Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-20 / 169. szám

II. évfolyam, 169. szám. ÄRA: 50 FILLÉR 1957. július 20. szombat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOLJETEKl A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA MAI szám u n kbol Elítélték a mezőtúri eüenforrsdalmáro'ta! t i ♦ ♦ ♦ Gondolt, panaszok, vélemények Megérkeztek a román labdarúgók Elvtársi találkozó a testvéri kommunista és munkáspártok vesetőinek moszkvai tartózkodása alkalmából Moszkva (TASZSZ). Egy Moszkva melletti nyaralóban csütörtökön elvtársi találkozó folyt le, amelyen részt vettek a Szovjetunióban üdülő következő vezető­személyiségek: E. Hodzsa, az Albán Mun­kapár Központi Bizottságának első tit­kára, Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, E, Kardelj, A, Rankovics, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság Végrehajtó Taná­csának elnökhelyettesei, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának tagjai, Z. Veszelinov, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi B.zottságának tagja, O. Kreacsics, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság nemzet­védelmi államtitkárának helyettese. Az elvtársi találkozón szovjet részről jelen voltak N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, A. B. Arisztov, N. 1. Beljajev, L. 1, Brezsnyev, A. I. Kiri­­csenko, O. V. Kuusinen, J. A. Furceva, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központ, Bizottsága Elnökségének +agjai, P. IV. Poszpelov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének póttagja. Jelen voltak továbbá: I. A. Sze­röv, 1. K. Zamcsevszkij, J. V. Andropov, valamint Prifti, az Albán Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Micsuno­­vics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság moszkvai nagykövete. Az elvtársi ta­lálkozón jelen voltak a vezetőiszemélyisé­gek családtagjai is. Az elvtársi találkozó meleg, szívélyes légkörben folyt le. A találkozón baráti hangnemben felszólalt: N. Sz. Hruscsov, O. V. Kuusinen, E. Kardelj, A. Rankovics, E. Hodzsa, T. Zsivkov. HoSiMinh nagygyűlésen vett részt Prágában Prága (CTK). — Ho Si Mirih, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke, Zápotocky elnök, valamint Vietnam és Csehszlovákia más képviselőinek kíséreté­ben csütörtökön nagygyűlé­sen vett részt Visocanyban, Prága ipari negyedében. A nagygyűlésen az ipari negyed több mint 35 000 dolgozója vett részt, Ho Si Minh elnök beszédé­ben melegen üdvözölte a csehszlovák és a vietnami nép testvéri kapcsolatait, — majd tolmácsolta a vietnami nép baráti üdvözletét. ORSZÁGSZERTE - MEGYESZERTE Egészségügyi ismertető f ilmek készülnek Az Egészségügyi Miniszté­rium Egészségügyi Felvilágo­sítás Osztálya az egészségügyi ismeretek szélesítésére, az egyetemi oktatás segítésére számos filmet készíttet. A na­pokban elkészült qZ epilepszia agysebészeti kezeléséről szóló film, amelyet a magyar kül­döttség bemutat a napokban összeülő brüsszeli agy- és idegsebészeti kongresszuson. Hasonlóan az orvosok, az Magyar pecsenyeliba az osztrákok asztalán Régebben igen kelendő volt Ausztriában a magyar pe­csenyeliba és sokat is expor­táltunk. Most kisebb mennyi­ségben újból megkezdtük az exportálást és hetenkint két­■' 1 .....■ Nagyobb választék lesz őszre férfi és női ruhaszövetekből Az elmúlt évhez képest az idén körülbelül 20 százaik­kal több gyapjú méteráru ke­rül az üzletekbe. A nagyke­reskedelem elsősorban fésűs­szövetekből szerez be többet és főképpen úgynevezett kö­zépárunkat. A javulás vonat­kozik a női ruhaszövetekre is, mivel jelentős mennyiségű ilyen fésűsszövetet kapnak az A tanév befejezése után osztályunk — a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Tech­nikum növénytermesztő ta­gozatú osztálya — egyhetes kiránduláson vett részt a Ba­latonnál. Egész életre szóló élményekkel tértünk vissza Dehogy a nyár ne teljen el haszontalanul telettünk, részt veszünk az időszerű mezőgaz­dasági munkákban is. Osztá­lyunk jelenleg nyári gydkor, latét végzi a tangazdaságban Közben megalakult az isko^_ egészségügyi dolgozók képzé­sét szolgálja a Heine—Medi­­nes bénultak utókezeléséről szóló film. Megkezdődtek a mezőgaz­dasági betakarítási munkák egészség- és munkásvédelmé­vel foglalkozó film felvételei. Még a nyáron elkészül egy olyan film, amely az élelme­zés-egészségügyi ismereteket terjeszti és az ételmérgezések elhárítását szolgálja. szer pecsenyeliba kerül a bécsi piacra. Eddig több mint 30 mázsát szállított a TER­­IMPEX olyan frissen, hogy az esti vágásból másnap dél­ben már jó ebédet tálalhat­nak a bécsi háziasszonyok. külön férfikabátot és nadrá­got árusítanak sánta kamgarn anyagokból. Műszál szövetekből jelen­tősen több lesz, sőt újdonsá­gok is kerülnek az üzletekbe, többek között az úgynevézett csomózott női ruhaszövet az igen kedvelt sotfcis és pepita női ruhaszövetből is jelentős mennyiség kerül. la* KISZ szervezet is. Negy­­venyolcan jelentkeztek isko­lánkból a Kommunista Ifjú­sági Szövetségbe, de csak hu­szonkilencet vett fel a tag­gyűlés közülük, szerintem túl­ságosan nagy követelménye­ket állítva a KISZ tagság elé. A 'anítás megkezdéséig zzonban újabb felvtéelek nem lesznek és szeptemberben új­ra eldöntjük, kik érdemesek arra, hogy az ifjúsági szövet­ség tagjai legyenek. Varró László, Surján Munkás-paraszt találkozók a Jászságban A Jászságban régi hagyo­mányai vannak ' a munkás­­paraszt találkozóknak. Ta­valy az Alkotmány ünnepén a jászberényi járásban két helyen, tartott ilyen találko­zót a Hazafias Népfront. Az idén új színt adnak a szoká­sos munkás-paraszt találko­zóinak. A népfrontmozgalom helyi vezetői ugyanis a gaz­dák kívánsága szerint tár­gyaltak a mezőgazdasági ter­mékeket feldolgozó üzemek­kel és lehetővé tették, hogy a jászsági parasztok megnéz­hessék, hogyan dolgozzák fel terményeiket a cukorgyár­ban, dohánygyárban, kon­zervgyárban. Ezek a látoga­tások, amelyekre a Jászsági Kincses Hón,apók keretében augusztus 20-a előtt és után kerül sor, kézzelfoghatóan bizonyítják majd a munká­sok és parasztok szoros ba­rátságának és együttműködé­sének szükségességét;-....... « > . Rövidesen megkezdik a debreceni álla'kert építését Debrecenben a városi ta­nács kezdeményezésére a debreceni Nagyerdőben állat­kertet létesítenek. Az áljai­kért építésére alakult bizott­ság már kijelölte az új léte­sítmény helyét a nagyerdei csónakázó tő és a stadion szomszédságában, a kremató­riumhoz vezető út jobbolda­lán építik meg. Az állatkert kerítéséhez a borsodi bá­nyákból több vagon termés­kő már megérkezett Debre­cenbe. A tervek szerint a kö­zeli hetekben kezdik meg az állatkert építését. (MTI). A LOTTÓ húzásának eredménye 17, 25, 44, 48, 73 ipartól. Az ós/i szezonra több .... I M Kellemesen telik a vakáció Gyors és pontos kiszolgálás A szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 1. számú boltja is felkészült a nyári nagy me­legre. A bolt csemege részlegében a hűsítő italok és friss hentesáruk bő választéka áll a vásárlók rendelkezésére. A képen Nagy Mátyás és Szabó László eladók láthat tők, akik naponta többszáz vevőt szolgálnak ki, (Fotó: Csikós) , ITTTTTTTTTTTTTmTmTTWTTTWTTWWTTWYWTWWTTTmTmWTW?W?TTTm* Jogtalan fuvarról, körzethatárról, üresjáratról — Használjuk ki jobban a gépkocsikat — Volt jdő — nem is régen —, mikor büszkén emleget­tük, hogy lovasnemzet va­gyunk. Azóta nagyot fordult a világ kereke s ha most is ragaszkodni akarunk a titu­lushoz, úgy feltétlenül az „autós nemzet* címe il­let meg bennünket. Nemcsak azért, mert a mo­toros járművek serege úgy­szólván teljesen kiszorította utainkról az igavonókat. — Azért is, mert nem volt az a lovához nőtt ősmagyar, aki jobban ragaszkodott volna jószágához, mint pl, most egy szövetkezeti ügyvezető vagy tsz könyvelő a félton­nás vagy három és féltonnás teherautóhoz, ellenőr vagy anyagbeszerző a motorkerék­párjához, instruktor vagy osztályvezető a személygép­kocsijához. De nem is lehet ez más­képp most a technika korsza­kában, talán helyes is, hogy lassan-lassan a hasznosság vonzóereje érzelmi szálakká erősödik az ember ég a gép között. Ügy van jól, ha a motor haszna és szeretete eev célt szolgál, a gazdasá­gosságot. Sajnos, ezt nem lehet min­dig elmondani. A technika térhódításával, az autók és motorok számának gyarapo­dásával egyes helyeken a géphez való ragaszkodás mellett megfeledkeznek a hasznosságról A mi vállalataink köröm­szakadtáig harcolnak egy­­egy teherkocsi birtokáért s ha megvan, beteljesedett a nagy ígéret;.. a hasznával nem gondolnak többé. Sok­szor üresen szalajtatják, csak éppen azért, hogy a vállalat cégérét hordozza. De nézzünk egy példát is. Se kicsi, se nagy „autpüze­­meltető vállalat” a Jászárok­szállási Földművesszövetke­zet. Adva van számára az UC-374 rendszámú 3 tonnás tehergépkocsi „áruszállítás1’ rendeltetéssel. Hogy néz ki ez az áruszállítás a gyakor­latban? Néhány adat — visz­­szamenőleg kiderítve (ugyan­is a kihasználáshoz és gazda­ságossághoz szükséges doku­mentumok. nyilvántartö-wk nem készültek): Egy nap, június 1-én 15 óra alatt 46 kilométert tett meg a gépkocsi, ebből 22-őt üre­sen, 24-et 6 mázsa székkel. Két nappal később 11 óra alatt 22 kiloméíeíUjárt, eb­ből 14-et üresen. Masnap 52 kilométerből 28 volt az üres­járat — míg 24 kilométeren át 3 tonnás kocsihoz méltat­lan 8 mázsás terhet mozga­tott. Június 5-én üres hor­dókkal ment Gyöngyösre borért, oda-vissza mindössze 69 kilométeren át teljesített hasznos kilométert. Sorolhatnánk tovább a példákat a „kímélt“ gépkocsi élétéből. Egy havi adatai szerint kb. 100 forintjába került a szövetkezetnek 1 tonna áru megmozgatása. Kihaszná­lása még a 39 százalékot sem éri el. Ez az arány nem sokkal jobb a többi kis és középsze­rű vállalatok nagyrészénél. És nem is lehet másképp, mert állandóan nem tudják leterhelni a kocsit, nincs rá szükség. Éppen emiatt' népgazdasá­gi szempontból rendkívül gazdaságosnak és hasznosnak látszik a TEFU létezése és a sokat vitatott 50 kilométeres körzethatár. Persze ez is, az is nagy szálka a saját autó­val rendelkező üzemek sze­mében s talán nincs is olyan gépkocsielőadó vagy vállalat­­vezető. aki nem próbálta vol­na még meg valahogy túl­tenni magát a „drákói’’ rend­szabályokon. aki nem pró­bált volna még „jogtalanul’’ kirándulni a körzethatár bű­vös köréből. így pl. a Bán­halmi Állami Gazdaság, a Megyei Gépjavító, a Vízügyi Igazgatóság és több más szerv kocsiját csípték el leg­utóbb a körzethatáron túl. S mint ahogy ez lenni szokott ilyenkor, éppen üresen, vagy ami még gyakoribb, utasok­kal terhelten. Sokan azt mondják, hogy a saját gépkocsi közlekedésé­nek határokhoz kötése — a kemény rendszabály — pusz­tán egy vállalat érdekeit, a TEFU-ét védi, ugyanakkor az üzem szállítási költségeit növeli. Mert pl. miért kell 2—3 tonna áru szállításával —> körzethatáron kívülre a TEFU-t megkérni, mikor a saját gépkocsi is megtehet­né. Sőt, míg a szállítóválalat­­nak fizetnek, addig a saját kocsi esetleg kihasználatla­nul áll. Ez nyomós érv, de meg­van rá a válasz is. Először is az, hogy a szállítóvállalat üzemszervezése, menetirá­nyító szolgálata révén leg­többször oda is, vissza is szállít árut, tehát gépkocsi­­parkját aránytalanul jobban hasznosítja — 70—80 száza­lékban, — mint a szállítással nem üzemszerűen foglalkozó vállalatok. Emiatt az önkölt­ség is jóval alacsonyabb — s a népgazdaság szempontjá­ból ez igen fontos. Másrészt senki sem kötelezi a vállala­tokat arra, hogy kocsijukat kihasználatlanul hevertes­­sék. A TEFU-hoz átirányított kocsik 400—500 forintot ke­reshetnek naponta. Tehát semmi esetre sem lehet le­mondani arról, hogy a távol­sági szállításokat egy sepciá­­lis, korszerűen szervezett üzem végezze aránylag ala­csony önköltséggel; Az állami szállítóvállalat­nak kb. 3.50. az egyéb autóhasználó szerveknek pedig átlag 4.50—5.— fo­rint kiadása van egy ki­lométer útra. Ezért kell a körzethatár, ezért a kihasználatlan kocsi felajánlása és egyéb szívfáj­­dító intézkedés. De ha már itt tartunk, meg kell monda­ni azt is. hogy jó lenne még egy rendelet, mely szerint felülvizsgálnák a válla­latok szállításának gazdaságosságát önköltségét és megvonnák a gépkocsitartást azoktól az in­tézményektől, melyeknél a teherautó kihasználása egy megállapított határ alatt van. Ezzel elejét lehetne venni sok üresjáratnak, feketefu­varnak. jogtalan körzethatár átlépésnek, veszélyes sze­mélyfuvarozásnak és ami aöntő: csökkenthetnék or­szágos szinten az áruforgal­mi költségek tekintélyes sum­máját. Az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében jó, ha a vállalati vagy egyéni érdek mellett először a közös cé­lokra és érdekekre gondo­lunk; (palatínus)

Next

/
Oldalképek
Tartalom