Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-15 / 242. szám
WLÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! 2Äz épülő abádszalóki hídnál A>'rTvXe>V*'-*-!A*.\ywvN-.-.v A SZOLNOK MEGYE» PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 242. szám. ARA: 50 FILLER, 1951. október 15. kedd. Nagyarányú állandó exportra van kilátás az Aprátógépgyárban Munkában a Cseh-brigád. Tagjai: Cseh Kálmán brigádvezető, Tóth Jenő, Kiss Károly, Hollai Imre a víz színe fölött -25 m-es magasságban szegecseli a hídnak „a felső övét”. A hídépítésnek ez az egyik legnehezebb és legveszélyesebb munkája. A szédítő magasság ellenére macskaügyességgel mászkálnak Naponta átlag 1300 szegecset ütnek be a lemezekbe. Kádár János eivíárs beszéde az MSZMP országos aktíváján (2—3. oldaton) Győzlek a magyar lovak A csehszlovákiai Pardubicében vasárnap megkezdődtek az egy hétig tartó, hagyományos lovasversenyek. A magyar lovasok már az első napon értékes győzelmeket szereztek. 3400 méteres akadálypályán a telivérek közül a „Riadalom” nevű ló 9 ellenfele előtt érkezett a célba, s elnyerte a lengyel Visztuladí.jat, A gátversenyeken az általunk alapított Tisza-díj három első heljmzettje is magyar ló volt: a „Szurtos”, a „Simon bán”, illetve az „Alapos”; A Kladrubi-díjban „Szamovár” a harmadik, a Maricadíjban „Arzén” a negyedik, a Doni-díjban pedig a „Robin Hód” nevű lovunk ötödik helyezést ért el. (MTI) ..... m . Bírósági hír Kirják János, a martfűi gyilkossággal terhelt bűnügyének nyilvános tárgyalása ezen a héten szerdán, csütörtökön és pénteken lesz á Szolnok Megyei Bíróság épületében. Aki teheti, vegyen részt a tárgyaláson, amely szerdán reggel fél 9 órakor kezdődik. A bírósági tárgyalásról lapunk olvasóit részletesen táMost készül a jobtyggrfi hídszelveny és a felette lévő ív. Ezekkel a munkákatjÄ$äik szerint még ebben az évben végeznek, s a télcf'.S5i«3tjrc a tavasszal, amint az idő engedi, hozzákezdenek íö£md középső részének munkálataihoz is. 'TfTTTTT'fYTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTYTfTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTI 100000 pulykát szeretne felvásárolni a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat A magyar pulyka kedvelt eledel külföldön, különösen Angliában szeretik. Néhány hét múlva megkezdődik a puiykafelvá-sárlás, de -a- szerződésköltések máris folynak, melyet a földművesszövetkezetek végeznek. A felvásárlást azonban a baromfifeldolgozó vállalatok végzik. Felkerestük Takács Viktor elvtársat, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját és érdeklődtünk arról, hogy milyen ki| látásokkal indul a vállalat az - idei pulykaidényre. — Legalább 100 000 pulykát szeretnénk a ni negyedévben felvásárol mondotta Takács elvtárs. — Csak így tehetünk eleget export kötelezet tscgeinkntík. * Ha figyelembe vesszük,— * hogy 1955-ben felvásárolt í pulyka 110 000 ezer volt, * bátran merem állítani, hogy J az idén túl fogjuk teljesí» teni pulykafeldolgozási ter[ vünket. » — Azért veszem alapul az | 1955-ös évet, mert tavaly az | ellenforradalom és annak ki* hatásai meggátolták a felválj sárlást. A szünetelő, később ► a korlátozott szállítási leheí tőségek továbbá üzemünkben 1 fellépő nehézségek, az áramhiány, a szénhiány, a kijárási tilalom, stb. miatt sem a felvásárlást sem a feldolgozást nem tudtuk megoldani. Tavaly csak 35.000 pulyka került hozzánk a földművesszövetkezetek utján. A termelők egyes helyeken elégedetlenek azért, mert csak november l-ével kezdjük meg a pulykafelvásárlást. Ezt meg tudjuk okolni. Sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy november 1-c előtt a pulykák nem felelnek meg a minőségi követelményeknek nemcsak — súlyban, hanem fejlettségben sem. Az öreg pulykatenyésztők jól tudják, hogy a felvásárlást azelőtt is mindenszentekkor kezdték meg. Egyébként a tenyésztők is jobban járnak így, mert az olcsó kukoricát tudják felhasználni a hizlaláshoz. A szerződéskötéseket a földművesszövetkezeti baromfifelvásárlóknál lehet kötni. — Az átvételi ár kilogrammonként 16 forint. Úgy véljük, hogy ez a jelenlegi kukoricatermés mellett megfelel a tenyésztők kívánságainak. X i Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottságának ülése t Eh New York (TASZSZ). Az ENSZ Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága most tárgyalja a gazdasági és szociális tanács jelentését; A bizottság vitájában határozottan kifejezésre jutott az az elégedetlenség, amelyet a népek az Egyesült Államok által erőltetett fegyverdcezési hajsza miatt viselnek. Ez a hajsza szétzilálja a kapitalista országok gazdasági életét és növeli azokat a nehézségeket, amelyekkel a dolgo„ zóknak meg kell küzdeniök. * Japán, Csehszlovákia, Szudán, Bulgária, Haiti, Románia, Irak és más országok képviselői hangsúlyozták, hogy meg kell szüntetni a fegyverkezési hajszát. Az amerikai küldött igazol-' ni próbálta a fegyverkezési hajszá t. G. P. Arkagyev, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy szülcség van a nemzetközi gazdasági együttműködés, a széleskörű kereskedelem kifejlesztésére. A kereskedelem még ma is a politikai nyomás eszköze. A szovjet képviselő hangsúlyozta a gazdaság militarizálásának és a fegyverkezési hajszának pusztító szerepét és veszélyét. Ezeknek előidézői a orofitszomjas monopóliumok. SZERKESZTŐSÉG KÖZLI: Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy szerkesztőségünk címe elköltözés miatt megváltozott. Uj címünk: Szolnok. Tisza Antal n. 2., J. em. TJszavidék szerkesztősége Az év elején kétséges volt ■— el tudjuk-e látni a jászberényi Aprítógépgyárat kapacitásához mérten munkával, megrendelésekkel. Főleg az anyaghiányra — a népgazdaság csökkentett beruházási programjára építve jósolták azt, hogy az üzem leépülésre szónál majd. Az' elmúlt hónapokban valóban nem a legkönnyebb helyzetben volt a vállalat. Fejlődése, előrehaladása azonban egy pillanatig sem lehet kétséges. Belföldön és külföldön egyaránt keresik korszerű gépeit, az itt gyártott különféle bánya és üzemi berendezéseket Gróf elvtárs, a vállalat igazgatója, aki a hét elején tért vissza Jugoszláviából, — személyesen is meggyőződött arról, milyen nagy szállítási és üzleti lehetőségek vannak a magyar gépipar számára külföldön A többek között meglátogatott jugoszláv cement, samott és normáltéglagyárakat, kőbányákat, ércelőkészítőt. útépítkezést. Majd mindenhol azt tapasztalta, hogy érdeklődnek az Aprítógépgyár termékei iránt — mindenhonnan ajánlatokat kérnek Az igazgató szívesen beszél tapasztalatairól, útjának eredményéről. — A jugoszláv üzemek, üzletemberek hiányolják a két ország közötti baráti, ipari kapcsolatok megszüntetését és szívesen veszik fel újra — mondja. -— Ez mindjárt szembetűnt nekünk, mert számtalan tanújelét adták ennek. Szívesen fogadtak, akárhol jártunk. E hó 15—20-a táján ók jönnek Jászberénybe, hogy végleges megállapodást kössünk bizonyos gépek és berendezések legyártására, s remélem sikerül is. — Ez függ természetesen a mi ajánlatunktól s nem utolsó sorban attól, hogy milyennek találják gyárunkat, képesnek-e arra, hogy jól együttműködjünk velük. — Milyen megrendelésekről lehet szó? — Igen nagy lehetőség van pl a samott és tűzállótéglagyárak beruházásánál. Kell nekik egy UH) méter hosszú 3 méter átmérőjű forgó kemence a nyersanyag égetéséhez. Azután kémek ajánlatot törőgépekre és samotttéglagyári berendezésre. — Ezek értékben is igen tekintélyesek. Egyik gép, amire ajánlatot kell adnunk pl. 800 ezer dollár értékű A óriásik két kisebb samottgyári gép, amiről szó lehet, egyenként két és félmillió forint — Lehetőségünk van a jugoszláv nonuáltéglagyártásba való bekapcsolódásra is. Ebbe az iparágba kell nekik 15 agregát, ami egyenként 5—6 különféle gépből áll. Tehát összesen mintegy 99 dara b téglagyári gép legyártásáról lenne szó. 1 — Különösen nagy fejlődés előtt áll Jugoszláviában a cementipar. Az el követkézén- ; dő években 15 ilyen nagy cementgyárat építenek, illetve fejlesztenek. Ezek berendező-, sebe mi is bekapcsolódna- ; tunk. Megállapodásunk sze- , rint még ebben a hónapban ; megküldik a szóbanforgó j üzemek műszaki terveit s J kikészítjük az ajánlatokat — Szó volt továbbá útépí- ’ lésekhez való aprító őrlő be- ■ rendezésekről — az útépítő- s iparban. Előbb két kisebb be- j rendezést kérnek, ha ez be- ; urálik- nnovf.hhat 2vártunk részükre, darabonként két millió forintért. Ércelőkészítő műveikhez már szállítottunk gépeket s nagyon meg vannak elégedve vele. — Újabb berendezésekre is szükség van itt, de ezeket már kiadták más vállalatoknak — úgyhogy csak a viszszamaradó gépek legyártását adták át — ez már meg is történt — mintegy félmillió forintban. — Milyen remény van arra. hogy az Apritógépgyár ki tudja használni a szállítási lehetőségeket, meg tud egyezni a jugoszláv partnerekkel? Meg kell mondani, hogy igen erős konkurrenciával állunk szemben. A világpiacon verseny van, s a jugoszlávok is dollárral fizetnek. Nyilván csak annak adják a pénzt, aki legjobb minőséget, a leghasználhatóbb gépeket a legolcsóbban vállalja. Egy kicsit el is késtünk, mert a konkurrens dán, angol, francia, NDK, Német Szövetségi Köztársaság, norvég, lengyel és más nemzetiségű cégek már beadták ajánlatukat. A jugoszlávok részéről — baráti gesztus — s ezt is valószínű a kapcsolatok újrafelvétele érdekében teszik — hogy bevárják ajánlatainkat, addig nem tárgyalják a többieket sem. míg el nem készülünk. — Úgyhogy remélem a hó folyamán hozzánk ellátogató küldöttség tagjaival sikerül megállapodásra jutnunk s hosszú időre kapcsolatot teremtenünk. Az ár— ami igen fontos — valószínű nem hoz bennünket hátrányba partnereinkkel szemben, mert a mi termel vény Kft ff, világpiaci áron számolva is aránylag olcsóak. Igen fontos még a haíáridő. Ezeket is vállaljuk és betartjuk. Jelenleg ig van megrendelésünk tőlük ős ezekkel úgy állunk, hogy a februári határidőt DetanjuK. sőt már decemberben hozzákezdünk a beszereléshez. — Az üzem anyagellátása nem gördít n-hézséget a külföldi szerződések teljesítése elé? — kérdezem befejezésül Gróf elvtársat. — Igyekszünk erre is megoldást keresni. Beszéltünk már velük arról — és a most következő tárgyaláson újból felhozzuk, hogy bizonyos öntvényeket ők adnak majd Ez afféle kooperáció lenne. Ami itthon szűk keresztmetszet, azt igyekszünk tőlük beszerezni — széles lehetőség van erre; Az Aprítógépgyár eddig 20 —25 százalékban szállított exportra nehézipari gépeket. Ha sikerül — és ez valószínű — a jugoszláv megrendeléseket megkapnia, 35—40 százalékig emelkedik az exportarány. Méghozzá nem ideiglenesen, vagy alkalomszerűen, hanem állandóan egy részt vállal Jugoszlávia tervberuházásainalk megvalósításában. S megmondhatjuk — ez nekünk is előny. Elősegíti az Aprítógépgyár fejlődését, másrészt államunk kényszerű külföldi tartozásainak rendezéséhez értékes valutát ad; Csak üdvözölhetjük azt az »egyre inkább meghonosodó jószokást, hogy vállalataink vezetőit, szakembereit kiengedik a vállalati szűk környezetből, hogy lássanak, tanuljanak s nem utolsósorban maguk Is próbálják terrnelvényeiket elhelyezni. Ez. mint az Aprítógépgyár példája is mutatja, igen komoly gazdasági fellendülést hozhat. Palatínus István 1 íztagú Szolnok megyei küldöttség j viszonozza a szovjet vendégek látogatását j i MEG SOKAN emlékeznék rá a me- I gyében, hogy a kisújszállási nagykun nat PO»k alkalmával szovjet vendégek is ellato♦ gattak hozzánk. Azt azonban kevesen tudt ják, hogy a Szovjetunió miniszterhelyet* tese, Borfkov elvtárs vezette küldöttség a ♦ Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghí* vására érkezett erre az alkalomra. Tehát t megyénk vendégei voltak, s megyénk ven* dégszeretetét élvezhették még akkor is, ha • ezalkalommal Kisújszállás valóban az „orí szag közepe” volt. Hogy jól érezték magu* kát. azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a * fény, hogy elutazásuk előtt annak az óha♦ juknak adtak kifejezést; látogasson el egy ♦ küldöttség a megyéből a Szovjetunióba az t ottani föl dm vetésű gyi minisztérium vendé| gaként. Akkor a jelenlévők nagy örömmel j fogadták ezt a meghívást, de ki gondolta ♦ volna, hogy alig két hónap elteltével már • is sor kerülhet ennek a meghívásnak „rea% lizálására’.. Pedig így történt. A mai napon * megyénk 10 tagú küldöttsége indult útnak j vonaton Moszkva, a Szovjelunió fővárosa » felé, hogy két hetet töltsön a baráti ország- J ban. Nagy kitüntetés, nagy öröm ez szá- J rnunikra, hiszen mutatja a két nép barát* ságának továbbmélyülését, újgbb eredmét nyeit. Z TEGNAP a Megyei Tanács egyilk * szobájában gyülekeztek a boldog résztve♦ vők; Horváth Imre, a megyei tanács el» nökhelyettese. aki mint a szervezet alel> nöke — egyúttal a Magyar—Szovjet Ba! ráti Társaság képviselőjeként is utazik, ► Szabó Miklós, a kunhegyesi Vörös Október í Tsz elnöke, Zagyi János, a kisújszállási F városi pártbizottság titkára, Nyikos Kát roly a kisujj Bűzakalász Tsz elnöke. Csótó 5 István a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke — 5 a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnök> ségének tagja —, Kanalovies Dezső, a me► zőturi Gépállomás igazgatója. Suba István, f a mezőtúri Tanács VB mezőgfsdasági oszj tályvewetője, Árvái István, a i járási pártbizottság titkára. Oláh János, a Mezoholci Állami Gazdaság igazgatója, < Marion Ferenc,- a kunszentmártoni Zalka < Máté Tsz elnöke. (A küldöttség vezetője- » ként Budapesten csatlakozott még hozzá- < juk Szőke Mátyás miniszterhelyettes). Amint Horváth elvtárs elmondotta: < tervük szerint a Szovjetunióban szövetke- j zeteket, állami gazdaságokat, gépállomáso- I kát. tanácsokat, stb. látogatnak meg, mód 3 nyílik tehát, hogy a küldöttség tagjai sok- j oldalúan tájékozódjanak és hasznos tapasz- « tálatokat gyűjtsenek a saját munkaterii- 3 létükhöz. Lesz, aki az állattenyésztést, má- 3 silk csoport az üzemszervezést, a harmadik J a pártszervezetek életét tanulmányozza és } így tovább. Megtekintik a mezőgazdasági ♦ kiállítást is és bizonyára lesz alkalmuk J résztvenni néhány emlékezetes kulturális 2 eseményen. Gazdag tapasztalatokkal meg- 2 rakodva szeretnének visszatérni és abból J minél többet hasznosítani idehaza. J A KÜLDÖTTSÉG tagjai vidám, ba- ♦ ráti hangulatban készültök a nagy útra, s » elmondták, hogy most bizony nem cserél- J nének senkivel. Kitüntetésnek veszik ezt a t lehetőséget és ki akarják használni tanú- ♦ lásra, tapasztalatszerzésre; * Mosolyogva újságolták, hogy milyen i ajándékot hoztak magukkal. Majd min- | denki gondolt erre, mert szeretnék néhány | aprósággal is kifejezni a vendéglátók j iránti barátságot. Népművészeti tárgyak, » MSZBT jielvények, s díszes Lehel-kürtök • várják, hogy megörvendeztessenek vala- ♦ kit egy-egy szövetkezetben, vagy szovhoz- J ban. | Előkerültek a csizmák és tólikabátok, | sőt még a kucsmák is, ki tudja, milyen i idő jár arrafelé? i Hát bizony, nehéz lett volna bárkit is * itthon marasztalni közülük ... így azután ? az itthonmaradtak kívánságaival búcsúz- 2 tunk tőlük: J — Szerencsés1 utazást, bök’ öröm téli | percet kívánunk elvtársak! t. p. i
