Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-01 / 179. szám

J ámlsőszeutgyörgyőn a kenyér és a kifli nyomában Á vidéket járva néha éhes is lesz az ember és ilyenkor úgy szokás, hogy bemegy a földművesszövetkezetbe ke­nyeret, meg valami hozzáva­lót vásárolni. Ez történt ve­lünk J ászalsószent gy örgyön. Délelőtt kilenc óra az idő, de sajnos csak morzsa van a kenyér-polcon. Megyünk az italboltba, hátha van egy-két péksütemény. Már az sem volna baj, ha kétnapos, csak együnk valamit. A 2-es számú italbolt veze­tője elcsodálkozik, nem is emlékszik, mikor volt kifli az üzletben. Most már kíván­csiskodunk tovább, a sor után is érdeklődünk. Meg­tudjuk. hogy hetenként 1—2 alkalommal van sör. A köz­ség négy italboltja 22 hektó­liter bort kap egy negyedévre ■— persze egy hónapra sem elegendő. Bor, sör, az nincs, részeg ember viszont bőven van, mert rumot, pálinkát szerencsére korlátlanul lehet kapni: No de mi nem borellenőrök vagyunk, hanem „kenyeret keresünk”: Szilárd elhatáro­zásunk célja felé indulunk, s szorgos kutatásunk végén el­jutottunk a község egyetlen pékségébe.­Rabati István, az üzem egyetlen alkalmazottja, a da­gasztó teknő fölé hajolva dol­gozik keményen. Ma már a harmadik adagot készíti sü­tésre és még vár vagy négy forduló, mert a község lakói­nak ellátásához napi 7 mázsa kenyér szükséges. A pékség­ben egyébként a megye leg­kisebb kemencéjével ismer­kedünk meg, ami csuoán 110 kilogramm kenyér befogadá­sára alkalmas, s fgy az ott , dolgozó munkád napi 16 órát is dolgozik. Mivel egyedül képtelen a favágástól a ke­mence javításig mindent megcsinálni, vele dolgozik családja is. A keresetre, ellátásra nem panaszkodik, mert a jászbe­rényi központ mindenben se­gíti. Az első szóra küldi a tü­zelőt és a kért anyagokat, ki­fizeti a túlórát. Vasárnap is kell dolgozni, mert ha nem, akkor a héten baj van a ke­nyérrel, hisz így is egy-két esetben a jászberényi sütő­ipar segíti ki a községet. Most az aratás-cséplés Ide­jén néha sor is kerül rá, mert az asszonyok ilyen nagy do­logidőben nem sütnek otthon. Az új liszt beőrléséig csúcs­­forgalom van.­A pékségben már kaptunk ugyan kenyeret, azonban a kíváncsiság bevitt bennünket a jászberényi központba is. ahol a műszaki igazgatóval beszélgettünk. Tizennyolc község tartozik a jászberényi központ veze­tése alá. Nagy gondot okoz a gépkocsi hiány, ugyanis egy sincs ebből a fontos jármű­ből, s mikor egyik-másik köz­séget ki kellene segíteni, ak­kor drága fuvart kell fizet­niük. Ezenfelül nem kifizetők egyes üzemek, így a iászalsó­­széntgyörgyi egységünk sem A máju? havi bért össze if hasonlítjuk a többi üzemi''c‘ Míg Rabati István oék ?1' kilogramm kenyér sütésé ” 4250 forint bért kapott, add egy normális körülménye' között dolgozó üzemükben 1400 kilogrammért a dolgozó­nak 1600 forint jár- Tehát a száz kilogrammra eső bér jó­val alacsonyabb egy korszerű üzemben, mint az előbbinél. — Ez a ráfizetés sok gon­dot okozott már a vállalat­nak, s volt olyan álláspont is, hogy beszüntetjük ég János­­hidáról szállítjuk a kenyeret mondja a műszaki igazgató. Viszont akkor ott lesz zsú­folt a munka és a szállítás növeli a költséget. Ha a jászalsószentgyörgyi üzemben a mester önálló parengedélyhez jut — amit már kért — és megkapja a kereskedelmi kenyérre is a kiutalást, akkor Is kell he­tenként egyszer-kétszer be­segíteni. — Jánoshidáról. vi­szont meg lesz oldva a köz­ség rendes kenyérellátása, ■ emellett a péksütemény prob­­^ lámája is. Valószínű tehát, hogy ezt a megoldást választ­ják. ügy gondoljuk, a vállalat helyesen jár el, amikor nem tartja fenn „minden eszköz­­zel’“ a ráfizetéses kisüzeme­ket, persze csak akkor, ha ebből a lakosságot sem éri hátrány. — Andrási — Nagymányoki bányász nyerte a VIT tárgy sors játék főnyereményét Till József nagymányoki bányász kedden bemutatta a nagymányoki postahivatalban a VIT sorsjegyét, amely a VIT sorsjáték főnyereményét nyerte. A postahivatal meg­állapította, hogy a 10. Osztá­lyú 53 882 számú sorsjegy azonos a főnyereményt nye­rő számmal. A családi ház nyertese harminc éve dolgo zik a nagymányoki bányá­ban, s 13 éves fia vette a sorsjegyet. A nagy nyere­mény a legjobbkor jött a hattagú Till családnak, mert most akartak házat építeni. A nyercményházat Nagymá­­nyokon építtetik fel. (MTI). Vontató'vezelői és fraktoros-gépészképző tanfolyam indul Kenderesen A kenderesi Mezőgazda­­sági Gépészképző Szakisko­lán már ez évben közel 240 fő szerezte meg megyénkben a vontatóvezetői jogosít­ványt és 29 fő végzett a trak­­toros-gépészképző tagoza­ton. , Gépállomása, állami gaz­dasági és termelőszövetkeze­ti, valamint egyéni dolgo­zók is jelentkezhetnek a tan­folyamra. A vontató-vezetői tanfolyam időtartama 2 hónap, mely szeptember 1-én kezdődik, a traktoros-gépészképző tan­folyam ideje 6 hónap, no­vember 15-én kezdődik. Felvételi követelmény: 22 —45 év, legalább 2 éves szak­mai gyakorlat. Technikai mi­nimum alapfokú tanfolyam elvégzéséről bizonyítvány. Az iskolán az oktatás elő­feltételei biztosítva vannak. Megtalálható a mezőgazda­ságban használatos vala­mennyi gép, ugyanakkor kü­lön kabinet, gépi rajzok és térképek biztosítják a tanu­landó anyag könnyebb elsa­játítását. A tanulók a traktoros-gé­pészképző tagozaton vontató­­vezetői jogosítványt is sze­rezhetnek. Azok a dolgozók, akik a tanfolyamon részt kívánnak venni, jelentkezzenek az üze­mük vezetőjénél (elnök). Il­letve az iskola igazgatójánál, szóban és írásban. Egyéni dolgozók közvetlen az iskola igazgatójánál-A vontatóvezetői tanfo­lyamra augusztus 20-ig, a traktoros-gépészképző tanfo­lyamra november 1-ig lehet jelentkezni. Urbán Vince igazgató Kunhegyesen van, Tiszafüreden nincs alkatrész JÁSZSÁGI KÖRÚTON Versenyben az ifjúsági csénlőesanafok Ha valaki rendszeresen .ol­vassa megyei lapunkat,, min­dig találhat benne valami­lyen érdekes jelentésit mező­­gazdasági helyzetünkről. Ezek legtöbb esetben arról szá­molnak be, hogy ebben az állami gazdaságban, vágj’ abban a tsz-ben milyen ered­ménnyel halad a betakarítási munka. Általában arról kapunk hírt, hogy a Szolnok megyei gépállomások kevés kivétel­lel jó munkát végeznek, amelynek eredményeként a földek gazdái termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és az egyéni parasztok biza­kodva nézhetnek a jó termés időbeni betakarítása olé. Ez mind nagyszerű dolog, hiszen nemrégen zúgott el fejünk felett az ellenforra­dalom, amely többek között mezőgazdaságunkat is igen megkárosította. Jólesik há> olvasni és hallani a szép eredményeket, hogy alig 9 hónap alatt a mi szorgalmas, dolgos népünk megteremtette a feltételét és eredményét a jövő évi zavartalan kenyér­­ellátásnak. Sokunknak, akik benne élünk ebben a szorgos mun­kában, tisztán kell látnunk, hogy felelősséggel hor)ozun!< az értünk izzadó és minden áldozatot meghozó emberek­nek. S ha őszinték akarunk lenni, meg kell írni a való­ságot. Azt, hogy a ml járá­sunk, pontosabban a tiszafü­redi járási esetében bizony nehézségek is vannak, főleg a gépállomás munkáját ille­tően. — A tiszaszentimrei Ok­tóber 6, Termelőszövetke­zetben jelen pillanatban több mint 60 hold aratni való van, amit a kombájnnak kellene Levágnia. Úgyanebben a ter­melőszövetkezetben az egyik tiszafüredi aratógép három nap alatt 3 hold gabonát ara­tott le és sajnos, ez nem­csak az Október 6. Tsz-ben van igy. Ismerünk szövetke­zeti elnököt, aki a tel jes ke­serűség hangján nyilatkozik a Tiszafüredi Gépállomás munkájáról. A tévedések elkerülése vé­gett meg kell írni azt az igazságot, hogy a termelő­szövetkezetek kedvelik a gé­peket, s általában jól tud­ják, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás el sem képzelhető gépek nélkül. A gépállomá­soknak igen fontos szerepük van és lejsz a jövőben is a szövetkezeti gazdálkodás fel­lendítésében. Azt is meg kell írni. hogy például az Októ-Nem. A jánoshidai KISZ ib cséplöcsapat legidősebb tagja, Darák János szalmarakó is 5- ?6 éves mindössze. A kazalra­l- kök pedig mindig a falu öreg­jei közül kerülnek ki, mint­­_ hogy a kazalrakás nagy nyu­­jj oodtíágot, évtizedekre menő gyakorlatot kíván, us A jánoshldaiak fiatalok :fc mind. Fl. talok, de olyan len­­k dülettel dolgoznak, hogy Já­i. noshidán egyre több udvar- I- ban sárgáinak a frissen csé­j. pelt szalma- és törekkazlak. ól Hajrázik az ifjúsági cséplö­­g brigád. * la JASZFENYSZARU főterén )T emberi fül számára érthetet­­l- lenül sugdolóznak egymással n a magasra nőtt nyárfák. A fj nercenként csepegő szivó- 12 nyomó rendszerű ártézi kút egykedvűen bámulja őket. tt Emberrel alig találkozunk a >s községben. ír Annál élénkebb o. határ. U Rudalókötéllel biztosított, ga­bonakeresztekkel terhelt sze­­í- kerek ballagnak a falu felé. í- Itt-ott már zsákok tetején ül­­i- dögélő falusiak mellett is el­­í- hajtunk a káposzta- és papri­­:ő kaföldekkei övezett határban, r- Roppant gazdag vidék ez itt. Az egész határ szőlő­­k g'iümölcs és szántóföldi ker­­„ tészkedés üde képét mutatja, i- A Galga hiúján átrobogva x- megállunk egy szekér mel­­r istfj T V ' v * * V > * t * * * ' ' ' — Merre csépel a Budai cséplőbrigád? — kérdezzük a leginykét, aki biztos kézzel fogja lovainak gyeplőszárát. — Menjenek ezen a del­­tőn-e, meglátják az útról — válaszolja az. Hát bizony nem láttuk meg. Tovább szaladtunk, úgy elbújt a kis falamczes 960 millimeter es átmérőjű cséplő­gép Berényi Vencel rakomá­nya között. Nevelnek is rajtunk a fiúk, ahogy odaérünk. Budai Imre, a csapat vezetője mindjárt azután érdeklődik, hogyan állnak a többi csapatok. Ez az első kérdé-e Oroszt László jászberényi traktoristának is, akinek karján ott csillog a múlt évben kapott karóra. Ez a brigád harmadik he­lyen végzett a múlt évben az országos versenyben, s most sem akarják alább hagyni. Akkor egy-egy rádiót kaplak jutalmul, ez évben 5000 forint első, 3000 forint második és 2000 forint har­madik dijat oszt ki a megye. Latolgatjuk az esélyeket. 48 mázsa a cséplőcsapat napi normája, ezzel szemben 10U— 120 mázsát járatnak le a leg­több esetben. Annak ellenére, hogy a kertészkedés a fő fog­lalkozás erre, s kicsinyek a rakományok sokat kell hú­­zatni, igazi versenyszellem bontakozott ki a brigádban. Párt és KISz-tagak alkot­ják a 20 tagú csapatot, s fá­radhatatlanok mind. — Nézzék meg ezt a fiút — mutat Oroszt elvtárs az egyik szőke izotnkolosszusra. Még csak az ősszel megy katoná­nak, de egyédűl elhúzná ezt a garnitúrát: 4 többiek igazat adnqk bear 6. Tsz-ben dologzó tisza­füredi kombájnos, Lendvai elvtárs, igen lelkiismeretes, becsületes ember. Sokszor megdicsérte őt már a köz­gyűlés kiváló munkájáért. Nem őt hibáztatjuk a beta­karítás súlyos elmaradásáén, hanem a Tiszafüredi Gépál­lomás vezetőit, akik nem gondoskodtak arról, hogy a gép, amit a szövetkezett«1 küldenek, üzemképes legyen. Tegnap is szét volt szedve a kombájn és több óra hosszát állt javítás miatt. Nincs szó itt semmiféle gépállom ásellen ességről, amellyel esetleg vádolhatná­nak bennünket, csupán arról, hogy a pénzünkért jó gépet várunk nem ócskavasat. Amikor ar­ról volt szó, hogy minél több aratnivalót végeztessünk él u gépekkel, több szövetkezet kötött pótszerződést a gépál­lomással. Példának csupán az Október 6. Tszt- említjük meg, amelyik 120 holdnyi kombájnaratási szerződését felemelte 180 holdra. Ezen­kívül még 120 hold arató­gépi szerződésünk is volt. Ez összesen 300 hold. Nálunk július 1-én kezdődött meg az aratás, s amikor e sorok íródnak, még mindig 60—70 hold aratatlan. Imiz, közben volt egy egy­hetes eső. De azt nem szá­mítva, 20 nap alatt körülbe­lül 290 holdat vágtunk le, úgy, hogy a tsz tagok kaszá­val is segítettek a nálunk lévő kombájnnak és a két aratógépnek. Hasonló pana­szok vannak a Tiszaszentim­rei Kossuth Tsz-ben is. Any­­nyira. hogy a Kossuth Tsz vezetősége is kénytelen volt a Kunhegyésl Gépállomás­hoz fordulni segítségért. Saj­nos. ugyanezt kellett tennie az Október 6. Termelőszö­vetkezetnek is, ha nem akartuk azt a merev állás­pontot elfogadni, amit a Ti­szafüredi Gépállomás vezetői képviselnek, mely szerint a leszerződött kombájnterületet csak kombájnnal lehat le­aratni. Ez így igaz. De nem akármilyen kombájnnal, ha­nem üzemképes géppel. El­végre mi nem Szent Mihály napjára akarjuk az aratási befejezni. Hogy nem va­gyunk kom báj n ellenesek, bi­zonyítja. hogy a Kunhegyes,! Gépállomástól is kombájnt kértünk és kaptunk. Jó gépet adtak a kunhegyesiek, nem olyat, mint a tiszafürediek A Kunhegyes.! Gépállomás komtoájnosa e hét eleje óta dolgozik a szövetkezetben, a tagság nagy megelégedésére végzi munkáját. Az aratógépek is igen rosz­­szak. Ha eltörik egy-egy al­katrész, napokig kell rá várni. Nem tudjuk, miért erőltették a Tiszafüredi Gép­állomás vezetői azt a bizo­nyos pótszerződésf, ha egy­szer még az eredeti szerző­désnek sem tudnak eleget tenni. Tiszaszentimre község­ben a gépeket nem tudják igénybe venni a hordásnál, mert a gépállomásnak nin­csen vendégoldala, amit a kocsira rakhatna. Beszerezte ugyan az üzem a fát, de azok aklkorák, hogy öt embernek is elég volna felemelni. Je­lenleg is a gépállomás udva­rán hevernek, jobb sorsra várva. Említhetnénk a cséplőgé­pek hiányosságait is. Az Ok­tóber 6. Tsz-ben igen sok témát találna egy karika­turista. Rajzölgathatna kör­­be-körba járó lovat és ká­romkodó tsz-ta.goikat, amint nyomtatással csépelik a mus­tármagot. — A gépállomás ugyanis nem gondosfcodott az apiómag-ciépiósrőL A gépállomás! vezetők sze­retnek hivatkozni, mint ob­jektív nehézségre, az apőre, de az már elmúlt. Aztán a tsz tagságot is megemlítik, mint az elmaradás egyik okát. Ami a tsz tagságot il­leti, csak annyit róluk, hogy gyenge kifogás ránk hivat­kozni. Ez a nyolcvan ember az ellenforradalom füzében alapította a szövetkezetei, s valóban önként jött a közös­be. Jelenleg 1020 hold főidet tart rendben. Tudtuk, hogy ml vár ránk, ma is tudjuk, hogy mit akarunk. A terme­lőszövetkezetben akarunk megélni, bizonyíték efre többek között a 11 hold Új­telepítésű SI7Ő1Ő is. Az a véleményünk, seper­jen mindenki a maga háza előtt. 9 akire azt a feladató’ bízták, hogy a Tiszafüredi Gépállomás gépeinek hasz­nálhatóságáról gondoskodjék, annak az legyen az első és legfontosabb kötelessége. A műszaki feltételeik hiánya miatt a Tiszafüredi Gépál­lomással kötött kombájnara­tási egyessé? minden más, csak nem szerződés. Felte­hető a kérdés, hogy Kun he­gyesen miért van és Tisza­füreden miért nincs gépal­katrész, amikor ugyanaz a kereskedelmi vállalat lát el valamennyi gépállomást. A tiszaszentimrei Október 6. Tsz tagjai. neki. Nem mintha ök talán kisebb erővel bírnának, hi­szen fizikait munkások, vala­mennyien. Kovács László, Ezsiás István a Galgamácsat Vízügyi Igazgatóságnál dol­gozik, Juhász Sándor a Bu­dapesti Ifjúsági Lakásépítő Vállalat munkása, akik sza­badságukat töltik itthon. A cséplési idény alatt bekere­si): a kenyeret, az állandó munkahelyről kapott pénzt ruhára költik. Arra terelődik a szó, meny­nyire összeforrt az ifjúsági munkacsapat. — Pedig mi mindenen ke­resztül mentünk, — pana­szolja Budai Imre. Azt hi­­resztelték rólunk, hogy nem érdemes velünk csépelteim, hiszen a fiatalság nem a do­logra, az udvarlásra termett, s hogy majd elcsavargunk es­ténként a géptől. Kérdezzék csak meg a csépeltetőket, milyen munkát hagyunk hátra. Csak úgy találomra fordul­tunk be Harangozó Jánosék portájára. Ök már túlestek a cséplésen, most számítgatják, mi mindenre fordítják a ter­mést. — Az ifjúsági cséplőcsa­pat? — csillan fel Harangozó néni szeme. — Éppen mond­tuk az urammal, olyan ren­des emberek ezek, hogy azt hittük, magától megy a gép, annyira csendben dolgoztak. Meg ott van ni — mutat az udvar sarkában heverő kaz­lakra — rendben hagytak mindent. * AZT HITTÜK, mégint. a mozgó-bolt háborgat — fo­gadnak, jókedvűen benny n- ■ kei a jászboldogházi Csikós tanyában. Nem ok nélkül gúnyolód­nak. Július 22-cn kezdték a cséplési, s még sziliét sem látták a jászboldoghazal föld­művesszövetkezet mozgóbü­­jéjének, pedig hol gyufa, hol cigaretta kellene, meg jól­esne egy hús málnaszörp is ebben a kánikulában, no meg most uzsonna után is, ahogy szedelőzködnek az emberek. — Hajtunk erősen, be akarjuk kozni a jánoshidai­­akat. Talán sikerül is, ók áll­tuk reggel — közlik velünk. — Honnan tudják ezt? —■ lepődünk meg. összemosolyognak. Hja ké­rem, verseny van, számon kell tartani az „ellenfél had­­mozdulaiaU.’’ Tréfás, jókedvű fiatalok a Szabó Gyula cséplöbrigád tagjai. Annyi érdekességet mondanak pár perc alatt, hogy magunk is felvidulunk közöttük. Csakhogy nincs idő a tréfálkozásra, mar is felpö­fög Lénárt Sándor Hoffer-ja, s valaki elkiálija magát: — Gyerünk szijjra, mert elszalad cgy-kél mázsa! Nem kell biztatni senkit, pillanatok alatt a helyére siet mindenki. S szaggatottan, aztán mind egyenletesebben dalolni kezd az éhes cséplő. Dobálják a kévéket a fiatalok, veretela szalmarázó, egészen este 11 óráig. Hajnali fél 4-től 11 óráig minden nap. Hiába, nem kis dolog az ifjúsági verseny. Nagy a küz­délem a jászsági falvak „csa­­tamezöln.’’ BORZÁK LAJOS A HIRES JANOSHIDI vá­sártéren nehezen lehetne most leanyvasárt tartani. Nem azért, mintha — a nótával el­lentétben — vevőjük nem akadna a falubeli szép lá­nyoknak, hanem mert oszta­gok, kazlak „hevülnek tikka­­tag kövéren” a közös szérű­nek használt vásártéri részen. Pár házzal arrébb pedig porfelhő kavarog a magasba, nyeli az Alattyáni Gépállo­más 1170 millvniéteres cséplő­gépje Pető János kisparaszt búzakévéit. S ahogy fogy a búzaasztag, ügy duzzad a szal­makazal, telik a hombár az acélos jászsági búzával. Pető János ott áll a mázsá­nál, segít a zsákolcat kötözni Tóth Rudolfnak, a cséplő csa­pat vezetőjének, S míg a kö­vér zsákokat a mérlegre dob­ják. meg is jegyzi közben: — Hát bizony jobbnak ígérkezett a termés, de a rek­­kenő hőség összeszorította a szemeket. Igaz, a holdankéntl 10 mázsás átlagtermésem még így is megvan. Hanem, a szalmát, azt. adja a gép. Maholics István, Ga­zsi Mihály és a Budai Péter, Bankos István rudaspárokon csorog az izzadságlé, poros testükre tapad átpárázodott fekete klott-nadrágjuk, ahogy futva hordják a csúszások ál­tal veretbe készített szántó­­földillatú szalmát. Budai Péter, a még alig if­jú szőke rudas fiú oda is szól r.réfás/t.n Dahn/iAi Mihál. u ■ traktoristának: — Rájöttem, mi a leg job ■ orvosság a fogfájás ellen. — Na, micsoda? — figye 1 lünk oda érdeklődéssel mind ' annyian. — Hát a versenyfutás - szól vissza a kazal tövébe Budai Peti. r Tréfa volt persze, de a ' az igaz, hogy Budai Petémé reggel megfájdult a foga. So, ember akadna, aki fájdalom tói torzult arccal abba hagy ná erre a munkát. Budai Pé tért azonban nem ilyen fábc faragták. Egy fogfájás mé, nem dönti ki a sorból. Elvégre nem hagyhat), : cserben a csapatot, amlko versenyben vannak. Ök indi tották el Szolnok megyébe■ az ifjúsági cséplőcsapato, versenyét, tudják; hogy a egész megye őket figyeli. Figyelheti, két héttel ezelőt indult a KISZ cséplőbrigád é július 29-i jelentésükben má 21 vagon 94 mázsa elcsépel gabona szerepel. Éppen újabb kazalhoz álli tanak, s ez idő alatt kl-ki rá gyújt egy cigarettára, a Iá . nyok — Deák Margit és Hl das Ilona — egy kannatet : hideg vízzel öblítik le a tor i kukra rakodód port. Csupa fiatal arc. Varga Jó ■ zsef, Seres Péter lörekese még 18 évsek sincsenek tár ■ vagy csak az arcukra vasta ! aon ülepedő porcsllláinok In i kar jak éveiket? ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom