Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-27 / 200. szám
Jegyzetek a világ ifjú pedagógusainak találkozójáról Irta; CSASZ1VÄYIS IVÁN, a jászberényi Zírzen Janka 7anítónőképző tanára JÁSZBERÉNY, ÉS KÖRNYÉKÉ Még amióta a világ világ, nem történt meg eddig, hogy a széles földkerekség fiatal tanítói, tanárai találkozóra gyűltek volna össze; eszmecserére, ismerkedésre. A moszkvai VIT-en került sor az ifjú pedagógusok első ilyen nagy nemzetközi értekezletére. Augusztus 3-tól 5-ig, három napon át csaknem 140 nemzet fiatal nevelői számára syújtott otthont a moszkvai Pedagógusok Háza a Pusecsnaja utcában. A Tanítók Háza többemeletes, teljes kényelemmel berendezett épület, nem messze a Dzerzsinszkij tértől és Metró-állomástól. Van benne hangversenyterem, gyűlésterem. könyvtár, saját filmszínház, televíziós terem, táncterem, négy-öt társalgóhelyiség, büfé, könyvkereskedés, ajándékbolt s egy egész sor játékterem sakkasztal, asztalitenisszel, biliiá rddal. Ezekben a napokban azonban a szokásosnál is színesebb, elevenebb volt a székház. Az érkező külföldi pedagógusokat szovjet tanítók fogadták s kalauzolták végig a termeken. Augusztus 3-án délelőtt 10 órakor nyílt meg a találkozó. A magyar küldöttséget 12 fiatal pedagógus, és művelődési dolgozó képviselte, közöttük java részben falus i és vidéki tanítók, tanárok. Az ülést a Közoktatási Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének elnökségi tagjai nyitották meg. A lengyel és szovjet elvtársak hangoztatták a megnyitókban: a pedagógusok munkájának alapfeltétele a béke, a népek békés egymásmellett való élése. Gyakran mondogatjuk: a gyermekek virágok. S ez igaz is. De az Í6 igaz, hogy ezek a virágok napfényt, levegőt, békét kívánnak. Évekig tartott egy világháború romjait eltakarítani s mindent feléDÍ- teni a Szovjetunióban é® Lengyelországban egyaránt. A lelkekben azonban még szörnyűbb romok maradnak egvesy világégés után. Nem engedhetjük meg. .hogy egy újabb világégésnek essen martalékául a mi munkánk temet. Az elnökség szovjet tagjai felszólalásukban emlékeztettek arra: ahogyan a népek, úgy a népek fiai és lányainak nevelői is békében akarnak élni egymással. Ezért rendkívül nagyjelentőségű ez a személyes, baráti eszmecsere és találkozás, ismerkedés. A különféle népek és nemzetek pedagógusainak barátkozása egyszerű, következetes aktusokon alapulhatnak mindenkor: személyes és szakmai találkozókon, a faji és vallási különbözőségekből fakadó gyűlölködések elleni harcon, a háborús elméletek és tanítások elleni következetes küzdőmén. A békének ezek a mi munkánkban az egyetlen -eális biztosítékai. A világ Pedagógusai nagy erőt képviselhetnek, ha a népek békéiének és szabadságának szelle"nében nevelik a fiatalokat. Nagy erői tudnak lenni a vi’ág békéiének megvédésében ha egy pillanatra sem válnak g béke, a világ népei haladá-ának ellenségeivé, vagy ezeknek az ellenséges m-őknek vak eszközeivé, szószólóivá, s ha küzdenek a népek között -zított gyűlölködések ellen. A szakmai viták előtt Ima Mura japán tanító szólalt fel. Elmondotta, hogy * japán tanítók először vesznek részt Uven széleskörű világtalálkozón. A konferencia részvevőit részletesen tájékoztatta arró’ a harcról, melvet a iapán ha'adó szellemű pedagógusok vívnak a japán újrafelfegyverzés ellen. Az űjrafelfegvverzési kiadások — mint mondotta — mindig a kulturális kiadások lefaragását eredményezik az állami költségvetésekben legelőször. Mi japánok, tudjuk a legjobban — folytatta —, mit jelentene egy újabb Hirosima vagy Nagasaki a világ népei számára A 'egyverkezési versenyt a pán tanítók úgv tekintik mint egv úi atomháború ál'andó lehetőségét. Ezért ez a küzdelem a fegyverkezés ér az atomháborúra való készii'ődés ellen hazánkban rendkívül energikus és széleskörű Mi, a szörnyű tűzkeresztségen átesett nép. kérünk bennete két — mondotta — segítsetek *i, pedagógusok az egész emberiségnek, hogy soha többé atomtöltetű ■ bomba ne hulljon élő ember-lakta vidékekre. A nagyhatalmak egyezzenek meg ebben a kérdésben, ha a többi alapkérdésben fenn is tartják változatlanul álláspontjukat. Ez nem egy-egy népé, hanem az egész világ emberiségének létérdekévé vált a technika jelenlegi fejlettségi fokán. A szakmai vitában elsőnek Atutov szovjet pedagógus tartotta meg referátumát „A szemléltető eszközök felhasználása és a technikai oktatás” címmel. Vázolta azokat az újszerű feladatokat, melyek teljesítését a technika fejlődése követel meg korunk közigazgatásától. Már Marx utalt arra — fejtette ki részletesen —, hogy a technika fejlődése sajátos feladatokat fog az iskola elé állítani. A technika ugyanis nem csupán a termelésbe és a népgazdaság különböző ágazataiba, de az élet; a szórakozás, a lakberendezés, a háztartás minden területére egyre gyorsabban és egyre szélesebben behatol. Ezért a technikai oktatás feladatai már az alapfokú népoktatás körében is állandóan növekedni fognak. Ma már világos előttünk: a gyakorlati élet állítja elénk a feladatot; már az iskolában, a kötelező népiskolai oktatás keretein belül is bizonyos mértékben és bizonyos módon meg kell ismernie mindenkinek a mechanika, az áruk gépi gyártásának, az agronómia, a kémia s az alapanyagok tulajdonságának legelemibb ismeretkörét. E folyamattal egyidőben csökkenni kezdenek fokozatosan a szellemi és fizikai munka közötti különbözőségek is. A szovjet iskolák nagy eredményeket értek el a politechnikai oktatás elmélete és gyakorlata terén egyaránt. Ennék bizonyítására és ismertetése után a szovjet oktatásban fellelhető hibákat elemezte a beszámoló. Rámutatott arra, hogy a jövőben a fizika és a vegytan tanításának színvonalát emelni fogja a szovjet oktatásügy, főleg a távoli, városoktól messze eső körzetekben. — Minden növendéknek egy-egy tanévben legalább 6—6 napot kell gyárban és üzemben töltenie a • felsőbb osztályos népiskolák közül, s itt elő kell készíteni, gondoskodni kell róla időben, hogy az iskolában elméletben tanultaknak technológiai alkalmazását megismerhessék, saját szemükkel Iáhassák, vagy ha lehet, maguk is részt vegyenek a termelés egyes szakaszaiban. Utalt arra a referátum, hogy hiába írunk könyveket és értekezünk a politechnikai oktatásról, hiába szaporítjuk a pedagógiai bölcsességeket tartalmazó kézikönyveket, ha az iskolákat nem szereljük fel a legkorszerűbb technikai felszerelésekkel, s ha a társadalom egésze nem tartaná közügynek a korszerű és széleskörű ipari képzést. A szovjet államban a legnagyobb és legnépszerűbb üzemek vállalnák védnökséget az iskolák fölött, s a moszvai iskolák java része már igen fejlett technikai lehetőségekkel, berendezésekkel rendelkezik. A (S. 7, 8. osztályoktól kezdve már minden tanuló megtanulja ezekben az iskolákban a fa- és fémmegmunkálásnak legegj’szerűbb, legkönnyebben ' elsajátítható módját, ezen kívül marós, esztergályos, szövő és más ipari szakkörök működnek az intézetekben, továbbá rádió, fotó, filmfelvevő és vetítő, televíziós, magnetofoné«, hajózó, motoros körök fakultatív jelentkezés alapján. A referátum ' utáni szünetben a szovjet pedagógus elvtárs, ki a referátumot ismertette, az érdeklődés központjában állott. A nyugati országok pedagógusai körülfogták őt, s kérdést kérdésre halmozva érdeklődtek a szovjet ipari és politechnikai képzés különféle problémái iránt. Nem hallgatták el csodálkozásukat az ipari és politechnikai képzésnek a nyugati országokat messze meghaladó alapossága és szervezettsége láttán. A szovjet pedagógusok két nap múlva, az értekezlet végeztével számtalan moszkvai iskolába látogatóba hívták a küldötteket s az érdeklődők kívánsága szerint a helyszínen tájékoztatták a vendégeket a politechnikai képzés, nevelés problémáiról Szolnoki marad-e a szolnoki Szigligeti Színház? Bár a nézőtéri főbejáratnál kifüggesztett plakát még nyári szünetet jelez, a kis hátsó kapu tájékán már a megszokott munkanapi kép tárul az atravetődő járókelő beavatailan szeme elé. Az épület tövében egy roskadozó padka, itt üldögél a műszaki személyzet. A járda szélén alkalmilag duettekbe verődve beszélgető színészek, közöt tűk sok ismerős, s még több új arci'a bukkanok. Egyesek még legszebb élményeikké] hozakodnak elő egymásnak, mások már leendő szerepükről, az új évad várható problémáiról szócsatáznak. Fentről a színházépület Tiszahídra néző ablakaiból könynyed, ropogós dallamokat hoz fülembe a nyárvégi szellő. Milyen műveket kíván műsorra tűzni a Szigligeti Színház? A tömörség kedvéért Íme a sokatmondó műsorfprvíáblázat: PRÓZAI MÜVEK: Steinbeck: Egerek és emberek. Calligari: Megperzselt lányok. Csehov: Vónya bácsi (vagy: Majakovszkij: Poloska). Madách: Az ember tragédiája. Barta Lajos: Szerelem: ZENÉS MÜVEK: Szirmay: Mézeskalács. Eisernann: Bástyasétány 77 (vagy: Gyulai egy készülő revű operettje). Kálmán: A bajadér. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi. Zei-kovitz: Csókos asszony. Hápy tag.ia van a társulatnak? Üj színészeinket személyeseit még nem ismerve, a kérdésre megint szűkszavúan kell válasiclttom, íme, az új tagok névsora: Hortobágyi Margit rendező, Pécsről, Somosa István karmester, a Játékszíntől, B oross István korrepetitor Miskolcról, Négyesi Lajos szervező, Győrből, Bálint György és Mózsi Ottó prózai színészek Pécsről, Benkő Béla és Karácsonyi Magda operettszínészek Szegedről, Fekete András és Sebestyén Éva prózai színészek, valamint Juhász János prózai és operett-színész Egerből, Csormai Irén és Nádort Margit prózai és operett-színészek Győrből, Molnár Miklós prózai színész a Játékszíntől, Bukovits Irén prózai és operett-színész Budapestről, Táncsics Mária prózai színész a Budapesti Honvéd Együttestől. Vécsei Mária prózai színész Kaposvárról, Zilahi Kató szólótáncos Miskolcról, Kalocsai Ferenc prózai színész az Ifjúsági Színháztól és Bársony Zoltán táncos a Magyar Állami Népi Együttestől. SZOLNOKI MARAD-E A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ? Színházunk vezetősége panaszkodik, hogy a szolnoki közönség prózai darabok előadásakor cserbenhagyja a társulatot. Erre példaként hozza fel Gorkij: „Kispolgárok’-ját, hangsúlyozva, hogy amíg Szolnokon gyérszámú közönség előtt kellett ezt a A szabadijai Népszínház horvát és magyar együttesből áll. A két együttes a legutóbbi színházi idényben 29 bemutatót tartott, 11 hazai és 9 külföldi szerző müvének színpadravitelével. 302 előadáson összeesn 106 000 látogató vett részt; komoly darabot előadniok, addig fönn a fővárosban telt ház előtt játszották. Miért ez a közöny, nem tudom Napjainkbaai a szolnoki állandó színtársulat léte forog kockán. Ha az új évadban színházunk nem tudja teljesíteni bevételi tervét, a2 a veszély fenyegeti városunkat, hogy a szolnoki színtársulatot beleolvasztják a kecskemétibe, vagyis: Szolnok elvesztené állandó színtársulatát. Oda jutnánk, ahonnan elindultunk. Nem fenyegetőzés ez, hanem fenyegető valóság. Noha megyei és városi vezetőink mindent elkövetnek, hogy a szolnoki színház szolnoki maradjon. az ő kardoskodásuk egymagában nem elegendő. Mindez a színház látogatottságán, vagyis a szolnoki közönségen múlik. Az üzemi közönségszervezők kérik, hogy az ÜB-el.nökök segítsék elő munkájukat, engedjék őket szervezni A színház vezetősége a telt ház reményében háromfajta, 10 előadásra érvényes helyre szóló bérletet bocsát ki. — A bérietek ára: 150, 125 és 110 forint. Az évadnyitó előadás szeptember 20-án lesz; Szirmay: „Mézeskalács” című operettje kerül bemutatásra. Hortobágyi László A Népszínház magyar együttese kitűnő színészgárdáva! rendelkezik, tagjai évek óta együtt játszanak, ami hozzájárult aUftoz, hogy a magyar színészek igen nagy népszerűségre tettek ezertj Or Komolyszavú, , kunfajta, nagyszemű legénnyel beszélgetünk. Neve: Nagy László. Rendfokozata: honvéd. Születési helye: Szolnok. Kitüntetése: a „Munkás-Paraszt Hatalomért” érem. Amint egymással, szemben ülünk, kialakul előttünk Nagy László elvtárs élete. Édesapja 1945-ben a Szálasi-horda nemzetgyilkos háborús őrületének lett az áldozata. Édesanyja ma is a betege a csapásnak. A félárván maradt kis Lacit az akkor még ifjú néphatalom, meg egy jólelkü rokon vette oltalmába. A gyermek tudta: nehéz sors vár rá, hn nem tanul meg a maga lábán állni. Vasakarattal tanult, s mikor a pályaválasztásra került sor, nem ingadozott: a géplakatos szakmát választotta. A többit hadd mondja elöl — Felfordult világ volt akkoriban Nagykőrösön — kezdi. — Néhányan, ceglédi tüzérek, parancsot kaptunk a posta őrzésére. Nappal — aránylag — csend volt. Mikor beesteledett, a gimnázium padlásáról tüzet nyitottak ránk az ellenforradalmárok. Azonnal eloltottuk a villanyt, ? megcéloztuk a torkolattüzeket. Csend is lett nemsokára — Februárban — folytatja — parancsnokommal. Czirnnku százados elvtárssal Úriban fúrtunk; bujkáló ellenforradalmárokat. kerestünk. Egyikükre a borospince mélyén bukkantunk rá, egy hordó mélvén. Mén most is nevetek — kacag fel —. ha eszembe Int. mennyire remegett a szakálla. mikor kiparancsoltuk veitekéből. Még a pisztolyát is .ottfelejtette” ... Persze, hiába . . Társaitól tudjuk mea. hogy pénzjutalmát, melyet a kitüntetéssel együtt kapott, édesanyjának küldte el. Kemény katona, hálás fiú. Férfi e talpán’, fe b. z. — ....<•<>■«» < > Sikereseu működik a szabadkai Népszínház magyar egyiiilesr cP J£$ termelők borainak sikere a. . ;í országos versenyen Amikor tavasszal első ízben került szóba a megyei borverseny megrendezésének terve, igen sokan gúnyosan mosolyogtak és fölényesen legyintettek, sőt többen nyíltan meg is mondták: „Ugyan’mit akartok, a ni háromemberes borainkkal? Sánta lóval, lyukas ködmönnel, rossz boi-ral csak a bolond szokott dicsekedni”. Ez bizony eléggé világos beszéd, különösképpen, ha figyelembevesszük, hogy a „háromemberes bor” kifejezés is olyan bicskanyitogató-. ízű nedűt jelent, amelyet csak úgy bir meginni az emberfia, hogy ketten lefogják,- -nehb'gy világgá szaladjon. Nagy szerencse, hogy sem a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán, sem a Hazafias Népfront portáján nem hallgattak a hetyke beszédre, mert jól ismerték szorgalmas négy tapasztalatú bortermelőinket, hogy tereniljel^Saolnrií megyében igen TziÜFéSMó borok. így hát minden; varíúkárogás ellenére megt^rdették, megszervezték az®- első Szolnak megyei bqrvéráenyt amelv sikerrel zailótt le. Azt persze mondanunk sem kell talán, hogy nem a kicsinyhitűeknek, meg a károgó variaknak lett igazuk, hanem a derék, évek, sőt évtizedek ót? dolgozó bortermelőknek, mert a bírálóbizottság a leggondo-obb és legszigorúbb mérieae 'és alapién megállapította hoev a Jászságban, a Tiszazugban és több tiszamentl községben olyan kiváló homoki borok teremnek, amelye'egv cseppet sem alábbvalóak a kecskeméti homoki boroknál. de még a gvöngvösi sző- 1 ovid ék évszázadok óta híres '-órainál sem. Azt is meg kell említenünk, hogy az első Szolnok megyei borversenyen megjelent Dob' István, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szintén igen jó véleményt hangoztatott megyénk borairól. Mondanunk serr kell talán, milyen nagy szó ez, hiszen Dobi Istvánról országszerte ismeretes, hogy nemcsak az államvezetés nagy mestere, hanem mint egykori szőlőmunkás, kiváló borszakértő is. Mindezek után került sor az 1957. évi országos borverseny megrendezésére, amelyben természetesen resztvettek a megyei borversenyen legjobb értékeléshez jutott boraink. Nehezen mozduló, sárbasüllyedő, porba süppedő embereink megint hümtnögnek egyet-kettőt, de megintcsak nem nekik lett igazuk, hanem azoknak, akik bátran mernek újítani és kezdeményezni. Az országos versenyen megyénk borai ugyanis a következő eredményeket érték el: Az alföldi vörös borok között, a termelőszövetkezetek csoportjában a jászberényi Március 15-e tsz második helyezést ért el 1956-os kadarkájával. Az egyéni termelők csoportjában, az óborok között Baráth András jászberényi egyéni termelő II. helyezést ért el 1950-es rizlingjével. Vargácz László, ugyancsak : ászbe rényi egyéni termelő III. helvezést ért el 1952-es rizlinejével. Ezekkel az országos eredményekkel jogosan büszkélkedhetik minden borterme'őnk, hiszen néhány héttel az “’só meg vei borversen y után érték el őket: A szép siker azonban a további utat is kijelöli: a Mezőgazdasági Igazgatóság és a Hazafias Népfront összefogott erővel rendezzen még ebben az esztendőben minél több közeőo-hen bor-, illetőleg sző'őkiállítást, hogy a termelők megismerhessék egymás jó módszereit és rendezzék meg lövőre újból a megvei borver-enyt, hogv boraink az országé,,; i-aeídistán is rneg előbbre iussanak. — bognár —* Kékai László, hősi halált halt jászágóf parasztdalairól nevették el a jászsági munkásör-zászlóallat A jászberényi és a jászapáti járás munkásőr századainak megható ünnepsége volt vasárnap délelőtt Jászberényben. Máj- előző nap megtartották a főpróbát, hogy a másnapi ünnepségen minden zökkenőmentes legyen. Vasárnap még az időjárás te kedvezett. Szép verőfényes meleg nap volt, amikor felsorakoztak a jászberényi és a jászapáti járás munkésőr századai a főtéren ácsolt- díszemelvény előtt. Kókai László, a budapesti pártház védelmében, az ellenforradalom idején hősihalált halt jászágói parasztfiatal édesanyja volt a zászlóanya. Fiáról, a néphatalomért életét áldozott katonáról. nevezték el a jászsági munkásőr zászlóaljat. Az Ünnepség után a munkásőrök és hozzátartozóik díszebéden vettek részt, mely a délutáni órákban ért véget. * II helvi és a fővárosi lakosság teiellátását szolgálja a jászberényi tejfeldolgozó Míg mások szórakoznak, a Szolnok megyei Tejipari Vállalat jászberényi telepén akkor is zavartalanul dolgoznak. Hétköznap, vasárnap, ünnepnap, nem számít. A teheneket fejni kell. A felvásárolt tejet ilyen melegben nem lehet sokáig tárolni, a pasztőrözés, hűtés, vagyis a szakszerű kezelés sem maradhat el. öt község 8 tejgyűjtőjóből naponta 10—14 ezer liter tejet szállítanak a jászberényi telepre. Az üzemet valamikor napi másfél, kétezer liter tej feldolgozására méretezték és ma ennek majdnem tízszeresét kell szakszerűen kezelni. Ez nagy próbára teszi *z üzem dolgozóit, Szarvas Béla művezetőt, Fülép Béla pásztori»!, Pócz Nagy Dezsönét, Szabó Mihályt ég a többieket, de ellátják becsülettel feladatukat. Úgy annyira, hogy a helyi fogyasztásra adott tej mennyisége állandóan emelkedik. Igen keresett a piacon a Tejipari Vállalat pasztőrözött és mélyhűtött teje, melyből naponta többszáz litert ad el a helybeli földművesszövetkezet. a többit, naponta 8— 10 ezer litert pedig a főváros ellátására szállítják tovább — ka — Egyre nagyobb ax érdeklődés ax adriai körhajóxások iráni A Partizanka nevű jugoszláv személyhajó június 2- től október 5-ig kilenc körutazást tesz az Adrián. Egy körhajózás két hétig tart. A hajó jugoszláv kikötőkön kiwi Velencében is lehorgonyoz. A körutazások iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg külföldön. — Leginkább franciák és angolok vesznek részt az érdekes és tanulságos társasutazáson; Közérdekű közlemény A Szolnoki Városi Tanács Kereskedelmi Felügyelősége értesíti a város lakosságát és a környék dolgozó parasztságát, hogy a szálastak ármány és a gabonanemű-k piacát (a gabona kicsiben: árusítását is) a Fiumei útról áthelyezte a Petőfi. Rákóczi és Úttörő ut torkolatánál lévő télre. Az élelem-, zöldség-, gyümölcs)- és baromfi pisc t(v vábbra is a régi helyén lesz:
