Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-04 / 182. szám
ÖXSÄRflÄ AZ ELLENFORRADALOM következtében Szolnok megyében is számos mezőgazdasági termelőszövetkezet feloszlott és több dolgozó paraszt kilépett a szövetkezetekből. A megszűnt közös gazdaságok volt tagjainak a többsége azonban meggyőződve a mozgalom jövőjéről, a feloszlott tsz-t újjáalakította. Hiszen nemcsak nálunk és a szocializmust építő népi demokratikus országokban, hanem a kapitalista országokban'is szövetkeznek a parasztok. A társulás nem öncél, hanem azért jön létre, hogy a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépeket, az agrotechnika legkorszerűbb -r eredményeit, vívmányait hasznosíthassák, ésszerűbben műveljék a földet és nagyobb termést érjenek el. Ezt csak nagy táblákon lehet alkalmazni. A nagyüzem fölénye azonban nemcsak a növénytermelésben érvényesül, hanem az állattenyésztésben is. Az egyes munkaterületeken huzamosabban dolgozó szövetkezeti tagok specializálódnak, komoly szakképzettséget, tapasztalatot szereznek és ez a munkatermelékenység emelésének egyik fontos feltétele. Elvben mindenki egyet ért azzal, hogy csak olyan mértékben emelkedhet az életszínvonal, amilyen mértékben . növekszik az egy főre eső termelési érték. A kis parcellás gazdálkodásban a bővített újratermelés bizonyos fokára eddig is csak azért volt lehetőség, mert a munkásosztály jelentős támogatásban részesítette a vele szövetségben lévő parasztságot. A nagyobb arányú bővített újratermelés azonban a XisparceXIákon már egyáltalán nem valósítható meg. Ezért a jó számolgató egyéni gazdák már eddig is társultak a föld táblás,-nagyüzemi művelésére. A bővített újratermelés lehetősége és a munka termelékenység növekedése azonban még szövetkezeti gazdálkodás esetében sincs mindig meg. Különösen olyankor, ha a tsz-ben laza a munkafegyelem, a munkaerőt nem használják ki megfelelően. így hiába termel az egyik szövetkezeti tag egy munkaegvséggel 100 forint értéket, ha a másik személy, aki nem dolgozik, vagy rosszul dolgozik, akkor is beírja a munkaegységet. Igv az egyik munkaegységgel termelt 100 forint érték már a felére csökken Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol baj van a munkafegyelemmel, alacsony a munkaegységre jutó részesedés is. BÄR AZ ELLENFORRADALMI események során a becsületes, megtévedt emberekkel egvütt olyan személyek is kisodródtak a tszből, akik kevés munkával, mások fáradtságának gyümölcsét akarták élvezni, még mindig van néhány élősködc ember a szövetkezeteiben Talán furcsa, hogy a szövet kezeten belül élősködőkről klzsákmányolóról beszélünk, de ez igv igaz, mert akik a tsz-ben nem az előírt minőségű munkát '-égzik, vagy teljesítmény nélkül íriák be a munkaegységet, azok kizsákmányolok. A becsületesen dolgozó szövetkezeti tagokat károsítják meg. Szerencsére, már nem sok ilyen van a tsz-ben, de ajánlatos, ha a szövetkezeti tagság minél előbb túlad rajtuk. Hogyan kerültek ezek az emberek a szövetkezetbe? Úgy, hogy az elmúlt években igen gyakran csak a mindendenáron való taglétszám növelést és a szövetkezet létrehozását tekintettük célnak, így fordult elő, hogy esetenként olyan emberek kerültek össze a tsz-ben, akik nem ismerték egymás munkáját. A más területről odairányított népnevelők olyan embereket is szerveztek a szövetkezetbe, akik a közös gazdaságot csak újabb vadászterületnek tekintették. A tszmozgálom fejlesztésénél a múltban elkövetett hibák — nem fordulhatnak elő. Erre biztosíték: a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. A SZÖVETKEZÉSNÉL az önkéntesség elve. a gyakorlatban fog megvalósulni és alkalmazni kell a fokozatosság elvét is. Vannak, akik a tszfejlesztést most nem tartják időszerű kérdésnek és úgy vélekednek, hadd erősödjenek meg a már meglévő közös gazdaságok. A jó eredmények láttán, lassan mindenki rászánja magát, hogy a szövetkezetbe lépjen. — Az életszínszínvonal emelkedése azonban nem kielégítő mértékű és nincs olyan ember, aki nem szeretne holnap jobban élni, mint ma. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a mezőgazdaságban is többet és olcsóbban termelünk. Nem lehet tehát célunk olyan szövetkezetei- létrehozása, amelyekben keveset és drágán termelnek, de nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy a kisparc. llás "azd-i kodásról a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés egy emberöltőn át tartson. Természetes, hogy nem lehet határidőt kitűzni arra: egyik, vagy másik közég dolgozó parasztsága, mikor lépjen a szövetkezetbe. Ez előbb utóbb az önkéntesség megsértéséhez, törvénytelenségekhez vezetne. Azt viszont szeretnénk elér.-i, ha minden jól gazdálkodó egyéni paraszt minél előbb elhatározná, — hogy többet akar termelni és kisparcelláját hozzáragasztja a szövetkezeti táblához. A TSZ-FEJLESZTÉSBEN a lenini fokozatosság elvét komolyan gondoljuk. Nem becsüljük le az alacsonyabb fokon gazdálkodó társulásokat. Azonban itt is meg kell tartam a mintalapszabály alapelveit. Nem engedhető meg, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezés leple alatt továbbra is egyénileg gazdálkodjanak, de rosszabbul, mint azelőtt, mert a földet nem trágyázzák, a korszerű termelési módszereket nem alkalmazzák. Az alacsonyabb fokú társulásokban is létre kell hozni az évről-évre növekvő mértékű, fel nem osztható közös szövetkezeti alanot. épületekben, állatokban, takarmányban és gépekben. A szövetkezeti út helyességéről oedig olyan emberek győzzék meg az egyénileg gazdálkodókat, akik a mozgalomban jártasak, vagyis a tsz-tagok. Gk tudnak legékesszólóbban kiállni a közös gazdálkodás mellett. Ebben már van gyakorlatuk. Megtették akkor is, amikor az ellenforradalom által szétvert gazdaságukat ujiáalakították, — vagy a tsz-be visszaléptek. Most az a feladat hárul rájulk hogy maisokat is győzzenek meg ennek az útnak a helyességről. Hozzanak határozatot arra a közgyűlésen,» hogyan vonják be majd a! nagyüzemi gazdálkodásba a * kívülálló egyéni parasztokat, i De nemcsak az a feladatj hárul rájuk, hogy saját szö-i vetkezetüket fejlesszék, ha-! nem az is. hogy támogassák mág társulások létrehozását is. A TSZ-BÖL KILÉPETT dolgozó parasztok közül már eddig is sokan jelentkeztek, hogy vissza akarnak térni. Mások még nem döntöttek véglegesen, de egy kicsit restellik korábbi elhatározásukat. amikor otthagyták a szövetkezetét. Most nem éreznek magukban elég bátorságot, hogy felvételüket1 kérjék. A Sz-t igok ezeknek az embe-ekrek segítsenek, hogy minél előbb megtalálják a helyes utat. A tsz-ből kilépeti dolgozó parasztokat is hívják meg a közös gazdaság megtekintésére. beszélgessenek velük. mutassák meg a nagyszerű eredményeket, melyeket egy esztendő alatt elértekösszegezve az eddigieket: hozzá kell fogni új szövetkezetek létrehozásához. Ez a i feltétele annak, hogy keve- j ssbb munkaerő-ráfordítással j nagyobb eredményeket ér- i jünk el. A tsz-ek jelenlegi i tagjainak sóik új szövetkezeti: tag belépését, új társulások j létrejöttét kell elősegíteniök. A tsz-ék tagjaira hárul az aj nagy feladat, hogy meggyőz- \ zék a még egyénileg gazdái- j ködó parasztokat a szövetkezés helyességéről, s tanácso-j kát, tapasztalatokat adjanak i át az új szövetkezetek gazdáinak is. Friedrich Ferdinand szövetkezetpolitikai csoportvezető j SZOLNOK MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI gépjavító vállalat IGAZGATÓSÁGA pályázatot hirdet üzemvezetői állás betöltésére. Pályázati fettételek: Műszak* egyetemi végzettség, vagy legalább gépipari technikum és legkevesebb 5 éves üzemi gyakorlat. Működési leírás a pályázathoz mellékelendő. Postacím: Szolnok pf. 119. A nagy bérházban, ahol én is lakom, szép számmal vannak gyerekek. Virgoncak., pajkosak, játékoskedvűek. Ezek az egészséges, jó hangerővel rendelkező gyerkőcök, tavasztól őszig birtokukba veszik a folyosókat, de főleg az udvart, ahol komoly futballmérkőzéseket vívnak. (Aminek nem egyszer 1—2 ablaküveg esik áldozatul.) Van, amikor még „Szepesit” is neveznek ki martuk, közül, aki szabályosan — ahogy a rádióban, hallja — ismerteti a mérkőzés állását, biztatja, lelkesíti a Játékosokat. A kislányok is szeretnek Játszadozni. A babázás és főzőcske közben csilingelő kis hangjukon dalolnak. Hogy mit'? Hát ami éppen eszükbe jut. A bats Ids gyermekdaloktól kezdve hallhatjuk a „Seher e~Adé”-t és a „Mambo ltaliano”-t is. Néha igazi gyermekszokásból, össze is vesznek, leginkább a kisfiúk a lányokkal. De a harag nem tart sokáig, s az élet zajlik tovább. Egyszóval, vidám, hangos a mi házunk a gyermekek Icacajától, kiabálásától. A munkából hazatérve, sokszor megállók a folyosón, ha csak pár percre is, s elnézem az udvaron játszadozó gyermekeket. Csacsogásuk, sokszor felnőttesen komoly mondásuk szórakoztat, mosolyra dérit. Egy-két nap óta a kislányok, kisfiúk többsége színes léggömbökkel játszik. A szolnoki vásárból kapták ezeket szüleiktől, vagy nagyobb testvéreiktől vásárfiába. A pillekönynyü gömbök gyermekkori emlékeim legmélyéről vetítették elém egy régi vásári nap eseményét.. Hogy is volt csak? Testvéreimmel együtt izgatottan vártuk a nyári vásárt, hiszen ekkor már nem kellett iskolába menni, s egész nap ott bolyonghattunk a sátrak között. A vásár mindig rengeteg élményt ígért, s azzal is kecsegtetett, hogy vásárfiát kapunk. S eljött a számunkra oly fontos nap. Már reggel ott sürgölődtünk édesanyánk körül, hogy otthon ne hagyjon bennünket. S amikor belevegyültünk a vásár forgatagába, azt sem tudtuk, mit nézzünk, mit csodáljunk. A papírsüveges ember előtt felhalmozott törökmézet, a sokféle játékot, vagy a sergőt, ahol a falovakat megnyergelve, vagy a díszesre festett kis kocsikban ülve lehetett körbe-körbe forogni. Mindez nagyon érdekes volt, de mi mégis izgatottan vártuk, hogy mit kapunk vásárfiába. Édesapánk —bár kevéspénzű napszámos ember volt — mézes-mogyorót és színes léggömböt vett mindegyikünknek. Mondanom sem kell, hogy amikor estefelé hazaértünk, milyen boldogan mutogattuk játszópajtásainknak a nekünk oly becses ajándékot, aminek nagyon örültünk, s ami egyikőnknek mégis szomorúságot okozott . . : :.. Egy vigyázatlan mozdulat, s bátyám kis kezéből kicsúszott a szód piros légoömb spárgája. Hiába kapkodott utána, pár pillanat múlva már i a hóénál is magasabban szállt, ö csak nézte, nézt • pityergésre görbült szájjal, könnyben úszó szemmel, s amikor végképp eltűnt az ég kékjében, kitört belőle a zokogás. Olyan keservesen sirt. hogy alig lehetett megvigasztalni.:. Az elröpült vásárfiát sirat^ kisfiú ma már felnőtt férfi, de ha színes léggömböt lát, neki is eszébe jut az itt leírt kis történet, amely — bár szomorúsággal végződött — mégis kedves, hiszen gyermekkorunkra emlékeztet. S kinek ne len-1 nének ilyen emlékei, amelyek feltolulr.ak, eszünkbe jutnak a vidáman kacagó, vásárfiának örvendő gyermekeket látva. na—ti Baro és Orski némot kasik»*turisták munkáiból.'' VIDÁM Sok a légy PERCEK Fosas kérdés — Mondjatok néhány dolgot, amit át lehet látni. — Üveg. — Celofán. — Kulcslyuk. Iskolában — Milyen előnyük volt a< régi rómaiaknak velünk«1 szemben? j ■ — Nem kellett latint tanul-tnvokl ! i — Melyiket csomagoljam be? — Ezt kérem. A fiam ugyanis holnap lesz 14 éves s ebbe a tortába éppen 14 légy van beleragadva.-:: A bűnhödés órája — Csak nem beteg, doktor r? — Sajnos nem jól érzem agam. Kénytelen vagyok jy kollégámmal kezeltetni tagam. — hám, lám. mindenkit tér a bünhődés! Bíróságon Bíró: Minthogy a vádlott oevallötta, hogy ütlegelte anyósát, nincs. is szükség a felperes kihallgatására. Védő: Kérem, bíró úr, legalább nézze meg magának az anyóst. Az enyhítő körülmények végett. i Brr! — ffis mit gondoltok, mitől sőt a tengervíz? a, Biztosan a sok keringtél’ Szakértelem — Mit jelent az, hogy a víziére kihasználása? — Ha a feleségem addig sír, amíg meg nem veszem neki a bundát. Kinos doloz — Van valami újság? — kérdi reggel a kórház főorvosa. — Igen, professzor úr. Az éjszaka meghalt a 218-as szimuláns. Biztos forrás — Mondd apu, honnan tudják a tudósok előre, mikor lesz napfogyatkozás? — Kis csacsi, hát ők is olyasnak ujsáaot! m (W( Égi probléma —. Tessék megmondani, ta-i ■ nitóbácsi, körülbelül hőnyit lóerővel halad a Göncölsze-4 kér? — De asszonyom, most már lenne szíves végre a rendőrséget híyni?t Ä tsz-fejlesztés időszerű feladat
