Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-14 / 190. szám
1 OGATAS a mezőtúri Győzelem Tsz-ben lot ámítva, nem rnondalembernek Polgár si. Maholnap átlépi élik esztendő küszöe bajusza, katonás ia, s mindig bizakoogó barna szeme, ltitkol az éveiből izet. Hát ha még a .mölcsöst megtekint■izonyítja igazán Laíiatalos munkakedamutató szorgalmát, bácsi alapító tagja 'Zösnek hét esztendegyümölcsfákat teleébredt fel a szán, miután a neki vabejárta. Hamarokövette a szándékot, húsz, majd az elmúlt ötven holdra növegyümölcsös. for, mint a derűs égpás, beütött az adalom. — Osztozkosandítottak a kert phányan. — Itt aztán sodorta meg a hangár, s Patkós Sánegi elnökhöz csatlazzákezdett a tszlegszervezéséhez. Si|rt fáradozásuk. A szakadt Béke Tsz Utódaként megala- Jholdon a Gvőzelem Következet. És Lajos [ibbra is megmaradt esősben brigádveze-I most már nézzünk kertben is. megéri a Hét méter sorolságra ültetett alma. barack- és szilvafák, legyik a fajtára jellemző, letesen alakított koronáfák alatt fiatal lányok |nak; Családtagok — int feléolgár bácsi. — Szorgaldicséretet érdemlő gye— teszi hozzá kis idő t; ; 2n úgy látom, akad közrjhezmenendő is — [neg Kiss Anti, a fia*gíró, s oly sokáig síszemével a csinos fokát, hogy már-már alomra gondolok. Én, mint afféle nem éppen fiatal, a lányokra kacsintgató korból már jócskán kinőtt férfi, más dolgokra terelem a beszélgetést. A kert jövedelméről kérdezősködöm. — Még csak egyharmada termő — magyarázza Lajos bácsi. — így hát a bevétel is ennek megfelelő. Barackból hatvanezer, meggyből és pöszmétéből húszezer forintot árultunk az idén. Meg az*án a köztes. Ez is hozott már vagy harmincezret; Igen, a köztes. A retek, a zöldbab, a zöldborsó, miegy— Szép, igazán gyönyörű — nézi Antgl félszemmel a dinynyét, féllel meg az egyik lányt. De Polgár bácsi csak a kertészetet érti a szép alatt, s így szól hozzánk szerénykedve: — Hát, olyan nagyon nem lehet ellene kifogás. Csakhogy ez nem minket dicsér István ennek a mestere, Papp István, jobban mondva az ő brigádja. Mi csupán a gyümölcsöst gondozzuk. Elégedetten búcsúzunk, ötezer forint holdanként, öntőivau tiuua a lUUUJ vxuiu Vgjim (Vimvuv» m» »JI* ben. más. Csupán csak ezekből harmincezer. De van még itt dinnye is vagy hat hold. Egyik-másik máris tízkilónyi. Holdanként 80—90 mázsára lehet dinnyéből számítani. Jó 500 mázsa ez összesen, s kilóját egyötvenével számolva is 75 ezer forint. Itt van másfél hold paradicsom, az egy hold káposzta, a nagy darab uborka, zöldségféle, vöröshagyma. Olcsó áron is negyedmillió forint. étel a szalmakazal tetejéről készült, etető asztal látszik. A képen az bak kertészet és gyü[van a mezőtúri Győ- Termelőszöve+kezetanem egyéb termelési Fjs. S hogy nem akármién, arról tanúskodik az eredmény. Mikor ott jártunk, éppen búzát csépeltek, 30 kg-ot egy-egy keresztből, ami [12—13 mázsás átlagtermésnek felel meg. A tsz-tagok a neléz. munka ellenére, jókedv^do lgóznak, hiszen a jó ’•més egyúttal magasabb ré•siadest jelent. A 250—350 caegység nem ritka telnény, hanem átlagos a ékezetben, s aki ennyit , az tízegynéhány ezer fokeresetre számíthat a íztáji gazdaság jövedelmén ívül. Ebben a számvetésben ,iég nincs benne a rizstelepnek a hozama és igen óvatos becslések szerepéinek a és takarmányrépából. ^Kint a kukoricából vár be vet élről. 1 Saját munkacsapatával csépel a Győzelem Tsz. A munkacsapat tagjai összeszokott, gyakorlott emberek. A legnagyobb szakképzettséget igénylő munkahelyre, a dobhoz meg különösen rátermett zés nélkül, nem lebecsülendő bevétel. Bár öntözéssel talán kétszer annyi is volna. Reméli is Lajos bácsi, hogy előbbutóbb víztárolót építenek a lapályban. • Mi is reméljük. Ahol olyan emberek dolgoznak, mint Polgár Lajos és Papp István brigádjának tagjai, meg a többiek, akik búzából is 12—13 mázsát termeltek holdanként, ott biztosan valóra válik a remény. Bmsi Vince személyek kerültek. A fényképfelvételek alkalmával Bihari István volt az etető és Szabó Teréz a kévevágó. A gép az ő kezük alatt egyenletesen nyelte magába a szétbontott kévéket, és tökéletesen kicsépelte a magot, * A szalmakazal-rakás színién szakképzettséget igénylő munka. Nem könnyű úgymegrakni, hogy ellenálljon a nyári viharoknak, sje ázzon be az őszi és jJBk’sa pa dék t ó i sem. Erre. JJ^nem könnyű munkára' 1$ pillér József. iPolgár Sándor és Borsos Lajos tsz-tagok vállakoztai;. Hiányzik a cséplőmunkacsapatból a rudashordó pár, mert helyettük az elevátor viszi a szalmát a kazalrakók keze alá. Könnyebb és gyorsabb így a munka. csf — ka — Ti&zauidék GÁZDÁ-ROVÁTA lakarmánysiló műanyagból A kelet-német sajtó beszámol azokról a műanyagból készült hatalmas, sátorszerű, újfajta tartályokról, amelyekben - állati takarmány vagy bármilyen gabonanemű száz tonna számra olcsón tárolható. A tartályok védik a gabonát a gázoktól — például az oxigén — ellen. így meggátolják a penész-képződést, tehát a karotin és a protein épségben marad. A műanyag tárolók nem pótolják a szilárd, toronyszerű silókat, hanem csak kiegészítik őket. A tartályok bárhol felállíthatók. Műtrágyázást teendők augusztusban Az őszi kalászosok közül különösen a korai vetésű őszi árpa és rozs jelentős részben kalászos után kerül vetésre. A műtrágyát a legmélyebb talajműveléssel juttassuk a talajba, abba a talajrétegbe, ahol a tápanyagfelvevő gyökerek legnagyobb tömege elhelyezkedik. Mivel a kalászosok foszforigénye nagy, szuperfoszfátból nagy adagot alkalmazzunk. Kálisót elsősorban azokon a talajokon használjunk, ahol a talaj káliban szegény, illetve, ahol a kalászosok rendszeresen megdőlnek. Pétisót, ha tarlóhántáskor használtunk — vetéskor nem alkalmazunk, Ha viszont tarlóhántáskor nem adtunk pétisót, vetéskor használjunk, Különösen humuszban szegény talajon és rossz elővetemény (sok gyökér- és tarlómaradvány) után. A pétisót közvetlenül vetés előtt szórjuk ki és fogasolással c, vetés irányára merőlegesen keverjük sekélyen a talajba. Felhasználandó műtrágyamennyiségek kh-ként őszi árpa — •— —> — Rozs — •— — — — Repce — — — — — Őszi takarmánykeverék (Pannon és szöszösbükköny) Bíburhere — — — — ezuperfoszfát pétlső kálisó 120—200 80—120 30—50 120—160 60— 80 30—50 120—160 60— 80 20—30 120—180 120—160 80—100 60— 80 20—30 A különböző műtrágvá kát közvetlen kiszórás előtt összekeverhetjük, a gyors mu nkavégzés céljából, de csak annyit szabad összekeverni, amennyit az nap kiszórunk, mert különben egymást közö nbösíthetik. Az őszi vetésekhez megadott műtrágyamennyiségek tájékoztató jellegűek. Tanácsadásnál vegyük figyelembe a talajtípusát (kémhatását), elő veteményét, az istállótrágyázás mennyiségét és idejét is, Étlenül „vikendezö“ hízósertések Képünkön a kazalrakj mesterek. Világszerte egyre bajosabb a mezőgazdaság számára, kivált az állattenyésztési munkák elvégzésére munkaerőt biztosítani. Ennek fő oka az állattenyésztés dolgozóinak nagy lekötöttsége, s főként az, hogy a munkaszüneti napokon is etetni, fejni stb. kell az állatokat. Felvetődött a gondolat: mi lenne, ha nem kapnának enni az állatok? Kísérletképpen megállapították, ha a hízósertéseknek vasárnap nem adnak enni, súlygyarapodásuk alig valamicskét kevesebb, mint azoké, amelyeket vasárnap is etettek. Sőt, egyes kísérleti eredmények egyenest arról adnak számot, hogy a vasárnap kapialtatott hízósertések takarmányértékesítése 11.1 százalékkal volt nagyobb a vasárnap is etetett hízósertéseknél. E kísérletekben a szombat esti etetés alkalmával a sertések megkapták a vasárnap reggeli, hétfőn reggel pedig a vasárnap esti adagjukat. Növény védelem Szántóföldön a cukor- és takarmányrépa levéltetű ellen szappanos nikotinnal, nagyüzemű gazdaságokban parathionos szerrel folyamatosan védekezzünk. A lucerna tarlót idegméreggel porozzuk. A maglucemát virágzása előtt és virágzás után Agritox-porozással védjük a kártevőktől. Virágzás alatt porozni idegméreggel nem szabad, A rágcsálók ellen (mezei pocok, ürge, hörcsög) egérirtó arvalin, vagy szénkenegézéinél védekezünk. Aratás utáSr összefüggő területeken kollektiv védekezés ad tökéletes eredményt. Az arankát kuskután 10 százalékos oldatával vagy rézgálic 15—18 százalékos oldatával irtjuk. Akkor lesz tökéletes a védekezés, ha a permetezést az aranka virágzásáig elvégezzük. A vetésre kerülő őszi kalászosok csávázásira fel kell készülni. Aratás, cséplés után a mezőgazdaságban egy kis szünet van. Ezt az időt fel lehet használni csávázásra. A búza kő- vagy büdösüszög és az árpa fedett üszögje ellen a higosanos nedves csávázás adja a legjobb védelmet. A szőlőben védekezni kell még a peronnszvóm és lisztharmat ellen. Tanácsoljuk, a tökéletes fürtcdelem céljából a rézkénpor használatát. A gyümölcsösben folyamatosan védekezzünk az almamoly rr ásodik nemzedéke ellen darsinnal vagy pernittel. Csapadékos időjárás esetén a vegyszert rézkészítménybe, száraz időjárás esetén pedig kén készítménybe keverjük. A szőlőmoly második nemzedéke augusztus elején rajzik. Ellene a rajzás után 10 nap múlva 0,4 százalékos pernittel, vagy szappa üos nikotin (1 százalék káliszappan + 0,2 százalék nikotin) permetezünk, amit egy it ét múlva megismételünk. A kaliforniai pajzstetű második ne.íZedéke ellen szappanos nikotinóldatlal folyamatosan védekezünk. A kaliforniai vajzstetű nemcsak az almán körtén, hanem a szilván és egyéb gyümölcsökön is fertőzhet. A körterügylikasztó bogár is augusztus végén — szeptember elején rakja tojásait a körte rügyeibe. A rajzást időt próbarázással állapítjuk meg. Rajzáskor 1 százalékos DDT permetezőszert használunk ellene. A gyümölcsfák gombabetegségei ellen (monilia, varasodás, levéllikasodás, lisztharmat), valamint a levéltetvek ellen is íolyamatosan, az. ismert módon kell védekezni. A klórt tartalmazó porozo és permetező szerek idegmérgekként valósággal forradalmat idéztek elő a növényvédelemben. Nálunk a Gézáról (DDT), Matador (DDM), Agritox, Holló 10 (DDT) néven ismertek. Kiváló rovarölő hatásuknak örül a növényvédelmi szakember, de bezzeg fél tőle a méhész és a biológus, aki a hasznos rovarvilág pusztulását fájlalja. Sajnos a túlzó propaganda azt híresztelte ezekről az idegmérgekről, hogy a melegvérűekre — tehát az emberre is — ártalmatlanok. Ez a legtöbbször igaz is. De az is igaz, hogy súlyos mérgezéseket és halálos baleseteket is okoztak már eme „ártalma tlarC’ szerek, Mit kell tehát tudnia tninJ denkinek e rovarölő szerekről? Először is azt, hogy hatóanyaguk vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de benzinben, acetonban, petróleumban, ásványi, növényi és állati olajokban, valamint zsírokban oldódik. E megállapítás két irányban int óvatosságra: az olajban oldott hatóanyaggal — például a Holló 10-zel — kivált tömény formában szükséges az óvatosság, de arra is ügyelnünk kell, hogy benzines, olajos, zsíros kézzel ne nyúljunk hozzá. Nem tanácsos idegméregtől poros kézzel « mondjuk — szalonnázni: Az idegmérgek hatását többen tanulmányozták orvosi ellenőrzéssel önmagukon. H. Velbinger egyszer 1.5 gramm DDT hatóanyagút ivott meg csukamájolajban oldva. Egyensúlyzavart, gyötrelmes fejfájást és émelygést érzett. Velbinger különben egyik önkísérlete alkalmával életét vesztette.H. J. Vasserburger egy szerény reggeli után 1000 milligramm tiszta HCH hatóanyagot vett be repceolajban oldva egy falat száraz kenyérdarabkával. Fél óra múlva hullámzó szédülést, kábultságot és enyhe égést érzett a szájban. Három órával a kísérletek megkezdése után arca lila lett, s ez az elváltozás görcsös kiabálással, dühöngéssel és eszméletlenséggel társult. A roham 15 percig tartott. Ezután rendbejött és elméje is kitisztult. —i Majd 8 és félóra múlva egy másik roham következett, az előzőnél jóval erősebb tünetekkel. Szája véresen habzott, rövid lélegzési és öntudat zavarai voltak, rángásos görcsökkel kísérve. A görcs olyan erős volt, hogy orvosi beavatkozás vált szükségessé. Csak vérátömlesztéssel és szőlőcukor adagolással sikerült megmenteni az életét. A szakirodalom sok halálos végű DDT-s és HCH-s mérgezést ismer. Bánjunk hát óvatosan a rovarölő idegmérgekkel is! A cukorrépa ápolása A répa ápolási munkáit á betakarítás körüli munkatorlódás miatt sem szabad abbahagyni. Az augusztusi kapálás. vagy sarabolás nagyban emeli a cukorrépa termésátlagát, mert ilyenkor van legjobban szüksége a talaj vízkészletére. Számtalan példa igazolja, hogy milyen zöldek maradtak a megkapált répák és milyen jól fejlődnek azokkal szemben, amelyeket nyári kapálás nélkül hagytak. Ezért aratás után meg kell kapálni a cukorrépát, mert ezzel nemcsak fokozzuk terméshozamát, hanem az utónövény számára is kedvező talajállapotot teremtünk, A tapasztalatok szerint egy kapálás 20 mázsával, két kapálás 29 mázsával, három kapálás 41 mázsával növeli a cukorrépa kát, holdanként! termésátlagát. •sí Nyári trágyázás Az isiállótrágya termés* fokozó hatása akkor a legeredményesebb, ha a trágyázást augusztus, szeptember hónapban elvégezzük. Ebben az időszakban utgyanis a talajban élő baktériumok életműködése igen erőteljes és az istállótrágya humusszá átalakulását egészen rövid idő alatt tudja biztosítani. Késő ősszel vagy télen már lényegesen lassúbb ez a folyamat. A rendelkezésre álló istállótrágyát tehát legkésőbb az őszi mélyszántás befejezéséig fel kell használni. A talaj jó tápanyag gazdáikodásának érdekében a téli és tavaszi trágyázásról át kell térni a nyári és őszi trágyázásra. A szervestrágyát tavasszal csupán fészek vagy kiegészítő trágyázásként használjuk fel. Az őszi mélyszántás alól mentesített területek tavaszi trágyázása azonban továbbra is indokolt. Szántóföldi termelésnél laza talajon 150 mázsa közévérett, középkötött talajon 200 mázsa érett, kötött talajon pedig 200 mázsa középérett trágyát használunk - kát, holdanként. A rovarölő idegmérgek hatása az emberre