Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-13 / 215. szám

ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK (iiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiMiiiimi Megyei Memulatiliól A nyári öltözködés után most újabb gondot ad az asszonyoknak, lányoknak az öltözködés. — Ezt akarta könnyíteni a MÉSZÖV, amikor divatbemutatót rendezett a megye f'bb községében. A legnagyobb tetszést arató ruhákból mutatunk be kettőt. Divatos kiskosztüm, délutánra. Varrassuk pasztell színek­ből. Legszebbek a drapp, szürke, zöld és kék árnyalatú sportszövetekből varrottak. Háromnegyedes ujjú, ejtett yállú. Színes tisztaselyem kendővel vagy sállal díszítve a gallérnélküli nyak. Szép a sálgalléros kiskosztüm is, Színházi vagy kisestélyi ruha. Fekete, bordó és szürke szín a legdivatosabb. A ruha alja szűk, de lehet egészen bő is, az anyag mennyiségétől függően. Szövetruháknál, kiskosztümöknél egyaránt szépek a saját a'nyagból behúzott gombok. Receptek ŐSZIBARACKOS LEPÉNY. 35 deka lisztből, 20 deka vajból, 10 deka cukorból, 2 dóka darált mandulából, 1 tojássárgájáhól, kevés törött fahéjjal, csipet sóval, 1 ka­nálka rummal és 1—"2 kanál tejjel tésztát gyúrunk, melyet fél'óráig hideg helyen pihen­tetünk. Kivajazott tepsibe téve, a sütőben félig megsüt­jük. Most 6 tojásból rendes piskótatésztát csinálunk. A félig megsült tészta tetejét megrakjuk összedarabolt, há­mozott őszibarackkal, ezt meghintjük cukros, fahéjas mandulával, tetejére öntjük és elsimítjuk a piskótatésztát és újra a sütőbe téve, meg­sütjük;' Őszibarack helyett csinálhatjuk más gyümölcs­­csel is (eper, málna, stb.), télen pedig különböző dzse­mekkel. ALMASPITE. 40 deka lisztből, 1 tojással, 12 deka zsírral (vagy 15 deka vajjal), 2 deka megkelesztett élesztővel, 1 evőkanál cukor­ral és egy csipet sóval és annyi tejjel, hogy. kalácstész­ta keménységű legyen, tész­tát keverünk. Jól kidolgoz­zuk, aztán megkelesztjük. — Két részben nyújtjuk ki s a két részt 1 kiló almával ké­szült pürével megtöltjük és aztán megsütjük* Ualló. ITT LIPCSE! ■ " iiiiiimiiMiiiimiiiiiiiMiiimiHmmiiiiiMniMiiiiimmiBiniHimiiiiinimminiimiiiiiiiiiimii perionszál kis fehér hurkokat alkot a sző* Augusztus 31-én nyílt meg a 20. lip­csei nemzetközi vásár. Az őszi vásáron 36 ország több mint 7000 kiállítója mutatta be exportkínálatát, köztük több mint ezer nyugatnémet cég. Lipcse ezúttal is a Kelet és Nyugat közti kereskedelem hídjának szerepét tölti Le. Az idei őszi vásáron a két német álla­mon és a már hagyományos kiállító or­szágokon kívül olyan demokratikus orszá­gok is resztvettek, amelyek még nem állí­tottak ki soha Lipcsében, sőt olyan is akadt — a Mongol Népköztársaság — amely még egyáltalán nem állított ki nemzetközi vásáron. A kiállítás 106 000 négyzetméteres területén 25 kapitalista or­szág is bemutatta exportkínálatát — köz­tük Kanada, mely ugyancsak először állí­tott ki Lipcsében. Lengyelország és Ro­mánia a tavalyi őszi vásárhoz viszonyítva két és félszeresére, India kétszeresére nö­velte kiállítási területét; 53 000 férőhely, magyar, lengyel, angol ételek az éttermekben A vásár idején 750 szakácsot, pincért és egyéb éttermi alkalmazottat foglalkoz­tattak a lipcsei éttermekben. Csehszlová­kiából 40 szakács és pincér érkezett, hogy a már tavaly is nagy keresletnek örven­dett csehszlovák nemzeti ételekkel szol­gáljanak a vásár látogatóinak. Több nagy étterem és szálloda magyar, lengyel, szov­jet, angol és más nemzeti ételeket is biz­tosított vendégei számára. A főpályaudvar Mitropa-éttermében az 1200 alkalmazott létszámát száz szakács, pincér ég egyéb alkalmazott beállításával fokozták. Itt na­ponta 18 000 vendéget szolgáltak ki. z NDK textiliparának meglepetései A Német Demokratikus Köztársaság kiállítása — főleg a textilipar és a bútor­ipar kiállítása — minden^ eddigit felül­múlt. A textilipar meglepetései közé tar­tozott a Capop, egy műrostpuplin, amely 85 százalékban kamgamműrostból és 15 százalékban perionból áll. Az öltönyök és kosztümök készítésére alkalmas könnyű, gyűrhetetlen, nyári szövetet irodában pró­bálták ki gépírónőkön mindennapi hasz­nálatra. Kitűnt, hogy felér a legkiválóbb nyári szövetekkel. Egy másik Igen muta­tós anyag a Perlonsling. A női kabátnak való szövet 55 százalékban kártolt műrost­ból és 45 százalékban perionból álL vet felületén. A bútoripar szintén érdekes újdonsá­gokat mutatott be. A könnyű, korszerű bútorokon sok volt a színes plasztikanyag. Magyar szalámi, herendi porcelán Magyarország 250 négyzetméteres te* rületen mutatta be a hagyományos és újabb exportcikkeit. Az élelmiszer között természetesen nem hiányzott a világszerte ismert Herz-szalámi és a Pick-szalámi; Sok kerámiát mutattunk be, továbbá por­celánt — a herendi porcelán egyik lip­csei vásárról sem hiányzik — szőnyegeket, ruházati cikkeket, cipőket, sportfelszerelé­seket, rádiókészülékeket, alumíniumcikke­­ket, stb. A Csepeli Vasművek kiállítása egész sor új gyártmánnyal vonzotta az ér­deklődők tömegeit. Albánia harmadszor vett részt a lip­csei vásáron: Körülbelül 80 árucsoportot mutatott be, a többi között az újonnan lé­tesített textilipari gyártmányait. A kiállí­tás jellegét a nyersanyagok adták meg, A Mongol Népköztársaság 300 négyzetméteres területen mutatta be hagyományos termékeit. A kiállítás be­járatánál elhelyezett térkép beszédes ké­pet adott ennek az országnak a fejlődésé­ről. A különböző színekben felvillanó kis villanykörték az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és gépállomások óriási számáról tanúskodtak. * A kiállításon egyes természeti kincse* ken kívül főleg a mezőgazdaság termé­keit mutatták be. Egy leopárd, nyest, róka, farkas, kékesszürke mókus, fehér és sárga hermelin és más állatok szőrméjéből ösz­­szeállított hatalmas gúla a szűcsáruk óriá­si változatosságáról tanúskodott. Igen ér­dekesek voltak az iparművészeti cikkek, mindenekelőtt az elefántcsontból és fából készült, művészi faragványok: „Örök nyár" a virágházban A lipcsei belváros zsúfolt utcáit és te­reit esténként 77 nagy neontelep borította fénybe. A Grimmaische Strassen, ahol a nagy lipcsei virágház áll, „örök nyarat” teremtettek. A virágház neonreklámja egy törpe kertészt és egy óriási napraforgót ábrázolt. A vásár szeptember 8-ig tartott. Ezen a^nagy találkozón újabb kapcsolatok szö­vődtek a világ különböző országai között; Ötmillió tües {ö-ldalalti btúkeuht — sokjéieképen : Tölteni való paprika Szép, egyenlő, nem nagy papri­kákat magjától, erejétől megtisz­títunk, leforrázuk, utána _ kiszed­jük, lecsurgatjuk és kettőt-kettőt egymásba téve, nagy üvegekbe rakjuk, 3 liter vízhez 1 dkg szali­cilt adunk, felforraljuk, forrón ráöntjük a paprikára, várunk, amíg a paprikák tele lesznek víz­zel és még utána öntünk, hogy színültig legyen vízzel az üveg. Lekötjük, száraz dunsztba tesz­­szük. Bármikor kivehetünk be­lőle, amikor kell, visszakötjük; nem romlik el. Paprikalekvár 2 kg érett piros paradicsom­­paprikát, 1 kg érett paradicsomot jól felfőzünk. Atpasszírozzuk szi­tán, azután sűrű lekvárrá főz­zük. Ha kész, egy késhegynyi szalicilt közékeverünk. Apró kis üvegekbe rakjuk forrón, és szá­raz dunsztba tesszük. Húsok, le­vesek színesítésére használjuk, Paprika sóban, ízesítőnek 1 kg nagy, húsos paprikát ki­­magoZunk. Jól kiválogatjuk, hogy romlott ne legyen benne. Megmossuk, nagyon jól lecsur­gatjuk. Húsdarálón ledarált 1 kg paprikához 20 dkg sót teszünk, jól összekeverjük, fél literes üve­gekbe tesszük, lekötjük. Nem kell kifőzni. Annyiszor bonthat­juk fel, ahányszor szükség van rá. így tehetünk el sóban apróra vágott zöldkaprot, petrezselyem­levelet és zellerlevelet (minden 10 dkg-hoz 2 dkg só.) Vegyes saláta (csalamádé) Egyenlő mennyiségű fehérká­posztát a torzsától, piros- és zöld­paprikát ereitől megtisztítva, vé­kony laskára vágunk. Zöldpara­dicsomot, uborkát tisztítatlanul, pár vöröshagymát vékony kari­kára szelve gyengén besózunk pár órára. Díszítéshez készítünk sárgarépa csillagokat, karikákat, néhány kisebb cső pirospaprikát egészben, ezeket az üveg oldalá­hoz illesztjük. 8 dl vízhez 2 dl ecetet, 3 dkg cukrot, darált kö­ménymagot vagy korianderma­got, sót teszünk. Kevés szalicillel együtt felforgatjuk, lehűtjük. A sóból kezünkkel kicsavarjuk a salátát, bőszájú üvegbe rakjuk, jól lenyomkodva. Ráöntjük a le­hűlt levet, nem kötjük le, csak másnap, mert a levet utána kell önteni. Nem gőzöljük; Egészpaprikát töltünk gyalult káposztával. A paprikát megtisz­títjuk szárától, magházát, ereit kivesszük, egy pár percre lobog­va fövő vízbe dobjuk, hogy haj­lékony legyen. Előre legyalult és besózott piros-, vagy fehérká­posztával megtöltjük. A káposz­tát jól kicsavarjuk és a paprikát jól megtömjük. Nagy üvegekbe rakjuk, az előbbi módon elkészí­tett és lehűtött ecetet ráöntjük, ezt se kötjük le csak másnap, mert a levét utána kell tölteni, hogy színültig legyen az üveg. Ezt sem kell kigőzölni. HASZNOS TANÁCSOK az őszi nagytakarításhoz Nem mindenki tudja... piooiírpalota 28 fiatal kuta­­tója tért haza onnan gazdag „zsákmánnyal*’. Tamara Bulanova pionir­­lány a homoklerakódásokban masztodon-fogat talált, zo­­mánco&an, teljesein jó álla­potban. Dmitrij Csernovalov egy orrszarvú alsó állkapcsát ásta ki A koszjakini bányában ta­­pir-állkapcsot is találtak; — Köztudomású, hogy a tapir ma már csupán Délameriká­­bam és Indiában él. A tudósok megállapították, hogy a koszjatoini homokbá­nya területén valaha folyó folyt végig. A folyó 10 méter vastagságban rakott le nagy­­szemcsés kvaro-homokot. — E lerakódásokban „rejtette el” a folyó az ősi állatok és madarak maradványait és őrizte meg évszázadokon át az ősi „múzeum-’ kiállítási tárgyait; í Lehel, hogy csak öt kontinens van? mélyebben mindenütt mélyebben fek­szik; Mindez arra késztetett, hogy az Antarktisz körvona­ladra vonatkozó régebbi el­képzeléseinket felülvizsgál­juk és arra a következtetésre jussunk, hogy az Antarktisz talán nem is kontinens, ha­nem nagy szigetcsoport: Az Antarktisz jégtakaró­jára és keletkezésére vonat­­k#zó újonnan nyert adatok­ra magyarázatot keresve fel­tételezhető, hogy a valaha lé­tező kontinens a jég óriási súlya alatt a föld mélyébe súlyod t. Kétségtelen, hogy a közel­jövőben meginduló további elmélyült kutatások újabb, még megbízhatóbb adatokat tárnak majd fel földünknek erről a még elég ismeretlen övezetéről; ■ 3 000 literes tejhosam Előreláthatólag a csaknem 54.000 tehénnél elérik a 3000 liter egytehénre jutó évi tej­­hozamot. Ez mintegy 1000 iiterrei több az országos át­lagnál,- *, * * :% Az jranylermelo“ Pék íoiyo A szerbiai Pek-folyá soha* sem kapta volna az „arany ’ jelzőt, ha nem ömlene bele több sebesfolyású hegyipatak. Ezek a patakok és cserme­­lyek lényegében kimossák a sziklák aranyát és aranytar­talmú homokkal töltik a Pék medrét. Ügy látszik, erre már a régi rómaiak éppúgy, mint a balkáni szlávok ősei is rá­jöttek. Arany után kutattak, azonban nem a folyóban, ha­nem a hegyekben. Később franciák érkeztek Blagojev Kamen vidékére és a háború előtt megépítették az első arany-üzemet. A modern bá­nya kiépítése már a felsza­badulás után történt. Jórészt azért is, mert az aranyat tar­talmazó érceken kívül az ipar számára oly nélkülözhetetlen wolfrámot is találtak. Ma a bányának mintegy 400 alkal­mazottja van. Sokan közülük régebben egyéni akció kere­tében is próbáltak arany tar­talmú érc után kutatni, vagy aranyat kiválasztani a Pék folyó iszapjából. Ezt a vállal­kozásukat azonban hamaro­san feladták, mert nem mu­tatkozott kifizetődőnek. Az üzem belső berendezése nem kelt különösebb benyo­mást a laikus látogatóban. Itt dolgozzák fel az aranytartai­­mú ércet is. Az értékes ércet mindenek­előtt összetörik, átszitálják; majd megőrlík és vízzel pép­pé változtatják. Ezt a gépet aztán futószalag szállítja hi­­gany-amelgámmal bekent asztalokra és ezeken az asz­talokon választódik ki a szín­arany. Tekintettel azonban, hogy a massza még mindig tartalmaz némi aranyat, a finomítás tovább tart. Az üzemhez tartozik egy la­boratórium is, ez úgynevezett „aranykonyhaamelyben a színaranyat rudakba öntik. Az üzem szigorú biztonsági intézkedések alapján dolgo­zik. Vastagfalú páncélszekré­nyekben őrzik a színaranyat, éppúgy, mint a wolfrámot is. Minden páncélszekrénynek négy kulcsa van és ebeket négy különböző személy őrzi. Az itt előállított arany állag 18 karátos, de olykor sikerül 24 karátos aranyat is ter­meink a i ... 'J;'. 1 *. — t;. hogy gyertyafoltot kivehe­tünk, ha az anyag mindkét olda­lára — esetleg több réteg — szűrő- ! papírt teszünk és meleg vasalót nyomunk rá; 1 i.. hogy friss olajfestékfoltot I terpentinnel távolítunk el; ; .. hogy a szőnyegből, vastag' gyapjúholmiból a zsíros foltokat lisztből és benzinből kevert pép segítségével távolíthatjuk el. A pépet felkenjük a foltos reszre, be js dörzsölhetjük, s ott hagyjuk ! megszáradni, a már porszáraz Lisztet a folttal együtt csak ki­keféljük; 1 «:.hogy vlzfoltot politúros hú-' torról úgy távolítunk el, hogy; puha flanell-darabot petróleum- < mai átitatunk, majd egy részét! finom krétaporba mártjuk és a; petróleumos krétával a foltot ki-; dörzsöljük. 1 i;; hogy parkettpadlőn levő föl-! tot következőképpen tüntethet-; jük el: száraz padlókefét terpen-« ttnbe mártunk ezzel a foltot ala-i posan átdörzsöljük. Utána forró; szappanos vízzel a folt helyét! felsúroljuk, majd tiszta ruhával! szárazra dörzsöljük. Néhány órai; teljes kiszáradás után benzines! viaszforgáccsal beeresztjük, j l;; hogy a függönyt soha ne < mossuk a többi piszkos ruhával.! A függöny mosására szánjunk! külön időt. Először is nagyon jól I kirázzuk, hogy semmi por ne ma-; radjon benne; azután a hideg; vízzel telt kádba, vagy teknőbej dobjuk, jól átforgatjuk. Ezt a! fürdetést háromszor—négyszer! megismételjük és csak azután« mosuk ki a függönyt. Kiöblítjük,; ízlés szerint keményítjük; Ta-; vasszal, ha a függönyt leszedjük; az ablakról, soha ne tegyük el] piszkosan, mindig kimosva, dej nem kikeményítve. A függöny ke-! ményítését hagyjuk arra az idő-« re, amikor újra fel akarjuk ten-; ni az ablakra. ; i;. hogy vasalás után a fehér- J neműt ne rakjuk azonnal a szék- J rénybe, hanem egy nagy asztal- J ra, vagy kredencre és csak fél! nap múlva tegyük el; amikor« már teljesen kiszáradt, kihűlt. A; melegen elrakott fehérnemű gyű-< födik; í Valaha reges-régen a Szov­­l jetunióbeli mai Sztavropo’ ► környékét hatalmas tengei ► borította. Később a tengerié­► nók több mint 600 méterrel a I világtenger szintje fölé emel­­| kedett és létrejött a hatalmas [ sztavropoli fennsík, amelj [még ma is emelkedik. 100 év [ alatt Sztavropol és környék« [ 1 métert nő. [ Sóik titokzatos rejtélyt őrú j itt a természet, de otthagyta . a nyomokat is, amelyekből as l ember megtanulta megfejten: | a föld ősi krónikáját, [ A koszjakini bánya pél­­l dául a harmadkor végén éli í állatokról beszél. Valóságos } raktára ez a régiségeknek í földalatti múzeum, amelyet l 5—7 millió éve alkotott meg » a természet. A koszjakini bá­­f nyából még egyetlen expedí­­[ ció sem tért vissza üres ikéz- I zel, akár tudósokból, akái ; tájkutató diákokból állít is I Nemrég a sztavropoli város: 1 Az antarktiszi nyár bekö- X szóntésévei új szovjet kutató­♦ csoportok indulnak az An­♦ tartktisz mélyébe, hogy ott a ♦ nemzetközi geofizikai év pro­♦ gram ja szerint végezzék rnun­­f kájukat. ♦ Az Antarktisz jégtakarója 2 tanulmányozásának az az 5 egyik legérdekesebb eredmé­nnyé, hogy a kutatóknak ed­­|dig még nem sikerült elér- Iniök a tulajdonképpeni kon­­| tinenst — mondotta G; A. ♦ Avszjuk, a nemzetközi geo­♦ fizikai évvel kapcsolatban ♦ alakult szovjet bizottság egyik 2 kutatócsoportjának vezetője. 2— A „Mirnij" állomástól 400 ♦ kilométeres jégszakaszon vég- 2zett számos jégvastagság-mé-Irés, valamint az amerikai és norvég tudósok kutatásai azt mutatták, hogy az Antarkti-Q-7rvn q o t^mcxpvr* cvín 2 Az állami gazdaságok a {múlt évben 286 liter évi át- 2 lagitejhozamot értek el. Az {idén pedig augusztus végűn ^2000 liternél tartottaikj

Next

/
Oldalképek
Tartalom