Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-14 / 190. szám

TURKEVE CÍMERE A miniszter és a megye értelmiségének találkozója A nagykun napok egyik legkiemelkedőbb eseménye. Kállai Gyula elvtárs, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság tagja és a megye értelmiségének találkozója volt. Az első perc elfogódottsága, valamint Kállai elvtárs bíztató szavai után a pedagógusok, színészek, képzőművé­szek sok olyan problémát említettek meg, ami megoldásra tár. Az elsők között megyerik színművészetének képvise­lői hallatták hangjukat. Vázolták a színészek helyzetét, foglalkoztak a fiatal, főiskoláról kikerülő művészek fejlő­désével is. Véleményük szerint igen jó lenne, a fiatal szí­­neszek szempontjából is. ha a főiskola elvégzése után vi­déki színházakban kezdenék el pályafutásukat. Szóbákerült az értekezés folyamán a szolnoki mű­vésztelep helyzete. A felszólaló elvtársak megemlékeztek a művésztelep múltjáról, a jelenleg ott uralkodó á'datlan állapotról, s kérték a miniszter elvtársat, hogy adjon segít­séget a telep mielőbbi rendbehozatalához. A peagógusok az iskolai oktatás problémáiról be­­széliek. Megcmlíteiiék: a túlzott központi irányí­tás az oktatás és a nevelő munka rovására megy. Pedig egy tanár sokkal nagyobb eredményeket tudna el­érni akkor, ha az egyes órákon az anyagok leadásába bele­ülhetné egyéniségét is. Megemlítették, hogy nagyon sok tanár és tanító elszakadt az élettől, a valóságtól és ez a tény megnehezíti a növendékekkel való foglalkozást. Ez különösen a nevelőmunkában érezteti káros hatását. Gyö­keret kell ereszteni a valóságba és márig sokkal jobban tartalmasabban lehet beszélni a tanulóknak — volt az egy­öntetű vélemény. Szó esett még arról, hogy a vidéken működő taná­roknak és tanítóknak sokkal nagyobb teret kell engedni a szaklapokban és folyóiratokban. A beszélgetés folyamán felvetődött az úgynevezett nyugtalanság kérdése is. Többen beszéltek arról, hogy leg­utóbb két olyan pedagógust bocsájtottak el állásából, akik az ellenforradalmi események alatt ugyan megbotlottak, de szakmailag kiválóak és bűnük sem volt nagy, V állal elvtárs felszólalásában választ adott erre. Az értelmiség azon tagjait, akik bűncselekmé­nyeket követtek el, meg kell büntetni. Az olyanokat azon­ban, akik bűncselekményektől távol álHak, de tettek fele­lőtlen megjegyzéseket, ugyanakkor szakmailag úgy az el­lenforradalom előtt, mint után megfeleltek, becsületesen dolgoztak, nem szabad őket bántani, ügyüket le kell zárni. Beszélt még Kállai elvtárs az értelmiség és a kom­munisták kapcsolatáról is. Az elmúlt 12 évben ez a kapcso­lat nem volt kielégítő, ami bizony éreztette hatását. Az el­következendő időszakban arra kell törekedni, hogy az ösz­­szekötő szálak megerősödjenek, széttéphetetlenné váljanak. A továbbiakban még igen sok időszerű problémát vitatlak meg a megjelent elvtársak, a baráti beszélgetés meleg hangulatban ért véget. H. Z. fTYYYYYVYYVYYYYVYYYYYYYYYYYYYYVVYYYYYYYVYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYY YYYYYYYYYVYY1 Nem szólt az „öreg“ az istennek se MEGNYÍLT a mezőgazda­sági kiállítás. Érdeklődők so­kasága özönlötte el a kiállí­tás területét, bizony a leg­többen nem tudták, hogy hol kezdjék a szemlélődést. Vé­gül csak kialakult a sorrend, a kaputól jobbra, s úgy kör­be. Már éppen mi is a kiala­kult rend íratlan szabálya szerint akartunk elindulni, amikor a kiállítás kapujában egy idős. így kinézetre 60 év körüli fekete pantallós, fel­tűrt ujjú, fehér inges bácsi állt meg. Mögötte sorakoztak vagy hárman, két tagbasza­kadt fiatalember és egy ter­metes. de még élete virágjá­ban lévő asszony. Biztosan a család veit. Szóval ott állt az öreg a dí­szes kapuban, szemével végig pásztázta a telepet. Aztán el­indult, de pontosan az ellen­kező irányba, mint a látoga­tók többsége. Elszakadtam társaimtól, mert érdekelt ez az ember. Kíváncsi voltam a véleményére, éreztem, hogy szigorú kritikus lesz. Már az ?» is ezt bizonyította, hogy nem arra tartott, amerre a töb­biek. A KAPUTÓL balra székel a Szolnok-Heves megyei Ál­­latforgalini Vállalat. Itt nem akad valami sok látnivaló, tehát csak természetes, hogy az „öreg ‘ tovább léptetett. A nagykunsági méhész szakcso­port pavilonjánál már érdek­lődve vonta össze szemöldö­két; Tovább ballagtunk, — mert már én is közéjük sodródtam — a sertéstenyészet felé. A sertéstenyészet pavilonja ap­ró karámokra van osztva. — Gyorsan haladtunk, mert az „öreg“’ így akarta. Futólag nézte a melegtől bágyadtan heverésző malacokat, s mind­egyiknél rápillantott a kis karám felett lógó táblára is. Távolabb. a Nagy­kunsági Állami Gazdaság első díjat nyert „Szója“ nevű ko­cáját és utódait szemlélgette egy pár percig. Vártam,de nem szólt egy szót sem. Az arcát néztem, hogy leolvassam a véleményét, de a szakértő szem símogatásánál nem lát­tam egyebet. Ettől kezdve minden első díjas állatnál el­időzött. KÖVETKEZET a juh te­nyészet. Ezzel is hasonlókép­pen végeztünk, majd a ba­romfitenyészet népes és vál­tozatos kiállítását nézeget­tük. Gyönyörködtem az apró csibékben, a jól tartott, húsos szárnyasokban. Az „öreg'1? Nem szólt egy szót sem. Hegy őszinte legyek, kezdett dühí­teni a dolog. Megszólítani nem akartam, féltem, hogy olyat talál mondani, ami el­rontotta volna ünnepi hangu­latomat. Inkább követtem a lótenyészethez. Annyira buz­gón mentem utána, hogy kö­zéje és a család közé keve­redtem. A gyönyörű, szépen ápolt, formás lovak láttára felcsillant a szeme. No végre, talán majd most! Most mord valamit, ha mást nem, azt, hogy: hm. Nem a, egy szót sem szólt az istennek se. Egy szót sem akkor, amikor még az én laikus szemem is alig akart betelni a büszke mének nézésében. De nem szaporítom a sza­vakat. így ment ez végig, a tehenészetnél, az erdészet-va­dászat, a mezőmag. Cukor­gyár, Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító, Szolnoki Vízügyi Igazgatóság, a kunhegyesi, a törökszentmiklósi járás ter­melőszövetkezetei. a Mezőtú­ri Tangazdaság és Techni­kum, a Kisújszállási Kísérle­ti Gazdaság, az állami gazda­ságok pavilonjainál, amelyek mindegyike a felszabadulás óta elért hatalmas fejlődést bizonyították, az ellenforra­dalom óta elért újabb ered­ményeket Igazolták. VÉGÜL egy sörpavilormál kötöttünk ki. Az „öreg’’ ke­zébe markolt egy pohár sört, szemével hunyorított egyet, ránézett övéire és megszólalt: — Szép volt; És nagy kortyokkal tüntet­te el az aranysárga, hűs italt. Himer Zoltán Öt megye tsz-einek küldöttei vesznek részt a pénteki tsz-napon K ittújssá lláson A nagykun na­pok ünnepi heté­nek egyik nagyje­lentőségű esemé­nye a pénteki ter­melőszövetkezeti nap lesz. Magyari András, a földmű­velésügyi minisz­ter első helyettese a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyei címmel tart elő­adást a dolgozó parasztok, a tsz-ek küldötteinek. A termelőszövetke­zeti napra nem­csak a Nagykun­ságban, hanem az ország más vidé­kén is lázasan ké­szültek. A rendező bi­zottság öt megye, Békés, Csongrád, Pest, Hajdn és Szabolcs megyéből hívta meg első­sorban a gyengéb­ben működő tsz-ek vezetőit, tagjait, hogy tapasztalato­kat szerezzenek az országoshírű tsz-ek gazdálkodási mód­szereiből. A rendező bi­zottság foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy a ts^-nap­­ra szovjet 'kolhoz­paraszt küldöttsé­get hív meg, ame­lyekkel közös ta­pasztalatcserét rendeznek. A nap résztvevői a szak­előadás meghall­gatása után a kis­újszállási és a karcagi termelő­­szövetkezeteket is meglátogatják, hogy gazdasági eredményeikkel, termelési formáik­kal megismerked­jenek. Beszélgetés a Sallai Tsz tagjaival Az Abádszalóki Földműves­szövetkezet Halászcsárdájá­ban, — a kiállításon, — meg­­isfnerkedünk a kisújszállási Sallai Tsz vígkedvű tagjaival és csakhamar meleg barátsá­got kötünk. Mihamar kitudódik, hogy „írástudó" vagyok és ahogy az lenni szokott, örömmel be­szélnek a maguk munkájáról, a maguk termelőszövetkeze­téről. Valamennyien ott voltak Erdei elvtárs előadásán. De az elnök — Fehér Imre — büszkén említi meg, hogy ők már meg is kezdték a belterjes gazdálkodást, még­pedig öntözéses konyha­kertészetükkel. Ezt azonban tovább akarják fejleszteni és egyet is értenek a ma hallottakkal. Hogy ne legyen egyoldalú a kijelentés, megkérdezzük a tagokat. Ugyanígy nyilatko­zik Ulviczki István zetoros, ugyanis a Sallai Tsz-nek sa­ját Zetorja van! De így véle­kedik a párttitkár elvtárs is. A zene szól és a nóta vígan száll a nyárfák alatt és mi tervekről, termésered mények-Látogatás a Kisújszállási Szociális Otthonban MR Vasárnap délután Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, dr. Kovács Kálmán, a? igazság­ügyi miniszter első helyettese, dr. Lévai Károly, a Megyei Húr­­ház vezető főorvosa és a helyi tanács vezetői látogatást tetteit a Kisújszállási Szociális Otthonban. Elbeszélgettek a gondozot­takkal, akik megmutatták értékes kézimunkájukat, melyek nagy tetszést váltottak ki a vendégek körében, ről vitatkozunk. Az arcok ki­pirulnak és ennek a szenve­délyes vitának főirányítója a Sallai Tsz mezőgazdásza, aki megcsinálta azt a bra­vúros dolgot, hogy egy tel­jesen ledőlt árpatáblát ara­tógéppel vágott le, teljes si­kerrel. Hívott, hogy nézzem meg. Hogy a Sallai Tsz-ben jól dolgoznak, annak mélyreható politikai okai is vannak. Megvallom nagyon sok he­lyen érdeklődtem már, hogy hol alakult meg a KISZ? Nem sok helyen dicsekedhet­nek ezzel, de a Sallai Tsz-ben van KISZ! És amint hallom, nagyon jól dolgoznak és ne­kik is nagy részük van ab­ban, hogy az aratással és a csépléssel igen jól állanak. Ahogy nézem ezeket a víg­kedvű kunokat, nincs okom kételkedni szavukban. Persze, náluk is vannak hibák. Hi­szen az ellenforradalom őket is megtépázta. Igen érzékeny anyagi veszteségeik voltak. De nem hagyták magukat és ma ismét erősek, magabiz­tosan hirdetik a szocialista mezőgazdaság elsőbbrendű­­ségét és erejét. Elköszönünk a vígkedvű tsz-tagoktól és azzal az érzés­sel válunk el, hogy jó kezek­ben van annak az 1 300 hold­­nyi földnek a sorsa, amin Fe­hér Imre, Ulviczki István és velük együtt 89 tsz-tag dolgo­zik becsülettel a haza kenye­réért. Sok sikert és további nagy és szép tervek megvalósulá­sát kívánjuk a kisújszállási Sallai Tsz minden dolgozójá­nak. B. L. Tiszaszentimre Csővázas isiáSSókal mutat be a kiállításon a Mezőgazdasági Gép avito Vállalat A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat még valamennyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon szerepelt értékes gyártmányaival. A kisújszállási nagykun napok alkalmával rendezett mezőgazdasági kiállítástól sem maradtak távol a gépjavítóbeliek. Az üzem csővázas istál­lókat mutat be, melyeket felszereltek különféle gépi beren­dezésekkel. Ezenkívül még mintegy 30-féle mezőgazdasági gép szerepel a vállalat gyártmányaiból. Többek között kom­bájnra szerelhető aprómagcséplő berendezés, azonkívül szénaprés, fékes- és féknélküli répaszállító csille, csille­fordító berendezés, stb. Bemutatják a vállalat egyik Új gyármányát, a nagyteljesítményű szártépő gépet is, amer lyet nemcsak hazai, hanem külföldi megrendelésre is gyár­tanak. A kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel szemlélik •megyénk egyik fontos üzemének, a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnak gyártmányait. Erdei Ferenc akadémikus előadása Kisújszálláson Igen sok megyei mező­gazdász és más mezőgazdasá­gi dolgozó gyűlt össze hétfőn K isúj száll ásón a mozihelyi­ségben, hogy meghallgassa Erdei Ferenc akadémikus elő­adását a „Belterjes gazdál­kodás fejlesztésének kérdései címmel. Az előadáson kétségtelenül érzékelhető volt a nagy hoz­záértés és a nagyon komoly felkészülés. Magával az előadással azt hiszem, minden jelenlévő egyetértett, amelyet a hozzá­szólásokban ki is fejeztek. A hozzászólók a belterjes gaz­dálkodás több lehetőségét is­mertették megyei szinten, il­letve a megye adottságait fi­gyelembe véve. Szó volt a rizstermesztés, a haltenyész­tés és más kultúrnövények intenzívebb termesztéséről, amelyek mind a belterjes gazdálkodás egy-egy előmoz­dítói. A hallgatóság megvitatta az Erdei elvtárs által felvetett helyi és műszaki felkészülés problémáját is, amely nagyon fontos tényezője a belterjes gazdálkodás jó megszervezé­sének és megindításának. A felszólalásokban különösen a gépi erők, általában a gépek és a gépállomások szere­pe kapott nagy hangsúlyt. De tetszéssel és helyesléssel fo­gadta a hallgatóság Horváth elvtárs felszólalását is, amely­ben rámutatott arra a súlyos hibára, hogy a mezőgazdá­szok még mindig nem kap­ják meg gzt a megbecsülést, mint amit megérdemelnének. Példának említette, hogy f. j hó 10-én értelmiségi ankét •volt Kisújszálláson, agronó­musok nélkül. Vajon mit gondoljanak a mezőgazdá­szok. Hová tartoznak azon kívül, hogv legjobb tudásuk­kal a szocialista mezőgazda­ságot szolgálják? — De általában a belterjes gazdaság megteremtéséhez —< mondotta Erdei elvtárs —• sokkal nagyobb önállóságot és kezdeményezést kell adni a szocialista mezőgazdasági szektornak és nagyobb lehe­tőséget a szakembereinknek. Ez természetesen helyes, mert a szakemberek nyilván jól is­merik a helyi és más adott­ságokat és ezek figyelembe­vételével készítik el tervei­ket, a belterjes gazdálkodás terveit, amelynek egyik leg­fontosabb tényezője az ember és a föld közötti munkaerő helyes alkalmazása, illetve ismerete. Az volt a benyomásunk 9 gyűlés után, hogy sok ilveri értékes előadásra és nyilvá­nos közös vitára volna szük­ség a kormány és a párt cél­kitűzéseinek minél eredmé­nyesebb és minél gyorsabb megvalósításához. Kimer Zoltán A nagykun napok műsora AUGUSZTUS 11, SZERDA 1. Délelőtt 9 órakor „Szike» ta­lajok javítása“ c. előadás a mo-i zihelyiségben. Előadó: Pretteu­­boffer Imre, a Délalföldi MezÖ*i gazdasági Kísérlet; Intézet igas* gatóhelyettese. Délelőtt U órakor a „Jtízs'er* melés kérdései, rizses vetésfor­gók“ c. előadás a mozihelyiség-*, ben. Előadó: dr. Petrásovics IlW-í re tudományos kutató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom