Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-11 / 188. szám

AZ MSZMP AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK TÉZISEI

(4.)

7: A termelőszövetkezeti mozgalom kiterjesztése érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szemléletével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni őket. Ellenkezőleg, ezt a folyamatot rendszeres felvilágosító munkával elő kell segíteni. Ebben döntő szerep van a meglévő termelőszövetkezetek tagságának, akik az egyénileg dolgozó parasztság felvilágosításában a fő szerepet kell, hogy betöltsék. Ezenkívül a gépállomások dolgozói a mezőgazdasági szakemberek és általában a falusi kommunisták legyenek a termelőszövetkezeti mozgalom propagandistái. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagyüzem fölényének és szükségességének bizonyítására: Ezért az iskolákban és tanfolyamokon végzett szövetkezeti oktatásnak, agitációs és felvilágosító munkának egyaránt főleg helyi, konkrét összehasonlításokra kell épülni.Emellett nem lehet a parasztság különböző rétegei felé azonos politikai felvilágosító munkát folytatni. A félproletárokat és kisparasztokat a most következő időszakban már közvetlen a termelőszövetkezetek alakítására, a meglevőkbe való belépésre kell megnyerni. Ugyanakkor az erősen tulajdonosi beállítottságú középparasztokkal főleg olyan irányban kell foglalkozni, hogy az egyszerűbb szövetkezeti formákat válasszák, a mezőgazdaság, szocialista átalakításának későbbi időszakában lehet csak közvetlen cél e rétegek széleskörű bevonása a termelőszövetkezetekbe. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy most elutasítjuk azokat a középparasztokat, akik termelőszövetkezeteket kívánnak alakítani, vagy abba belépni.

8. A mezőgazdaság szocialista átalakításának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mezőgazdaság szocialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása az egyéni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében;

b) a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség mennyisége;

ej a dolgozó parasztság saját eszközeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét;

d) a párt-, állami és egyéb szervek által végzett agitá- £

ciós, felvilágosító és oktató munka eredményeként * dolgozó parasztságunk kultúrszínvonalának emelke- E dése. E

A mezőgazdaság szocialista átaZakitása tehát csak tolyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a kor- í szerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alap- t vető feltételét biztosítani tudjuk. t

*IV. |

A FALUSI PÁRTMUNKÁRÓL |

Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, azt ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében E pártunknak a következő évek során' nagy figyelmet kellE' fordítani a párt falusi munkájára. Ahhoz, hogy a mun- f kásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, E, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb ► Ügyen, a mezőgazdasági termelés színvonalát emelni ► tudjuk és a falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus ► ; építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, ►: a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára külö-£ nősen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi fc pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi ese- ►’ mények falun is komoly károkat okoztak, és az osztály-Ei ellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva, ► azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tud-t juk hajtani, a falusi pártmunka terén a következők szerimt kell eljárni: ►-1. A falusi kommunistáknak a megyei és járási párt-tj

bizottságok segítségével arra kell törekedniök, hogy Ej minden faluban erős, szilárd pártszervezeteket hozzanak létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a ►' termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépáilo-^1 másokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önálló üzemi pártszervezeteket Is. Ahol azonban kevés párttag van, nem célszerű szétaprózni a falui* kommunista erőit és erőltetni az önálló üzemi alapszer- £1 vezetek megalakítását. Ezeken a helyeken üzemi párt- [' csoportokat alakítsanak, amelyek rendszeresen foglal- í1 kozzanak az üzem problémáival, de tartozzanak bele az £’ egységes falusi pártszervezetbe. £'

2. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszer- ►!

vezetek összettééle megfelelő legyen. Elsősorban a leg- ► szilárdabb termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mező- £ gazdasági munkásokat és félproletárokat vegyék fel a ► pártszervezetekbe. Ezek képezzék a falusi pártszerve- £ zetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy gondot kell £' fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség, EPOSZ leg- £< öntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a £' pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt években kialákult £' gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési £: munkát a kis- és középparasztok között. E rétegek meg- ►' lehetősen erős tulajdonosi beállítottsága nem lehet aka- ► ' dály annak, hogy leghaladottabb elemeit — a jól gazdái- ;■ kodó, állampolgári kötelezettségét pontosan teljesítő, népi ; demokráciához hű kis- és középparasztokat — bátran i1 felvegyék pártunk taglai közé. A pártépítési munkánál £' törekedjenek arra is, hogy a pártszervezetek tagjai, kü-E ionosén vezetői, becsületes, köztiszteletben álló, osztály- ►’ hű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak £ legyenek. •

3. Ahhoz, hogy falusi pártszervezeteink a munkás- ►

paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazdasági terme- £ lés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakító- j£ sát sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a I falusi pártmunka helyes módszere. Ez egyrészt azt je- ► lenti, hogy a pártszervezetek munkájában kiküszöböl- ► jük a korábbi helytelen módszereket — a parancsolga-£ fást, a választott szervek munkájába való túlzott beavat- ; kozást stb. —, másrészt, hogy a falusi lakosság legszéle- £• sebb tömegeit bevonjuk a szocialista építés munkájába.El Ezért: £1

a) A pártnak, mint a proletariátus élcsapatának, min-*1

denkor a munkás- és paraszttömegek élén kell járnia. £l Magára kell vállalni a kezdeményezést és a fő szer- ► < vező szerepet a szocializmus építésének gyakorlati kér- ►( déleiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kultu-kt

rális feladatokról van sző. A párttagok járjanak élen a párt-, a gazdasági és az államhatalmi szervek munkájában tapasztalható hibák — nem ritkán nyílt viszszaélések — felfedésében és kijavításában is.

b) A párt politikáját a. széles pártonkívüli dolgozó tömegek előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kel] érvényesíteni. Ennek érdekében küldjék a legjobb falusi kommunistákat a Hazafias Népfrontba, a községi tanácsokba, a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, az EPOSZ-ba, és gondoskodjanak a pártvezetés biztosításáról a szakszervezetekben és egyéb szervezetekben is. Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőtan ácsot is. A falusi pártszervezetek a különféle szervekben a párt célkitűzéseinek megvalósítását elsősorban azáltal biztosítsák, hogy az ott dolgozó kommunistákat felelőssé teszik a párthatározatok végrehajtásáért;

c) Falusi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a tömegek politikai nevelésének megszervezése olyanformán, hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propagandát, agitációt. Ennek érdekében szervezzék meg a könyvek, újságok és egyéb propagandaanyagok terjesztését, végezzenek állandóan szóbeli felvilágosító munkát a tömegek között az aktuális politikai, gazdasági ég egyéb kérdésekről. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző felvilágosító munkát végezzenek a termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, leplezzék le az ellenséges hangulatkeltést, jelszavakat, rémhíreket fedjék fel a párt politikájával szembenálló különféle opportunista, antimarxißta nézeteket és mutassák be azok káros voltát, ismertessék és népszerűsítsék a párt és a kormány intézkedéseit, stb.

d) Pártszervezeteink ellenőrizzék a gazdasági, államhatalmi és egyéb szervek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősorban a tömegek segítségével történjen, azáltal, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló kritikai észrevételekre, keressék meg az elkövetett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetéséről. Ezenkívül — különösen üzemi pártszervezeteink — számoltassák be időközönként a gazdasági és egyéb szervek vezetőit végzett munkájukról, és a kommunisták és a pártonkívüliek által tett észrevételek alapján bírálják azok munkáját.

Falusi pártszervezeteink feladataikat — köztük a párt

agrárcélkitűzéseinek megvalósítását — csak akkor tudják jól végrehajtani, ha fő figyelmüket a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony kialakítására fordítják. Ha kár jobboldali opportunizmusból, akár túlzó „baJoldaliságból” szembekerülnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem lehetnek a tömegek vezetői. Éppen ezért megyed és járási pártszervezeteinknek nagy figyelmet kell fortíítaniok a falusi pártszervezetek munkájára. Segíteniük kell abban, hogy a legjobbak (lehetőleg helyi, köztiszteletben álló kommunisták) kerüljenek a pártszervezetek élére, s ablan, hogy helyesen politizáljanak a tömegek között. Ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy pártunk agrárpolitikai célkitűzései valóraváljanak.

' -*

Hazánk társadalmi és gazdasági rendszere a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály ég a parasztság szövetsége. Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus megteremtésére irányúi. Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy napról napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság, a munkásosztály segítségével, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért — egész népünk jóléte ég saját életkörülményeinek megjavítása érdekébeül.

A belteyjesebb gazdálkodás kialakításában nem csekélyek az egyéni parasztgazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban is, mert hisz a táblésított nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt a fejlettebb munkamegosztás, a szervezett közös munka módot ad erre.

A megújhodó, több üzemágú és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja, és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között — nagy segítséget adhat a belterjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé forduljanak.

— Vége —

UiAAAASAAAáAÁAAA1A

AAAAaAAAAAAAAAí|AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4

EPIZÓDOK AZ ELLENFORRADALOMBÓL

Az „Ellenforradalmi erők a maeyar októberi eseményekben“ c. kiadvány remrégiben

megjelent III. kötetéből

A gyilkosságra uszítás példája

lehettem. amikor hallom, hogy Kpstyák, Mocsári, Katona és társai az árkádok alól kiabálnak utánam: „ÁVO-s. gyilkos! Fogják meg!”

Megrémültem, pillanatok alatt átgondoltam, mi lesz velem, ha a tömeg mint ÁVO-st elfog. Már ismeretesek voltak előttem az ellenforradalmárok terrorcselekményei, tudtam, hogy aki ráfogják, hogy ÁVO-s, nem menekül meg karmaik közül. Kostyák, katona és társainak rávászul kigondolt terve az volt, hogy ne ők. hanem a fel-bujtásukra feldühödött tömeg végezzen velem.

Elkezdtem szaladni. Ez volt a vesztem, mert a téren összegyűlt tömeg figyelmét magamra tereltem és miután hallották Kostyákék kiáltozását, után-m eredtek. Emlékszem, előttem 20—25 méterre egy öreg néni kiabált: „Megfogják, megölik szegényt, ne hagyják bántani!” Egy férfi elfogott, kértem, hagyjon futni, nem vagyok ÁVO-s. Azt kérdezte: „Miért fut akkor?”

Közben a tömeg utolért. Nem ismert közülük senki. Elég volt, hogy Kustyákék rám fogták, ÁVO-s vagyok. Ütöttek, vertek, ahol értek. Az épület felé szaladtam, ahol Kostyákék álltak, és kértem őket, vigyenek vissza az épületbe. Visszavittek, útközben folytatták ütlegelésem. Kostyák eközben kijelentette, „ez csak a kezdet, folytatása következik”. Arcom több helyen vérzett, orrcsontomat eltörjék, a rúgásoktól alig tudtam menni, kabátomat letépték '■ólam Az épületben később ‘öbb dolgozó védelmébe vett és megakadályozta, Ír gy to-Imre Dudás Józseffel és körülbelül 19—20 főnyi csoportiával tárgyalt. Nagy Imrére vártak a Belügyminisztérium .forradalmi bizottságának” vezetői Is. akikre később került sor. A rend helyreállításáról volt szó, de nem tudtak megegyezésre jutni. Ezt a tárgyalást félbe is szakították, mert közben Tildy Zoltán

jelent meg Nagy Imrénél, és a következőket mondotta: „Kérlek Imre, gyere át hozzám, Kéthly Anna vár nálam, és az SZDP-székház ügyében akar tárgyalni veled”. Nagy Imre a megbeszélést a belügyiekkel azonnal félbeszakította, és átment Tildy Zoltánhoz, hogy Kéthly megkapja a székházat. Ez fontosabb volt. mint a rend helyreállítása.

Ezekben a napokban már nagyon sokan azért keresték fel a Parlamentet, hogy viszszakérjék földbirtokukat vagy gyárukat. Egy ízben a szolgálatot teljesítő kapuőr felszólt

a titkárságra, hogy egy lovaglónadrágos, „zergetollat” viselő úr van ott, valami gróf és a földje miatt fel akar jönni. A jelentkezőt elküldettem. Nem sokkal ezután a kapuőr ismét jelentkezett, s ezúttal egy gyárost jelentett be, aki a gyárát kéri vissza: Nagy Imre titkársága a miniszterelnök elfoglaltságára való hivatkozással nem fogadta. Mivel az ügy az Apróéit kórságra sem tartozott, végül is a volt gyáros a Tildytitkárságon kért bebocsátást. Az ilyen ügyek intézésére ugyanis Tildy külön titkárságot létesített.

,Angyalföldi munkásküldöttsígie

(Fehér Lászlónak, az MDP- központ volt dolgozójának ■eljegyzése.)

Október 25-én azt a megbízást kaptam, hogy a párt Akadémia utcai székházában a küldöttségeket fogadjam és vezessem. A küldöttségek közül az volt a legemlékezetesebb, amelyik az angyalföldi umkások küldöttségének nevezte magát, Tagjai voltak: Aczél Tamás író, Gimes Miklós és Lőcsei Pál újságírók. Szilágyi József, Oszkó Gyula ás Herpai Sándor rendőrtisztek, Nagy Ernőmé tisztviselő, kél fiatalember és még egy férfi. Tudtommal a megnevezettek közül senki sem lakott Angyalföldön.

Gimes, Aczél és Lőcsei arról beszéltek, hogy az októberi eseményeket demokratikus nemzeti forradalomnak kell értékelni, s kifogásolták, hogy a belügyi tárcát nem Szilágyi József kapta meg. A beszélgetésből kitűnt, hogy Szilágyi belügyminiszterré jelölésében előzőleg megállapodtak Nagy Imrével.

A Gestapo-ügy nők vezető állást kér

(A Könnyűipari Minisztérium titkárságának feljegyzése.)

Október 31-én egy nő keeste Nagy Józsefné könnyűipari minisztert. Erőszakosan követelőén lépe*t fel. Amikor fogadták, az asszony kijelentette, hogy tévedett, azt hitte hogy volt rabtársa, a kalocsai börtönben ült Nagy Józsefné lett a könnyűipari miniszter. Természetesnek tartotta, hogy most a kiszabadított fegyencek és rabok veszik át a hatalmat. Miután kénytelen volt tudomásul venni, hogy Nagy Józsefné nem azonos börtönbeli ismerősével, elmondta kérését. A „Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz” akar kerülni vezető funkcióba. A miniszternek arra a kérdésére, hogy milyen szakos tanár, így válaszolt: Egyáltalán, fontos ez?

Hétfőn általános sztrájkot tartanak a marokká! amerikai támaszpontok bennszülött munkásai

Párizs. (MTI.) a marokkói amerikai támaszpontok benszülött mupkásai hétfőre általános sztrájkot határoztak el. A munkások szakszervezetei nyilatkozatot adtak ki, s rámutatnak, hogy az amerikai parancsnokság nem

tartja meg a munkafeltételeikre vonatkozó szerződéses kötelezettségeit. Az amerikai parancsnokok embartefenül bánnak a marokkód dolgozókkal, s a szakszervezeti dolgozókra nyomást gyakorolnak. (MTI.)

t

£ Rosta Károly, a Földmüve£lésügyi Minisztérium dolgozóija írta le az alábbiakat:

£ „1958. október 30-án történt. A II. kerületben levő £lakásomról gyalog indultam a ► Földművelésügyi Minisztériumba. 23-a után minden ;nap úgy mentem el otthonról, ;hcgy talán többé nem kerülök haza. Emlékezetem szetrint 8 óra felé értem a mi£nisztériumtoa. Az épületben £ kevesen tartózkodtak,

£ Megérkezésem után az elsőlem eleti szobámba mentem. £ Rövid idő múlva több ember : törtetett be a szobámba, élünkön dr. Kostyák Józseffel, aki

■ az Állami Gazdaságok Mi•nisztériuma főállatorvosa volt. ; Köztük volt Mocsári László ; gépkocsivezető is, aki tudo■ másom szerint nyilas párt• szolgálatos volt. Kostyák rámkiáltott: Fel a kezekkel! :A kezét felöltője zsebében £ tartotta. Úgy láttam, pisztoly

■ van nála. Meglepődve kérdeznem, mit akarnak tőlem. Kérdésemre szitkok özönével válaszoltak, nyomdafestéket ;nem tűrő szavakkal illettek.

£ Kostyák felszólította Ka■ tana Zoltánt, aki az Állami ^Gazdaságok Minisztériuma ■„forradalmi bizottságának” £ elnöke volt, hogy motozzon £meg. Miután nem találtak ná£lam fegyvert, rám ordítottak. £hogy azonnal hagyjam el az I épületet. Kituszkoltak az aj£tón. Kostyák a kabátom gallérjánál fogva húzott, a többiek ütöttek-vertek. Mire az jeiső emeletről a kapuhoz ér£tünk, már több sebből vérez£tem. Az épület árkádja alatt további ütlegelések között el£ kísértek az Alkotmány utca ísarkáig és elengedtek.

A rend helyreállítása ráér...

pr--- — -------- “ ^

* (Szehr Gyula miniszterta£nácsi dolgozó feljegyzéséből.) £ Október 28-án jött Nagy ►Imre a Parlamentbe és ettől £ kezdve az Országház átjáró£házá lett. A miniszterelnöki £várószoba már délelőtt megítélt az úgynevezett „forra£ dabnl bizottságokkal". Min- Tdenki Nagy Imrével akar! ^tárgyalni. Egy ízben Nagy