Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-24 / 198. szám

Jéi gazdálkodnak a téglagyárak As eddigi munka alapján kétheti nyereség» visszatérítésre van kilátás Egy évvel ezelőtt jóformán senki sem beszélt róla, ma meg már szinte közügy lett a „vállalati nyereség”. Ha vala­melyik téglagyárban a mun­ka felől érdeklődünk, nem azt mondják most már, hogy ennyi meg ennyi százalékra teljesítettük vállalásunkat — .hanem azt, amit a mezőtúri telepen is legelőször tudo­másunkra hozott a telepveze­tő; — 384 000 forint nyeresé­günk van eddig. Ezt fejből kell tudni mosta­nában minden vezető ember­nek, mert a munkásokat is különösképpen érdekli a protokoll, mióta úgy tudják, hogy a nyereség egy része a tizenharmadik havi fizetésbe megy. Ezért aztán gyakran rákérdeznek; „hogy állunk már, — meglesz-e a nyereség­­részesedés?” A Mezőtúri Téglagyárban minden valószínűség szerint igen, mert az előírt nyolcszáz­ezer forintnak már csaknem megvan a fele. "Ez azt jelenti, hogy egyhavi fizetésnek meg­felelő összeg felét zsebükben érezhetik már a dolgozók — feltéve, ha év végéig rá nem fizetnek valamire és el nem úszik a pénz. Mert az is elő­fordulhat, ha visszaesik a ter­melés. megnövekszik az állás­idő vagy valami oknál fogva a eelejt. Ha meg az idő is ked­vez — olyan jól is megy a munka, mint eddig, fiadzik a pénz — erre az évre nem ti­zenkétszer, hanem tizenhá­romszor jár teljes havi fize­tés. Valószínű, ezért lépett ki a íözötnybő'] és lett közüggyé a vállalati akkumuláció. Nem­csak a Mezőtúri Téglagyárban tan ez így — mely jelenleg s versenyelső —, hanem az egyesüléshez tartozó vala­­nennyi üzemben. Az első félévi munka alap­én a megye hét nagy églagyárábói öt nyeresé- i ges gyamezőturin kívül a szol­­oki, kunszentmártoni, tisza­­jldvári és az abonyi telep altathat ki szép gazdasági redményt, A karcagi és mart­ai üzem még veszteséggel ylgozik, de ezek sem millión ilül fizettek rá, mint tavaly, anem csak néhány százezer­­!l: Igaz, a hét deficites üzem jmtja a többi én-élményét is. téglagyárak munkája ösz­­ességében mégis kedvező, fdvezőbb, mint az előző ■ekben volt. Hogy miért, annak több­le magyarázata van. Leg­­kább talán a gazdaságos­ba való törekvés vezet el iig, mely magábanfoglalja munkaversenytől a minösé- X a termelés minden szá­dtevő tényezőjét. Mindenekelőtt a termelé­­nység jelentős növekedése am sokat a latba. Van •an üzem, ahol 30 százalék­­[ magasabb most az egy fű­­jutó termelés, mint egy év­előbb — de a hét téglá­mban összesen 18 százalék­haladja meg az előirány­oz ibben az évben már öt­­lió téglát gyártottak tér­félül — pedig az idén csenek tízórás műszakod csak a kötelező nyolc őrá* MÁVflUÍ közlemény ugusztus 25-én 9 órától 14 g, a motor- és autóver­­' ideje alatt az autóbu­­: a Szabadság tér és Hő­tere viszonylatában nerr ekednek. Ennek megfele­­az egyébként Szabadsáv *1 induló járatok a Te- Közkórház-, Cukor- Vegyiművek-, Vasútál is felé a Szabadság tér lást követő 3 perccel ké­­a Hősök teréről indul- A távolsági járatok, va­­nt a Tüdőkórház és Álla­­yümölcsös felé közlekedő ok csak a Szabadság tér­­llefve a Szabadság térig -kednefe dolgozzák le. A nagyobb ter­melés és a kisebb munkaidő azt jelenti, hogy 1000 darab legyártott téglára kevesebb üzem és állandó bérköltség jut, tehát alacsonyabb az ön­költsége is. Az önköltség és a fix eladási ár közötti különb­ség pedig azt a vállalati nye­reséget növeli, melynek most már részesei a téglagyári munkások. Edéké tehát mindenkinek, hogy a munkaidőt jól kihasz­nálja, takarékoskodjon, elke­rülje a seiejtgyártást, mert ha ezekkel veszít a vállalat, dol­gozók is veszítenek százakat, sőt ezreket. Emellett jó hatással van a termelékenység alakulására az egyenes darabbérnek — mely ebben az iparágban a progresszív bérezési formát váltotta fel. Most már min­den munkás annyit keres amennyit dolgozik — se töb­bet, se kevesebbet. Nem lehet mesterkedni az állásidőkkel a változó bőrrészre számítani, mely bizonyos százalék eléré­se után termelés nélkül is megillette a dolgozót. Az új. igazságos bérezés következ­ménye, hogy az állásidő a ta­valyi 10 százalékról 1 száza­lékra csökkent. Senkinek sem kedvez most már, ha a gépek és a munka áll. Sőt keresni csakis akkor lehet, ha nyolc órán át szüntelenül — nor­mális intenzitással megy a munka. Még a 3 százalékos elkerülhetetlen állásidőt is hozzászámították a darabbé­rekhez — ez pedig egyenesen ösztönöz arra, hogy minél ke­vesebb állás legyen és az er­re megadott pénz is a borí­tékba kerüljön. Ezért emelkedett a terme­lékenység és ezért nőtt vele együtt a nyereség is a tégla­gyárakban. A munkások a néhány hónapos tapasztalat alapján is egyre világosabban látják, hogy döntően tőlük függ az üzem vesztesége vagy nyeresége. Emellett természetesen van más tényező is, amit inkább a műszaki és gazdasági vezetők befolyásol hatnak Tekintve, hogy ebben az év­ben nem került sor nagy épít­kezésekre, beruházásokra —a készáru diszpozíciója (elszál­lítása) nagyon nehézkes.. A telepek rakodóhelyiségei ma­holnap megtelnek készáruval ás az égetőkemencéktől nagy volságra kell elfuvarozni a •églát és cserepet — majd új­ból vissza, ha elszállításra ke­rül a sor. Ez az ide-oda szál­­ítás már nem csökkenti, ha­nem növeli az önköltséget. Méghozzá nem is kevéssel, ha meggondoljuk, hogy a ke­mencéből a kihordott téglát egyenesen vagonba lehetne rakni. Ezzel szemben az ide­­oda talicskázás, stószbaraká« meg nem térülő költséget je­­!ent, ezer darabonként is igen ‘ekintélyes összeget. Éppen a telepen belüli nagy távolságra való szállítás és rakodóhely hiánya arra -észtethet egyes telepeket hogy az őszeleji szezonban wártott nagyszilárdságú tég­­*át az ennél jobban kereset* i. osztályú minőség árában idja át. Ez nem kevesebb mint 30 százalékos árveszte­séget jelent minden darab *églánáL De még mindig ke­vesebb ráfizetést, mintha többszáz méterre elszállítják a kemencéktől, stószbarakják maid úira vísszahordják, ha vevő akad rá. A munkások, műszaki és gazdasági vezetők közös mun­káján dől el végeredmény­ben, hogy meglesz-e a 13. havi fizetés; Palatínus István ■illisi nmiKTÖK Jutalmat érdemelnének azok az emberek is, akik a fenti képhez a lehetőségeket megteremtették. Eredetiben meg lehet látni Szolnokon, az Állami Áruházzal szemben. Egy romos telek, tele mindenféle szeméttel és dudvával, omla­dozó fal, leomlott vakolat van ott. Hogy miért érdemelnék a jutalmat? Azért, mert az idegen így legalább emlékeze­tes látványra tesz szert Szolnokon; .........Iliin—.-. Szélesedik a tiltakozó mozgalom az ENSZ ötösbizottságának jelentése ellen Száz és száz tiltakozó irat jelzi nap, mint nap dolgozó népünknek azt az egységes állásfoglalását, amellyel visz­­szautasítja az ENSZ öt'ösbi­­zottságának jelentésében fog­lalt hamis vádakat, A jászapáti postás dolgozók így nyilatkoznak: „Az ENSZ ötösbizottsága jelentésének nincs más célja, mint az ok­tóberi ellenforradalom még megbúvó híveinek buzdítása újabb terrorcselekményekre.“ A tarnaörsi tűzoltó testület tagjai írják: „Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ ötösbi­zottsága hazug vallomások közzétételével az ellenforra­dalmat magasztalja, s rágal­mazza népi demokratikus rendszerünket.’4 Dijat nyertünk a dohánnyal A kisújszállási nagykun na­pok mezőgazdasági kiállítá­sán a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet harmadik díjat kapott a dohánytermelé­sért. Az elismerés jól esett mindannyiunknak, de külö­nösképpen Zagyva József elvtársnak, aki régi dohányos családból származik, s ő volt, aki legjobban kardoskodott a dohánytermelés mellett. Mi­kor idei üzemtervünket készí­tettük, 30 hold dohány veté­sét vettük tervbe, s ez meg is valósult. Van nálunk magasabb ki­tüntetést szerzett szövetkezet is. Két mezőtúri közös gazda­ság nyerte el az első, meg a második díjat. Kezdetnek azonban ez is biztató. Kár, hogy nincs még kész a do­hánypajta. A tsz vezetőség­nek nagyobb eréllyel kellene szorgalmaznia a már megkez­dett építkezés folytatását. Különben veszélyben a do­hánytermés, Csótó Géza, a turkevei Vörös Csillag Tsz tagja Orvost kérünk sürgősen A tiszafüredi járás 400 nyil­vántartott tüdőbetege érdeké­ben sürgősen szakorvost ké­rünk Tiszafüredre. Jelenleg 'lyen szakorvosunk nincs. Dr. Nagy Béla két hete helyette­sít Gyuláról és azóta hitegetik a lakással. Jelen, pillanatban — lakáshiány miatt — nem *udia kezelni a betegeket. Kétheti ittléte alatt két súlyos esetet konstatált, akiknek nem tudott rendszeres keze­­'ést biztosítani, mert lakás Hiány miatt mindig haza kell utaznia. Az MSZMP járás* b' -ottséga már több esetben 'e1 hívta a járási tanács figyel­őiét. Sainos, eredménytelenül Nem lehet tehát csodálkozni Hogy ilyen körülmények kö­zött a tiszafüredi járásban 'eenaeynbb a gyermekhalan­dóság. TBC miatt; ' Di-. Nagy Béla szívesen jön­ne ide lakni --s kezelné a be­tegeket, végezné a szűrővizs­­gát, ha ehhez a tanács appa­rátusa olyan jóindulattal nyújtana segítséget, mint amennyire dr. Nagy Béla ezt a nemes elhatározását meg szeretné valósítani. Annál is inkább szükség volna rá, mert a tiszafüredi járás ki van bővítve Egyek községgel, valamint a környező tanyák­kal. Mintegy 70 ezer lélek tar­tozik a járási Tüdőgondozó Intézet hatáskörébe. 4zt hi­­c’.m, nem vagyok követelőd­ző, ha ennek a 70 ezer nyil­vántartott léleknek a nevében a megyei fórumoktól sürgős segítséget kérek, ennek az ál­datlan állapotnak megszünte­tésére. Abban a reményben, hogy betegeink — a kezelést megkapva — rövidesen egész­séges tag iái lesznek a társa­dalomnak. Bíró László Tiszaszentimre Október 6 Tsz Váriul« a pénzünket Ezév március 23-tól május 10-ig körülbelül harmincán végeztünk fásítást a Tiszafü­redi Legeltetési Bizottság ke­zelésében lévő Demeházi te­rületen. Munkabérünket azonban csak részben kaptuk meg. sőt nem egy társunknak még 600—1800 forint munka­bérjárandósága van.-----------­Amikor érdeklődtünk, azt mondották, hogy a Megyei Tanács VB illetékes osztálya a fásítási hitelek folyósítását megszüntette, állítólag fel­sőbb utasításra. Mi ezt tudo­másul is vesszük, azért mégis úgy tudjuk, hogy a már meg­dolgozott munkáért járó fize­tést minden körülmények kö­zött kézhez kell kapnunk. Jóvér Róza, Pócs Gi­zella, Soltész József, Oláh Erzsébet tisza­füredi lakosok. Apró h'ba miatt egész napig állt a cséplőgép A rúkóczifalvi határban — Tenyőszigeten — nemrég egész napot állt a Tószegi Gépállomás egyik cséplőgépe, kisebb műszaki hiba miatt. Javítása, véleményem szerint, nem igényelt volna nagyobb anyagi ráfordítást és időt sem. Mégis, egy napot állt a cséplőgép, s a termelők vár­hatták. A tószegiek, mikor az értesítésre megérkeztek, azt mondották: munkaidőn túl nem dolgoznak, mert nincs túlórakeret. Arra viszont nem gondoltak Tószegen, hogy ez­zel felesleges kockázatnak tették ki a cséplésre váró ga­bonát. K. Szabó Lajos Rákóczifalva község 6. körzeti tanácstagja IPARUNK HÍRNEVÉRE Ma nyílik meg Növi Sad­­ban az egyhetes mezőgazda­­sági vásár, amelyen ismét be­mutatunk magyar gépeket. A TECHNOIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat 37 különféle gépet, gabona-, siló-, kukori­cakombájnt, újtípusú perme­tezőket, újrendszerű univer­zális vetőgénet, traktervonta­­tású talajművelőket küldött a kiállításra. Működés közben áthatja majd a vásár közön­sége a DT 413-as traktort. Gépeink csaknem ezer négy­­-íAíméUa'e« ianüiatat íctKlalpak el. Uj pavilont is építünk. A kiállítás rendezői mezőgazda­­sági szakkönyveket is visznek magukkal és az érdeklődő szakembereknek a vásár ide­jén Rázsó Imre professzor tart előadást. A jugoszláv mezőgazdasági dolgozók körében egyébként má. ismertek a magyar gé­pek. A múlt év közepe óta több mint egymillió dollár ér­tékű mezőgazdasági felszere­lést szállítottunk Jugoszlá­viába; A Kunszentmártoni Állami Gazdaság dolgozói annak a véleményüknek adnak kife­jezést, hogy „az úgynevezett magyar ügy ENSZ-beli tár­gyalása árt népünk érdekei­nek, s alkalmas arra, hogy félrevezesse a tőkés országok munkásságát.’’ A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt dolgozói tiltako­zó táviratukban leszögezik: „Az ötösbizottság jelentése nélkülözi a tárgyilagosságot, mert olyan személyek véle­ményén alapszik, akik a ma­gyar nép ellenségei. Azonban hazug állításaik sem tudnak megakadályozni bennünket abban, hogy hazánkban fel­építsük a szocializmust.'* Ezenkívül mintegy százöt­ven üzem, hivatal, termelő­­szövetkezet dolgozói küldték el tiltakozásukat, köztük a Heves és Vidéke körzeti föld­művesszövetkezet, a Kun­szentmártoni Gépállomás,, valamint az ottani állami gaz­daság, a Szolnoki Állami Áruház és a Magyar Divat­­csarnok dolgozói, az újpesti postahivatal, — a nagyivóni Aranykalász Termelőszövet­kezet, a Globus Nyomda dol­gozói, a komlói városi tanács dolgozói, TÁV ÍR AT Értesítjük a Tiszavidék szerkesztőségét, hogy gépál­lomásunk dolgozói Alkotmá­nyunk ünnepére tett felaján­lásuknak eleget tettek, nyári tervüket 101.4 százalékra tel­jesítették. Törökszentmiklósi Gép­állomás vezetősége !)<IUSZtU£ 24 Szombat Bertalan A nap kél: 5.5(1 h-kor. nyugszik 19,41 h-kor; _ Szolnokon, a Magyar* Honvédelmi Sportszövetség Zalka Máté Motoros Klubja hónap délelőtt 10 órakor or­szágos meghívásos autó- es motorversenyt rendez; __ A Fővárosi Növény- és Állatkertijén augusztus 20-án megnyílt a „Kilencvenéves az Állatkert’* című kiállítás, — amely naponta, délelőtt 10—a 12, és délután 2—4 óra kö­zött díjmentesen megtekint­hető; — A Megyei Bíróság szep­tember 3-án tárgyalja .annak a három kunszentmártoni fia­talnak az ügyét, akik május­ban röplapokat terjesztetek, s izgatták a lakosságot. ■— A délamerikai Colum­biában kávébab héjából állí­tanak elő ruha készítésére alkalmas szálakat. A kémi­kusok közlése szerint a ki­tűnő minőségű anyagból ké­szült ruhának nincs kávé­­illata. .— A Turkevei Múzeumban (Attila út 1.) „Turkevei kép­zőművészek'’ címmel kiállí­tást nyitnak augusztus 25-én, délelőtt 11 órakor. A kiállí­táson bemutatják Zádori Osz­kár (Finta Gergely) szobrász, Csuk Jenő, Mihály István, Kenéz Jáno- Csikós Tóth András és más turkevei szár­mazású lestőművészek, gra­fikusok, valamint Finta Sán­dor világhírű amerikai szob­rászművész Turkevén felta­lálható alkotását. Látogatási idő: minden vasárnap, hétfőn és csütörtökön, délelőtt 10— 12, s délután 3—6 óráig lesz. — A pécsi bányászok fára­dalmaikat idén is az ország legszebb tájain és üdülőhe­lyein pihenték ki. A bányász szakszervezet eddig 504 pécsi bányászt üdültetett; Hévizén 241, Galyatetőn 10, Parádén 7. a Balaton mellett 205, z Mátrában 14, Hajdúszobosz­lón 7, Lillafüreden 16 és Sop­ronban 4 pécsi bányász üdült augusztus 20-ig;------------------w. » lanu’mányut Egyiptomba — forgalckőnyvírás előtt Szemes Marianne, a Dani című film forgatókönyvének írója, és Herczenik Miklós, a film operatőrje, augusztus vé­gén magyar tengerjáró hajón Egyiptomba utazik, hogy él­ményeket gyűjtsön egy ka­landos egyiptomi—magyar já­tékfilmhez; Ott tartózkodásuk idején valószínűleg dokumentum­­filmet is készítenek a mai Egyiptomról; SZAKCSOPORTOK, DOLGOZÓ PARASZTOK! [kössetek gépi szántásra \ SZERZŐDÉST t a Szolnoki Gépállomássá?, varry a földmüvesszövetkexetoknél £ Ha kedvezményesen akartok gépi munkát igénybe ► venni, úgy egy vagy két dűlőben alakítsatok gépliasz­► uálati társulásokat. Az időben való munkák biztosi­ja tása érdekében legkésőbb £ szeptember 10-ig kössetek meg a szerződést ► Ha a Szolnoki Gépállomás sál, vagy a földművesszö­► vetkczetekncl köttök szántási szerződést, géphaszná­► lati társulás esetén kát. holdanként 18—21 cm-ig 123.60 Ft 22—25 cm-ig 166.86 Ft 26—32 cm-ig 222.48 Ft 32—35 cm-ig 228.66 Ft ► Ha egyénileg szerződtök, de a szántani való 2000 mc­£ tér körzetben eléri a 12 kát. holdat, a szántási díj» t hat. holdanként: 18—21 cm-ig 128.40 Ft ► 22—25 cm-ig 173.34 Ft ► 26—32 cm-ig 231.12 Ft ► 32—35 cm-ig 237.54 Ft i Érdemes tehát szerződési kötni és társulni, meri ► a társulás 15—30 Ft közötti megtakarítást ieieni kát. holdanként ► A földművesszövetkezetek Irányításával a gépállomás ► által végzett • sM szán’ás olcsóbb, iobb, több termést biztosít ? Bővebb felvilágosítást a gépállomás szolnoki, be­­» senyszögi, csataszögi, szász bereki üzemegységei és a helyi földművesszövetkezetek adnak. £ szolnoki gépállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom