Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

V Fontos hűtoM*iilapanyagot gyárt a kisújszállási asztalos KISZ — ■ -....— Országos gép- és gyorsíró verseny —— ■■ -■■■■ -Téli mezőgazdasági iskolákra való jelentkezés igen nagy baj van, mert nem csak, hogy nehezen lehet be­szerezni, hanem sok esetben egyáltalán nem is kapnak. Az OKISZ alaposabban fog­lalkozhatna a KTSZ ellátásá­val azért is, hogy az eddig elért 137 százalékos termelési eredmény ne csökkenjen esetleges anyaghiány miatt. ?— and r ősi —. iránt. A nemzetközi verseny­re készülő keretet is az orszá­gos versenyek alapján állít­ják össze. Megyénkben Szolnokon és Mezőtúron rendezik meg a versenyt. A nevezéseket ok­tóber 5-ig két példányban kel! beküldeni az iskolák verseny­­felelőséhez: Szolnokon a Beloiannisz u. 63. Mezőtúron Dózsa György u. 3 szám. 15 fővel kezdett a kisúj­szállási asztalos KTSZ, több mint 8 évvel ezelőtt. Azóta sok utat tettek meg, a benne dolgozó iparosaik. Voltak ne­héz és könyebb idők, de áll­ták a sarat, s nemcsak együtt maradtak, hanem fejlődtek is. Ma már 40 iparos dolgo­zik, szép eredménnyé’ Fő feladatuk a lakosság igényeinek kielégítése,' mind a javítás, mind az új gyárt­mányok vonalán. Főként fes­tett és fényezett hálószoba bútorokat készítenek, s hogy jól dolgoznak, arról az tanús­kodik, hogy ez évben már nem tudnak megrendelést elfogadni, mert megtelt a ka­pacitás. A fő gyártmány mel­lett azután (készítenek kony­ha- és különféle bútorokat is. Mint mondja a vezető, itt a Tiszántúlon igen szeretik a festett bútorokat és ez is a jobban keresett fajta. Van a KTSZ-nek kárpitos részlege, ahol a lakosság rendelése mellett negyed­évenként 350 garnitúra matracot szállítanak a bu­dapesti Textil Nagykeres­kedelmi Vállalatnak. A megyében solkan nem tudják, hogy a KTSZ-ben az egyik legfontosabb bútor­alapanyagot készítik. — Ha­vonta 5000 négyzetméter alap és szín fúnért gyártanak. — Ezen gyártmányuk igen ke­resett cikk az országban. Anyaguk bőven van. minden megrendelést fogadnak és határidőre el is készítik. Most szállítanák az ózdi Bútoripari KTSZ-nek 27.000 forint értékben alap- és szín fanért. A villanyerőre beren­dezett gépükön 0.25 millimé­tertől 4 milliméterig vágják és kifogástalan minőséggel. Az alap, főként nyárfából, míg a szín diófából készül. Ese­tenként bérmunkát is vállal­nak: Az ellenforradalom nagy kárt okozott a KTSZ-nek. Az üzemet át akarták építe­ni. Meg Is volt a keret rá, s mivel az ország nehéz gazdasági helyzetbe került a múlt év októberében, így a keretet másra kellett for­dítani. Vágyuk csak esetleg 1958-ban fog teljesülni. Ez évben a 75 ezer forint beruházást kitevő faszárítót tudták megépítem, ami viszont elengedhetetlen 'követelménye a jó és becsü­letes üzemelésinek. Az anyagellátás jónak mondható, de csak lombos fából. A fűrészelt fenyővel — Gép- és gyorsíróver­senyt rendeznek október 18— 19-én a dolgozók részére. A legalacsonyabb sebesség — gyorsírásból 150 szótag, — gépírásból 200 leütés (70 szó­tag) percenként. A gépíró­verseny egy fordulóban or­szágos jellegű, a helyi ver­senyek legjobbjait behívják a budapesti országos ver­senyre. A magyar gépírók milánói sikere után nagy érdeklődés mutatkozik az őszi rendezés A Földművelésügyi Minisz­térium a mezőgazdasági szak­ismeretek szélesebbkörű ter­jesztése érdekében téli mező­­gazdasági szakiskolákat szer­vezett. Megyénkben Karcagon a Mezőgazdasági Technikum mellett nyílik meg ebben az évben "ilyen iskola. Célja a szövetkezetekben, állami gazdaságokban és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­­fiatalolk részére télen — a nagy mezőgazdasági munkák szünetében — a táj termelési adottságok figyelembevételé­vel, megfelelő gazdasági alap­­ismeretek nyújtása, a szo­cialista nagyüzemi gazdaság megismertetése. Valamint ál­talános műveltségük elmélyí­tése. A tanulmányi idő két téli félév. A téli elméleti félév november 1-től március 15-ig tart. Nyáron pedig otthon a termelőmunkájukat zavarta­lanul végezhetik a tanulók. . Akik tanulmányaikat befe­jezték „Aranykalászt« gazda’1 jelvényt és bízón yítványt kapnak. Jelentkezhet minden !5—26 éves dolgozó paraszt­­fiatal, aki élethivatásának te­kinti a mezőgazdasági mun­kát. Felvételre lehet jelentkezni az iskola igazgatóságánál (Karcag, Mezőgazdasági Tech­nikum), ahol részletes felvi­lágosítást adnak. Jelentkezési határidő: 1957 október 1. A tanítás ingyenes. A hely­beli és bözellakó tanulók be­járók lehetnek. A távollak ók részére csekély térítési díj ellenében diákotthoni elhe­lyezést és ellátást biztosítunk. Mezőgazdasági Technikum, Karcag. SZÖGEDI LAKODALMAS Becsületes etifhereKef rágalmazott Az ujszászi Bem TSZ tag­jai nagy lelkesedéssel igye­keztek eleget tenni népi ál­lamunknak és cséplés után közvetlen a vontatóra rakták gabonájukat, hogy azt be­vigyék a Terményforgalmi Vállalat raktárába. — Ebben nincs is semmi különös. A szövetkezeti parasztság ál­lamunkhoz való hűségéről az utóbbi hónapokban nem egy­szer meggyőződhetett min­denki. Az ipari munkások is szeretik a közösben dolgozó­kat, becsülik őket az október­ben való helytállásért, a ter­melésben elért jó munkáju­kért. De nem így van ez min­denkinél, s mint ahogy bi­zonyítják a raktárnál lefolyt események is-Több egyéni gazda ott vá­rakozott a búza átvételére. — mikor megérkeztek a tsz. emberei. Nagy János raktá­ri munkás, mikor meglátta a tsz embereit, szörnyű károm­kodásba kezdett, mint a víz­folyás mocskolta a tagokat, önérzetükben sértett embe­rek aztán a gabona lerakása után jelentették elnöküknek az esetet és kijelentették, még az az ember olt dolgozik, aki őket becsületes munkájukért alaptalanul sértegette, sőt — hazugságaival iparkodott az egyéni gazdák előtt őket és velük együtt az egész tsz mozgalmat nevetségessé tenni, addig nem viszik a raktárba a gabonát. Mivel az ember elbocsájtá­­sával huza vona volt, a tsz külön vagonba rakodott a va­súton és valóban nem szállí­totta a raktárba a gabonát. Az elnök kénytelen volt a rendőrséghez fordulni, s em­berünk azokat is hasonló ké­pen iparkodott hangoskodá­sával lejáratni az ott tartóz­kodó gazdák előtt, azonban most rajta veszett. Ki ez a nagyszájú Nagy Já­nos? Semmi esetre sem becsüle­tes ember. Már háromszor volt büntetve. Először súlyos testi, sértésért, verekedett, majd hatósági közegnek kiad­va magát ,a hatóság ellen kö­vetett el erőszakot, s ami az­tán jellemző az ilyen csavar­gókra két és félévet ült izga­tásért. A családi élete sem min­tázható, mert jelenleg külön van a feleségétől, munkahe­r,Még azt mondják, nincs Kzögedöm boszorkány D edíg van. Minden utcá­­ban, műiden házban, amerre csak elvetődik az ember, úgy mosolyognak rá a csaljaszemü, aranyos szőke, barna és -fekete hajú „bo­szorkányok”, hogy az ember bizony nem bánná, ha vala­melyik egy kicsit meg is rontaná. Lakodalomba hívtak ugyan Szegedre, de azért végig sé­táltam a korzón, a Dóm-té­ren, az árkádok körül, s még egy-két utcában, hogy nagy­jából megismerjem, hol is élnek azok a híres „szögedi boszorkányok Elhatároztam 1— történjék bármi, — vigyázok magamra. Már előzőleg tudomásomra hozták, hogy a lakodalomban sok csinos lány lesz, fiú pe­dig kevés. Kiváncsi voltam, mi lesz ennek a vége. Persze az is nagyon érdekelt, hogy hogyan mulatnak a szege­diek. Ügy verik-e össze boká­jukat, ha csárdást táncolnak, mint errefelé a jászok, vagy a kunok. Késő délután, amikor oda­ért a násznép utolsó tagja: is, az eleje már vidáman ropta a csárdást. Megtudtam, hogy ez vacsoráig a nézők (nálunk szűrujjasok) tánca. Nem igen váratott senki magára, pilla­natok alatt táncraperdült a nép apmja-nagyja. S érde­kes, az idősebbek kezdték. S nem véletlen ez, mert ma ezt a táncot már jobbadán csak az idősebbek kedvelik. Egy-egy borosüveggel a ke­zükben ugyancsak cifrázták az ütemes magyar csárdást, hogy: •„Szöged hírős város, Tápéval határos .; Persze, aztán a fiatalok is beleízeledíek. — Szégyen nem szégyen, nem nagyon szeretem, s nem is nagyon tudom táncolni a csárdást, de_ annyira vérpezsdítőén hatott rám a jelenet, hogy akaratom ellenére is kénytelen voltam követni a többieket. Valóban szépek voltak mindannyian a vendéglá­­nyok. Éppen indultam, hogy felkérem valamelyiket, ami­ken• észrevettem, hogy a kút melleit ott áll egy kerekarcú, mosölygósszemű barna kis­lány. öt kértem fel. S egész éjjel vele táncoltam. Vacsoráig úgy elröppent az idő, hogy szinte észre sem vettem, A vacsora fénypontja a jó paprikásán elkészí­tett marhapörkölt volt. Bi­zony az országban nem min­denütt főznek olyan pörköl­tet, mint Szegeden. Nem aka­­rom túldicsérni őket, de min­denkor felveszik a versenyt a jászság, vagy a kunság bár­melyik konyháján készített paprikással. Vacsora után aztán mi is következhetett más, mint a tánc, a mulatós, egyfolytá­ban, megállás nélkül éjfélig. Éjfélkor aztán átöltözött a menyasszony menyecskének, a vőlegény új-embernek. — Mert itt az a szokás, hogy éjfélkor nemcsak a menyecs­két táncoltatják meg, hanem a fiatal férjet is. Valaki fel­áll egy székre, s szitában ráz egy pár forint aprópénzt. így csalogatja aztán a tízeseket, húszasokat, százasokat, mind­addig, amíg a fiatal férj bele nem dobja pénztárcáját, vagyis ki nem váltja felesé­gét a táncoltatok karjai kö­zül. Mikor ez megtörtént, a mulatság folytatódott tovább a régi tempóban. A társaság két részre oszlott: a mulato­­zökra, s a táncolni vágyókra. A cigányprímás éjfél után — a fiatalok bosszúságára -— mindjobban a mvlatozók felé húzódott. Szinte élvezet volt nézni a szegődjék mutatását. Nagyrészük paraszt ember volt Ott mulatott reggelig, fáradhatatlanul a menyecske nagyapja is, aki — saját be­vallása szerint — már be­töltötte a „két hetet*’ (77 évet) Mégis eléggé gyakran fene­kére nézett a borospohárnak, meg-viegpödörte nagy baju­szát, s úgy csillogott a szeme, mint valamikor fiatal korá­ban. Látszott rajta, hogy még mindig keménykölésű ember. Éppen őt figyeltük, hogy hogyan mozognak dalikázás közben lábai, amikor vala­­hannan hirtelen előkerült egy öreg cigányember, s egy ci­gányasszony (a vendégek kö­zül öltöztek át). Hóbortosko­dásaikkal még jobban felde­rítették a jókedvű társaságot. Mindenkinek jósoltak sorba s a legnagyobb bosszúságom­ra megették a tortamaradé­kot, amit félretettünk. Nem volt határa a jókedvnek, vi­dámságnak. Hajnaltájban a vendégek egyrésze mégis ha­zament. Alás részük viszont ottmaradt reggelig, sőt délig, mert nehezen tudtak megvál­ni attól az igazán zamatos bortól. A reggeli órákban in­lyét állandóan változtatja, és összeférhetetlen. Az anyósá­tól 10 mázsa gabonát lopott és az árát a torkán engedte le. Hát igen, az ilyen csavar­gók, börtöntötelékek rágal­mazzák a tsz-ben dolgozó be­csületes parasztokat. — ab. — .. 500 személyes művelődési házat, korszerű konyhát, ebédlöt épíietl a jól . gazdálkodó mezőtúri Petőfi Tsz Á mezőtúri Petőfi terme­lőszövetkezet tagjai az idén jelentős lépést tettek előre a fejlődés utján. A növény­­termelés és az állatenyész­­tés együttes fejlesztésével a multévi bevételüket csak­nem megkétszerezték és elő­reláthatólag 16 forinttal többet osztanak egy munka­egységre mint tavaly, — A kább csak mulatott a társa­ság. De néha táncoltak isi még, — Bemutatták; hogyant táncolja egyedül a szegedit ember a csárdást. Ez valóbani külön élménynek számított. f Benne volt abban a magyarost táncnak minden zamat a, min-i den ^figurája. ♦ 1l' rdekes volt ez a lákoda-\ lom. Sokat ittak ugyan, J sokat mulattak, de be nemi rúgott senki a társaság kö-t zül. I •Végezetül anyit: jól éreztem i magam nagyon, s azóta is| állandóan azt dúdölgatom| magamban, hogy: | Engemet is megrontott egy j boszorkány, | Mégpedig agy kökényszeműi barna lány.” | RAPI M1KLÖS ■ nagy jövedelemből, — melyet elsősorban a szerződéses ap­rómagvak termelése és a szerződéses jószághízlalás biztosít — a közös gazdaság beruházásaira is nagy ösz­­szeget fordítanak. Az idén, saját építő brigádjukkal meg építettek egy 500 személyt befogadó, jól felszerelt mű­velődési otthont, amelyben a tsz tagjain kívül az egyéni­eket is szívesen vendégül látják. A művelődési otthon­nal együtt felépítették az üzemi konyhát és a higéniku­­san berendezett ebédlőt, ahol 239 tag részére főznek a na­gyobb munkák idején. A szovjet dolgozók életéből Munkások, hivatalnokok, diákok ezrei foglalkoznak sza­bad idegükben a művészet valamely számukra kedvenc ágával, résztvesznek a színjátszó kollektíva munkájában, ének- és tánckörökben. A munkásklubokban és kultúrpa­lotákban műtermek vannak, ahol a festők és szobrászok dolgoznak. — A képen: Az Uráli Novo- Tagili vasmű mű­termében. — ■— ■ -A tiszazugi ,JJÍ Étet“-hónap megrendezését határozta el a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága A Hazafias Népfront Szol­nok megyei elnöksége kultu­rális bizottsága szerdán ülést tartott. Az ülésen elhatároz­ták, hogy tovább fejlesztik azokat a mozgalmakat, ame­lyek elősegítik a széles nép­rétegek kapcsolatainak erő­södését, a haladó hagyomá­nyok megismerését. A Nagy­kun napok és Jászsági Kin­cses Hónap után november elején megrendezik a Tisza­zugi „Uj Élet” hónapot. Az ünnepi hónap alatt négy köz­ségben, Tiszaföldváron, — Nagyréven, Cibakházán és Kunszentmártonban vándor­­kiállítást rendeznek a 48-as szabadságharc emlékeiről, a századforduló szocialista moz­galmairól. A kiállítások ren­dezésével egyidőben neves tudósok, szakemberek közre­működésével előadásokat ren­deznek a Tiszazug földrajzi érdekességeiről, mezőgazda­­sági problémáiról. A kulturá­lis bizottság határozatot ho zott az Élő könyvtár mozga­lom gyakorlati megvalósítá­sáról és a Jászboldogházi el­ső falusi irodalmi est prog­ramjáról is, melyet szeptem ler tizenötödikén rendezne*; meg. Ezeken kívül több ja­vaslat született arra vonatko­zólag, hogy a Szolnok megyei írók a jövőben a Hazafia. Népfront keretén belül tevé­kenykedjenek, mert így köze­lebb kerülnek a dolgozó né: széles rétegeihez. ■ ■%> Ahol 40 forintot ér egy munkaegység — Dlem gyengült, hanem erősödött a kisúf szállási Búzakalász — A TSZ IRODÁBAN, meg az udvaron nagy a sürgés­­forgás. Mégis szokatlanul ke­vés ember tartózkodik a köz­pontban, mert aki dolgát vé­gezte, rögtön távozik is- Sür­get a munka — gabonát visz­nek és visszajövetben fát hoz­nak az erdőből. Még az elnök sincs bent, a darálóhoz ment. Pedig őt keresem, régi isme­rősöm, még abból az időből, hogy idejártunk „patronálni”.. Sok volt akkor a baj. Egyesek hetekig nem néztek a közös felé. Másutt dolgoztak, a pil­lanatnyi keresetet nézték. Mások a központban ültek napokig és elég sűrűn látogat­ták a sarki italboltot. El is voltak maradva erősen, egy­szóval nem úgv ment a mun­ka, mint ahoyvan szerették volna. Sokat aggódott ezért az elnök, Nyikos Károly. Azért az ellenforradalom mégsem tudta szétzúzni a cso­portot, mert a közös kommu­nistái sarkukon álltak. Akik ott maradtak, nekigyürkőztek a munkának. Ma már nincs olyan tag, aki kimaradna, csak egy napra is. Ha sürgős dolga van valakinek, előre bejelenti. Na hát ezért nincs csellengő a központban. KÖZBEN MEGÉRKEZIK Nyikos elvtárs is. Energiájá­ból nem veszített az elnök, talán csak megfontoltabb, mint volt, de örömet sugároz napbarnított arca. Azt is meg­tudom, miért. . — Haj, másként-, megy itt a munka, mint ezelőtt — mondja. Van is bőven. Azt sem tudjuk, melyiket csinál­juk, mert minden fontos most- A betakarítás, a jövő évi elő­készület, mind, mind a nya­kunk: n. Pedig mindenki dol­­gczik rendesen. Gyorsan dol­gozunk de nem kapkodunk, tervszerűen rtjegv minden. A gabonát is az elsők között szállítottuk be felvásárlásra. Egyedül a rizsföldre nem jut saiát erejükből. Ide ide­gen munkaerőt kell majd igénybe venni. Azért vetettek csak, mert tudják, kell az or­szjjgoalfj 1058 a haszna is jó, A jövő héten már kezdik a.: aratását. Az őszi kalászosok vetésére a talajt előkészítették s a ve­tőmagot csávázzák. — A munkaegységre 34.8 forintot terveztünk, de azéi' szeretnénk 40 forintot fizétri — mondja bizakodó mosol ­lyal az elnök. ' GONDOLOM MAGAM BAN, ő már többet tud, mir,: amit nekem elmond. De úg’ is igaz, becsületes munkáért becsületes rész jár. — Jövőre még jobban kel! hoev menjen a munka, >■ egyes növénvi'éleségekből *­­többet is akarunk vetnh lg­­például a cukorréoából is, - mert arra igen nagv szüksés ■ lesz az országnak. Aztán könnyebb is lesz, mert a szol noki Járműjavítóval szeptem bér elsején megújítottuk i: szocialista szerződést. Eddi,' is felmérhetetlen segítsége1 nyújtottak a munkások, d most aztán nem általános dolgokról van szó a szerződés ben, hanem komoly, konkréi határidőhöz kötött feladatok vannak kiszabva mindket­tőnknek. Többek között a száz férő­helyes tehénistállójukba r Járműjavító szereli be az Uj itatókat. Melegházukat me­legvíz fűtésire építik át, az üzemi konyhába két üstházat építenek. Gépeinket megja­vítják és műhelyeinket segí­tik a szerszámok javításával. Sok, náluk használhatatlan anyagot átadnak. A tsz-nek is konkrétan meg szabták a feladatot. A Jár­műjavító azt követeli, hogy szilárdítsák meg a munkaié», gyeimet, az őszi munkáknál, a munkaeszközök kihasználá­sával a veszteséget 3 száza­lékkal csökkentsék. A talaj­erő növelése céljából 20 szá­zalékos tervet kell megvaló­­sítaniok és a hízóállomány­nál 20 százalékos daraértéke­sítést. ILYEN SZERZŐDÉS után bizakodva tekihtenck a szö­vetkezet dolgozói a jövő felé. a*. A. Bt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom