Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

V * / t i WUQ EgOLETMfM EQYESŰEJETEKl ^ \ \ V > \ f j / ( , Köszöni jük katonafiainkai! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 229. szám ÄRA: 5# FILLER, 1957. szeptember 29 vasárnap & oaoeeoeoeeeeot osoooeooeoooewor. n er ÉBRESZTŐTŐL—TAKARODOIG VAGÁNY GYEREKEK VJ VASÚTI MENETREND 5 ZZÖ&ÖOOBGeOOCX löoeoöooeöeoeeeöejQeaööQötföeeeaöísaoöOöööeí EMLÉKEZIK A NÉPHADSEREG , ; Ui nyeremények a Lotto jovőheti íulalomsorsoSasán A Lotto jutalomsorsolását ? minden hónap elején nagy * érdeklődés előzi meg. Az ok­* tóber 4-én a Goldberger j Textilművek Művelődési Ott­honában megtartandó juta­lomsorsoláson sok új nyere­ménytárgy is szerepel. Töb­bek között négy oldalikocsás Pannónia motorkerékpár, tíz X lemezjátszóval ’ egybeépített * rádiókészülék, étkészlet, hol­land porszívó, tíz svéd vil­­lanybarotva-készleft A főnye­remény ezúttal is egy két­szoba hallos öröklakás, a leg­­nagyobb nyeremények pedig: a garzon öröklakás és Wart­burg személygépkocsi. 537 vagon cukor készült el HERMANN KERESZTÉLY 31 éve dolgozik a Szolnoki Cukorgyárban. Idős szakem­ber, s ha ő azt mondja, 31 év óta-nem ment az üzem ilyen jól, mint most, nem kételked­hetünk benne. Nincsenek üzemzavarok, leállással fe nvegető hibák, sőt olyan jo összhang alakult ki a dolgo­zók között, hopv szinte gomb­\Honnan ered az „objektív nehézség“? A Szolnoki Járműjavító az elmúlt hóna pofiban csak nagy nehézségek árán teljesítette mozdony- és kocsijavítási da­rabszámos tervét. Az egység­­teljesítmény időben mért ki­szabásához képest lemaradás is van és ezért a dolgozók alapOTabéréből bizonyos szá­zalékot levontak; Természetesen az Ilyen szükségintézkedés nem növeli a műnk áked vet, m&csak azért sem, mert a munikósok vajmi keveset tehetnek az 1848. szeptember 29-re, a pákozdi dicsőségre emlékezik ma a magyar néphadsereg és az egész dolgozó .népünk. A néphadsereg napját ünnepeljük. 109 évvel ezelőtt ezen a napon szenvedték első nagyobb vereségüket az 1848-as forradalom vívmányaira törő zsoldos csapatok. Nagy Imréék és maguk az ellenforradalmárok is éppen 1848-ra hivatkozva mérhetetlen zavart okoztak a magyar dolgozók fejében. Válogatás nélkül a magyar nép és a hadsereg haladó hagyományai közé sorolták 1848—49 összes történelmi eseményét. Arról viszont nem beszéltek, hogy a szabadságharcos seregek éltető eleme a nemzeti függetlenség megszerzésében való hit volt, amely után a szociális és gazdasági helyzet gyökeres megváltozását remélték. Ä szabadságharc kerékkötője éppen az volt, hogy a jobbágyfelszabadítás törvényhozói a későbbiek folyamán a törvény nem egy paragrafusá­ban több megértést mutattak a földesurak önző érdekei­vel szemben, mint amennyi igazságérzetet és megértést a néppel szemben. Arról sem beszéltek, hogy a szabadság­­hat« ezer szállal össze volt szőve a nemzetközi haladás eszméjével. S a magyar szabadságharc ügye valahol Bécs alatt bukott el, amikor a magyar seregek késlekedtek a forradalmi Bécs munkásságának és diákságának segíteni. Az ellenforradalom 1848—49 eszméjét meg­hamisítva, a fejlődés társadalrAl és gazdasági irányát tagadva igyekezett szembeállítani a magyar nép nemzeti éred ekeit a szocializmus építéséveli A nép nemzeti és társadalmi szabadságát igazán csak a szocializmus szol­gálja.; Ä nép nemzeti érdeke és a szocializmus építése ma egy és ugyanaz. S a történelem tanúsága arra figyel­meztet, hogyha elvesz az utóbbi, az ország felett imperia­lista hatalmak, a nép felett az urak érdeke érvényesüli A pákozdi diadal a néphadsereg és a magyar nép haladó hagyományai közé tartozik. A hagyományok pe­dig a néppel együtt élnek, minden nap gazdagodnak. Amit a tegnap nemzedéke nem tudott megvalósítani, azt elvégezzük mi ma. Amit a ma társadalma nem valósít meg, valóra válik holnap.­A pákozdi diadal emléke a magyar történelem későbbi ragyogó fejezeteivel kibővült. Kibővült a magyar ipari munkásság vörös zászlók alatt vívott győzelmes har­caival, a gazdasági cselédek és kisparasztok küzdelmé­vel, a véres aratósztrájkokkal. Nyilvánvaló, hogy a ma­gyar munkásmozgalom jóval több, mint félévszázados tör­ténete Pákozd célját, a nemzeti és társadalmi szabadság és'felemelkedés ügyét szolgálta. Pákozdról ma már nem lehet úgy beszélni, hogy ne essen szó a Vörös Gárdában és a hároméves polgárháborúban harcoló magyarokról. A Magyar Tanácsköztársaság magasabb fokon valósította meg a nemzeti és társadalmi szabadságot Szervesen egybeolvasztotta a magyar szabadság ügyét, a nép szo­ciális követelésének teljesítését, a nemzeti függetlenség megalkuvásnélküli védelmét és a szomszéd népeikkel kö­tendő barátságot; 1 Mindez Pákozd fölé emeli az 1919-es hős Vörös Hadsereg emlékét is. Míg 1843—49-ben a haladó világ már elcsendesedett Európában, egy utolsókig harcoló né­pet csodált a magyarban, addig 1919-ben és utána úgy tekintett rá, mint amelyik legelsők között fogott fegy­vert a régi kapitalista világot • alapjaiban megrengető Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája nyomán.' Pákozdnál, az osztályharc és a nemzetközi helyzet szem­pontjából-is közelebb állnak néphadseregünk katonáihoz a Magyar Tanácsköztársaság hadseregének harcai. Még élnek 1919 névtelen és ismert hősei, akik nemcsak a győzelmes napokra, hanem az ellenforradalmi elnyomás napjaira is emlékeznek. Nem véletlen, hogy az 1956-os októberi nehéz napokban a bonyolult körülmények között ők ismerték fel először, mit kell tenni és fegyvert ragad­tak a népi hatalom védelmére. Melléjük sorakoztak fel az ellenforradalom elleni harcban az Igazi szabadság el­nyerésére — 1945 után — szervezett néphadseregünk ka­tonái is. Igaz, a tehetetlen vezetés az események kezde­tén tétlenségre kárhoztatta a hadsereget, megakadályozta az egységes fellépést. Nem .igaz azonban, hogy a hadse­reg nem harcolt az ellenforradalom ellen. Több hősi ha­lottja és élő hőse van néphadseregünknek, akik haláluk­kal és vérükkel igazolják ezt. November első napjaiban pedig a kormány első szavára tömegével jelentkeztek kar­hatalmi szolgálatra tisztek, sorkatonák, vállalva minden kockázatot; Szeptember 29 napja egy szimbólum csupán. Jelképes kifejezője a magyar nép és hadsereg szabadság­­harcos hagyományainak. A magyar néphadsereg katonái ezen a naPén — Pákozd mellett — emlékeznek a magyar munkásmozgalom hősi korszakának 1919-es dicsé har­caira. N«n {elejtik, hogy a szovjet hadsereg katonái 1944—45»ber. és 1956-ban az igaz barátság bizonyítékát pecsételték meg Vérükkel .Emlékeznek hős efvtárSaikra, gkik ag ellenforradalom elleni harcban életűket’áldozták a munkás-paraszt hatalomért.; MENYHÁRT LÁSZLÓ fife f& úgynevezett objektív akadá­lyok ellem Ok körülbelül így véleked­nek: — Á minisztérium kiszabja ugyan a tervet, de nem biz­tosítja a munka előfeltételét. Mikor a munkaversfönyről beszélnek, elismerik, hogy szükség van rá, mert jobban megy így a munka. De ver­senyezzen most inkább a mi­nisztérium, hogy a tervtelje­­sí tűshez ♦ Amit lehet belsőleg az üzem­♦ ben, azt mi megoldunk, de S a westing-tömlőt és kerék­­| abroncsot már mám tudunk | teremteni! ♦ Ezért Szolnok térségében X 320 kocsi áll légtömlő hiánya, ♦ 101 pedig kerékhiány miatt. X Naponként egy kocsiállás 192 X forint kár. így a szolnoki ki­♦ esés egy nap alatt 38.732 fo­♦ ltot; X A vagonok leállítása július ‘ óta állandóan növekszik, s most már naponként 15—20 kocsival szaporodik a kihasz­­: nálatlan „gördülőanyag‘‘a ^ Ha hozzá számítjuk az ősz­♦ szes járműjavítók leállított ♦ kocsijait, mert sajnos, a többi ; üzeminél is ez a helyzet, X könnyen kiszámíthatjuk, hogy X naponként X többszázezer forint kár ♦ éri népgazlaságunkati | Azt követelik üzemeink* X tői, hogy gazdaságosan ter- X meljaniefc De beszélhetünk-e X gazdaságosságról akkor, ami- X kor az elkészült járművet jócska kerékre leengedi: x, X majd kiviszik egy meUék- X állomásra, ahol hónapokat X vár. Később jön tíz kocsira X való kerék — akkor vissza- X szállítják Szolnokra — újból t kiemelik és a jó kereket te­♦ szik alá. Idő- és pénzpazarlás X ez így' X A dolgozók panasza jogos, ♦ de mit tesz a hibák meg­szüntetésére a minisztérium. Felkerestük a KPM Vasúti I. Főosztályának illetékeseit, fs megkérdeztük: mi okozza a krónikus kerék- és anyag­hiányt? — Valöban nincs - annyi új abroncs — mondja Németh F4J igazgató, hogy a napi elhasználódást pótolni tud­nánk- Hogy a javítás mégis ménjén, ».vendég kerék” megoldást kell alkalmazni a vasúti javítóüzemeknek; Ha lyosabhá tennénk, a helyzetet, mert' az időszakos javítás kerék beérkezésekor növelné az átfutás idejét — A fennakadás abból adódik, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium már több éven át nem szállít terv­szerűen Ellátása oly kismérvű, hogy képtelenek vagyunk vele még a normál szükségletet is ki­elégíteni, a hátralékról nem is beszélve! A normál havi szállításának 4—5-szöröse kel­lene; Az utóbbi három év lemaradása annyi, hogy a vasút egyéves igényét tudná fedezni; —i Már 1956-ban próbál­tunk importtal segíteni ma­gunkon, mert láttuk, hogy vészesen közeledik a baj. — Altikor nem volt lehetőség erre. Ez év januárjában is­mét kértük az importot. Ezt is elvetették, mert időközben a KGM vállalta a szükséglet ütemes kielégítését. Azonban ebből nem lett semmi. Sőt a KGM tudomására hozta a KPM-nek, hogy októberben az eddig szállított anyag­mennyiségnek csalt egyne­gyedét tudja biztosítani. Hasonló a helyzet a fék­­szerelékeknél- A Telefon­gyár és Gumigyár tömlőből a minimálisnál is jóval keve­sebbet szállít, azt is igen rossz minőségben; — A fék­­alkatrészekből a szükséges­nek csak 45 százalékát ad­ják, azt is azért, mert egy exportot visszamondták; Nem kívánjuk fejtegetni, mit jelent a közlekedő jár­műveknél a fék; Ezenfelül látni, kell azt is, hogy vasúti járműveink korszerűtlenek és sok kocsink éppen fék-hiány­ban nem mehet külföldre. (Nem felélnek meg a nem­zetközi szabványoknak);, A csavarok, szegecsek hiá­nyáról nem is kívánunk be­szélni mert úgy, ahogy, azt a vállalatok megoldják. En­nél fontosabb volt a koráb­ban mutatkozó kazánlemez és idomfalak hiánya, amit a MÁVAG azonban időben megadott; Módot kellene találni a Lenin Kohászati Művek­nek arra is, hogy a nagy­mérvű kerőkalbroncshiányt megoldja; A vasút anyagellátásánál ennek ellenére sem beszél­hetünk objefc ív nehézségek­ről. A Kohászati Művöknek ugyanis van nyersanyaguk, be is tudnák tartani a vasút felé vállalt kötelezettséget. Csupán szervezésen, kötbér­kérdésen múlik a jó ellátás, na meg a .jóindulaton, az igé­nyek besorolásánál; Az igaz, hogy a vasút min­dig ment valahogy, akár volt elég anyag a javításhoz, akár nem. Most azonban látni kell azt hogy vontatott jármű­veink átlagos életkora a 60. év felé közeledik, nyögnek, recsegnek a nehéz teher alatt. Ha elvontuk tőlük a szüksé­ges javítást, összeroppannak A, tervszerűtlen munkának súlyos következményei lehet­nek és ezt kell megelőzni, míg nem késő; A. B. minden Ülést tartott a Hazafias Népfront propaganda albizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottsága mellett működő propaganda al­bizottság. Az értekezleten megvitatták a Hazafias Nép­front hároméves mezőgazdasági szakpropaganda javaslatát A tervjavaslatban igen érdekes elgondolások szere­pelnek. Szó van arról, hogy állandó jelleggel megnyílik a megye székhelyén a m^őg4^9sáSi múzeum, amely ké­sőbb vándorkiállításokat feadez a városokban és közsé­gekben egy-egy mezőgazdasági rendelvény alkalmával. Azonkívül a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberek le­vonásával mezőgazdasági ($wbadegyetem indul, melynek kereteben havonta egy, vagy két alkalommal, magas szín­vonalú előadások hangzanak; ah r >' - • * -nyomásra működik részleg. — Nem mondom —5 foly­tatja -— eleinte volt egy kis' baj, főleg a vidéki dolgozók­kal. Nem tudják, h-TM ná­lunk késni, vagy igazolatlanúí távolmaradni nem lehet. — Pontosan meg van szabva mindenkinek a maga munká­ja. Végülis megértették és most már simán me"” o mun­ka. Mondhatom, ilyen alapos-« sággal a régi szakemberek sem tartották be az előíráson kát, a technológiai eljáráson kát. mint most. Erről egyébként bárki meg­­győződhet. Ahogy az üzemen végigmegyünk, mindenütt fi­gyelő szemek vigyáznak az egyes részműveletek előírás sainak betartására. A főző­üstöknél a kézelők vigyáznak a cukorléra. A főzés utolsó mozzanatainál üveglapokon keresztül vizsgálják a kristá­lyosodás menetét. Felelősség­­teljes ez a munka, mert gyor­saságot és határozottságot, el­sőrendű szakképzettséget igé­nyel. Egy pár lépéssel távolabb már egy csövön ömlik a hó­fehér kristálycukor a rostá­ra, mely különvál="--'a a normál kristályokat a finom­szemcséktől. A kész cukrot az­tán fehérre zománcozott csil­lékben szállítják a raktárba. AZ ORSZÁGBAN ELSŐ­KÉNT indult meg az idén a Szolnoki Cukorgyár, hogy a lakosság megnövekedett igé­nyét zavartalanul tudja a ke­reskedelem kielégíteni. Az üzem azóta ontja a cukrot. *— Transzportőrszalag, viszi 50 kilogramos zsákokba csoma­golva vagonokba az uj ter­mést. Jelenleg is 16 vasúti ko­csi vár megrakásra, amely az ország különböző részeibe szállítja a kiváló njinőségű szolnoki cukrot. Gyorsan megy a rakodás; mert a csillén behozott cukor csúszdára kerülve, egyenesen a mérlegre helyezett 50 kilo­grammos z-ákba ömlik, s oly gyorsan dolgozik a csomago­lóbrigád, hogy naponta egy 12 órás műszak alatt 3000—< 3300 zsákot töltenek meg. A három gyorskezű lánv is alig győzi bekötni. A vezetőség iparkodik min­dent megadni a dolgozóknak amit az előírások megenged­nek. A dolgozók is helyt áll­nak munkaterületükön. Per sze vannak még olyanok. — akik válogatnak a munkahe­lyekben. Ilyen például Ramos Béla, aki szeptember 11-én jött a vállalathoz segédmun­kásnak, azonban már egy hete igazolatlanul vgn távol, összesen három pacot dolgo­zott. ezt is négy helyen. Most ki akar lépni. Osztozik « igazgatóval, hivatkozik felesé­ge betegségére, családi körül­ményeire, csak $rra ham, hogy Törökszentmiklósen akar elhelyezkedni alkalmi munkára, » • biztosítsa a legfontosabb anyagohat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom