Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-01 / 205. szám

A boldog vakáció emlékéből

Jászapáti diákok a Balatonnál

Egy hónap a pártsa'tóérl...

A VONAT ZSÚFOLÁSIG

telten robogott a Balaton felé. Az egyik kocsiban 15 fiú és 7 lány küzdött az álommal, amely mindannyiuk szemét ólomként húzta. Bármennyire is ment Pestig a tréfa, az élcelődés, a dalolás, Nagytéténynél már elcsendesült a társaság. A szűk helyen mindenki úgy helyezkedett el, ahogy éppen tudott. Leg élelme seb bne k Zana Jóska és Vankó Laci bizonyultak, akik a csomagolhat ügyesen rendezve, felhúzódtak a polcra és onnan nevetgéltek a többiekre, a padokon és csomagok tetején összezsúfolódott társaikra, amíg ők is mélyen elaludtak.

Vankó Laci megmozdul a polcon, lesodor maga mellől egy hátizsákot, amely tompán puffan az osztály esze, egyben legcsendesebb tagja, Káli Feri fején. Az nem zúgolódik, csak csendesen ráhelyezi a lábánál három bőröndön elnyúló Zs. Kiss Bandi hasára a váratlan csomagot. Pedig ő nem igen szokott viccelődni. Ezzel lezártnak tekinti az ügyet, folytatja az alvást, vagy csukott szemmel azon gondolkodik, miért nincs több lány az osztályban?

TULAJDONKÉPPEN egy évvel előbb kezdték a felkészülést erre az útra. Tavaszszal májusi szegfűt, nyáron hársfát és bodzát szedtek. A legnagyobb igyekezet mellett is vékonyan csordogált a forint ezekből a forrásokból. Morzsi és Káli Feri — a gazdasági felelős, az osztálytitkár — hiába számolták át tízszer is a közös vagyont, személyenként csak 280 forintot tudtak kihozni belőle. Azt is 20 fillér hijjával. Az iskolatársak — irigységből, vagy józanságból — mondogatták is az utazás előtt: „mit akartok azzal a pár forinttal’’. Az osztály emiatt hoszszú ideig két részre szakadt, a .,menjünk”, és „maradjunk”’ pártiakra. A kisebbségben lévő „menjünk” párti lelkes tagok addig-addíg beszéltek csendesen érvelve, majd hangosan élcelődve, amíg mindenki beleélte magát az országlátásba. Egyedül Káli Feri volt csendes. Az ő szülei nem tudtak hozzájárulni elutazásához, sok anyagi gondjuk miatt. Az osztály a legteljesebb egyetértésben szavazta meg a közösből a szükséges összeget.

Petrovai Józsi hangos kiáltással adta a jelt: „Itt a Balaton”. A felkiáltásban benne volt a végtelen Alföld egymásnak átkacsingató templomtornyai árnyékában kalandos utakat tervező fiatalok minden öröme. Időben hangzott el a figyelmeztetés, mert a következő pillanatban mérhetetlen szépséggel előbukkant a Balaton. A bogiári bakter megszokta már a mosolygó arcokat a vonat ablakaiban, de most megcsóválta c, fejét. Huszo-fegy fej helyezkedett el két ablakban egymás tetején. Hiába csapta arcukba a hajnal hűvösét a sebesség, hiába takarták el a kilátást — időnként — a víz szélén ágaskodó fenyőfák. Siófokig egy se mozdult. Siófokon azután a lányokat messze maguk mögött hagyva futottak a fiúk a part felé. A túlsó oldalról a párán át Tihany. Füred és két halászhajó nézett vissza az alföldi „hon foglalókra”. A part még név leien volt és csak kevesen láthatták. hogy Szilvi — a virtuskodó — cip őstől esett a vízbe a mólóról, csak azért hogy elsőnek élvezhesse a vizet a társaságból.

Este a fiúk nagyrésze a sá for mellett feküdt le pz érdé késség kedvéért, meg úgyse fértek el tizenöten a tizenkét helyen, belül a sátorban.

Másnap a felkelő nap a víz szélén találta a lányokat és fiúkat, akik csak most fedez ték fel a túlsó partot is tulajdonképpen. Apró hullámokban gyűrődött a zöld színű

i957. szeptember 1.

víz a part beton szegélyéhez és közvetlenül a part mentén apró halak serege rajzott. A tihanyi kettőstorony festői környezetéből nézett vissza a bámulókra és egy korai vitorlás közvetlenül Füred alatt tette teljessé a látványosságot.

A NAP NEM HIÄBA küldözgette ibolyán inn-n és túli sugarait. A piros hátak és combok bizonyították ezt. Délután Tihany felöl félreérthetetlenül közeledett a vihar. Ödön bácsi még egy utolsó próbálkozást tett a hevenyészett sátor megerősítésére összeszedni a fiúkat. Azonban az első szélrohamig csak Dobos Laci és Káli Feri dolgozott rendületlenül. A vihar pedig megkezdte romboló munkáját. Az első lökés felborította a tartócölöpöket és belül felváltva tartották a korán kiesett főtartó rudak helyén a ponyvát. Néhány roham után pedig félő volt. hojy a ponyva elrepül a fejük felől. Négyen feláldozták magukat és kívülről kapaszkodtak a lobogó alkotmány négy sarkába. Pataki Pista zsolozsmát rögtönzött.

■—• A balatoni vihartól — kezdte,

— Ments meg uram minket - felelte a kórus.

Kiadós zuhanytól,

Ments tneg uram minket.

A sátor összeomlástól ■— Ments meg uram minket. Folytatódott volna ez vég nélkül — a környékbeli üdülök idegei rovására — ha az önkéntes „sátorkarók" fel nem mondják a szolgálatot és nem számolva a, következményekkel nem menekülnek be a ponyva alá. Hiába erőlködtek belülről, a sátor összeomlott és a ponyva egyre távolabb csúszott a csomagok körül, a fiúk pedig haladlak vele. A felhők tovább ontották a bőséges esőt, amely a csomagokra gátlás nélkül, a fiúk nyakába pedig változatlan szünetekkel csordogált. A bajt. tetézte, hogy egy-egy kiadós hullám alulról végezte el, amit nem ért el felülről az eső. Minden víznél hosszan több volt a lányok vihartálló sátrából idehangzó kuncogás a vihar csendesedtével. A kárt vallott fiúk vacogva építették a fák alá biztos helyre az új hajlékot, amely hajnalra már biztató állapotban állt. Az ázott ruhadarabokban a lehűlt levegő duplán hűvös volt. A part betonján gubbasztottak végyen-öten bújva a lányoktól kölcsönzött kabátok alá.

MINDENT FELEDTETETT,

hogy 9 órakor már szárazon hajóztak a Balatonon Tihany felé. Énekeltek, hangoskodtak, nyoma se látszott az éjszakai kalandnak. Tihanyban összebarangolták az egész félszigetet és végül nem győzött felelni a visszhang a sok kiáltozásra.

Harmadik este már legtöbbjük tűzvörös égő testtel próbált lefeküdni, a nap elvégezte munkáját a szabadon hagyott testrészeken. A szűkös helyen egymást érték a felégett hátak, combok és éjfélig nem győzték óvatosságra inteni a szomszédot. Hajnalra mindet elnyomta volna a buzgóság, de Szilvi mocorgása mozgásba hozta az alvókat is. „Gyerekek sündisznó van a sátorban. Itt van a hátam alatt” — suttogta. Kátai Jani hozzálátott a tüskés jószág előkavarásához, de csak a Zsugi ruhakeféjét tudta kidobni a megjelölt helyről, a nyitva hagyott bejáraton. Pásztor Barna — hogy tovább növelje a vánikot — kígyókról, szöcskékről és békákról tartott megfélemlítő előadást, úgy hogy a lányok is meghallják. Erzsiké néni a lányok névé ben háromszor kérte fel a megbolydult társaságot a hallgatásra. Negyedszer már nem fárasztotta magát.

A NAPOK GYORSAN teltek, a pénz fogyott. Pedig még eoy kis ajándék, emlék a hazaiaknak is kellett volna, A városban és a parton olyan otthonosan mozogtak már,

mintha nagyon régi vendégek lennének. Néhányan a csónakkölcsönzővel is jó barátságba keveredtek és ennek köszönhették, hogy nem volt baj, ha az eg'i órára kölcsönzött csónak 2—3 óra múlva került vissza.

Az utolsó előtti napon felbomlott ez a barátság. Most is — mint mindig — hatan ültek a négyszemélyes csónakba. Jó ideig azzal szórakoztak, hogy szemben tartották magukat a hullámokkal. A békésen ringó csónakból Vankó Laci látta meg, hogy jóval a mélyvizet jelző táblán túl vesztegél egy csónak. — „Nem látni evezőst, s? utast, biztos a fenékre húzódtak” — támadt a kaján ötlet és nem sokat kellett beszélnie, hogy néhány pillanat múlva csobbanjanak az evezők, a cél irányába segítve a hat kíváncsit. Kevés távolság maradt még hátra, amikor a kikötő felől szélsebesen közeledett a révkapitányság rendőrmotorosa. Ismerték a szigorú rendőröket és feledve az út célját, eszeveszett menekülésbe kezdtek. A tapasztalatlan hajósok jó nagyokat rángattak a bukdácsoló csónakon és így a gyors előrehaladás helyett nagy cikk-cakkot írva botladoztak a hullámokban. Már látszott, hogy nincs menekü'is, amikor Pásztor Barnuska — utolsó erőfeszítésként — belekapaszkodott a mélyen merült evezőkbe. Egy nagy reccsenés és az evező egyik felét elnyelte a víz, a másik pedig Barnuskával együtt hanyatlott hátra a megszevpent utasok közé. Balogh Bandi részben a nyomástól, részben az ‘jedségtől nagyot csobbanva eltűnt a vízben. A látványon még a rendőrök is nevettek és csak mnyit mondtak:

—r Legalább mentsék már

ki a vízkárosultat.

— Most segíts, Jehova •— fohászkodott Zs. Kiss Bandi, mert az ő nevét és pénztárcáját terhelte a csónak. Amíg a partig elvergődtek, megbeszélték a had tervet.

Miszerint is Balogh Bandi szávai tartja a kölcsönzőt, amíg visszacsempészik a másfél evezőt. A sikeres hadművelet után eliszkolt a társaság és csak Bandinak állt módjában kézzel-lábbal tiltakozni a kölcsönző „gyanúsítgatása” miatt. Bizonyíték nem volt a vesztesek ellen, de estefelé jött egy üzenet: „Ne hogy megpróbáljanak valamikor is a csónakok közelébe kerülni”. Erre nem is volt már módjuk, mert másnap, az utolsó napon az ebéd pénzszűke miatt már nagyon szegényesre sikerült. Babgülyás volt hiismentesen. Hiába kérték az osztályfőnököt, hogy maradjanak még egy napig, este búcsúzni kellett a szépséges Balatontól.

NAGYON FÄJT A BÚCSÚ

mert sok szép emléktől kellett megválni és annyira bizonytalannak tűnt a viszontlátás. Úgy húz’ik az időt indulás előtt, hogy csaknem lekéstek a vonatot. Ott, ahol először megpillantották a Balatont, egy héttel előbb, kórusban kiáltották most a búcsút:

— Viszontlá*ásra, Balatoni

A víz mintha fogadná a búcsú’, hullámaival visszaintegetett. A bogiári bakter felhúzta a sorompót, a kigördülő .vonat után.

Menyhárt László

Nagy és szép feladat végrehajtásához fognak hozzá szeptember elsején megyénk pártszervezeteinek aktivistái, a postahivatalok dolgozói. — Célul tűzték ki, hogy „Egy hónap a pártsajtóért’’ moz-KOVÄCS ISTVÄN kunszentmártoni kézbesítő

galom keretében felkeresik a pártlapok olvasóit, s közösen megbeszélve, előfizetőnek megnyerik őket. Emellett új olvasókat, előfizetőket is szerveznek.

Az előkészületi munkába:! már szép eredmények is szüy lettek. Csépán Dobos Józsefe né hivatalvezető és Pinté# Lászlóné hírlapfalelős irányi-, tásával a kézbesítők, — Lacz-. kő Gergely és Óbema Imre, — közel 500 párblapot juttatnak el az olvasókhoz, akiknek többsége előfizető. Cserkeszöllőn Szalai Jánosné hírlapfelelős és Jordán József kézbesítő jár élen a terjesztésben és az előfizetők szervezésében.

Kiemelkedő eredményt éri el eddig Kunszentmártonban Kovács István táviratkézbesítő. Bár nem kötelező részére a hírlapok kézbesítése, örömmel végzi ezt a munkát.- Egy hónapos agitcióa idő alatt azt vállalta, hogy kétszáz előfizetőt szervez. — Ebből 100 Szabad Föld, 50 Népszabadság és 50 Tiszavidék lesz;

Az eredményekről a Tiszavidékben hetenként számolunk be.' Kívánunk jó munkát mind az aktivistáknak, mind a postás dolgozóknak,

4 brüsszeli világkiállításra készül a mezőtúri Háziipari Szőnyegszövő Szövetkezet

A mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet torontáli és perzsa szőnyegeit a világ minden táján ismerik. Jelenleg 19 nyugati országba exportálnak szőnyegeikből. A szőnyegszövők mezőtúri mestereit a Brüsszeli Világkiállításra is meghívták, ahol öt darab kétszer háromméteres, 120x200 centiméteres és 90x

IYYYYTYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYWYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYI

KERESZTREJTVÉNY

180 centiméteres torontáli szőnyegeiket mutatják majd be a kiállítás látogatóinak. A szövetkezet egyébként ebben az évben már nyolcezer négyzetméter szépkivitelű torontáli szőnyeget exportált; A perzsa szőnyegek külföldi szállítását a közelmúltban kezdték meg és az év végéig 500 négyzetmétert küldenek az ország határain túlra.

VÍZSZINTES:

1; A nagykun napok központja volt.

5. Klasszikus magyar poéták, akik életükből több-kevesebb időt a Kunságban töltöttek.

14. Irodalmi müvek gyűjtőneve (kötetlen beszéd).

16. A búzatenger költői jelzője.

17. Adat fele.

19. Mennyiségek egymáshoz való viszonya.

21. Farkas.

22. Rotyog a fazékban,

23. Citera egyik fele.

25. Gyereket ringat.

27. visszafutok (!)

29. Vissza: a Kis-Szunda szigetek egyike.

31. Rés van rajtuk (tájszólással);

34. Se mlö .;., se ők;

36. Fás-bokros terület.

38. Csajka egyik fele;

39. A „Hamlet“-ben szerepelnek (temetői dolgozók).

41. Móricz Zsigmond, a hajdani kunsági diák egyik műve.

43. Szlovák.

44. összeadta, ellentéte.

46. Megszab, páros betűi.

47. Alvás kezedete és vége.

49. Szám (numero), idegen

rövidítése;

51. .;; Francisco.

52. Művészi tanulmánytest.

54. Gondban van (!)

55. G P O.

57, Névelővel: harckocsik;

60. Visszavet (!)

62. Nagy japán kikötőváros.

63. Újraírás.

66. Körút, rövidítése;

67. Fáj neki a másik szerencséje.

69. Augusztus 11-e óta Kisújszállás egyik legszebb disze lett, (A 7. kockában kettős betű.)

70. Közlekedési vonalak.

72. A magas tudományok

iskolája;

74. Sportfogadás.

75. Vissza: modern építőanyag;

77. Edényt, padlót tisztít;

79. NOB;

80. A 77-es sor szélső betűi.

81. Ütlegelje!

84. Diákszokás; tiltott segítség a

felelőnek.

06. Megfelelő;

87. Biztonsági berendezés; hajókon.

89. Népszerű, tartós műanyag. FÜGGŐLEGES:

2. Csepp, páros betűi;

3. Férje.

4. Erre inti anya a gyermekét;

6. Csap közepe.

7. Arany, spanyolul;

8. Itt is maradéktalan lelkesedéssel ünnepelték az országos jelleget öltő nagykun napokat, és nem irigyelték a rivális városoktól a vezető szerepet.

9. ösmagyar vezér;

10. Testrész.

11, Kártyajáték;

12. Kiló magánhangzói;

13, Ezek is mindenfelé felütötték a sátraikat a nagykun napokon;

15. Patináns réglségűek;

18. Nem szabad!

20. Tibeti szarvasmarha;

22. Szaladgáló;

24. Oktat, nevel;

26. Völgy, németül;

28. .; . — vajba füröszti:

30, Angol költőóriás, a görög szabadságért küzdve halt meg.

32. Fehérített pamutvásznam.

33. Veszprémi falu a devecseri járásban.

35. ELőreküid, ellentéte.-37, A szövetkezeti földművelés nélkülözhetetlen gépe.

40. Két jelző; egymás ellentétel;

42. A helytörténeti kiállításon felelevenedett ez a viharos, de dicsőséges história;

45. Világtalan.

48. A testkultúra gyakorlati híve.

50. Vissza: a szerelmi költészet múzsája,

53. Kémiai műsző: folyadékban

szilárd anyagot old fel;

56. A pedagógus cselekszi.

58. Ameddig ő megérkezik:

59. Nyugat-Afrika legmagasabb hegyvidéke (kiejtve).

61. Egy dunamenti városban.

64. Karcagi származású képzőművész, a 69. vízszintes alkotója.

65, Állj! — oroszul.

68. Angol helyeslősző;

71. összeelegylt.

73. Fekete rajztinta;

76. A szobában;

78. Szövegnélküli éneklés.

62. Részben értékes (!)

85. A betűk egymásutánja.

87. Félig tömő (!)

88. Vita mássalhangzói:

90. Nagy Péter névjele;

•

Beküldendő: vízszintes 1; S, 41;

69, függőleges: 8, 13, 42, 64;

A megfejtés beküldendő: szeptember 6-ig. A rejtvényfejtők között könyveket sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét szeptember 8-i számunkban közöljük:

TISZAVIDÉK Rejtvény szelvény (1957. ix 1 )

Helyes megfejtések

Az augusztus 25-1 számunkban megjelent „Fejtörő” című keresztrejtvény helyes megfejtése a következő:

Munkás-paraszt találkozói Móricz Zsigmond, — Juhász Gyu^ la, — A munka.

Helyesen fejtették meg:

Csontos Béla, Barna Mihályi Löwenthal Sándor, Tóvizi Ernő, Tóth János, Rigó Zoltán, Cserni Mária, Stráub Ferenc, Molnár Lajos, Mahi Imre, Szúnyogh Zoltánné, Mándoky András, Néme:h Mihály, Paróczai Ernő, Bakó Klára, Garas József, Pákái György, Merena Béláné, Csendes Csaba, Pintér Sándor, Csontos Magda, Hegedűs Simon, Tóth Sándor, Kovács Ferenc, dr. Bódi Béla, Márton Tibor, Gyüre István Szolnok; Fekete László, Pádárné Kiss Róza, Horváth Gáborné Jászapáti; Bakos János, Veres Ida, Kara Lajos, Béres Ilona Karcag; Katona Róza, H. Tóth Imre, D. Nagy Balázs Kunmadaras; Balogh Regina, Varga Ferenc Ujszász; Kovács Erzsébet, Goda Zoltán, Décsi Imre, Véniss Margit, Jászberény; Csányi Mária, Simon Lajosné Kisujszáilás; Győző Károly Tarr Klára Kunhegyes; Hidvégi Júlia, Ferenczi Irma Kenderes; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred; Vad Lajosné, Pesti László Turkeve; Ádám Ferencné, Gulyás József, Helving Imre Jászjákóhalma; Egyed Emma Kötelek: Bognár László Tis* aföldvár; Hajdú József Vezseny; Szöllősi Sándorné, Horváth Istvánné Mezőtúr; Tóvizi Mária Tiszapüspöki: Marton Veronika

Alattyán; ifj. Nagy Jánosné T1- szakürt; Horváth Andrásné Törökszentmiklósi Báthori Gabriella Kengyel: Czigány Melitta Jászfelsőszentgyörgy; Lénárt Vera J ászárokszállás;

Könyvjutalmat nyertek: Tóth

Sándor, Gyüre István, Márton Tibor, Pakadi György, Kovács Ferenc Szolnok; Szöllősi Sándorné Mezőtúr; Vad Lajosné Turkeve; Fekete László Jászapáti; Kovács Erzsébet Jászberény; Hor* vátta Andrásné Törökszcntmik-» lós. (A könyvet vidékieknek pos* tán küldjük el.)

4

i