Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-23 / 197. szám

i ■it ASSZON YOKNAK - Csipketerítő, vászonra dolgozva 4 l. sói': Tíz levegőszemmel gyűrűt horgolunk, amelybe 24 kétcsavarásos pálcát te­szünk. 2. sor: 6 levegőszemes lyuk­sor. leöltve az előbbi sor minden második szemébe, rövldoálcával. A lyukak szá­ma: 12. 3. sor: Három rövidpálca az előző lyuk közepébe, 8 leve­­eöszemes lyuksort készítünk leöltve, egy rövidnálcával minden lyuk közepébe. 4. sor: A7 első lyuk köze­pébe 3 rövidpálca, öt levegő­szem. Ugyanebbe a lyukba három kétcsavarásos pálcá­ból álló „kagylót1’ horgolunk: öt levegőszem és egy rövid­­pálcával leöltünk a követ­kező lyuk közepébe, öt le­vegőszem és a kagylóhorgo­lást megismételjük. (A kagv­­lót úgy csináljuk, hogy a? egvffs pálcáknál kétszer hajt­juk meg a szemeket, a többi szemet a tűn hagyva, csak az utolsó pálcánál horgoliuk ö«sze az összes ráhatásokat A kagylóik száma: 12. 5. sor: 4 rövidpálca a kagy­ló tetejére, tíz levegős lyuk­­sor, ezeket mindig egy rö­­yid pálcával öltjük le, min­den kagylóra. ö. sor: Az első lyukba hor­golunk 6 háromcsavarásos pálcát, minden három pálca után 20 levegőszem. Egy lyu­kat kihagyunk, 20 levegő­­szemmel térünk át a követ­kező lyukba, amelyben a pál­cákat a levegőszemekíkel meg­ismételjük. összesen 6 pálca­csoport képez egy virágot. 7. sor: Hat levegős lyuksor Az első lyuk közepébe 7 rö­­vidpálca horgolása után ju tunk. Az előbbi sor minden lyufkába egy rövidöálcával öltünk. A lyukak száma: 36 8. és 9. sor: Azonos a 7 sorral, csak a levegőszemek száma először 8, a 9. sorban 10. PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA f India épít azt feltételeztem, hogy önzők, s nem akar­ják boldogságomat. ESKÜVŐ UTÁN EGY ÉVIG odahaza laktunk, majd Mezőtúrra költöztünk. Kez­detben jól éltünk. Szerettük egymást. Szép otthonunk volt. Minden cselekedetemmel az otthonunk szépítésén fáradoztam. Kisbabát vártam. Szerettem az életet, a férjemet, s a megszületendő gyermekemet. De egy napon nagyon furcsa érzés lett úrrá rajtam. Férjem nem jött haza minden nap, kimaradozott, munkájára hivatkozva Éreztem, hogy valami történt, de a rossz gondolatokat elhessegettem, meggyőztem magam. Hittem neki. Nemsokára otthonun­kat vidám gügyögés töltötte meg. Kisfiam született. A férjem azonban teljesen meg­változott, már nem volt olyan kedves hoz­zám. Alig adott pénzt haza. De még mindig hittem neki. Teljesen lekötötte figyelmemet az otthoni munka, hogy minden a legna­gyobb rendben legyen, meleg étel várja a ház urát, ahogy a munkából hazajön. S nemsokára már egy másik kis szív dobo­gott bennem. Kislányom született. A remény, hogy férjem megváltozik, csalódást hozott. A pénz, amit olykor-oly­kor hazaadott, kevés volt. Nem tudtam ki­jönni belőle. Dolgozni akartam menni, ö nem értette meg, ellenezte, sokat veszsked tünk, ami még nem fordult elő házasságunk alatt. Nem bírtam tovább. A sok álmatlan átsírt éjszaka után döntöttem. Dolgozni fogok. Sikerült adminisztrációs munkakörbe elhelyezkednem, oda, ahol ő is dolgozik. ITT TUDTAM MEG. a sok kétely és álmatlan éjszaka titkát. Két éve. hogy vi­szonya volt férjemnek egy szolnoki nővel. Énnek a nőnek nem volt sem szíve, sem lelke, hogy két gyergHekemtől rabolta el az édesapát. Tavaly decemberében elváltunk A szívem összeszorul, amikor este a munkából hazamegyek s gyermekeim kérdő szemekkel tekintenek rám. Hol van édes­apánk? Mikor jön haza? A mi édesapánk soha nem néz meg minket? Ilyenkor nem tudom, mit mondják. Talán, ha majd meg­nőnek. megértik, hogy az ö édesapjuk miért nem jön el hozzájuk, G, K, A csillagok ösezehorgolása mindig az utolsó sorban tör­ténik, 5—5 lyukon keresztül. — Négy csillag összehorgo­­lása pókmintával történik. A térítőt csipke fejezd be, ami 7 sorból sűJ: 1. sor: Tíz levegős lyuiksor. Egy kétcsavarásos pálcával leöltünk minden lyuk köze­pébe Okét csillag között mel­lőzzük a levegőszemeket). 2. sor: Tíz levegőszemes lyuksor, a leöltés két kétcsa­varásos pálcával történik. Két csillag között nincs le­vegőszem, amit a következő sorokban mindig figyelembe veszünk. A pálcák végig két­­csavarásosak. 3. sor: Minden lyukba 4 pálca, melyek között kettő és az egyes lyukak között hat levegőszem van. 4. sor: Öt levegőszemes lyuksor. Két pálcával öltünk le minden lyukba. 5. sor: Hat levegőszemes lyukat 3—3 pálca követ, le­vegőszem nélkül. Az utolsó három pálca mindég a követ­kező lyukba kerül. 6. sor: Tíz levegőszemes lyuksor, két pálcával. 7. sor: Utolsó cakkos sor. Minden lyukba hat pálca közben egy levegőszem, ami után öt levegőszemes pikó­­val leöltünk minden két pál­ca közé egy rövid pálcával, a sarkoknál csak 3—3 pikót képezünk. . A kész c'ankét vászonra I dolgozzuk. Először a színén j öl fogét lük le. azután a fordí­­* tott oldalán hurkoljuk be.- ■ ■ ■ Kitűnő gyorssütemények mi szeszély (Isten jó) 12 deka vajat 4 tojás sárgájával és 4 kanál cukorral habosra keverünk, majd 1 csésze tejet és 25 deka liszttel elkevert 1 csomag sütőport hozzáadva, könnyű tésztává keverjük. A tésztát( tepsibe egyenletes vastagon téve. ba­rackízzel megkenjük s 5—6 tojásfehérjéből fél citrom levé­­vel és 20 deka porcukorból keverve készült babba] bevon­juk. Sütés alatt a sütő ajtaját ne sokat nyissuk fel. Orosz teasütemény 12 deka cukrot 2 egész tojással. 12 deka vaiial és ’5 deka liszttel elkevert fél csomag sütőporral jól nyújt­ható tésztává gyúrunk. E tészta kétharmad részét kinyújt­juk s pogacsaszaggatóval szúrja*, ki:-A korongocskak kö­zepére a következő keveréket készítsük: 15 deka héjas mandulát. 15 deka cukorral mozsárban finomra törünk s hozzáadunk fél deci tejet, jól összekeverjük. A tejes keve­rékhez még fél csomag vanilineukrot, 6 deka mazsolát kevés tört fahéjat, 5 deka vajat adunk. A félretett tésztá­ból ceruzavékony szálakat sodrunk, melyeket kereszta'ak­­ban a süteményekre nyomunk. Forró sütőben sütjük. Va­­niliáscukorrai bőven hintjük. ELRONTOTT ÉLET EGY SZŰK KIS IRODÁBAN találkoz­tunk. Mária az íróasztalnál ült, ceruzájával játszott. Vele szemben foglaltam helyet. S míg gondolatai a múltban kutattak, az aj­káról elhangzó szavakból megismertem egy asszony tönkretett életét. Elnéztem őt. Az egyszerű halványzöld színű ruha kiemelte hajának szőkeségét. Szépvonalú, halványpiros arcával még leánynak nézné, aki nem ismeri. Barna mo­solygós szemére sötét felhők fátyolt vonnak, ahogy a múltról, az életéről beszél. így történt. Még iskolába jártam, akkor nyáron töltöttem be a 18. életévemet. Szünidőre mindég nagymamáékhoz utaztam Mező­túrra, mert nagyon szerettem náluk lenni. Különösen v&ázott az öreg ház, ahol édes­anyám nőtt fel. Mindég az volt a vágyam, hogy olyan harmonikus családi életem le­gyen majd nekem is, mint amilyen a mi családunké. A kulturházban akkor vasárnap tánc volt. Elmentem barátnőmmel. Egész este táncoltam s a zene édes ritmusára ott fo­rogtam, keringőztem a többiekkel. Feltűn', hogy egy nálamnái jóval idősebb férfi ál­­' landóan néz, s többször felkér. Éjfél felé már csak vele táncoltam. Hazakísért. Fur­csa és szokatlan volt közelsége. A sok szép szó. mely ajkáról elhangzott, megzavart. Attól kezdve mindég reá gondoltam. S mia a nyári szünet tartott, mindennapos vendé­günk lett. Kedves modorával, figyelmessé­gével a szikemhez férkőzött. Úgy éreztem akkor, hogy ő lehet az „igazi". Megszeret­tem. Egyhónapos ismeretségünk után már együtt utaztunk haza szüléimhez. Nagyon boldog voltam, s úgy éreztem, szüleim is örülni fognak. Hisz a meglett, komoly férfi­nek komoly szándékai lehetnek — ebben öiztam s ezt éreztem minden cselekedeté­ből. Szüleim amikor megtudták Károly szán­dékát, tiltakoztak a házasság ellen. „Nem ismered eléggé’'. „Idősebb nálad hét évvel". ,,Tanulj tovább, ne hagyd a’oba tanulmá­nyaidat". Egyetlen gyermekünk vagy. rá­­éfsz férjhez menni" — hangzottak el az ^iga-, szavak. Sajnos... nem haVoa*iam szü­léimre. Azokról a drága szülőkről akkor Indiában gyakran hallot­tam a következő mondatot: ,,-4z ango'októl két dolgot örö­költünk: az angol nyelvet és a nyomort". Az örökség első részének értéke nagyon két­séges. A brit uralom két év­­ázada rlatt India lakossá­gának csak jelentéktelen ré­sze tanult meg angolul. Az örökség második részétől, a gyarmati rendszer súlyos kö­vetkezményeitől — a gazda­sági elmaradottságtól, nyo­mortól és írástudatlanságtól — most igyekszik minden erejével megszabadulni az in­diai nép. India tíz évvel ezelőtt szü­letett újjá és vívta ki a sza­badságot. E rövid idő alatt lehetetlen felszámolni azt a sok bajt, amit a külföldi hó­dítók okoztak az országnak. Azonban az indiai dolgozók 1947 óta szép sikereket értek el. A száraz, aszályos földet öntözőcsatomák hálózata sze­li át, óriási gátak, vízierőmű­vek, gyárak, iskolák, kórhá­zak épülnek. Az ország köz­pontjában. Bhilaiban épül az óriási kohászati kombinát — az indiai—szovjet barátság megtestesítője. A boldogság és a bőség folyója A kaLkuttai egyetem köze­lében egy szerény kávézó hú­zódik meg — a diákok ked­velt találkozóhelye. Sajátsá­gos diák-klub ez a helyiség; már hagyománnyá vált, hogy itt gyülekezik össze a fiatal­ság. s egy csésze kávé meg egy tányér omlett mellett megvitatják a politikai híre­ket, a legújabb irodalmi mű­veket, szidják az egyetemi rendtartást. Barátommal, Pál Mukar­­dzsival, a közgazdasági fakul­tás aspiránsával én is elláto­gattam ebbe a híres kávézó­ba. Éppen a munkanélküli­ségről folyt ott a szó. Ez a probléma valóban nagyon időszerű. Az egyetemet és fő­­skolát végzett fiatalok kö^ül jelenleg még minden tizedik­nek nincs munkalehetősége. A városokban és falvakban öbbmillió munkáskéz vár ar­ra. hogy foglalkoztassák. A jelenlévők véleménye meg­oszlott. Pál Mukardzsi vita közben egyszerre hozzám ha­jolt és jobboldali szomszédom felé inive, csendesen megje­gyezte: — Azt hiszem, érdekes len­ne. ha elbeszélgetne ezzel az emberrel. Mindjárt bemuta­tom. Az az ember, akiről Mu­kardzsi barátem beszélt, fia­­‘■".1. feketehajú, jnvásású fér­fi volt. Csandra Rojnak hív­­*ák. — A régi diákszokás ked­véért jöttem el ide. Hiszen már kész mérnök vagyok — mondotta. — Most Damodar­­ban dolgozom. Itt öregnek hívnak — fo'vtatta nevetve, hiszen ez a ielző egyáltalán nem illett külsejéhez és évei -zámához — nem. nem a ko­­“om. hanem a tapasztalataim miatt. Először a Majuraksi-i öntözőrendszer építésénél dol­goztam. Valamikor olvastam h szovjet ifjúsági építkezések­ből. a fiúkról és leányokról, íkik forró szívvel és kiapad­hatatlan energiával mentek építeni. Majuraksi is hasonló volt azokhoz az építkezések­hez. Mi. fiatalok, magunk ké­szítettük a terveket és fél ívvel a határidő előtt be is fe­leztük az építést, ön biztosan megérti, hogy méltán vol­tunk büszkék erre. Ez volt a szabad India első építkezése. Rövid idő alatt felépítettük a gátat, a kis vízierőművek 1150 mérföldnyi csatornát ás­l'unk és 1400 mesterséges víz­levezetőt készítettünk. I A munkanélkülis I vita egyre heve ♦ Csandra Rój meg» ♦ kissé csillaDodnak | majd így folytatta. I — Hogy mi a jelentősé» ♦ Majuraksi-i öntözőn» ♦ nek? ítélje meg ön. Illában nagyon rends ínül hull csapadék elönti a földeket és tönkrete­szi a termést, de az év végér beáll a szárazság, s a földel szinte lehetetlen megművelni így a föld egytized részér évente csak kétszer lehel aratni. A Majuraksi-i öntöző­­rendszer, a többivel együtt, £ megművelt föld 25 százalékál ellátja vízzel és ezeken a te­rületeken évente háromszol lehet aratni. A gazdaság szakemberek kiszámították hogy ez évente 80 millió rú­pia pótjövedelmet jelent. — És mégis csak a föld ne gyed részét öntözik? — Ez még csak a kezdet — mosolygott Csandra Rój. — Hallgassa csak tovább. Most s damudari építkezésnél dolgo­zom. Csandra Rój kitépett égj lapot a jegyzetfüzetéből, gyor san felvázolt egy ágasboga: fát s az ágakra köröcskéke rajzolt. — így jobban meg fogja ér teni. Ez a fa — a Da.moda. folyó a mellékfolyóival. P nyolc kis kör nyolc gátat, víz tárolót és vizierömüve» je lent. Kettő már elkészült, i másik kettő közel van a befe jezéshez. Itt pedig — egy vas tag vonallal átvágta a fa tör zsét — csak 700 méter hosszt és 27 méter magas töltés épül Ha az építkezés teljes egészé ben befejeződik, a víz töbl mint 1 millió acre földet főj öntözni. Az öntözőcsatomá! 85 mérföld hosszúságban ha józhatók lesznek és így Kai kúttá Ipari üzemei összekötte lésbe kerülnek a szénlelőhe lyekkel. Rövid idő múlva : Damodart nem a bánat és : gyász folyójának fogják hív ni, mint régebben, hanem a öröm és a bőség vizének. — Mondjam-e milyen so kát várunk ettől az énítke zéstől? — folytatta Csandri Rój. — Hiszen India lakossá gának négyötöde még nen tudja, milyen a villanyvilágí tás. A damodari villamos központ a legnagyobb, d' csak egyike az országban épü lő sok erőműnek. Közben a diákok befejeztél a vitát. Néhányan búcsúz kodni kezdtek. Pál Mukardzs is intett, hogy mi is megyünk Elbúcsúztam Csandra Rój tó és szívből kívántam, hog; szép sikereket érjen el a életben. A William-erőd árnyéka A fojtó déli hőség alábbha gyolt. Alkonyodon. Elsétál tunk az Esplanada térre é szótlanul befordultunk Mej den. a város központjába: levő hatalmas park felé. Kai kúttá lakói ..tüdejüknek” ne véztó Mejdent. Vannak it sportpályák, teniszpályák éí kikötők, de az egészben az ; legkellemesebb, hogy az era bér a parkban fűben járhat leülhet vagy lefekhet a föld re. a fák árnyékába. • Elmeséltem Mukardzsi ba rátomnak. hogy reggel, a Kai kuttától 40 márföldnyire lév< jutagyárban jártam. Hatal más üzem. angol kézben van berendezése elavult, a mun kások és alkalmazottak pa naszkodtak. kevés a fizetésük s hogy az angol technikus há romszor annyi fizetést kao mint az ugyanolyan képzett ségű indiai technikus. Mu kardzsi szótlanul ment mel­lettem. mintha nem is hallot­ta voiriR. mirő1 beszé’ek. — Milyen sötét a William erőd árnyéka — szólalt me; váratlanul. Csodálkozva néztem rá majd az előttünk *r‘ ha lalmas erődítm ' k Augusztus 15-én volt Ind!#' függetlenségének napja. — Több mint két évszázada áll itt ez az erőd — folytatta Mukardzsi. — A „Keletindiai Társaság” innen hódította meg Indiát, majd hosszú éve­ken át ez volt a támaszpontja) Innen Indult ki Kalkutta épí­tése, amely később az indiai brit gyarmatok fővárosa lett) Ma már persze nincsenek an­golok az erődben, de sötét ár­nyéka ittmaradt. — Mukar­dzsi. csodálkozásomat látva, . hozzátette: — ön ma az an­gol kézben lévő jutagyárban , járt. Tudja, hogy India juta­­inara nagyrészt az angol tőke ellenőrzése alatt áll? De nem­csak a jutaipar. Itt van pél­­' dául az Andrew Yool tröszt; amelynek egyébként itt. Kal­­. kuttában van a székhelye: Andrew Yoolnak 10 juta- és 17 tearészvénytársaság van a kezében. Ezenkívül 10 szén­­' bánya, 1 paoir-, 1 cukorgyár : és sok más iparvállalat. : —De ez biztosan kivételes eset? — kérdeztem. — Egyáltalán nem. Egész . csomó angol tröszt van Indiá­ban és sok indiai inai-vállala­. tot tartanak a kezükben. Egy alaposan megrakott i kordé haladt el mellettünk, amelyet egy sovány, mezítlá­bas riksa húzott. Mukardzsi i sokáig nézte a riksát, majd . így folytatta: — Most megteremtjük a > nehézipart és gondolhatja, ’ milyen szüksége van az or­­‘ szágnak szénre. Nyugat-Ben­­. gáliában. a ranigunzsani me­- dencében van a legjobb sze­- nünk. A második ötéves terv- 1 ben itt el kell érnünk az évi 1 8 millió tonnás termelést. És , ez a szén is magánkézbe, ke­rült. A termelés oroszlánré­. szét angol tröszt ellenőrzi. . Igaz, a külföldi részvénytár- i saságok tevékenységét az in­­. diai kormány határozatai sza­­, bályozzák, de a monopóliu­­. irtoknak mégis egy a céljuk, . a kizsákmányolás. Indiában ; olcsó a nyersanyag és a mun­­. kaerő, az angol üzemek ter­mékeit viszont nagyon magas ; áron adják el. Az idegen mo­- nopóliumok külföldön óriási 1 profitot vágnak zsebre. Ért­­j hetö. hogy nem törődnek a , munkakörülmények javításá- 5 val, vagy modern gépek be­szerzésével. A dolog odáig fa­jult, hogy tea-iparunk — amely külföldiek kezében van — a katasztrófa szélén áll. A , szénbányákban életveszélyes dolgozni. A helyzetet az Is sú- i lyosbítja, hogy a külföldi tő­ke most szorosan össztfonó­­; dott a hazaival. Nagy kon­szernek alakultak, amelyek­­, ben az indiai iparmágnások ■ — mint például Tata, Birla , és mások — egyenlő alapo­kon vesznek ré6zt az ango­lokkal, az utóbbi időben pedig az amerikaiakkal is. Idő kell ; ahhoz, hogy kibogozzuk ezt a ■ csomót... Mukardzsi rövid szünet ' után még hozzátette: — És talán nagyobb el­­' szántság is. Gyorsan beköszöntött az cj­­' szaka, mint a déli vidékeken általában. Az Esplanade téren . kigyúltak a fényreklámok. A . levegő párássá vált, a folyó felöl könnyű köd gomolygott: Az angol hadvezérek emlék­­, műveinek talapzatainál a pa­kisztáni menekültek éjszakai nyugovóra tértek. Ideje volt, ■ hogy mi is hazatérjünk. Irta: M. Almazov IIV AS idő alatt a nevezett utcákon mindenemű járműforgalom szü­netel. Az átmenő forgalmat a 'allai, Ady En^re és a Ttsta An­al utcákon bonyolítják le. A te­­. \ rt területre való behajtás, azon ló átjárás szabálysértésnek molnár FERENC r. szds. Rendőrkapitányság vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom