Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-03 / 181. szám
Kfyoí elásEbat a „tísenbacmadtk baoi ffeetés“ Néhány hónapja új —^sokszor emlegetett kifejezés — honosodott meg a Szolnoki Járműjavítóban: tizenharmadik havi fizetés. így hívják szettében, hosszában a megcsillogtatott nyereségré' szesedést, melyről mindenki tudja, hogy maximálisan 4 heti bérnek megfelelő összeg lehet, továbbá: hogy a vállalati eredménytől függ, hogy a főkönyvelő számolja ki s persze azt is, hogy minden munkáscsaládnak! igen jól , jönne. Viszont van olyan is, amit már nem mindenki tud róla. Például azt, hogy a* így kifizetésre szánt összeg előteremtése nem a vállalati főnök vagy főkönyvelő feladata, nem is valamelyik felettes szerv adománya a pénz, hanem a dolgozok megtakarításának, eredményes munkájának bizonyos része. Talán . ezért van az, hogy a Szolnoki Járműjavító vezetői a jelenlegi helyzetet mérlegelve, nem tudnak olyan bíztató Ígéretet tenni a dolgozóknak a nyereségrészesedést illetően, mint a Szolnoki Papírgyárban, Tisza Cipőgyárban, vagy más, jó rentabilitással dolgozó nagyüzemben. Bár az üzemben jól halad a termelés — teljesítik a tervet, gondosabban készítik el a vasúti mozdonyokat és vagonokat, mint régente — az öröm mégsem lehet teljes. Mert nemcsak azt nézik, hogy mit, hanem azt is, hogy mennyiért csinálták. fis itt nincs minden jól. A második negyedévben annyi — sót százezer forinttal több vesztesége volt a vállalatnak, mint amennyit éppen akkumulálni, nyerni kellett volna a három hónap alatt elvégzett munkák után. Az új harmadik negyedévben a minisztérium közel kétszer olyan akkumulációt követel az üzemtől, mint a harmadikban, — amit pedig nem tudnak teljesíteni. S hogy beszélni lehessen a 13. havi fizetésről — még 6 tized százalékkal túl kell szárnyalni ezt a kötelezően megadott alaprentabilitást. A követelmények tehát igen tekintélyesek, s tennivaló bőven akad az üzem minden dolgozójának. Mindenekelőtt a takarékosság, gazdaságos anyag- és rezsifelhasználás megszervezése ró nagy feladatot az osztályokra és brigádokra. A második negyedévben 2.7 százalékkal több anyag ment el javításokra a megengedettnél. Ez, tekintve, hogy a termelési költségek legtekintélyesebb részét teszi ki az anyagfelhasználás, — mintegy 4001)00.— forintos többletkiadást jelent. A legutóbbi revancsolás alkalmával megállapították, — hogy 270 000 forint értékben vételeztek ki olyan anyagokat, melyet nem építettek be. A szokásos 1300—2000 darab pallót, melyet a vagonok javításához használnak fel. a második negyedévben mintegy 000 darabbal növelték havonta. Nyilván az utalványozási fegyelem megszigorítása fontos feladat a harmadik negyedévben, ha elejét akarják venni a túlzott kiadásoknak. És talán ezt rejti magában a legnagyobb megtakarítási lehetőségeket, mert az önköltségben legnagyobb súlylyal — a béreket és a rezsikiadásokat megelőzve — az anyagfelhasználás foglalja el. Egy százalékos anyagmegtakarítás jóval könynyebb, mintha ugyanezt az összeget a béreken, illetve az intenzitás növelésén akarnák behozni, s ami még fontosabb, nem követel semmi áldozatot a dolgozóktól, mint azt, hogy figyelmesebbek, gondosabbak legyenek, mint eddig. És Itt nem égrengető dolgokról van szó. Ügyszólván filléreken, vagy forintokon kell megfogni a takarékosságot, „tizenharmadik havi fizetést.” Néhány példa erre. A kovácstűzhelyek fúj tatására — elterjedt szokás szerint a ventilátorral előáll! tott fúvatólég helyett a préslevegőt használják. Sokan nem tudják, hogy a préslevegő a legdrágább energiahordozó az üzemben, kb. 40 fillér köbméterenként; — Ugyanakkor a célnak tökéletesen megfelelő ventilátor fúvatólég csak négytized fillér. Számtalanszor látni a n űhelyekben elzáratlan léaszerszámokat munkán kívül melyek szintén feleslegesen prédálják a drága energiát. A napokban a préslevegőt előállító kompresszorház közvetlen szomszédságában két helyen is fújtak a vezetékek hosszú időn át, szélnek eresztették a forintokat. Számítások szerint — lehet számolni azzal, hogy percemként egy köbméter magasnyomású levegő illan e! feleslegesen. Ez nem kevesebb. mint 20.000 forint felesleges kiadást jelent havonta csupán ennél az egy önköltségtényezőnél. Nem sokkal jobb a helyzet a villatnosenerRiafelhasználásánál. S ennek érdekében különösen a villanyhegesztők tehetnek sokat. Az üzemben lépten-n.yomon látni üresen járó hegesztődinamót. A visszavezetőnek nem a szabályos visszavezetőkábelt használják, hanem vasdarabokból s más erre a '’élra nem alkalmas nagv ellenállású vezetőkből képezik az ellenvezetéket. Rengeteg energia pocsékolódik el így. Igaz. — persze az is — hogy a hegesztőmunkásnak dupla teher és fáradtság egy kábel helyett kettőt húzni magával a hegesztés színhelyére. Számtalan példát lehetne mén felhozni — akár csak egynapi ellenőrzésből is. A festékes dobozokban visszamaradt a festék, a hulladékok közé került felhasznál ható vasak, alkatrészek tő' mege, az elhagyott szerszámok, ösze-vissza szabdalt anyagok mind viszik és nem hozzák a pénzt a vállalatnak. Az anyagtakarékosság mellett — persze nagy súlya van a vállalat gazdaságos működésében a munka és technológiai fegyelem megtartásának. Márcsak azért is okvetlenül fontos a napi munkaidő teljes kihasználása, a megadott technológiai műveletek pontos elvégzése. mert az elmúlt év harmadik negyedéhez képest mintegy 29 százalékkal növekedtek a munkabérek. — Ugyanakkor a teljesítmény nem emelkedett, hanem közel 9 százalékkal csökkent. Ezt az arányt nem bírhatja sokáig a vállalat, — hiszen az állami támogatás is megszűnt ilyen címen. Pedig lehetne ezen is aránylag könnyen segíteni. Kuruez főmérnök számítása szerint napi 525 órát tesz ki a büfé előtti sorbanáilás. a munkaidő lejárta előtt megkezdett tisztálkodás és öltözködés. Egy hónapra átszámítva az időkiesés, mintegy 13 000 órát tesz ki. Ha ezt az időt kötelességszcrűen mindenki a termelő munkára fordítaná 2 mozdonyfővizsgával és 80 teherkocsi javítással végezhetne el többet az üzem. Tehát egycsapásra megoldódna a termelékenység és a kifizetett bérek aránytalanságának problémája, nem kellene tartani a bérreviziótól. levonásoktól. Persze — az éremnek két oldala van. Ha eddig felsoroltuk a takarékosság, fegyelmezetlenség körül előforduló hibákat, meg kel! említeni azokat a körülményeket is, melyeket a dolgozók jogosan kifogásolnak és ---------------[ gátat vetnek jó törekvéseik elé. így pl. az önköltség esők kentésének természetesen akadálya, hogy a javításra érkező mozdonyok és vagonok állapota évről-évre rosszabb, több munkát, anyagot igényel helyreállításuk. Ugyanakkor a munkálatokért fizetett egységárak változatlanok. Ez részben magyarázatot ad a fokozódó anyagfelhasználásra, csökkenő termelékenységre is. Kiütköznek most az elmúlt évek túlzott megszorításainak, túllicitált versenyének következményei is. A mennyiség túlzott hajszolása miatt a minőségre nem sokat ügyeltek, kispórolták az anyagot a javításokból. Az így kiadott járművek az esedékes fővizsga ideje előtt egy-két évvel újból visszakerültek. alaosan lerongálva az üzemhez. A vállalat dolgozói nem akarnak mégesy- S7er ilyen körülmények között „eredményt“ elérni. Ehhez jön még az is. hogy a jelenlegi körülmények között az anyaghiány érdekes módon nem anyagmesta hárításra. hanem többletfelhasználásra vezet. Mindennanos eset pl., hogy 8—10 milliméteres csavar helyett kétszer akkorát lehet kapni csak a szertárban. Ilyenkor a dolgozók kénytelenek felét elvágni. A pallóik, faanyagok — amit a szertár beszerez, nem szabványméretűek. nem tu diák gazdaságosan beépíteni, ígv egy részük pocsékba megy. Nagyjából ez a helyzet a vasanyagoknál, alkatrészeknél. rezsianyagoknál. Tellát a vállalat felettes szerveinek is az eddigieknél ióval nagyobb segítséget kel] adni ahhoz, hogy a vállalat dolgozói elérjék törekvéseiket: a gazdaságosságot s ami ezzel jár. a 13. havi fizetést. PALATÍNUS ISTVÁN. Frcnda film: 7 lányom volt A esépal Alkotmány Tsz-ről Jelenleg 78-an dolgoznak 480 holdon. A 250 hold kalászos aratásával már végeztek, s most javában folyik a cséplés. Búzából 12—13 mázsás átlagtermést várnak, vagy még ennél is többet. Nem csoda tehát, hogy 600 mázsára kötöttek szerződést. Remélik, hogy ezt minden különösebb megerőltetés nélkül teljesíteni is tudják. Jól működnek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Bere Sándor tsz-elnök, s általában a vezetőség minden tagia, ért a szövetkezeti gazdálkodás. irányításához. Előrelátóak. megfontolnak minden kérdést, mielőtt cselekednének. Úgy dolgozzák ki a a terveket, úgy „spekulálnak” — a tagok jobb jövőjének és megélhetésének. szemelőtt tartásával —, hogy szövetkezetüket minél gazdagabbá, s fejlettebbé te°yék. Ezévi pénztárforgalmuk eddig körülbelül 3 millió forint. Szeszfőzdéjük van, s a múlt évben csak ez 400 000 forint hasznot hozott. Ebben az évben 120 sertésre kötöttek szerződést, amiért 190 OOP forintot kaptak. Szarvas-marhaállományukat kicserélték • űi törzrkönvvezett marhákat •'ásároltak. A múlt évben egy ‘ehergépkocsit vettek, ezévben egy zetort. Az elért eredmények a jó vezetés mellett elsősorban a tagság szorgalmas, önfeláldozó munkájának köszönhetők. Most, a nagy nyári munkák idején már véletlenül sem fordul elő — mint az elmúlt években — hogy reggel 8 órakor kezdenének munkához, s 5—6 óra körül már befejeznék Érzik az Alkotmány Tsz tagjai, hogv jó munkájukkal, szorgalmukkal a szövetkezeti -’■Rzdálkedás fejlődése mellett o'is c'ca1“diuk ióbb jövőjének biztosítását segítik elő. Ennek tudatában végzi munkáját a vezetőség is. =— róni — Az élét mindig tartogat az emberek számára különböző meglepetéseket. Kit szerencse ér, kit az ellenkezője, pénzt kap, vagy nem kap. örököl, vagy nem örököl, esetleg gyermeke, gyermekei vannak, tudtán kívül. Ez még a jobbik eset, a bonyodalom csak altikor kezdődik, amikor ezek a gyermekek, a szeretetreméltó kedves csemeték váratlanul betoppannak és követelik az atyai szeretetet és egyebeket. Akkcr van csak igazán melege minden hasonló helyzetbe jutott férfinek, ex apának. Mert a film is erről szól. Egy színtársulat vidéki faluba keveredik, de az előadás valamilyen oknál fogva elmarad. A társulatnak van hét amazonja, egyik csinosabb, mint a másik, búnak eresztik a fejüket, mert nincsen pénzük. Az öltöztetőnő vigasztalja őket és közben elmeséli, hogy ehhez a községhez nagyon szép emlék fűzi. mert itt él egv előkelő gazdag úr, akivel még fiatal korában egy felejthetetlen-----------------e* hónapot töltött együtt. A lánj-ok unszolására elárulja szerelme igazi nevét és a terv máris megszületik. Sorban, mind a heten jefentkeznek a gazdag portán és az öreg úr először nem tudia. hogy mit kezdjen velük. De később. .: Szóval, hogv később mi történik, azt már nem árulom el. Esy biztos: a folytatása is bővelkedik a váratlan fordulatokban, szerelem is szövődik, majd abbamarad, de kiújul (mint minden kellemetlen betegség) és jól végződik, talán házassággal; A film rendezője, Jean Bayer jól oldotta meg a különösebben t artalmasnak nem mondható téma feldolgozását. A szereplők közül Maurice Chevaliert nem kell bemutatni a magyar közönségnek. mint Courvallon gróf ötletes és szellemes. A hét lány közül az egyiket. Luisellát Delila Scala formálja meg nagyon jól. a huncut és hű inas szerepében Paolo Stoppá szerez sóit vidám percet. — hz — Jelentkezés alapfokú gépjármű* vezetői tanfolyamokra A Közlekedés- és Postaiigyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézete (Budapest, VIII. Baross-utca 78.) 1957. negyedik negyedévében és 1958. első negyedévében alapfokú gépjárművezetői tanfolyamokat rendez. — A tanfolyamokra Budapesten az Autóközlekedési Tanintézetben lehet jelentkezni aug. 15-én. 16-án és 17-én reggel 8 órától. Jelentkezéskor csupán a személyazonossági igazolványt keli bemutatni. — (MTI.)' Nagyjelentőségű ásatásokat végeztek ez év első felében KÖZÖS ERŐVEL Kedves vendégek látogatták meg szerdán este a szolnoki Tiszti Klubot. A helyőrségünkben állomásozó szovjet tiszt elvtársak jöttek hozzánk, 'agyar tiszttársaikkal találkozásra, beszélgetésre. Hogy miről is folyt a beszélgetés? Amiről csak katona személyek eszmecserét folytathatnak, az mind felvetődött ezen az estén. A harcosok nevelésétől, kezdve a kulturális kérdésekig, minden előfordult a klubest témájában. Csak most derült ki, milyen gondoskodó szeretettel kísérik mindennapi életünket szovjet barátaink. Nemrégen egy környékbeli tűz eloltásában segítettek — közötte az egyik parancsnok elvtárs. Nagy örömmel fogadták egy Szolnok környéki termelőszövetkezet meghívását, hogy segítsenek az aratásban; — Nálunk nagyon sok olyan elvtárs szolgál, aki a kolhozból került a hadseregbe. Csak jó számukra, ha megismerkedhetnek a magyar falu életével is. Tudjuk azt, az ellenforradalom szállítóeszközök tekintetében nagy károkat okozott az országnak, a magyar tulajdont képező teherautókat külföldi országokba csempészték ki a disszidállak, ezért minden ellenszolgáltatás nélkül szívesen segítünk a Szolnok környéki termelőszövetkezeteknek — mondotta az egyik alezredes elv társ. Több közös rendezvény kérdését is lezártuk ezen a találkozón. A közel jövőben találkozót rendezünk az- 1919-es Tanácsköztársaság magyar vörös katonái és az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban résztvett szovjet elvtársak számára. A városi nőtanács segítségével öszszekapcsoljuk a magyar és szovjet tiszti feleségek nőmozgalmi munkáját. Fő erőnket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulójának megünneplésére fordítjuk. Nemcsak a 4. évtizedes forduló időpontja miatt akarjuk ez évben nagyszabásúan megünnepelni a szocialista forradalom ünnepét, hanem azért is, mert 1956-ban az ellenforradalom időszakában nem ünnepelhettük azt meg. A későesti órákban ért véget a beszélgetés. De utána még partnerre akadtak a magyar és szovjet tisztek a sakktábláknál és a billiárdasztalnál. Akik nem játszottak, azok egyéni gondjaikat beszélték meg vendégeinkkel. Akik csak resztvettek a találkozón, mindannyian elégedetten távoztak, sszinte egyöntetűen azt kérték, a jövőben több alkalommal kerülhessen sor hasonló rendezvényekre. — c si ha — Az év első felében hazánkban csaknem kilencven helyen végeztek ásatásokat, amelyek során számos nagyjelentőségű lelet került napvilágra. Budakalász«! folytatódott annak a réskori temetőnek a feltárása, amelyből az elmúlt öt évben csaknem négyszáz sír került elő. A temető teljes feltárása még -a következő évek feladata lesz. A Szolnok megyei Kengyelen szántás alkalmával, edényben elrejtve 80 grammnyi aranyékszert ta} láttak, ez a lel-et a bronzkor ! harmadik szakaszából való. 4 : Ugyancsak ebből az időből származó temető sírjait lelték meg Füzesabonyban, a Pusztaszikszói Állami Gazdaság homokbányájában. — Szintén homokbányászás közben került elő Lébény— Jánosháza pusztán egy bronzkori urna-temető. A lelet - mentő ásatások során az előbbi helyen 19, az utóbbin 20 sírt tártak fel gazdag edényleletekkel. A Komárom megyei Neszinélyetn, a téglagyár agyagbányájában folytatták a tavaly megkezdett ásatásokat egy korai vaskori temető területén. Az idén harminc úrnasírt tártak fel. Budapest határában, Békásmegyeren, építkezés alkalmával egy, az ie. I. századból származó lakótelep nyomaira bukkantak. Ez év első feléljen jelentős római-kori ásatásokat is végeztek. Közülük az albertfalvi volt a legnagyobb, itt ugyanis egy ideig teljesen ismeretlen, az 1. százaiban épült és a II. században többször átépített, földtábort sikerült felfedezni, illetve részben feltárni. E tábor egykorú . neve a tudósok előtt még ismeretlen. A szentendrei III—IV. századbeli tábor területén is végeztek ásatásokat, s ezelk során megszabadították a földrétegtől a gimnázium falait körülvevő földsáncokat és védműveket. Isinél emilíiérd forint fölött van a lakosság lakarékbeiétállománva Egy éve annak, hogy az Országos Takaró* n, közlése alapján jelentettük: a lakosság takarék betétje elérte az egymilliárd forintot. Mint ismeretes, az ellenforradalmi események keltette bizonytalanság megmutatkozott abban is, hogy igen sokan vették ki pénzüket a takarékból. December végére a betétállomány 573 millió forintra csökkent. A konszolidáció egyéb megnyilvánulásán kívül nem érdektelen felfigyelni arra, hogy a lakosság takarékbetétbe gyűjtött pénze — ismét elérte — sőt néhány ezer forinttal túl is haladta — az egymilliárd forintot,
