Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-17 / 244. szám
Az SZKP Központi Bizottságának üzenete az angol munkáspárthoz és a többi nyugateurópai szocialista párthoz Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága levelet intézett Nagy-Britannia munkáspártjának végrehajtó bizottságához, valamint a többi nyugateurópai szocialista pártokhoz. A levél bevezetőben megállapítja, hogy Szíriát katonai támadás komoly veszélye fenyegeti. Határain külföldi csapatokat vonnak össze. A Földközi-tenger keleti medencéjében, a szíriai partoktól nem messze az Egyesült Államok 6. haditengerészeti flottájának egységei gyülekeznek. Az Egyesült Államok hivatalos személyiségei és katonai vezetői kihívó koholmányokban és fenyegetésekben bővelkedő, harcias hangú nyilatkozatokat tesznek Szíriáról. Hasonló nyilatkozatok hangzanak el néhány kalandorbeállítottságú török államférfi részéről is, akik azt az ábrándot szövik, hogy visszaállítsák Törökország egykorú uralmát az arab népek fölött. A török hatóságok védőszárnyai alatt Isztanfculban összegyűltek a reakciós szíriai emigránsok, ök akarják a külföldi beavatkozók szuronyainak védelmét élvező bábkormány szerepét betölteni. Mind újabb és újabb kísérleteket tesznek, hogy szembeállítsák egymással az arab országokat és gyilkos testvérháborúba vigyék az arabokat az arabok ellen. Az utóbbi napokban a Szíria elleni összeesküvés szervezői olyan képet próbálnak festeni a helyzetről, mintha a szíriai feszültség enyhülne. Ez azonban csupán félrevezetés, mivel az Egyesült Államok és Törökország magatartása továbbra is fenyegető, s a háborús előkészületek ténylegesen folytatódnak. Közel- és Közép-Keleten tehát labilis, fenyegető politikai helyzet állott elő, alig álcázott háborús veszély áll fenn. amely az egész nemzetközi életre a legveszélyesebb következményekkel Járhat. Melyek a középkeleti helyzet ilyen súlyos kiéleződésének okai? A legfőbb ok a nagy olajmonopóliumok, mindenekelőtt az Egyesült Államok olajmonopóliumainak telhetetlen mohósága, az a törekvés, hogy korlátlan uralmat biztosítsanak maguknak a Közel- és középkeleti térségben. Az összeesküvés szervezői Szíria után: le akarnak számolni a független Egyiptommal, majd, egyenként a többi arab állammal is — a köztársaságokkal éppúgy, mint a monarchiákkal — amelyek a háborút követő években jutottak önállósághoz. A gyarmattartók a Szíriára gyakorolt erősödő nyomással egyidőben háborút vívnak Oman ellen és hadműveleteket folytatnak Jemen ellen. Észák-Afrikában fokozzák a nyomást a nemrég függetlenné vált Tuniszra, s folytatják a hadműve'eteket Algéria lakossága ellen. A levél a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Anglia és a többi nyugateurópai ország érdekeit úgy lehet a legjobban szavatolni e térségben, ha egyenlő fél gyanánt kezelik ezeknek az országoknak a népeit, s velük fenntartott gazdasági kapcsolataikat nem az erőszak és a rablás alapján, hanem a kölcsönösen előnyös, normális kereskedelmi kapcsolatok alapján építik fel. Közel- és Közép-Keletnek békére és nyugalomra, nem pedig imperialista cselszövésekre és provokációkra van szüksége, amelyek ma bizonvosfajta puskaporos hordóvá teszik. Az Egyesült Államok és néhány nyugati ország vezetői a Szíria ellen készülő agresszió leleplezésére az úgynevezett .kommunista veszélyt” hirdető, ostoba propagandához fi 1 vamodnak. De a gyarmatosítók kommunizmusnak minősítenek minden olyan akciót, amely a gyarmati rend'■’»r ellen irányul. A Szuezlcsatorna Társaság államosítását úgy tüntették fel, mint a kommunizmus megnyilvánulását Nasszer egyiptomi elnök részéről. Még Kelet országainak egyeduralkodóit is azzal gyanúsítják meg, hogy ök is kommunista meggy őződésüek. Mindez a reakció régi fogása, amely azonban már senkit sem tud félrevezetni A kis Szíria sorsának kérdése valamennyi békeszerető nép sorsát érintő kérdéssé terebélyesedik, a Szíria körül érlelődő fegyveres konfliktus pedig azt a veszélyt rejti magában, hogy hatalmas háborús tűzvésszé növekszik. Mindkét világháború helyi vagyis lokális jellegű hadműveletekből kezdődött, s a mai időkben, a haditechnika és az atomfegyverek szédületes fejlődésének korszakában még nehezebb lenne egy fegyverei konfliktust — ha már kirobbant — egy térségre korlátozni. Az SZKP levele megállapítja, hogy ha Szíria ellen háborús kalandot készítenek elő az északatlanti tömb olyan országai, mint az Egyesült Államok és Törökország, ez reálissá teszi azt a veszélyt, hogy Nagy-Britannia is háborús konfliktusba sodródik. Ez megtörténhet az angol nép akarata és óhaja ellenére is Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Nagy-Britannia ugyancsak tagja az északatlanti tömbnek, következésképpen Törökország és az Egvesíilt Államok Szíria ellen háborús kalandja eleve meghatározná ebben Nagy-Britannia részvételét is. A Szíriával kapcsolatos konfliktus bármilyen kiszélesedése egy úiabb pusztító háború szakadekába dönthetné Nagy-Britanniát, mindazokkal a félelmetes következményekkel, amelyek ebből a brit szigetek lakosságára hárulnának. Kétségtelen, hogy egy újabb közeikeleti fegyveres konfliktus megakadályozná Nagy-Britannia kőolaj- és egyéb nyersanyagellátását, megnehezítené kereskedelmi kapcsolatait mind a Közel- és középkeleti, mind pedig a délkeletázsiai országokkal. Mindez nehézségeket idézne elő az angol ipar munkájában és hatással lenne a dolgozók foglalkoztatottságára. Mindezeken túlmenően tovább erősödnének Nagy-Britannia pénzügyi és gazdasági, következésképpen politikai függése is az Egyesült Államoktól. Kalandornak kell lenni ahhoz, hogy valaki figyelmen kívül hagyja, hogy Szíria az agresszió elleni harcában nem maradna egyedül. Ismeretes hogy az egyiptomi kormány már bejelentette: minden támogatást megad Szíriának, ha agresszió éri. Köztudomású az is, hogy több más arab állam Ugyancsak a független Szíriá támogatása mellett foglalt állást. Szíria oldalán állnak más országok-, egyebek között a Szovjetunió békeszerető ríépei is, hiszen a Szovjetunió nem lehet szenvtelent szemlélője a déli határainak közvetlen közelében készülő háborús provokációknak; A Szovjetuniónak nincsenek valamilyen különlege; gazdasági, vagy egyéb érdekei a Közel- és Közép-Keleten. Az egyetemes béke megszilárdításáért küzdő szovje* népnek csak az az érdeke hogy ebben a térségben bizto sított legyen a tartós béke, s hogy az arab országok népe' nemzeti és történelmi adottságainak megfelelően építhessék életüket a külső beavatkozástól cs fenyegetésektő’ mentes saját, szuverén és egyenjogú államaikban. Tudomásunk van róla. hogy amikor a múlt év október— novemberében a munkáspártiak határozottan síkraszá.lltak az Egyiptom elleni agresszió megszüntetése mellett, ez nagy szolgálatot tett a béke ügyének. Most annyira veszélyessé vált a helyzet, hogy nem tűr sem közömbösséget, sem halogatást. A háborús gyújtogatok bűnös tevékenységét le kell leolezni, terveiket meg kell hiúsítani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tudja, milyen nagy felelősségérzettel viseltetnek a munkáspárt tagjai az angol nép sorsa iránt, tudja, milyen nagy a befolyásuk Nagy-Britannia társadalmi köreiben és reprezentatív szerveiben, ezért azzal a felhívással fordul Nagy-Britannia munkáspártjának végrehajtó bizottságához. tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy megakadályozza az agressziót és megőrizze a békét a Közelés Közép-Keleten. Tekintettel arra. hogy az utóbbi időben Nagy-Britannia munkáspártja és a Szovjetunió Kommunista Pártja álláspontjainak bizonyos fokú közeledése volt észlelhető a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésének több igen fontos kérdésében, az SZKP Központi Bizottsága azt a véleményt vallja, hogy pártjaink együttes erőfeszítései hozzájárulhatnának a közelés közép-keleti béke fenntartásához. E cél eléréséhez nagy jelentőségű lenne Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország olyan nyilatkozata amelyben elítélnék a közelés közép-keleti rendezettel: kérdések megoldása eszközeként az erő alkalmazását, lemondanának az e térség országainak belügyeibe való beavatkozásról és kölcsönösen beszüntetnék a fegyverszállításokat mindezeknek az országoknak. Kérjük Nagy-Britannia munkáspártjának végrehajtó bizottságát, támogassa ezt a javaslatot. A magunk részéről készek vagyunk az Önök számára megfelelő formában, akár pártjaink képviselőinek találkozásával is, megvizsgálni az Önök által előterjesztett minden olyan építő javaslatot. amely a közel- és középkeleti háborús veszély megszüntetésének és a világbéke megőrzésének útjaira és lehetőségeire vonatkozik. Reméljük, hogy Nagy-Britannia munkáspártjának végrehajtó bizottsága jóindulatúan és a béke sorsa iránt érzett nagy felelősséggel fogadja e felhívásunkat. w Hírügynökségi jelentések szerint a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hasonló értelmű felhívást intézett a közel- és közép-keleti helyzetről a nyugateuróoai szocialista pártokhoz. (MTI) Egy nappal meghosszabbították Zsukov marsall jugoszláviai látogatásait Béig rád (MTI). Hivatalos közlések szerint egy nappal meghosszabbították Gecrgij Konsztatyinovics Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének jugoszláviai látogatását. Zsukov marsall csütörtökön repül Zadarba. ahonnan a „Kujbisev’cirkálón folytatja útját Albániába. Selwyn Lloyd angol kiil ügy miniszter washingtoni nyilatkozata Washington (MTI). Az AP jelentése szerint Selwyn Lioyd angol külügyminiszter kedden este több mint 3 és félóra hosszat tanácskozott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás befejezése ,után kijelentette: — most. hogy a Szovjetunió kilövési kísérleteket hajtott végre nagy hatósugarú rakétalövedékévei, és kiröpítette a mesterséges holdat, még sürgősebben szükségessé vált az Anglia és az Egyesült Államok közötti szorosabb tudományos együttműködés. —* Hozzátette, hogy a szovjet mesterséges hold sikeres kiröpítése „figyelemre méltó tudományos eredmény”. Más kérdésekre adott válaszában Selwyn Lloyd azt állította, hogy egyiptomi csapatok Szíriába küldése fokozza a középkeleti feszültséget. Végül Selwyn Lioyd az egyik kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Dulles-szel megvitatták a leszerelés kérdésében beállott kelet-nyugat közötti holtpontot is. Az olasz kormány tiltakozása a jugoszláv lépes ellen Róma (AFP). Az olasz kormány Darko Cernej, római jugoszláv nagykövetnél tiltakozott amiatt, hogy Belgrad elismerte a Német Demokratikus Köztársaságot. A kormány Jugoszláviához intézett szóbeli jegyzékében hangsúlyozta, hogy „ez diplomáciai elismerés ellenkezik Olaszország álláspontjával, amely szerint kizárólag a bonni kormány képviseli a német nemzetet;..” (MTI); ■ - - — fl IV. Szakszervezeti Világkongresszus általános határozata és kiáltványa LIPCSE (TASZSZ.) A IV. Szakszervezeti Világkongreszszus október 15-i záróülésén a többi között elfogadtak egy általános határozatot a napirend első pontjával kapcsolatban és elfogadtak egy manifesztumot. Az általános határozat rámutat arra. hogy az előző szakszervezeti világkongrcszszus óta a kapitalista és a gyarmati országokban kedvezőbbé vált a helyzet a különböző irányzatú szakszervezetek akcióegységéhez. — A nemzetközi helyzet fejlődését — hangzik ezután a határozat — az imperializmus számos kudarca és a béke erőinek gyarapodása jellemzi. A határozat rámutat, hogy a kapitalista országokban a A. TOLSZTOJ: QOLQOTS^. (17.) Dundics szerette az életét és szeretett vele veszedelmes játékot játszani, s ezekben a friss, októberi napokban, amikor izmai szinte kifeszítették katonablúzát, a reggel mindenféle jószaggal teli ködében különösen nehezen bírta a tétlenséget. Ö maga jelentkezett, hogy átadja a pecsétes levelet Skurónak. Felkereste Roscsint: — Vagyim Petrovics, maga nagyszerűen alkalmas erre a kis kalandra, jól ismeri a tisztek szokásait és mindenféle ceremóniájukat. Nem volna hajlandó átszaladni velem Voronyezsbe? Egy napi út, jó kis lovaglásnak ígérkezik. Bugyonnij pompás lovakat ad alánk, Petuskát és Aurorát;.: Nevetséges, hogy hajlandó-e:.! Vagyim Petrovicsot csak a tisztek ceremóniáira való emlékeztetés érintette kellemetlenül. De valójában egész este ezzel gyűlt meg a dolga, amíg kioktatta a legénységi elvtársakat, hogyan kell feszíteni egy közkatonának, hogyan kell szalutálni, felelni, milyen az önkéntes tisztek külseje: Drozdovék többnyire csíptetőt hordanak holt vezérük emlékére és gúnyos errhangon beszélnek, Komyilovékra jellemző az üveges pillantás, és arcukon a megvető közöny kifejezése, Markov tisztjei piszkos köpenyükről és ocsmány káromkodásukról híresek. A megbeszélés szerint, ha megállítják és kérdőre vonják őket, ezt felelik: „Bizalmas levelet viszünk Voronyezsbe az önkéntesek tartalékezredének parancsnokától, aki délről érkezett Kasztorna körzetébe.” Vagy három órai gyors ügglés után, a ködből alighogy kibontakozott fehéres ég alatt megjelentek Voronyezs templomkupolái, tigzojjőtornyai. vörös háztetői. Egész úton egyetlen járőr sem tartóztatta fel őket: csak ránéztek a város felé ügető öt lovas távcsöveire s tovább mentek. A legelső igazoltatás a hídnál történt. A rozoga falúdat őrizték, tekintélyes kjilsejű férfiak járkáltak rajta ellenzőtlen sapkában s vállukra vetett fehér bőrkabátban, aminőt az ukrán asszonyok hordanak, s tudj’ isten mért. valamennyi lengő szakállt viselt. A túloldalon néhány junker cigarettázott a hídfőállások körül. Dundics megállította a lovát, leugrott és rövidre fogta a kantárszárat. — Hamis papírokkal előhozakodni nem nagyon ajánlatos — mormogta. — A folyó megáradt, valahol átgázolni rajta szintén nem kellemes, nyakig átázunk. Szóval a hídon kell átmennünk. — Annvi bai legyen, kivágjuk magunkat — mondta mogorván Latugin. Zadujvityer hahotára fakadt: — Vakuljak meg, elvtársak, ha azok ott a hídon nem csuhások.:. — Lépésben előre — vezényelt Dundics és macskaügyességgel penderült nyergébe. A hídon a szakállasok felröffentek: „Állj, állj!” Dundics feléjük tartott, sarkantyújával csiklandozva Petuskát. De azok akkora lármát csapta s úgy hadonásztak puskáikkal, hogy a ló eléjük érve dühösen felágaskodott és csapkodott a farkával. Meg kellett állítani. Több kéz kapott a kantárszár felé. Latugin odaugrott és rákiáltott az egyikre: — Te nyavalyás, hogy mersz Öméltósága gyeplőjéhez nyúlni! És egyáltalán kifélék vagytok, igazoljátok magatokat! — Hallgass! Állítsd meg a lovat — szólt rá félvállról a legnagyobb nyugalommal Dundics és kipödrött bajusza alatt mosolyra villantva fehér fogait, lehajolt nyergéből a szakállasokhoz: — A hídra szóló igazolványt kívánják? Nincs nálam. Dundics alezredes vagyok, ez itt a testőrségem... Rendben van? Köszönöm. Megsarkant3'úzta lovát és az nyerítve felágaskodott, síma, szürke hasát mutatva és úgy elnyargalt az őrség mellett, hogy az alig tudott félreugrani. De Dundics nyomban megzabolázta és lépésben ment át. A túloldalon izgalom volt észlelhető. A junkerek eldobták a cigarettát s földig érő köpenyük szélébe botladozva iramodtak a lövészárokhoz, ahonnét két géppuskát húztak elő a lovasok ellen. A hídfőállás őrparancsnoka, egy cingár, beesett arcú, lelógó bajuszos tiszt, ismerős hangon, renyhén elnyújtva olyan szavakat kiabált, hogy Roscsinnak a foga összeverődött az undortól: — Hej, ott a hídon, csak nem kell úgy sietni, igazolványt előkészíteni, különben lövök;;. Dundics félrehúzva a száját, odaszólt Roscsinnak: — Hiába, támadnunk kell. A keze már a kardja markolatán volt. Roscsin gyors mozdulattal visszatartotta: — Tyeplov! — kiáltott a hosszú tisztre. — Hagyd azt a géppuskát... Én vagyok, Vagyim Roscsin.:. Gyorsan leszállt lováról cs száron vezetve, egyedül ment át a hídon. Ez a tiszt az a bizonyos Tyeplov volt, hajdani ezredtársa, iszákos, hetvenkedő, ostoba fráter, akit Roscsin egy ízben komolyan figyelmeztetett, hogy pofonvágja, ha tovább szemtelenkedik és járatja a száját. Tyeplov gyanúsan nézett a közeledő Roscsinra s lassan tokjába csúsztatta revolverét. — Alig ismertelek meg.;. Talán sokat ittam..: a kutyafáját..; szervusz.. -. Roscsin nem vette le kesztyűjét, úgy adott ke^et. (Folytatjuk.) . dolgozó tömegek életkörül-' ■ menyei és munkaviszonyai i tovább romlanak. A szocia■ lista országok dolgozói újabb ■ sikereket értek el gazdasági ■ fejlődésükben. A Szovjetunió, ■ Kína és a többi szocialista ország népgaztraságának sza. kadatlan emelkedése alapján ; rendszeresen javul az orszá. gok dolgozó tömegeinek hely! zete. A határozat a továbbiak. ban kifejti, hogy a kapita. lista országokban tovább élesedik harc a munkásosztály és a monopóliumok között. A határozat hangsúlyozza, 1 hogy a kongresszus elfogadja a Szakszervezeti Világszövet- 1 ség Főtanácsának azt a hatá- 1 rovatát, amely szerint össze kell hívni az Ifjú Dolgozók Szakszervezeti Konferenciá- 1 ját. - A kongresszus elhatá.A-rozta. hogy a konferenciát ► Prágában tartják 1958 július 114-től 20-ig. £ — Jelenleg =* folytatja a ►határozat — úipbb kedvező ► feltételei alakultak ki annak, ► hogy a különböző országok ► szakszervezetei egységesen ► barcöHanafk a béke megvé► dóséért. ► A kongretmzns ► manifesztálna t A IV. Szakszervezeti Vi- i lágkongresízus elfogadott ma► nifesztuma megállapítja, hogy ► a kongresszuson 105 millió ► dolgozó képviselői vettek ► részt. t A mani feszíti m megálla► pítj a, hogy ott, ahol a mono* ► póliumok vannak hatalmon, ► ezek minden eszközzel maxi► malis nyereségére töreked► nek. Erre használják ki a ► technika haladását is, nem ► pedig életkörülményeink és ► munkaviszonyaink meg.iaví► fására. Tagadták, mepszün► telik, vagy állandóan fenye► getik a szakszervezeti jogo£ kát és a demokratikus sza► b-'^sáziogokat, ► A kongresszus ma ni fesz. ► tnma befejezésül fe’szólítía a ► dolgozókat, hogy bátran ha► ladianak előre a nemzetközi ► alkcióssrvség, az egves orszá► gok «■znkszervezetei és a nem. f z ötvözi szakszervezeti szö► vétségek közötti egysén meg. ► teremtésének útián. fMTI.) ► Három amerikai hajó ► átfutott ► az északnyugati átjárón ► Három amerikai őrhajó: a £ „Storis", a ..Bramble” és a ► „Spar”, a kanadai „Labra► dor” légtörő segítségével át► jutott a híres „Északnyugati ► átjárón”. Mint köztudomású« ► ez öt évszázad ófa nem sikierült egy hajának *wa.
