Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-14 / 190. szám
TURKEVE CÍMERE A miniszter és a megye értelmiségének találkozója A nagykun napok egyik legkiemelkedőbb eseménye. Kállai Gyula elvtárs, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság tagja és a megye értelmiségének találkozója volt. Az első perc elfogódottsága, valamint Kállai elvtárs bíztató szavai után a pedagógusok, színészek, képzőművészek sok olyan problémát említettek meg, ami megoldásra tár. Az elsők között megyerik színművészetének képviselői hallatták hangjukat. Vázolták a színészek helyzetét, foglalkoztak a fiatal, főiskoláról kikerülő művészek fejlődésével is. Véleményük szerint igen jó lenne, a fiatal színeszek szempontjából is. ha a főiskola elvégzése után vidéki színházakban kezdenék el pályafutásukat. Szóbákerült az értekezés folyamán a szolnoki művésztelep helyzete. A felszólaló elvtársak megemlékeztek a művésztelep múltjáról, a jelenleg ott uralkodó á'datlan állapotról, s kérték a miniszter elvtársat, hogy adjon segítséget a telep mielőbbi rendbehozatalához. A peagógusok az iskolai oktatás problémáiról beszéliek. Megcmlíteiiék: a túlzott központi irányítás az oktatás és a nevelő munka rovására megy. Pedig egy tanár sokkal nagyobb eredményeket tudna elérni akkor, ha az egyes órákon az anyagok leadásába beleülhetné egyéniségét is. Megemlítették, hogy nagyon sok tanár és tanító elszakadt az élettől, a valóságtól és ez a tény megnehezíti a növendékekkel való foglalkozást. Ez különösen a nevelőmunkában érezteti káros hatását. Gyökeret kell ereszteni a valóságba és márig sokkal jobban tartalmasabban lehet beszélni a tanulóknak — volt az egyöntetű vélemény. Szó esett még arról, hogy a vidéken működő tanároknak és tanítóknak sokkal nagyobb teret kell engedni a szaklapokban és folyóiratokban. A beszélgetés folyamán felvetődött az úgynevezett nyugtalanság kérdése is. Többen beszéltek arról, hogy legutóbb két olyan pedagógust bocsájtottak el állásából, akik az ellenforradalmi események alatt ugyan megbotlottak, de szakmailag kiválóak és bűnük sem volt nagy, V állal elvtárs felszólalásában választ adott erre. Az értelmiség azon tagjait, akik bűncselekményeket követtek el, meg kell büntetni. Az olyanokat azonban, akik bűncselekményektől távol álHak, de tettek felelőtlen megjegyzéseket, ugyanakkor szakmailag úgy az ellenforradalom előtt, mint után megfeleltek, becsületesen dolgoztak, nem szabad őket bántani, ügyüket le kell zárni. Beszélt még Kállai elvtárs az értelmiség és a kommunisták kapcsolatáról is. Az elmúlt 12 évben ez a kapcsolat nem volt kielégítő, ami bizony éreztette hatását. Az elkövetkezendő időszakban arra kell törekedni, hogy az öszszekötő szálak megerősödjenek, széttéphetetlenné váljanak. A továbbiakban még igen sok időszerű problémát vitatlak meg a megjelent elvtársak, a baráti beszélgetés meleg hangulatban ért véget. H. Z. fTYYYYYVYYVYYYYVYYYYYYYYYYYYYYVVYYYYYYYVYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYY YYYYYYYYYVYY1 Nem szólt az „öreg“ az istennek se MEGNYÍLT a mezőgazdasági kiállítás. Érdeklődők sokasága özönlötte el a kiállítás területét, bizony a legtöbben nem tudták, hogy hol kezdjék a szemlélődést. Végül csak kialakult a sorrend, a kaputól jobbra, s úgy körbe. Már éppen mi is a kialakult rend íratlan szabálya szerint akartunk elindulni, amikor a kiállítás kapujában egy idős. így kinézetre 60 év körüli fekete pantallós, feltűrt ujjú, fehér inges bácsi állt meg. Mögötte sorakoztak vagy hárman, két tagbaszakadt fiatalember és egy termetes. de még élete virágjában lévő asszony. Biztosan a család veit. Szóval ott állt az öreg a díszes kapuban, szemével végig pásztázta a telepet. Aztán elindult, de pontosan az ellenkező irányba, mint a látogatók többsége. Elszakadtam társaimtól, mert érdekelt ez az ember. Kíváncsi voltam a véleményére, éreztem, hogy szigorú kritikus lesz. Már az ?» is ezt bizonyította, hogy nem arra tartott, amerre a többiek. A KAPUTÓL balra székel a Szolnok-Heves megyei Állatforgalini Vállalat. Itt nem akad valami sok látnivaló, tehát csak természetes, hogy az „öreg ‘ tovább léptetett. A nagykunsági méhész szakcsoport pavilonjánál már érdeklődve vonta össze szemöldökét; Tovább ballagtunk, — mert már én is közéjük sodródtam — a sertéstenyészet felé. A sertéstenyészet pavilonja apró karámokra van osztva. — Gyorsan haladtunk, mert az „öreg“’ így akarta. Futólag nézte a melegtől bágyadtan heverésző malacokat, s mindegyiknél rápillantott a kis karám felett lógó táblára is. Távolabb. a Nagykunsági Állami Gazdaság első díjat nyert „Szója“ nevű kocáját és utódait szemlélgette egy pár percig. Vártam,de nem szólt egy szót sem. Az arcát néztem, hogy leolvassam a véleményét, de a szakértő szem símogatásánál nem láttam egyebet. Ettől kezdve minden első díjas állatnál elidőzött. KÖVETKEZET a juh tenyészet. Ezzel is hasonlóképpen végeztünk, majd a baromfitenyészet népes és változatos kiállítását nézegettük. Gyönyörködtem az apró csibékben, a jól tartott, húsos szárnyasokban. Az „öreg'1? Nem szólt egy szót sem. Hegy őszinte legyek, kezdett dühíteni a dolog. Megszólítani nem akartam, féltem, hogy olyat talál mondani, ami elrontotta volna ünnepi hangulatomat. Inkább követtem a lótenyészethez. Annyira buzgón mentem utána, hogy közéje és a család közé keveredtem. A gyönyörű, szépen ápolt, formás lovak láttára felcsillant a szeme. No végre, talán majd most! Most mord valamit, ha mást nem, azt, hogy: hm. Nem a, egy szót sem szólt az istennek se. Egy szót sem akkor, amikor még az én laikus szemem is alig akart betelni a büszke mének nézésében. De nem szaporítom a szavakat. így ment ez végig, a tehenészetnél, az erdészet-vadászat, a mezőmag. Cukorgyár, Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító, Szolnoki Vízügyi Igazgatóság, a kunhegyesi, a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei. a Mezőtúri Tangazdaság és Technikum, a Kisújszállási Kísérleti Gazdaság, az állami gazdaságok pavilonjainál, amelyek mindegyike a felszabadulás óta elért hatalmas fejlődést bizonyították, az ellenforradalom óta elért újabb eredményeket Igazolták. VÉGÜL egy sörpavilormál kötöttünk ki. Az „öreg’’ kezébe markolt egy pohár sört, szemével hunyorított egyet, ránézett övéire és megszólalt: — Szép volt; És nagy kortyokkal tüntette el az aranysárga, hűs italt. Himer Zoltán Öt megye tsz-einek küldöttei vesznek részt a pénteki tsz-napon K ittújssá lláson A nagykun napok ünnepi hetének egyik nagyjelentőségű eseménye a pénteki termelőszövetkezeti nap lesz. Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese a nagyüzemi gazdálkodás előnyei címmel tart előadást a dolgozó parasztok, a tsz-ek küldötteinek. A termelőszövetkezeti napra nemcsak a Nagykunságban, hanem az ország más vidékén is lázasan készültek. A rendező bizottság öt megye, Békés, Csongrád, Pest, Hajdn és Szabolcs megyéből hívta meg elsősorban a gyengébben működő tsz-ek vezetőit, tagjait, hogy tapasztalatokat szerezzenek az országoshírű tsz-ek gazdálkodási módszereiből. A rendező bizottság foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy a ts^-napra szovjet 'kolhozparaszt küldöttséget hív meg, amelyekkel közös tapasztalatcserét rendeznek. A nap résztvevői a szakelőadás meghallgatása után a kisújszállási és a karcagi termelőszövetkezeteket is meglátogatják, hogy gazdasági eredményeikkel, termelési formáikkal megismerkedjenek. Beszélgetés a Sallai Tsz tagjaival Az Abádszalóki Földművesszövetkezet Halászcsárdájában, — a kiállításon, — megisfnerkedünk a kisújszállási Sallai Tsz vígkedvű tagjaival és csakhamar meleg barátságot kötünk. Mihamar kitudódik, hogy „írástudó" vagyok és ahogy az lenni szokott, örömmel beszélnek a maguk munkájáról, a maguk termelőszövetkezetéről. Valamennyien ott voltak Erdei elvtárs előadásán. De az elnök — Fehér Imre — büszkén említi meg, hogy ők már meg is kezdték a belterjes gazdálkodást, mégpedig öntözéses konyhakertészetükkel. Ezt azonban tovább akarják fejleszteni és egyet is értenek a ma hallottakkal. Hogy ne legyen egyoldalú a kijelentés, megkérdezzük a tagokat. Ugyanígy nyilatkozik Ulviczki István zetoros, ugyanis a Sallai Tsz-nek saját Zetorja van! De így vélekedik a párttitkár elvtárs is. A zene szól és a nóta vígan száll a nyárfák alatt és mi tervekről, termésered mények-Látogatás a Kisújszállási Szociális Otthonban MR Vasárnap délután Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, dr. Kovács Kálmán, a? igazságügyi miniszter első helyettese, dr. Lévai Károly, a Megyei Húrház vezető főorvosa és a helyi tanács vezetői látogatást tetteit a Kisújszállási Szociális Otthonban. Elbeszélgettek a gondozottakkal, akik megmutatták értékes kézimunkájukat, melyek nagy tetszést váltottak ki a vendégek körében, ről vitatkozunk. Az arcok kipirulnak és ennek a szenvedélyes vitának főirányítója a Sallai Tsz mezőgazdásza, aki megcsinálta azt a bravúros dolgot, hogy egy teljesen ledőlt árpatáblát aratógéppel vágott le, teljes sikerrel. Hívott, hogy nézzem meg. Hogy a Sallai Tsz-ben jól dolgoznak, annak mélyreható politikai okai is vannak. Megvallom nagyon sok helyen érdeklődtem már, hogy hol alakult meg a KISZ? Nem sok helyen dicsekedhetnek ezzel, de a Sallai Tsz-ben van KISZ! És amint hallom, nagyon jól dolgoznak és nekik is nagy részük van abban, hogy az aratással és a csépléssel igen jól állanak. Ahogy nézem ezeket a vígkedvű kunokat, nincs okom kételkedni szavukban. Persze, náluk is vannak hibák. Hiszen az ellenforradalom őket is megtépázta. Igen érzékeny anyagi veszteségeik voltak. De nem hagyták magukat és ma ismét erősek, magabiztosan hirdetik a szocialista mezőgazdaság elsőbbrendűségét és erejét. Elköszönünk a vígkedvű tsz-tagoktól és azzal az érzéssel válunk el, hogy jó kezekben van annak az 1 300 holdnyi földnek a sorsa, amin Fehér Imre, Ulviczki István és velük együtt 89 tsz-tag dolgozik becsülettel a haza kenyeréért. Sok sikert és további nagy és szép tervek megvalósulását kívánjuk a kisújszállási Sallai Tsz minden dolgozójának. B. L. Tiszaszentimre Csővázas isiáSSókal mutat be a kiállításon a Mezőgazdasági Gép avito Vállalat A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat még valamennyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon szerepelt értékes gyártmányaival. A kisújszállási nagykun napok alkalmával rendezett mezőgazdasági kiállítástól sem maradtak távol a gépjavítóbeliek. Az üzem csővázas istállókat mutat be, melyeket felszereltek különféle gépi berendezésekkel. Ezenkívül még mintegy 30-féle mezőgazdasági gép szerepel a vállalat gyártmányaiból. Többek között kombájnra szerelhető aprómagcséplő berendezés, azonkívül szénaprés, fékes- és féknélküli répaszállító csille, csillefordító berendezés, stb. Bemutatják a vállalat egyik Új gyármányát, a nagyteljesítményű szártépő gépet is, amer lyet nemcsak hazai, hanem külföldi megrendelésre is gyártanak. A kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel szemlélik •megyénk egyik fontos üzemének, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak gyártmányait. Erdei Ferenc akadémikus előadása Kisújszálláson Igen sok megyei mezőgazdász és más mezőgazdasági dolgozó gyűlt össze hétfőn K isúj száll ásón a mozihelyiségben, hogy meghallgassa Erdei Ferenc akadémikus előadását a „Belterjes gazdálkodás fejlesztésének kérdései címmel. Az előadáson kétségtelenül érzékelhető volt a nagy hozzáértés és a nagyon komoly felkészülés. Magával az előadással azt hiszem, minden jelenlévő egyetértett, amelyet a hozzászólásokban ki is fejeztek. A hozzászólók a belterjes gazdálkodás több lehetőségét ismertették megyei szinten, illetve a megye adottságait figyelembe véve. Szó volt a rizstermesztés, a haltenyésztés és más kultúrnövények intenzívebb termesztéséről, amelyek mind a belterjes gazdálkodás egy-egy előmozdítói. A hallgatóság megvitatta az Erdei elvtárs által felvetett helyi és műszaki felkészülés problémáját is, amely nagyon fontos tényezője a belterjes gazdálkodás jó megszervezésének és megindításának. A felszólalásokban különösen a gépi erők, általában a gépek és a gépállomások szerepe kapott nagy hangsúlyt. De tetszéssel és helyesléssel fogadta a hallgatóság Horváth elvtárs felszólalását is, amelyben rámutatott arra a súlyos hibára, hogy a mezőgazdászok még mindig nem kapják meg gzt a megbecsülést, mint amit megérdemelnének. Példának említette, hogy f. j hó 10-én értelmiségi ankét •volt Kisújszálláson, agronómusok nélkül. Vajon mit gondoljanak a mezőgazdászok. Hová tartoznak azon kívül, hogv legjobb tudásukkal a szocialista mezőgazdaságot szolgálják? — De általában a belterjes gazdaság megteremtéséhez —< mondotta Erdei elvtárs —• sokkal nagyobb önállóságot és kezdeményezést kell adni a szocialista mezőgazdasági szektornak és nagyobb lehetőséget a szakembereinknek. Ez természetesen helyes, mert a szakemberek nyilván jól ismerik a helyi és más adottságokat és ezek figyelembevételével készítik el terveiket, a belterjes gazdálkodás terveit, amelynek egyik legfontosabb tényezője az ember és a föld közötti munkaerő helyes alkalmazása, illetve ismerete. Az volt a benyomásunk 9 gyűlés után, hogy sok ilveri értékes előadásra és nyilvános közös vitára volna szükség a kormány és a párt célkitűzéseinek minél eredményesebb és minél gyorsabb megvalósításához. Kimer Zoltán A nagykun napok műsora AUGUSZTUS 11, SZERDA 1. Délelőtt 9 órakor „Szike» talajok javítása“ c. előadás a mo-i zihelyiségben. Előadó: Pretteuboffer Imre, a Délalföldi MezÖ*i gazdasági Kísérlet; Intézet igas* gatóhelyettese. Délelőtt U órakor a „Jtízs'er* melés kérdései, rizses vetésforgók“ c. előadás a mozihelyiség-*, ben. Előadó: dr. Petrásovics IlW-í re tudományos kutató.
