Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-25 / 251. szám

Túl jutottak a nehezén... A megye fiatal. építőiparr talán sosem nézett még olyan nehéz helyzet elé mint ez év tavaszán. Államunk az akkor aggasztó gazdasági helyze' miatt minimálisra csökken­tette az állami beruházásoka' — egy sor építkezés tovább­folytatására nem futotta ai államkasszából. Mindez elsősorban az építő vállalatokat érintette, mert­­hiszen e beruházások java költségét az építmények léte­sítése — külső és belső mun­kái teszik ki. A következmény a Megye Építővállalatnál — mely az ipar zömét képviseli itt — az lett. hogy a tervet alaposar leszállították. Annyira, hogy kapacitásának csak egy ré­szét tudta volna kihasználni Végleg meg kellett volna válni mintegy 800 munkás­tól és kb 150 műszaki é> adminisztratív dolgozótol Le kellett volna építeni í segédüzemeket, felszámolni jól gépesített organizált munkahelyeket. Mondani sem kell, hog' ilyen helyzetben nem a les jobb volt a munkakedv. Éve. 5ta szívósan dolgoztak azér hogy kialakítsák az építkezé ;ek törzsgárdáját, összeszok ássák a brigádokat, jó mű szaki apparátust állítsanak i vállalat élére. Most, a harmadik negyedé' befejeztével örömmel állapít Íratják meg, hogy­a kevés kilátással induló év fő befejezést ígér!, jobbat, mint sokan gondolták Természetesen mindezt ke­mény munka előzte meg. Min­denekelőtt nem nyugodtak meg abban, hogy leépítsenek, az emberek javarészétől megváljanak. Márcsak azért eem. mert egy vagy két év múlva újra kellett volna kez­deni a vállalat felfejlesztését ez pedig mindig időt, költsé­get, s bizonytalanságot jelent. Megyén belüli munkára vajmi kevés lehetőség akadt. A keretet, hitelt megvonták az építkezésektől, szigorúan a megadott alacsony tervhez szabták a béralapot. Úgy, hogy kénytelenek vol­tak az egyetlen lehetőséget megragadni. 164 bányászlakás építését vállalták el Somsályon, Farkaslyukon, Ehhez adtak béralapot, anyag**., terven felül is. Vállalták Pesten egy sor kávéház és étterem újjáépítését, bérházat az üllői úton, hangár színt a Ccmcntárugyárnak és egye­bet. ami leköti a vállalat teljesít ő­­képeeségét és munkalehetősé­get ad dolgozóinak. A külső szerződésekkel ez a- legfontosabb feltétele a to­vábbi működésnek, . teljes mértékben sikerült is. Nem volt azonban ennyire biztató a gazdaságosság, az, hogy az új vállalkozásokban megta­lálja-e számítását, sikerül-e nyereségre szert tenni.. Pe­dig ez is egy lényeges része a vállalat életének. Az elmúlt években ugyanis m.ndig ez volt „ahol legjobban szorított a cipő”. Az építmények ugyan elkészültek, azonban év végén százezres ráfizetésekkel kel­lett terhelni a népgazdaságot. Ezeket a bajokat sikerült fo­kozatosan orvosolni, hozzá­értő és gyakorlott műszaki emberekre bízni a munkákat, jól gépesíteni, organizálni az építkezéseket. A megyén kívül vállalt munkák azonban mindig költ­ségesebbek, mint a helybe­liek. Például a farkaslyuki, Somsály környéki munkahe­lyeket — amit sikerült elvál­lalni — hozzáférhetetlenségük miatt más vállalatoknak hiá­ba kínáltak fel. A szolnoki építők mégis hajlandók vol­tak megbirkózni a nehézsé­gekkel. Pedig a kijelölt Jakó­­telepet szűz erdős hegyoldal­ban kellett felhúzni. Az első munkáscsooortokat csak sát­rakba tudták elhelyezni — ács, kőműves, technikus, min­den felkelhető ember először rz irtást végezte. Növeli a költségeket az, hogy a vállalat embereit — akik csupa Szolnok me­gyeiek — minden héten ha­za és visszaszállíttatja. Egy ilyen utaztatás körülbelül 34 ezer forintba kerül. Ezenkívül a munkahelyen i? I meg kellett teremteni a nr j nimális szállás, étkezés, tisz tálkodási lehetőségeket, arr szintén sok pénzt emészt fe A távolság mia t nem sokki kisebb áldozatot követelnek f pesti munkák sem. Ilyen körülmények közö’ talán megmagyarázható vol na az is, ha elúszik a nyere­ség. Erről azonban most szc sincs-. Már az első félévben közeljártak az egymilliós ak­kumulációhoz. A harmadik negyedévben még jött ehhez egy tekintélyes summa, úgy hogy egyelőre 3 heti nyere­ségvisszatérítés jogos az épí tőmunkésoknak, hacsak a hátralévő utolsó negyedévben valami nagy kár nem lesz ami felemészti az eddig meg­szerzett összeget. Sőt, azt mondják, jóval több is lehetne az eredmény, he nem lenne annyi hiányzás, ló­gás, fegyelmezetlenség — am’ még mindig egy árnyékos ol­dal itt. Vajon hogy sikerült áthi­dalni a nehézségeket, hog' lett a le-lemaradozó, ráfizeté­ses vállalatból jó? Az előzmények még a múl' évekre visszanyúlnak. Sokáig komoly károkat okozott, hogy az elkészített épületeket, mun­kálatokat, nem számlázták le s így természetesen pénzt sem kapott érte a vállalat. Ugyanakkor az anyag ára. munkabér, egyéb kiadás meg­volt rá. Két évvel ezelőtt pél­dául 40 ilyen elkészült, de hanvagság vagy kisebb-na­­g-obb hibák miatt át nem vett és ki nem fizetett létesít­mény volt. Nem is csoda. A műszaki osztály állomá­nyában akkor túlnyomó­­részt olyan emberek voltak, akiknek még csak a mes­terségük sem volt kőmű­ves, ács, vagy hasonló szak­mabeli. Uj, modern eljárá­sok, módszerek nem hono­sodhattak meg, ilyen kö­rülmények között műszaki fejlesztésről valóban nem sok sző esett. Itt valahol felül kezdték meg fokozatosan kiküszöbölni a hibákat. Úgy, hogy ma már ilyen hozzánemértési problé­mák, maradiság nemigen aka­dályozhatják a munkát. Beépítettek például az idén 4500 négyzetméter úgyne­vezett nagy-panelt. 9000 négyzetméter „IP’-elemet, mintegy 4500 négyzetméte­ren készítettek betongömb­­vasból hegesztett tetőszer­kezetet. Ezek az új építési eljárások gyorsabbá, olcsóbbá, jobbá te­szik a munkát, s valóban a mai követelményekhez iga­zodnak Ezt mutatja az is. hogy még ebben az évben két héttel pénz hiján csaknem telje.' egészében kiszorult a megyé­ből. most, az év utolsó három lónapjában annyi munka tapna itt, hogy el sem tudni /égezni. Egyre-másra kínálják minő e jókat ugyanott, ahol né­hány hónapja hiába kö­­nyörgölf a vállalat. Ugyanis az történt, am minden év végén egy évtizei óta meg szokott ismétlődn­­\ beruházási kereteket, rre yet egves ipari tárcák az é> 'olyamán nem tudtak felhasz tálni, az utolsó negyedévber íjra felosztják és jut annal s bőven, aki nem is számítót á. Ilyenkor aztán megindu hajsza, hogy hol lehetne el­­ölteni néhány százezret, vág' íilliót építkezésre rövid idő la11, de legkésőbb december 1-ig, mikoris a keretek er­énye megszűnik. T ermészetesen ilyenkor oár kevés vállalkozó akad trra, hogy esős őszön, vagy agyos telelőn határidős mun­­■ 1 rába kezdjen, a fis munka­­ielyekről embert, gépet át­­'foportosítson egy bizonyta­an kimenetelű vál'a'.kozáí nedvéért. Elég erre csak egy példá' ’elhozni. A napokban Szolnokon, a Ságvári körúton 39 lakás készült el műszaki átadás­ra. A 39 helyett azonban még ebben az évben 85 lett volna beköltözhető, ha a nyáron egy viszonylag mi­nimális pénz jut erre a célra. így azonban a fél­kész lakások már csak a vállalat téli munkái lehet­nek és befejezésük tavasz­ra várható. A megélénkülés persze azt is mutatja, hogy a Jövő év­ben már újra számítani le­het a megkezdett beruházá­sok befejezésére, sőt új mun­kákra, arra. hogy az építő­­parnak a megye határain be­ül is bőven lesz mit tenni. PALATÍNUS ISTVÁN ' - ■ -f ollhesven Thikittyok (U^tt a cLUbnák kUtattek el Meg 1956 máju­sában történt. A lászberényi Váró­éi Tanács offenzi­­.'át indított a pat­kányok ellem Szép és nemes volt a gondolat. Minek is ál jenek azok a ronda férgek, hi­szen semmi hasz­not nem hajtanak a társadalomnak — gondolták. A tanács az of­­fenziva elvégzésé­be, a patkányirtó­szer lerakására ki­szemelt megfelelő „szaktudással” és „felelősségtudat­­‘al” rendelkező személyeket. Ne­vezetesen Klagyi­­vik Pálnét, And­riska Árpádnét és Poczik Ferencet, akik hatalmas ke­rítő hadjáratot in­dítottak Jászbe­rény tanyavilágá­­ban. Behintették patkányirtó po­rukkal a tanyák falrepedéseit, ólak, fészerek zeg-zu­a vállalt haláridő előtt átadnak összesen 183 bányász­lakást, ezenkívül elkészítik a pesti újjáépítési munkákat is Mindezt úgy, hogy a terme­lékenység is 14 százalékka' emelkedett, s a béralaptúllé­­pés is megszűnt. A harmadik negyedévre magasan túlszár nyalták a tervet, s elkerülték a leépítést, sokszáz építőmun­kás szélnekeresztését, ami pe­dig egy kis belenyugvással va­lóban bekövetkezett volna még az év elején. Feltűnő, hogy . a vállalat mely beruházási lehetőség és gait, hogy ábba be­­lei.yalva. kínos gyötrődések köze­pette forduljanalc fel a mindenki ál­tal jól ismert fér­gek. Eljutottak Bugyi József tanyájába is. Mialatt ő a Fel­sőjászsági Állami Gazdasági birkáit őrizte, nagy szor­galommal behin­tették udvarát a megváltó szerrel. Bőven juthatott belőle a disznóól­ba is, amire abból lehet következtéi­nk hogy még az­nap hat, másnap pedig két malac elDusztult, hiába o'ltogatta be őket az állami gi"'dacág felcsere, Farkas László. Bugyi Józ'ef két „másvilágba” köl­tözött sertést be­vitt az állatorvos­hoz, aki felbonco­lás után elküldte azokat az Orszá­gos Állategészség­ügyi Intézethez. Ott megállapítot­ták, hogy. a serté­sek pusztulását a patkányirtáshoz használt „Arvalin” méreg okozta. Bugyi József nem sajnálta a fá­radtságot. Jelen­tést tett a jászbe­rényi járási ügyészségnél. Az ügyészség kerese­tet indított az ügyben. A járásbí­róság kötelezte a három patkányir­­tót, valamint a Jászberényi Váro­si Tanács VB-t hogy térítsék meg a kórt, fizessenek Bugyi Józsefnek 3200 forintot. Remélhetőleg az esetből okultak. Ha legközelebb „nagy hadjáratot” indítanak a patká­nyok ellen, csakis olyan személyekre bízzák a vezetést, akik értik ezt a mesterséget. — rapi — m FellJoruU egy dömper, Hét utasa a helyszínen meghalt 1957. október 19-én réggé’ 7 órakor Csengeti Dániel 23 íves tiszaderzsi lakos, a Víz­­építő Vállalat . SH 425 rend­számú dömper szállítókocsi :ával szabályellenesen ötöd nagával indult Jászkisér felé "'sengeri Dániel tudta, hogy f iömperrel a vezetőn kívü senkit sem szabad szállítani '’r.nek ellenére szívességbő' munkatársait mégis felvette Az egyik kanyarban amely­ben körülbelül 60 kilomé’e rés sebességgel haladt, a lé­lekjelenlétét elvesztette és a lömper az úton felborult. A felborulás következtében két ;mber a helyszínen éle'ét vesztette, a harmadikat élet­­veszélyes állapotban röviddel az eset után kórházba szállí­tották. A másik két u'as is sérülést szenvedett. A döm­­oerben 8—10 ezer forint kár keletkezett. Csengeri Dániel ellen — miután tudta, hogy szabályta­lanságot követ el. ügye súlyo­sabb elbírálás alá esik. Á rendőrség az eljárást meain­­iította. PÉLDÁT MII TAT a pártsaits ferjesztésében Kaposvári József a puszta­­monostori postahivatalnál kézbesítő. Munkáját lelkiis­meretesen végzi el, a külde­ményeken kívül naponta 163 lapot juttat cl az olvasókhoz. Emellett a hetilapokból to­vábbi 237 darabot. Munkája pontos és kifogás­talan, panasz sohasem merült fel ellene. Dicséretet érdemel az előfizetés terén elért jó munkájáért is. —­Méhégzegészscgügyi továbbképzés lesz megyénkben A Gödöllői Méhtenvésztés’ Osztály 1 napos méhegész­­ségügyi továbbképzést szervez megyénkben, az alábbi helye­ken és időpontban: Szolnokon október 29-én a szolnoki járás községei, Szol­nok, Turkeve, Mezőtúr váro­sok felelősei részére a megyei -anács jobboldali kistanács­termében reggel 8 órakor. Törökszentmiklóson októ­ber 30-án a törökszentmiklósi iárás községei és Törökszent­­miklós város felelősei részére. Kunhegyesen október 31- én a kunhegyesi járás közsé­gei és Kisujszálás város fele­lősei bevonásával. Tiszafüreden november 1- ár. a tiszafüredi járás közsé­gei és Karcag város felelősei részére. Jászberényben november j-én a jászberényi járás és Jászberény város felelőseinek. ' Jászapátiban november 6- án a . jászapáti járás községei 'elelősei és Kunszentmártonban no­vember 8-án a kunszentn ar­­oni járás felelősei részére. Az előadásokat Bakk Fe­renc tudományos kutató tart­ja. Kezdete reggel 8 óra. Az úőadósok helyét a járás fő­­állattenyésztő közli az érc’-T­­'ődőkkel. A résztvevők a fel­mutatóit menetjegy ellenében útiköltségtéritésben és népi­­díjban részesülnek. Földmüvcsszövetkc: fi Méhészeti Szakbizottsíg lUDJA-E, HOGY... . a legmagasabb ember­nek Cajanus óriást tartották, aki 283 centiméter magas eTT M ír V YTTTY rTTTTTTTTTT TTTTTT VTZTTT rf TTTTTVTTTTTTT * CTTT* Mégegyszer az „Egerek és emberekéről A ki már látta a színdarabot, Stein­­beck nagyszerű alkotását, biztosan nem tudja feledni azokat a szép percekét, amelyekkel a Szigligeti Színház művészei örvendeztették meg a közönséget. A be­mutatón és a további előadásokon meg­mutatkozott a színészek lelkiismeretes, gondos felkészülése, az egyes jelenetek pá­ratlan átélése, a drámaiság egyszerű, de hatásos eszközökkel való ábrázolása. Egyhamar nem tudjuk elfelejteni azo^ kát a perceket, amikor Candy (Paál László) oly szivettépöen könyörögte be magát tár­sai jóindulatába, s később megragadó drámai erővel fejezte ki álmainak, a bol­dog otthonnak megsemmisülését. Vagy Csornai Irén (Curlyné) átélt visszaemléke­zését, sorsáról s a Lennterel való pár­beszédét (Juhász, Cellei), amely két külön­böző lelkivilágé, életfelfogású ember gon­dolatait fejezte ki. S a sok közül még egyről: a darab fináléja, amelyben Geor­ges (Iványi József) mutat be emberfeletti lelki vívódást, harcot a fájdalmas köte­lesség és a baráti szeretet között. Arcán folyó könnycseppjei igazak, meghatónk. Kötelességemnek tartottam, hogy em­lékezzem ismét a színdarabról, s arról, hogy a bemutató előadás óta eltelt időben mennyivel simulékonyabb, gördülékenyebb lett a darab. Van még egy dolog, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni: a szer­dai előadás közönsége, annak legnagyobb része szemmelláthatóan élt a darabbal, $ ami abban fájdalmat okozott a figurák-A nak, fájt a közönségnek is. Kár, hogy ez a tény városunkban „fehér holló”. A szerdai előadás érdekessége egyéb­ként az volt, hogy színre lépett a másod­szereposztásban Gellei Kornél, és „beug­rott” a sérült. Fekete András helyett Ka­locsai Ferenc. közönség egyikőjük játékában sem csalódott. Gellei Kornélnak nehéz dolga volt, hiszen a rutinos, jól játszó Juhász János után komoly munka ezt a szerepet (Lennie) eljátszania. Nos, Gellei Kornél már régen nem játszott ilyen jól, ennyi átéléssel, mint most. Teljesítménye hullámzó volt, időnként alig észrevehetően kiesett a szerepéből, de ez nem rontja az összbenyomást. Különösen jól oldotta meg a pajtái gyilkosság jelenetét, s bár Lennie figurája jelleménél fogva nehezen meg­érthető, a cselekmény folyamata drámai erővel hatott. Kalocsai Ferenc kellemes meglepetés volt. Carlson figurája hitelesen él a szín­padon, hasonlóan, mint az előző előadáso­kon. Mozdulatai természetesek, kifejező ereje egyszerű s mégis magáért beszélő Méltóképpen helyettesítette a bokatörési szenvedett Fekete Andrást. nézők viszonylag kicsi száma sem törte meg a színészek lelkesedését, alakításaik felfelé ívelőek. Ez így is van rendjén, hiszen mindig azoknak kell ját­szani, akik ott vannak a nézőtéren, érzik az előadást s az ő elismerésük reális fok­mérő, (himer) A volt? “ A legkisebb -„fel­nőtt rekordját viszont egy 37 éves törpe asszony tartotta, aki mindössze 42 centiméte­res magasságig vitte. Az ed­dig ismert adatok szerint a világ legsúlyosabb embere E. Bright malderi (Essex gi ság) kereskedő volt, aki 305 kilót nyomott; 7-, .az ember testmagassága napközben megváltozik? R 'g­­gel közvetlenül a felkelés után a legmagasabb és ei *g 1—2 centiméterrel csökkm. sőt megfeszített járás vcy állás után 4 centiméterrel is. Ennek az a magyarázó ‘a. hogy a csigolya közrti po c­­korongok (discus interverh *>. ralis) vesztenek víztartalmú bál és ezáltal hosszúságuk­ból; . a növény rengeteg vizet fogyaszt a vegetációs időszak alatt? A felvett Hzmennt*­­ségnek 98 százalékát isrr -t elpárologtatja, csak két sz ;­­zalékát használja fel a n’:­­"ényi anyagok felépítésébe■>. Foy nvirfa pl. körülbelül 7000 liter vizet vesz fel;-.-..az oroszlán 4—5 métert ugrik, ami testhosszúságának háromszorosa? A bolha vi­szont 0.6—1 métert ugrik, ami testhosszúsága 200-szoro­­sának felel meg; :.. egyes virágos növénye'' megtermékenyülés n élkü 1 hoznak magot? Ezekhez tar­tozik a többi között az orosz­lánfog (Taraxacus officinale). Virágain bonyolult berende­zéseket figyelhetünk meg a hlmpor általi megterméke­nyítés biztosítására, de ezek teljesen feleslegesek, mert a virágpor hatástalan és nem -segíti elő a megtermékenyii­­lést; \

Next

/
Oldalképek
Tartalom