Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-25 / 251. szám
Túl jutottak a nehezén... A megye fiatal. építőiparr talán sosem nézett még olyan nehéz helyzet elé mint ez év tavaszán. Államunk az akkor aggasztó gazdasági helyze' miatt minimálisra csökkentette az állami beruházásoka' — egy sor építkezés továbbfolytatására nem futotta ai államkasszából. Mindez elsősorban az építő vállalatokat érintette, merthiszen e beruházások java költségét az építmények létesítése — külső és belső munkái teszik ki. A következmény a Megye Építővállalatnál — mely az ipar zömét képviseli itt — az lett. hogy a tervet alaposar leszállították. Annyira, hogy kapacitásának csak egy részét tudta volna kihasználni Végleg meg kellett volna válni mintegy 800 munkástól és kb 150 műszaki é> adminisztratív dolgozótol Le kellett volna építeni í segédüzemeket, felszámolni jól gépesített organizált munkahelyeket. Mondani sem kell, hog' ilyen helyzetben nem a les jobb volt a munkakedv. Éve. 5ta szívósan dolgoztak azér hogy kialakítsák az építkezé ;ek törzsgárdáját, összeszok ássák a brigádokat, jó mű szaki apparátust állítsanak i vállalat élére. Most, a harmadik negyedé' befejeztével örömmel állapít Íratják meg, hogya kevés kilátással induló év fő befejezést ígér!, jobbat, mint sokan gondolták Természetesen mindezt kemény munka előzte meg. Mindenekelőtt nem nyugodtak meg abban, hogy leépítsenek, az emberek javarészétől megváljanak. Márcsak azért eem. mert egy vagy két év múlva újra kellett volna kezdeni a vállalat felfejlesztését ez pedig mindig időt, költséget, s bizonytalanságot jelent. Megyén belüli munkára vajmi kevés lehetőség akadt. A keretet, hitelt megvonták az építkezésektől, szigorúan a megadott alacsony tervhez szabták a béralapot. Úgy, hogy kénytelenek voltak az egyetlen lehetőséget megragadni. 164 bányászlakás építését vállalták el Somsályon, Farkaslyukon, Ehhez adtak béralapot, anyag**., terven felül is. Vállalták Pesten egy sor kávéház és étterem újjáépítését, bérházat az üllői úton, hangár színt a Ccmcntárugyárnak és egyebet. ami leköti a vállalat teljesít őképeeségét és munkalehetőséget ad dolgozóinak. A külső szerződésekkel ez a- legfontosabb feltétele a további működésnek, . teljes mértékben sikerült is. Nem volt azonban ennyire biztató a gazdaságosság, az, hogy az új vállalkozásokban megtalálja-e számítását, sikerül-e nyereségre szert tenni.. Pedig ez is egy lényeges része a vállalat életének. Az elmúlt években ugyanis m.ndig ez volt „ahol legjobban szorított a cipő”. Az építmények ugyan elkészültek, azonban év végén százezres ráfizetésekkel kellett terhelni a népgazdaságot. Ezeket a bajokat sikerült fokozatosan orvosolni, hozzáértő és gyakorlott műszaki emberekre bízni a munkákat, jól gépesíteni, organizálni az építkezéseket. A megyén kívül vállalt munkák azonban mindig költségesebbek, mint a helybeliek. Például a farkaslyuki, Somsály környéki munkahelyeket — amit sikerült elvállalni — hozzáférhetetlenségük miatt más vállalatoknak hiába kínáltak fel. A szolnoki építők mégis hajlandók voltak megbirkózni a nehézségekkel. Pedig a kijelölt Jakótelepet szűz erdős hegyoldalban kellett felhúzni. Az első munkáscsooortokat csak sátrakba tudták elhelyezni — ács, kőműves, technikus, minden felkelhető ember először rz irtást végezte. Növeli a költségeket az, hogy a vállalat embereit — akik csupa Szolnok megyeiek — minden héten haza és visszaszállíttatja. Egy ilyen utaztatás körülbelül 34 ezer forintba kerül. Ezenkívül a munkahelyen i? I meg kellett teremteni a nr j nimális szállás, étkezés, tisz tálkodási lehetőségeket, arr szintén sok pénzt emészt fe A távolság mia t nem sokki kisebb áldozatot követelnek f pesti munkák sem. Ilyen körülmények közö’ talán megmagyarázható vol na az is, ha elúszik a nyereség. Erről azonban most szc sincs-. Már az első félévben közeljártak az egymilliós akkumulációhoz. A harmadik negyedévben még jött ehhez egy tekintélyes summa, úgy hogy egyelőre 3 heti nyereségvisszatérítés jogos az épí tőmunkésoknak, hacsak a hátralévő utolsó negyedévben valami nagy kár nem lesz ami felemészti az eddig megszerzett összeget. Sőt, azt mondják, jóval több is lehetne az eredmény, he nem lenne annyi hiányzás, lógás, fegyelmezetlenség — am’ még mindig egy árnyékos oldal itt. Vajon hogy sikerült áthidalni a nehézségeket, hog' lett a le-lemaradozó, ráfizetéses vállalatból jó? Az előzmények még a múl' évekre visszanyúlnak. Sokáig komoly károkat okozott, hogy az elkészített épületeket, munkálatokat, nem számlázták le s így természetesen pénzt sem kapott érte a vállalat. Ugyanakkor az anyag ára. munkabér, egyéb kiadás megvolt rá. Két évvel ezelőtt például 40 ilyen elkészült, de hanvagság vagy kisebb-nag-obb hibák miatt át nem vett és ki nem fizetett létesítmény volt. Nem is csoda. A műszaki osztály állományában akkor túlnyomórészt olyan emberek voltak, akiknek még csak a mesterségük sem volt kőműves, ács, vagy hasonló szakmabeli. Uj, modern eljárások, módszerek nem honosodhattak meg, ilyen körülmények között műszaki fejlesztésről valóban nem sok sző esett. Itt valahol felül kezdték meg fokozatosan kiküszöbölni a hibákat. Úgy, hogy ma már ilyen hozzánemértési problémák, maradiság nemigen akadályozhatják a munkát. Beépítettek például az idén 4500 négyzetméter úgynevezett nagy-panelt. 9000 négyzetméter „IP’-elemet, mintegy 4500 négyzetméteren készítettek betongömbvasból hegesztett tetőszerkezetet. Ezek az új építési eljárások gyorsabbá, olcsóbbá, jobbá teszik a munkát, s valóban a mai követelményekhez igazodnak Ezt mutatja az is. hogy még ebben az évben két héttel pénz hiján csaknem telje.' egészében kiszorult a megyéből. most, az év utolsó három lónapjában annyi munka tapna itt, hogy el sem tudni /égezni. Egyre-másra kínálják minő e jókat ugyanott, ahol néhány hónapja hiába könyörgölf a vállalat. Ugyanis az történt, am minden év végén egy évtizei óta meg szokott ismétlődn\ beruházási kereteket, rre yet egves ipari tárcák az é> 'olyamán nem tudtak felhasz tálni, az utolsó negyedévber íjra felosztják és jut annal s bőven, aki nem is számítót á. Ilyenkor aztán megindu hajsza, hogy hol lehetne elölteni néhány százezret, vág' íilliót építkezésre rövid idő la11, de legkésőbb december 1-ig, mikoris a keretek erénye megszűnik. T ermészetesen ilyenkor oár kevés vállalkozó akad trra, hogy esős őszön, vagy agyos telelőn határidős mun■ 1 rába kezdjen, a fis munkaielyekről embert, gépet át'foportosítson egy bizonytaan kimenetelű vál'a'.kozáí nedvéért. Elég erre csak egy példá' ’elhozni. A napokban Szolnokon, a Ságvári körúton 39 lakás készült el műszaki átadásra. A 39 helyett azonban még ebben az évben 85 lett volna beköltözhető, ha a nyáron egy viszonylag minimális pénz jut erre a célra. így azonban a félkész lakások már csak a vállalat téli munkái lehetnek és befejezésük tavaszra várható. A megélénkülés persze azt is mutatja, hogy a Jövő évben már újra számítani lehet a megkezdett beruházások befejezésére, sőt új munkákra, arra. hogy az építőparnak a megye határain beül is bőven lesz mit tenni. PALATÍNUS ISTVÁN ' - ■ -f ollhesven Thikittyok (U^tt a cLUbnák kUtattek el Meg 1956 májusában történt. A lászberényi Váróéi Tanács offenzi.'át indított a patkányok ellem Szép és nemes volt a gondolat. Minek is ál jenek azok a ronda férgek, hiszen semmi hasznot nem hajtanak a társadalomnak — gondolták. A tanács az offenziva elvégzésébe, a patkányirtószer lerakására kiszemelt megfelelő „szaktudással” és „felelősségtudat‘al” rendelkező személyeket. Nevezetesen Klagyivik Pálnét, Andriska Árpádnét és Poczik Ferencet, akik hatalmas kerítő hadjáratot indítottak Jászberény tanyavilágában. Behintették patkányirtó porukkal a tanyák falrepedéseit, ólak, fészerek zeg-zua vállalt haláridő előtt átadnak összesen 183 bányászlakást, ezenkívül elkészítik a pesti újjáépítési munkákat is Mindezt úgy, hogy a termelékenység is 14 százalékka' emelkedett, s a béralaptúllépés is megszűnt. A harmadik negyedévre magasan túlszár nyalták a tervet, s elkerülték a leépítést, sokszáz építőmunkás szélnekeresztését, ami pedig egy kis belenyugvással valóban bekövetkezett volna még az év elején. Feltűnő, hogy . a vállalat mely beruházási lehetőség és gait, hogy ábba belei.yalva. kínos gyötrődések közepette forduljanalc fel a mindenki által jól ismert férgek. Eljutottak Bugyi József tanyájába is. Mialatt ő a Felsőjászsági Állami Gazdasági birkáit őrizte, nagy szorgalommal behintették udvarát a megváltó szerrel. Bőven juthatott belőle a disznóólba is, amire abból lehet következtéink hogy még aznap hat, másnap pedig két malac elDusztult, hiába o'ltogatta be őket az állami gi"'dacág felcsere, Farkas László. Bugyi Józ'ef két „másvilágba” költözött sertést bevitt az állatorvoshoz, aki felboncolás után elküldte azokat az Országos Állategészségügyi Intézethez. Ott megállapították, hogy. a sertések pusztulását a patkányirtáshoz használt „Arvalin” méreg okozta. Bugyi József nem sajnálta a fáradtságot. Jelentést tett a jászberényi járási ügyészségnél. Az ügyészség keresetet indított az ügyben. A járásbíróság kötelezte a három patkányirtót, valamint a Jászberényi Városi Tanács VB-t hogy térítsék meg a kórt, fizessenek Bugyi Józsefnek 3200 forintot. Remélhetőleg az esetből okultak. Ha legközelebb „nagy hadjáratot” indítanak a patkányok ellen, csakis olyan személyekre bízzák a vezetést, akik értik ezt a mesterséget. — rapi — m FellJoruU egy dömper, Hét utasa a helyszínen meghalt 1957. október 19-én réggé’ 7 órakor Csengeti Dániel 23 íves tiszaderzsi lakos, a Vízépítő Vállalat . SH 425 rendszámú dömper szállítókocsi :ával szabályellenesen ötöd nagával indult Jászkisér felé "'sengeri Dániel tudta, hogy f iömperrel a vezetőn kívü senkit sem szabad szállítani '’r.nek ellenére szívességbő' munkatársait mégis felvette Az egyik kanyarban amelyben körülbelül 60 kilomé’e rés sebességgel haladt, a lélekjelenlétét elvesztette és a lömper az úton felborult. A felborulás következtében két ;mber a helyszínen éle'ét vesztette, a harmadikat életveszélyes állapotban röviddel az eset után kórházba szállították. A másik két u'as is sérülést szenvedett. A dömoerben 8—10 ezer forint kár keletkezett. Csengeri Dániel ellen — miután tudta, hogy szabálytalanságot követ el. ügye súlyosabb elbírálás alá esik. Á rendőrség az eljárást meainiította. PÉLDÁT MII TAT a pártsaits ferjesztésében Kaposvári József a pusztamonostori postahivatalnál kézbesítő. Munkáját lelkiismeretesen végzi el, a küldeményeken kívül naponta 163 lapot juttat cl az olvasókhoz. Emellett a hetilapokból további 237 darabot. Munkája pontos és kifogástalan, panasz sohasem merült fel ellene. Dicséretet érdemel az előfizetés terén elért jó munkájáért is. —Méhégzegészscgügyi továbbképzés lesz megyénkben A Gödöllői Méhtenvésztés’ Osztály 1 napos méhegészségügyi továbbképzést szervez megyénkben, az alábbi helyeken és időpontban: Szolnokon október 29-én a szolnoki járás községei, Szolnok, Turkeve, Mezőtúr városok felelősei részére a megyei -anács jobboldali kistanácstermében reggel 8 órakor. Törökszentmiklóson október 30-án a törökszentmiklósi iárás községei és Törökszentmiklós város felelősei részére. Kunhegyesen október 31- én a kunhegyesi járás községei és Kisujszálás város felelősei bevonásával. Tiszafüreden november 1- ár. a tiszafüredi járás községei és Karcag város felelősei részére. Jászberényben november j-én a jászberényi járás és Jászberény város felelőseinek. ' Jászapátiban november 6- án a . jászapáti járás községei 'elelősei és Kunszentmártonban november 8-án a kunszentn aroni járás felelősei részére. Az előadásokat Bakk Ferenc tudományos kutató tartja. Kezdete reggel 8 óra. Az úőadósok helyét a járás főállattenyésztő közli az érc’-T'ődőkkel. A résztvevők a felmutatóit menetjegy ellenében útiköltségtéritésben és népidíjban részesülnek. Földmüvcsszövetkc: fi Méhészeti Szakbizottsíg lUDJA-E, HOGY... . a legmagasabb embernek Cajanus óriást tartották, aki 283 centiméter magas eTT M ír V YTTTY rTTTTTTTTTT TTTTTT VTZTTT rf TTTTTVTTTTTTT * CTTT* Mégegyszer az „Egerek és emberekéről A ki már látta a színdarabot, Steinbeck nagyszerű alkotását, biztosan nem tudja feledni azokat a szép percekét, amelyekkel a Szigligeti Színház művészei örvendeztették meg a közönséget. A bemutatón és a további előadásokon megmutatkozott a színészek lelkiismeretes, gondos felkészülése, az egyes jelenetek páratlan átélése, a drámaiság egyszerű, de hatásos eszközökkel való ábrázolása. Egyhamar nem tudjuk elfelejteni azo^ kát a perceket, amikor Candy (Paál László) oly szivettépöen könyörögte be magát társai jóindulatába, s később megragadó drámai erővel fejezte ki álmainak, a boldog otthonnak megsemmisülését. Vagy Csornai Irén (Curlyné) átélt visszaemlékezését, sorsáról s a Lennterel való párbeszédét (Juhász, Cellei), amely két különböző lelkivilágé, életfelfogású ember gondolatait fejezte ki. S a sok közül még egyről: a darab fináléja, amelyben Georges (Iványi József) mutat be emberfeletti lelki vívódást, harcot a fájdalmas kötelesség és a baráti szeretet között. Arcán folyó könnycseppjei igazak, meghatónk. Kötelességemnek tartottam, hogy emlékezzem ismét a színdarabról, s arról, hogy a bemutató előadás óta eltelt időben mennyivel simulékonyabb, gördülékenyebb lett a darab. Van még egy dolog, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni: a szerdai előadás közönsége, annak legnagyobb része szemmelláthatóan élt a darabbal, $ ami abban fájdalmat okozott a figurák-A nak, fájt a közönségnek is. Kár, hogy ez a tény városunkban „fehér holló”. A szerdai előadás érdekessége egyébként az volt, hogy színre lépett a másodszereposztásban Gellei Kornél, és „beugrott” a sérült. Fekete András helyett Kalocsai Ferenc. közönség egyikőjük játékában sem csalódott. Gellei Kornélnak nehéz dolga volt, hiszen a rutinos, jól játszó Juhász János után komoly munka ezt a szerepet (Lennie) eljátszania. Nos, Gellei Kornél már régen nem játszott ilyen jól, ennyi átéléssel, mint most. Teljesítménye hullámzó volt, időnként alig észrevehetően kiesett a szerepéből, de ez nem rontja az összbenyomást. Különösen jól oldotta meg a pajtái gyilkosság jelenetét, s bár Lennie figurája jelleménél fogva nehezen megérthető, a cselekmény folyamata drámai erővel hatott. Kalocsai Ferenc kellemes meglepetés volt. Carlson figurája hitelesen él a színpadon, hasonlóan, mint az előző előadásokon. Mozdulatai természetesek, kifejező ereje egyszerű s mégis magáért beszélő Méltóképpen helyettesítette a bokatörési szenvedett Fekete Andrást. nézők viszonylag kicsi száma sem törte meg a színészek lelkesedését, alakításaik felfelé ívelőek. Ez így is van rendjén, hiszen mindig azoknak kell játszani, akik ott vannak a nézőtéren, érzik az előadást s az ő elismerésük reális fokmérő, (himer) A volt? “ A legkisebb -„felnőtt rekordját viszont egy 37 éves törpe asszony tartotta, aki mindössze 42 centiméteres magasságig vitte. Az eddig ismert adatok szerint a világ legsúlyosabb embere E. Bright malderi (Essex gi ság) kereskedő volt, aki 305 kilót nyomott; 7-, .az ember testmagassága napközben megváltozik? R 'ggel közvetlenül a felkelés után a legmagasabb és ei *g 1—2 centiméterrel csökkm. sőt megfeszített járás vcy állás után 4 centiméterrel is. Ennek az a magyarázó ‘a. hogy a csigolya közrti po ckorongok (discus interverh *>. ralis) vesztenek víztartalmú bál és ezáltal hosszúságukból; . a növény rengeteg vizet fogyaszt a vegetációs időszak alatt? A felvett Hzmennt*ségnek 98 százalékát isrr -t elpárologtatja, csak két sz ;zalékát használja fel a n’:"ényi anyagok felépítésébe■>. Foy nvirfa pl. körülbelül 7000 liter vizet vesz fel;-.-..az oroszlán 4—5 métert ugrik, ami testhosszúságának háromszorosa? A bolha viszont 0.6—1 métert ugrik, ami testhosszúsága 200-szorosának felel meg; :.. egyes virágos növénye'' megtermékenyülés n élkü 1 hoznak magot? Ezekhez tartozik a többi között az oroszlánfog (Taraxacus officinale). Virágain bonyolult berendezéseket figyelhetünk meg a hlmpor általi megtermékenyítés biztosítására, de ezek teljesen feleslegesek, mert a virágpor hatástalan és nem -segíti elő a megtermékenyiilést; \