Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-10 / 187. szám
AZ MSZMP AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK TÉZISEI m, A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTÉPÍTÉSÉNEK IRÁNYELVEI Hazánk mezőgazdaságának szerkezete túlnyomórészt kisárutermelő jellegű. Az ország szántóterületének mintegy 78 százalékát egyénileg gazdálkodó kisparasztok művelik, s csak 22 százalékát szocialista nagyüzemek, szövetkezetek és állami gazdaságok. Ezért — és mert még szocialista nagyüzemeink is drágán és keveset termelnek — termel vényeink a világpiacon általában nem versenyképesek. A mezőgazdasági termelés színvonalának nagyarányú emelését és a termelési költségek csökkentését mezőgazdaságunk korszerűtlensége mellett a kisüzemi ' jelleg akadályozza. Az MSZMP, egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a me' zőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti an' . nak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemű mezőgazdasággá alakuljon ► át. A nagyüzemű mezőgazdaság kialakításának folyamata a történelem tanúsága szerint kétféleképpen mehet végbe. A kapitalista rendszerű államokban úgy, hogy a kisgazdaságok, mivel drágán termelnek, s nem képesek versenyezni a tőkés nagyüzemekkel, tömegesen mennek tönkre, földjeik fokozatosan a tőkés nagybirtokosok kezébe kerülnek. A szocializmust építő államokban a kisüzemek nem mennek tönkre, hanem erőiket önkéntes szövetkezés útján összefogják és a kisüzemi formát saját ’ elhatározásukból a több és olcsóbb termelésre képes, a ' bővített újratermelést rendszeresen lehetővé tevő szövetkezeti nagyüzemmel cserélik fel. Népi demokráciánk viszonyai között a nagyüzemű mezőgazdaság csak ez . utóbbi, szocialista úton jöhet létre. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot kévez. A mezőgazdaság nagy-üzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének. A mezőgazdaság szocialista átalakítása csak a párt vezetésével és dolgozó parasztságunkkal együtt hajtható végre. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyeselje és támogassa a szocialista átalakítást, meg kell szüntetnünk az elmúlt évek hibáit, a mezőgazdaság szocialista átalakításához nélkülözhetetlen nagyarányú állami támogatás jelentőségének a meg nem értését, a meglévő beruházási keretek helytelen felhasználását, az erőszakoskodásokat stb. Emellett világosan és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunknak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Csak ebben az esetben várható a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság szemléletmódjának gyökeres megváltozása, és ezzel szétaprózott mezőgazdaságunk nagyüzemivé átalakulása. Dolgozó parasztságunk telj« egyteértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatalmas kultúrmunkát és helyes, célszerű gazidaságpolitikát követel. Ennek alapéival a következők: 1. Meglevő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ezek termelési színvonala és árutermelése haladja meg az egyéni gazdaságokét, termelési költségeik alacsonyabbak legyenek, alkalmazzák a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, termelésüket nagymértékben gépesítsék és a gazdaságok dolgozóinak, a szövetkezet tagjainak élet- és munkakörülményei az egyénileg gazdálkodókénál jobbak legyenek. Ennek érdekében: a) Az állam teherbíróképességének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegeket. Ezek zömét fordítsuk a meglevő szocialista nagyüzemeink fejlesztésére. Az állami eszközöket mindenekelőtt ott használjuk fel, ahol ezek a leggyorsabban, a legnagyobb arányú eredményt biztosítják. Hitelt csak gazdaságos és a termelést előmozdító célokra lehet adni. b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben hiztosítaniok (szántás, aratás, csépiét;), Ezen túl azonban biztosítani kell a termelőszövetkezetek egyéb gé' pesíthető munkafolyamatainak ellátását is, amennyiben azokat a termelőszövetkezet nem saját gépeivel oldja meg (silózás, állattenyésztési munkák gépesítése, vetés, növényápolás, szállítás stb.). A gépállomási gépi munkadíj a termelőszövetkezetek részére jóval alacsonyabb legyen, mint az egyénileg dolgozó parasztok részére. Biztosítani kell a gépállomások érdekeltségét — és felelőssé ke^l tenni őket a termelőszövetkezetek segítéséért. ■ c) A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kombájn, cséplőgép és általában a szántótraktor kivételével minden a termeléshez szükséges mezőgazdasági gépet (erő- és munkagépet) megvásárolhatnak. E gépek segítségével egészségesen kiegészíthetik a gépállomás által végzett munkákat. A gépállomások kötelesek biztosítani — a termelőszövetkezet kívánsága szerint — a szövetkezeti gépek javítását. d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem mintagazdaságai. Magas termelési eredményeikkel, modern gazdálkodásukkal mutassanak példát az egyénileg dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkezeteknek. Emellett a termelőszövetkezeteket lás* sák el minőségi vetőmagvakkal, tenyészállatokkal és ' < egyéb segítséggel. Az állami gazdaságok és termelő’, szövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítani. e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek termel vényei két maguk dolgozhassák fel és így értékesíthessék. Ezért módot kell adni arra, hogy kisebb ' feldolgozó üzemeket (tejfeldolgozó, daráló, szeszfőzde, ' aszaló, stb.) létesítsenek, illetve ilyeneket állami és ' egyéb szervektől átvegyenek. Emellett engedélyezni kell, hogy áruikat saját üzleteikben, piaci elárusító helyeken árusíthassák, vagy — közös megállapodás alapján — különböző ipari üzemeknek, vállalatoknak, kórházaknak stb. nagy tételben eladhassák. f) A meglevő termelőszövetkezetek fejlesztéséhez — a ' fentieken kívül jelentős szakmai segítség is szükséges. / Ezt a jövőben nem a gépállomást mezőgazdászok, ha, nem egyrészt a szövetkezetek által alkalmazott, más/ részt a tanácsapparátusban dolgozó szakmberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam — ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vállalja magára. A tanácsapparátusban dolgozó szakembereknek pedig fokozottabban tegye feladatává a termelőszövetkezetek szakmai segítését. Folytassák a termelőszövetkezeti vezetők képzését a tsz-tagok részére pedig állattenyésztő és növénytermelő tanfolyamokat kell szervezni. g) Annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása. így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése. 2. _A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Mezőgazdasági termeszövetkezetek azok, amelyekben: a) közösek a termelőeszközök (beleértve az állatállományt is), kivéve a háztáji gazdaságban törvényesen visszahagyható földet, eszközöket, állatokat; b) a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a termelés minden ágában; c) a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, kisebb részét pedig a földjáradék kifizetésére használják fel; d) évről évre a jövedelemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot, és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek; e) közösen végzik a beszerzést és értékesítést; f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják; g) pontos nyilvántartást vezetnek; h) szocialista szellemben nevelik tagjaikat, kizsákmányolókat nem vesznek fel a szövetkezetbe s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem. A szocialista állam csak azokat a szövetkezeteket ismerje el mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, amelyek gazdálkodásukban ezeket a szocialista alapelveket betartják, és anyagi támogatást is csak ebben az esetben folyósítson részükre. Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel. s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban. Abban az esetben, ha a közös nagyüzemi állatállomány megteremtéséhez szükséges feltételekkel a termelőszövetkezet még nem rendelkezik, megengedhető, hogy egy ideig közös állatállomány nélkül működjék. Meg kell azonban követelni ebben az esetben is. hogy a közös állaftenvésztést reálisan megvalósítható időn belül célul tűzzék ki, a közös állattenyésztés alapjainak megteremtését fő feladatnak tekintsék, jövedelmük egy részét rendszeresen erre "élra fordítsák. Az ilyen szövetkezeteknél meg kell követelni azt is. hogy a tagok háztáji állatállományuk arányában a közösen művelt szántóterületre a közgyűlés által megadott mennyiségű istállótrágyát hordjanak ki. 3 Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására. Az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehívásának az a célja, hogy megkönnyítse az erősen tulajdonosi beállítottságú dolgozó parasztok számára az utat a nagyüzemi szocialista gazdasághoz. Ahol a meglevő mezőgazdasági termelőszövetkezetek bővítésére, vagy újak alakítására megvannak az objektív és szubjektív feltételek, azok szervezését kell minden erővel támogatni. Ahol azonban nincsenek meg ezek a feltételek, ott az alacsonyabb típusú szövetkezetek alakulását kell elősegíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb: az általános földművesszövetkezet. Ez elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasztási és hitelszövetkezeti tevékenységet fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre kiterjedtebb a termelési tevékenysége is. A begyűjtés megszűntével igen nagy szerep vár a földmű vesszövetkezetek re a parasztság árukészletének felvásárlásával. Kívánatos, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a különféle növénytermelési, hizlalási szerződéskötéseknél is. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a parasztsás széles rétegeit felölelő élő tömegmozgalom legven, s alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására a faluban: mindenekelőtt az szükséges, hogy a földművesszövetkezeteket megszabadítsuk az évek óta ráiuk rakódott bürokratikus, kincstári, hivatali boltjeilegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen. A földművesszövetkezetek keretében kell a jelenleginél sokkal kiterjedtebben — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásost (géphasználati társulás, vízhasználati társulás stb.). valamint a kü'önféle szakszövetkezeteket, a tejszövetkezeteket stb. Ezek a terme’éshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös réltevékeny? séget is folytatnak (oéldául közös géphasználat); Ugyancsak a földművesszövetkezeiek keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok.. Ezek a társulásoknál nnvnyiban fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem e^v részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják. Végül önálló szövetkezeti üzemként működnek a térre előcsrmnrtok, amelvek a mezőgazdasági termelés n-v. vaev néhány á^át koHektlvizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ás tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alabián osztják el. jövedelmük récéét rpodc-f-'-eceo a közös alap fejlesztésére fnrdítiák. közös beszerző és értékesítő tevékenységet fok-tatnak. A ferme’őesenortokat. 6Zakpceporloknt és pevéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogassa, amilven arám-ban a kö-ös nagyüzemé termelés elemeit, kifejlesztik, közös beruházást végeznek. Az egyszerűbb szövetkezeti formák széleskörű iriterjeszlésg elősegíti a parasztság kultúrszinvonalanak ar.elését, megismerteti velük a szövetkezés számtalan előnyét, megtanulják az egyéni gazdaságnál nagyobb méretekben való gondolkodást, s lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti vagyon gyarapításával saját erőforrásukból a leendő termelőszövetkezetekre való áttérés anyagi alapjait megteremtsék. Ezért támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, meg kell szüntetni az ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé. 4. A nagyüzemi gazdálkodás fölényének bizonyításában és az új termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisnak tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és politikai összetételét. El távolítani a gépállomásokról a politikailag megbíz! lan, az osztály idegen, a deklasszált és lumpen elemeket, mindenekelőtt azokat, akik az októberi ellenforradalom során szembefordultak népi demokráciánkkal. A gépállomásokon népi demokráciánkhoz hű, szocialista meggyőződésükben tántoríthatatlan, becsületes agrárproletárok és ipari munkások dolgozzanak. Ezekre támaszkodva alakítsanak ki egészséges viszonyt a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesek kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Ezért — bár fontos célkitűzés. hogy a gépállomások bevételeikből fedezzék kiadásaikat — az állam szükség esetén pénzügyi támogatással is járuljon hozzá ahhoz, hogy a gépállomások termelőszövetkezetek részére végzett munkáinak költsége alacsony legyen. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munka kiterjesztésén, a szervezett kúltúrmunkán stb. túl elsősorban azzal biztosítsák, hogv a gépállomási szolgált at ásókat a jelenleginél sokkal szélesebb területre terjesszék kJ. A mezőgazdasági termelő munkához szükséges szolgáltatásokon túl célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra is (kovács-, bognármunkák, kisgépjavítás és egyéb műszaki jellegű munkák stb). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek. 5. A mezőgazdaság szocialista átalakításának az eredménvesen működő nagyüzemek és a kisárutermelők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenni. Ebben a versenyben az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek bizonyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzemeik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az államnak megfelelő gazdasági politikával, mindenekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gazdaságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki a kisárutermelő gazdaságokkal szemben. Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hogy a jövőben a termelőszövetkezet a termeléshez szükséges forgóeszközökhöz a hitelt az általa megtermelt árualap lekötésével szerezze. Az ilyen hitelpolitika a termelőszövetkezeteket az árutermelés növelésére ösztönzi. A kisárutermelő gazdaságok színvonalát lényegesen meghaladó nagyüzemek létrehozása jelentős beruházást követel. Ezeket a beruházásokat egyedül paraszti eszközökből sem a kapitalizmus, sem a szocializmus viszonyai között megvalósítani nem lehet. Szocialista körülmények között ez azt jelenti, hogy az államnak jelentős összegeket kelt fordítani a szövetkezeti nagyüzemek létrehozására. Ezért hazánkban az állam teherbirókepességének megfelelően maximálisra kell 'emelni a mezőgazdasági nagyüzemek korszerű berendezésekkel való ellátására szolgáló állami eszközök mennyiségét. Nyújtsunk a megalakuló új. kellő állóeszközökkel nem rendelkező termelőszövetkezeteknek (2—3 éven keresztül több részletben) olyan mérvű állami indítóhiteleket, hogy az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására rendelkezésére álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemű gazdálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszúlejáratú legyen; 6. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákban való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra. beruházási létesítmények stb. vannak, vagy ha cserébe gvengébb minőségű, elhanyagoltabb stb. földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község vagy határrész dolgozó oarasztiai többségének kérésére hatjhatók végre. A jövőben tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös mca-’gyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás-vétel útién történő cseréket is. (Folyt, köv.) ■ i muszkáti szultán haderői folytatják előnyomulásukat a» ontani imám főhadiszállása felé Manamah (Bahrein) (Reu ter). A muszkati szultán had erői az angol csapatok támogatásával folvtatiák a felkelt omani imám főhadiszállásának: Nizva hegyi erődnek i bekerítését. A Robertson dandártábornok parancsnoksága alatt állt egjüttes haderők szerdán ellenállás nélkül elfoglalták íz: falut, maid folytatták előnyomulásukat Firq felé, amelj három mérföldnyire van Nizva erődjétől. A szultán omani hadsereg amelynek támaszpontja Fin "en volt, és am°ly az imá ‘estvérével: Talib Bin Ali-v július 15-én történt összecsoásban csatát vesztett, teljsen visszavonult az ellens. geskedések színhelyéről < most folyik Szoharban az ú jászervezése. Legfrissebb jelentések sz< rint a firqi repülőteret vak szípűjeg aláaknázták. (MTI)
