Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

EMLÉKEZÉS ALPÁRI GYULA ELVTARSRA marxista tanfolyamokat vezetett Engels műveit olvasta és ter­jesztette diáktársai között. Budapestre ment, mert azt remélte, hogy mint szocialista újságíró megkeresheti a kö­zépiskola befejezéséhez szük­séges tandijat. A tőkés társa­dalmi rendszerben azonban a rendszer ellen lázadó cikkek elhelyezése nem volt könnyű feladat úgy, hogy sokszor még a mindennapi kenyeret is alig tudta megkeresni. A nehézségek ellenére szüntelenül fejlesztette marxista tudását. Mindent, amit tudott, igyekezett to­vább adni. Munkásnő csopor­toknak. cserépfedők és laka­tosok szakszervezeteiben A Szociái demokrata Párt vezetősége felfigyelt az éles­­eszú fiatalemberre. Amikor xöpiratterjesztésért a pesti is­kolából is kitiltották a párt­irodán mint napidíjast alkal­mazták Katonáskodása idején, — amikor tehette — részt vett azokon a tüntetéseken, ame­lyeket az 1905-ös orosz forra­dalom hatására szerveztek a munkások. Mit sem törődve a reá váró büntetéssel, a tün­tetésen mindig egyenruhában vett részt. E forradalom ha­tására értette meg a proletár­­forradalom szükségességét s az ifjúság közötti nevelő munka jelentőségét. Leszere­lése után 1907-től már a ma­gyar ifjúmunkás mozgalom vezetője. Szerkesztője lett az „Ifjúmunkás’* c. lapnak. Fő szervezője volt az 1907. már­cius 31-én megrendezett Ma­gyarországi Ifjúmunkások Első Országos Értekezleté­nek. Ezen’ő volt a militariz­­mus és antimilitarizmus c. napirendi pont előadója. En­gels tanításaira hivatkozva erra szólította fel a katona­sor alá kerülő fiatalságot, hogy küzdjön a burzsoázia hadseregének néphadsereggé változtatásáért. Az ő indít­ványára mondot ta ki az érte­kezlet a Nemzetközi Ifjú­munkás Szövetséghez való csatlakozását, s a képviselet­tel Alpári elvtársat bízta meg. Ebben az’ ügyben ment 1907 áprilisában Németor­szág ba. A német pártlapokba a magyarországi mozgalom­ról írt cikkeket s a magyar lapoknak Németországról küld tudósításokat. Itt ismer­kedik meg a munkásmozga­lom nagyjaival: Liebnechtel, Róza Luxemburggal. Klára Zetkmnel, W. Pieckkel. de levelez Kautskyval s hallgat­ja Bébel előadásait is. Nagy szerepe volt abbaní hogy Stuttgartban 1907 aug. 27-én létrejött az Ifjúsági In­­ternacionálé. — Az alakuló kongresszuson „az ifjúmun­kások gazdasági harca” c. re­ferátumnak Alpári elvlárs volt az előadója. Magyarországra való visz­­szatérése után azonnal csat­lakozott a Szociáldemokrata Pártban kialakult baloldali ellenzékhez, akik azért bírál­ták a pártot, mert munkás­áruló politikát folytatott. Al­pári elvtárs számos kérdésben bírálta a pártvezetőséget. így pl. azért, mért a vezetőség paktál a kormánnyal, a vá­lasztójogi küzdelmet elvi harc helyett képviselői mandátu­mokért folytatott alkudozá­sokra használja fel stb. Bírálataiból ma is sokat tanulhatunk. Ellenzéki magatartásáért 1910-ben kizárták a Szociál­demokrata Pártból, de az igazság győzött, mert a Nem­zetközi Iroda döntő bizottsá­ga elé került az ügye, ahol a következetesen forradalmi elvtársak, — így elsősorban Lenin elvtárs — Alpári elv­társ mellé állottak. A Lenin elvtárssal való ta­lálkozása nagyban befolyá­solta abban, hogy egy való­ban osztályharcos párt meg­alakítását tűzte ki célul. Ez a párt ugyan nem jött létre, de mégis elmondhatjuk, hogy Alpári elvtárs pártalakítási kísérletével messzebb elment az opportunizmus elleni harcban, mint általában a nyugati szociáldemokrata pár­tok baloldali csoportjai. Az első . világháborút mint katona, majd mint újságíró élte át. Cikkeiben számos al­kalommal kifejtette, hogy a „békét csak akkor lehet biz­tosítani. ha a régi gazdasági rendszert új váltja fel, amely nem elnyomáson és kizsák­mányoláson alapul*’. Alpári elvtárs életében foi’­­dulópont volt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. Ennek hatására vált olyan újságíróvá, aki a tömegeket cselekvésre is buzdítja, nem­csak tájékoztatja az esemé­nyekről. Alpári elvtárs nemcsak el­méleti tevékenységével, de szervező munkájával is elő­segítette az októberi forrada­lom tanulságainak felhaszná­lását. 1918 novíÉiberében részt vesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában, majd ké­sőbb a párt közvetlen irányí­tásában is. Amikor a Kom­munista Párt Közporti Bi­zottságát letartóztatják, ő lett a „Vörös U satj“ szerkesztője. Alpári elvtárs a Tanács­­köztársaság idején külügyi népbizloshelyettes volt. Ezzel kapcsolatban a következő el­veket vallotta: „A külpoliti­kában a proletariátusnak ugyanazokat az elveket kell követnie, mint a belpolitiká­ban. A proletárösszesség ér­dekeit kell megvédelmeznie.*' A Tanácsköztársaság buká­sa után egy ideig bújdosott, majd rokonai segítségével ki­jutott Csehszlovákiába, ahol a mozgalomba újra bekap­csolódott s- megalakította a Csehországi Német Kommu­nista Pártot, majd később részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakí­táséiban. Az ő kezdeményezésére ke­rült kiadásra Marxnak. — addig agyonhallgatott — „A gothai program kritikája*’ c. könyve. Részt vett 1921 má­jusában a Kommintern III. kongresszusán, majd meg­szerkeszti a Kommintern hi­vatalos közlönyét. Becsbe költözése után részt vett a magyar kommunista párt első alakuló kongresz­­szusán, referátumot tartott a külpolitikai helyzetről, majd a KMP bécsi pártrskoláiának is volt előadója. A KMP köz­ponti bizottsági tagjává is megválasztotta. Az üldözés elől lapjával együtt Svájcba ment, majd innen 1935-ben Páriába került. Itt kommunista újságíró­­iskolát szervezett a világ minden tá­járól odaküldött elvtársak ré­szére. A francia fasizmus előre­haladásával Alpári elvtárs élete is veszélyben forgott, az Illegalitása, azonban egy konspirációs hiba folytán nem sikerült, így 1940-ben a kommunistákat hajszoló Ges­­tapó Parisban elfogta és Né­metországba, intemálótábor­­ba hurcolta, ahol két eszten­deig sötét magánzárkában tartották, éhezlették. s kínoz­ták állati kegyetlenséggel. A kínzások és a kivégzésé­nek tudatában is hű maradt Alpári elvtárs a kommunista eszméhez, inkább a halált választotta, mint az árulást. 1942-ben egy szemleút. alkal­mával Himmler azt követel­te tóle. hogy írjcn egv köny­vet „Hogyan lettem kommu­nista” címmel, az összes ne­vekkel és eseményekkel, ami a mozgalommal kapcsolatos. Ennek érdekében könyveket, írószerszámokat adtak neki, helyrehozták egészségét, vi­lágos zárkába tették. Egy ideig húzta halasztotta a dol­got, később hozzákezdett a munkához. A kommintern története helyett megírta néze’ét a fasiszta rendszerről^ s ezt adta át a náci pribékek­nek. Az elv társaknak a bör­tönből utoljára ezt üzente: „Üdvözlöm a pártot, hű vol­tam és maradok halálomig. Kihallgatásomnál senkit el nem árultam. Ügyünk győ­­zeíniében vetett szilárd hit­tel hatok meg’*. Alpári elvlársat az SS legé­nyek 1944 július 17-én a sachsenhausen i mternálótá­­bor udvarán kivégezték. Ben­ne a magyar munkásmozga­lom egyik kiváló tagját vesz­tettük el. De sokat tett ő az egész nemzetközi munkás­mozgalom érdekében is. Mint a szocialista újságírók leg­jobbjainak egyike inkább az éhezést, a nélkülözést válasz­totta, de mindig csak azt írta, aminek a helyességéről meg­győződött. Alpári elvtárs egész élete és halála ts a kommunista emberi magatartás mintaké­pe volt. fiz Egyesült Allamsktian heves viták folynak Eiseiewer választó’ jogi tirvényiavaslatárá! boridon (MTI). A Liverpool jPost washingtoni tudósítója j jelenti: Hihetetlenül hangzik, de jvaié tény, hogy az Egyesült iÁllamokban, amely a nyugati tdemokrácia nyíltan elismert j vezére, a választójogról fő­nyik a leghoszadalmasabb és j leghevesebb vita. Tárgya: í Eisenhower törvényjavaslata a politikai jogokról és célja i megvédeni az Egyesült Alla­­sincjt IC millió néger polgáré­inak választójogát, amely ei­­íméletben megilleti ugyan a ínégereket, de gyakorlása fő­sként a déli államokban olyan í veszedelmes, hogy nagyon j '• evés néger meri betenni lá­­pát a szavazóhelyiségekbe. A férfiakat félholtra verik. Otthonukat, söi: templomaikat í felrobbantják, a nőket pedig < már a fenyegető arcok puszta Látása is halálra rémíti, í Egyesek nagvritkán a bíró­ságnál emelnek panaszt a j terrorcselekmények ellen, de déli államokban alig van jcl.yan esküdtbiróság, amely (fehér embert elítélne néger i ellen elkövetett bünceelek­­jmény miatt. Az elnök törvényjavaslata jez esküdtszék részrehajlását i úgy akarja megkerülni hogy bárki, akit választójoga gya­korlásában akadályoznak, nem a helyi, hanem a szö­vetségi bíróságnál kérhet vé­delmet üldözői ellen s ilyen esetben egyes bíró ítélkez­nék, esküdtek nélkül. A déli államok szenátorai azt állít­ják, hogy a törvényjavaslat igazi célja a fajok közti el­különítés lebontásának meg­gyorsítása és végtelenségig tartós obstrukciós harcit hir­detnek a javaslat tárgyalása során. Mivel vitazár latot csak kétharmad szótöbbséggel ha­tározhat el a szenátus azt várják, hogy a hare kompro­misszummal fog végződni. A tudósító végül hangsii-' lyorza: Tárgyilagos megfigyelők felteszik a kérdést, használ-e az ilyesmi az amérlksi nép becsületének? Moszkva bizo­nyára gyönyörűséggel fogja kiaknázni ezt a tényt. Az ázsiai és afrikai, népek már megdöbbent felháboro­dással látják, miként kezeli az Egyesült Államok saját színes lakosságát, miközben Anglia gyarmati politikáját ostorozza. Ez nemcsak követ­kezetlenség, hanem képmu­­‘atas is. A szenátorok azon­ban ezzel nem törődnek. VIr előkészületek Egyiptomban Kairó. (TASZSZ.) Egyip tanból 680 tagú küldöttség jutazik a Moszkvai Vilagifjú­­\ tag: Találkozóra. Az egyip­tomi művészeti ólat kiváló­­jságainak egy csoportja a VIT í különböző verseny élnék zsű­­jrijében is résztvesz, július 16-án tartják a kairói nem­zeti sportklubban a VIT-re utazó egyiptomi csoportok műsorának főpróbáját. Az egyiptomi VlT-küldött­­?ég július 20-án indul Moszk­vába. (MTI.) Nehézségek Bonnban az európai szerződések ratifikálása körül •.C00C00000CC0000000GQ000000000000CXD000000<X)0000O00C<)0OCO00CO00C>DO0O0000C>00000CX500000000C<X)CXi0Ü0O000000C0GC00O0Ck* ■ A protekció Sikeresen végezte el a kö­zépiskolát . ; . Évekkel ezelőtt mindig bol­dogan gondolt erre a napra, amikor mint érett ember, ki­­hajózik az életvizekre. De most mégis félelem és visszás érzések szorongatták fiatal szívét, amikor a tech­nikusi oklevelet akarta ke­nyérre váltani. Figyelte az újságokat, hogy lecsaphasson valami kis állásra. Személye­sen keresett egyes vállalato­kat, de a válasz mindenütt egyforma volt: — Nagyon sajnálom, de je­lenleg nálunk is letszám­­felesleg van... -Most az egyszer úgy nézett vissza diákéveire, mint a tű­nő boldogság messzi foszlá­nyaira. A.z elmúlt évek kék szigete lett egyszerre. De most múlik tőle a gondtalan ser­dülő kor és távolodik tőle a kék sziget. Kötelességei azonban még mindig nem voltak. Nem volt dolga, amit végezzen. Ahogy reményei hanyat­lottak, mind szorgosabban ér­deklődőit. egyesüléseket láto­gatott, vezetőket keresett fel. Ahol járt, mindenütt fantasz­tikus tanácsokat adtak neki. Egyik napon néhány biz­tató szót tudott hazahozni a városi kóborlásokból: — Állás-üresedés van a helyi gyárban. Megint gyengéd és remény­kedő lett. Másnap felkereste az igazgatói. Nagyon kedélye­sen és biztató pillantással fo­gadta. Hellyel kínálta. Lsüli. , Amikor kívánságát előadta, az igazgató arca elkomolyo­dott és csak ennyit mondott: — Igaz. hogy üresedés van nálunk, de ha a szakiskolá­sok gyakorlatra jönnek hoz­zánk, azok be tudják tölteni. Próbálja meg később... mondjuk, két hónap múlva. Igyekezzen addig bejutni va­lami kisebb vállalathoz se­gédmunkásnak ... úgy az élete biztosítva van. Az élete? Erre nem is gém­­dőlt eddig. . Persze. A gond­talan ifjúság elmúlik mö­götte. A csalódás egészen elron­totta a kedvét. Csüggedten távozott, nem értette az egész dolgot. Nem akart ő valami fényes állást, csak egy kis, biztos megállóhelyet. Ahogy az utcán csatangolt, az egvik barátjával találko­zott. Két éve végzett, — itt dolgozott a helyi gyárban — nagyon megörült neki, de ő fanyarul beszélgetett vele. — Na látod, mégis össze­kerültünk. Megint együtt dol­gozunk, most már az élet­ben. — Dehogy dolgozunk. — Hogy? Hát te nem a karsz dolgozni, úgy gondo­lod? — Nem gondolom. Csak éppen azt akarom mondani, hogy sehol sem tudok elhe­lyezkedni. — Hát miért nem szóltál nekem előbb? Igaz, hogy még most sem késő.-.-, egy állás­­üresedés van nálunk. Rosszaiban nézett barátjára. Ha ő tudni, hogy most jön onnan minden illúziót ve­szítve, tanácstalanul, íztör­ten. De azért nem szólt róla. — Tudod mit?... Ma szer­da van, gyere be hozzám pén­teken ... addig beszélek az igazgatóval. — Jó, köszönöm. Kezet szorítottak. Elváltak. Az egyik sarkon egy hirde­tési oszlopon plakátöt pillan­tott meg. Most feszítette ki a nedves nyomtatványt a ra­gasztó . ember. Gondolatba merülten olvasta, még ra­gasztás közben. — Biztos nyeremény. Ve­gyen TOTO-t! Lám, ő nem kerget illú­ziót, csak dolgozni szeretne, és ez sem sikerül. Par nappal később, amikor ismét bekopogott az igaz­gató ajtaján, valami szoron­gás-félét érzett, mint iskolá­ban a vizsgán. Választ sem várva, a barátja betessékelte az ajtón. Amikor bemutatko­zott, az igazgató már semmi jelét sem mutatta annak, hogy valaha már találkoztak. Ö sem éreztette vele. Minden simán ment. Jóformán az igazgató, meg a barátja beszéltek. Hozzá csak anyit szólt: \ — Szeretném, ha hétfőtől kezdve munkába lépne. Műn-, kakönyv és más efféle dolgo­kat majd akkor elintézzük, j Csak az utcán tért magú-, hoz. ! Szégyenteljesnek ‘és kínos\ dolognak tartotta, méltatlan-1! nak az eseményhez ezt a dics-' télén felreutat. Dchát élni kell 11 ■ ARNQTH A, JC&&F,' Köszönjük a karcagi tanácsnak hogy egy régi kérésünket teljesítette; kijavíttatta a már évtizedek óta roskadozó kö­zös kútkávánkat. — Ezúttal mondunk köszönetét Bokor Jánosnak is, a ViUanymaloin telepvezetőjének, amiért köz­­bejárásával elősegítette kéré­sünk mielőbbi mcgvalósítá­­, sát. j Tanácsunk ezzel is bebizo­nyította; amit tud, ami lehet­séges, azt teljesíti, ha a dol­gozók érdekeiről van szó. ! Mi csak azzal hálálhatjuk meg a tanács ilyen, s ehhez hasonló segítségét, hogy igyekszünk állam iránti kö­­; telezettségeinknek mindig idejében eleget tenni. ; Végül megköszönjük azok­nak a munkásoknak a fárad­ságát, akik segítettek a kút­­káva leszállításában. ! Mándoki Ferencné Karcag I ♦♦♦♦♦♦ : Olcsói)]) lett néhány élelmiszercikk Július 15-t,öl, hétfőtől ol­csóbb lett néhány élelmicikk ára. A mák kilónként 44 fo­rint helyett 40 forint, az egy­kilós dobozba csomagolt ser­téshús-krém 24 helyett 20, a félkilós doboz 12 helyett 10, a szovjet export halpástétom 12 helyett 9 forintba kerül A friss, a konzum, a meszes, stb. tojás Is általában dara­bonként tíz fillérrel olcsób­ban szerezhető be, (MTI.) Bonn. (MTI.) Az AP nyu­gatnémet parlamenti forrá­sokra hivatkozva jelenti, hogy váratlan nehézségek tá­madtak az európai közös piac ős az euratom szerződésének ratifikálása körül. 8 A nehézséget a szövetségi § tanács és a szövetségi gyűlés 3 vitája okozta. A szövetségi 8gyűlés ugyanis úgy döntött, 8hegy a szerződésük alapján 5 felállítandó európai parla­­§ mentben Nyugat-Németorszá­­got csak a szövetségi gyűlés tagjai képviselhetik, a szö­vetségi tanács tagjai nem. (A szövetségi tanács nyugat­német parlament felsőháza, amelynek tagjait nem vá­lasztják. hanem a tartományi kormányok nevezik ki. A ta­nács tagjainak nagvrésze nem politikus, hanem állami tiszt­viselő). A szövetségi tanács, az AP értesülése szerint, azzal akar tiltakozni a szövetségi gyűlés döntése ellen, hogy elodázza a szerződések ratifikálását; A tanács a nyugatnémet al­kotmány szerint nem akadá­lyozhatja meg végleg a szer­ződések ratifikálását, de többhetes késedelmet okoz­hat. MU&ldi HÍREK Kairó (Reuter). Egyip­tom történetében először vá­lasztottak nőt parlamenti kép­viselővé, mégpedig egyszerre kettőt: a 32 éves Raja Attijat Kairó egyik kerületében, Alexandriában pedig A n ina Sukrí-t választották képvise­lővé. * London (TASZSZ). Az ENSZ Leszcrolési Albizottsá­ga július 15-én V. A. Zorin elnökletével rendes ülést tar­tott. Az Albizottság legköze­lebbi ülése július 17-én lesz.- \ * London (Reuter). Hétfőn közölték, hogy Anglia, „erő­teljesen’ dolgozik egy atom­­meghajtásos kereskedelmi hajó építésén. Az első atom­­meghajtásos kereskedelmi hajó valószínűleg egy hatvan­ezer tonna körüli tartályhajó lesz. * Damaszkusz (Reuter). Damaszkuszból hétfőn újabb ázsiai influenza megbetege­déseket jelentettek. Egyes újságok beszüntették megje­lenésüket. mások pedig kor­látozott terjedelemben jelen­nek meg, mei't a szerkesztő­ség tagjai közül sokan bete­gek. Óvintézkedésként leállt a munka két, összesen négy­ezer embert foglalkoztató textil gyár ban. és elrendelték az összes, még működő ma­gániskolák bezárását. * Athén (Reuter). Az at­héni obszervatórium hétfőn újabb három robbantást fi­gyelt meg. A nap felületén as. egyik közepes, a másik kettő gyenge erejű volt. Mint is­meretes, vasárnap reggel ugyancsak három nap-rob­bantást észleltek. Bagdad (Reuter). — Az ázsiai influenza Irakba is el­érkezett. Egészségügyi ható­ságok közölték, hogy az ázsiai influenza következté­ben eddig száz személy bete­gedett meg Bagdadban. A la­kosságot felszólították, hogy a zsúfolt helyeket kerüljék. • Madrid (Reuter). Louis Car­rero Blanco, Franco elnöki hivatalának vezetésével meg­bízott miniszter hétfőn hiva­talosan a parlament tudomá­sára hozta, hogy Franco ha­lála, vagy lemondása esetén visszaállítják Spanyolország­ban a királyságot. Hozzáfűz­te. hogy ez a királyság „ha­gyományos és katolikus lesz, s híven fogja szolgálni a rendszer elveit”. E bejelentés szerint Franco komolyan gondol arra, hogy utódja a volt királyi család egyik tagja legyen Spanyol­­ország következő királya, va­lószínűleg Juan Carlos her­ceg, a jelenlegi spanyol trón­­követelő 19 éves fia lesz. —• (NITIj . ... ^ . . Alpári Gyula elvtárs, a magyar munkásmozgalom egyik legnagyobb egyénisége, a nemzetközi kommunista új­ságíró gárda vezéralakja, 1882-ben Dunaföldváron szü­letet. Életének Hatvankét évéből negyvenötöt a nem­zetközi és a magyar mun­kásmozgalomnak áldozott. — Élete és halála a kommunista emberi magatartás mintaké­pe volt. Hosszú életében alig akadt egy-egy nyugalmasabb időszak, örökösen nyomor­ban. üldöztetésben volt része. Iskoláit Pozsonyban Vé­gezte. Itt azonban eltiltották ez érettségi vizsgáktól, mert Iß fávpei lenrn nt.n Marx ps

Next

/
Oldalképek
Tartalom