Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-04 / 182. szám

MŰVÉSZ ET rjtfíanu fiáncá kisújszállási tanítóságának emlékei Mit tanított Arany János a kisújszállási iskola első osztályában ? A kisújszállási iskolában az „Egyházkerültj útmuta­tás” című tervezete nyomán tanított a költő az iskola első osztályában és az elő­írt anyagot elvégezte. Jelen­tése a következő volt: „A Nagykun Kisújszállási Rej. kisebb -fiúiskolában ta­nuló gyermekek a múlt nyári oskolai félesztendöben eze­ket tanulták: í. A Vallásból, az Útmuta­tás szerint az I. és 11. része­ket. 11. A Szent Dávid zsoltárai közül 20-at. Az oskolai kö­nyörgések közül: az Úri Imádságot, Apostoli Hit for­mát, Reggeli, Estvéli, Ételi­­előtti és Etelutáni Könyörgé­seket. Hl. Az állatok esmérete tudományából a mókust, la]­­hárt és kolibrit, IV. A Számvetés Tudomá­nyából: az észbeli Számveté­sen kívül a Római Számok esfnereiét és kimondását. Az Olvasás, írás és Ének­lés Mesterségében is napon­ként gyakoroltattak.'' A tavaszi félév befejező­dött, s annak bizonyságára, hogy a növendékek az isme­retekben jártasak voltak, a tanító nem henyélt, szorgal­masan tanított, s preceptor vizsgát adott. A vizsgái el­nök, a felügyelő bizottság el­nöke esy komoly s tanult pap. Dorka Illyés volt. Ünnepélyes keretek között, a szülők és a közönség jelen­létében a templomban folyt le a vizsga. Dorka Illyés ta­pintatos elnök volt, a vizsgán a közönség jelenlétében ro~ kons-zenvénék vagy nemtet­szésének jelét nem mutatta, véleményt éppen nem adott, azt a vizsgák után a fel­ügyelő bizottsági gyűlésen terjesztette elő. Akkor aztán sorra vette a tanerőket, meg­tette bírálatait. A bírálat kö­zölve lett a rektor jelenlété­ben a tanítókkal, hogy azt megszívlelve, a jövőben tud­ják mihez tartani magukat. A kiváló pedagógiai érzékű elnök közölte módszeres megjegyzéseit, amelyek főleg a tanítás értelmi részére vo­natkoztak. Arany János 85 nebulót tanított osztályában. Volt ezek között egy eleven fiü, Béres Pál nevezetű. Nem ép­pen jó tanuló, mert az érde­mi sorrendben a 74-ik helyet foglalta el. Apja, szintén Bé­res Pál nevezetű,' törpebir­tokos,. 10 kát. holdas gazda volt, mozgékony ember, akit lakodalmak alkalmával sok­szor hívtak meg vőfélynek. A fiú apja, a költő iránti sze­retettől indíttatva, meghívat­ta a 17 éves tanítót Gál Ist­ván nevű gazda fiának kéz­fogójára. — Vermesháton, a város e régi részén, amelyet először szállottak meg a ku­nok, volt Gál tstván csa­ládiháza, itt folyt le a kéz­­fogó. A meghívott vendégek között ott volt Dorka Ily­­lyés is. A bőséges vacsora után jókedv lepte meg a férfisere­get, borozgatás közben nótáz­­tak, adomáztak. Majd előállt egy furfangos gazda, presbi­ter és így szólt Dorka Illyés­hez: — Nagy tiszteletű, Uram! Tu­dom, okos ember és tanult, hiszen jól ismeri a bibliát, tanításaiban arról meggyő­ződtünk. Engedje meg, hogy meg eraminálom: mondja meg, ki volt a paradicsom­­kert csősze ? A pap nem jött zavarba és így szólt: — Melyik dűlőben kérdi kigyelmed? Lett álmélkodás, hát a pap dűlő szerint ismeri a para­dicsomkertet?! Megszégye­nült a presbiter. Ezután Arany Jánost akar­ták hallgatni. ^Tudták róla. hogy hallgatag és tartózkodó a beszédben. Pápai István kurátor, Arany János jó ba­rátja tudta, hogy az ifjú mit őrzött lelkében: a tudásnak szóróját, az irodalomnak sze­­retetét. Ezért a Debreceni Kollégiumba és a nagy köl­tőre, ' Csokonaira terelte a szót, s kérte Arany Jánost, hogy beszéljen a poétáról. Kellemesen zengő hangján, Arany János így kezdte be­szédét: „Csokonai Debrecennek szü­löttje, a Debreceni Kollé­giumban végezte gimnáziumi pályafutását. Majd a főisko­lai tagozaton tanult, teológiát és jogot hallgatott. Kitűnő diák volt, költői tehetsége közismert. Költeményei csak­hamar elterjedtek a Kollé­giumban, sőt a Tiszaháton, Szabolcsban és Biharban is. C BONTAKOZÓ óxAítiyat A cirkusz, meg a tűz A közélet vezetői ismerik költeményeit. Szenvedélyben nem ismer* határt. Szombat esténként összehívta a diáksereget az Iskola egyik tantermében, ott olvasta fel .költeményeit. Jó­kedv és enyelgés közt folytak az órák, a komoly percekre vidámak következtek, ilyen­kor egymást tréfálták. Azon­ban a jókedv átlépte a mér­séklet határait, a tanárok ki­figurázására került a sor.8 Ennek híre terjedt! Ez már a tanárok érzékenységét bán­totta és a Kollégium elöljá­rósága nem nézte jó szem­mel az összejöveteleket. — Többször figyelmeztették a költőt a túlkapásokra, ennék azonban nem lett eredménye, s végül a Kollégium elöljá­rósága Csokonait a Kollé­giumból kizárta. Fájdalmá­ban útra indult. Járt Po­zsonyban a diétán. Majd Ko­máromba ment, itt sűrűn megfordult Vajda Pál gazdag kereskedő házában, s a ház szép leányába, Juliannába lett szerelmes, akit Lilla né­ven emleget költeményeiben. Szerelmében így sóhajtott fel: Most hát lekötve lévén, Mást nem tudok dalolni, Lillát csak és csak Ámort. ; Majd a Balaton pariján találjuk, Tihanyban írfa mes ismert szép költeményét: ; óh. Tíhanynak riadó leánya.’ Szállj ki szent hegyed közül! lm kit a sors eddin annyit hánya Partod ellenében ül. Itt a halvány holdnak fé­nyén Jajgat és sír, elhagyott re­ményén Egy magányos, árva szív. Majd megfordult Somogy­bán, ahol Sárközi Istvánnak­­rég! jó ismerősének a Deb­receni Kollégiumból, volt a vendége. Itt eey estendőt töl­tött el, majd Csurgón lett ta­nár. Végre hazaérkezett, csa­lódásokkal eltelve Debrecen­be, ahol Ifjan. 32 éves korá­ban, 1805 január 28-án el­hunyt.” A kézfogon összegyűlt soft ifjú áhítattal hallgatta Arany Jánost, beszédét nem feledték el, szeretettel vették őt körül, BARLA SZABÓ JENŰ TÁJÍKOZÍA'IÓ az beérkezett írásokról I. Próza: 1. ..Próba“ — jeligével: Gyökér Sándor története. Pék Anna története, 2. U. Szabó Imre: A falu orvotsa. A temperámé mumus ember. 3. „Pteztorsíp": Lsaholáre. 4. „Boldog élet“: Julika (egyfel­­vonésos). 6. Kun rét ti Séndor: Könnyesen a hóban. Egy a sok közül. 6. ..Lenin“: Az öreg juhász (egy* felvonásos). Éjjel. Mosolygós liba János. V. „öregdiák“: A ledőlt szobor. Zagyvaparti történet. Ma­­gisztró professzor találmánya. 0. ..Autonóm terület“: Elet a ha­vasokban (kisregény). 9. „Hóvirág“: Bolyongások a természetben. Fecsketudo­mány. Tanyai iskola. Zsuzsi uem tanul tovább. Erzsi hatá­roz, várlak. Figyeljetek csak: Május. 10. ifj. Dónké: Mégis kiderül (3 felvonásos). 11. Tajti János: Valahol a föld tekén (3 felvonásos). — Levél bara ómnak. 12. „Fecske"; Az elveszett tehén (kisregény). 13. „Október“: örzsc néni. 14. „Ember születik“: Egyszerű dolgok (mese). Különös na­pok. 15. ..Napkelet“: Sakkparti a fog­dában. A szivek kollektívája 16. ..Búzavirág“: A pillangós legvkendó. Ismeretlen utitár­­sak, 17. ..Szabolcs“: A homok vlraga. Számadás. 18. „Szép vagy Alföld“: Becsuk­jak a kócerájt. — A tiszafái vásár. 19. Ifi. Dadltz: Hunyadi bücsüja. Egymásratalálás. :o. „őszi árnyak“: A tavasz Cs az ősz (mese); Visszatérés. AL_111 iüjusztaiáj.j A tekintély. 22. „Viharfelhők“: Vallatás . » * 23. „Tábortűz": Gimnázium U. b. Nagy kincs. 24. „Hulló falevél“: Miért enged­tük ... 25. „Krónikás 1957“: Az élet kró­­nikája. 26. Sink« Lajosné: A boldogság csillaga (kisregény). 27. Sándor Tibor: Egy inas a sok közül. 28. Bíró László: Gátszakadás, rosztovi szerelem. 29. Lukács Imre: „A rossz mada­rász”. , Összesen: 54 prózai Írás. ; Az augusztus 1-1 határidőig be­érkezett prózai pályamüveket1 Ismertettük. A versek Jegyzékét a következő (aug. 11-1) számunk­ban közöljük. Lektorátus ■m>*» -....... Szerkesztői üzenetek Oonkó László, Jászladány: Le­velének tartalma és hangja egy­aránt megörvendeztetett. Leg­újabb verseinek mondanivalója is további fejlődéséről tanúsko­dik. A pályázat — úgy érzem — beváltja a hozzáfűzött reménye­ket. Értékelést csak az augusztu­si ankétünkön adunk. Addig is jó pihenést és termő ihletet kí­vánok. Fórlzs László, Karcag: Kö­szöntjük táborunkban. Beküldött egyetlen verse elfogadható vers­készségről tanúskodik, de kife­jezésmódja még meglehetősen sematikus. írjon többet, máskor is. P. P. Cserkeszöllő: Verse még nem üti meg a mértéket. Lukács Imre, Kunhegyes: Ver­se Jó ütemérzéket mutat. Jelent­kezzék máskor is. Tóth G. József, Jászalsószent­­györgy: Verse lendületes, képei — ha nem is újszerüek, de erővel teltek. Ma helyet kapott. Várom a további termést. V. L, Surján: Versel sajnos, sikertelen kísérletek. Se ritmus, se rim, prózai kifejezésmód, tar­talmatlan tartalom a jellemző-Nagy i István, Szolnok: Bekül­dött versei jók. Képei szemléle­tesek, hasonlatai találóak. Pályá­zatunkat figyelmébe ajánlom, Két versét közölni fogjuk. P. A. Tószeg: Beküldött két verse elég gyenge, inkább csak verselgetés. Ritmusa, rímelése Így is döcög. Mondanivalója és stílusa egyaránt elcsépelt. A „M6g egyszer..témája jó versanyag lenne, ha a kidolgo­zás méltó lenne a tárgyhoz. A jó vers születéséhez több tanu­lás, több gyakorlás szükséges — a tehetségen kívül; — I; I. Törökszentmiklós: — Szerkesztői üzenetben már Ir­tunk verséről. Sajnos, több jót most sem mondhatok. Verstech­nikája kezdetleges, témaválasz­tása sablonos, kifejezései gyak­ran magyartalanok. Arra kérem, ha bírálatra küld verseket, gé­pelve írja. a könnyebb olvasha­tóság kedvéért. Sz. T. Szolnok; Versel még té­tova ujjgyakorlatok. Sokat, na­gyon sokat kell tanulnia, olvas­nia. ritmusérzékét és rímkész­ségét fejlesztenie; íSjurínay) VÁNDORCIRKUSZ érkezett a faluba. Az emberek kiálltak a kapuba és nézték, amint a társaság nagy csinnadrattával el­vonult a főutcán. Mire a piactérre értek, ott már nagy csődület várta őket. Az egyik cirkuszos felállt egy dobogóra, ott harsány hangon felhívta o gyermeksere­­get, hogy segítsenek a sátor felállításánál. Felajánlott pedig ezért nekik egy egész forintot. A gyerekek azonnal munkához láttak. Élelmesek voltak, így hát tünemé­nyes gyorsasággal tűnt el néhány marék szög. De a munkát is elvégezték, megkap­ták a pénzt. A pénzzel azután szaladt mind haza, újságolni a nagy eseményt. * PISTA, AZ EGYIK falusi gyerek is hazaérve ezzel rontott be a házba: — Idesanyám.! Idesanyám! Itt vannak a komédiások! Majom is van! ügy látszik azonban, hogy édesanyját nem találta legjobb kedvében, amint ez a következőkben ki is derült. Minthogy a malac is megette az egyik csirkét, fene azt a mgv belit, meg a zsír is fogy már a bödönből és még számtalan sok baj adó­dott. Ezért aztán két kezével megragadta fiacskája bozontos üstökét és őt a követ­kező lelki malasztban részesítette: — Fene a dógod, hogy mindig csava­rogsz, ahelyett, hogy itthon segítenél a ház körül. Persze, én meggebedhetek a sok munkától, dehát apád sem sokat ránt rá. Pista már látta, hogy a vád nem tel­jesen ellene irányul, hát alkalmasnak vélte közbeszólni: — Csináltuk a sátrat. Attak egy fo­rintot, — Majd megismételte. — Majom is van. Három darab. A szülői szív azonban ilyenkor meg- Vgy it hatatlan, — Mit? Majom? Majd adok neked majmot mindjárt! De még az adakozás előtt abbahagyta, mert nyílt az ajtó és bejött rajta az öreg, Pista nagyapja. — Haggyad, jányom — mondta. — Úgy hírlik, hogy tényleg jó cirkusz lesz. M:M mondják, Usz ott bohóc, meg mifene. l-Ia fiatalabb volnék, tán még én 's meg­nézném, Úgy is ritkán jönnek ilyenek er­refelé. Vasárnap ti is megnézhetnélek, ö ülne a gyerek. A gyerek, már mint Pista, nagyon ia örült neki és szülei hosszas ellenkezés után elhatározták, hogy vasárnap az egész család elmegy a cirkuszba. * VASÁRNAP DUGIG megtelt a sátor. Fenn az emelvényen egy háromtagú zene­kar az „Istanbul"-t játszotta, de úgy, hogy a szerzője is bajosan ismert volna rá. Pista és édesapja, meg az édesanyja, szóval az egész család jent ültek egészen a ponyva alatt. „Innen is azt látjuk, amit lentről, ne pocsékoljuk a pénri hiába” — felkiáltással Pista apja a legolcsóbb helyet váltotta. A zenekar elhallgatott, s megjelent az igazgató. — Kedves közön..-. — itt félbe szak U tóttá beszédét, mert valaki rettenetes han­gon beorditot1: — Tűz van! Es valóban, nem is olyan messze, lán­gok csaptak fel. Az egész cirkuszban pá­nik lett úrrá. Egy csomó szalma gyulladt meg, de nem valami sok, úgy hogy ezt a cirkusz személyzete is pár perc alatt elfoj­totta. Aki tehette, szaladt ki tüzet nézni, aki nem, az odabent a sátorban a legva­dabb híreket hallotta, Csekély 20 perc múlva megjelent a. helyi önkéntes tűzoltó­ság vedrekkel, lapátokkal, fecskendővel. A tűz azonban ekkor már régen nem égett, A tűzoltók vezetője nagyon sajnálta, hogy nem mutathatják be a legújabb fecsken­dőt, ezért nagy hangon felkiáltott: — Az még ott füstölög! — Azzal rá­mutatott egy hamucsonpnóra, F.gy percet sem késtek. Hamarosan valóságos niagara zúdult a hamura, nem­különben a jelenlévők fejére. Ezek gyor­san beszaladtak a sátorba és elfoglalták helyüket, Megkezdődött a műsor. Először két ember jött be a porondra. Ezek köté­len táncoltak és isten tudja még mit cse­lekedtek. Azután bohócok következtek. Jött még bűvész, erőművész, de minden hiába. _ Ha a faluban bárkit megkérdeztek, hogy mi tetszel neki a legjobban, egy­hangúlag így feleltek: — A tűz! Bistey András, Jászapáti iíiíf: '%ll¥ Wal Igáié LEHAJTOM A FARADT FEJEM ittá-HiU V4*-*” rrwrv» ......... .......^3- --J 'ryfAr u__ 1 Vh v.: . i-i-A. i i Uj­- —--------------— ej Lehajtom a fáradt fejem Fehér fejpárnámra. Nem jön álom hej, sokáig Szemem pillájára: A szememre nem jön álom Keresem a boldogságom, (Mely) félúton ért véget... Pedig de sok rózsás álmot. Fehérszirmu boldogságot Szőttem én tevéled. Ablakomon a hajnal js Beköszönt már lassan A fejpárnón fáradt fejem Most is ugyanúgy van. Mindhiába gondolkodom. Kár merengni volt álmokon,», (Hej) elég volt belőled! Menjünk hát az élet útján, Bor és asszony akad még tán, Kik uj álmot szőnek. Villámlás, égziemgés Fákat tépő széllel •— Szakadó eső. mely Vegyesen van jéggel. Tűz. amikor pusztít Üszkös ágak törnek - Égési sebekkel, Fedél nélkül nyögnék. Földrengéstől mikor Omlanak a falak, Felnőttek remegnek — Kicsinyek jajg^Uiafe, VIHAROK VIHARA Vagy mikor árvíz Bőgve szakít gátat, Menekül az ember — Fuldoklik az állat. Harcmezőn, hol ágyú,- Bomba, gránát robban — Százak, ezrek szíve, Utoljára dobban. Ellenforradalom — Mindet felülmúlja, Nincs a természetnek — A halott gyalázó Nyugati bérencek, Bűnözők, árulók — Ártatlant lincseltek, Kürtölhet, mit akar „Amerika hangja" —­­Nálunk többé soha Nem lesz „tir!„ Se „szolga!" Tóth C, Józsefi »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom