Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-22 / 196. szám
Feledhetetlen ünnepség színhelye volt Kisújszállás (Folytatás a 2-ik oldalról.) Aiél fogva nem uralkodásra és nem a nép fölé vannak rendelve, hanem a dolgozó és harcoló nép sorainak élére! Az a kommunista, aki úgy viselkedik, mintha uralkodna a nép felett, vagy felette állna, nem jó kommunista. Az a jó kommunista, aki a nép élén áll a munkában, a harcban, a bajban, a rosszban és a jóban, vgyűlt az emberekkel és veheti őket» — Meg kell mondani okulásul, hogy a mi pártunk — Itt a kommunista pártra, majd az egyesült munkáspártra gondolok — jól dolgozott, nagyon jól dolgozott ad,dig, amíg harcolni kellett a Tatalomért, amíg a párttagoknak egyetlenegy fegyverük volt, az eszme igazsága, |§ ameddig tudták, hogy a tö-g megek akkor támogatják a| pártot, s akkor lesz a párt|| erős, ha igazságunkat megis-g merik és követnek bennün-pf két. Később — és ez szomo-§§ rú tanulság — amikor a ha-= talmat meghódította a mun-| kásosztály, amikor a pártg egyes emberei úgy érezték,g hogy nincs már konkurrens.S akkor azt hitték, hogy most|| már nem olyan fontos az em-g bereket meggyőzni, hogy elégÉi az emberekre rákiabálni, úgyg sem mernek visszabeszélni.g Az ilyen 'f»k a legna-f? gyobb kárt c. -.iák a pártnak és az országnak — akár nagyon nagy, akár kicsi emberek voltak. CKÄimnti éxit Nagy sikerrel zárult a kisújszállási nagygyűlés. Több mint százezer ember hallgatta Kádár elvtárs beszédét. Messzi tájak fiai gyönyörködtek a mezőgazdasági kiállítás jószágaiban, szétvitték szerte az országba a kunsági termelőszövetkezetek, dolgoskezű parasztok eredményeinek hírét. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nagy jelentőségűek voltak a nagykun napok eseményei. Ország- világ tudomásul vehette ezekből, hogy a magyar parasztság hisz a Kádár kormányban, s teljes erejével támogatja. Nem csoda, ha az imperialista rádió-adók prüszköltek miatta. No, de annyi baj legyen. Rossz szomszéd kutyájának ugatása nem zavarhatja alkotó munkánkat. Most, a nagykun napok befejeztével nemcsak azok sikerére, hanem az éjt nappallá tévő rendezők áldozatos munkájára, magyaros vendégszeretetére is gondolunk, S köszönetét mondunk érte. A Népfronton belül beszélgessünk és vitatkozzunk — Meg kell tanulni, elvtársak, hogy a párt ereje az esz- móben van. — Ezzel függ össze a népíírónt-mozgalom kérdése.- A »épfront-mozgalomnak sokféle szervezeti formája van. Vannak népfrontbizottságok. Most szeptember 1-re megjelenik a Magyar Nemzet, a Népfront központi lapja. Szükség van arra, hogy ez az újság is zászlóhordozója legyen egy kommunisták vezette népi, nemzeti összefogásnak. De a legnagyobb szükség arra van, hogy a párttagok tiszteljék és becsüljék a -íártonkívüli dolgozókat; lássanak bennük teljesen egyenrangú állampolgárokat; viselkedésük fejezze ki, hogy a kommunistának párttagságénál fogva nincs több állampolgári joga, mint bármelyik másik embernek. Ha meggyőződése szerinti erkölcsi kötelességet vállal magára, s annak eleget tesz. a néo tisztel*í, szeretni, követni fogja, de iioga nincs több. Becsülje meg jft pártonkíviilieket, a párton- Afvüliek pedig becsüljék a kommunistában azt az embert, aki a saját családjáról való gondoskodáson kívül magára veszi a nép ügyét és a nép gondját is, azért dolgozik ég fáradozik. És ha ez az egyetértés megvan, akkor ez a Népfronton belül isigazság lesz. A Népfronton b.lül beszélgessünk és vitatkozzunk. Ha nem értjük meg egymást, ha nem egyezünk valamiben, akkor vitassuk meg és ha egyetértünk, akkor kommunisták és nem kommunisták egy akarattal hajtsuk végre. Ha a népfrontot ebben az értelemben fogjuk fel, akkor feltétlenül eleven és nagy erő lesz. A nemzetközi kérdésekről szólott ezután, majd így fejezte be beszédét: — Tudjuk, hogy még sokat kell dolgozni, sokat kell harcolni, de bizakodva nézzük a helyzetet, mert minden feltételünk megvan ahhoz, hogy mostani kérdéseinket megoldjuk és előre menjünk azon az úton, amelyet tapasztalatunk szerint a magyar nép túlnyomó többsége a saját belső meggyőződéséből magáénak vall: építsük és erősítsük a Magyar Népköztársaságot és haladjunk előre a szocialista Magyarország felé. 1\EH41\Y SZÓ egy énekkari bemutatóról A munkás-paraszt hatalomért KEDVÉS ÜNNEPSÉG színhelye volt hétfőn a szolnoki szabadtéri színpad. Ide gyülekeztek a megye minden •részéből azok a kommunisták és pártonkívüliek, akik az ellenforradalom leveréséért fegyverrel a kézben küzdöttek az elmúlt hónapokban a karhatalmisták soraiban. Többségük jelenleg is a néphadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom és a munkásőrség tagja. Néhányan visszatértek fégi munkahelyükre, az üzembe, állami gazdaságba, termelőszövetkezetbe, vagy a hivatalok íróasztala mellé, de ré' senállnak, s a párt hívószavúra — ha kell — ismét csatasorba állnak. Eljöttek az ünnepségre a nagyiváni elvtársak, akik Szolnok megyében — talán az országban is — elsőnek, még október 23-ám megszervezték a községben a karhatalmat. « csirájában elfojtották az ellenforradalmatok szervezkedését. Mezőtúri, turkevei, kunszentmártoni és jászsági kommunistákkal is találkoztunk, akik sikerrel lepleztek le és adtak bíróság kezére ellenséges, felforgató, csoportokat. VOLTAK KÖZTÜK őszbecsavarodott hajú, kérgee■fcezű idős kommunistáit:, 19-esek, és délceg fiatalok, akik pipáik nyomdokain haladnak. Az ünnepségen megjelentek a rnrgyei, járási és vámosi pártbizottság, a tanács, a néphadsereg és a belügyi szervek vezetői. Pesti Endre ezredes mondott ünnepi beszédet. Ismertette a karhatalmi alakulatok létrejöttének .körülményeit. Méltatta áldozatos helytállásukat az életveszélyes posztokon. Majd felolvasták Biszku Béla belügyminiszter és Révész Géza altábornagy rendeletét, illetve parancsát, melyben többszáz Szolnok megyei karhatalmistát tüntetnék ki a „Munkás-paraszt hal-alomért” érdeméremmel. A kitüntetéseket Pesti Endre ezredes, Kanász Béla al. .ezredes és Szekeres László százados adta át elismerő szavak kíséretében a jutalmazottaknak. Majd táviratot szövegeztek, melyet az ENSZ főtitkárának továbbítanak az ENSZ ötösbizottsága hazánk belügycibe való törvénytelen -<oeavatkozása elleni tiltakozásul. Az ünnepség további > részében a kitüntetettek a Járműjavító kulturotthonában díszebéden vettek részt, mely , a késő délutáni órákban baráti, elvtársi hangulatban ért \ véget. -—ka — A nagykunsági napok gazdag műsorát színesítette az augusztus 19-í énekkari bemutató. Megyénk énekkarainak jó része a nyár folyamán sem pihent, hanem szorgalmas munkával készült a bemutatóra. A jelenlévő közönség tehát igen színvonalas műsorban gyönyörködhetett. A szereplés sorrendjében az alábbiakban számolhatunk be eredményeikről. A kunhegyest KTSZ énekkara új színfolt megyénk énekkari, mozgalmában. Lelkes munkával készültek az énekkari bemutatóra. Talán túl nagy feladatot is vállaltak magukra, amikor műsorra tűzték a „Karádi nótákat.” Kellemes benyomást keltett a karcagi énekkar, Papp László vezényletével, igen sokat finomult a kórus hangvétele a legutóbbi időkben. Az előadott müvek tolmácsolása ízléses, művészi volt. Megyénk nagymultú munkáskórusának, a Szolnoki Járműjavító férfikarának éneklése és fegyelmezett magatartása imponáló volt. Műsorukból különösen az egyszólamú népdalok, valamint az Adám- és Bárdos művek előadása tetszett. Komoly erőit képviselt a mezőtúri énekkar. A bemutatott művek gondos kidolgozása és jó előadásmódja igazolta, hogy ez az állandó fejlődésben lévő kórus komoly, színvonalas művek előadására is képes. Szerepelt a bemutatón a Szolnoki Népi Együttes énekkara is, amely művészi híréhez méltóan képviselte Szolnok város és a megye kultúráját. Nagy sikerrel előadott számaikat a közönség meleg elismerése kísérte. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénkben fellendülőben van az éveken át elhanyagolt énekkari kultúra. Reméljük, hogy a még mindig „néma” ' kórusok (Jászapáti, Jászárokszállás. Jásziákőhalma. Kisújszállás, T urkeve, Töröliszentm-iklós, stb,) a közeljövőben újra hallatják hangjukat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 40. évfordulója, valamint Kodály Zoltán 75. születésnapjával kapcsolatos ünnepségek jó alkalmat nyújtanak arra, hogy ezek. az énekkarok is rendezzék soraikat, s a. dal szárnyán hirdessék szocializmust építő népünk örömei, élniakarását. TI, Cj, Dózsa György szívünkben s bronzban Méltóképpen ünnepeltek Augusztus 18-án és 19-én. két gépállomásról érkezett távirat. A fegyvernemek és a í kmhegyesiek értesítették a ‘ szerkesztőséget, hogy agusz! tus 20-a előtt teljesítették ' nyári tervüket, í A Fegyvernek'! Gépállomás ^eredménye egészen kiemelkedő, Tarlóháníáóban 122, aratásban 108, cséplésben 116 és szállításban 180 százalékos tervteljesítést ért el. Mindkét gépállomás dolgozói méltóképpen ünnepelhették meg az alkotmány évfordulóját. Non maradtak adósai a szövetkezeteknek, az egyéni gardáknak j - • • ' ■ (Ceglédről jelentik.) Méltó módon ülte meg szabadságunk alapokmányának: Alkotmányunk ünnepét Cegléd . városa. E napon a lakosság régi. álma valósult meg: leleplezték Dózsa György szobrát, Somogyi József kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész remekét. A ceglédiek különös ragaszkodása Dózsa György emlékéhez érthető és jogos. Ez a város jelentős szerepet, vitt minden forradalmi megmozdulásban, mely az Alföldön játszódott le. Nemcsak Budai Nagy Antal, de Dózsa seregében is ott küzdöttek enagy1 múltú város fiai. Dózsa hívószavára 2000 ember vonult a táborba; legnagyobb részt a Clarlssa-apácák vincellérei, sanyarú sorban tengődő jobbágyai. Ebben a városban mondotta el Dózsa György mesrázó — s egyben lelkesítő, harcrahívó — szózatát, melyben vázolta politikai célkitűzéseit. hadjáratának célját. Mellette küzdött a ceglédiek szeretett plébánosa: Mészáros Lőrinc. kit fegyvertársai Nagyboté Lőrincnek tiszteltek. Része volt a kiáltvány megszerkesztésében, melyet Dózsa innen küldött Külső- és Belső Szolnok, Pest vármegyéhez, az egész országhoz. A fővezér halála után ő vezette tovább a parasztság szabadságharcát. Cegléd város levéltárában őrizték évszázadokon át ennek az okmánynak valószínű kéziratát, mígcsak az! a Habsburg-ftnkény a szabadságharc dokumentumaival együtt meg nem semmisítette. Az ünnepélyes aktuson megjelent Ortutay Gyula, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem lektora, ki beszédében Dózsa György történelmi jelentőségét méltatta. A Városi Tanácsi elnöke, Szelepcsényi Imre elvtárs szónoklatában találó párhuzamot vont Dózsa szabadságharca, s napjaink legjobbjainak: a kommunistáknak az ellenforraa. Szovjetunió segítségével sikerrel megvívott hősi küzdelméről. Varga Gábor elvtárs, a járási KISZ titkára a moszkvai VIT-en szerzett tapasztalai álról, a fesztivál élményeiről beszélt. Elmondotta, hogy a Szovjetunió hatalmas eredményeit csak a békeszerető, szocialista emberek, a béke igaz barátai teremthették meg, kik osztatlan egységgel sorakoznak fel Lenin eszméi a párt zászlaja alatt. Az ünnepség befejezése után a Városi Tanács a KISZ isták rendelkezésére bocsátotta az összes megafonolcat, melyen a fiatalok „Szív küldi”-műsort közvetítettek. Dého-m ifjúsági sportműsor. MHS-ejtőernyős bemutató, sétarepülés, férfi és női ij jászverseny, futballmérkőzés, az Állami Faluszínház vendégjátéka, ifjúsági filmek, s az összes táncheiyiségekben zenekarok szórakoztatták Cegléd város lakosságát. A rendezésért, a változatos műsorok összeállításúért, a gör d ülé ken y 1 ebon y ol f t á sér i őszinte elismerés tiled a Hazafias Népfront városi bizottságát.— borváró — Hasi nyulhört készpénzért átvesz jszombut kivételével) KALAPGYAR Budapest, X,V. Gizella u. 27 SZŐRMÉS NYÉL I. 15.96 Ft II, 10.83 Ft yll. 8.55 Ft IV, «,27 Ft HALA? NYÚL I. 4.90 Ft II. 3.31 Ft Ifi. 1.93 Ft , IV. —.57 Ft ÉRDfMES ELHOZNI! IFosfáa is beküldhető! y 7 » EZT LÁTTUK A KIÁLLlTÁSO! Első díjas tehén A Bánhalmi Állami Gazdaság Táncos nevű tehene nyerte az első dijat a kiállításon. 300 napos laktációs termelése 6168 kg tej, 3,6 százalékos zsírtartalommal. Fenti képünkön a díjnyertes tehén látható Hadházi Gábor gondozójával; A Csalfa is tetszeti A fenti képünkön bemutatott lovat a karcagi Hunyadi Termelőszövetkezetből hozták a kiállításra, mint a termelőszövetkezet egyik szép lovát. A‘ szövetkezet tagjai titkon azt remélték, hogy valamilyen díjat biztosan nyerni íog a 2879-es Csalfa nevű lovuk. Reményük a bizottság döntése alapján valóra i« vált, mert ez a szép példány elró díjai, nyert. Képünkön a ló Kovács József'tsz-taggal látható. JELKÉP Ez pedig egy ravasz róka A mezőgazdasági kiállításon igen szép pavilonja volt az Állami Erdészetnek is. Az erdészét pavilonjában a iák és növények mellett az erdő négylábú lakóit is meg lehetett találni. Képünkön egy kitömött rókát mutatott be Rácz Róza, az Erdőgazdaság egyik dolgozója. Már Fegyvemektől kezdve szokatlanul élénk a forgalom, Teherautókon, zetorokon, lovaskocsikon özövlik a nép Kisújszállásra meglátni, s meghallgatni Kádár elvtársat. A fiatalabbja — mondván. hogy nem kell alkalmazkodni senkihez — motorkerékpárra, meg biciklire pattant, ú y igyekszik a városba. Persze, a motorok hátsó ülésén még véletlenül sem látni fiúkat. Csupa fiatal, napsugá r mosol y ú, h u llá mzókeblű, huncutezemü lány ült kinive húsz éi\körüli, kötélizmú, napsüföllareú fiúk nyom ják a pedált. S nem ketten. nem hárman, hanem fö-1 megével. Ki győzné megszámolni őket? Jól szabott ruha van mindannyin, nyugodtan viselhetnék bármelyik korzón. De nézzünk csak előre, úgy látszik, mégis csak jön valami velünk szembe is. Egy lovaskocsi üget kifelé a városból. De nem. , nem az, Közelebb érve látjuk. hogy nagyfülü, gubancosszőrű csaott, ölelő mozdulattal kapaszkodva a fiúk derekába. Egyik jármű a másikat éri, mégis zavartalan a forgalom, mert mindegyiknek egy az iránya: Kisújszállás. Még véletlenül sem látni szembejövő, emberekkel megrakott járművet. — Akaratlanul is arra gondolok, hogy milyen szeg jelkép ez, milyen demonstratív megmozdulás a népi hatalom melleit. S közben nézem a mellettünk haladókat. főleg a kerékpárosokat, Kevés kivételtől élteesi üget parányi szekere előtti Gazdája egykedvűen bámul maga elé. — Nem érdekes, hogy csak a szamár jött még eddig velünk szembe? — kérdi munkatársam. Jelkép ez is, — tűnődőin magamban. —- A nép, a tömeg haladási irányával szemben csak a csacsik, helyesebben mondva a Szamarak haladnak. S ha véletlenül az árokba, szorulnak, — önmagukat okolják.
