Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-03 / 206. szám

ESTI BESZÉLGETÉS

Este van, félnyolc télé jár az idő. A mezőtúri Hunyadi Tsz udvarán azonban még mindig nem fejeződött be a munka. A Zetor ugyan már bepöfögött a helyére s az istállók körül is csend van, de a teherautóra még most rakják fel a holnap reggeli piaci szállítmányt. Paprikát, paradicsomot visznek a „kevi” piacra. A fa tövéhez áhított ládákon öregek pipázgatnak, beszélgetitek. Órájuk már csak a könnyebb munka van bízva — itt megbecsülik az idősebbeket is hiszen minden fiatal idős lesz valamjkor mpndiák. — s mos' figyeljk ä rakodást. Béaksz? Mihály, a tsz párttitkára is ott szorgoskodik, pedig hát é „rizses” S nem éz lenne a dolga, de legalább hamarabb végeznek s kezdődhet a taggyűlés. Már így is éjjiúzódót* egv kicsit, hétre hirdették. de hiábg, nem lehet kezdeni amíg be nem fejezték a mai napot.

Aki végzett félreáll s beszélgetnek. A térméskiíátásról, jövedelemről folyik a S2Ő A Hunyadi Tsz a Bercsényi-bői jött létre október után. Itt te ahogy a legtöbb helyen, á ..^ószándékti” emberek megpróbálták szétugrasztani a szövetkezetét’: S akik hittek ezeknek, hordták, vitték széjjel a tsz Vagyonát Csuda, hogy még így s ennyi lB együtt maradt. Az állhatatos, a hűséges embereknek, a szövetkezet - szilárd híveinek köszönhető. 2600 hold #180 tsz-tag, ez njost a Hunyadi Tsz. Van két Eétorjuk, teherautójuk, 1-20—130 szarvasmarhájuk, df amiben leginkább reménykednek, gz a 300 hol das rizstelep. Mpsf js ez kgr rül szóba.

— Menny? lesz a termés? — kérdezik Braksza elvtársat.

«-4 Legalább 20 mázsás termés várható, meglesz az 50 60 vagonnal. Szerencsére bruzŐne nem sok kárt "tett. Valamit a hal is hoz a ház hoz, most folyik éppen a lehalászás a rizsieíevékről. öt ven forintot terveztek egy

munkaegységre s erre számítanak is. Nem kis dolog ez ilyen nehéz esztendő után különösen, ha összehasonlítjuk az előző esztendőkével,

— De tán kezdenénk! — mondia valaki. — Mert korán lesz a reggel — toldja meg más s indulnak az iroda felé

taggyűlés színhelyére.

A dabent körbeülnek, a v-é dohányosok rágyújtanak s hallgatják a titkár szavait. Az oktatásról, a kisújszállási ünnepség tanulságaiéi, meg az ENSZ ötösblzotts-ág jelentéséről beszél a titkár röviden, egyszerűén.

Az oktatásról' elmondj? hogy leghelyésébb volna, egy időszerű kérdések” tanfolyamot indítani a tsz-beri. ez mindenkit érdekelne. Nen lesz ez olyan' léckeszerü mint néha csináltuk s amj sokakat elriasztott az eljöveteltől — mondja többek között s mind.iárf helyeselnek is rá a ’elenlévők.

Kádár elvtárs beszédébő‘ főleg a tsz-ek további erősö léséről szóló' reszt emeli. ki nyilvánvalóan ez érdekli leginkább a jelenlévőket.

Az ENSZ ötösbizattság jeentéséhez hozzáfűzi; — Bez^ég'fiem tiltakoztak az Impe"ialisják az 1920-aS években ’mikor a Horthy-fasizmu "gymásutáu végezte ki kommunista elvtársa inkát. Mosviszont tiltakozik az ellen hogy a tényleges ellenforra•talmárojc elnyerjék méltó büntetésüket. De mi törvény 'elennek tartjuk az úgvnevereft ..magyar ügy” előránci■fálását.

A hozzászólás Inkább csak ** beszélget#. Kérdeznek, 'anácskoznák, " vélemény'

mondanak.— Ahányay. vagyunk párttagok. legalább egy-egp pártonkivülit szervezzünk be az oktatásba — mondia Négyessi ’ózíef elvtárs állatgondozó. — Khnek többféle haszna is lesz A. pártot is erősítjük, meg a?fán jobban meg tudjuk értetni a párt politikáját (f pártonkívüliekkel.

Valaki közbeszólí

Klszlsta katonák a kultúráért

Csak aztán készüljön fel mindig az előadó és legyen is itt minden esetben. Az 'nem jó, ha csak a könyvből olvassa fel, elalszik rajta az ember.

Valószínű az elnök elvtársunk lesz — jegyzi meg Braksza elvtárs.

Az jó — nyugszanak meg a kedélyek —, 6 képzett is, meg szívesen is hallgatjuk.

Az -NSZ-beli dolgokról hosszan élvitatkoznak. „Mi volt ennek a kiinduló pont’a?”, „Ha az ENSZ határoz valamit, mit jelent az a számúinkra?” — ilyesmiket kérdeznek. d# magúktól "meg- is förmázzák'. rá a választ. A ényeget. 1

— Még egy ellenforradalmat nem tudnak csinálni, akárhogy is erőlködnek, ez bizonyos.

— Akármit is határoznak. \ ami reánk tartozik, nem avat.kozhatnak bele, a magyar név milliója ellene van ennek és beigazolta, hogy iaenis d kormány, a párt mellett van.

~ Mi megyünk a magunk útján hiába is acsarkodnak.

—1 Kilátszik a lóláb, csak propaganda, amit csinálnak hogy eltereljék a figyelmét p gyarmati véres dolgokról.

máikról, Tuniszról.

g megszületik az elhatározás. A tsz-ben már -okán aláírták a nevüket iil’akozásúlc jeleként “egy Jvre ámít el akarnak juttatni hivatalos helyre, most itt a jg' erőé vök is kifejezik tiltakozó szavukat. S egymástttá'’Tiájí alá a nevükét: Bank Sándor, ifj. Stifta József. Kiss Dániel, KrajcSik György Négyessi József.' Józsa Sándor, Berecz Sándor, Varga Antal, id. Boksza. Mihály ;

Csendes beszélgetéssel szé'ednek hazafelé. Mintha a felelősségüket növelte volna a *sz. 'maguk, családjuk @ pz “(fesz ország jövendő sorsáért ez az együtt töltött másfélrkét örahoseza.

Valóban ez is a taggyűlés- a kommunisták tanácskozásának egyik legfontosabb feladata.- «• - p. -E

badon választhat. Meg kell továbbá egy-» két kijelölt filmet tekintenie, s arról beszámolnia.. A filmeket az irodalmi szakkör úgy válogatja össze, hogy azok mind. művészi színvonal, mind pedig mondanivaló tekintetében csatlakozhassanak az íródajmí művekhez. Az a katona, aki megfelel az olvasómozga-Unn követelményeinekt oklevelet kap.

A d az ellenforradalom igazi arculatának megismerését, mind az irodalommal való megbarátkozást segíti elő a KISZ-szer vezet másik, hasznosnak Ígérkező kezdeményezése: feldolgozni a magyarországi ellenforradalom valamely epizódját elbeszélésben, vagy versben, lehetőleg személyes élmény alapján. A pdlyadíjákat a Néphadsereg napján fogják kiosztani q l^pjobbak Ti

■ . Serese László főhadnagy elvtárs jól irányúja a KfSZ munkáját. Felismeri a párt irányításának fontosságát, a KISZ- szerpezet hivatását, s ezen keresztül biztosítja annak eredményes működését. Bízunk abban, hogy ötletes kezdeményezés a szolnoki KISZ szervezetek között is követésre fatál és '— miként a tüzérek — szép sikereidet érnek el.- b, z. -Indiánok a% aszfalton

Jugoszláv újságíró riportja egy amerikai indián faluból

Florida államban a fehérbőrű' idegennek'hem kell rettegnie, bogy egy ' „igazi” indjárt -falu ' kellős * közepébe pottyan. Kern‘lesnek rá festett arcú intliátv törzsfőnökök vagy'harcosok mérgezett nyilakkal, bárdókkal,'' kópiákkal vagy' zsákmányolt' puskákkal' Tábortüzek "körül IéjtéTt’ jéllegzetes Trtdiáhtáftcólf fifmißa sérti üti meg a fülét! ném lathat gzírfpompá®, fárká-bárka képekét á‘ „törzsfcnőkok törzsfönökének” ’ kunyhójában. nem' iáláikozik haragíts tekintetű“ ’ torzsfonokpkket sem, aki dühödten, égre-földre és istenre esküdözve hirdetnek bosszúháboríit'V’fehér faj elleni - Nem vtharzanák őserdők'áthatolhatatlan térségéiben bátor ‘ indiáhlövásök nem lengét a szél gyanakvó előőrsök fején jellegzetes'indián toll-fejdíszt meredek sziklákon, vagy keskeny hegyi utakon,

A falu," amelyben az egykor büszke,' bátor, de primitív

ÍMAAAASAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAiUAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍAAAAAAAAAAAAAAAAJ1

hegyilakók utódai élnek, valahogyan szomorúan hat a XK. században.

Kél-báron-j egymás!# különböző kunyhó, egy fakerítéssel körüivett taváí'skaamelynek yjzéből idomított krokodilok Ütik fe} időnként fejükét # néhány hallgatag ember az ősi indián viselet és és ' konfekcionált' cowboykészamha nevetséges keverékében. Ez hát az egész indián falu, amely könnyen niegkÖ- zebthdtő a mellette' vezető aszfaltúiról, há‘megfizetjük á 25 centes belébőjCgj’et. ---- ~

A „falut” mocsaras és trópusi vidék vészi ‘körül és'"' a műúttai. fahíd' köti ossz®. Az átmenti ‘ hirdetőtáblák ' a Ccya-Oolának,' a környékbeli szállodáknak. ‘ éttermeknek '-sápnak reklámot:' ’ ‘

A' „falul’ bejáratánál két rokonszenves, hosszú iiontyöt viselő rézbőrű kislány ácsorgóit. Első találközásiuík alkalmával saját nyelvükön beszélgettek. amiből persze az idegenele egy szót sem’ értél

M. SOIOHOV:

nek. Válasz ” helyett minder Eoma Akimics újból sodorintott egyet a bajszán kérdésre szemérmesen íehaj

0

(5.)

rzt Wost OS zavarjál, Minyka — szólt Fonta Afejmics —, a ’szekeret akarom megjavítani, de majd este, ha lefeksjer aludni, "áKkor’ elmesélek néked mindent a háhorűról.~ . í----------- ' *

I lyau voft ez a nap, mint valami - vége-hossztalan.elhagyatott Út a sztyeppén, ibebukott a nap, a falu utcáján végigpprjott a kon.da. mikor pedig a por elült, a megszürküit égbolton félépk pislogással fólgyúlt az első kis csillag.

Miska'mir sehol nem lelte helyét, türelmetlenül vá-> rakozótt, a' máma pedig mintha csak szándekósart teiipe, sokáig tett-vett a tehén körül, elszurögétte a tejet, majd lémás'zott a pincébe és "ott Iá közel egy órát szöszmotölt. Miska ott csüngött "rajta, akár a folyondár a fán.

— Mama. "nemsokára vacsorázunk^

— Nj-úgbass már hó! •

De Miska csak nem marad el anyjától; Ott sündörög kárülötté, ha lemegy a pincébe — ő utána bújik, \dsszatér a konyhába — Miska 'a nyomába" szegődik, akár az árnyék, a szoknyájába kapaszkodik, nyűgösködík.

Ma r. m - ka a! Vacspráá-á-á-zzunk bsmar.

— Eredj már innen a lábam alól!..; MegehüKél, itt egy. karéj kenyér, oszt’ csak falj!

‘ Minden hiába. Miska nem nyugodott, még a hirtelenében lekent nyákleves se használt neki;

Vacsora közben alig, hogy nyelt valamit nagy sietve, már szaladt is be a »»bába. A nadrágját messze a láda mögé' hajította, aztán nekifutásból beugrott az anyja ágyába a különböző színű foltoktól tarka dimE-ÖS sl.á. Ahogy bebújt, már várja égő türelmetlenséggel, hogy jöjjön az apja, meséljen a háborúról.

Nagyapó ott térdel a szentképek előtt, susogva_ imádkozik, fnegrmeghajol közben. Fölemelte Miska kicsit a ffijfo — nagyapó, nehezen hajlítva a derekát balkeze szét terpesz tett ujjaival a padlóra támaszkodik és homlokával pék: a padlónak —'• koppMiska megböki kflT nyökév.el a falat: — bükk!.-;

Nagyapó megint csak susorog, susorog és újból megkoppantja fejével a padlót, Miska válaszol a falon: — bükk r- bükk! Megmérged erre az öreg és odafordul Miskához:

— Hagyd abba. akasztófavirág.: bocsáss meg, uram!.:. Majd mindjárt megkopogtatlak én téged, hogy elmegy a jókedved!

Rossz vége lett volna a dolognak, de belépett a papa.

— Te mért feküdtél ide, Minyka? — kérdi:

— A mamával alszom.

Leült Fonta Akimics az ágy szélére és elgondolkodva pödörgette a bajuszát. Kis idő múlva megszólalt: '

— Pedig öreg'apád mellett vetettem helyet neked a kiska mrába :..

*=•, — Es nem fekszem öre^apámmal!

, . — Oszt? mért nem?:,: _ ^

p f *— Mert olyan büdös bagószaga vart a bajszának! ;f

ttották tekintetüket, minth? fogalmuk sem lenne, mit kérdeznek tőlük. Búcsúzáskor azonban minden átmenet nélkül, kitűnő angol kiejtéssé1 ► szólaltak meg és mlndenkóppép rá akarták tukmálni az idegenekre p falubeliek áltel gyártott ■ eiTü-éktárgyakat, fafokospkat. tőröcskpket, nyilakat, stb. Ezek az indiánok — őseiktől eltérően — nyilvánvalóan-emléktárgyak készítésből és árusításából élnek.

A kényelmes floridai műutak mentén sok ilyen falu akad. Ezekben a falvakban élnek a hősiességükről egykor híreg szeminoli törzs leszármazottjai, A törzzsel kíméletlenül leszámolt a fehér civilizáció, fiprapóba fogtm őket az aszfalt és az acél közé és helyi attrakcióként mutogatja most a kiváncsi idegeneknek. Floridában a szeminoii törzsnek mintegy 650 tagja talált otthont ilyen kis falvakban, a többi 200 pedig Dklahomában él és még ma sem ismerik el az Egyesült Államok konnányát, sót a második világháború ideién „külön hatalomként” csatlakozott a szövetséges koalícióhoz, természetesen anélkül, hogy hadsereggel, vagy fegyverekkel rendelkezett ygtaa.

Egyébként az Egyesült Állmokban ma mintegy 175 ál’ami rezefvációban hozzávetőleges ep 30Q ezer indián él az egykori 230 jpdián-lörzs utódpkgnt.

................

KÜLFÖLDI HÍREK

Algír (AFP) Az algériai francia főparancsnok, utasításában felhatalmazta az algériai katonai egységeket, —

► hogy Tunézia és Marokko te; rületén is üldözhessék azokat a felkelőket, akik algéria

► területen végrehajtott támajdásuk után visszatérnek az 1 említett két országban fekvő ; támaszpoptjaikrai

I Szófia (BTA) a Cedenl bal miniszterelnök vezette mongol kormányküldöttség,

1 amely a bolgár kormány meghívására baráti látogatást Ítész a Bolgár Népköztársaságbap, vasárnap ejjátpgatott Várnába. Várna lakossága ünnepélyesen és szívesen fogadta a vendégekét. Ä küldöttség ezután "látogatást tett Gíeórgi pamjanpvtjal, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnökénél. "

Górna (Tap jug-). 'Az Qlnszorsjyjvj Leccsrturtcjmány két községében összetűzésre került a sor a rendőrség és többezer paraszt között. A parasztok a szőlő alacsony felvásárlási ára miatt tüntettek. (MTI).

g4 /$UUr-'MU'X.-'2Cla.to

éri ab an^al ftaúafoztdi ta&afc

Néhány nappal g fentebb leírt jelenet utáp ©cbich és Brockway angol parlamenti tagok levelet kaptak, amelynek hitelességét maga a Scotland ¥ard szavatolja. Miller zekben a levelekben félreérthetetlenül figyelmezteti a két parlamenti tagot, hogyha továbbra is^zót emelnek az angol inaiban mutatkozó faji niegkülönböztelés ellen, akkor enyhén szólva, népi úgszák meg épp borrei a dolgot.

Minden határpn túl megy az angol parlamenti tagokat fenyegető texasj Klu- Klux-klan tagok pimaszsága. De ha figyelembe vesszük, hogy a Pentagonban mennyire nem számítanak’ az angol határok (mármint az államhatárok) — hiszen a brit szigeteket amerikai atonföázise sá változtatták —■. akkor ez a pimaszság — ha nean is mulatságosabb, jde sokkal érú 1 he több lesz;

JAAAAAAA£&AAAáiiAáAAá &AAáAAAMAAAááAá^

►Foma Akimics újból sodorintott egyet a bajszán és* fölsóhajtott: ' l

— Hiába is, kisfiam, a nagyapóval hálsz.:«

Miska fejére húzta a takarót, onnan pislogott elő av, • egyik szemével, majd sértődötten, mondta; ;

— Tegnap úgyis az én helyemen aludtál, máma «Msg.t-s Feküdjél te öregapámmal!

Fölült az ágyban Miska, s kezével átfogta fejét, aztán Pdasúgía neki:

— Feküdjél csak öregapámmal, jobb lesz, meri bizlop, a tnarrra te akar teveled aludni! Mert teneked is bagószagod van!

— Hát jó, akkor nagyapóval hálok, de a háborúról nem mesélek semmit.

Ezzel fölállt s elindult lei a konyhába.

■é- Papa! "

• — No?

rr Jó, hát csak feküdjél itt.;? — szólt Miska sóhajtva és kimászott az' ágyból; — De akkor* mesélsz, ugye?

— Persze, mesélek.

Nagyapó a fal mellé húzódott. Miskát meg odatette szérűi. Nemsokára bejött Foma Akimics. Odahúzta az ágy mellé a kiapadót. Leült és rágyújtott valami rettenetesen büdös cigarettára.

__ -Tudod, úgy volt az a dolog ? f Emlékszel, a miszérűnlf mögött mindjárt ott kezdődött a boltos szántója?.:,

Miska visszaemlékezett, ahogy bele-foeleszaladt akkor régen a szép' magas búzavetésbe. Átmászott a szérűt határoló kőkerítésen; aztán — be a gabonába. Ki se látszott belőle, á súlyosodé, zöldbajszú kalászok cirógatták az arcát, virágpor és kamilla illatot sodort a sztyeppén kószáló szél. A mama rá-rászólt:

= El ne menjél messze a búzába, Minyuska, mert eltévedsz, oszt’ nem találsz ki belőle!

Foma Akimisz hallgatott egy sort, aztán végigsimí; ott Miska felbujtóján és. így folytatta:

— Hát arra emlékszel-e, amikor eljöttél velem a szekéren ki a homok-kurgánhoz,’ ahol a gabonánk volt..,

És Miska most újra látta niagá előtt a hpmokos domb mögött .elkanyarodó utat és mellette azt a szűk, görbemesgyéjű kis gabonaföldet. Ahogy odaértek a szekérrel, látják ám, az egészet letipratták. Sáros csomókba gubancolva hever ott a búza, csak a csonka szárak libegnek a szélben. Emlékszik jói Miska, hogy apjának, ennek a hagy. erős embernek hpgyan rángatózott a bajsza, meg a szeme és porlepett, borostás arcán végig'görögtek a könnyek. Ahogy akkor ránézett, ő is elsírta magát;

Visszafelé menet megkérdezte apja a dinnyecsősztől: Mondd, Fedot, ki tette csúffá a vetésemet?

A csősz köpött egyet a lába elé, s azt mondta:

— A boltos terelte erre a jószágját a vásárra, oszt’ szántszándékkal ráeresztette őket.

Foma Akimics most közelebb húzta a padot az ágyhoz és belekezdett a mesélésbe:

— A boltos, meg a többj gazdagok minden földet elfoglaltak lassanként és a szegényebbjének nem maradt valamire való földje az egész határba. De nemcsak á m: falunkban volt ez így mindenfelé. Rettentő mód sanyargattak bennünket, nagy volt a nyomorúság. Végtére is beszegődtem pásztornak a községhez, aztán pedig elvittek katonának:

L*‘ íFolytatjuk.)

Sherman Miller, a Klu- KIux-KIan texasi szervezetének vezetője »ágyon elégedetlen. Égzengésre és villám-, iásra vágyik. Bizony, mert valahogy egyesek a faji megkülönböztetés ellen merészelitek szót emelni.

— Ezt nem tűrhetjük? —

;ordítja Miller a fehér álarc : alól és előrántja 32 lövetű : pisztolyát.

; — Igen, igen, de.

: — Miféle „de”?

; — Ezek gentlemanek és ■ nem a mi hatáskörünkbe tartoznak. Angliában laknak.

> — Angliában? Számít az [nekünk? Hiszen gz a mi negy■venkilencedik államunk és tagadásul kisebb, mint Texas.

I — Jó, jó, de ezek a gentle[menek a sérthetetlenség jo>aáf élvezik. Parlamenti tagok l — Parlamenti tagok? Sért- Ihetetlenségi jog? Szamárság! ■Ide a papírt és a tollatr-t

munka napjaiban a kultúra frontján is megállják a helyüket. A Ságvári Endre Laktanya KISZ titkárával, Seress László főhadnagy elvtárssal beszélgetünk.

— Ha igaz Kossuth mondása az iparról, mely nélkül félkarú óriás a nemzet — mondja —, igaz ez a kultúrával kapcsolatban is. A reakció erői szellemi életünk megbénítását tűzték ki céljukul, amikor meg akarták semmisíteni a Magyar— Szovjet Művelődési Társaságot és a József Attila Olvasómozgalmat. Az előbbi mér újjáéledve, új utakon jár; az utóbbi felélesztésére — remélem, — már nem kell soká várnunk. Tapasztalatból tudom, hogy mind a polgári, mind a katona-ifjúság szívesen művelődik, olvas, ha megfelelő vezetésre táléi, mely feltárta clgffe ag fggzf írodajmi értékek szépségeit. Tüzéreink KlSZ-szervezetének irodqlmi szakköre ezért jndittMa meg a JőzsejA ttila Ötvásömozgáloih liclyl utódjaként az „Ady Endre Olcasópvviaál- .

. niat.“' ' '”

— Mi énnek a lényege, főhadnagy' elvtárs?

' — A tanítás, nevelés. Módszere; laktanyánk könyvtarából kiválogattunk több,

! alapos áttanulmányozásra érdemes művet. A 'mozgalom''résztvevője-ezek közölt sza-