Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-13 / 215. szám

@£OcLabag.ái..> Vasárnap este volt..; — Egyik barátomat, — aki ép­pen vendégem — kellemes szórakozással akartam meg­lepni. Figyelembevéve János komolyságát, nem utolsósor­ban vendéglátó városom mű­velődési lehetőségeit, legcél­szerűbbnek láttam, ha meg­nézünk egy jó fűmet... Csakhogy ez nem olyan egyszerű .., Félórát kell vár­ni, míg a pénztár nyit, (mert nem akar az ember utolsó lenni jegyváltásnál) aztán még egy félórát, vagy egészet, attól függően, ki mikor jött. Tizedik lehettem a sorban és az utánam lévők minden ere­jüket megfeszítve, sikereden gyömöszöltek célom felé, a pénztárfülke kis ablakához... — Tiszta cirkusz az egész... í— jegyzi meg epésen mellet­tem egy fiatat leány. — Hála a vezetőségnek — mondja bókolva valaki. Valóságos rekord. Húsz pere alatt sikerült két jegyet szereznem. Igaz, hogy két gomb leszakadt a nadrágom­ról és kénytelen voltam zsebredugott kézzel sétálni az előadás kezdéséig. Barátom a mozgó előtt egy plakátra hívta fel a figyel­memet: — Nézd csak, miféle cso­dabogár i, , jr ' ■ Megdörzsölöm kétszer a szememet, azt gondolva, nem jól látok. Később meggyőződ­tem, hogy gyanúm alaptalan volt, mivel az említett „kü­lönlegességen1' minden átol­vasás után újabb és újabb hibákról tanúskodtak a ve­rébfejű betűk. Eredeti formában, betűröl­­betűre lemásolva, ez olvas­ható: „Figyelem! Szeptember Elsejéiül Előadás k. kezdése Vasárnap. Ünep nap 4—6— 8 óra Hét köznap Terem 4—6 —8 óra Kert lft 8 óra'* Nem sajtóhibáról van szó és nem áprilisi tréfának szán­tuk. Ilyen és hasonló tar­talmú felhívások gyakran látnak napvilágot a török­szentmiklósi Dózsa Filmszín­ház kirakatában. Valóságos műremek ez a kézzel írott cetli, hemzsegő helyeírási hi­bákkal telítve. „Szórakozva nevel a film" — hangoztatja a bölcs mondás, ezzel kapcso­latban volna egy szerény ké­résünk: — Ne tompítsa el a mozi nevelő szerepét a vezetőség, még a rosszul sikerült plaká­tokkal sem. ARNÓTH A. JÓZSEF Angol filmt ROMEO ÉS JÚLIA ß mongol kormánv* és nárlkíiídSllség búcsú­­látogatása Dobi Istvánnál és Kádár Jánosnál A mongol kormány- és pártküldöttség tagjai ,élükön Jumzsagijn Cedenbal-lal, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökével, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjával elutazásuk előtt, csütörtökön reggel, búcsúlátogatást tettek Dobi Istvánnál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa el­nökénél, majd Kádár János­nál, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökénél-Párizsi sajtó az ENSZ magyar vitájáról Hasznos tárgyak Nézzen szét mindenki a maga portáján, a maga falujá­ban. Sokszor annyi sokféle, vas­ból készült, évek óta nem hasz­nált holmit talál az udvaron, a fészerben, a kamrában, amit a rozsda esz, vagy a por lep bé a padláson. É6 mennyi ilyenfajta dolog fekszik sokhelyütt szerte szét az utakon, a földek szélén; nem egyszer még a közlekedést is akadályozzák, mert zökken tő­lük a szekér, vagy kipukkad a bi­­cikU, a motorkerékpár gumija. Fel tudná használni iparunk, ha nem tartjuk otthon ezt a sok felesleges rongyot, üveget, tollat, szőrféleséget és nyersbőrt, csak helyetfoglaló piszkot, felesleges lim-lomot, hanem összeszedjük és elvisszük a MÉH-nek. A gyerekek szívesen segítenek ebben a dologban, s ez azért is jó, mert ha valaki, ők tudják, hol van a faluszélén, a dűlőutakon, vagy a fészerben található sok­féle haszontalannak látszó dolog, amely azonban csak akkor ha­szontalan, ha szerte-szét hever, ha nem gondolunk arra, hogy eb­ből bizony pénzt is lehet csi­nálni. Sőt nemcsak pénzhez juthat az ember néhány kiló hulladékért, hanem értékes tárgyakhoz is, ha a beadott hulladékért (4 Ft érték­ben) MÉH sorsjegyet kér az át­vevőhelyen. A sorsjeggyel 50 000 Ft-os lakásberendezést, motorke­rékpárt, televíziós készüléket, rádiót és még két és félmillió fo­rint értékben több más lárgyakat nyerhet a szerencsés gyűjtő. Középparaszlokból megalakult Tiszasüiy ötödik term "'^szövetkezeti csoporti? Tiszaüülyön élénk az ér­­klódés a termelőszövetke­zeti mozgalom iránt. A kö­zeli napokban 24 középpa­­raszt család 340 holddal meg­alakította a község ötödik termelőszövetkezeti csoport­ját. Az új gazdaságban Apró József tekintélyes gazdát vá­lasztották meg elnöknek és olyanok alkotják a tsz gerin­cét, mint Vajon János 18 hol­das, Dorkó Tibor 23 holdas. Katona Emil 15 holdas, Ur­­bán László 16 holdas közép­parasztok. Az új tszcs, amely a „Tiszamenti’1 nevet vette fel, alakuló ülésén elhatá­rozta. hogy ebben az évben a bevéted 5 százalékát közös szövetkezeti alapra teszik, jö­vőre pedig a fed nem oszt­ható szövetkezeti alap az évi jövedelem 8 százalékát teszi ki. Az új tszcs alakulásával egyidőben a Haladás és a Vi­rágzó Föld tszcs egyesült az Uj Falu mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel és a jövő­ben „Győzelem Csillaga” né­ven a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerint gazdál­kodnak tovább. Ugyancsak mezőgazdasági termelőszövet­kezetté alakult át a volt Uj.'* Élet tszcs is, mely az Arany Kalász nevet vette fel. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya mindhárom szövet­kezetnek megadta a műkö­dési engedélyt. „Ó, Romeo,, mért vagy te Romeo? Tagad meg atyád és dobd el neved! S ha nem teszed: csak^ esküdj kedvesemmé — S majd én nem leszek Capulet tovább!” így suttog Júlia a.néma éj­szakában s azt hiszi, hogy csak egyedül van féltett tit kával. De nem, mert a szerel­mes ifjú, Romeo, ablaka alatt áll és nem késik a válasszal: .,Szavadnak állj! Mondj szeretődnek, s újra megkeresztelsz: Nem lesz nevem többé Romeo.” Mennyi szenvedélyt, milyen határtalan szerelmet rejtenek ezek a szavak, mely szere­lem csak az együttes halál­ban talál megoldást. Kevés olyan ismert gyöngy­szeme van a világirodalom­nak, mint Shakespeare Ro­meo és Júliája. A veronai sze­relmesek megrázó történetéi csaknem minden nyelvre le­fordították és a megjelenése óta eltelt közel 4 évszázad clait számos alkotót megihle­tett. Most az angolok készítettek csodálatosan szép színes ’fil­met Shakespeare halhatatlan remekéből. A film legnagyobb érdeme, hogy a nagy költő el­képzeléseit híven követve él a filmadta lehetőségekkel. Re­­nato Castellaninak. a tehetsé­ges olasz rendezőnek munká­ién érződik a Romeo és Júlia iránti nagy tisztelet és szere­tet. A szereplők kiválasztásá­nál nem ragaszkodott az is­mert, nagynevű sztárokhoz. Olyanokat választott ki, aki­ket alkalmasnak talált a shakespearei alakok életre­­heltésére. A filmet Olaszor­szágban forgatták, a felvéte­lek helye maga Verona volt, festői környéke és a gyönyö­rű, régi épületek. A néző úgy érzi, mintha maga is abban a korban élne, amelyben a cselekmény ját­szódik. A gyűlölet légköre, amely Capulet- és Montaguc­­család viszálya miatt gyűrűd­­zik, megfertőzi a várost. Majdnem minden nap vér fo­lyik a komor várfalak között. Megismerve a tiszta, bájos hamvasan szép ifjú Júliát és az égőszemű, délceg Rómeót, megértjük, miként lobbanha­tott olyan láng a, két fiatal­ban, amely felülemelkedett minden családi gyűlöleten és amiért készek voltak a halált választani. A szereplők olyanok, ami­lyennek Shakespeare drámá­ját olvasva elképzeltük őket. Susan Shentall. Júlia alakító­ja fiatal, ez az első szerepe. Laurence Harvey Rómeója tö­kéletes, színes. A többi sze­replők is nagyszerűt nyújta­nak. A filmet a szolnoki Vörös Csillag filmszínház játssza szeptember 12—18-ig, de ezen­kívül a megye több filmszín­házában is gyönyörködhetnek a nézők a nagyszerű filmalko­tásban. — fiz — A Liberation az ENSZ diplomáciai köreire hivat­kozva megállapítja, hogy Dulles amerikai külügymi­­nisztea* ellenzi Hammarskjöld magyarországi útját. Ham­marskjöld környezeté­­b ő 1 származó hírek szerint az ENSZ főtitkár több alka­lommal kifejezte azt a szán­dékát, hogy a lehető legha­marabb Magyarországra szán­dékozik utazni, hogy ott sze­mélyesen tartson viszgálatot egy sor olyan körülménnyel kapcsolatban, amelyeket az ötösbizottság jelentése tartal­mazott, s amelyeknek hite­lessége kétesnek látszik. A kommunista tömbön, kívüli országok közül számos állam képviselője élénken helye­selte Hammarskjöld útjának gondolatát. Mint ami meg­könnyítheti a magyar kérdés vizsgálatát. Az Humanité „Cabot— Lodge hazugságai” címmel válaszol az amerikai küldött­ség vezetőjének felszólalásá­ban elhangzott egyes állítá­sokra. A Magyarországon jári skót bányászok jelentéséből, a Frace Soir november 13—i cikkéből, a belga szocialista' Le Peuple november 1-i cik­kéből idézve Cabot-Lodge állításait, majd végül az ame­rikai küldöttnek arra a klje1 lengésére, hogy „a magyar nerh hallathatja szavát'1, így válaszol: Cabot-Lodge ha­zugságaira mi sem lehetne jobb válasz annál, mini az a fénykép, amely a budapesti május 1-i tömeggyülésről ké­szült? „Kétségtelen, hogy az amerikai küldött inkább Mindszenty bíboros szavát szeretné hallani. (MTI.) * Párizs (MTI). A csütörtöki párizsi sajtó továbbra is má­­sud-harmadrendű esemény­ként foglalkozik a magyar üggyel. A France Observa­­teur című hetilap csütörtöki száma annak ellenére, hogy ez a folyóirat eddig általában nagy teret szentelt Magyar­­országgal összefüggő értesü­léseinek, esvetlen szót sem közöl az ENSZ vitájáról. A napilapok is csupán hír­­ügynökségi jelentésekben szá­molnak be a- szerdai ülésről. A Combat azt írja, hogy a vi­­*a esetleg már pénteken be­fejeződhet és legfeljebb hét­főig ha eltart. Uj növényvédelmi gépek A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi gép­bemutatót rendezett. Többek között bemutatásra került a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet „Vihar” porzógép kí­sérlet alatt lévő permetező változata. A Szombathelyi Gépgyárnak pedig a perme­­tezve-porozva csávázó gép. Ezenkívül bemutatták még a szántóföldi kultúrák és gyümölcsösök védelmére egy­aránt alkalmas traktoros Ra­­pidotox I-et, a lóvontatású favédelmi célgépet, a Rapi­­dotox III-at, továbbá egy SPP jelzésű, kicsiny targon­cán hordozható univerzális p2rmetezö-porozó gépet, amely a kisparcellás műve­lésű, erős lejtésű szőlőkben, de szántóföldi növényvéde­lemnél is igen jól használ­ható. Jobb less a halellátás á Szolnoki Halértékesítő alat piaci üzlete az elmúlt vasárnaptól csütörtökig kö­rülbelül 13 mázsa halat adott el. Az üzletet a megyében lévő tsz-ek és állami gazda­ságok látják el hallal. Gon­doskodnak arról, hogy ezen­túl az ellátás még bőségesebb legyen. A közeljövőben még egy üzletet nyitnak a városban, ami sokkal korszerűbb lesz a réginél. Villamos hűtőberen­dezéssel látják el, s így a lakosság mindig frissan vá­sárolhatja majd egyik ked­venc eledelét, a halat. II» IIIMIM imillllMlllllllllllltlMM Szerkessze •• On is az Évát! * Ön is dZ részt vehet ÉVA a INok Lapja Divat-Uiagaziu a szerkesztési pá­lyázatán. — Részletes feltételek az ÉVA őszi­­teli számában. — Meg­jelenik a napokban, A pécsi pedagógia főisko­la az idén ünnepli fennállá­sának tizedik évfordulóját. A jubileum alkalmából széles­­körben ismertetik az egyes lanszetvéK Luuománj'us mun­káját. Gyerekszáj Péterke a kiránduláson egy ideig elmélázva figveli a fű­ben szorgoskodó bogarakat, majd megszólal: — Ugye aDu, a bogaraknak! a fű is erdő? A kis Péterke először lát; életében fehér lovat. Egy ide-; ig kővé meredten bámulja,* majd bizonytalanul így szólj — Mondd anyu, abban aí nagy fehér bőrben is ló van?] «*► ^ ; idő járásjelentés | Várható időjárás péntek! , estig: felhős idő, több helyen» eső, helyenként zivatar. Mér-! - sékelt, a Dunántúlon meg-; élénkülő délnyugati, később! nyugatira északnyugatira for-| , dúló szél. Nappal a hőmér-f i séklet csökken. í i Várható legalacsonyabb hő-] 1 mérséklet éjjel északnyuga- ] < ton 12—15, máshol 14—17; i legmagasabb hőmérséklet —! i pénteken a nyugati határ —] i mentén 16—19, máshol 20—231 ; lók között, keleten helyen- ii ként 23 fok felett. [MTI) * I Amit itt elbeszélünk, an­nak az alapja egy megtör­tént esemény. Az egész nyu­gatnémet sajtó hírt adott ró­la. A cselekmény színhelye a bajorországi Bayreuth, Né­metország amerikai megszál­lási övezetében. EGY AMERIKAI KA­­SZÄRNYÄBAN — Bob befutott! Helló, *— Bob! Ülj le és meséld el, hogy megtörtént! — Helló fiúk! De hiszen nem történt semmi különös. — Jó, jő, csak ne szerény­kedj. Tudjuk, milyen jól meg adtad azoknak a zenerajon­góknak! Add csak elő szép sorjában! — No, hát az úgy volt, hogy az este kimentünk Dickkel az 5-ös kaszárnyából a városba. A bárban kicsit felöntöttünk a garatra ked­vünk támadt vigadozni, tán­colni egyet. Ahogy banduko­lunk az utcán, látjuk, hogy az egyik épületre ki van ír­va: Színház. Udvariasan, fi­noman letesszük a pénzt. Be­megyünk, leülünk. Olyan csönd van. mint egy temeté­sen. A színpadon meg vala­mi vallásos dolgot kántálnak- Öt percig üldögéltünk, gon­doltuk, majd csak véget ér az a nyivákolás és jönnek a lá­nyok. Da nem! Befejezik az egyik imádságot, rákezdenek a másikra. Asítoztunk az — unalomtól, liiaoa, az ilyen bojtos népség nem tudja* PARSIFAL ÉS A VERKLI hogy kell mulatni! Azt mon­dom Dicknek: „Indítsd csak el a verklit!” Volt nálunk egy ilyen kis zsebmasina. — Dick bekapcsolta. A színpa­don azt litániázták: „Áraszd reánk áldásodat!” — Dick zsebében meg megszólalt a gépecske: „Kislány, babám, bújj ide hozzám!” Először csak halkan, azután hango­sabban. Körülöttünk minden­ki felfigyelt, pisszegni kezd­tek. De Dick csak folytatta. A színpadon azt mondták: — „Atyám, neked ajánlom lel­­kemet!” — Dick zsebéből meg ez nyikorgóit: „Perdülj, fordulj, hopszasza!” Akkor­ra már a közönség is rájött, hogy miről van szó. Azt ki­abálták: „Botrány!” A szom­szédaink felugrónak .. Akkor valaki odajött hoz­zánk és ezt sutogta: „A szín­házigazgató úr kéreti önö­ket, szíveskedjenek felfárad­ni hozzá.” Ha már ilyen ud­­viraisan kértek, miért mond­tunk volna nemet? Dick tel­jes hangerőre fogta zsebverk­­lijét, azzal kivonultunk. Az igazgató azt kérdezte tőlünk: — Önök talán nem tud­ják, mit játszanak a színpa­don? — Tudja az ördög, ■— mondjuk, — valami temetési ceremóniát nyúznak. — De kérem, ez a rai’oifal. Wagner operája. Dick erre megorrolt és azt mondta: — Ne nézzen már bennün­ket hülyének! Tudjuk mi, mi az a templom, mi a kre­matórium és mi a színház- Ha egyszer meghal a nagy­mamám, nem viszem a színházba eltemetni. De ha táncolni akarok, nem viszem a kislányt a krematóriumba. Ez itt színház? Jól van. De akkor mulattassanak a pén­zünkért. . A KATONAI PARANCS­NOK DOLGOZOSZO­­BÄJABAN: — Üdvözlöm, polgármester úr! Elnézését szeretném kér­ni a tegnapi incidensért az operaházban. Megtettük a megfelelő intézkedéseket. — Felhívtuk katonáinkat, hogy tartózkodjanak a színházak látogatásától, amikor úgyne­vezett klasszikus műveket adnak. — Köszönöm szépen, pa­rancsnok úr. — Természetesen számí­tásba kell venni a kulturális színvonalban mutatkozó kü­lönbségeket ... Azonban en­gedje meg megmondanom, igen tisztelt barátom: ha doktor Adenauer kormánya arra kér bennünket, marad­junk itt 50 esztendeig, ak­kor önöknek, németeknek igyekezniük kell felemelni kulturális színvonalukat, — hogy megközelítsék az ame­rikaiakét. Már megbocsásson. de a színházaik nagyon unal­masak. Mit is adtak ott teg­nap este ? — Wagner Parsifalját. — Hm, igen ... Nem is­merem. Miről van szó? —Középkori szerzetesek­ről. Wagner a múlt század lángeszű német zeneszerző­­je< — Kétségkívül, kétségkí­vül. Csakhogy már kiment a divatból. Unalmas. A fiúk azt mondják: megveszünk itt az unalomtól. Ez talán kis­sé erős kifejezés, de Igaz. — Azért jöttek ide, hogy meg­védjék önöket, de nem azért, hogy belepusztuljanak - az unalomba. — De hiszen Wagner az egész világon játsszák. — Úgy? Kétes ajánlólevél! Talán bizony a vasfüggöny túlsó oldalán is? — Természetesen, ott is. — Furcsa, nagyon furcsa' És kicsoda ez a Wagner? — Nem volt valami kapcsolat­ban a kommunistákkal? — Nem. De a zenében igazi forradalmár volt. — Hát ez egyre cifrább lesz! Nos, azok a derék fiuk helyesen cselekedtek, ami­kor tullármázták a vörös pro­pagandát! Mi lesz ha Mc­Carthy megtudja, hogy mifé­le műveket játszanak itt? De meg is fogja tudni. Én ma­gam jelentem neki. El kell tiltani! — De parancsnok úr!..; — Semiféte Wágnert többé ne lássak, ha jót akar! Vagy pedig írják át a darabot, s táncoljanak görlök a Parsi­­falbcu!

Next

/
Oldalképek
Tartalom