Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-01 / 205.szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN/TcS LAPJA II. évfolyam, 205. szám. H ÁRA: 50 fillér. -I“ | m*4++**4+******++*4*+*+*******+*+*+*****-*H4**44m, | I MAI számunkból I 1957. szeptember 1. vasárnap. * IRODALOM * MÜDéSEeU 0 A hét humora [0 Rejtvény SPORT Üdvözöli ük a Nagy-Alföld olajbányászait! Néhány iskola —~— néhány kérdés tanévkezdés előtt eplember első Vasárnapján a bá- nyászoikat ünnepli az ország. Ne­vezetes dátum fűződik e széptemberelej i naphoz, melyet számomtartanak a föld kin­csének kutatói, munkásai — emlékezetükbe véstek a bányamunkás-mozgalom régi har­cosai; 1919 szeptember 6-án volt;:: a tata­bányai bányászok megelégelték a magyar bányászság szomorú sorsát. Nem bírtak tovább a gondterhelt napokat. Szervezlked- tek, hogy nyomorult életkörülményeiken javítsanak. így elhatározták — a többek között, — hogy küldöttséget meneszfenek az akkori bányaigazgatóhoz, Réhling úrhoz; Az első ilyen kísérlet nem sikerült, mert a csendorség szétoszlatta a jogos kö­vetelések mellett kiálló bányásztömeget, vezetőiket pedig letartóztatta. A csendőr­ség e gyalázatos tette csak fokozta a bá­nyászok elkeseredését. Az egész bányász­város forrongott a dühtől Az aknák mélyé­ből elindultak újból az irodaház felé. — A földalatti munkások csoportjához csat­lakoztak a külszíniek is. Mikorra az iroda­házhoz értek, 300—400 ember szorongott a téren. Három küldött vált ki a tömegből és elindult Rehling úr szobája felé. Az igaz­gató riadtan nézett körül. Éppen telefo­nált, de a bányászküldöttéket látva, azt is abbahagyta; — Mit akarnák? — kérdezte; — Nyolc órás munkaidőt, embereink kiszabadítását, családunknak nagyobb da­rab kenyeret — mondták; Az igazagtó dühtől eltorzult arccal vá­laszolt a követelések hallatára; ' — Ügyns — majd másképp tárgya­lunk!!! — Szóval fenyegetni akar minket — vágták rá a bányászok. Rendben van, ak­kor lemegyünk és elmondjuk a népnek; Ezzel otthagyták az igazgatót. Nemso­kára felzúgott a tömeg: „Akkor gyerünk be mindnyájan. Megindult a munkására­dat bátran, neki a csendőrsorfalnak. Hu­bert csendőrfőhadnagy tüzet vezényelt, az első sorok elbuktak, vörös lett a föld a bányászok vérétől Hubert gyalázatos gaz­tettétől Kenyeret kértek és golyót kaptak a bányászok; Szomorúan, de büszkén emlékezünk ezen a napon e nagy hőstettre; bányásznap nekünk, olajbányászok- nak is nagy ünnepünk, különösen a mostani az. Tudjuk, az ellenforradalmi események visszavetették munkánkat, ve­szélyeztették a bányászok győzelmes har­cát és ünnepét; Azonban tisztában kell lenni az ellenforradalmat kirobbantó és véghezvivő fasisztáknak azzal, hogy a bá­nyászság nem volt és nem is lesz az övék; Erre bizonyíték az is, hagy akár 1945-ben, akár 1956 októbere után, a bányászok vol­tak azok, akiik megadták az ország vér­keringéséhez szükséges éltető erőt: sze­net, olajat és gázt; Mi, nagyalföldi olajbányászok is része­sek vagyunk ebben, 1957 bányásznapját nagyszerű eredményekkel ünnepeljük. Az elmúlt félévben nftpi 30 tonnás összhozam- mal négy olajkutat bocsátottunk a nép­gazdaság rendelkezésére. Ezenkívül' két gázkutat — napi félmillió köbméteres, 9000 kaióriás, jőminőségű szénhidrogént adtunk; Igein bíztató eredményeink vannak még Nagykőrös, Já§zkaraáe»ő és Kurta, környéki D' fúrásainknál; Munkánk termelékenysége elérte az elmúlt év októberének színvona­lát. Az egy főre eső termelési érték 11,3 százalékkal emelkedett; A jó munkához, ahhoz, hogy ma ered­ményekről beszélhetünk, hozzá járultak bri­gádjaink, bányászdolgozóink, a bányásznap tiszteletére indult nemes verseny. Közülük első helyen kell megemlíteni a Kaba 3 sz. fúrás RG—3-as berendezésének dolgozóit, akik tervüket 113 százalékra teljesítették; hasznos időben 90, rotációs időben 41 szá­zalékot értek el; A második helyezett Törtei 9. sz. fú­rása, az Rd—6-os berendezés dolgozói. Az egyéb tényezők mellett 118.5 százalékos értéktervteljesítést értek el;- A Lyukbefejező berendezés dolgozói közül kiválóak a Törtei 5, Lyb. IV-es be­rendezés munkásai; A párt és a kormány nagyrabecsüli az olajbányászok munkáját. Olajat, gázt, adó kútainkért, eredményeinkért 98.200 fórint jutalmait adott a bányásznap tiszteletére. A bányásznap! versenyben jó eredményt elért brigádok és dolgozóik között 19.000 forintot oszthatunk szét. Ezenkívül azok, akik személyes jó munkájukkal elősegítet­ték az üzemet nagyszerű eredménye eléré­séhez, 34.400 forint jutalmat kapnak; e nemcsak kutatási, hanem beruhá­zási feladataink is vannak. Nem kisebb, mint az, hogy Szolnokon kialakít­suk az alföldi kőolaj bányászat végleges bá­zisát, mely hivatott lesz a Nagy alföld egész területén a kutatást és termelést irá­nyítani.­E téren is Jelentős munkát végeztünk. Ipari, munkavédelmi és kommunális be­rendezéseink értéke 1957 végéig megha­ladja a 6 millió forintot; Ebből csupán Szolnokra 5 millió jut. Hároméves fejlesz­tési programunk szerint 15 és félmillió forint költséggel lakóházakat, korszerű iro­daépületet, munkásfürdőt, laboratóriumot, konyhát és színpados kultúrtermet épí­tünk; Vállalatunk, munkásságunk, dolgo­zóink be akarnák kapcsolódni Szolnok vá­ros életébe, hozzájárulunk fejlődéséhez, gyarapításához, ■— Kutatásunk, munkánk, mely Szolnokról fogja kapni az irányítást és ide futnak össze a vezetés szálai, az egész Duna—Tisza-közére és a Nagy-Al­föld egészére kiterjed. Ehhez mérten azt kérjük és várjuk a helyi szervektől és vezetőktől, hogy fogadjanak bennünket szí­vesen és támogassanak munkánkban, mint a város új, növekvő iparvállalatát. Csakis így tudjuk feladatainkat jól ellátni és az eddigieknél is jobb eredményeket elérni; A bányásznap arra kötelez bennünket, hogy munkánkat a jövőben is a párt irá­nyításával és a szakszervezet támogatásá­val maradéktalanul elvégezzük a népgaz­daság által ránk rótt feladatokat; A VII; magyar bányásznapon. köszö­netét mondunk fúrásüzemi-, fizikai-, mű­szaki- és adminisztratív dolgozóinknak, akik jó munkájukkal elősegítették felada­taink maradéktalan elvégzését; lajbányász Elvtársak! Kívánunk a VII; bányásznapon erőt, egészséget, jókedvet és Jó Szerencsét! == Halló! Tít a Tiszavidék szerkesztősége. — Tessék, itt az Újvárosi Iskola igazgatója, Tóth Jó- zsefné; e- Gondolom, hogy ezekben a napokban minden perce drága Tóthné elvtársnőnek. Mégis arra kérem, szánjon néhány percet a gyerekek tá­jékoztatására. Hogyan fogad­ják őket hétfőn, az új tanév első napján? — Nagyon szívesen, mert van miről beszámolni. Első­sorban is: Kidíszítjük, szépít Jc.. a tantermeket, folyosó­kat. Rendbe szedtük az ud­vart. A legnagyobb nfeglepe lésnek a tornaterem központi fűtéssel való felszerelését szántuk. Tavaly épült a te­rem, s akkor csak kályhák­kal tudtunk benne fűteni. A nyáron beszerelték a radiáto­rokat, sőt boyler is lesz, fog­lalkozás után zuhanyozhatnak a gyerekek. — Ez valóban szép megle­petés. Ez aztán nemcsak ügyes tomászásra, hanem szorgalmas tanulásra is köte­lezi a gyerekeket, És vajon mi újság a Rákó­czi útiaknál? Erre Mezei Ist­ván Igazgató válaszol: — Hadd mondjam el elő­ször, hogyan töltötték a szü­netet a gyerekeink. Üdülni voltak Csillebércen és a Ba­konyban. Biztos vagyok ab­ban, hogy először ezt fogják megbeszélni. Igaz, mindegyik nem mehetett el, de akik itt­hon maradtak, azoknak Is ke­rül újságolni valójuk, mert nagy többségük itthon úszó- tanfolyamon vett részt. — S az iskola számukra valami tést? tartogat-e meglepe­— Igen. Ragyogó tanter­mekkel várjuk őket. A szülői munkaközösség pedig szép függönyöket vásárolt az abla­kokra, ami, reméljük, nem­csak tetszeni fog a gyerekek­nek ,hanem óvatosságukat is megnyeri majd. Az elsőosztá­lyosokat virágokkal, a kedves szóval fogadjuk. S ha már eb­ből a beszélgetésből cikk lesz, írja meg azt is, hogy a mi gyermekkorunkban sohasem volt ilyen szép az iskola, s nem volt ilyen ünnep a tan- évnyitás; Ez bizony nagyon igaz.­— S mit tud mondani Tóth Tibor elvtárs, a Kassai úti iskola igazgatója? — Mi sem maradunk el a rend és tisztaság megterem­tésében. Ujrafestettük az is­kolát, rendbe szedtük a virá­gos kertet, az udvart. Hétfőn öt órakor tartjuk az ünnepsé­get. Gondoskodtunk arról is, hogy az úttörők az eddiginél eredményesebben tudjanak foglalkozni. — Hogyan? — Vásároltunk a részükre két nagy sátrat. A középiskolák közül is m.(’rá­kérdezzünk meg egyet. Miről tájékoztat a Gépipari Techni- kum igazgatója? — Mi is hétfőn kezdjük az évet osztályonként az osztály- főnökök tartják a tájékozta­tót; Kedden reggel meghall­gatjuk Kállay Gyula művelő­désügyi miniszter rádióbeszé­dét, s úgy fogunk egy újabb évi kemény munkához.­— Sikerült-e rendbe szedni azt a hatalmas épületet s szünidőben? — Sikerült annyira, hogy ami munka még hátra van, az a tanítást nem akadályozza: Néhány iskola, néhány kér­dés. A válaszok azt bizonyít­ják, hogy a nevelőtestület, s a Szolnok városi tanács gon­dosan készítette elő az új is­kolai évet. További gondos, jó munkájukhoz is sok sikert kívánunk. B. E. Gazdag bányásznapi műsor Rendkívül változatosnak, érdekesnek Ígérkezik a mai bányásznap műsora; A ren­dezvények döntő része a MÁV Járműjavító kulturhá- zának parkjában, illetve sza­badtéri színpadán lesz meg­tartva.. A műsor délelőtt 10 órakor ünnepi beszéddel és a jutal­mak kiosztásával kezdődik. Déli 12 órakor Gudi Mihály és népi zenekara lép emel­vényre. Érdekes műsort ad­nak, címe: „Jó munkáért ló muzsikát, fél munkáért fél muzsikát’’, Közben ünnepi ebéd. A délután kiemelkedő ese­ménye: a MÁV sporttelepen megrendezendő röplabda be­mutató és labdarúgó mérkő­zés. Az Abonyi Bányász ifi birkózó csapata a Milleneum szőnyegén mutatja be erejét. Akik nem kedvelik a sportot, délután 3-tól 6 óráig a Jármű­javító szimfonikus zenekará­nak előadását hallhatják. Este 6 órakor kabaré est kezdődik a szabadtéri színpa­don, vagy rossz idő esetén a moziteremben. Műsorlapján villámtréfák, jelenetek, ének­számok és magánszámok sze­repelnek; Közreműködnek: Baksay Árpád, — Romváxy Gertrud, a Fővárosi Operett- színház tagjai, Misoga László, Barna Anci, Peti Sándor, For­gács László, Benedek Tibor, a budapesti Vidám Színpad művészei, — konferál: Rácz György, a Kamara Varieté művésze. A zongoránál: Dan- kó Aladár zongoraművész: Este 9 órakor tánczene kez­dődik s remélhetőleg tánc is. Éjfélig táncolhatnak a bá­nyászok, hozzátartozóik és az érdeklődök a Járműjavító muzsikusainak talpalávalójá- ra. Reméljük, jókedvben, vi­dámságban, nívós szórakozás­ban nem lesz hiány a Vll-ik, de Szolnokon az első megren­dezésében is impozáns bá­nyásznapon. o MEZŐSI JÓZSEF, y ~ a Kőolajipari Tröszt alföldi kőolaj- . fúrási üzemének igaagaójaj A tavalyinál nagyobb less a választék őszi és téli ruhaneműekben de hiánycikk még mindig akad Akár tetszik, akár nem. közelednék a hűvös, őszi na­pok. Az előrelátó vásárlók már melegebb ruhadarabok után órdeQdődnek. Szerencsé­re a szolnoki üzletekben ko­moly mennyiségű készlet van; A 33-as áruház dolgozóinak véleménye szerint ez év őszén bővebb az induló kész­let, mint tavaly volt. Ha figyelembe vesszük a tavaly évvégi termelési kiesést, el­ismeréssel kell beszélnünk az ipari dolgozók munkájáról. Előreláthatólag a nagyon kedvelt és keresett cikkek­ből — mint például a gyer- mékmackó ruhák, vagy női gyapjú plóverek — a tava­lyinál általában nagyobb a választék. Bőven van a falusi vásár­lók körében kapós „bés” alsőruhákbói és még sok más fontos cikkből; Van azonban több olyan árucikk, aminek hiányát nem tudják másképp elkönyvel­ni, mint úgy, hogy azt az ő bosszantásukra „dolgozta ki" az ipar és a kereskedelem. Ilyen például a horgolótű, egy év óta nem kapni. Pedig most már köze­leg az az időszak, amikor az asszonyok legtöbbet kötnek, horgainak. Panaszként emlí­tik az elárusítók azt is, hogy zefir fonalból nem tudnak annyit és olyant adni, aho­gyan a vásárlók szeretnék. Gépselyemből a színválasz­ték nagyon gyér, Az Állami Aruház méter­osztályán még sokan méretik a fehér-pettyes szoknyának valót, de a cipő, szövet, kon­fekció és divatcsztályok pult­jai előtt lényegesen nagyobb a tolongás. A cipőosztályon most különösen az iskolás gyerekék válogatnak a száras hó- és tornacipőkből, gumi­csizmákból; — Sajnos, az a szokványos válasz, hogy „ki­sebb számú gyermekcipővel nem szolgálhatunk1’, még mindig sokszor elhangzik az elárusítók szájából; Dobosné, az osztály vezetője most már nem is arra kérte az újság­írót, hogy ezt írja naeg, ha? nem arra, gondolkozzon, mi­vel lehetne helyettesíteni ezt az elavult válaszadást: A konfekció osztályon sem kisebb a forgplódás, mert ptt meg iskolakötényeket, köpe­nyeket, az elsősöknek 6zép új ruhát vásárolnak. Alak léden, vagy balionkabát után érdeklődnek, most nem kell, hogy sokáig tartogassák pén­züket, mert az is van, még­pedig a javából, S mit vehetnek á nők ma­gúknak a divatosztályon? Itt is sok a szép gyapjú- és pa- mutáru: Sőt, újdonságként nylon-pulóverek is érkeztek, A 33-asban még mindig keresik a női és gyermek nyári fehérneműt, különösen a habselyem nadrágokat: Az eladók tavasz óta csak ,,ki­fogyott kérem"-mel szolgál­hatnak, mert az a néhány darab, ami egy-egy szállítás­kor érkezik, nem számít mennyiségnek: Ez, sajnos, minden üzlet panasza.­A 3 üzletben szerzett ■ta­pasztalatokat egybevetve, ta­lán így tájékoztathatnánk Szolnok vásárlóközönségét: Á kereskedelem kisebb hibák­tól eltekintve, gondosan ké­szül az őszi idényre, s gon­doskodik arról, hogy min­denki el tudja költeni a pén­zét: - -.boriid

Next

/
Oldalképek
Tartalom