Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-15 / 242. szám

1'Gyümölcsöző javaslatok A Tisza Cipőr^'ár megyénk legjobb üzemelőié t irtozlk, egyike azokr^k, melyek leg­először áUt kk talpra gazdasá­gilag is uz ellenforradalom kártevés^ után. Már az első félévbe^ nemcsak elérték a tavaly* termelési szintet, ha­nem *2,1 százalékkal többet is gy ártottak, mint egy évvel előbb, A termelési érték 6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos idő­szakában. Ilyen eredmények után ta­lán kár is különösebben fog­lalkozni ezzel az üzemmel — gondolnák sokan. Saját ere­jükből rendbeszedték házuk­­táiát — éppen a termelés fel­futása mutatja, hogy jó úton haladnak Ez valóban így is van. A gyár dolgozói, vezetői jó munkát végeztek. A párt­szervezetnek sikerült a munka élére állni, a párt­ós Kormányhatározatokat érvényre juttatni a terme­lés a vállalati gazdálkodás fontosabb ágaiban. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy még ilyen körülmények között is szük­ség van a politikai és gazda­sági munka mélyreható elem zésére, megvizsgálására. Az eredmények csak akkor le­hetnek tarlósak, ha felfedik a nevelőmunka és termelési eredményéle k"zötti sokrétű összefüggést, a vállalati gaz­dálkodás és gyártásfolyama­­ok kapcsolatát, idejében ki­­kcrrigálják a hibákat. Az MSZMP Megyei Bizott­sága ezzel a céllal vizsgálta meg augusztusban a Tisza Ci­pőgyár munkáját, a termelés pártellenőrzését, a dolgozók­kal való foglalkozást A többek között felhívták sz üzemi alapszerv és válla­lati vezetőség figyelmét <ir­­ra, hogy a termelés felfutása — bár eredménye elvitatha­tatlan — bizonyos arányta­lanságokat takar. így az első félévben — bár a termelés párokban és értékben emel­kedett — a termelékenység, az egy dolgozóra eső termelés csökkent. Az engedélyezett át­­'agbérszintet túllépték — amiatt kedvezőtlen a termelé­kenység és a bérek viszonya Romlott a minőség is az első félév hat hónapja alatt — s a hiányosságokat talán össze­gezve mutatta meg az önkölt­ség növekedése. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy gyenge a munkások között végzett politikai tömeg­munka, bevés gondot fordí­tanak a műszaki dolgozók nevelésére és megnyerésé­re. A pártszervezet politi­kai tömegmunkájának ki­alakításánál nem vette fi­gyelembe. hoey az elmúlt félévben TOO új munkás ke­rült a gyárba — -.egyrészt 'foefiyecdke-kálM, (delete, diiutátv, cig-in^íái... a kunszentmártoni Nőtanács terveiben Gyűlést tartott október 9-én a Nőtanács. Az asszonyok oly sokan kíváncsiak voltak a Nőtanács gyűlésére, hagy alig fértek a helyiségben. Sőt, némelyik asszonynak még a férje is eljött. Ez alkalommal tartották első próbájukat a menyecske-kórus tagjai. A kórusba eddig már 25-en je­lentkeztek, első bemutatkozásuk november 7-én lesz. Sok­mindenről szó esett a Nőtanács gyűlésén. Mindenekelőtt az október 26-i cigánynap rendezéséről, melyet este kul­túrműsorral egybekötött cigánybállal fejeznek be. A Nő­tanács tervei között szerepel, hogy a hónap utolsó napján „Család és iskola” címmel az elsőosztályosok szüleinek tartanak előadást. Rövidesen megnyitja a Nőtanács a Vö­röskereszttel karöltve az anyák iskoláját, amelyen a gyer­mekápolásról, beteggondozásról lesz szó. De az előadások mellett kötni, horgolni, szabni és varrni is megtanulhat­nak az anyák iskolája keretében az asszonyok. A Nőtanács kezdeményezésére a földművesszövetkezet rövidesen aján­dékboltot nyit a faluban. Erzsébet napjára bált terveznek. November 1-től, minden vasárnap délután tere-fere dél­utánra várják az asszonyokat a Nőtanácsban. A kályha melege mellett kézimunkázhatnak, rádiót hallgathatnak és beszélgethetnek az asszonyok. November 7-re szovjet asz­­szonyokat szeretnének vendégségbe hívni. A Nőtanácsnak sok szép terve van, mindig olyasmin törik a fejüket, ami érdekli az asszonyokat. S ezek a tervek nemcsak ígéretek, mert ha egyszer valamibe belefognak, meg is csinálják. A minden második szerdára kitűzött nőgyűlések segítik a NŐtanács vezetőit abban, hogy minél több asszony vállal­jon részt a munkából és terveiket valóra is váltsák. — la — a környékbeli falvakból — akiket — csakúgy, mint a gyár régebbi dolgozói közül is sokakat még — több szál fűz a falu maradi nézetei­hez. A hibák megállapítása — önmagában még nem sok hasznot hoz — ezt bárki meg­tehet'. A gyár kollektívája és pártvezetősége ez alkalom­mal, azonban javaslatokat ie kapott kijavításukhoz. És ez. mint az azóta eltelt két hó­nap bizonyítja igen hasznos volt ahhoz, hogy megtehessék az első lépéseket a hiányos­ságok kiküszöböléséhez, a valóban stabil, állandó ered­mények eléréséhez. A munkának, a tanácsok megszívlelésének máris mu­tatkoznak jelei. így pl. a ter­melékenység — az egy főre eső termelési érték — július­ban. augusztusban és azóta egyenletesen emelkedik. Szep­temberben már lényegesen :obb az előzőeknél. Nem le­het ezt elmondani a minő­ségről. A tavalyi szinthez még messze járnak és úgyszólván minden tizedszázalék javulás önnél a tényezőnél komoly erőfeszítést, jó műszaki szer­vezést kíván. Azért ig nehéz ez, mert sokszáz új dolgozó ült a gvártókörök mellé az idén. Alaposan meg kell is­­merniök előbb a munkát, mi­előtt teljesen be tudják tar­tani a technológiát. A javaslatokat tett követte a politikai nevelőmunkánál is. Sokáig a pártszervezet csak általánosságban foglalkozott a dolgozókkal. Az elmúlt hó­napban azonban változtattak a módszeren. Főleg a bizalmiakra építet­tek itt. Funkciójukban meg­szilárdították őket. felelős­següket kiterjesztették, mindennapi feladatukká tették, hogy a hozzájuk tar­tozó munkatársakkal be­szélgessenek. A termelés problémáin kívül velük be­szelik meg a dolgozók a napi politikai eseményeket, sőt a személyes ügyeket is. Túlzás volna azt mondani, hogy nincs már formalitás, sablon ebben a munkában. Azonban biztató, hogy az utóbbi időben egyre inkább alakulnak ki spontán beszél­getések. viták a bizalmi ve­zetésével. Van változás a műszaki dolgozókkal való foglalkozás­ban is. E téren döntő lépés volt, hogy a pártszervezet közreműködésével megszün­tették a bizonytalanságot az értelmiségiek körében. A szakmai vagy egyéb okok miatt meg nem felelőket le­cserélték s mindegyikkel kü-A Megyei Gépállomás! Igazgatóság figyelmébe ~ Erdemes-e luc9rnama°ot termelni, lia nincs aki elcsepelje v lucerna- és vörösheremag, ha nincs, aki elcsépelje. A ren­delkezésre álló cséplőgép igen kevés és ami van. az is vég­telen rossz állapotban. Ügy vannak ezzel a gépállomás: vezetők, hogy ez már a leges­­legutolsó munkák közé tar­tozik. Mondván: kit érdeke! már olyankor a csáp’és ami­kor szántani, vetni kell. De az is lehet, hogy az apró­Az utóbbi időben gyakran olvashatjuk a lapok hasáb­jain, hogy milyen nagy je­lentősége vm a lucerna- és vörös herema g termelésnek Kormányunk ezt valóban fontosnak is tartja, tanúsko­dik arról, hogy az állam 350C forintot fizet mázsánként a lucernám ágért. De hiába van a termelők jó6zándctka cs hiába érik a „Kisújszálláson van 500 négyszögöl hereföldem, ame­lyen 3 év óta minden évben termelek heremagot. A legjob­ban talán az idén sikerült volna, a baj csak akkor kezdő­dött. amikor a cséplésre került sor. Felkerestem a Kisúj­szállási Gépállotnás vezetőiét, s érdeklődtem, hogy mikor kerülhet sor a cséplésre. Ö azt mondotta, hopy a gépállo­mástól körülbelül 3 kilométernyire az egyik szövetkezet tanyájában ott van a gép, szállíttassam oda a lekaszált lu­cernát és ott majd elcsépelik. A szállítás meg is történt, a cséplés azonban alig. A gép ugyanis teljesen szét volt szedve, üzemképtelen állapotban. Megkérdeztem a gép kezelőjét, mi okozta a génnek a hibáját. Azt mondotta, rossz volt már ez akkor is, amikor a gépállomásról kihú­zatták. Csodálkoztam ezen, hiszen majdnem a gépállomás szomszédságában történt, úgy hogy a gép javítása nem is került volna különösebb 'áradtságba, időbe. Hiába van ak­kor a gépállomásnak a jól fé szeréit, lij javítóműhelye, ha az ellenőrzés elhanyagolása miatt és egyes emberek mu­­laszatásából hibásuk marodnak a gépek. Az egésznek aztán az lett a vége, hogy nagy késede­lemmel aztán csak elcsépelték a lucernamagot, de abban srm volt sok' köszönet, mert a várt 40—43 kilogramm mag helyett csak 22 kilogrammot kaptam meg. a többi elszóró­dott. «. rossz génből.” magcséplésnél prémium­­föltételek nem eléggé ked­vezőek, hogy a gépállomási vezetők ennyire háttérbe szo­rítják ezt a munkát. Hogy mindebből melyik rregál'.apítás az igaz, azt most ne firtassuk. Nem is ez a lényeges, hanem az. hogy sürgősen tenni kell valamit, különben oda vész a termés, íme, egy panasz: * Balia Sándor írta szerkesz­tőségünknek a fenti levelet. Sajncs, nem ő az egyetlen, aihinek ilyen panasza van. — Alig van Szolnok megyében olyan gépállomás, melynek körrel ében a termelőknek ne volna kisebb vagv nagvobb panasza az aprómagcséplés ?lhanyo°olása. rossz munkája mialt. Kárba vész az állami szervek, a termelők igyeke­zte. melyet a locernamag­­zrme’cs fokozása érdekében kifejtenek, ha a csillésnél ilyen hibák adódnak. S az a? 'gazság, hogy a eéoá’jomások megyei igazgatósása évek óta nem tudott ilyen vonatkozás­ban rendet teremteni saját búza táján. Frélyes intézke­désre vpn szükség A körle­velek. véset nem érő tanács­kozások itt már nem segíte­nek. Ervől meggy őTőd t <Vr az elmúlt 5-R esztendő alatt is. lön-külön is beszélgettek — elmondták nekik, mi a fel­adatuk, mit kérnek, mit vár­nak tőlük. így ma már min­den műszaki poszton stabil, helyzetükben és munkájuk­ban biztos vezetők irányíta­nak. Szívesen vállalják terme­lési feladatuk mellett a kol­lektíva összefogását, saját maguk és dolgozótársaik politikai cs szakmai képzé­sét. A kezdeti lépéseket megtet­ték már a vállalatvezetés és a különféle társadalmi szer­vek közötti egészségesebb kapcsolatok kialakítására is. Azonban ez még mindig nem mondható rendszeresnek, ha­nem inkább alkalomszerű Még mindig előfordul — ami a múltban is hiba volt, hogy a vezetőszervek intézkedése ’keresztezi egymást. Véglege­sen talán az hoz majd meg­oldást. hogy az igazgató, a párt és a szakszervezet veze­tői rendszeresen „üzemi há­­-omszög” formájú megbeszé­lést tartanak és ennek hatá­rozatait politikai és szakmai vonalon mind a három szem’ kötelezően végrehajtja. Javult a viszony a párt és szakszervezeti bizalmiak és a művezetők között. Afféle al­sóbb üzemi háromszög meg­beszéléseiken közösen tár­gyalják a részlegek dolgozói­nak-helyzetét termelési, prob­lémáit, iparkodnak egymás­­közölt jó kapcsolatokat kiépí­teni. A párt munkáját nagyban gátolta a belső személyi el­lentétek kiiitközésc. Lehe­tetlenné tette az egységes álláspont kialakulását a zsörtölődés. Ezen úgy segí­tettek, bogy a vitás kérdé­seket alaposan kivizsgálták. A pártba érotien embere­ket — a tagsággal Icljcs egyetértésben — kizárták, természetesen úgy, bogy cmiaft munkájukban, hiva­tali beosztásukban semmi hátrányt ne szenvedjenek. Ezek nem gyengítették, hanem erősítették a tervezetet, si­került kialakítani az egysé­get. Legtöbb vitás ügy niég ma is az emberek érzékenységé­ből falcad. Egyesek -a jogos bírálatot sértésinek veszik, megharagusznak érte. Nen tudják megérteni, hegy a kommunista bírálat, önbírá­lat legfőbb módszer a hibák kiküszöbölésére, saját előre­haladásunkban. Segít a jó munkára, a kapitalista ma­radványok. rossz emberi tu­lajdonságok leküzdésében. Az üzemben a kommunis­ták mindinkább beszélgetése­ket kezdenek a pártonkívflli dolgozókkal, igyekeznek meg­ismerni véleményüket, állás­foglalásukat. Ennek tudható be az. hogy a taggyűlésekén ma már a kommunisták a be­csületes dolgozók széles réte­gét képviselik, tolmácsolják véleményüket. Ezenkívül az egészséges tájékozódás arra is ió, hogy a pártvezetőseg job­ban megismeri a dolgozók és a termelés prob’émáit, köz­vetlen bekapcsolódhat javas­lataival, tanácsaival a munka < megszervezésével. Ennek I egyik oéldája a Nagy Októ­­| béri Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletire in­da't verseny és az ünnepség előkészítése. S/ámoftcvő cs újszerű a pártszervezet munkájában, hogy nagyobb szeretettel foglalkozik a dolgozók min­dennapi gondjaival. Munkájának közel háromne­gyed részét ilyen kisebb na­gyobb problémák orvoslása teszi ki. Vannak köztük la­kás, segélyezés és más pana­szok, me'yet a pártvezetésé? a szakszervezet és az illeté­kesek bevonásával igyekszik megelégedésre megoldani. A Megyei Pártbizottság ja­vaslatai — tehát termékeny dalaira találtak az üzemben Egyre inkább iavul s erősödik a vállalat helvzele. S ennek legfőbb hasznát a dolgozók látják. '* R) HÍMEKBŐL MOl 1.1 N 1UMJGÉ Aki ezt a filmet megnézte, az előadás után nyomott hangulatban, zugó fejjel tá­vozott a mozi vetítőterméből. Olyan film a Moulin Rouge, amely sokáig benne marad az emberek emlékezetében, témájánál, rendezésénél és a művészi alakítások nagysze­rűségénél fogva. Touiouse- Lautrec-rói, francia festő­művészről szól a íi’m, aki egy sajnálatos baleset folytán neiii éppen megnyerő külső­re tesz szert. Élete hánya­tott, nem ismeri a szerelmet, míg egyszer találkozik vele. Itt éri első csalódása, de ezt művészet szereteténél fogva kiheveri. Egy művészi pla­kát elkészítésével hírnévre tett szert, művét megcsodál­ják és a tárlaton képei egyre nagyobb sikert aratnak. A tárlaton ismerkedik meg egy kedves, szép manneqin-nel, aki rajong a festőművészért és megsz.ereti. Lautrec ezt nem veszi cszre, félremagya­rázza a lány közeledését és amikor megtudja egy levél­ből, hogy a lány szerette, de mivel nem érezte annak vi­szonzását. elhagyja. Lautrec ezt a második csalódást már nem bírja ki. Elzüllik és az ital okozza halálát. Régi ott­honában hal meg, de azzal a tudattal, hogy művészetét el­ismerték, küzdelmes élete nem volt hiábavaló. Lautrec megformálója, Jo­se Ferrer élethű alakítást nyújt. Minden mozdulata, arcjátéka híven fejezi ki bel­ső fájdalmát, azt a tudatot, hogy nyomorék ember lévén, nem számíthat az élet szép­ségeiből, a szerelemből sem­mire sem. Oly megkapóan játszik Jose Ferrer, hogy szinte a néző is belekerül ab­ba a lelkiállapotba, amely Laulrecet Jellemzi. A film többi szereplői méltó keretbe foglalják művészetükkel Lautrec nagyszerű alakját^ Gyermekbírósá" írja bele magát visszavon! í­­tatlanul. A lány szereti a fiú: és vonzódása fokozódik, ami­kor megtudja, hogy gyerme­ke lesz tőle. A fiú nevelő i­­tézptbe kerül, mert megélhe­tését nem becsületes úton akarta megteremteni. Onnan megszökik, találkozik a kis­lánnyal. akit nyomonkövi t­­nek, hogy így a fiút meghá­lálva, ismét megpróbálj: k emberré faragni. Ez nem ;;i­­kerül, mert mindketten a fo­lyóba kerülnek és ott lelik halálukat. A harmadik történet e.’.v olyan gyermekről szól, aki sz - leit keresi, hasztalanul. Ap­róbb csínyeket követ el, vé­gül sok viszontagság után, a gyermekbíró hatására oly; n nevelőintézetbe kerül, ah ii megértő szívek fogadják ő sorsát a továbbiakban meg­felelően irányítják. Jó a film és tanulságos. A főszereplő, Jean Gabin nag -­­szerű alakítása a műve: '< filmek közé emeli. A néző megszereti Lamy bírót, aki paratlan türelemmel,, csőd latos élettapasztalatával s< k segítséget nyújt a társadalom kis számkivetettjeinek neve­lésében. Jean Gabin közve - lensége, természetessége é - ményt jelent. (hz) Fiatalok, gyermekek ele­venednek meg a film vász­nán, akiket hányatott életük félrenevel, embertelen körül­ményeik közben nagyon sok rossz fát tesznek a tűzre. Ez a francia film méltó, helyet foglal el a többi nagyszerű alkotások között, közvetlen­sége, realitása megfoghatat­lan. A filmnek csak egy fősze­replője van, azaz kettő: a kedves, türelmes gyermek­bíró és maga az élet, kicsiny, védtelen alakjaival. A gyer­mekbíró élettárában talán sok drámai történet foglal helyet, de azok, amelyek a film vásznán megelev^n^d­­nek, drámaiságuknal fogva egyedülállóak. Három esetet tárgyal a film. Az egyikben a kisfiá­nak van édesanyja, de an­nak erkölcsi élete kívánni­valót hagy maga után, amely nem hat nevelőleg kicsiny fiára. Végül az asszony jó útra tér és a már többször megszökött gyermeket végül is a bíró ott meri hagyni szü­leinél. A második történet már tragikus. Egy vásott, félig érett fiatalemberről szól, aki felelőtlenségével egy hozzá vonzódó fiatal lány életébe ......^ y$hln(liki naledk Bravúros teljesít meny Éppen egy hMc hogy a Szigligeti Színház bemutatta a Dunaparti ran devú című zenéi bohózatot. Az elő­adások estéről es­tére zsúfolt hát előtt arattak nagi sikert, sok-sok ka­cajt fakasztottak c nézők ajkán. S amíg a közönség o darabot élvezi, tan­­sol az egyes alakí­tásokért. nem ii tudja, hoay a ku­lisszák milyen Iz­galmakat takar­nak, néha mennyi zavaró körülmény­­nyel kelt küzde­niük Thálía szol­gáinak. hogy a színpadon semmi bei ne legyen. ’, Mar a prämieren i aggódtak Táncsics i Máriáért, aki meg­- fázáSra panas2ko­­s dott. Az előadás- ufón a balsejtelem- igazolódott. más­­z nap Táncsics Má­­<-l ria kórházba ke­- rillt. Helyettesítés­­t röl kellett gondos- S kodni. A választás z Nádori Margitra- esett, akit már a- Mézeskalács című s daljátékban megt- ismertünk. Es most- jön a hravúro»tel­- 'esítmény: Nddari i Margit délután 4- órakor tudta meg. ' este be kell „ugra­­? nia”. Kezébe vette l a szerepet, szorgal­masan tanulta, prooai r, cmoerje­­lettl munkát vég­zett. Este 7 órakor kezdődött az elő­adás. Nádori Mar­git megjelent a szí­nen mint az ame­rikai üzletember lánya és ügy ját­szott, hogy semmi kívánnivalót nem hagyott mana után. Estérni estére sok tmgsot kan. ame­lyet megérdemel. A szerepátvétel, bravúros telies’t­­ménv volt. alakít­sa jó. nro-nszerűen h eleUlc-rt-edett n de-i-ab többi figurái közé. Gratulálunk! (hzj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom