Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLET ART AI EGYESÜLJETEKt 11. évfolyam, 214. szám. Ara: 50 fillér. 1957. szept. 12. csütörtök. | MAI SZÁMÚ N K BOL | Jegyzetünk I a „Kisbojtár66 előadásáról * | Lehel-e, építsenek-e | l Szolnokon öröklakásokat? { Ssögedí lakodalmas ?.......................................................................................... A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az ENSZ különbizottságának jelentéséről Az ENSZ XI. közgyűlése az ún. „magyar kérdés’* kivizsgálására öttagú különbizottságot küldött ki (A 1132. sz. határozat) hogy „közvetlen megfigyelést szervezzen és állandósítson Magyarországon és másutt, tanúkat hallgas­son ki s belátása szerint bizonyítékokat és információikat gyűjtsön és ténymegállapításairól jelentsen a közgyűlés­nek1’. Ez a határozat súlyosan sérti az ENSZ alapokmánya II. cikk 7. pontjában foglalt alapelvet, amely szerint az alapokmány „egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső jog­hatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a jelen alapokmánynak meg­felelő rendezési eljárás alá bocsássák.’1 A magyar kormány ismét kijelenti, hogy a XI. ülés­szak közgyűlése a különbizottságot az alapokmányban foglalt alapelvekkel ellentétben küldte ki, ez beavatkozás a Magyar Népköztársaság belügyeibe és működése ezért jogtalan. A maä'ar kormány — amely tisztelettel adózik az ENSZ-nek — sajnálatosnak tartja, hogy ezt az emberi­ség magasztos céljainak megvalósítására létrehozott szer­vezetet Magyarország belügyeibe való beavatkozásra hasz­nálják fel. A különbizottság jelentésében szereplő elferdített tényekkel, a jelentés rágalmaival szemben a magyar kor­mány szükségesnek tartja kijelenteni a következőket; 7. í. Az 1956. október 23 és november 4-e között Ma­gyarországon kirobantott fegyveres felkelés a Magyar Népköztársaság alkotmányos állami és társadalmi rend­jének erőszakos úton való megdöntésére, akkorább; Horthy­­fasiszta rendszer visszaállítására, a magyar nép társadal­mi haladása ellen irányult — következésképpen október 23 és november 4-e között Magyarországon ellenforrada­lom volt. 2. Az ellenforradalmi felkelést nyugati imperialista körök készítették elő, robbantották ki és támogatták. 3. Magyarországon az ellenforradalom szervezői és irányítói a volt kiváltságos osztályok tagjai, előjogaikat elvesztett feudális, arisztokrata, nemesi körök és a hata­lomból kiszorított Horthy-fasiszta elemek voltaic. 4. A fegyveres ellenforradalmi lázadást segítette Nagy Imre és a kormányba is beépült csoportjának eskü­­szegő, áruló, alkotmányellenes tevékenysége, 5. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom idején végrehajtott és további intézkedé­sei azokon a kötelezettségeken alapultak, amelyeket a magyar nép érdekeit híven kifejező és biztosító alkotmány a mindenkori kormány számára kötelezően előír. Ezek az intézkedések az ország törvényes rendjének védelmét szolgálták^ 6. A fasizmus feléledésének megakadályozását meg­követelik a mindenkori magyar kormánytól nemzetközi kötelezettségei is. Többek között a szövetséges és társult hatalmak által 1947. február 10-én Párizsban aláírt béke­­szerződés 4. cikke, amely szerint .. Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett ma­gyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai, avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működé­sét, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demok­ratikus jogaitól,“ 7. Azonos kötelezettséget ró a fasizmus újraéledé­sének megakadályozására a mindenkori magyar kor­mányra az ENSZ alapokmánya is. 8. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően és az ország törvényei alapján szembeszállt az ellenforra­dalmi felkeléssel. Figyelembe véve, hogy az ellenforradal­mat nyugati imperialista körök szervezték és ez a békét súlyosan veszélyeztette, a magyar kormány — mint a varsói szerződés egyik aláírója —1 kérte a Szovjetunió kormányát, hogy a magyar fegyveres erők támogatására bo­csássa rendelkezésére a szerződés alapján Magyarorszá­gon tartózkodó csapatait. A magyar fegyveres erők a szov­jet csapatok támogatásával felszámolták az ellenforradal­mat, helyreállították az ország törvényes rendjét-A magyarországi ellenforradalom felszámolása ma­gyar belügy. A magyar kormány intézkedéseiért egyedül az ország legfelsőbb államhatalmi szervének, az ország­gyűlésnek tartozik felelősséggel. 9. Azzal a torzképpel szemben, amelyet Magyaror­szágról a különbizottság fest, a valóság az, hogy a magyar kormány és a dolgozó magyar nép helyreállítottá az or­szág alkotmányos, törvényes rendjét. Gazdasági életünk Stabilizálódott. Az ország lakosságának politikai, kulturá­lis élete és gazdasági tevékenysége normális mederben folyik. Az elmondottakat teljesen nyilvánvalókká teszik a következő tények: .... ^ ... _ 17. 1945 óta egymást követik az imperialista beavatko­zási kísérletek hazánk belügyeibe. Az ország felszabadulását követő első években az imperialista körök még úgy látták, hogy a Horthy-fasiz­­mus megmaradt belső erői elegendők arra, hogy támoga­tásukkal. belső összeesküvések utján, visszaállítsák a Horthy-rendszert. Az összeesküvések közül utalunk a Nagy Ferenc által szervezett államcsínyre, amelyet az Amerikai Egyesült Államok akkori budapesti követével, Chapinnel együtt készített elő. Ilyen összeesküvést szer­vezett az amerikai követség közvetlen közreműködésével, az általuk — a nemzetközi jog megsértésével — most is bujtatott Mindszenthy József is. Az amerikai imperialista körök, becsapva az ameri­kai és angol nép millióit, akik gyűlölik a fasisztákat és súlyos áldozatokat hoztak a második világháborúban a fasizmus ellen folytatott harcban, a második világháború végén Nyugatra űzött fasiszta fegyveres egységeket az ál­taluk megszállt területeken összegyűjtötték és ezeket Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság területén lé­tesített és irányításuk alatt álló központokban, katonai tá­borokban ma is fegyverben tartják (Frankfurt am Main, Düsseldorf, Reichenbach. Kaiserlautern, Stuttgart, Salz­burg stb.). Ezekről a helyekről kém- és diverzáns-tevé­­kenységet is folytatnak a Magyar Népköztársaság ellen; A Nyugat-Németország területén levő katonai és kémszer­vezetek tevékenységét a müncheni központ irányítja, amely a Marie Theresie Strasse 43. szám alatt működik és amelynek egyik amerikai vezetője — az utóbbi időben —> Singer alezredes. Szervezeteik különféle fedőnevek alatt működnek. Zirndorfban az Altwerd Strasse 8. szám alatt pl. egy ifjúsági otthon működik, amely valójában az amerikai hírszerző iroda (CIC) iskolája, Vezetője a német származású Reicher. Azzal a szándékosan valótlan állítással szemben, hogy az elmúlt év őszén Magyarországon spontán népi fel­kelés tört ki, cáfolhatatlanul bizonyítható, hogy október 23-án éjjel a fővárosban 27 kilométeres sugarú körzetben több ponton egy időben egységes katonai terv szerint összehangolt fegyveres támadást intéztek fontos állami és katonai intézmények ellen. Ostrom alá vették a Rádiót, a nemzetközi vonalak telefonközpontját, a pályaudvarokat ég más közlekedési csomópontokat. Előre felkészített szer­vezett rohamcsoportok megtámadták a VIII., IX., XII., XIII. kerületi laktanyákat, a IX. kerületi fegyverraktára­kat és a II., VIII., XI. és XIII. kerületi katonai objektu­mokat, a II., VIII., XIII. kerületi gépkocsi-telepeket. A fegyveres felkelés ellenforradalmi, fasiszta jelle­gét domborítja ki és bizonyítja az is, hogy október 23 és november 4 között újra megalakultak a második világ­háború után betiltott fasiszta pártok. 17 reakciós, fasiszta párt alakította meg országos központját és kezdte meg működését. Közöttük Horthy hírhedt kormányzópártja, a Magyar Élet Pártja, a Fajvédő Keresztény Magyar Párt stb. Az ország különböző helységeiben jóval nagyobb számban alakultak különböző néven fasiszta pártok. Ko­márom megyében Szomód és Tát községekben, Győr me­gyében Téten stb. szervezkedett a nemzetközi közvéle­mény előtt ismert náci párt, a Nyilaskeresztes Párt is és a házak falain megjelent a horogkereszt. A nép vívmá­nyait támadó reakciós, fasiszta pártok fellépésének vele­járója volt a nemzetközi gyűlölködés felszítása, az irre­dentizmus, az antiszemitizmus és a fehérterror. Az ellenforradalmárok százával gyilkolták Buda­pesten és szerte az országban a különböző világnézetet valló haladó embereket, kitüntetett munkásokat, termelő­szövetkezeti elnököket, köztisztviselőket. Pápán és Mis­kolcon dolgozó embereket gyilkoltak meg csak azért, mert zsidók voltak. Budapesten 1700, az országban több mint háromezer halálraítélt bebörtönzöttet csak a forradalmi munkás-paraszt kormány idejében bekövetkezett fellépése mentett meg az életnek. A meggyilkoltak között nem akadt egyetlen volt gyáros, földbirtokos vagy a Horthy­­rendszer államhatalmi szervezetének volt tagja. A „népi” és „spontán1- jelleg világos cáfolata; hogy az ellenforradalmárok fegyveres csoportjai saját katonai bázisuk kiszélesítése céljából tervszerűen, egységesen megszervezve kiszabadítottak a börtönökből 3324 háborús bűnöst, népellenes bűnöst, fasisztát, kémet, összeesküvő­­ket'stb. és 9962 jogerősen elítélt közönséges bűnözőt (gyil­kosokat, rablókat, tolvajokat stb.). Ezeket azonnal felfegy­­vereztékj Az ellenforradalmi bandák raboltak és gyújtogattak; Felgyújtották és kirabolták a Corvin Áruházat, a Magyar Divatcsarnokot, a Minőségi Állami Áruházat, a Napsugár Áruházat stb. Felgyújtották a Nemzeti Múzeumot, a Royal Szállodát és több más középületet-Az ellenforradalom a magyar népnek rendkívül nagy anyagi károkat is okozott. Csak az elrabolt és elpusz­tult áruk értéke sok százmillió forint. Az ellenforradalom által okozott kár 22 milliárd forint. A nyugati imperialista körök uszításának, felelőtlen ígérgetésének és csábításának hatására mintegy 180 000 ember — köztük több mint 30 000 fiatalkorú gyermek — hagyta el hazáját és tengődik ma nehéz sorban, kevés ki­vétellel nyomorban, idegen földön; Nagy Imre és kormányon belüli csoportja alkot­mányellenes intézkedéseivel a törvényes rend ellen támadt az ellenforradalmat támogatta. Legkirívóbb törvénytelen, alkotmányellenes intézkedései: a) Semmibe vette az ország legfőbb államhatalmi szervét, az országgyűlést, sőt önhatalmúlag intézkedést tett annak feloszlatására. b) Félreállította az Elnöki Tanácsot, egyetlen intéz­kedését sem terjesztette jóváhagyásra az Elnöki Tanács elé. c) Megszüntette a kormány működését és alkotmány­­ellenesen egy szűk kabinettel kormányozott. d) Betetőzésül ellentétben az országgyűlés által meg­szavazott 1955. év III. számú törvénnyel és a nemzetközi joggal, felmondta a varsói szerződést, kierőszakolta a szov­jet csapatok visszavonását Budapestről- Mindez nyilván­valóvá teszi Nagy Imre és társainak esküszegését, árulását. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak imperialista körei — mint már erre utaltunk — a béke­­szerződésben vállalt kötelezettségeik ellenére évek óta segítik és szervezik a fasiszta propagandát és előkészítették az októberi ellenforradalmi felkelést. Ennek bizonyítására szolgálnak a következők: a) A népi demokratikus országok ellen irányuló ak­namunka céljaira már a második világháború befejezése után közvetlenül nagy összegeket fordítottak, majd az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megszavazta az ún. „1951-es Kölcsönös Biztonsági Törvényt”, amely 100 millió dollárt, 1956 óta évi 125 millió dollárt biztosít a népi de­mokratikus országok aláaknázásának céljaira. b) Az amerikai kongresszus 1950-ben beiktatta az ún. Lodge-törvényt, amelynek célja az volt, hogy kommu­nistaellenes légiók toborzását segítse elő. A légió létszámát 12 500 főben állapították meg, amelyet a továbbiak során 25 000-re kívántak felemelni. A légiók tagjait a szocialista országok menekitj^Jeibőt toborozzák. Ezek az emberek kü­lönböző kiképzésben részesülnek és az amerikai hadsereg­ben eltöltött szolgálat után megkapják az amerikai állam­­polgárságot. c) Kidolgozták a népi demokratikus országok rendje megdöntésének ún- kétlépcsős stratégiai tervét. Ezek sze­rint az imperialista körök minden eszközzel támogattak minden olyan belső erőt, amely a népi demokratikus rend ellen mozgósítható. d) Stratégiai terveik megvalósítása, aknamunkájuk hatékonyabbá tétele érdekében Münchenben agitációs és propagandaközpontot is létesítettek, amely szorosan együtt működik a kém- és diverzánsszervezetek központjával. Két rádióadót (Szabad Európa, Amerika Hangja) tartanak üzemben, amelyek a Magyar Népköztársaság rendszerét és kormányát gyalózó műsort sugároznak, biztatják az ellen­­forradalmi elemeket, felszólítják őket a rendszer megdön­tésére. Ezek a rádióállomások az ellenforradalom alatt a lázadók tevékenységének fő irányítói között voltak. A Szabad Európa-rádió Bell ezredes nevű munkatársa, akiről tudjuk, hogy amerikai kémszervezet alkalmazottja, szabta meg a taktikát és diktálta a követeléseket. Amikor pl. a magyar kormány a vérengzések megszüntetése céljából tűzszünetet hirdetett és ezt a törvényes fegyveres alaku­latok be is tartották, Bell ezredes arra utasította a láza­dókat, hogy ne tartsák be a tűzszünetet, ne adják ki ke­zükből a fegyvert, hanem folytassák a harcot a törvényes rend teljes széjjelzúzásáig. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak imperialista körei kémeket, diver­­zánsokat küldtek országunkba, segítségükkel ellenforra­dalmi szervezeteket hoztak létre (Fehér Partizánok, Hű­ségmozgalom stb.). Ezek tevékenységét a Szabad Európa­­rádión keresztül irányították, amely jelzett adásokkal tar­tott kapcsolatot a Magyarország területére dobott ellensé­ges csoportokkal. e) A müncheni propagandaközpontból szervezték a Magyarország ellen irányuló ballon-akciókat is, amelyek segítségével röpcédulákat juttattak el országunkba. Ballo­nok útján terjesztették az általuk életrehívott ellenforra­dalmi szervezetek céljait szolgáló röpcédulák egy részét, így pl. az 1956 elején „nemzeti ellenállási mozgalom” né­ven szervezett fasiszta-mozgalom röpcéduláit. Ezeket Mün­chenben nyomtatták. f) A Magyarországról kiszökött politikusokból, akik a megdöntött Horthy—Szálasi-rendszer visszaállítását tűz­ték ki feladatukul, megalakították az ellenforradalmi emigráció vezérkarát, minden szükséges anyagi eszközzel ellátták őket, és az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve, a magyar határig, szabad mozgást biztosítottak számukra. Támogatták a kifejezetten fasiszta emigráns szervezeteket, mint amilyen a kisbarnaki Farkas Ferenc, volt Horthy­­vezérezredes által vezetett ún. „Magyar Szabadságmozga­lom”, a „Magyar Harcosok Bajtársi Közösségé”-t, amelyet Zákó András horthysta vezérőrnagy vezetett és vitéz Sónyi Hugó, volt horthysta vezérezredes csoportját. Támogatták a Szálasi-féle hitlerista politikát folytató hungarista moz­galmat is, amely Salzburgban lapot ad ki. g) A felsorolt szervezetek tevékenységével összhang­ban dolgozott számos nyugati hatalom budapesti követsé­gének több vezetője és beosztottja is. Ezeknek a magyar belpolitika kérdéseiről szerzett értesüléseit arra használ­ták fel, hogy kidolgozzák a Magyarország törvényes rendje felforgatásának taktikáját. Errevonatkozóan pl. a buda­pesti amerikai követség 1949- április 28-i A 349. sz. távi­(Folytatása a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom