Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-17 / 193. szám

Kisújszállás két ünnepe Spanyol film: Egy kerékpáros balála A spanyol filmdráma, amely az 1955. évi Cannes-i film­­fesztiválon a „Nemzetközi kritika” díját nyerte el, egy előkelő madridi asszony és szerelmese, az egyetem pro­fesszorának lelki vívódását, majd tragédiáját tárja a néző elé. Játssza a szolnoki ..Tiiza” mozi augusztus 22—28-ig. 3680 vagon gabonát adtak el az államnak Szolnok megyében Egymillió forint felárat kapnak a termelőszövetkezetek Szolnok meeve cabana termelő tsz-ei, egyénileg dol­gozó parasztjai becsülettel teljesítik az állammal szemben vállalt kötelezettségüket. Augusztus 10-ig 3680 vagon ga­bonát szállítottak be a Terményforgalmi Vállalat felvá­sárló telepeire és ezzel tervüket 70 százalékra teljesítették. Felesleges gabonájukból legtöbbet a termelőszövetkezetek adnak el az államnak. Szerződést 459 vagon gabona átadá­sára kötöttek, de már eddig 765 vagonnal vittek a tele­pekre közvetlenül a cséplőgéptől. A termelőszövetkezetek eddigi gabona ‘eladási szándékukat figyelembevéve, a vé­teli áron felül csaknem egymillió forint felárat is kapnak mázsánként 20 forintjával. A jászkiséri Táncsics Termelő­szövetkezet, mely a leszerződött 15 vagon búzából 8 vagon­nal már beszállított, 16 000 forint vételárat kapott. A kar­cagi Béke Tsz 20 mázsa leszállított tiszta búza után 40 OOf forint felárat vett fel. A karcagi Lenin Tsz, mely a leg­több búza és zab átadásához szerződött, 90 000 forint fel­árat kap az átvételi áron felül. .......... Hogyan neveljünk új méhész szakembereket? | HÍRES VAROS j lett Kisúj­szállás ezekben a napokban. A sajtó, a rádió, a varosba ér­kező látogatók ezrei elviszik hírét nemcsak a legtávolabbi megyékbe, de az ország hatá­rain túlra is. Gyakran láto­gatják a párt és a kormány vezetői is, hogy tanácsaikkal segítsék. — megjelenésükkel még ünnepélyesebbé és em­lékezetesebbé tegyék a Kisúj­szálláson megrendezett „nagy­kun napokat.*’ A város egyébként csendes utcáit százak és ezrek töltik meg, hogy megtekinthessék a nagy mezőgazdaság és ipar legjobb eredményeit bemuta­tó kiállításokat, meghallgas­sák az ország legjobb mező­­gazdasági szakembereinek előadásait s végig élvezzék a ..nagykun napok'* nagysza­bású kulturális rendezvé­nyeit. Miközben az emberek fi­gyelmét leköti a gazdag, élet­től duzzadó jelen, aligha jut eszébe valakinek is, hogy vá­rosunknak van egy másik, bensőségesebb ünnepe is, melyről fiai éppúgy elfeled­keznek, mint ahogy elszoktak felejteni az édesanya szüle­tésnapját. Vajon ki gondol ma arra, hogy a török dúlá­­sok, tatár és rác pusztítások nyomán teljesen elnéptelene­dett kisújszállási határban 24Ö esztendővel ezelőtt vetet­ték meg a hosszú bujdosás­­ból hazatérő ősök, a mai Kis­újszállás alapjait? Tudom sokakat meglep a városnak ez a „megfiatalítá­sa”, mert a köztudatban úgy szerepel városunk, mint az ősi kun szállások egyike, a régi írások azonban arról be­szélnek, hogy a 17—18. szá­zad fordulóján negyed szá­zadnál hosszabb ideig volt náddal, sással felvert puszta­ság a kisújszállási határ, hol napi járóföldre nem lehetett embert találni s a felkelő nap, csak fehérlő csontokat, szederindával borított üszkös romokat látott. 1699-ben. Pentz Jakab kamarai prefec­­tus, a régi Kisújszállás leg­nagyobb építményének, a templomnak, még az alapjait sem találta meg. A romokbol született újjá. cs nem is elő­ször, a mi városunk 1717-ben s az új település még jogi helyzetét tekintve is merőben más volt, mint a régi. Az ősi, kiváltságos kun föld. a Ne­met Lovagrend zálogbirtoka volt akkoriban és az elmene­kült szabad kun apák gyer­mekei, mint a német lovag­rend jobbezámyai tértek vissza apáik földjére; Amikor a mai Kisújszállás alapjait lerakó ősökre emlé­kezünk, legyen szabad itt dióhéjban elmondani váro­sunk történetét, mert her­vadhatatlan érdemeiket csak így érthetjük meg igazán. | KÖZISMERT TENYÍ | hogy a honfoglalás utáni első szá­zadokban lakatlan Nagykun­ság rendszeres megszállása csak 1243-al, a kunok végle­ges megtelepedésével kezdő­dik. Ekkor alapítója Kol­bász, kun főember a mai Kunhegyes határában Kol­bászt, a legrégibb kun „fő­városit*’; — Kolbászszék ki­alakulásakor több kun szál­lás is van a város mai hatá­réban. Ezek közül Péterszál­­lás neve fordul elő leggyak­rabban. Használják még a 18. században is magyarázat­képpen: Kisújszállás seu Pé­­terszállás. A Kisuiszállás. il­letve Ujszállás név okleve­leinkben, csak 1395-ben for­dul elő először, Csorbajános­­szállással együtt. Az oklevél szerint, ekkor bizonyos Jakab nevű kun főember szállásbir­toka. A Kisújszállás elneve­zés 1740-ben fordul elő elő­ször. Ekkor Lőrlnczi Lőrincz kap itt Mátyás királytól rész­birtokot. A Lőrincziek után családi kapcsolat révén a Marjalakiakra száll ez a birtok, akiket Rudolf király még 1581-ben is megerősít a birtoklásban. A sok kunszál­lás közül városunk vajszí­nű leg Péterszállás utóda. Ezt bizonyítja egy 1521-ben le­folyt határoer, amely Bial Kenderesi Kenderesi Mihály birtoka, Kenderes helység, valamint a szomszédos kun­szállások között folyt. A Bá­thory István nádor és Ver­­boml István szeniélynök ál­tal kiállított határjárási ok­mányban Kenderessel hatá­ros kun helységek „Kákát et Kolbász ac Turgonypéter­­s/áUása”. Azt viszont egy jó­val későbbi. 1733-ban kiállí­tott,, Kenderes és a kunok közötti határkiigazításról szóló okmány igazolja, hogy a mai város Turgonyp éter­­szállás helyén emelkedik. E szerint az okmány szerint ugyanis Kenderessel szom­szédos kun helységek Kisúj­szállási sívé Péterszállása et Kolbász. Azaz Kisújszállás azonos Péterszállással. I a VAROS | 16—17. századi története csiupa vér, csupa szenvedés. Alig múlik el a Dózs a-féle parasztfelkelés, amely után a többi kunok­kal együtt a kisújszállásiakat is megfosztották ősi kivált­ságaiktól s elrendelték, hogy „az ország egyéb jobbágyai és parasztjai módjára kötele­sek és tartoznak a bért fizet­ni. ajándékokat és kilencedet adni, valamint szolgáltatáso­kat teljesíteni’*, amikor elér­kezik a tőrök világ, a legret­­tenesebb pusztulás időszaka Az 1566-os katasztrófa után amikor a Szigetvár alól el­induló tatár segédcsapatok végig pusztítják az egész kunságot, Kisújszálláson csak 7 egész telkes jobbágy ma­radt, 5 zsellér és egy üres ház. A régi feljegyzések sze­rint a törökök tavaszonként ellepték a határt, elhajtották a jószágot, s elraboltak min­dent, ami ehető. Csák az ma­radt meg, amit vermekben, templomban el tudtak rej­teni. A török pedig pontosan tudja, hogy hol, mit lehet ta­lálni, mennyit lehet köve­telni. Az 1571-es török def­terben a következőket talál­juk községünkről: (H)U.jszál­­lás tartozik a nevezetthez: Kun Imre, Hajnal János. Pető Kelemen, Pető Jakab. Kovács Gergel. Kovács Or­bán, Farkas Jakab, Farkas Sebestyén, Piszka Gásoár. Kis Fábián, Kese Pál, Kun Tamás, Hajnal Ágoston. 13 ház, egy templom. A szom­szédos puszták népes helyek voltak még akkoriban. Csor­bán 36, Marja-lakán 56, Kis­­turgonyon 20 házat tart nyil­ván a török. Mindegyükben van templom is. A 16. szá­zadvég községünkre vonat­kozó utolsó békés adatát az 1581-es összeírás őrzi. E sze­rint 5 jobbágv 3.51 forintot, 4,5 negyed akó búzát, ugyan­annyi árpát, 2 pint vajat, 2 «ajtót ad az egri várnak. 10 év múlva aztán elkezdődik.a 15 éves háború. Császári zsol­dosok. tatár hordák dáliák a Kunság földjét, A Sárrét mo­csaraiba, vagy távoli erdők mélyére menekül, aíki él. Ta­lán az 1594 nyarán bekövet­kezett tatár katasztrófa so­dorta el a mi községünket is. Az élet pusztulásának és új­ra kezdésének emlékét őrzi városunk nevében, az ismé­telt megölésekre vonatkozó „új“ szó. — Az újratelepí­tést 1609-ben lllésházy István nádor kezdeményezi, de csak az új nádor, Thurzó György által kinevezett Keczer And­rás jászkun főkapitány hívta vissza Bajonból a Sárrétre menekült kunokat 1618-ban. Az ő kinevezési okmányából tudjuk, hogy Kisújszál­lás, Karcaggal, Marjalakával együtt még puszta. Félévszá­zad viszonylag békés fejlő­dése után kezdődik az újabb katasztrófák sorozata. A tö­rökellenes felszabadító hábo­rúk során merül el Kisújszál­lás is a többi kun szállások­kal együtt. A teijes pusztulás illusztrálására álljon itt még néhány halálszagú adat Az egyik Pentz Jakab összeírá­sából származik 1699-ből. — Ránk von atkozó része így kez­dődik: Kisújszállás puszta. Határos keletről Marialaká­val, délről Kábával, nyugat­ról Turgonnyal. Az említett községek közül egyben sem lakik seníki. Tehát puszta határos pusztával! „Náddal sóssal, gyékénnyel felvert rétség volt ez az egész táj.” S. mikor Rákóczi fejedelem a maradék kunokat raíkama­­zi birtokára telepíti, vázképp megszűnik itt minden élet s az üres, néma földre ráteleD- szik az új birtokos — a Né­met Lovagrend. | n vidék | új hl telepítése a Lovagrend elsőrendű érdeke. Ezért igéi- az új telepeseknek két évi adómentességet s ezért hozza vissza a terhek elől elszökő jobbágyait, ha kell, bírói úton is. Ennek az akciónak az eredménye Kis­újszállás — utolsó — meg­ölése is. 1717 augusztus 17-ón jelenti Orczy István főkapi­tány a Lovagrend nagymes­terének, hogy a kisújszállá­siak két övi szabadalmi leve­lét kiállították, minek követ­keztében többen is fognak odatelepedni. Bár a vissza­­szivárgás már az előző év vé­gén megkezdődött, s mégis ezt a napot kell a mai Kis­újszállás születésnapjának vennünk, mert ezzel a dá­tummal állították ki „ujjá­­születési bizonyítványát.” A régi települést pedig elnyelte a föld s talán majd csak a régészek ásója nyomán is­merjük meg pontos helyét, a pusztulás részletes körülmé­nyeit; Bár nem könnyű ma visz­­szaidézni a régietűnt száza­dok eseményeit, mert figyel­münket lekötik a „nagykun napok“ nagyszerű látványos­ságai, de azért — legalább mi, kisújszállásiak — gondol­junk ezen a napon szeretet­tel azokra az őseikre, akik azelőtt 240 évvel vállalták a Lovagrend rabságát is, hogy kemény munkával vessék mag mai városunk alapjait. 'dúÖHip-e &­POLC TITPTriT) Ilf — Petrov: „Aranyborjú'1. (Európa). Kb. 400 oldal, köt­ve: 21.— forint, Illusztráció Ilf —Petrov: Aranyborjú című kötetéből. A regény főszereplője Osz­­tap Bender, a kalandor, sok­milliós vagyon nyomára jut amit egy Karejko nevű em­ber rejteget, A szélhámos­sággal szerzett milliók tulaj­donosa nem tud pénzével mit kezdeni, mert retteg a leleplezéstől. Bender zsaro­lással elvesz tőle egy mil­liót, de pénzét ő sem tudja lehasználni. Atszökik a ha­táron. azonban a burzsoá or­szágban tüstént kirabolják. A történetet az írók keretül használják fel arra, hogy a szovjet életnek az első öt­éves terv elején tapasztalha­tó hiányosságait kifiguráz­zák. & Palotai Boris: Kegyetlen ifjúság. (Magvető). Kb. 210 oldal, kötve. Illusztráció Palotái Boris Kaqyétleri Ifjúság című könyvéből. A regény most átdolgozott formában jelenik meg. Té­mája: hogyan éltek az árva­házi gyerekek a felszabadulás előtt. Színtere egy árvaház, ahol 12—16 éves lányokat nevelnek, kegyetlenül szigo­rú. szsretet-nélküli környe­zetben. # Hugo, Victor: Izlandi Han. 1—2. kötet, (Bibliotheca). — (Színes Regények.) Kb. 392 oldal, fűzve 12.— forint; EGYEDÜLÁLLÓ, fiataloä 50 év körüli nővel megismerkednék házasság céljából. — Leveleket „Szőke“ jeligére a kiadóhivatal­ba kérek. ADMINISZTRATÍV munkakör­ben 10 éves gyakorlattal elhe­lyezkednék. Értesítést a kiadó­hivatalba kérek. Ha Turkevén jár, keresse fel a földmüvesszövetkezet vendéglő­jét, cukrászdáit cs arudait, ahol ízléses ételek, kitűnő sütemé­nyek és feketekávé állandóan kapható. Árudáiban bőséges áru­választékkal várja a vásárlókat. JAWA 250-es, 1953 típusú, telje­sen újszerű, generálozott álla­potban eladó. — Megtekin hető: augusztus 17—20-ig, Szolnokon, József Attila u. 7C SÜTÖDÉMÉT berendezéssel, — vagy anélkül is, sürgősen el­adom, szabó, Szolnok, Kolozs­vári u. 42. NYOLC és fél kát. hold szántó­föld Jászberény-Négyszálláson eladó. Érdeklődni: Jászberény, Lenin u, 31., vagy Tószeg, sü­töde. A TÜRKE VEI íöldmUvesszövet­­kezet eladásra felkínál üzemek­nek, vállalatoknak, szövetkeze­teknek fehér bőrös szalonnát, fe­hér bor nélküU szalonnát es kitűnő füstölt császárhüst. Kereskedel­mi ár, 20 százalékos engedmény« nyel. Átvétel Turkevén. A TISZA Bútorgyár asztalosokat vesz fel. Munkásszálló és üzemi konyha, van. MOTORKERÉKPÁR oldalkocsi sürgősen eladó. Szolnok, Kolozs­vári u. 42, HENTES, vagy szakács, többéves gyakorlattal helyben vagy vi­dékre elhelyezkedne. Zagyvaré­­kaí. Bercsényi in 336. Bőszül Mondjuk meg őszintén, ez­­ideig mostoha gyermekként kezelték a méhészetet, s aki ennek titkait kutatta, annak az ismereteket el kellett les­nie. Az idős méhészek szinte hétpecsétes lakat alatt őriz­ték kincsüket, a méhek ke­zelésének titkát. Persze azért voltak és vannak ma is kivé­telek. KONYHABÚTORT kisiparostól, fizetési kedvezménnyel. Buda­pest, Üllői u. 5. (Calvin térnél.) ÉRTESÍTI a turkevei földműves­szövetkezet a város dolgozó pa­rasztságát, hogy 1958. gazdasági evre a cukorrépa termelési szer­ződés kötését megkezdte és kéri mindazokat az egyéni termelő­ket és I. típusú termelőszövetke­zeti tagokat, hogy szerződéskö­tés végett a földmüvesszövetke­zet Irodáját keressék fel. KIFOGÁSTALAN 125-ös OlSŐ- hátsó teleszkópos Csepel motor­­kerékpár eladó. Törökszentmik­­tós, Vöröshadsereg u. 2. EGYEVES 125-ös Danuvia motor­­kerékpár eladó. Szautner állator­vos, Ujszász; EPÜLETANYAG kereskedésemet megnyitottam. — Vagonté-elben kapható: fenyő tetögerenda, sza­rufa, deszka, új és használt mi­nőségben, valamint tégla, mész és cement. Megrendeléseket ha­táridőre szállítom. Dómján La­jos Magyarüszög, 84. (Baranya megye.) ELADÓ azonnal oeköLtöznetc ház. Szolnok. Batthyány út 8. sz. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI fürdő évi nagyjavítása befejezést nyert és üzemeltetését megkezdte. — Iszanpakolás orvosi rendeletre. ÁRUS bódé eladó. Érdeklődni- Szolnok, Álla.mi Áruházzal szemben, a bódéban. A JÁSZBERÉNYI Déryné Kul­­turotthonban 2 db nagy, színház­terem, vagy táncterem fűtésére alkalmas kályha eladó. FAIPARI gépmunkásokat azon­nal felveszünk, parkett gyártás­hoz. — Epületkarbantartó KTSZ Szolnok, Hubay u. 8. sz; kozási ág. Megás szúkmar­­kúan bánnak a szakképzéssel. Széliében, hosszában hangoz­tatják, hogy a méz export, milyen sok devizát eredmé­nyez hazánknak, de arról vi­szont már senki sem beszél, hogy az import viaszért mennyit kell áldoznunk és még így sem tudjuk kielégí­teni a szükségletet. Ez pedig ann ’■ tudható be, hogy a méhészeket kezdő korukban s~ 'ki sem világosította fel ar­ról, hogy nemcsak a méz, iia­­ne-.í a viasz is fontos. Műkö­dik ugyan Lengyelen egy­éves méhészképző szakiskola, de ez eléggé szűk körű, s ne­héz oda bejutnL A Szolnok megyei méhészek is régóta kérték már, indítsanak vala­milyen tanfolyamot részükre, lehetőleg levelező oktatás for­májában, de erre nem volt lehetőség, mert a Földműve­lésügyi Minisztérium illetékes osztálya mereven elzárkózik. Pedig a lengyeli bentlakásos iskola mellett meg lehetne szervezni az 1 éves időtarta­mú levelező oktatást •*. Me­gyénkben a földművesszövet­kezetek kezdeményezésére több helyen úttörő méhész­szakkörök létesültek. Ujszá­­szon Vágó András méhész, az ottani csoport tag. a már fel is ajánlott egy raj mehet a szakkörnek. Jánoshidán a Dimitrov Termelőszövetkezet pedig egy család mehet adott a most induló szakkörnek. Persze még eredményesebb lehetne ez a kezdeményezés, ha megfelelő szakemberek állnának rendelkezésükre. Ép jen ezért ajánlatos lenne olyan tanfolyamok szervezése is, amelyen méhész pedagó­gusokat képeznének ki. En­nek költségeit mondjuk a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Méhészeti Szö­­ve'kezeti Vállalat viselné. Tóth Sinifor FOR... POR... POR! Ütjavitás miatt zárva! — hir­deti a tábla a szolnoki Jozseí Attila út egyik részén és a jár­művek, a gépkocsik engedelme­sen fordulnak be a terelő forga­lomra kijelölt Huuyadi János ut­cába. Ez az utca azonban évek óta az egyik legelhanyagoltabb utcája a városnak. A kocsiúton hatalmas gödrök éktelenkednek, a kövezés már teljesen tönkre­ment. A kátyúkat télen sár, nyá­ron pedig vastag portömeg tölti ki. így azután nem csoda, hogy most — miután nagy forgalom bonyolódik le az utcán — való­ságos portenger úszik egész nap a környéken az itt lakó dolgozó emberek „örömére“. Sem ajtót, sem ablakot nem lehet nyitni a folyton szálló hatalmas por miatt. Nem is beszélve az utcán, udvarokon játszó gyermekek egészségéről, akiket mégsem le-Közlemény Értesítjük az utazó közönséget, hogy 1957. augusztus 15-től kez­dődően a Jelenleg érvényben lé­vő menetrendtől eltérően a Ti­­szabura—Szolnok között közle­kedő személyhajó vasárnapon­ként minden állomásról fél órá­val korábban indul lefelé. A Csongrád—Szolnok között közle­kedő személyhajó Csongrádi-ól hétfőn, kedden és csütörtökön minden állomásról 40 perccel in­dul korábban Szolnok felé, a forgalom beszüntetéséig. Tekintettel arra, hogy augusz­tus 18-a munkanap, Szolnokról a Tiszabura felé közlekedő sze­mélyhaló nem a vasárnapi me­netrend szerinti 20.10, hanem 14.00 órakor Indul. Augusztus 19-én és 20-án a hajók vasárnapi mcneüynd íjeriat köíieteíínek. bet egész nap a szobában tartani. Az öntözőautó teljesen rend­szertelenül — néha két-három nap kihagyással — öntözi meg napjában egyszer, reggel, ezt az utcát. Holott jobban kellene az öntözés, mint a príma aszfalt utakon, ahol mégis csak kisebb a por. Amíg a terelő forgalom tart, úgy kezeljék ezt az utcát is, mint a főutakat és öntözzék rendszeresen — lehetőleg napon­ta kétszer, reggel és este is, — ez az Itt lakók kívánsága. Reméljük a Köztisztasági Vál­lalat megtalálja a módot c jogos kérés teljesítésére. S idővel talán az úttest alapos megjavításárra is sor kerülhet, mert a sár és portenger nagyré­­szót ez okozza. (t. p.) tehát ezeken a napokon Szol­nokról Tiszabura felé 20.10 óra­kor indul személyhajó. Ugyan­akkor Szolnokról Csongrádra nem 13.30 h-kor, hanem a vasárnapi menetrend szerint, 7.20 li-kor In­dul, es Szolnokra való visszaér­kezés után viszi az utasokat Ti­­szaburára. A csongrád—szolnoki hajó hétfőn és kedden nem köz­lekedik. MAHART ügynökség Szolnok AJÁNDÉKOZZON virágot név­napokra a Törökszentmiklósi Községgazdálkodási Vállalat vi­rágüzletéből. Elő- és művirágok, menyasszonyi csokrok, halotti koszorúk nagy választékban. Vá­gott virágot vidékre le tzálií­­t uniti . i A méhészet szakma, foglal­' I *» I——.. (apróhirdetések'

Next

/
Oldalképek
Tartalom