Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

Szovjet és j’ugoszláv párt- és kormányküldöttségek romániai találkozója Az S2KP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió kor­mányának küldöttsége. 1957 augusztus 1-én és 2-án Ro­mániában találkozott a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormá­nyának küldöttségével. A tárgyaláson szovjet rész­ről N. Sz. Hruscsov, A. I. Mi­­tcojan, O. V. Kuusinen, B. N. Ponomarjov, N. P. Firjubin és J. V. Andropov, jugoszláv részről: Joszlp Broz Tito, Edward Kardelj, Alexander Rankovics, Veljko Vlahovics és Veljko Micsunovies vett részt. A megbeszéléseken bebizo­nyosodott: a két jél egyetért abban, hogy munkálkodnlok kell kapcsolataik további sokoldalú fejlesztésén és azok­nak az akadályoknak a ki­küszöbölésén, amelyek ezt a fejlődést megnehezítik: Bebizonyosodott továbbá, hogy egyetértenek a jelenlegi nemzetközi helyzet jő problé­máiban. A tárgyalófelek hangsú­lyozták, hogy különös jelen­tőségű a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok népei, a világ béke­szerető és haladó erői egysé­géneit és testvéri együttmű­ködésének minden eszközzel való erősítése és a nemzet­közi munkásmozgalom egy­sége. Mindkét küldöttség kiemel­te, hogy a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság közötti viszony továbbra is az egyenjogúság­nak, a kölcsönös segítségnek és együttműködésnek, a szu­­verénitás tiszteletben tartá­sának, a függetlenségnek és a be nem avatkozásnak alap­ján fog fejlődni. Ezzel ös­szefüggésben a küldöttségek leszögezték a belgrádi és a moszkvai nyilatkozatok idő­szerű jelentőségét a két or­szág közötti baráti kapcsola­toknak, valamint az SzKP és a JKSZ együttműködésének a marximus—leninizmus elvei alapján végbemenő fejlődése szempontjából és leszögezték, hogy készek a továbbiakban is végrehajtani azokat a té­teleket, amelyek az említett nyilatkozatokban foglaltat­nak.­A két küldöttség megálla­podott a pártok közötti együttműködés és az állandó kapcsolatok fenntartásának konkrét formáiban, a párt­küldöttségek cseréjében, a ■kölcsönös tájékoztatásban és a kiadványok cseréjében. ■■■ A Borba szerint igen sikeres volt a Jugoszláv és szovjet párt- és kormányküldöttség romániai találkozója TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Véget ért az Ifjúsági Hét Tudóútónktói ’ Belgrad (Tanjug). A jugo­szláv és a szovjet vezetők nemrégen Romániában meg­tartott találkozójáról a Borba keddi száma kommentárt kö­zöl. Hangoztatja, hogy ez a találkozó jelentős nemzetközi esemény a két ország és párt baráti együttműködésének fejlesztése és a szocial izmus ügye, valan.int a világ békés fejlődésének biztosítására irá­­múó erőfeszítések szempont­jából egyaránt; A Borba kiemeli, hogy a találkozó igen sikeres volt és sok olyan kérdést tisztázott, amely eddig a kölcsönös vi­szonyban nehézséget idézett elő. A lap emlékeztet arra, hogy az 1955. év júniusában aláírt belgrádi és az 1956. év júniu­sában aláírt moszkvai nyilat­kozat Uu. i Jugoszlávia és a Szovjetunió között ismert, ne­hézségek keletkeztek, ame­lyek akadályozták a baráti együttműködés kibontakozá­sát, s mindannak a megvaló­sítását. amelyet elvileg az ermített okmányok világosan kifejeztek.- Mindez, ennek következményeivel együtt ár­tott a Szovjetuniónak is, Ju­goszláviának is, de ártott a szocializmus és a világbéke ügyéhek is. — Mégis a jugoszláv és a Szovjet párt- és ' kormány­­küldöttségek romániai talál­kozója alkalmával mindkét r;i részéről kifejezésre jutott az az óhaj, hogy rendezzék viszonyukat, kiküszöböljék a nehézségeket és megvalósít­sák a két ország baráti együttműködését, mert ezt megkövetelik országaink és népeink érdekei és megköve­teli általában a béke ügyé­ben, s különösen a szocializ­mus ügyében foglalt álláspon­tunk is — hangoztatja a Bor­ba. 1 A továbbiakban azt írja. hogy a Szovjetunióban nem­régen bekövetkezett változá­soknak — annak, hogy Molo­­tovot, Malenkovot 'és Kaga­­novicsot eltávolították a ve­zetésből — pozitív hatással kellett lenniök a szovjet— jugoszláv viszonyra is. — Ezek a változások — ír­ja a Borba — kétségtelenül egyik elemét alkotják annak, ami lehetővé tette, hogy hoz­zálássunk a meglévő nézetel­térések ée nehézségek kikü­szöböléséhez. az együttműkö­désre irányuló és mind a két fél részéről világosan kifej" zeit óhaj szellemében; A VI; Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére rendezett ifjúsági Hét megnyitójáról már beszámol tűnik. A többi napok is gazdag programmal rendelkeztek. Július 29-én mintegy 300—400 főnyi kö­zönség előtt, szabad téren vetítették a „Körhinta“’ című filmet, s a varsói VIT-ről készült felvételeket. Kedden a Vasas kultiyházban volt megtartva az asztalitenisz bajnokság. 36 résztvevő játé­kában körülbelül 200—300 szurkoló gyönyörködött. Az első három helyet és az ez­zel járó jutalmakat a nők közül Ratkai Mária, Gellértfi Erzsébet és Farkas Erzsébet, a férfiaknál Kiss György, Szép János és Birkás Károly nyerte; Szerdán Tímár Jó­zsef szolnoki testnevelő ta­nár tartott igen érdekes és értékes beszámolót a sport fejlődéséről. Csütörtökön a tánctanítók munikaiközössége mintegy 500 főnyi közönség előtt mutatta be, hogyan kell a modern táncokat ízlésesen táncolni. — Ugyanezen az estén volt a magyar nótaverseny elődön­tője is. Pénteken irodalmi est ke­retében a Szolnak megyei irodalmárokkal és műveikkel ismerkedtünk. Mintegy szá­zan jelentek meg az irodalmi esten. Ez a szám elég kevés­nek látszik, ugyanis sokan azt gondolták, hogy egy unal­mas estnek lesznek a részt­vevői. A megjelentek azon­­kellemesen csalódtak, mert a jólsdkerült versek, elbeszélé­siek és magyamótáik meghall­gatása utón lelkiekben gaz­­dagabam tértek haza. A kö­zönség szinte nem tudta, me­lyiket tartsa jobbnak, Gyulai Gaál Ferenc Békedalát, Var­ga Viktória előadásában, Fóti Pál elbeszélését, K. Tóth Len­ke vidám versét, F. Tóth Pál szatíráját, vagy valami mást az előadottak közül. — Rövidesen így foglalhatjuk össze: mind szép volt és kö­szönjük. Köszönjük, hogy el­jöttek hozzánk, s e szép es­tével megajándékoztak ben­nünket. Várjuk Önöket ismét és biztos, hogy legközelebb jóval többen leszünk, mert mindannyian elmondjuk má­saknak is, hogy mit mulasz­tottak el, akik nem vettek részt az irodalmi esten. Szombaton került sor az ifjúsági Hét záróünnepségére. A földművesszövetkezet kert­helyiségében Herczeg Mihály elvtársi, az Ifjúsági Hét szer­vezőbizottságának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Majd Varga Ferenc, a városi KISZ szervezet titkára mél­tatta röviden az Ifjúsági Hét jelentőségét. A magyamóta­­verseny első három helye­zettje: Kemenczei István, Gyöngyik Katalin és Szik­szói Lajos isimét fellépett. — Ezután került sor a győzte­sek jutalmának kiosztására. A már említetteken kívül át­vette a díjat a Dózsa Tsz labdarúgó csapatának képvi­selője. valamint az ’ első he­lyezettnek járó díjat a Gim­názium férfi röplabda-csa­pata. Korai volna még az Ifjú­sági Hét teljes eredményét értékelés tárgyává tenni. Azonban a fiatalok érdeklő­dése megnőtt a KlSZ-szerve­­zetek iránt, s máris jelentet­tek be olyan igényeket, hogy hasonló rendezvényekben a jövőben is szívesen rósztven­­nének. A tanulságos és egy­ben szórakoztató hét megen­­dezéséért köszönet illeti mind­azokat a fiatalokat és idős elvtársakat, akik fáradtságot nem ismerve dolgoztak ennek sikeréért, valamint a Mező­­gazdasági Gépgyárat, a Ci­pész KSZT-t. a KIOSZ-t, a Földművesszövetkezelet, a Kulturházat, amiért az erköl­csi támogatáson kívül anyagi segítséget is nyújtottak. Félévi munkáját értékelte a földmüvesszövetkezet A Törokszentmáiklós és Vi­déke Körzeti Föld mű vess zö­­vetJkiezet igazgatósága kibő­vített ülésen vitatta meg az igazgatósági elnök beszámo­lóját és meghatározta a to­vábbi feladatokat. A beszámoló foglalkozott, azzal, hogy az októberi ellen­­forradalmat követő gazdasági ziláltság időszakát a földmű­vesszövetkezet elég gyorsan átvészelte. Ez lemérhető ab­ból is, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva, jóval több dolgozó paraszt lépett be a szövetke­zet tagjainak sorába, s rész­jegyfizetési tervüket ezen időszakban 100 százalékra teljestették. A szövetkezet első félévi tiszta nyeresége 648.351 forint volt, ami 122 ezer forinttal több, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Az egyes üzemágak is eredményesen dolgoztak. Ér­demes megemlíteni, hogy a mezőgazdasági szaküzlet for­galma hogyan tükrözi a dol­gozó parasztság növekvő ter­melési kedvét. Sokkal több kisgépet és műtrágyát adtak el most az üzlet dolgozói, mint a korábbi években. Az eredmények mellett szólni kell a hibákról is. Ko­moly lemaradás mutatlcozik a felvásárlási yzemágvál. főleg a baromfi- és tojásfelvásár­lásnál. Problémát okoz a szö­vetkezetnék, hogy a kötött liniit-árak miatt nem tud beleszólni abba, hogy ne a magánkereske­dők vásárolják fel a tojást és baromfit. Jó volna, ha a gazdasági szakemberek megvizsgálnák a szövetkezeteknek azt a ja­vaslatát, hogy ne a felvásár­lási, hanem az eladási árat szabják meg úgy a magán, mint az állami kereskedelem­nek és így a felvásárlási frrat tegyék szabad verseny tár­gyává. A beszámolót követő vita igen élénk volt. A megjelen­tek sok kérdést tettek fel és javaslatokkal segítették az igazgatóság munkáját. Meg­alapították a nőtanács szerve­zőbizottságát is, melynek fel­adata lesz a szövetkezetnél dolgozó nőkkel való foglalko­zás. Igen jelentős határozat az is. melynek értelmében termelési szaktanácsot hívtak életre. A 28 tag termelőszö­vetkezetek tagjaiból, mező­­gazdasági szakemberekből, s a legtekintélyesebb egyénileg dolgozó parasztokból tevődik össze. Ennek a tanácsnak fel­adata, hogy összefogja és irá­nyítsa a mezőgazdasági ter­melést, például szaktanács­­adást szervez, gondoskodik az egyénileg gazdálkodók szakmai oktatásának meg­szervezéséről. támogatást nyújt a különböző termelői társulások létrehozásához, működéséhez. Propagálja a szerződéses termelést, tapasz­talatcserét szervez, stb. Mun­kaprogramjukban szerepel még az is, hogy az 1957—58; gazdasági évben a szaktanács három tagja műtrágya minta­parcellát létesít saját földjén, ahol bemutatja, mennyivel ad több termést az a terület, ahol műtrágyát használ. A szaktanács titkára, a földmű­vesszövetkezet állományába tartozó agronómus, aki gon­doskodik a határozat végre­hajtásáról, s ebbe maga is ak­tívan belekapcsolódik; A szaktanácsnak a földműves­szövetkezet minden erkölcsi és anyagi támogatást megad; Néhány szó a nyári munkákról Most már egyre kevesebb a baj a cséplőgépekkel, ritkáb­ban van törés, s kevesebb az állás is, mint kezdetben volt. Előreláthatólag augusztus 20- ra az összes gabona cséplését befejezzük; A Dózsa Termelőszövetke­zet árpája már a magtárban van. Megkezdték a tagoknak az előlegosztást. A tervezett mennyiségnél 600 mázsával többet termeltek, így munkaegységenként 2 kg árpát osztottak előlegbe. A búzatermés is elég jó, van olyan táblájuk, ahol 13.60 mázsa termett holdanként. Az augusztus 1-ig teljesített munkaegységekre 3-kg búza­előleget fognak osztani; A határban . egyre több olyan kocsit lehet látni, ame­lyek trágyával megrakva ha­ladnak ki a földekre. Hozzá­vetőleg megállapítható, hogy már eddig több trágyát szál­lítottak ki a földekre, mint tavaly egész esztendőben. Ez mindenesetre jó jel a jövőévi termés szempontjából. Szabó Imre ITYYVVWYVYYYYYYVYYyYYVYYfYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYY7YYYYYYYYYYYTYYYY»l rYYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYTTlt %,Ez jó mulatság,férfi munka volt u is, hogy mindjárt a cséplés után hozzáfogtak a mély­szántáshoz és a fejlrágyázás­­hoz. ff1 bből is gondolhatják ol­­vasóink, hogy szorgal­mas tagok gazdag szövetke­zetébe toppantunk be Kőtel­ken. Aki azonban azt hiszi, hogy csak a munkát szeretik itt, meglehetősen téved. A vacsora után egészen bele­melegedett a Icözel másfél­százat számláló vendégsereg, amikor Peszeki János egy ,,mezőgazdasági nótára” adta be igényét a zenekarnak, melynek címe: „Ledűlött, le­­diilött a szénaboglya teteje.,.“ S érdekes, annak arányában emelkedett a torkok száraz­sága, ahogy ürültek kifelé az asztalsorok közepén glédába­­álló családisörös üvegek. A fiatalabbaknak azonban már forró volt a szék. Ügy lát­szik, nemcsak a sör, de a csárdás is megtette a ma­gáét. Néhány perc, és három sor asztal közül a középső sor eltűnt, de fő, hogy a helye megmaradt. S a terem közepe pillanatok múlva nyüzsgött a fiatalabb és veterán csárdá­­sozótól, s bizony ez utóbbiak nemcsak a korukat tekintve, hanem a csárdás tudományá­ban is megálltak a sarat az ifjabb nemzedékkel szemben. Tüzes foxtrottok, melankoli­kus tangók, andalító kerin­­gők váltogatták egymást, de közben a terein sarkaiban és egy másik helyiségben elő­kerültek a rumos üvegek is, azz at az indokkal, hogy a sör utáni rumivás egészségügyi szempontból nélkülözhetet­len és elmaradhatatlan. Per­sze, eg csak arra vonatkozik, akinek van rávalója, — fűz­tek hozzá többen is, már pe­dig az Ezüst Kalászban ilyen szempontból nem lehet diffe­rencia. Mindenki megtalálta társaságát, szór altozását, vagyis belül- és kívülálló egyaránt jól mulatott ezen az aratás-cséplési banketten. —• Még azok is — főleg kislá­nyok és fiúk, akik az ablakon kívülről szemlélték a dári­­dót, az eszem-iszoníot, még azok sem tudták egy tapodtat sem odébbállni, egész éjjel legeltették szemüket, mígnem őket is beinvitálták, egy po­hárra. ff át így történt. Sajnos, x a. végéről, még ha agyonütnének sem tudnék beszámolni, legfeljebb má­sodkézből. Nem kisebb oka van ennek, mint az, hogy jó­magam, s gépkocsink többi utasa a virágos állommező­kön élte át újból a lezajlott órákat. Már pedig azt min­denki tudja, hogy más az álom és más a valóság. Arra még emlékszem, hogy retten­tő nehezen engedtek útnak bennünket s amikor már vagy tizedszer búcsúztunk el cs koccintottunk „utolsót”, emígy invitáltak meg bennünket: m.éq ebben az évben jöjjenek ki hozzánk, ha „még egyszer sikerül learatni és csépelni.” Hát ez utóbbi igen-igen ne­héz lesz, mivel nem élünk a Nilus partján, ahol ez előfor­dul, az előbbit azonban biz­tos, hogy megtesszük. Hát hogyne mennénk olyan hely­re, melyről így vitáztunk az autóban, míg el nem alud­tunk — bár nem tudtunk meg­egyezni, hogy búzát, vagy jó­kedvet lehet-e jobban aratni a kőtelki Ezüst Kalászban? Szerintem: minden a búzá­tól f ügg..,; BJÜOB GYULA. \ A Borba ezután rámutat, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia között egész gór rend­kívül jelentős egyezmény lé­tezik az élet különböző terü­letén, majd rámutat a koráb­ban megkötött beruházási egyezmények megvalósítását célzó, nemrégen sikerrel zá­rult tárgyalásokra, s a továb­biakban így folytatja: — A fenti egyezmények megvalósítására irányuló munkával, s a kölcsönös ak­tivitás közvetlen fejlesztésé­vel minden területen kiküszö­bölődnek majd azok a nehéz­ségek, amelyek eddig a jugo-, szláv—szovjet viszonyban] meg voltak. Ezzel pedig a] jugoszláv—szovjet együttmű-j ködés teljes tartalmat és tel-l jes szilárdságot nyer. j — A jugoszláv közvéle-j mény — írja a Borba — min­denkor következetesen híve] volt a Szovjetunióval való ilyen baráti együttműködés­nek. Sajnálta, hogy Jugoszlá­via és a Szovjetunió között nehézségek támadtak, ame­lyek akadályozták az együtt­működés fejlődését, s a belg­rádi és a moszkvai nyilatko­zat alapján megkötött kon­krét egyezmények megvalósí­tását. — A jugoszláv közvélemény melegen üdvözli ezt a meg­egyezést, mert megnyitja a íugoszláv—szovjet együttmű­ködés sikeres továbbfejlődé­sének lehetőségét, de a nem­régen Romániában megtar­tott találkozó eredményeit üdvözli majd az egész béke­­szerető világközvéleménv is. mert bizonyos, hogy ezek az eredmények csak a viiágbéke javát szolgálják. (MTI) Követendő példa A jászszentandrási Haladás Tsz-ben hétfőn befejezték a cséplést. Búzából és tavaszi árpából több mint 15, őszi árpából pedig közel 17 má­zsás kát. holdankénti átlag­termésük lett. E szép ered­mény mellett azért is dicsé­ret illeti a szövetkezet tag­ságát, hogy a tarlóhántásá munkálatokat is 100 százalé­kig befejezték már; Jő len­ne, ha ez utóbbi példa minél több követőre találna a me­gye termelőszövetkezetei kö­zött, már amelyeket illet, _ * • Szombat este már 6 óra ■ ^ után sűrű sorokban • özönlött a nép a kőtelki kúl­­; turotthon nagytermébe, s a község apraja-nagyja szinte az egész környéket ellepte. A gyerekek kirobbanó virgonc­­sága, az öregebbek megfon­tolt, nyugodt, rendkívül ma­gabiztos viselkedése az elej­tett szavak, felcsillanó moso­lyok, mind azt mutatták: itt valami készül.-.-. í i. Igen valami készük Még­hozzá mulatság, evés, ivás, tánc, — ki meddig bírja. Szövetkezeti bankett, — ahogy az Ezüst Kalász Tsz egyik 60 év körüli nagybaj­­szú tagja mondta. — Mert ez itt hagyomány — vette át a szót egy fiatalabb —, cséplés után. — Cséplés után? — Azám, cséplés után —, de mire a válasz eljutott a fülünkbe, már közre is fog­tak bennünket az Ezüst Ka­lász tagjai, élükön a 27 éves Bozsik Zoltánnál, az elnök­kel. Szíves kézszorítások, még­­szívesebb invitálások s né­hány perc múlva már bent ültünk a virágokkal feldiszí­­tett, megtérített asztalnál, s közben az 5 tagú cigányzene­­kar izzadta a talpald valót. Bár senkinek sem volt célja hivatalos termelési értekez­letet tartani, mégis ahogy forgott a pohár, úgy eredtek meg — nem a dicsekvés, de a jól végzett, becsületes mun­ka feletti örömöt kifejező — szavak, felelevenedtek a hő­séggel, a földdel, a dús ter­mésért vívott harcos napok nagyon kemény, de annál eredményesebb epizódjai. És joggal. Most itt vannak a 20 mázsás árpa és a 14 mázsás búzatermés elérőit. . köztük ; Bózsó András zetoros, aki hét . nap és éjjel 150 hat. holdat aratott le gépével (100 száza­­. lékos béremelést kapott a tsz-től), itt van Bozsik elv­társ, az elnök, aki 3 nap és éjjel helyettesítette Bózsó Andrást, akinek beteg fele­ségéhez kellett elmennie a kórházba, de itt van „az ötös brigád’’ is, Peszeki János, Bózsó Sándor és György, Tóth János, Úlriczki József, . akik 40 fokos hőségben öt munkaegységet szereztek fe­jenként az aratás egyik nap­­. jón. Azt is megtudom, ami­­: kor már előttünk párolgóit az Ungvári József és Tóth Miklós által nevelt és Szlo­­vencsák László kitűnő sza­kácstudományát bizonyító harmad tonnás borjúnak pör­költbe — amit az igen szem­­revaló tsz menyecskék és lá­nyok tettek elibénk szíves kínálások közepette, az új liszt bői sütött ke ny érrel együtt, mely omlós volt, mint a kalács —, hogy nekik is 14 vagon búzájuk termett 100 kát holdon, ugyanannyi, mint a szomszédos Petőfinek, azzal a különbséggel, hogy ott 150 kát. hold búzavetés volt. 14 vagonnal beadtak az állam­nak, emellett még 4 vagon sörárpát is. Csak gabonából több, mint 65 000 forint jöve­delme lett a szövetkezetnek, 240 000 forint pedig a szerző­désileg beadott 55 drb. extrém és elsőosztályú hízómarha után. De nemsokára további 30 darab hízómarha ára is egyszámlájukra kerül. Lesz tehát az Ezüst Kalász 44 csa­ládjának mit aprítania a tejbe, különösen, ha az 57 kát. holdas rizsük beválik, idcgclcgcdcflen újságolták 5zt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom