Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

<§ Jixnj-a£cx.

EGY GARAS - KÉT GARAS

Messze, hetedhét országon túl élt ecvszer egy öreganyó. Ez az öreganyó csodá* latos asszony volt.

Olyan szépen tudott hímezni, hogy ámult-bámult, aki csak meglátta. Hímezett 6 mindenfélét: vánkost, térítőt, patyolatingv-cskét, még papucsot, is. Sokszor még este is varrogalott a pislákoló gyertya fényénél.

Az ügyeskezű anyóka híre a hiú királykisasszony füléhez is eljutott, befogatott aranyos hintájába és odakocsikázott egyenesen az öreganyó házikójához. Meg is csodálta a szép munkákat, a sok tarkabarka, meg arany-ezüst szállal kivarrt holmit; Aztán az öreganyóhoz fordult.

— Megparancsolom neked, hogy mához három napra hímezz selyemfüggönyt a szobám ablakára! De az a függöny legyen tele szebbnél szebb tarka pillangóval. Olyan szépre hímezd őket, ahogyan még életedben soha nem hímeztél! Azt akarom, hogy az én függönyöm legyen a legszebb a világon! Ha kívánságomat teljesíted, arannyal jutalmazlak, de ha nem, akkor a folyóba dobatlak!

Azzal visszaült a hintóba, és tizenkét hollófekete paripája visszaröpítette a kastélyba;

Bezzeg gondban volt a szegény aszszony. Hímezgette a selyemfüggönyt szépen — nem is tudta volna csúnyán. És ahogy varrta a sok csodálatos pillangót, a szívét-lelkét is beleöntötte a munkájába. Mikor harmadnapra elkészült a függöny, ő maga is látta, hogy ilyen szépet még nem hímzett soha életében.

A kapzsi királykisasszony elégedett volt, de arany helyett két lyukas garassal fizetet. A csodálatos függönyt pedig elvitték a palotába és feltették a királykisasszony szobájának ablakára.

összecsődült, bámészkodott a palota népe. I

— Méltó ez a függöny a szépséges kirólykisaeszonynak ablakára! — hajtogatták egyre. Hízélgett ez a királykisasszony hiúságának. Ö maga is, amíg csak le nem zárta szemét az álom. gyönyörködött pompás tarkalepkés függönyében;

Reggel, amint felpillantott, első tekintete a függönyre esett. Álmélkodva dörzsölte meg a szemét. A nyitott ablak előtt ott lebegtetett egy selyemfüggönyt a játékos szellő. De hogy lehet az? Nem volt azon egy árva lepke sem!

No, kiugrott a királykisasszony az ágyból. Hivatta főembereit. Tüstént kerítsék elő és büntessék meg azt a vakmerőt, aki éjszaka elcserélte az ő függönyét. Maga elé rendelte az anyókát is és új parancsot adott neki.- .

— Három nap alatt készíts a szobámba egy szőnyeget! De nem akármilyen szőnyeget ám! Sződd tele szebbnél szebb aranytollú madárkával. Azt akarom, hogy az én szőnyegem legyen a legszebb a világon. Jutalmad nem marad el. De ha a szőnyeg nem lesz kedvemre való, jaj neked! Tűzre vettetlek!

Az öregasszony kétségbeesetten fogott hozzá újrg a munkához. Ha lehet, még szebben szőtt, mint eddig. Szinte beleva-Megfejtések

Jrult az igyekezetbe. A harmadik napra teleszőtte a szőnyeget aranytollú madárkával. Olyan szépek voltak, majd hogy nem énekeltek.

örült a gonosz szívű királykisasszony új kincsének. És ugyan ml lett az öreganyj jutalma? Egy lyukas garast vetettek eléje:

Megbámulta a szőnyeget az udvar apraja-nagyja.

— Nincs több ilyen szép szőnyeg sehol a világon! — mondogatták.

Este a királykisasszony bezárta ajtaját. Örökét állíttatott eléje. Az ablakra rácsot veretett, úgy féltette drága kincsét. Amíg el nem aludt, mindig a csodálatos szőnyeget nézte. Másnap ébredéskor nagy volt a meglepetés. Ott feküdt előtte egy szőnyeg, de nem volt azon még egy fia madárka sem.

Rettenetes haragra lobbant a királykisasszony. Ráförmedt az öreganyóra.

— Még egy utolsó próbát teszünk! Mához három napra hímezz nekem egy álomszép n. hát! Ne legyen annál szebb sehol a világon! Égővörös vadrózsák díszítsék selymét. De el ne tűnjenek a rózsák reggelre, mert leültetem a fejedet. Sírt. sírdogált az öregasszony. Megvarrta a gyönyörű ruhát, ráhímezte a vadrózsákat. Könnyeivel meg is öntözte őket Olyan frissek voltak, mintha élnének.

Boldog volt a hiú királykisasszony, de az öregasszonynak még egy garast sem adott. Nyomban magára Is öltötte a ruhát.

— Most majd meglátom, hogy mi történik a rózsákkal — gondolta;

Este sem vetette le ruháját, le sem feküdt. Ott bóbiskolt el aranyos trónusán.

Egyszerre csak kábító rózsaillatra ébredt. De amint megmozdult, szúró fájdalmat érzett. Rémülten látta, hogy ruháját élő rózsák fonják körül, és a sok szúrós tüske belefúródik testébe. Kétségbeesetten sikoltozott. Hívta komomáit és az öreganyót. 1 ni

— Minden kincsemet neked adom — kiáltotta az anyókának — csak szabadíts meg ettől a szörnyű ruhától!

Mire a ruhát levették róla, csupa karcolás, seb volt arca, teste; Rút maradt egész életére.Az anyóka pedig, mikor nem figyelt rá senki, 6zép csöndesen kitipegett a palotából. Nem várta meg a királylány kincseit, megkapta már ő az egy garast, két garast. A királyi kastélynak még a tájékára 6em ment többé. A királykisasszony nem akart több ruhát hímeztetni magának. i 1 •

Megértette már a királykisasszony, hogy a lepkék, kismadarak elszálltak, mert az anyó olyan szívből varrta őket, hogy életet is hímezett beléjük. Szerte repültek az egész világon, s ha egyszer olyan gyönyörű tarka lepkét, vagy aranytollú madarakat láttok, az is biztosan azok közül való.

A rózsák pedig elfonnyadtak, elhullatták szirmaikat, mert azok is élő rózsák voltak. De ilyen csodálatos lepkét, madarat és rózsát az öreganyó sem tudott hímezni soha többé életében.

Augusztus 29-i lapszámunkban a Kispajtások rovatában megjelent találós kérdések megfejtése a következő: Tücsök, mák, bid, párna, kerékpár» vagy kocsikerék, mozdony.

Helyesen fejtették meg: Zsíros Veronika. Németh Rózsika, Vígh Lenke, ifj. Baricza György, Munkácsi Rozália Szolnok; Ágoston Mária, Ágoston Károly; Molnár Mária, Ttízsér Magdolna Tiszaföldvár: Fekete Béla Jászapáti; Majercsík Irén, Gömöri Mária Jászboldogháza; Kovács Angela Jászágó; Márta Erzsébet Kisújszállás;

Könyvet kapnak: Munkácsi Rozália, Zsíros Veronika Szolnok; Tőzsér Magdolna; Ágoston Mária Tiszaföldvár; Kovács Angela Jászágó;

Több kispajtás beküldte még a találós kérdés megfejtését, de egy vagy ennél több hibát ejtettek, s ezért az értékelésből kimaradtak;

FEJTÖRŐ

Se nem eszik, se nem iszik,

kötélen áll, mégis hízik.

*

Apró, sárga, ennivaló,

A közepe tűzre való;

Bek ülte:

Tóth Margit, Jászboldogháza.

*

Kerek is, lapos is,

De irgalmatlan magos is.

A világ minden táján használják

falon és asztalon.

Beküldte:

Lading Erzsébet,

Budapest;

•

Kispajtások! A „Fejtörő' kérdéseinek megfejtését legkésőbb szeptember hó 10-ig (kedd) küldjétek be;

Kati néni üzent

Landing Erzsikének (Budapest, Rottenblller utca 5/c.) Kedves leveledet megkaptuk. — örülünk, hogy szerencsésen megérkeztél a nvaralásból és hogy továbbra is érdekel lapunk Kispajtások rovata. Írj máskor Is és ha a nagymama közvetítésével időben megkapod a rejtvényt és sikerül megfejteni, küld el. Most küldött találós kérdéseidet felhasználjuk.

Gömöri Marikának (Jászboldogháza, Vasút út 22.1 A piros szíves leveledet megkaptuk, köszönjük. Ha időd engedi írj gyakrabban és továbbra is szorgalmasan küld be a találós kérdések megfejtését. Szeretnénk ha megírnád, hogy a Kispajtások rovatában mit olvasol szívesen, Várjuk válafiimlat.

Fejes Marikának (Kunszentmárton, Zalka M. 17.) A ragasztós-képeket megkaptuk, de az a baj, hogy késve, Így a múlt heti értékelésnél nem vehettük figyelembe szorgalmadat, ügyességedet. Reméljük, hogy máskor sikerül a határidőt betartanod. Várjuk további leveleidet;

Tóth Margitkának (Jászboldogháza, IV. 225/a.) örömmel olvastuk leveledet, melyben felajánlod, hogy segítesz kézimunka minták gyűjtésében. — Kérjük, hogy teljesítsd ígéretedet, s minél előbb küld be a kézimunka mintákat, amelyek közül a legszebbeket közölni fogjuk. Most küldött találós liÍTÖései<let leljiaszlájjuki

Mátyás napja

Ez a kis tréfás eset is a nagy király körül termett, hát megérdemli, hogy feljegyezzük.;

Bizony, aztdeig nem volt még olyan fejedelme a magyaroknak, akit a nép úgy szeretett volna, Mint Mátyás Királyt. Mert Mátyást a nép úgy szerette, mint galamb tiszta búzát.

Ez az édes szeretet irányozta annak a derék budai vargának a lépéseit is, aki egy reggel elindult a királyi palotába, s egyenesen fel akart menni a királyhoz.

— Mit akarnál jó ember királytól? — kérdi a katona aki őrt állott a kapuban.

‘— Mátyás napja vagyon vitéz uram — azt mondja varga —, csak azért jöttem hogy megköszöntsem őfelségét, mint atyámfiát, mive hogy magamat is Király Mátyásnak hívnak.

Elnevette magát a katona:

— Vagyon ám valamennyi különbség Király Mátyás meg Mátyás király közt éppen annyi, amennyi egy varga, meg egy király közt vagyon.

Vissza kellett ballagni palota kapujából a vargának de mikor Mátyás királynak fülébe jutott a dolog, mindjárt rcr.ieltetett Király Mátyásnál egy pár sárga csizpuö, *•

„VARSÓ NAPJAI“

A lengyel nép minden év szeptemberében Varsóra emlékezik. Szeptember mélységesen összeforrott a lengyel nép szeretett fővárosának nevével. Szeptember a romlás, a pusztulás és a győzedelmes felemelkedés felejthetetlen napjait jelenti a legyőzhetetlen város, á tragikus sorsú Varsó történelmében,

1939. szeptember — a megszálló hitleri hordák csizmái kopognak a rommálőtt városon.

1944. szeptember — a varsói felkelés barrikádjain haláltmegvető elszántsággal harcol és pusztul Varsó népe és a hitleri lángszórós osztagok a földdel teszik egyenlővé a várost.

1946. szeptember — Varsó Építésének Hónapja. Százezrek állnak önkéntes mun-kába és hihetetlen erőfeszítéssel, egy évtized szakadatlan munkájával felépítik a várost romjaiból.

Varsó, amelynek csaknem 90 százaléka elpusztult és 1 millió 300 ezer lakosából mindössze 160 ezer maradt meg, ma újból Európa egyik legszebb fővárosa, az ország életének lüktető központja. Varsó ma több mint egymillió embernek fedelet és kenyeret adó metropolis.

S az ami ebben a gigantikus és sikeres vállakózásban különösen megkapó, s amivel Varsóban lépten-nyoman találkozik az ember, az a hagyományok tiszteletének kőben, márványban, házakban és szobrokban, apró, színes kís ornamentikákban és hatalmas arányú újjászülető műemlékekben egyaránt megnyilvánuló ezer és ezer jele. A lengyel ember szívesen időzik a múltnál, büszkén emlékezik nagyjaira és megújuló friss erőt merít az elmúlt idők dicső tetteinek, a halhatatlan alkotások kiapadhatatlan forrásából. Az ebben az évben első ízben megrendezésre kerülő szeptemberi „VARSÓI NAPOK” a nemzeti haladó hagyományoknak még az eddiginél is fokozottabb ápolása jegyében fognak lezajlani. A történelem és az elmúlt esztendők tragikus és felemelő eseményeiből és az új idők tanításából egyaránt erőt merít a szocialista jövőt építő lengyel nép.

Megjelennek a varsói hadjárat emlékiratai

Varsóban bizottságot alakítottak a hitleristák Lengyelország elleni orvtáma* sa 18. évfordulójának megünneplésére. R&mmel hadosztálytábomok, Varsó 1939. cut védelmének parancsnoka áll a bizottság élén. A szeptemberi hadjárat részvevői, a második világháborúban a keleti és

■nyugati arcvonalon harcolók, valamint tt megszállás alatt működő összeesküvő csoportok képviselői alkotják a bizottságot.

Nagy érdeklődései várják a szeptemberi hadjáratról szóló emlékiratokat, melyeket most ír Rómmel tábornok az akkori drámai napokban rendszeresen vezetett feljegyzései alapján,

A mű célkitűzéseiről az emlékiratok szerzője a következőket mondja:

Az az elv vezérelt munkámban, hogy a való tényeket tárjam a társadalom elé. Azt írom meg, ami valóban megtörtént, minden szépítés nélkül.

Négyszáz lökhajtásos repülőgép Varsó felett

Ilyen repülőünnepet még nem látott Varsó. Ebben az évben ugyanis a lengyel szárnyak egyetlen „Napja" helyett szeptember 8—14. között Repülő Hetet rendeznek és nem lesz hiány látványosságokban;

A megnyitás előtti napon, rádió és televízió beszédet mond a lengyel légierők parancsnoka és a Lengyel Népköztársaság Repülőklubjának elnöke, J. Frey-Bielecki hadtesttábomok;

Szeptember 8-án, tehát ß repülő hét megnyitása napján 400 lökhajtásos repü- . lőgép vesz részt a légi felvonulásban, melyet 3 „lobogós” repülőgép nyit meg. Lesz még ezen kívül légi akrobatika vitorlázógépek és motorosgépek közreműködésével, repülőgépverseny, léggömberesztés, égi írás, vagyis füstcsikhúzás, légiharc, bombázási bemutató és ejtőernyős gyakorlatok.

A bemowói repülőtéren mintegy 600 ezer férőhely lesz a közönség számára, úgy hogy mindenkinek módjában áll meghinteni a bemutatót.

Szeptember 8-án nyílik meg a katonai és sportrepülés kiállítása, este pedig a posislei külturparkban utcabállal egybekötött nagy népünnepélyt rendeznek,

A repülő hét folyamán 15 vidéki városban rendeznek repülőbemutatót.

Az idei repülőünnepre sport és katonai repülőküldöttségek érkeznek a Szovjetunióból, a népi demokráciákból és Jugoszláviából,

Szeptember 14-én, tehát az ünnepségek utolsó napján lesz két híres lengyel repülő, Franciszek Zwirka és Stanislaw Wigura halálának 25. évfordulója. Ezzel kapcsolatban Cieszynben és Cielickban (Csehszlovákia) a tragikus repülöszercncsétlenség színhelyén, lesznek emlékünnepségek. Varsóban megkoszorúzzák a két hős pilóta sírját,

■r' y '

k f

Aul, j'urta, hoton és a mongol állami címer jelentősége

MONGÓLIA BELÁTHATATLAN térségein hónapokig utazhat az ember anélkül, hogy a legcsekélyebb mennyiségű élemi6zert is vinne magával. Az utas mindenütt kedves vendég. A mongol pásztorok bűnnek tartják a tejért pénzt kérni. Minden vendégüket valóságai tejben-vajban fürösztik és eszük ágába sem jut, hogy az idegentől pénzt fogadjanak el a vendéglátásért. A közlekedési főútvonalaktól kieső, eldugottabb távoli vidékeken az asszonyok forró teával fogadják a ritkán arra tévedő gépkocsik utasait, meghívják őket, hogy látogassanak el nemezsátrukba, a jurtába, vagy ha már alkonyodig éjszakai szállást is kínálnak nekik.

Az aulok, a mongol lakótelepek rendszerint két-három nagyobb kerek jurtából állanak. Általában azonban a jurták száma egy-egy lakótelepen a környező legelők minőségétől függ. Á fűben szegény Góbi sivatagban rendszerint magányos jurtákkal vagy két-három jurtából álló aulokkal találkozik az utas. Az ilyen kétöt, vagy néha több jurtából áll; közösségeket hotonoknak (szövetkezeteknek) nevezik. Ezek a hofonok gazdasági kapcsolatokon ég vérrokonság'm alapszanak. A hotonokba tömörült pásztorok közösen legeltetik a jószágokat, maguk készítik a jurtanemezt, stb. A hotönok egyébként ősi intézmények és élükön a közösség legidősebb tagja, az aha áll;

Minden család külön Jurtában lakik: Amint egy ifjú megnősül, megkapja jussát, a közösségből a reá eső jószágállományt és eltávozik az atyai háztól, jóllehet a hotonnak továbbra is tagja.

Ä mongolok — életkörülményeik és a múltban tapasztalt nagy halandóság miatt — talán minden népnél jóban szeretik a gyermekeket. A fiú születése nagy öröm és dicsőség, de az újszülött lányok sem keserítik el a szülőket. A gyermekek korát nem születésének napjától, hanem a fogamzás idejétől számítják. A nők helyzete viszont lényegesen különbözik a kör-, nyező muzulmán országok asszonyainak helyzetétől. A családi életben csaknem főszerepet töltenek be. Rendszerint az aszszony végzi a legfontosabb munkát és látja el tanácsokkal férjét minden ügyesbajos dologban.

A MONGOL PÁSZTOROK, az arátok a nomád életnek megfelelően jószágukkal együtt költöznek egyik helyről a másikra. Általában évente kétszer, vagy legfeljebb négyszer költöznek. A termékenyebb vidékeken kisebb távolságokra távoznak, sőt olykor csak 2—15 kilométerre. A Góbisivatagban viszont 50—70 kilométert, sőt többet is megtesznek a költözködő hótonok.

A kerek nemez-jurta igen könnyen lebontható és szállítható. E mongol sátrak nagysága a család vagyoni állapotától függ. A jurta bejáratával szemben van a díszhely a vendégek és a házigazda részére. Jobboldalon a női lakrész található a háztartási felszereléssel, balodalon pedig a pásztorkodáshoz szükséges kellékek, nyergek, lószerszámok, kumisszal telj: Jiőrhólyagok, stb; Kora tavasszal rendszerint itt ápolgatják az újszülött bárányokat is. A jurta_ közepén van a tűzhely, illetve korszerűbb utóda: a bádogkályha; A városokban a jurták modernebbek. Alap^attoc deszkákból készült és közepükön a kőtűzhely vám

A mongolok: főtápláléka a tej, a tea és a hús. A házilag őrölt gabonából meglehetősen keveset fogyasztanak. Érdekes viszont, hogy Mongóliában az ősi hagyományokhoz képest bárányt nem vágnak le és bárányhúst nem fogyasztanak még ma sem. i

ÉRDEKES MEGFIGYELNI, hogy mit ábrázol a mongol állami címer. Láthatjuk, hogy a címert körös-körül juh, kecske, szarvasmarha és tevefejek övezik, a kör közepén pedig egy lovas áll, akinek kezében látható az ur0g, a mongol lasszó, amellyel az ottani csikósok íogdossák össze a ménesek rakoncátlanabb lovait;

... A .c/mer jelképes, mutatja, hogy ez az ot haziállatfajta képezi a népgazdaság fő jövedelmi forrását. Az öt háziállatfajtán kívül tenyésztenek még egyes vidékeken szamarat, jakot, valamint háziállattá sze- Üdített szarvast is:

A LÓ A LEGNAGYOBB barátja az aráinak, aki el sem képzelhető nélküle. Azt szokták mondani, hogy a mongolok nyeregben születnek. A nagy távolságok be sem járhatók gyalog és ló nélkül a nyájakat, méneseket és a csordákat Sem őrizni, sem terelni nem lehet. Elképzelhetetlen a nomád arátok költözése is lovak nélkül. A lovakból azonban más hasznot is húznak Mongóliában. Lenyírják hosszú szőrüket. A csikókat sohasem nyírják, s ezért a ménesben könnyen megkülönböztethetők. A kancákat rendszeresen fejik és a vendégeket mindig kumisszal, kajicalejjel kínálják.