Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-30 / 255. szám

8 A FOLDMUVESSZQVETKEZETEK--------------- ÉLETÉBÖI —— ló eredtnínyl érlek el földművesszövelkezeteínk a szabadgabena felvásárlásában IGEN JELENTŐS szere­pük van íoldműveszövetkeze­­teinknek a mezőgazdaság termékek felvásárlásában, t felvásárlás előnyeit egyre ir, kább felismerik a dolgozó pa rasztok. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ebben a gazdaság' évben kenyérgabonából 1325 takarmánygabonából 296, ku­­korciából 96, napraforgót« 162, hántolatlan rizsből 177 vagonnal értékesítettek a szö­vetkezeteknél. Az értékesítés előnye abban rejlik, hogy minden időben és minden mennyiségben át­veszik a termelők árufelesle­gét, s ugyanakkor értékesí­tési visszatérítést is fizetnek A felvásárlás, a termékek ér tékesítése ott halad jól, aho a szövetkezetek megfelelő kapcsolatot építettek ki a ter­­nelőkkel. Ahol tudasították íz előnyös felvásárlási ára­­cat, ahol alkalfnazzák a mi­nőségi térítéseket, tanács­adással, nemesített vetőmag­­iuttatássai segítik a terme­lést. A gabonafelvásárlásban öbb szövetkezet ért el igen ió eredményt; A legjobbak közül az öcsödit említjük neg. Negyedéves globális ervteljesítése 346, a szabad ’rbona felvásárlása pedig 1260 százalék volt. Jó ered­­nényeket értek el a tiszavár­­konyi, a tiszagyendai, a tisza­­hurai és az alattyáni földszö • 'ők is. MEG KELL említeni azon­ban, hogy a gabonafelvásar­­'ási szakaszban elért jó ered­mények után szövetkezeteink :r bb helyen elbizakodottá háltak. Bizonyítja ezt az, hogy a kukoricafelvásárlás nem halad me ,felelően. Tudatosítani kell, a szövet­­fezetek útján való értékesít­éssel nincsenek kitéve a ter­helők a piacozással járó öbblet fuvarköltségnek, a mnkából való kiesésnek. Szükséges hangsúlyozni az rtékesítéssel járó visszatérí­­ést is. Jó prop? gandamun­­kával kell felhívni a terme­lők figyelmét a szövetkezeti értékesítés előnyeire Csorna János, Szolnok MÉK term. csop. vez. ÜNNEP ELŐTT A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 40. évforduló­jának megünneplésére készü az egész világ haladó embe­risége. 40 évvel ezelőtt dön­tötte meg az orosz munkás­­osztály a világon elsőiként a kapitalisták zsarnok ural­mát és indította el a marxi­lenini eszmét a gyakorlati megvalósítás útján, amely ma már világrendszerré fejlő­dött. A hatalmas szovjet nép már a kommunizmus építé­sénél tart és a népi demok­ráciák útán a világ dolgozói egyre nagyobb tömegekben teszik magukévá azt az esz­mét, amely a szovjet népnek boldogságát megteremtette és törekednek saját hazájuk­ban is megvalósítani. A magyar nép is a nem­zetközi szolidaritás magasz­tos eszméjének megvalósí­tása következtében a szovjet néptől kapta meg szabadsá­gát 1945-ben és megkezd­hette az új társadalmi rend felépítését. Az új társadalmi rend egyik alapja a szövet­kezés. Szövetkezve megte­remteni a mezőgazdasági, kisipari és a keresikedelem vonalán azt a lehetőséget, amely biztosítja a nagyüzemi közös termelést, amely egye­dül képes a dolgozók terme­lésének és ezen keresztül életszínvonalának fejleszté­sére. 1945-ben a szovjet nép fel­szabadító harca tette lehe­tővé hazánkban, hogy a fa­lusi dolgozó parasztok meg­kapják ezeréves igaz jussu­kat, a földet és ennek birto­kában megkezdhessék kicsiny erejüket összefogva, az új vi­lág építését; A felszabadulás tette le­hetővé a fmsz-ck megalaku­lását is. 1945 után a falu dol­gozó parasztjai fillérjeik, 5— 10 íkg. terményeik összeadá­sával teremtették meg az első alapot és azóta pártunk és kormányunk segítségéve a falu hatalmas gazdasági él .ömegsaarvezeti bázisává nőt­tek. A felszabadító szovje­­nép nemcsak a felszabadítá­sával nyitotta meg a fejlődéi útját, hanem azóta eltelt Idő alatt nap, mint nap segítette hazánkat. Segítettek bennün­ket tanácsaikkal a szövetke­zeti vonalon is. Már 1951 - ben kintjárt az fmsz-ek or­szágos központjának küldött­sége, amely tanulmányozta a szovjet szövetkezeti rend­szert és a tapasztaltak alap­ján fejlesztette szövetkezeti mozgalmunkat. Sok segítsé­get kaotak más szövetkezet) formák is, — különösen a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, kisipari szövetkeze­tek is. Csak úgy, mint nép­gazdaságunk minden ága­zata. Megyén fmsz-ineík ma már 100.000 tagja van. Hatalmas gazdasági eredmények mu­tatják a szövetkezés helyes­ségét. Dolgozó parasztságunk támogatása, részvétele a szö­vetkezeti munkában bizonyí­tották, hogy szeretik saját fmsz-üket. Nap, mint nap szerzi be a falu népe saját szövetkezetétől szükségletei: és értékesíti felesleges ter­ményeit. Éppen ezeket az «-edme­nyeket akarta megsemmisí­teni az ellenforradalom múlt év októberében. Az ellenfor­radalomnak az volt a célja, hogy a jelenlegi haladó erő­ket megsemmisítse és visz­­szaállítsa a régi kapitalista rendet, amely azzal járt vol­na, hogy a paraszti dolgo­zók százezreitől visszavenni a földet a földbirtokosok kezé­ben, megsemmisíteni a szö­vetkezeteket, visszaadni ke­reskedelmi boltjait a nagy­kereskedőknek és újra ural­kodni a dolgozó nép felett. Ojra cselédsorba dönteni a dolgozó parasztságot, újra visszaállítani a milliós kol­dus országot. Szándékuk nem sikerült. Ez annak volt köszönhető, hogy a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormán? megala­kult és segítségül hívta a szovjet népet, amely vállalva a véráldozatot, segítette le­verni a népre törő ellenfor­radalmat. Segítséget nyújtott az ellenforradalom Okozta ká­rok helyrehozásában, külön­böző nyersanyagokkal (szén. cement) és egyéb árucikkek­kel — többek között. 45 ezer vagon gabonával .— amely nélkül nem tudtuk volna biztosítani az ország kenye­rét. Ez az oka annak, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága állandóan erősödik és ezért nem tudták az ellen­forradalmi árok a szovjet nép­nél szembeállítani a magyar io,t*ozókat. Mi, magyar dolgozók! s magyar szövetkezők is úgy tudjuk meghálálni a szovjet népnek felmérhetetlen se­gítségét. ha munkáikkal erő­sítjük a magyar szövetkezeti mozgalmat. Növeljük kapcso­latainkat a szövetkezeti tag­sággal. szervezzük közös te­vékenységüket, ezáltal növe­kedjen a dolgozók életszín­vonala. Minden erőnket meg­feszítve dolgozunk azért, hogy restaurációra törekvő ellenforradalmárok mégegy­­szer ne tudjanak hasonló kárt okozni, mint 1956-ban. Akkor leszünk méltók a 40-ik Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójához, ha még erősebben zárkózunk fel a szocializmusért harcoló béke­­táborhoz, ezáltal meghiúsít­juk a népek pusztulását elő­idézni akaró, háborúra spe­kuláló imperialista törekvé­süket. Varga Illés, MÉSZÖV igazgatósági elnöke, fiföltfműmsziivetkezelektömegkapcsoiatáróí Mióta a munkás-paraszt kormány in­tézkedései következtében megnőtt a pa­rasztság termelési kedve, egyre nagyobb szerepük van a földművesszövetkezetek­nek. Az eddiginél többet törődnek a me­zőgazdasági termeléssel, a szerződéskötés­sel, az fmsz-tagok termelvényeinek érté­kesítésével, s nem utolsó sorban az ala­csonyabb típusú szövetkezeti termák, szakcsoportok, társulások szervezésével, támogatásával. Mindezeket a részben újszerű, komoly feladatokat csak úgy tudják sikeresen megoldani, ha az eddiginél jobban bizto­sítják a tagok részvételét a közösségi munkában, szélesítik a szövetkezeti de­mokráciát, a vezetők és az fmsz-tagság együttműködését. Az eredményes munkának ez a nél­külözhetetlen alapfeltétele több földmű­­vesszövetkezetben még több esetben hát­térbe szorul, s az elmúlt Időkben valami kevés jó tapasztalattal lehetett találkozni. A Tiszafüredi Körzeti Földművesszö­­vetkézetben nemrég küldöttgyűlés volt; Ez alkalommal felszólalt Tóth Béla dol­gozó paraszt, tiszaörvényi fmsz-küldött; Elmondotta, hogy a helyi szervek vélemé­nyének megkérdezése nélkül a körzeti földműve&szövetkezet vezetősége olyan embereket alkalmazott a tiszaörvényi f"-ldmű vesző vetkezeti boltokban, akik egyáltalán nerr feleltek meg ebben a bc­­oszutobaa. Kcal bírták a li^aöryéiU'ick bizalmát, sőt egy közülük többezer forint­tal meg is károsította a tiszaörvényi la­kosságot. A sikkasztás, illetve a súlyos gazdasági kár csak akkor jutott tudomá­sára neki a tiszaörvényi földművesszövet­kezet igazgatósági tagjának, amikor most a beszámolót hallotta. Elgondolkoztató do­log ez. bogy a körzeti földművesszüvetke­­zet vezetői mennyire bizalmatlanok volLak az fmsz tagsággal szemben; Szerencsére a Tiszafüredi Körzeti Földművesszövetkezet újonnan választott vezetősége más úton halad. A régiekét,' az ellenforradalommal összepaktáló, illetve a szövetkezeti vagyont megkárosító sze­mélyeket a tagság eltávolította, s újakat választott. Mir.cjen lehetőség megvan arra. hogy Madarász Lajos, az új igazgatósági elnök vezetésével rövidesen megszűnnék a korábbi hibák, amelyek a földművesszö­vetkezet tömegkapcsolatában hosszú időn át megvoltak. Ebben a munkában a föld­mű vesszővelkezeti tagság a vezetőséggel karöltve akar résztvenni. Ezt bizonyította a többi, igen értékes felszólalás, melyek közül nem egy hasznos javaslatokat tar­talmazott. Igen jó módszer, amelyet a kör­zeti földművesszövetkezet egyik üzemág­­vezetője, Takács elvtárs követ. Ö rendsze­resen tájékoztatja a Járási és községi ta­nácsot a földműveszövetkezeti felvásárlás helyzetéről, Ag esetleges hibák kijavítá­sának módját pedúi közösen mesbegzeüjj,, Ülést tartott a megyei Ügyvédi Kamara A napokban az Ügyvédi Kamara 94 tagja találkozott a megyei bíróság épületében, nogy az Igazságügyi Minisz­térium útmutatása alapján megvitassák az ügyvédi munka időszerű kérdéseit. Referátumot Imre Lajoß, a Kamara fegyelmi megbízott­ja tartott. Elmondta többek között, hogy Szolnok megye ügyvédei a felszabadulás után egészen a mai napig a párt és a tanács támogatását élvezték. Az utóbbi időben mégis bizonyosfokú bizal­matlanság alakult ki az ügy­védek iránt. Ezért jelenleg a legfontosabb feladatnak te­kintik, hogy a párttal és a tanáccsal még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot. Az új­jászervezett jogász szövet­séggel is meg keli teremteni a jó együttműködést és be kell kapcsolódni a Hazafias Népfront munkájába. Imre Lajos elvtárs a to­vábbiakban ismertette az el­lenforradalom ügyvédségre gyakorolt hatását. Megállapí­totta. hogy Szolnok megyében ez nem volt nagyméretű. — Mindössze egy ügyvéd ellen indítottak bűnvádi eljárást, míg a szomszédos Békés me­gyében tizenhárom. — köz­tük a Kamara elnöke ellen is. 1956. december 8-án már állást foglaltak pártunk, s forradalmi munkás-paraszt kormányunk mellett. Ezért elnyerték az Igazságügyi Mi­nisztérium dícséretét. Az ügyvédele felszólalá­saikban kérték a szocialista alapokon nyugvó rendtartás bevezetését, az ügyvédi mun­kaközösségek megerősítését, s az idevonatkozó jogszabá­lyok bevezetését. Elfogadták, s magukra nézve kötelezőnek ismerték el a demokratikus magatartás gyakorlását. Ja­vasolták, hogy a november 15-én négy helyen — Szolno­kon, Jászberényben, Mezőtú­ron és Karcagon — megkez­dődő ideológiai oktatáson ve­gyen részt minden ügyvéd. A felszólalók elmondták még, hogy a párt- és tanács­szervek vidéken megadják munkájukhoz a legmesszebb­menő támogatást. Öcsödön dr. Kalmár János például jó lakást és irodát kapott a ta­nácstól. A tiszafüredi Ügy­védi Munkaközösséget meg­felelő helyiséghiány miatt a tanács épületébe költöztették. A segítség mellett megbecsü­lik. meghallgatják az ügyvé­deket. — Törökszentmiklóson dr. Fazekas István a városi tanács vb tagja. Tószegen dr. Sz. Molnár Imre tanácstag. Végül felszólalt Tóth Ká­roly, az Országos Ügyvédi Kamara pártszervezetének titkára. Elismeréssel beszélt Szolnok megye ügyvédeinek munkásságáról. (rm) Mi újság a méhészeknél ? Egymásután alakulnak me­gyénkben a méhész szakcso­portok. A napokban kért en­gedélyt — Berta Pál kun­szentmártoni járási egészség­­ügyi felelős jó munkája nyo­mán — a szelevényi méhész­gárda is. 1948-ban hét, 1952— ben tizenhat, 1957-ben már negyvenkettő szakcsoport mű­ködik megyénkben. A fejlődés ilyen nagyará­nyú előrehaladásához hozzá­járult az is, hogy igen sok lelkes méhészpedagógus veszi ki részét a szakcsoport élet előbbreviteléből. " Szolnokon, Tiszafüreden, Jászberényben, Kunszentmár­­tonban, Szajolban és Török­szentmiklóson vannak igen jól működő szakcsoportok. Szennyezett cukrot igényelhetnek méhetetésre a méhészek Ä Szolnoki Cukorgyár több mázsa homokkal és egyéb raktári szeméttel kevert cu­korral rendelkezik, amit át­adnak méhetetésre. A cukor­ban méhekre ártalmas anyag nincsen.- Laboratóriumi vizs­gálattal állapítják meg a tényleges cukortartalmát, s annak arányában a vételárat. A szakcsoportok írják össze az igényt, s azt adják át a földművesszövetkezetnek. Méhészeti tárgyú fi'meket lehet igényelni A Megyei Méhészeti Szak­­bizottságon keresztül méhé­szeti tárgyú filmet lehet igé­nyelni vetítésre. Az érdeklő­­lök 2—3 héttel előbb közöljék, hogy mikor akarnak vetített­­képes előadást tartani. A képen: A tiszafüredi szakcsoport egyik tagja Hu­nor típusú rakodó kaptárban nézi a nyári gyűjtés eredmé­nyét. Müven mezögaidasági és állattenyésztési génedet vásárolhatnak a szakcsoportok? A Megyei MEZÖSZÖV igen nagy segítség-t ad a szak­csoportoknak, termelőszövet­kezeteknek, éppúgy, mint az egyéni termelőknek. Olcsón biztosítja a gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági és az állattenyésztési kisgépe­ket, melyek .elősegítik a ter­melést. Az alábbiakban azoknak a gépeknek nevét közöljük, melyeket a szakcsoportot’.? megvásárolhatnak, s ha ez gazdaságos, bérmunkát vé­gezhetnek mind a szakcso­portok, mind a földműves­szövetkezetek: CFJ. jelű gépi szecskavágó, KDC—D. jelű szecstkavágó, STV. jelű silótöltő szecstka­vágó, KC. jelű gép tárcsás répavágó, Columbia Baby trirőr, apid, Tox III. jelű fo­ga tos permetező, Ezüst sze­lektor magtisztító osztályozó. Lerakószerkezet fűkaszálás­hoz, DF. motorrobot a hoz­zátartozó munkagépekkel stb;- ■ ■ ■ «^ - . i 1970-ig Szerbia minden faluját bekapcsolják a villanyhálózatba Szerbia viLlanyerőgazdálko­dási igazgatósága ülésén elfo­gadták a köztársaság villa­mosítására kidolgozott távlati tervet. Eszerint egész Szerbiá­ban 35 kilovolt feszültségű egységes távvezeték-hálózatot építenek ki. A magasfeszült­ségű hálózat előreláthatólag 1970-ig elkészül. Eddig a ha­táridőig Szerbia minden falu­ját és lakótelepét bekapcsol­ják a hálózatba. E munkála­tokra 8 milliárd 300 millió dinárt irányoztak elő. A juhtenyésztő szakcsoport megyei értekezletén Megyénk területen műkö­dő julitenyésztő szakcsopor­tok tagjai, vezetői értekez­letre jöttek össae a MÉSZÖV székházéban, Szolnokon. — Megbeszélték az időszerű kér­déseket. Az elhangzott elő­adásból kitűnt, hogy érde­mes juhtenyésztéssel foglal­kozni, mind egyéni, mind népgazdasági szempontból. Az is világossá vált, a jelen­levők előtt, hogy előnyükre válik, ha tenyésztő munká­jukat szakcsoporton belüi végzik. Ugyanis, ha a föld­­művesszövetkezeteken ke­resztül értékesítik termékei­ket, vagy közös gazdálko­dásra rendezkednek be, atk-Tár napja adtunk hírt ar­ról, hogy a szolnoki cscme­­geüzeltekben megjelent a gö­rögdinnye. Nem vették a vá­sárlók rossznéven a kedvenc nyári gyümölcs késői jelent­kezését. Azt már azonban igen, hogy a dinnyét árusító üzletek — köztük a 61. Cse­megebolt — nem lékelték meg, s nem voltak hajlandók felvágni a dinnyét. Sok vásárló becsapását jc­kor szálastakamiány, abrak, illetve alomszalma juttatás­ban részesülnek hivatalos áron; Több helyes kezdeménye­zés is elhangzott a szakcso­port elnökök részéről. így Jászberényben, Tiszaugcm, Ti­szafüreden báránynevelő te­lepet hoznak létre. Tiszaugcm a szakcsoport juhhodályt is épít a legelőre, a szükséges faanyagot és . nádat saját erejükből biztosítják. A szak­­cső por tok álla táll omá ny u k at is bővíteni akarják. Ehhez a helyi földművesszövetkezetek és a MÉSZÖV anyagi támo­gatást nyújt hitel formájá­ban, .<» .................... Icntctlc ez, ezért szerkesztő­ségünk egyik munkatársa utánajárt a dolognak. Koncz László árudavezetövel beszélt a vásárlók óhajáról. Koncz elvtárs nyomban rendelkezett is a dinnyék meglékelése vé­gett. a felvágásra azonban nincs lehetőség, mert sok vá­sárló nem ért a téli dinnyé­hez, s az apadt dinnyét már nem vásárolja meg, ha azt ő vágatta is íelj ______ Van azonban megoldásra váró feladat is. így a legelő kérdése felvetődik majdnem, minden szakcsoportnál. Jász-­­berér.yben csak a tanyák környékén vannak kis par­cellák, s szeretnének na­gyobb összefüggő legelőterü­lethez jutni. Tiszaörenelk is legelőre volna szüksége, me­lyet, ha megkapnak, saját erejükből építenek rá juh­hodályt; Tiszafüreden már megol­dódott a legelő-probléma. A legeltetési bizottság és a ta­nács segítségére sietett a juhtenyésztő szak csoportún k. Legelőt és tartalék földet ad­tai? haszonbérbe. Jászberény­ben is jó lenne, ha a tisza­füredihez hasonlóan megol­danák ezt a problémát; A Gyapjúipari Vállalat megbízottja cs a FOTK köz­ponti kiküldötte is részlvett ezen az értekezleten, a Gyapjúipari Vállalat megbí­zottja tájékoztatta a jelen­levőket a szerződéses ü ru­ta rtási és bárámyntevelési ak­cióról. Ez a megbeszélés a pelenlévők megállapítása sze­rint hasznos volt, mind a szakcsoportok fejlesztése, mind az állattenyésztés fej­­lesatéeénefc szeint^ijábóíj A Uszavidék elintézte: meglékelik a téli dinnyét í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom