Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-19 / 195. szám

II. évfolyam, 195. szám. Ara m> 'illet 1957. augusztus 19. hétfő. VILÁG PROLETÁR]At EGYESÜLJETEKt A SZOLNOK MEGYÉI Oft* TStZO **T SAG cS A MEGYE! tANACS LAPJA Éljen alkotmányunk évfordulója f Népünk történelme tele van a szaoadság-rt, a dolgozó ember jogaiért foly­tatott hős küzdelemmel. A függetlenségért vívott sza badságharcok — a hódító tö­rökök es a Habsburg-ház el­len — azonban éppúgy soro­zatosan elbuktak — vagy ép­pen azért bukt k el — mert az uralkodó oszt lyok évszá­zadokon keresztül véres ke­gyetlenséggel toro ták meg a jobbágyok, a formai ag .sza­baddá1’ lett, de kisemm zett parasztok vagy a m mkasosz­­tály emberi jogaiért, jobb életéért folytatott küzdelmét. Az ezeréves alkotmány alapján, — amely a kizsák­mányoló osztály korlátlan hatalmát, ugyanakkor a dol­gozó ember kizsákmányolá­sát, jogtalanságát szentesí­tette — folytották vérbe Dó­zsa György, Budai Nagy An­tal paraszt-felkeléseit, az 1919-es dicsőséges Tanács­­köztársaságot, az ipari mun­kások és az aratók sztrájk­jait, a tiszántúli kubikosok kenyérért folytatott harcait. 1945 döntó fordulatot ho­zott az évszázadok óta tartó küzdelemben. A fasizmus fe­lett diadalmaskodó szovjet csapatok hazánkat is felsza­badították a fasiszta meg­szállás alól, s ezzel együtt szétzúzták a tókések és föl­desurak hatalmát. A felsza­badulás megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját, s e lehetőség birtoká­ban dolgozó népünk a de­mokratikus pártokba és szer­vezetekbe tömörülve a kom­munista párt vezetésével éve­ken keresztül óriási harcot vívott a háborúsújtotta or­szág talpraállítása, a paraszt­ság évszázados álma: a föld­reform megvalósítása, a gyá­rak és bankok birtokba véte­le érdekében. — Ezeket az óriási — népünk további fej­lődése szempontjából alap­vető — eredményeket a régi burzsoá, — földesúri rend­szer maradványai a születő rend ellen támadó fasiszták népellencs eleme]- elleni küz­delemben értük el, s e küz­delem során alakult ki az év­tizedes harcokban megedző­dött munkásosztály, s a tör­ténelem során először jog­hoz és földhöz jutott dolgozó parasztság szövetsége. 1949 augusztus 20-án szüle­­letett meg a Magyar Nép­­köztársaság Alkotmánya, ame­lyet a történelem során elő­ször a dolgozó nép alkotott önmagának, s amelyet az al­kotmány bevezető szavai rög­zítenek a legszebben: „A régi rend urai és védelmezői el­len vívott kemény küzdel­mekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szö­vetségben a dolgozó paraszt­sággal, a Szovjetunió önzet­len támogatásával újjáépí­tette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes har­cokban megedződött munkás osztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forra­dalom tapasztalataival gazda­godva, a Szovjetunióra tá­maszkodva népünk megkezd te a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a névi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzde­lem és orszánépítő munk.r már megvalósult eredményeit országunk gazdasági, és tár sadalmi szerkezetében vég hement alavvető vnl*nzások~ fejezi ki és a további fejlő dés út iát jelöli meg.” Az alkotmány 2. paragra fusának 2. pontja megható rozza társadalmunk rendjé* amikor kimondja: „A Magva» Népköztársaságban minder hatalom a dolgozó népé. — A város és falu dolgozói válasz­tott és a népnek felelős kül­döttek útján gyakorolhatják haialmukaU’1 Alkotmányunk ünnepén Irta Czines,e La-os a me°\ei pártbizottság titkára A z alkotmányra támasz kodva munúásosztá lyunk és a vele szövetséges dolgozó parasztság, az értel­miség legjobbjai a párt veze 'ésével további nagv eredmé nyékét értek el. Kitárulta az iskolák, egyetemek kapu a munkások, dolgozó paras? tok gyermekei előtt. Cokoza ♦osan gyűrtük le az elmara dottságot. s a kultúra a leg kisebb faluba is behatol népkönyvtárak nyílnak, vil lányt kapnak a falvak; a színház és a mozi hozzáfér hetővé válik mindenki szá mára. Az alkotmány megal­kotása után egy évvel létre­jöttek a tanácsok; egyrész mint a legszélesebb demokra ‘ikus tömegszervezetek, más­részt mint az államhatalorr helyi szerved. Néhány év alatt munkások, parasztok tízezre* foglalták el h “Ivüket a po­litikai-, társadalmi- és gaz­dasági élet. a fegyveres szer­vek különböző parancsnok* oosztjain. Dolgozó népünk döntő több­sége bizalommal viseltetette, párt és a kormány iránt, s erre támaszkodva óriási gaz dasági eredményeket értünk el. Megterem tettük a modem nehézipart! amely alapja a mezőgazdasági termelés fel "endítésének, szocialista át­építésének, nemzeti függet­­enségünk megvédésének, né nőnk jólétének. Hősi erófe szítések során egymás Utár születtek új nagyüzemek a kooár pusztaságokon; rövid ;dőn helül úi gvárak és lakó •el epek épültek az ipari! a “ '■lm arad t városokban. Pé1 dául Jászberényben rövr’ “gy-két év alatt két modem naevüzem épült; Szolnoko*­­'elépíilt a Tiszám enti Vegyi­művek, a Cellulóze-gyár éc ‘öKh más üzem; Gyors ütemben fejlődő ne­héziparunk hatalmas segítsé­get nyújtott a mezőgazdaság­nak; több tízezer traktor, munkagép, nagymennyiségű műtrágya, — mind-mind a mezőgazdaság felemelkedését szolgálta. A parasztság legön­­tudatosabb része megértette megyénkben — különösen áll ez a Tiszántúlra —, hogy a mezőgazdaság tartós, töretlen felemelkedése csak a közös, a szocialista nagyüzemi tár­sulás alapján lehetséges. — 1950-től kezdve százával ala­kulnak termelőszövetkezetek, amelyekben a parasztok, az állam nagyarányú segítségé­vel urai — és nem szolgái — lettek a földnek: a gépek se­gítségével meghódítják az azelőtt szinte terméketlen -zíket; több tízezer holdon 'olvtatnak öntözéses gazdál­kodást — se küzdelemben ■’lakul, formálódik a termelő­­-TÖvefkezeti oarasz+ság. mint a falu legön tudatosabb ré­­*-°ge. ÍT hősi küzdelmekkel és ragyogó eredményekkel ‘eJített esztendők során kö­vettünk el hibákat is. A gaz­dasági tervezésben többször ügyeimen kívül hagytuk nép­gazdaságunk teliesítő képes ♦égét. túlfeszítettük a terve­zet és ez kedvezőtlenül ha­lott népünk életszínvonalá­nak fejődésére. A mezőgaz 1nság fejlesztése során töb>­­’°1ven megsértették az ön '-értesség elvét arrelv nem­-<ak a terme1ős*zönmtkezei-í mozgalom feie’s-n+ésére. de a munkásosztály és a dolgozó -vn-raszts^e szövetségévé ]s ’-áros hatással volt. Józan. 'o'ans nénfink önérrpfét sér­­♦ ették a törvénvesség betar­tása terén mutatkozó visszás­■ágok; Mindezeket azoßban idő­bein felfedtük és 1956 őszén •comoly erőfeszítések történ­tek a hibák kijavítása, a to­vábbi eredmények elérése ■rdekében. Ekkor — 1956 október 23-án — súlyos támadás érte a nép­hatalmat. Külső imperialista »rők. a hazai reakcióval szö­vetkezve ellenforradalmi tá­madást kíséreltek meg, amely átmeneti sikereiket aratott, miután már októbert meg­előzően a belső árulás készí­­*ette elő ideológiailag-politi­­kailag a fegyveres támadás* \ Nagy Imre—Losonczi-cso­­">ort és a köréje tömörül* árulók a „hibák elleni harc" -ímén társadalmunk alapvető -endiét, államhatalmunk leg­fontosabb pilléreit; a ptárt és a munkásosztály vezető sz.e­­"“oét támadták. Az ellenforradalmat szer­vező imperialisták és a hazai reakció. bár számított Nagy Imrééik áruló tevékenységé nek hatására, továbbá arra hogy a dolgozók egy részénél ’avart bizonytalanságot okoz­tak az elkövetett hibák — mégsem mert nyílt ellenfor­radalmi ielszavakkal fellépni — legalább is az első nanok­­ban — hanem o*van iel sza­vakat hangoztatott, mint a ..nemzeHkommnn*znfUS”,vgsy a „semlegesség’1 kinyilatkoz­tatása. de egyben nyugati 'egftségkénés. stb. Minderre azért volt szükség. mert az °llenforradalom előkészítői iól b viták, hogy népünk több­sége összeforrt a szocializmus eszméivel. Hibáival együtt büszkén va'hia masáénak a "övid idő alatt óriási eredmé­nyeket megteremtő népi de­mokráciát; és tudta, hogy a rvflt. a régi rendszer vissza­állítását célzó ielsz.avak azon­nal a széles tömegek ellen­állását. az ellenforradalom el­leni aktív fellépését Vál­taná ki. D "'szkék vagyunk arra U hogy a muokások. dol­gozó parasztok nagy többsé gét még ezek a hamis jelsza­vak sem tudták megtéveszte­ni, még akkor sem, ha ezeket egy magát kommunistának valló, de valójában az ellen­-éggel cimboráié áruló mi niszterelnök, Nagy Imre szá­dból hallották. A munkás vsztály döntő többsége nem vett részt az ellenforradalmi1 ’se’ekményekben, a paraszt­ság is folytatta időszerv munkáját, aminek következ­ében ez évben is biztosítvr van népünk kenyere. A me­­—e szövetkezemnek többsé ge kiállta a próbát. Az ellenforradalom derék­hadát a régi .rendszer hívei földbirtokosok, volt tőkések katonatisztek, csendőrök, to­vábbá a börtönökből kiszaba iult több ezer közönséges bű *öző alkotta, s átmenetileg a maga érdekeinek megfelelően fel tudta használni a megté­­"esztett dolgozók, főleg a fia ‘a’ok egy részét is. 1/ üIonosén kijózanító volt volt még a megtéved1 iolgozókra Is, hogy az ellen­­'orradalmárok a legféktele­­rebb dühvei támadtak nem csak kommunistákra, de olyan becsületes hazafiakra, akik­nek talán más „bűnük” nem ”olt. mint hogy resztvettek '945-ben a földreform vég­rehajtásában. Szolnok megyé­ben az ellenforradalom nem "ontakozott ki olyan vére“ terrorral, mint Budapesten Ennek oka többek között a oarasztság józansága, továbbá ■■z. hogy a megalakult úgvne vezett ,,forradalmi tanácsok” bgmar kimutatták foguk fe­hérét, miután mindenütt a le­­'dtézlett főszolgabírók, nyila­­■ok, csendőrök kerültek az 51ére. De különösen kijózaní­tó voü Mindszenty beszéde aki bár még nem teíjeser nyíltam, — de a dolgozó pa­­”as?tság számára mégis ért hetően — megmondta, hog>­­o’yam rendszert akar, amely - "a,gvbirtokra énül, a ré"! "öMbirtokos, gyáros, kizsák­­mórivóiö osztályok uralmá* "dztcsítja. Az ellenforradalmat élőké sz.ítők igaz szándékát és cél­ját az országban hemzsegő nyugati újságírók leplezetle­nül megírták, és már október 31-én afölött ujjongtak — amint a bécsi Der Abend cí­mű lap megírta: „Mire le­megy a nap, könnyen lehet, hogy a Magyar Népköztársa­ság nem létezik már”. Az ellenforradalom előké­szítői elszámították magukat, a nyugati tudósítók pedig rossz jósnak bizonyultak. A Magyar Népköztársaság nem semmisült meg, miután no­vember 4-én megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány és harcba hívta a néphatalomhoz leghűbb dol­gozó tömegeket, és segítségei' hívta a Szovjetunió csapatait \ forradalmi munkás-paras.?' kormány, az újjászervezet1 Magyar Szocialista Munkás oárt vezetésével megvédtük a nép hatalmát, a 12 év ered vényeit. Rendkívüli, nehé­­'dőben, bonyolult politika* körülmények között óriási eredményeket értünk el. A ''ormány létrehozta a dolgo­zó nép ügyéhez hű munká­sokból, parasztokból, kato nákból a karhatalmat, újjá szervezte a hadsereget és a rendőrséget, s az ellenfoiTa­­da'om fegyveres leverése után teljesen helyreállította a rendet és a közbiztonságot. A Szovjetunió, Kína és a nép1 demokráciák segítségéve1 megállította az inflációt és megterem tete a békés építő­munka feltételeit, sőt az el­­’enforradalom 22 milliárdos "ára mellett 5 5 milliárd fo­rintos bérrendezést hajtőt1 "égre hatalmas erőfeszítések 'örténtek az életszínvona' v^ése, a lakásépítés terén A z ellenforradalom tárna dásából több tanulságot kell levonnia a pártnak, a kormánynak, a Népfrontnak. Az alkotmány megszületésé­nek 8. évfordulóján minden ember vessen számot, hogyan állta meg helyét és mit tesz. hogy népünk mihamarább ki­heverje a veszteségeket és gyors ^virágzásnak induljon gazadsági életünk, megszilár­duljon dolgozó népünk politi­kai egysége. A legfontosabb tanulság, hogy az ellenséggel, az ellen­forradalmárokkal szemben nem szabad elnéző, szemet­­hunyó politikát folytatni. Azoknak, akik azt mondják: ha az éli e níörrad aim á rok a1 felelősségre vonjuk, éleződik az osztályharc — azt vála­szoljuk: ki kezdte, ki támadt» meg a munkás-paraszt hatal­mat?! Büntetlenül hagyni a bűnösöket, a nép hatalma el­len támadókat — ez bűn a nép ellen. Az osztályharc éle­ződéséért ne mínVot. hanem r hazai és a külföldi ellenforra­­"simárokat tegvék felelőssé M ásik nagy tanulság: to­vább kell erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, a két alapvető osztály összefo­gását, a népfront-mozgalom keretében be kell kapcsoln* az aktív politikai munkába a pártonkívüli munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek százezreit A népfront-politi­ka kialakítása ma különösen aktuális, amikor jóval kisebh a párt taglétszáma — és ez a helyes, egészséges — egyelő re kisi-bbek az ifjúsági szer­vezetek, a n ószövetség TTavanakkor ml nem mordba : ’link 'e arról, hogy » many-­­j Mrsadalöm s-éVs rétegének ni. a lakoncág kb. 4s s^éza’é "át kitevő parasztoknak ne '«gven egy szervem+t áll and ’ ’■'oUtikaj szervezetük. A ki“ marosok, értelmiségiek ne foglalkozzanak szervezetten ré á’landóan a (helyes) politika val. A népfront-mozgalom ki-- i 1% % av — MEGNYÍLT a kiállítás Sr>k meaőgáí^sági |jsg ép is bemutatásra kerül. H é get biztosított augusztus 20., az alkotmány ünnepe. Szerte az orszagoan száz és száz gyűlést szervezett a népfront es ezeken a párt és allami vezetők százezrek, parttagok es pártonkívüliek e^őtt ma­gyarázzák a párt politikáját, a kormány célkitűzéseit. A népfront elsőrendű kötelessé­ge: bekapcsolni a legszélesebb tömegeket az aktív politikai életbe azáltal, hogy rendszere­­sen megvitatja a párt és a kormány célkitűzéseit. Meg­hallgatja és összegyűjti a tö­megek azzal kapcsolatos véle­ményét, s ezáltal a dolgozók legszélesebb nemzeti összefo­gása tud kialakulni, a szocia­lista építés érdekében. Az elmúlt évek hibáiból ta­nulva, olyan gazdaságpoliti­kát kell kialakítani, amely biztosit ja országunk ipari fejlődését, a mezőgazdaság ’.ovábbi fejlesztését, ugyanak­­koi a dolgozó tömegek számá­ra kézzelfoghatóvá teszi, hogy a szocializmus a dolgozó tö­megek számára egyre fokozó­dó jólétet jelent. P azdasági életünkben van­­nak még nehézségek! Ezeket azonban a Magyar Szocialista Munkáspárt or­szágos értekezletén, továbbá Kádár János elvtárs, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének par’amentj beszédében megjelölt úton dolgozó, népünk le fogja küz­deni. A legfontosabb, hogy megértsük: több terméket, magasabb életszínvonalat csak akkor tudunk biztosíta­ni, ha többet termelünk és olcsóbban, ugyanakkor nem­csak gazdasági szerveink, de minden állampolgár éberen őrködik azon, hogy az állami és a közös vagyont senki büntetlenül ne lophassa, pa­zarolhassa. , További fejlődésünk, kitű­zött politikai és gazdasági céljaink elérésének egyik fontos feltéted® a kölcsönös bizalom további erősítése. A forradalmi munkás-paraszt kormány parasztság iránti bizalmát igazolja, hogy a be­gyűjtési rendszer helyett a szabadfelvásárlás, a szerző­déses termelés rendszerét fogja fenntartani, ugyanak­kor dolgozó parasztságunk éppen e bizalomra válaszol­va, megfelelő ütemben viszi felesleges gabonáját az álla­mi és szövetkezeti felvásárló­helyekre, biztosítva ezzel a munkásosztály, a városi la­kosság zavartalan ellátását; A bizalom jele az a hatalmas érdeklődés, amely az augusz­­tus_ 20-i kisújszállási nagy­gyűlés iránt megnyilvánul, ahol Kádár János elvtárs, a Magyar ^Szocialista Munkás­párt első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, és Dobi Istmn elv­társ, az Elnöki Tanács elnöke fog találkozni sok tízezer dolgozó paraszttal, jyj i Szolnok megyeiek kü­lön büszkék vagyunk arra, hegy ez a találkozó me­gyénkben, a mezőgazdaság szocialista á1szrvezősib“n legelőbbre tartó Nagykunság szívében fog létrei^uoi. A kisújszállási nagygyű’és po­litikai jelentősege nemcsak a megye, de bizonyos fokig az ország határain is túlnő. — Bennünk és barátainkban megfogja erősíteni a hitet, hogv jó úton iárunk Ellensé­geink p°dig, ha fogcsikorgat­va is, de tudomásul kell ve­~vA!r .<-v a mrtgytlr dntgoZÓ "ép hű maradt „ *zo-ializmus ájéhez, Mzik a forra­dalmi munkái -V717T<izt kor­­mányban, a —árt és a kor­mány vezetőiben. Az augusztus 20-i kisúj­szállási nagygyűlés újabb friss lendületet fog adni po­litikai és gazdasági építő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom