Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

Megkezdte működését kenyérgyár KIVÜL-BELÜL impozáns látvány az új üzem. A nagy ■négyszögalakú épület végé­ben hórihorgas gyárkémény emelkedik magasan a ház­tetők fölé. Az emelet magas­ságát ablakok tarkítják, ele­jét szépen képzett széles be­járat, végét a burkolótéglá­val kirakott kazánházi hom­lokzat díszíti. Egyszóval nem a színtelen skatulya-stílus uralja az épületet — egysze­rűsége, szolid kivitelezése el­lenére senij Több határidő lejárta után készült el végre szeptember­re. Ügy, hogy hétfőn délelőtt 9 órakor az utolsó simítások befejezésével megkezdődött a gyártás — egyelőre próba­üzem. Régen várták már ezt a napot, de nem hiába. Az új kén yérgyárnak nagyságát és modem működését illetően nem igen akad párja az or­szágban. Tervezését, gépi be­rendezéseinek, felépítésének és technológiájának összeál­lítását gondos kutatómunka és külföldi tanulmányút előz­te meg. A tervek kivitelezése pedig szintén jól sikerűik Az iizemveaető véleménye sze­rint alapos, jő munkát vé­geztek a jászberényi építő­munkások és az alvállalatok dolgozói. Ez egyébként meg­látszik az épületen, kívül­­belüi. a gyár minden részén. Érdekes a kenyérgyár üzemmenete, bár lényegében a kenyér itt sem késiül más­képp, mint a pékmester mű­helyében vagy akár a falusi gaadasszony konyhájában. A különbség csak annyi, hogy a munkák nagyrészét géppel végzik és előre szabályozzák vagy befolyásolják azokat a kémiai,. biológiai folyamato­kat, amit a pékmester vagy a gazdaasszony leginkább a véletlenre bíz. AZ ÜZEM VEZETŐJE, a gyári kenyér „e3őálítója‘’egy fiatal malom és sütőipari technikus Herbai Sándor, ő szakmája szerint jól ismeri a sokfajta kémiai folyamatot, ami végbemegy kovászolás, dagasztás, kelesztés, 6ütés közben s amit a legjobb sütő­­munlkások is csak gyakorlat­ból, felszínen tudnak. Ügy hogy nyugodtan rá le­het bízni a jászberényiek mindennapi kenyerét, külö­nösen akkor, ha az új üzem „bejáródik”, kitapasztalják a berendezéseket s minden úgy megy, ahogy kell. Szívesen kalauzol végig a gyárban. A munkafolyamat a liszt behordásával kezdő­dik — azután szakaszosan is­métlődnek egyes műveletek egész a kész kenyér kiadá­sáig: A zsákokból kiboriga­­tott lisztet kanalas felvonó­szerkezet viszi fel az emelet magasságába. Innen automa­tikusan a szi t asz erkezetre ke­rül, majd a sütőkön yhában lévő dagasztócsészékbe, illet­ve dagasztógép alá. Úgyhogy szitálatlan liszt itt be sem kerülhet a gyártás folyama­tába: Idegen anyagokat — s tekintve, hogy sóoldó beren­dezés is van — sódarabokat sem lehet találni az üzem termékeiben; A sütőkonyhába nyílik egyik ajtaja a kovászérleiö és kelesztő helyiségéknek. Ezek ragyogóan tiszta apró kamrácskák. A klíma-beren­dezés segítségéve] nemcsak n hőmérsékletet tudják szabá­lyozni itt, hanem a levegő nedvességtartalmát is. Jófor­mán gombny-omásira elő lehet állítani pl. a kovászaiéban az élesztőgombák szaporodásá­hoz vagy erjedéséhez legmeg­felelőbb klímát. A kelesztő­­helviségben guruló polcra he­lyezve pihennek a kiszakított kenyerek. A gőzzel fűtött csövek itt is éppen olyan meleget adnak, hogy megsza­bott időre pontosan kemen­cére érlelődjön a tészta. HA EDDIG ELJUTOTTAK, a kelesztőkamrák sütőház fe­lőli vasajfajait nyitják ki s kitolják a nyers kenyeret. Itt a szakajtókból a lapátra for­dítják a vekniket s bevetik a kemencékbe. Ezek sütő­felülete nem nagyobb, mint M. SOLOHOV: s kis pÄiiyü a.) is: tentúl minden este mesélt valamit Foma Akimics a kisfiának a háborúról, Leninről és mindazok­ról, amiket a messzi földeken jártában látott. Szombat este a végrehajtó bizottság őrszolgálatosa egy alacsony köpenyeges embert vezetett be az udvarba, aki csizmaszárból varrt bőrtáskát szorongatott a hóna alatt. Előkiáltotta nagyapót és azt mondta neki: —• Elhoztam a szállásra a szovjetbeli megbízott elv­­társat. A városból érkezett és hát tinálatok fog éjsza­kázni. Adjatok neki majd nagyapó rendes vacsorát. ■ — Ennek persze mink nem is vagyunk ellenére — szólt a nagyapó —, de hát dokumentumja az van-e az elvtárs úrnak? Miska elcsodálkozott öregapja tudós beszédén is, szájába dugta az ujját, ottmaradt, hogy hallja, mit be­szélnék, — Van, van, öregapó, van minden! — mosolyodéit el a bőrtáskás ember és elindult be a házba. Nagyapó a nyomában lépegetett, Miska pedig utána. — Oszt’ milyen ügyben látogatott el erre mifelénk? *— kérdezte nagyapó útközben. — Az újraválasztás ügyében.. Megválasztjuk a szov­jet elnökét, meg a tagokat Kis idő múlva a papa is bejött a szérűről. Kezetfogott az idegen emberrel és kiszólt a mamának, hogy hozza be a vasorát. Vacsora után a papa, meg az idegen az asz­tal mellett maradtak. Az idegen kinyitotta a táskát, ki­vett belőle egy csomó iratot és sorra kezdte mutogatni a papának. Miskát furdalta a kíváncsiság, ott settenkedett állandóan, ő is meg akarta nézni. Végre fogta az egyiket a papa és odamutatja neki: — Nézd csak Minyka, ez az a Lenin! Miska kikapta apja kezéből a képet, rámeresztette a szemét, még a szája is nyitva maradt: a papiron tetőtől talpig látszik egy alacsony ember, és nem vörös ing van rajta, hanem kabát. Az egyik keze a nadrágzsebébe dugva,' a másikkal maga elé mutat. Nézi Miska a képet kimeredt szemmel, s egyetlen pillanat alatt átvizsgált rajta mindent: örökre bevésődött emlékezetébe az össze­húzott két szemöldök, a tekintetében és a szája szögle­tében bujkáló mosoly, az arcának minden kis vonását megjegyezte. Az idegen kivette Miska kezéből a képet, betette a táskába, lecsukta és aludni készülődött. Levetkőzött, le­feküdt, magára terítette köpönyegjét, és éppen szunvé­káin i kezdett, amikor hirtelen hallja ám, hogy csikordul az ajtó. Megemelte a fejét: — Ki az? A padlón mezítelen láb csoszogása hallik. • — Ki az? — kérdezte újból és az ágy mellett most hirtelen meglátta Miskát. — Hát te mit akarszt itt, pöttömjankó? Miska hallgatva állt ott egy darabig, aztán meg­­bátoredva súgta: — Te bácsi, azért jöttem.:, add oda nekem a Lenint !.u egy normális pékségé. Fűté­sük azonban gőzcsövekkel történik, nincs körülöttük sa­lak, korom, hamu, ami szinte elmaradhatatlan a fával, szénnel fűtött kemencéknél, emellett hatásfokuk is jobb, Egy kenyér végeredményben két kemencében sül ki. Elő­ször 15 percet időzik az elő­sütőben, majd átrakják és 45 percen át pirítják egymá­sakban. Természetesen mind­ez folyamatosan történik. A sütési idő és az egyes kemen­cék terhelése úgy van kiszá­mítva, hogy ne legyen fenn­akadás a munkában. Vég­eredményben déli 12 órára minden kenyér kimegy. Az üzem lelke a kis labo­ratórium. Innen szabályozzák azokat a bizonyos kémiai fo­lyamatokat, melyek a liszt átalakulása során vég bemen­nek. Ez adja nagyrészt a gyári jelleget is a sütődének. Minden lisztszállítmányből, nyersanyagból mintát vesz­nek, s ezeik alapján naponta megadják az egyes üzemré­szek technológiai utasítását. Innen van az, hogy míg a városi pékségben hol jobb. hol gyengébb kenyér sikerül — a gyár azonos állandó mi­nőséggel tud szolgálni. Min­den nap élvezhető. íóminősé­­gű kenyeret szállít. — Itt ugyanis nem kellenek napok vagy hetek, míg egy-egy lisztszáMítmány. élesztő vagy más anyag legjobb felhasz­nálási módszerére rájönnek. A kenyérgyár napi két mű­szakban 114 mázsa kenyeret állít elő, tehát nemcsak Jász­berény napi 60—70 mázsás szükségletét fedezi, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy a környékbeli elavult és rossz hatásfokkal dolgozö kisüze­meket megszüntessék: AZ 5 MILLIÓS beruházás­sal, — melyet államunk a kenyérgyár építésére fordí­tott, megszűntek Jászberény „kenyérgondjai1’: Reméljük, hogy rövidesen Szolnok is kap egy ilyen korszerű üze­met. (palatínus) Újabb magyar disssiden­­sek fértek haie Jugoszláviából Béig rád (Tamjug). Ked­den délben a Horgos melletti határátjár ónál 37 magyar disszidens tért vissza Jugo­szláviából, A magyar disszidensek ha­zatelepítése a jugoszláv és a magyar hatósági közegek, valamint az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosi hivatalának képviselője jelenlétében tör­tént. A visszatértek között 8 kiskorú is van " Nagy divat lesz a múbőrkabát Nagy divat lett az idén a műbőrkabát, amely amellett, hogy tetszetős, olcsó is. Anya­gát eddig a Néniét Demok­ratikus Köztársaságból vá­sároltuk, de most már na­gyobb mennyiségben gyártja a Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyár is. Ebben az évne­gyedben 70 000 négyzetméter, a következőben pedig 100 000 négyzetméter műbőrt készit a győri üzem. — Az anyag nagyrészét a Szegedi Ruha­gyár- a Szegedi Szőrmekon­fekció Vállalat és néhány kisipari szövetkezet dolgozza fel. Mintegy 60 000 férfi, női és gyermekkabátot, valamint lumbérjackot varrnak belőle. Az anyagok 50 százalékát, a legkedveltebb színre, a zöld­re festik, egyharmada barna lesz, de készül bordó és drapp színekben is. BALATONI BORHET A Balatoni Intéző Bizott­ság a hagyományos balatoni borhetet az idén szeptember 7-e és 15-e között, szőlő- bor és gyümölcskiállítással egy­bekötve rendezi meg. A bor­hetet egy időpontban, de két különböző helyen: Balaton­­füreden és Balatonföldváron tartják. Levélváltás a Moszkvában tárgyaló Szovjet és nyugatnémet kormányküldöttség vezetői között Moszkva (TASZSZ.) R. Lahr nagykövet, a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségei kö­zött Moszkvában folyó tál' gyalásokon résztvevő nyugat­német küldöttség veziztője augusztus 26-án levelet nyúj tott át Szemjoncv külügymi­­nlszterhelyettesnek, a szovjet küldöttség vezetőjének: Lahr a levélben tudomásul veszi a szovjet küldöttség nyilatkozatát, hogy befejező­dött a hazatelepítéssel össze­függő kérdések megvitatása s ugyanakkor tiltakozik ez el­len; Megengedhetetlen — írja a továbbiakban Lahr —, hogy kétoldalú tárgyalásokon az egyik fél valamely pontot le­vegyen a napirendről, miként ön ezt az 1957 augusztus 16-i ülésen is megtette. — A szó­­banforgó pont szerves alkotó része annak a programnak, amely a tárgyalásokat ille­tően a közöttünk létrejött megegyezés alapján alakult ki. Il3ren formán javaslom, hogy újból vizsigálja meg a napirend végrehaj tására vo­natkozó álláspontját cs ennek érdekében rövid időre szaf.cít­­&uk meg tárgyalásainkat* * V. Sz. Szemjenov, a szov­jet küldöttség vezetője szep­tember 3-án fo-gadta Lahrt és válaszlevelet nyújtott át neki. Szemjonov levélben ufají a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársasághoz in­tézett jegyzékeinek egész so­rára, majd rámutatott arra, hogy miután a Német De­mokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztár­saságba hazatelepítettek 9626 némtet háborús bűnöst, aki a szovjet nép ellen elkövetett súlyos bűncselekmények miatt rája rótt büntetést ki­töltötte, a Szovjetunióban csak egyes német állampol­­járok maradlak, akik magán­személyként élnek ilt. Ezek ha óhajtják, kiutazhatnak a Német Demokratikus Köz­társaságba, vagy a Német Szövetségi Köztársaságba. A tárgyalások folyamán azonban kiderült, hogy Né­­net Szövetségi Köztársaság küldöttsége nem azokat a gyakorlati kérdéseket kíván­ja megvitatni, amelyek az igyos német állampolgárok lazatél építésére vonatkozó jegyzékében — hanem olyan intézkedések végrehajtása taráin merülhetnek fel. — Er­ről volt szó a szovjet kor­mány folyó évi július 6-i jegyzékében — hanem olyan fél szerepében próbált fel­Áz idegen hallgat, feje csüng lefelé az ágy szélén és csak néz rá. Elfogta a rémület Miskát: most mi lesz, ha egyszer nem adja? Igyekezett visszafogni hangjában a remegést, nagyokat nyelve, kapkodva, tovább suttogott: — Add ide nekem örökbe, én meg odaadom tene-j ked :::. oda ajándékozom neked a pléhdobozomat és még j a lepkéimet is mind odaadom, és..: — Miska nagy el ha- j tarozással hozzátette: — A csizmát is odaadom, amit a papa hozott! — És minek neked Lenin? kérdezte mosolyogva az 2 idegen. „Nem adja oda !...” — villant meg Miska fejében a gondolat. Lehajtotta fejét, hogy a könnyét meg ne lássa és tompán mondta: — Csak úgy, kell! Az idegen erre elnevette magát, előhúzta a vánkosa alól a táskát, s odaadta Miskának a képet. Miska gyor­san bedugta az inge alá, odaszorította a melléhez és már< futott is vissza, ki az ajtón. Nagyapó fölébredt, kérdi tőle: -— Mit mászkálsz, te bagolyfiók? Nem mondtam, hogy éjszakára ne igyál tejet?!..; Vizeljél csak oda a moslé- j kos vödörbe, még csak az kéne, hogy kásérgesselek az 2 udvarra! Miska nem szólt semmit, csak lefeküdt. Á képet mind-­­két kezével a mellére szorította, félt megmozdulni is: valahogy össze ne gyúródjék. Ezen mód el is aludt. lépni, amely bizonyos jogokat támaszt német nemzetiségű szovjet állampolgárokra vo* natkozőüag. Természetes, ál­lapítja meg Szemjonov —■, hogy a szovjet küldöttség nem ment és nem is mehe­tett bele, hogy megvitassa a Német Szövetségi Köztársa­ság küldöttségévé! az ilyen, szovjet állampolgárokra vo­natkozó kérdéseket: ezek a kérdések ugyanis kizárólag a Szovjetuiö belügyét alkotjáki A szovjet küldöttség veze­tője ezután megcáfolta azt az állítást, hogy a haza telepi tea kérdésének levétele a napi­rendről egyoldalúan történt: Szemjonov megállapította: a küldöttségek tárgyalásaik so­rán elég időt és figyelmet fordítottak ezekre a kérdés sekre. A tárgyalásokon tel­jesen beigazolódott a szovjet kormány már régebben ki­fejezésre jutott véleménye, hogy a német állampolgárok Szovjetunióból való hazatele­­pítésének problémája ma már nem létezik, mert ez a hazatelepités az előző évek­­ben megtörtént. A szovjet küldöttség ebből levonta az egyetlen lehetsé­ges következtetést, és java­solta, hogy folytassák a ke­reskedelem fejlesztésére és a konzuli egyezmény megköté­sére vonatkozó kérdések megvitatását. E kérdéseikre vonatkozólag a szovjet fél már a tárgyalások elején konkrét javaslatokat tett, és véleménye szerint meg is van a lehetőség a megegyezésre ezekben a kérdésekben. A levél így fejeződik be: — A szovjet fél továbbra is hajlandó folytatni a keres­kedelmi és konzuli kapcsola­tok fejlesztésére vonatkozó kérdéseik megvitatását és vé­leménye szerint meg is van a lehetőség a megyegyezésre ezekben a kérdésekben. Az ön javaslata a tárgyalások megszakítására tulajdonkép­pen kísérletet jelent arra, hogy ürügyet találjon a ke­reskedelmi és konzuli kérdé­sekkel összefüggő tárgyalá­sok megszakítására. Ez pedig nsm fér össze azokkal a ko­rábbi jelentéseivel, hegy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a Szovjetunió­val való viszony javulását óhajtja. Ezt a lépést nem lehetne másként felfogni, mint annak a Szovjetunióval szemben barátságtalan poli­tikának megnyilvánulása­ként, amely a Német Szövet­ségi Köztársaság Kormányá­nak magatartását áthatja. —'• (MTI.)- — mßeU HÍREK Moszkva (TASZSZ). A _ Francia Radikális Párt Még alig világosodott, még amikor fölébredt.. A «Eduard Daladier vezetésével mama éppen csak megfejte a tehenet és kihajtotta a^Moszkvában tartózkodó kül­­csorda közé. Ahogy meglátta Miskát, összecsapta a kezét: - döttsége szeptember 3-án lá­— Mi van veled, te, a hasad fáj? Minek keltél föl* toga tást tett az SZKP Köz­ilyen korán? í ponti Bizottságában. Miska csak szorítja inge alatt a képet. B eloson az 3 A megbeszélés során a anyja mellett, ki a szérűre, bújik a csűr alá. ófrancia-szovjet viszonnyal és A csűr körül lapulevelek terülnek és áthatolhatatlan 3egyéb kérdésekkel kapcsolat­­zöld falként burjánzik a csalán. Kicsit beljebb mászik3ban kölcsönös megértés nyil- Miska a gerendák alá, tenyerével szétkotorja a szemetet, - vánult meg. meg a port, egy elsárgult nagy lapulevélbe begöngyöli a 5 * képet, gondosan elhelyezi és még egy követ is tesz rá, a Tirana (ATA) öt nap­hagy a szél ki ne fújja onnan; *pal ezelőtt udvariassági láto-Egész nap szakadt az eső. Az eget vastagon beborí-* gatásra albán kikötőbe érke­­tották a szürke felhők, az udvaron habot verve gyűrűz- J zett a Mihail Kutuzov nevű tek a tócsák, az utcán kis csermelyek futottak csörögve.4 cirkálóból és a Bezukoriz- Otthon kellett ülnie Miskának. Már alkonyodott, amikor 5 nyennij nevű rombolóból álló a nagyapó, meg a papa felkészültek és elmentek a gyű- - szovjet hajóraj. Ez öt nap lésre. Miska fejébe húzta nagyapó viseltes sapkáját és « alatt _ a szovjet tengerészek elindult utánuk. A végrehajtó bizottság ott székelt a * meglátogatták Albánia kő­templomhoz tartozó őrházban. A rozoga, sáros lépcsőn * lönböző városait, falvait, kul­­nyögdécselve haladt föl Miska; A tornácról nyíló ajtón * turális intézményeit s baráti belépett a szobába. A mennyezet alatt már úszott a < tál ál kozókcai vettek részt az a sűrű dohányfüst, rengeteg nép gyűlt össze. Az ablak falban dolgozókkal. Ugyanak­­mellett az asztalnál ült az idegen, és valamit éppen ma-« " «•v­gyarázott. < 3 Miska csendesen a leghátsó pádig lopakodott és 3 leült. ^ — Ki van amellett, elvtársak, hogy Foma Akimics^ Korsunovot válasszuk elnöknek? Emeljék föl a kezüket!3 A Miska előtt ülő Prohor Liszenko, a boltos ipar föl-i Ulan Bator (TASZSZ). kiáltott- -«Sz. Avarzed, a Mongol Nép­— Polgártársak!.;. Én azt kérem, töröljük novot a jelöltek listájáról. A magatartása miatt. mert|tonsáJ: Tanácsának' elnöké­­hogy nem becsületes. Amikor még a falu csordáját őrizte, *hez. melyben kifejezésre jut­bebizonyosodott !;:: 3 tatja, hogy a Mongol Nép-Miska látta, hogy Fedot, a csizmadia fölkelt az ablak a köztársaság kormányát át- Dárkányáról és karjával hadonászva, kiabálni kezdett: a hatják az ENSZ alapokmá­(Folytatjuk.) nyában lefektetett magasztos kor az albán dolgozók telke­­retsék vendégeiket a szovjet hadihajókon. Az ötnapos lá­togatás után a szovjet hajó­raj kedden kifutott durresi kikötőjéből. * Párizs (MTI). Mendes- France volt miniszterelnök a közeljövőben afrikai körutat tesz. Útja során Marokkóban is tárgyalásokat fog folytatni; . * Pnom Perli (Uj Kína). Dál-Vietnam kambodzsai lap­jelentések szerint az elmúlt év alatt jelentős mértékben megerősítette a kambodzsai határ mentén állomásozó csa­patait. A lapejlentések megálla­pítják, hogy Kambodzsa nem szemlélheti nyugtalanság nél­kül Ngo Dinh Diem erőinek ilyen nagyarányú felvonulá­sát határain. (MTI). A Mongol Kciköztzrsaság kiiíiigymin'sz'erénsfc feve'e az ENSZ Ozionsági Lő cseim célok és elvek, együtt akar működni az Egyesült Nem­zetekkel a béke és biztonság íennlai tásának és erősítésé­nek nemes feladatában, és az a meggyőződése, hogy a Mon­gol Népköztársaságnak joga van az ENSZ tagságára. —* Ezcrt megismételi tagfelvé­teli kérelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom