Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-02 / 153. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata

(Folytatás a 4. oldalról).

munista párttal. Az októberi ellenforradalmi és imperialista támadás időszakában azonban kitűnt, hogy a proletár internacionalizmus eszméihez ég a szocialista tábor egységéhez való hűség és ragaszkodás nálunk nem szűk pártérdek, nem elvont elvi kérdés, hanem a magyar nép és a Magyar Népköztársaság létérdeke is.

Pártunk ellenségeinek tervei meghiúsultak. Viszonyunk ma a testvéri pártokhoz erősebb, mint valaha, még jobban összeforraszt velük az imperialista reakcióval szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvérpártok októberben és novemberben nemcsak szafhkban fejezték ki szolidaritásukat, hanem maguk is komolyharcot vívtak a magyar proletárdiktatúráért, Nyugati testvérpártjaink szembeszálltak az imperialista provokációkkal, nehéz helyzetben kiálltak pártunk politikája mellett, támogatták intézkedéseinket, megállapították ország-világ előtt, hogy pártunk marxista—leninista párt, az ország vezető ereje és helyesen védelmezi a dolgozó magyar nép érdekeit. A párt és politikája mellett való

kiállás állásfoglalás volt a dolgozó magyar nép igaz ügye mellett:

Különösen nagyra becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártunk iránt tanúsított igaz, odaadó és áldozatkész barátságát.

A kommunista és munkáspártok proletár internacionalizmustól átfűtött harcos szolidaritása arra kötelezi pártunkat, hogy a magyar munkásosztályban és a magyar népben még tovább mélyítsük és erősítsük a proletár internacionalizmus szellemét,

A párt vezetősxerveinek megerősítése

és kiegészítése

AZ MSZMP KÖZPONTI RE VIZIÓS TAG JAI:

BIZOTTSÁGÁNAK

FODOR GYULA munkás, az Országos Nyugdíjintézet

KRUZSLÄK BÉLA munKádár elvtárs válaszbeszéde után került sor a pártértekezlet harmadik napirendi pontjára, a párt vezetőszerveinek megerősítésére és kiegészítésére. A napirend előadója Somogyi Miklós elvminiszterhelyettes;

APRÓ ANTAL munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese;

BAKÖ ÁGNES munkás, a VIII. kerületi PB titkára;

BENKE VALÉRIA tanítónő, a rádió elnökhelyettese;

BISZKU BÉLA munkás, miniszter;

BORKA ATTILA munkás, a budapesti PB titkára;

BRUTTYÓ JÁNOS munkás, építőipari szakszervezeti titkár;

CSERVENKA FERENCNÉ munkás, az MSZMP KB osztályvezető helyettese;

DABRONOKI GYULA munkás, miniszterhelyettes:

DÖGÉI IMRE mezőgazdasági munkás, miniszter;

FEHÉR LAJOS tanár, az MSZMP KB osztályvezetője;

FOGARASI BÉLA tudós, akadémikus;

társ, az Intéző Bizottság tagja volt.

A pártértekezlet egyhangúan az alábbi elvtársakat választotta meg, illetve erőtette meg a Központi Bizottság és Revíziós Bizottság tagjaiul:

FOCK JENŐ munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

FÖLDES LÁSZLÓ munkás, az MSZMP KB osztályvezetője;

FRISS ISTVÁN közgazdász, az MSZMP KB osztályvezetője; I

GÁSPÁR SÁNDOR munkás, a Szaktanács főtitkára;

HARMATI SÁNDOR munkás^ X. kerületi tanácselnök;

HORVÁTH IMRE mérnök, miniszter;

KÁDÁR JÁNOS munkás; MSZMP KB titkára;

KÁLLAI GYULA ujságító, miniszter;

KISS ÁRPÁD mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke;

KISS DEZSŐ munkás, a Csepel Fémművek PB titkára;

KISS KÁROLY munkás, az MSZMP KB titkára;

KOMÓCSIN ZOLTÁN kereskedelmi alkalmazott, a KISZ KB titkára;

KOSSÁ ISTVÁN munkás, miniszter;

KRESZÄN LAJOS munkás, a Ganz Vagon PB tatára.

LOSONCZI PÁL paraszt, tsz-elnök;

MAJOR TAMÁS színművész, a Nemzeti Színház igazgatója;

MAROSÁN GYÖRGY munkás, az MSZMP KB titkára;

MÜNNICH FERENC jogász. a Minisztertanács elnökhelyettese;

K. NAGY SÁNDOR kertész, tsz-elnök;

NEMES DEZSŐ történész, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője;

NÉMETH KÁROLY munkás. megyei PB-titkár:

NEZVÁL FERENC munkás, miniszter.

NÓGRÁDI SÁNDOR munkás, nagykövet;

NOVOBÁCZKI KÁROLY, egyetemi tanár, akadémikust

NYERS REZSŐ munkás, a SZÖVOSZ elnöke;

ORBÁN LÁSZLÓ jogász, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese:

POTHORNYIK JÓZSEF munkás, Igazgató;

PRIESZOL JÓZSEF munkás, megyei PB-titkár;

RÉVAI JÓZSEF újságíró, az Elnöki Tanács elnökhelyettese;

RÉVÉSZ GÉZA mérnök, miniszter;.

RÓNAI SÁNDOR munkás, az országgyűlés elnöke:

SÁGI GYÖRGY mérnök, üzemi főmérnök;

SÁNDOR JÓZSEF munkás,

az MSZMP KB oszt. vez.;

SÁNDOR KÁLMÁN mezőgazdasági munkás, tsz-elnök;

SCHERCZEL LAJOSNÉ munkás;

SOMOGYI MIKLÓS munkás, a Szaktanács elnöke;

SZIRMAI ISTVÁN újságíró, a Tájékoztatási Hivatal elnöke;

SZURDI ISTVÁN technikus, az MSZP KB <--zt. vez.;

TÖRÖK ISTVÁN munkás, a Vasas Szakszervezet titkára;

TÖMPE ISTVÁN munkás, miniszterhelyettes;

ÚSZTA GYULA kubikos, miniszterhelyettes;

PÓTTAGOK:

ANTOS ISTVÁN közgazdász, miniszter;

BORBÉLY SÁNDOR munkás, a KISZ SZB tagja:

DARABOS IVAN szobrász, MSZMP megyei PB titkára;

HORVÁTH EDE munkás, üzemi igazgató;

ILKU PÁL, tanító, vezérőrnagy;

KASZAPOVICS ANDRÁS paraszt, tsz-elnök;

KLUJBER LÁSZLÓ bányász, móri járási PB titkár;

MARTICS PÁL munkás, ezredes:

VALKÓ MÁRTON munkás üzemi igazgató;

VARRÓ GYÖRGY munkás, üzemi tisztviselő.

igazgatója;

GYŐRÉ JÓZSEF munkás, üzemvezető;

KARAKAS LÁSZLÓ munkás az Éleim. Szakszerv, elnöke:

KÁDAS ISTVÁN munkás, az országgyűlés irodájának vezetője;

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 június 27—29-1 pártértekezletén megválasztott Központi Bizottsága ülést tartott. Napirenden szerepelt a Politikai Bizottság megerősítése és kiegészítése, a Titkárság megerősítése és a Központi Ellenőrző Bizottság kiegészítése;

A Központi Bizottság az Ideiglenes Intéző Bizottságot, mint Politikai Bizottságot megerősítette és egy rendes és két póttaggal kiegészítette. A Politikai Bizottság tagjai:

Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Miinnich Ferenc, Rónai Sárdor és Somogyi Miklós elvtársak. Póttagok; Komócsin

kás, KGM kormánymegbízott;

POLÓNYI SZŰCS LAJOS

munkás, a pénzügyminiszter első helyettese;

SZILÁGYI BÉLA mérnök, a Külker. Min. főosztályvezetője;

Zoltán és Nemes Dezső elvtársak.

A Központi Bizottság megerősítette a titkárságot, melynek tagjai:

Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkán}, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György elvtársak, a titkárság tagjai.

A Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát a Központi Bizottság 9-re

emelte. A KEB tagjai:

Asztalos Géza, Birkás Imre, Maróti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc, Nöhrer Árpád, Papp Lajos, Péteri István és Somogyi Miklós elvtársak.

A Központi Bizottság So* mogyi Miklós elvtársat a Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé választotta.

4» MSZMP

Kosponti Bizottságának tagfai

RENDES TAGOK:

ACZÉL GYÖRGY munkás.

Közlemény

sí

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről

/

JÁSZBERÉNY ES KORNYÉKÉ

Tapasztalatcsere az új kövesuioti

ez az ósdi felfogás hamarosan megváltozzék.

Három héttel ezelőtt avatták fel a Jászberény-Reketytyés-tanyaközpont és Farmos község közötti kövesd t három km-es új szakaszát, amelyre már hosszú ideje várakozott az egész környék lakossága.

Az út ugyanis valóságos homoksivatagon vezet keresztül, és megépítésével nemcsak a rekettyésiek jutottak közelebb a vasúthoz, hanem végeredményben Jászberény és Cegléd között is közvetlen, jó kövesutas összeköttetés keletkezett. Sőt további vonatkozásban közelebbi kapcsolatba került egymással két fontos gyümölcsös bortermő központunk: Kecskemét és Gyöngyös is.

Nos, éppen ezen a napon jelentkezett az új kövesút olyan haszna Is, amelyre előzetesen senki sem számított.

Kecskemét és Gyöngyös között bor- és gyümölcstermelő szakemberekkel közlekedő teherautók ugyanis meg-megállnak Jászberény határának e részén, ahol ugyancsak díszük a szőlő és gyümölcs. S ha már megállnak, beszélgetnek Is a jászberényi szaktársakkal, de az is természetes, ha akarják, ha nem, mindjárt a szőlőre és gyümölcsre fordul a szó.

Mi tagadás, a jászberényiek sokat tanultak ezekből a beszélgetésekből és máris azon törik fejüket, hogy tapasztalatcsenés utazást szerveznek Kecskemétre és Gyöngyösre is. De úgy látszik, az á tu tatzó kecskemétiek és gyöngyösiek is tapasztaltak: egy és más érdekes dolgot az új kövesút mentén, mert kijelentettél^, hogy a jászberényiek látogatását azonnal viszonozzák.

Mikszáth Kálmán a vasút elterjedése előtti korszak kovácsmúhelyét valóságos kaszinónak nevezte, ahol az ország különféle tájairól jövő utasok várakozás köziben megtárgyalják a világ sorsát is. Napjaink kövesútja viszont a szakmai tapasztalatátadás színhelyévé, a belterjes gazdálkodás fokozójává változott. Hiába halad a világ, mégpedig annál gyorsabban, minél több kövesutat építünk.

Az asszonyok szava messzebb ér, mint a kemence melege

jászberényi Nőtanácsoan az utóbbi hónapokban igen élénk és mozgalmas élet alakult ki. A város négy kerületében létrehozták már a nőtanácsot és főleg egészségügyi és gyermeknevelési területen dolgoznak,

Dr. Papp Mihály városi tisztiorvosnak a nők egészségvédelméről szóló előadását nagy figyelemmel hallgatták végig, de széleskörű érdeklődéssel várják dr. Székely András gyermekorvosnak a gyermekparalizisről július hó

4-re tervezett előadását is.

Az egészségügyi előadások mellett nem feledkeznek meg a gyermeknevelésről sem és

Tóth Gyulát, a jászberényi tanítóképző tanárát is felkérték nevelési tárgyú előadás

tartására.

Említsük meg azt is, hogy az asszonyok valamennyi gyűlésükön tiltakoztak a tömegpusztító fegyverek használata ellen.

A jászberényi nőtanács súlya és tekintélye napról-napra növekszik. A régi öregek meg úgy vélekedtek hogy az asszony maradjon a kemence padkán és ritkán nyissa ki a száját, mert szava úgysem ér tovább, mint a kemece melege. Nos a jól dolgozó nőtanácsok tehetnek legtöbbet abban a tekintetben, hogy

Mégse botfül&ek a íá^EolU

A régi úri-Magyarország kétkézzel szórta a rágalmakat dolgozó népünkre, különösen a falusi és tanyai lalakosságra.

A jászoknak alaposan kijutott ezekből a rágalmakból, mert konoknak, fafejűnek, hideghónaljúnak nevezték őket, sőt azt is mondták róluk, hogy botfülúek, még énekelni se tudnak és nem is akarnak.

A jászok botfülúségéről szóló rágalmakat állítsuk most szembe a jászberényi zeneiskola ezided tanulmányi eredményeivel:

Június 26-án egy híján 100 jászberényi növendék vizsgázott, ezenkívül 18 magán növendék és járás községeiből. Az átlagos tanulmányi eredmény egészen kiváló: 4.5.

A zeneiskola munkája iránt a legszélesebb körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg. — J'Vőre sokkal több növendékre számítanak az iskola tanárai. Sőt akad itt még tündöklőbb eredmény is: mégpedig az, hogy a következő iskolai évben közkívánségra a járás több községében^ is falusi zeneiskolákat létesítenek. Egyelőre Jászárokszálláson, Jászfényszarun és Alatytyánon kezdi meg működését a falusi zeneiskola, de egészen bizonyos, hegy több község is követeli majd magának a zeneiskolát.

így jutunk él botfülúnék mondott jászoktól a muzsikus Jászságig. — bognár —

.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

A Damianich Rádió

keddi műsora

Hírek, sport. — Riport műsor.

— Cserkeszőllö primőr kertészetében. — Exportra szélllt a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet.

— Kombájnnal arat a Palotást Állami Gazdaság. — Nők Btperce. — Hanglemez műsor,

A bánáti és bácskai agrár proletár oh aratósstrájkjának 60. évfordulófa

A közelmúltban go&zláv lap megemlékezett egy nevezetes évfordulóról; a vajdasági agrárproletárok 1897 nyarán lezajlott híres aratósztrájkjáról.

A bánáti és bácskai mezőgazdasági munkások 1897 júniusában kitört nagy sztrájkja — méretednél és követelésednél fogva — nemcsak az elégedetlenség erőteljes megnyilvánulása volt, hanem fordulópontot is jelentett a vidék munkásmozgalmában.

A sztrájk kitörésének közveden oka az volt, hogy Löwi Elemér nagybirtokos megtagadta a mezőgazdasági munkások jogos követeléseinek teljesítését, csendőrséget vezényeltetek: ki ellenük, majd megtiltotta nekik a dűlőutak használatát.

Az első összetűzésre Zentán és Nagyudvaron került sor. Ennek hírére Milosev Miladin vezetésével Eleméren lázadás tört ki, a munkások mégakadályozták, hogy a földbirtokos cséplőgépét a kivezényelt csendőrök átvantassók a községein. A csendőrök tüzet nyitottak a közel 700 munkásra, azok azonban ellenálltak. Amikor néhányuk megsebesült, a csendőrökre rontottak. Elkeseredett harcra került a sor, néhány csendőrt agyonvertek, mire a többi megfutamodott.

A sztrájk tulajdonképpen csak ekkor kezdődött igazában. A mozgalom központját Elemérről Valkány-Egresbe helyezték át. Innen irányította Jusztin Mátyás a mezőgazdasgi munkások egész Bánát területére kiterjedő nagy mozgalmát, melyhez napnap után új tömegeik csatlakoztak. Az oroszlános!, mokrini, tordai, tamásfalvi, magyaritabéi, bocsári, törökbecsal, pádéi, bikácsl és bánáttopodyad határ agrárproletárjai egyemberként küzdöttek és végül megadásra kényszerítették munkaadójukat,

telt órabért.

A szrájk közel 3 hónapig tartott és csak augusztus derekán ért véget, de a nyugalom később is csak látszólagos volt, mert a lappangó elégedetlenség csakhamar újból feltört,

Jóllehet, az idén még külföldről importálják Csehszlovákiában az oltáshoz szükséges anyagot, mégis 20 nap leforgása alatt csupán Szlovákia területén több mint 600 ezer gyermeket részesítettek védőoltásban. A tervek sze-A bánáti és bácskai mezőgazdasági munkások sztrájkja is mutatja hogy nem hiába nevezik az 1897 és 1906 közötti időszakot az akkori Magyarország mezőgazdasági proletáriátusa harcai hőskorának.

rint beoltják a 7 éven felüli gyermekeket is, különösen a nagyobb városokban és ipari központokban lakókat, mivel az elmúlt évek folyamán ezeken a helyeken betegedtek gme legtöbben gyermekparalizdsben.

Bolgár films

Véletlen találkozás

Egy érdekes és szórakoztató szerelmi történetről szól a fűm, tele a fiatalok örömével, vidámságával. Játssza a jászapáti mozi július 4—7-lg, a fegyvernek! 26—28-ig, keskenyfilm-» színházak közül a Karcagi, Berekfürdői 24—25-ig, a jászból-; dogházai n-*-18-ig.

több ju-1 megkapták az általuk köve-Gvermekparalizis elleni védőoltás Szlovákiában