Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-21 / 170. szám
1 miniaalapszabály szert mi működés fontossága a szövetkezeti mozgalom megerősödésében NEMZETKÖZI ELET A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956 decemberében felhívással fordultja magyar parasztsághoz. Eszerint a kormány továbbra is minden erővel támogatja' a szövetkezeti gazdálkodásit megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek jövedelmező, árutermelő, nagyüzemi gazdaságokká fejlődjenek. A felhívás azt is tartalmazza, hogy a szövetkezetek maguk választják meg a szövetkezés .formáját, maguk határozzák meg a szövetkezetek működési szabályát. A termelőszövetkezetek éltek ezzel a lehetőséggel. Igen sok tsz dolgozott ki alapszabályt, melyek többé-kevésbé eltérnek a mintaalapszabálytól. Azok a tszek, melyek helyesen értelmezték a kormány felhívását és legutóbbi rendelkezéseit. kidolgozták a belső működési szabályzatukat a helyi viszonyoknak megfelelően, de alapvető kérdésekben nem tértek el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a mintaalapszabálytól. Az ilyen alapszabályok valóban a termelés fokozását, a szövetkezeti demokrácia teljes kibontakozását szolgálják. E •tsz-eknél megszilárdult a munkafegyelem, megváltozott a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való viszony; Sok termelőszövetkezetben azonban olyan alapszabályt dolgoztak ki, mely nem biztosítja a tsz gazdasági megszilárdulását, nem feltételezi a tagok érdekeltségét a termelésben. Ha eltértek a szocialista jövedelemelosztás elvétől, lehetőség nyilt a spekulánsok, munkakerülők zsírosodására és a becsületes tagok munkájának leértékelésére, illetve kisemmizésére. Jellemző a tarka alapszabályokra — és ez a legveszélyesebb —, hogy nem, rögzítik le határozottan a tagok jogait és kötelességeit, a vezetőség feladatát, a jövedelemelosztás módját. Ennek következtében egyes tsz-ekben valóságos zűrzavar uralkodik a munkaszervezet, a vezetés, nyilvántartás, pénzgazdálkodás tekintetében. Hogy az alapiszabály milyen kihatással van a tsz működésére, azt két különböző alapszabály szerint működő tsz-nél vizsgáltuk meg. A fegyvemeki Kossuth Tsz kidolgozta a belső működési szabályzatát, mely az alapvető kérdésekben 'azonban nem tér el a mezőgazdasági tsz-ek mintaalapszabályától. Ebben a tsz* ben a munkafegyelem állandóan javul, eddig minden munkát időben, jól elvégeztek, a közös állatállomány hozama állandóan emelkedik. Nem így áll a helyzet a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz-nél. A tsz új alapszabályt készített, amely nem f^Jel meg a szocialista szövetkezeti gazdálkodós alapvető követelményeinek. Itt á munkát new közösen végzik. A növénytermelés minden ágában a területet tagonként . felosztották és a kiosztott kis parcellákon a tagok egyénileg, részesművelést folytatnak. Ez eleve kizárja a helyes munkaszervezést, a munka termelékenységének emelését, a gépek fokozottabb alkalmazását. A Vörös Csillag Tsz teljesen elvetette a szocialista alapokon nyugvó, a gyakorlatban bevált jövedelemelosztás elvét, az elvégzett munka mérését és az igazságos jövedelemelosztást szolgáló munkaegység alkalmazását. A tsz minden taggal szerződést kötött. E szerződésekben meghatározták a munkafeltételeket és a tsz-tag jövedelmének mennyiségét, illetve részesedésének arányát. A vezetőségnek, az állattenyésztésben dolgozóknak, a szakmunkásoknak (sofőr, kovács, bognár), fogatosoknak, őröknek éves szerződés adóján előre, megállapítod fizetésük van. A növénytermelésben dolgozók «az általuk művelt földterületről szárma-1 zó termények 40 százalékát .Kapják. A tsz tiszta jövedelmet — ha lesz — év végén munkanapok arányában osztják el. Az ilyen gazdálkodási mód nem egyeztethető össze a szocialista szövetkezeti gazdálkodás alapelveivel. Ez a gazdálkodási mód, inkább hasonlít a földesúri nagybirtokrendszerre, mint a szocialista nagyüzemi gazdaságra. Ugyanis azokban a gazdaságokban, volt szokás megfogadni az embereket Jtommenciósnak, vagy summásnak, ott adták ki a földeket részesművelésié. A különbség természetesen abban van, hogy most a dolgozók nyakán nem ül az uraság, hogy a föld a tagok tulajdonát képezi, a szövetkezet közössége dönt a gazdaságot érintő minden kérdésben, azaz, ők a szövetkezet gazdái. De felmerül a kérdés, ha minden tag gazdája a szövetkezetnek, vajon ki fogadta meg az elnököt, a vezetőséget, az állattenyésztés dolgozóit, a íogatosokat éves béresnek és a többi tagot részesmunkásnak? Úgy néz ki a dolog, mintha Kiss Péter bácsi egy egyénileg dolgozó paraszt megfogadná önönmagát béresnek,' vagy kiadná a földet sajátmagának részesművelésre. Az ilyen alapszabályokban igen nagy az elvi zűrzavar és ezeknek az alapszabályoknak a szocialista szövetkezeti gazdálkodáshoz nem sok közük van. Mikor ezt a kérdést vizskáljuk, két dologra tudunk következtetni. 1. Az alaszabályt vagy jóindulatú, de hozzá nem értő emberek állították össze, akik ezzel akarták a tsz-ben az ellentmondásokat kiküszöbölni, amelyek abban az időben fennálltak. 2. Vagy a termelőszövetkezet alapszabályát olyan egyének állították össze, akiknek csupán a mezőgazdasági tsz elnevezésre van szükségük, hogy ennek leple alatt élvezhessék a mezőgazdasági tszeknek nyújtott állami támogatást. Az első csoporthoz tartozók már rájöttek arra, hogy az ellentmondások egy rossz működési szabályzat alkalmazásával nem kÜEZÖbölhetők ki, ellenkezőleg, fokozódnak az ellentmondások Ezért a tsz-ek többségében a közgyűléseken úgy döntöttek, hogy azonnal, vagy a gazdasági év végén visszatérnek a mintaalapszabály szerinti működésre. Vizsgáljuk meg a rossz alapszabály gazdasági kihatását a tsz fejlődésére. A fegyvemeki Vörös Csillag Tsz-ben a tagságnak mintegy 25 százaléka, előre meghatározott, fix-íizetést kap. Ezek a tagok nincsenek érdekelve a terméshozamok emelésében, az állattenyésztés fejlesztésében, a közös, vagyon védelmében és annak gyarapításában. Súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy a vezetőség is ezek közé tartozik. Nézzük meg az állattenyésztésben dolgozók évi jövedelmét két tsz-nél. Az egyik a fegyvemeki Kossuth Tsz, ahol munkaegységre dolgodnak, a másik a fegvverneki Vörös Csillag Tsz. ahol az állattenyésztésben éves bért alkalmaznak. Vizsgáljuk meg azt is, hogy mennyi az egy tagra eső bruttó termelési érték. I Huszonegy ázsiai és afrikai ország felhívása | az ENSZ-lisz ENSá VORÖS CSILLAG TSZ: Szarvasmarhatenyésztésbeu 2 fő évi jövedelme 34 197 It Sertéstenyésztésben 2 fő évi jövedelme 40 995 1t Juhtenyésztésben 2 fő évi jövedelme 31 570 Ft összesen: "filö"évi jövedelme 106 762 Ft Egy fö átlagkeresete: 17 780 Bruttó termelési érték: Szarvasmarhatenyésztés tej 33020 Súlygyarapodás szaporulat lb 5°0 Ft Sertéstenyésztés ^ 205 800 Ft Juhtenyésztés 33 640 összesen: ' 290 960 Ft Az összes állattenyésztési termék forintértékének 37 százalékát kapják a dolgozók munkabér címén. KOSSUTH TSZ: . , Szarvasmarhatenyésztésben 2 fő évi jövedelme 40 t>92 Ív sertéstenyésztésben 2 fő évi jövedelme 42 343 Ft Juhtenyésztésben 1 tó évi jövedelme 19 875 Ft összesen: 5 fő évi Jövedelme 102 910 Ft Egy fő átlagjövedelme: 20 582 Ft az állattenyésztésből szármázó jövedelem: Szarvasmarhatenyésztésbe n 141 000 Ft Sertéstenyésztésben 21”#“ f t Juhtenyésztésben sjsiurt összesen: 421 570 Ft Az összes állattenyésztési termék forintértékének 24,4 százalékát kapják a dolgozók a részükre jóváírt munkaegységekre. szak óta azonban az nem kapott olyan közlést tag-* államaitól, hogy elértek valamiféle előrehaladást a ha-* tározatban megjelölt célok megvalósításában. „Világos — mutat rá a felhívás —, hogy amikor Algériában továbbtart az öldöklés és a pusztítóé, a helyzet mind tragikusabbá válik s mindez ellentétben áll azzal a reménnyel, amelyet a közgyűlés 1957 február 18-i határozatában kifejezett. Ilyen körülmények között a közgyűlés joggal óhajtja, hogy újból vizsgálják meg az algériai kérdést.” (MT.) gok érdekelve vannak a termelésben, jószágelhullás edV~ általán nem volt. Továbbá nézzük meg a növénytermelésben dolgozók jövedelmének alakulását a két tsz-ben. A Vörös Csillag Tszben az előzetes számítások szerint a növénytermelésben dolgozók egy főre jutó évi jövedelme 11 562 Ft, ezzel szemben a Kossuth Tsz-ben a növénytermelésben dolgozó átlagmurikásnak — aki 370 munkaegységet teljesít — jó közepes termés esetén az évi jövedelme 14 947 Ft lesz. Az egy tagra eső termelési érték pedig 32 744 Ft. Ezekből a számokból is világosan kitűnik, hogy abban a tsz-ben, ahol munkaegységgel mérik a teljesítményt, eszerint osztják el a jövedelmet, a tagok jövedelme és az egy tagra eső termelési érték lényegesen több, mint abban a termelőszövetkezetben, ahol részesművelést alkalmaznak. Nézzük meg továbbá, hogy a két különböző alapszabály szerint működő szövetkezet hogyan fejleszti közös gazdaságát A 100 kh-ra eső saját erőből történő beruházás a Kossuth Tsz-ben 17 667 Ft. A Vö.ös Csillag Tsz-ben mindössze 6625 Ft. A Kossuth Tsz lényegesen növeli a közös állományát, míg a Vörös Csillag Tsz-nél a szarvasmarha Sztrájkolnak, az angliai vidéki autóbusxulkulmazottak torlódásokat okozva, több mérföldes autósorok özönlenek a főváros felé. A nagyobb fürdőhelyek pályaudvarain feliratok figyelmeztetik a2 utazni kívánókat, hogy az összes induló vonatok ülőhelyei már több napra előre le vannak foglalva. A Vasutas Szakszervezet utasította szervezeteit, rendeljenek ki őrséget a sztrájktörő különvonatok indításának megakadályozására. A sztrájk oka: az alkalmazottak heti egy font béremelést követelnek a londoni és vidéki autóbuszalkalmazottak fizetése közti körülbelül 30 shillinges mun-* kabérkülönbözet csökkenté* sére. A Szolnok megyei Gépjavító Vállalat — Szolnok, Vörösltadsereg ut 33 — Csepel és Zetor, dieselmotorok speciális javítását rövid határidővel vagy motorcserével vállalja sertéshizlalási akció! Uí, szerződéses A szerződéses teltételek továbbra Is magas arat, előleget és egyéb Jelentős kedvezményt biztosítanak* a szerződő részére. A szerződéses árak függetlenek a szabadpiaci árak ingadozásától s azoknál jelenleg is magasabbak. Az 1957<58. évi sertésbiztaiasl akció keretében 1957. július 1-től 1958. június 30-tg szerződés köthető minden meglévő jő csuntozatú 20 kg-nál nehezebb súlyú süldőre. Legkésőbbi átadási batáridő 1958. szeptember 30. Átvételi árak Ft/kg 90—125 kg súlyú hús és húsjellcgű sertésért 15.— 126—145 kg súlyú hízott sértésért 16.— 146—165 kg súlyú hízott sertésért 17.— 165 kg-n felüli súlyú hízott sertésért 18.— 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kan, kantot t sertésekért 17.— 90—100 kg súlyú szabványszerinti minőségnek megfelelő baco n-sertésért 16.— A szerződéskötéssel egyidejűleg a vállalat az egyéni termelők részére 100.— Ft, tsz-ek reszéce «00.— Ft állat- dbkénti előleget folyósít. A fenti árakon felül az atadas alkalmával az egy gazdaságban, egy tételben btzlalt egy* öntetü azouos súlykategóriába tartozó falkásitott sertéseknek egyidöben történő atadása esetén, ha az átadott sertések darabszáma az 5 db-t eléri, kg-ként 0.50 ét menynylségl prémiumot, tsz-ek részére 26-50 db-lg kg-kém 1.50 Ft, 30 db-n felül kg-kém t.— forintot fizet a vállalat. — Szerződések köthetők a községi állatiéitásárlóknál* SZOLNOK-HEVES MEGYE) ALLATEORGALMI VALLALAT« fVVVWV WTVWWWVWW WWV VWWWYWV WWW W W WWW WW * s ezáltal könnyítsék meg visszatérést a mintaalapszabályhoz. A szövetkezeti mozgalom mély gyökeret vert a dolgozó parasztság életéiben, bizonyítja ezt az is, hogy az ellenforradalmi erők minden kísérlete ellenére nem gyengül, hanem szilárdult és erősödött. A mozgalom helyességét bizonyította és bizonyítja maga a gyakorlati élet. Ha. voltak is hilbák és hiányos- J ságok, a szövetkezetek igazi,* szocialista alapokra épültek. * íppen ezért ezeket a vívmá-t nyokat, melyeket eddig meg-{ feszített munkával elértek, - védjék meg és. ne engedjék, hogy a szövetkezeti mozga-i lom szocialista jellegén a jy vőben csorba essék; LAKÓ ISTVÁN szöv. felügyelő BERECZKI LAJOS közgazdász — X_ állomány a terv szerint vál-j, tozatlan marad, a sertés- és$; juhállomány csökkenő ten-tj denciát mutat. }( A Vörös Csi'lag Tsz építke-tj zésre beruházást nem fordít.* A Kossuth Tsz 145.000 Ft-ot?tervezett ebben a gazdasági?] évben építkezésre. Ebben a? termelőszövetkezetben a kö-|, vetkező gazdasági évben íööbj] szerves- és műtrágyát akar-jj nak felhasználni, növelik a } munkaigényes és nagy jöve-tj delmet biztosító kultúrák*, arányát, fokozzák a gépek al-i kalmazását. A felsorolt ada-t| tokból kitűnik, hogy a Kos-?| suth Tsz tagsága és vezető-? sége gondol a jövőre is, ér-? vényt szerez a szocialista fel-? halmozásnak és a bővített új-J ratermelésnek. t A Vörös Csillag Tsz-ben je- j lényég mindez nincs biztosít-» va, mert az, aki f ix-fizetést.} kap, nincsen érdekelve ab-} ban, hogy az állatállományt} fejlessze. Az a tsz-tag, aki-} nek részesmű vetésre van a« föld kiadva, nem gondol a ta-f lajerő-ut.ánpótlásra. Ilyen ? gazdálkodási mód mellett? nincs biztosítva a munka« termelékenységének fokozása? és a szövetkezet tagiadnak ér-? dekeltsége a termelésben. } Az igazságtalan jövedelem-} elosztásnak még egy formája? mutatkozik a Vörös Csillag? Tsz-ben. A fix-fizetéseseknek | az évi jövedelme biztosítva? van. Ez kitesz 17—27 000 Ft-i ot. A növénytermelésben dol-X gőzök a termés 40 százalékát} kapják. Rossz termés esetén? ezek a dolgozók egész évben} mindössze 3—4000 Ft-ot ke-} resnek, azaz egy munkanapra? eső jövedelmük 50 százaléka? az állattenyésztésben dolgo-? zókónak. Jó termés esetén vi-j szont a növénytermelésben* dolgozók 120 nap alatt szerez-1 nek olyan, va«v még nagyobb? jövedelmet, mint az állatte-l nyésztés dolgozói 300 nap} alatt, | Arónyfa'ansóg t származik | a talaj különbségéből is. Pél-| dául: annak a tsz-tagnak, akit rosszabb földet kap művelés-* re, többet kell dolgoznia, mint? a jobb minőségű földön dol-l gozóknak, mégis kevesebb} lesz a jövedelme. Ez az} aránytalanság fennáll a ga-| bonatenmelésben dolgozók és? a gyümölcsösben, kertészet-» ben, dohánytermelésfcen. rizs-í telepeken dolgozók között is. * Röviden; a tagok egyenlő} munkáért, különböző — egye-1 sek jogtalan — jövedelemhez; jutnak ebben a tsz-ben. Az; Itt ismertetett aránytalansá-;1 gok kiküszöbölésének egyet-; len módja, ha érvényt szerez-;; nek a szocialista jövedelem-; elosztás elveinek és a minta-! alapszabály szerint gazdái-! kodnak. ! A felsorolt adatokból kitű-; nik, milyen felmérhetetlen! kára származik a tsz-nek, a! tagságnak, de a népgazdaság-; nak Js a rosszul elkészített; alapszabály szerinti .műkő-; dósból. Ezekre a káros je-; lenségekív felfigyeltek ma-; guk a tsz-tagok és a tsz-ek-; kel foglalkozó szakemberek, szövetkezetek többségében már látják azt, hogy ilyen alapszabályokkal gazdálkodni nem lehet és közgyűléseken döntik el, hogy a gazdasági év véeére fokozatosan visszatérnék a mintaalapszabályseerinti működéshez. Javasoljuk azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabályának alapelvitől eltérő szabályzatot dolgoztak ki, végezzenek számításokat, hogy a .munka termelékenység, a felhalmozás, a bővített újratermelés, milyen fokon jelentkezik a közös gazdaság . további erősítésére.. Továbbá l a jövedelem igazságos, ará■ nyög elosztása hogyan alakul. A tsz-vezetők a számításokon . keresztül győzzék meg saját i- magukat és a tsz tagságát, ; New York (TASZSZ). Huszonegy ázsiai és afrikai or;szág állandó ENSZ képviselői [levelet intéztek az ENSZ főtitkárához, ebben kormányuk [megbízásából kérik, hogy tűz- E zék az algériai kérdést az ► ENSZ közgyűlés 12. ülésszakának napirendjére. E A 21 ország képviselői le- E velükben rámutatnak arra, [hogy az ENSZ közgyűlés 11. [ülésszakának egyik határoza[ ta kifejezte azt a reményt, [hogy az ENSZ alapokmány [elveinek szellemében megtalálják az algériai kérdés bé[ kés, demokratikus és igazságos megoldását. A 11. ülés-A felsorolt számokból két g fontos tényező tűnik ki; Az n eryik az, hogy a Kossuth á Tsz-ben, ahol a teljesítményt munkaegységgel mérik, a ta- v gok jövedelme nagyobb, mint v a Vörös Csillag Tsz-nél, ahol t; éves bérért dolgoznak a ta- ^ gok. A másik tényező azt mu- s tatja meg, hogy a Kossuth Tsz- ^ ! ben az eQV tagra eső terme- v j lesi érték több, mint a Vörös ^ í Csillag Tsz-ben, ahol nem a v (mintaalapszabály szerint gaz- j dálkodnak. Az első tsz-ben az r egy tagra eső termelési érték 48 493 Ft, a másodiknál 84 314 j Ft, Ennek következtében a e Kossuth Tsz-nél sokkal na- ^ ryobb összeget fordíthatnak a szövetkezeti alap és munka- , egység értékének növelésére ' Ez a nagy különbség azzal magyarázható, hogy a Kossuth Tsz-ben a tagok munkájuk arányában részesednek. Ha többet termelnek, többéi is kapnak. Ezért igyekeznek a lehető legkevesebb ráfordítással magas tej hozamot nagy súlygyarapodást elérni az állatoknál. A Vörös Csillag Tsz-ben a dolgozók jövedelme nincs E függővé téve a hozamoktól. s Ezzel magyarázható, hogy alacsonyabb a fejéri átlag, kevesebb, a súlygyarapodás és az egész állattenyésztés hozama. jóval alatta marad a ! . Kossuth Tsz-ének. Ezzel ma- i avart zható az is. hogy a Vö- ’ rös Csillag Tsz-ben ezévben < már 114 sertés és 24 juh elhullott, míg a szomszédos Kossuth Tsz-pen, ahol a ta-. % ..W*T„ > JH. lÁgMatakta. . w> • dk*. j-i oiiao n uvj iij. Jt-'enreKen éjfélkor kezdődött a vidéki autóbuszüzemek és a távolsági buszok százezer alkalmazottjának sztrájkja. Számos tengeri fürdő- és nyaralóhelyről tömegesen hazasiettek a nyaralók. Legtöbbjük ugyanis szívesebben utazik a vasutaknál olcsóbb távolsági autóbuszokon, különben is sok nyaralóhely egyetlen közlekedési eszköze a társasgépkocsi. Sokhelyütt már a péntek hajnali órákban megindult a sztrájk miatt megriasztott nyaralók áradata és öt-hat óra hosszat álltak sort. míg helyet kaphattak. A túlzsúfolt kocsikban a főbb nyaralóhelyekről Londonba vezető Utakon helyenként nagy
