjesztése a lakosság körében. Együttműködünk a KISZ-szel. a Munkásőrséggel is eredményes munkánk ér­dekében — fejezte be nyilat­kozatát Vas főhadnagy elv­társ. B. L. ( A bolsevik veteránok küldöttségének sajtófogadása A bolsevik veteránok küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására három hétre látogatott el hazánkba, pénteken délelőtt az Országházban, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala rendezte sajtóérte­kezleten számolt be tapasztalatairól a magyar és a külföldi újságíróknak. Naményi Gézának, a Tájékoztatási Hivatal osztályvezetőjének bevezető sza­vai után 1. P. Bojcov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrző bizottság Elnök­helyettese, a delegáció vezetője ismertette a küldöttség nyilatkozatát. Többek között ez éket mondotta: — Amikor elindultunk hazánkból, tud­tuk, hogy a szovjet és a magyar nép őszinte, a szabadságért és a szocializmusért vívott közös harcban nem egyszer vérrel megsz.entelt barátsága erős és megingat­hatatlan. Azonban a valóság felülmúlta minden várakozásunkat. Már a magyar nép képviselőivel' való első találkozások alkalmával rögtön, úgyszólván családi lég­körben, testvéréi és edvtársak között érez­tük magunkat. r — Háromhetes magyarországi tartóz­­kodásvnik alatt alkalmunk volt megláto­gatni a magyar forradalmi munkásmoz­galom fellegvárát, a hatalmas csepeli kom­binátot, az első szocialitsa város vas­■ művét: Sztálin városit. Komlót, a nagyszerű bányavárost. Küldöttségünknek alkalma volt látogatást tenni az Önök gyönyörű országának néhány megyéjében és vidéki városában-. — Különösen meghatónk és szívélyesek voltak találkozásaink a forradalmi mun­kásmozgalom magyar veteránjaival, akik 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságért harcoltak és akik részt vettek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban, a polgár­­háborúban. — De a legmélyebb benyomást a kül­döttség tagjaira az egyszerű magyar em­berek gyakorolták, szívélyes vendégszere­tetükkel, jóindulatukkal, szocialista hazá­juk iránti szeretetükkel, a Szovjetunió né­pei iránt érzett barátságuk kifejezésével. — A szovjet delegáció látta termé­szetesen azokat a nehézségeket is, amelyek Magyarországon a szocialista építés folya­mán adódnak, s amelyeket az elmúlt év ellenforradalmi eseményei még inkább növeltek. De meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nép az MSZMP és a for­radalmi munkás-paraszt kormány vezetése alatt le fogja küzdeni ezeket a nehézsége­iket és szilárdan halad tovább a szocializ­mus építésének útján. — Most. amikor elhagyjuk ezt a ven­dégszerető és szívünkhöz oly közelkerült országot, őszinte köszönet ünket. és hálán­kat fejezzük ki az MSZMP-nek és a ma­gyar kormánynak, valamint az összes szer­vezeteknek. Szívélyes köszönetét mondunk a magyar dolgozóknak azért a meleg fo­gadtatásért, amelyben a szovjet veteránok küldöttségét részesítették. Ez a fogadtatás a szocializmus eszméi győzelmének nagy biztosítékáról, a szovjet és a magyar- nép megbonthatatlan barátságáról tanúskodott, — hangzott befejezésül a nyilatkozat; Ezután a delegáció tagjai a sajtó mun­katársai által feltett kérdésekre válaszol­tak. A. forradalom szülöttei* Szovjct-Esztország 1917 novemberében Észtországban csakúgy, mint va* lamennyi Balti-tengermelléki köztársaságban, létrejött a szovjet hatalom. Az ellenforradalmárok, a külföldi inter-* venciósok segítségével azonban újból magukhoz kaparin­tották az uralmat. Romlásnak indult a gazdasági élet, egyre inkább elnyomorodolt a nép. A reakciós, népcllencs politi­ka elkeseredést váltott ki és 1940. júniusában az észt ncp a reakciós kormány eltávolítását követelte. A demokrati­kusan megválasztott állami Duma. Észtországot szovjet köztársasággá kiáltotta ki. Testvéri családban 1940 döntő fordulatot jelen­tett az észt dolgozók életében. Oj útra léptünk, az új élet, a békés munka útjára. Észtország gazdasági életé­nek helyreállításához hosszú évtizedek kellettek volna, ha az észt nép csak magára lett volna utalva. Mi azonban fel­becsülhetetlen segítséget kap­tunk és kapunk most is. a szovjet népek testvéri család­jától. így a helyreállítás tem­pója még legmerészebb álma­inkat is felülmúlta. Már 1948- ban elértük az ipari termelés háború előtti színvonalát. A fenti időszakig mintegy 2000 vállalatot állítottunk helyre, vagy építettünk fel. Újjáépítettük a ..Kren­­gclmszkaja manifaktura” kombinátot. melyet idén, fennállásának 100. évforduló­ja alkalmából Lenin-renddel tüntettek ki. A kombinát je­lenleg 28-szor annyi szövetet gyárt, mint a háború előtt. Még sok más korszerű gyár­ral is büszkélkedhetünk. Épí­tőanyag-termelésünk például kétszerese az 1940. évinek. Köztársaságunkban számos új hő- és vízierőművet épí­tettünk. Nyersanyag és ener­gia termelésünk fejlődése le-* hetővé tette, hogy tavaly már 7.5-szer szárnyaljuk túl ipari termelésünk háború előtti színvonalát. A burzsoá Észtország mező­­gazdasága 140 000 kistanyából és többszáz apró gazdaságból állt. Szovjet-Esztország azon­ban a nagyüzemi kollektív mezőgazdaság útjára lépett. Kolhozainkban és szovboza­­inkban korszerű gépek segí­tik a munkát. Tavaly a mezei munkálatoknak mintegy há­romnegyed részét végezték el a gépek. Még sorolhatnám tovább az állattenyésztés és a népgazda­ság többi ágazatainak fejlő­dési mutatószámait. De emlé­kezzünk meg a kultúra és az egészségvédelem terén mutat­kozó nagyarányú előrehala­dásról. Az elmúlt 5 év során például drámai színházaink 25 olyan új darabot mutattak be, amelyet észt szerzők írtak. Napjainkban főiskoláinkra kétszer annyi diák jár. mint a burzsoá Észtországban. A A kórházak száma 1940-hez viszonyítva megnégyszerező­dött. Kik vezetik Észtországot? Az 1955 februárjában vá­lasztott Legfelső Tanácsnak 125 küldötte van. A küldöttek a legkiválóbb munkások, pa­rasztok és értelmiségiek köré-A fejlődés számai Tavaly, 1940-hez viszonyít­va, elektromos energiából öt­ször, pamutszövetbőí 3,1-szer többet gyártottak. Az 1951—55. évi ötéves terv során a gépgyártó és fémmeg­munkáló ipar termelése dup­lájára emelkedett. Az észt parasztok 900 kol­hozban gazdálkodnak. A gép­állomások traktor-parkja 1951 —55-ig 2,1-szeresére növeke­dett. bői kerülnek ki. A tanácsban 38 nő foglal helyet, vagyis többen, mint bármelyik nagy kapitalista ország parlament­jében. A kolhozok pénzbeli jöve­delme J950—55-ig 88 százalé­kos emelkedést mutat, 1945—55-ig 1.2 milliárd ru­belt fordítottak lakásépítke­zésekre. A lakosság természetes sza­porodása 1955-ben ötször ma­gasabb volt a burzsoá Észt­ország átlagos évi szaporula­tánál. Export-import Tavaly 3,2 milliárd rubel értékű árút hoztak be az or­szágba és 2.8 milliárd rubel értékűt szállítottak ki. Észtország a többi szövetsé­gi köztársaságban fémeket, kőszenet, gépkocsit, hajót, gj'apotot. cukrot és dohánvt vásárol. A népi demokráciák­ból vasúti kocsikat, autóbu­szokat, fényképezőgépeket, cipőt, ruhát és textilárukat kap. A köztársaság a népi de­mokráciákba és a Szovjetunió más köztársaságaiba elektro­mos energiát, villanymotoro­kat. építő darukat, mérő mű­szereket. zongorákat, bútoro­kat, cementet, üveget és me­zőgazdasági cikket szállít. Irta: E. Pussep, Többezer üzlet kirakatversenyc november 7, tiszteletére A kereskedelem dolgozói külsőségekben és méltókép­pen készülnek megünnepelni november 7-ét. Ezért orszá­gos ki rakat verseny t hirdet­tek, amelybe bekapcsolódtak az állami áruházak, a buda­pesti és a vidéki kiskereske­delmi vállalatok, a szövetke­zetek, valamint a népboltok dolgozói. A versenyben részt­vevő üzletek ünnepi kiraka­tát a nagyközönség novem­ber 5-e és 14-e között lát­hatja. A belkereskedelmi mi­nisztérium és az illetéke« szakszervezet 20—20 első, második és harmadik díjat oszt ki a legjobbak között. I SZOLKOR MEGYEI iíthujiöUt&áiaU M&fcua OKTOBER 17—20-IG: AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ — Várjon csak, várjon, alezredes — Mamontov £ ügyetlenül arra akart fordulni mankójával. — Mintha £ ismerném ezt a nevet.. — Szép, telt arca hirtelen fáj- £ cl a’.inas grimaszba torzult: ügyetlen mozdulatára erősen £ megfájdult nemezpapucsba bújtatott lába. amelyet a £ .rmilt héten roncsolt szét egy golyó, amikor trojkán mer,e- í killt Bugyonnij elől. — Jaj, az ördög..: ifit... Elmehet, ► alezredes... ► Dundics tisztelgett, szabályosan sarkon fordult és az ► aitó felé ment. Roscsin látta, amint Skuro mondott vala- £ mit a kínjában még mindig sziszegő Mamontovnak és £ lassan felbontotta a borítékot, amelyben Szemjon Bu- £ gyónnij aláírásával levél volt; Dundics és Roscsin tudták £ a levél tartalmát: „Október huszonnegyedikén reggel hgt ► órakor Voronyezsben leszek. Megparancsolom önnek, ► Skuro tábornok, hogy az egész ellenforradalmi haderőt ► sorakoztassa fel akkorra azon a téren, ahol ön munkáso- £ kát akasztatott. A díszszemle levezetésével önt bízom £ meg...” J Lementek a vaslépcsőn. Junkerek jöttek velük szem- £ ben, libasorban, puskával, No6csin úgy találta, hogy a t kis Dundics. aki büszkén felvetett fejjel, sarkantyúpen- ► géssel elől ment, nagyon Ls lassan lépked. Fölösleges és ► ostoba bravúroskodást!..-. C Fönt a második emeletről éles, rekedt kiáltás hallat- ► szott... Dundics és Roscsin a kapu alá értek, ahol Tyep- £ lov sietett eléjük az utcai gj’alogj áróról, lógó bajuszú, J vézna ábrázatán a pezsgőzés, lányozás, nótázás türel- £ metlen izgalmával. £ — Na, hál’ istennek.:: Gyerünk urak ... ► Egy lábbal már a kengyelben ugrált, a másik lábán £ toporzékoló lova mellett. Roscsin nyeregbe lendült. Dun- £ dics elővette cigarettatárcáját, rágyújtott — száraz, sötét- ► barna ujjai kicsit remegtek — eldobta az égő gvufát, el- £ vette Latugin kezéből a kantárt és élesen vezényelt: £ — Balra az el:S utcába vágtában, mars! ► Az első utcasarok alig tíz házzal volt odább. Latugin, £ Gagin és Zadujvityer a kövezeten száguldva elsőnek for- £ dúltak be, de Tyeplov lovát visszatartva, meg akart ► fordulni: * — Urak, urak. nem ez az, jobbra a következő utca... £ Ám lova a többivel együtt őt is balra vitte. Roscsin £ ä sarkon befordulva, visszanézett és láila, hegy a szál- £ loda kapujából junkerek rohantak az utcára, gyorsén £ körülnéztek és a puskájuk závárján motoztak. £ — Roscsin, mi az ördög? — kiáltott majdnem sírva £ Tyeplov, aki szintén galoppba csapott át Dundics vágta- £ tás közben lovával szorosan melléjük férkőzött, odaha- £ jolt, erősen csuklón ragadta és a zsinórt eltépve, kirán- £ tóttá tokjából Tyeplov revolverét. £ (Folytatjuk.) Abádszalók 17—20 A pillanat emb ere Cibakháza 17—23 Dankó Pista. 20. A kis szökevény Fegyvernek 17—20 Tavasz a kisvárosban. 20. Szibériai rapszódia Jánoshida 18—20 A siker útján Jászalsószentgyörgy 17—20 Don Juan. 20. En és a nagyapám Jászapáti n—‘23 Gerolsteini kala nd. 20. Makszlmka Jászárokszálás 17—20 A két T.otti. 20. Viborgi városrész Jászberény 17—20 Koldúsdiák. ‘2 0. Tizenötéves kapitány Jászdózsa 17—25 A kapitány és hőse Jászfényszaru 17—20 A kölni kapitány; 20. Eltűnt kapitány Jászkisér 17—20 Karneváli éjsza ka. 20. Tartalékjátékos Jászladány 17—20 Pídó 7 éjszakája. 20. Express-szerelím Karcag 17—22 Mert szegény vagy, hamarabb kell meghalnod. — 20. őserdő foglyai Kenderes 18—20 Visszaélés Kisújszállás 18—23 Till Ulenspiegel. 26. Hajókkal a bástyák ellen Kunhegves 17—20 Ilit lányom veit. 20. Északi Robinsonok Kunmadaras 17—20 Mexikói. — 20. Buksi megkerül Kunszentmárton 17—20 Ganga. — 20. Távoli kikötö Mezőtúr Dózsa 17—23 Gyermekb Íróság. — 20. Timur és csapata Mezőtúr Szabadság 17—23 Láz öesöd 17—20 A kisdobos. — 70. Feltámadott a tenger Rákóczifalva 17 Körhinta. 18—20 Adám bordája, — 30. Uj par­tok felé Szolnok Vörös Csillag 17—23 Vá gyakozás, 18 éven felülieknek Szolnok Tisza 17—20 A szív újra dobog. — 20. Luxuslutajon Szolnok Milléneum 18—70 Bagda di tolvaj Tiszaföldvár 17—20 Nevetés a paradicsomban.— 20. Vitorlás titka Tiszafüred 17—20 Oké Néró. — 20. Aranyalmafácska Tiszakürt 17—18 Azokban a napokban. 19—20 306-os számú ügy Törökszentmikiós 17—on Aida — 70 Viborg! városrész Turkeve 17—20 San Salvatore. — 20. Expresa-szerelem Ujszisz 17—20 Graciela, — 20, Bátorság iskolája; A. TOLSZTOJ: qoiqiois^ (19.) ; Dundics és Roscsin felmentek a huzatos vaslépcsön. Bugyonnij küldeménye így volt megcímezve: „Skuro , vezérőrnagynak, saját kezébe, bizalmas..: Úgy hatá­roztak, hogy a szárnysegéd útján juttatják el. A szálloda nagytermében volt az iroda és odatartottak, de egy má- , sík ajtón, közvetlen őelőttük lépett be két tiszt: egy . magas, testes férfiú, durva vágású, de szép arcát boly- , hős szakáll körítetté, és világosszürke, tábornoki köpe- . nyének egyik karöltőjébe mankó nyomódott. Roscsin . megismerte Mamontovot. A másik — Skuro tábornok — barna cserkesz kabátban volt, pisze orra/ rossz arcbőre, széles pofacsontja visszataszító benyomást tett. Amint beléptek, mindjárt megálltak egy asztalnál, ahol egy széles, bricsesznadrágban feszengő tisztecske diktált -valamit egy csinos szőkének, aki magasról csapkodott ujjaival az írógép billentyűire. , Roscsin Skuróra mutatva, kérdezte Dundicsot. „Most aztán mit csináljunk?” Mamontov ezalatt arra fordult , és meglátva a két idegen tisztet, parancsoló basszus han- ; gon odaszólt: 1 , — Kérem az urakat Roscsin kihúzta magát s állva maradt az ajtóban. Dundics Skuróhoz lépett: — Küldemény van nálam kegyelmes úr számára. Skuro csaknem háttal állt Dundicsnak, aki gallérba 1 szorított, erős. vörös nyakát foraitolla feléje, és anélkül, ! hogy arcába nézett volna, felső fogsorát farkasmódra ki- ' villantva, kérdezte: — Ki küldte? — A Don jobbpart járói kegyelmeséged rendelkezé­sére érkezett 51. tartalékezred parancsnoka:,; ( — Micsoda ezred az már megint. 51-es? — szólalt < meg még mindig mogorván, de már odafordulva Skuro 1 és megforgatta kezében a levelet. — Ki a parancsnoka? Az ajtóban álló Vagyim Felrovics hálában kellemet­len, hideg borzongás érzett és kezét zsebébe csúsztatta pisztolya markolatára. Ennél butábban nem is történbe- 1 tett volna, milyen ostobaság, az egész kárbaveszett :**., , Dundics most maid valami lehetetlen nevet fog kibökni... Kár! Pedig milyen értékes adatokat tudtak volna vinni Bugyonnijnak;:. / — Az 51. ezred parancsnoka gróf Chamberlin — fe- 1 lelt habozás nélkül Dundics és fürge Pillantása elkapta ■ Skuro kialvatlan. sárgás lenedékő szemének sanda tekin- 1 * tétét. — Megengedi, kegyelmes uram, hogy távozzam?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom