Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-07 / 158. szám

KERESZTHEJTVÍNT A film­művészetről VÍZSZINTES: Beküldendő. Lónév. Kifogástalan, tiszta; szép. Beküldendő. Folytonossági hiány; Akadály* Y. R. L Névelő. Folyóirat; Feleségem Kedvesemre; Klopfoló. Szomorú vacsora; Hegy is, folyó is. Ige is és folyó is. Három oroszul, Vallásoktatőí Poharazó. A vassal előfordul ; hogy ilyen;;: 40. ;;; et labora=latin köz­mondás. Névelős bolgár pénzegység. Kerek ; ■, Ilyen léc is van; Névelős felszámoló; Kettőzve libahang; Dokumentációs anyag. Női név. 1. 11. 12. 14. 18. 20. 21. 22. 23. 25. 27. 28. 30. 31. 32. 33. 34. 36. 38. 51. K. T. A; Ü; 53. Város. 55. Beküldendő rész, FÜGGŐLEGES: 2. Régi megszólítás; 3. Hogyan — oroszul. 4. Ékezet nélkül — vén. 5. Gépkocsiban van. 6. Utána valami nagyobb következik. 7; Funér — keverve; 8. Mindennapos. 9. Német névelő. 10. Se nem olvas, se nem beszél;a; 13. Beküldendő rész: 15. Életet ad. 16. Szerencsés ember, 17. Beküldendő (utolsó kocka üres). 19. Éra keverve ékezet nélkül. 22. Menyasszony. 24. Kísérlet. 26. A francia filmalkotás fő­szereplőié. 27. Vigyáz rá nagyon. 29. Gyilkolja; 31. Ilyen ember is van, 35. Leánynév becézve. 36. Jó szag (helyesírási hibával). 37. Tájszóiassal nézi a betűket. 39. . . .-Zug. 41. Szülő a széken. 42. Névelővel női név* 45. Azonos a 48. vízszintessel. 46. Távolkeleti hely; 48. Kopasz — keverve. 50. Helyhatározószó. 51. Kicsinyítő rag. 52. Ellenérték. 54. A. O. Beküldendő: Vízszintes: 1. (utolsó kocka CS), 55 és 14. — Függőleges 13 és 17, (utolsó koc­ka kitöltetlen) és 26. A beküldés határideje: júl. 11. A rejtvényfejtők között köny­veket sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét Július 14-1 lapszámunkban kö­zöljük. FISZ A VIDÉK 0 Rejtvény szelvény ____ A film-mű vény étről. Már megint sikkasztás! A Jászberényi Járási Ren­dőrkapitányság nem régen fejezte be a nyomozást Dósa Lajas, a jászfényszarui Ital­bolt vezetője ügyében, aki kissé érdekes, de annál egy­szerűbb módon szerzett, vagyis — pontosabban kife­jezve — sikkasztott 32 800 fo­rintot; Dósa nem sajnálta azt a kis fáradságot, hogy a meg­üresedett söröshordók fu­varleveleit, s a sörgyár igazo­lásait duplán jóváírássá. így aztán a pénztárban ■ mutatko­zott többletet aprajánként ki­szedegette. Ilyen módon ju­tott a fentebb megnevezett összeghez. A pénzt eldorbé­­zolta, ellumpolta, családja ab­ból egy fillért sem látott. Eddig a dolog egyik része. Felvetődik azonban a kér­dés; kit terhel mindezért a felelősség? Elsősorban termé­szetesen Dósa Lajost, aki ■isszaélt vezetői pozíciójával felettesei bizalmával, s alat­tomos módon becsapta az ál­lamot: Dósa Lajos élete ilyen szempontból már nem egé­szen makulátlan, mert bünte­tett előéletű egyén. Bizony, annakidején jobban meggon­dolhatta volna a Jászfénysza­rui Földművesszövetkezet ve­zetősége, s a MÉSZÖV is, hogy kit alkalmazzanak az italbolt vezetői állásba. Dósa Lajos ezért megkapja a megfelelő büntetést. Nem akarunk egy pillana­tig sem gyanúsítani senkit sem, de jó lenne, ha a felet­tes községi, vagy városi szer­vek gyakrabban végeznének pontosabb ellenőrzést, ne­hogy előforduljon máshol és máskor is hasonló eset. — . — R. M. — Megkülönböztetés — Vannak fivérei? — Igen, három bátyám van. Kettő él, a harmadik nős. Precíz válasz — Hány kilogrammot nyo­mott, amikor legkövérebb volt életében? — kérdi az or­vos betegétől. — Százhetvenet. — És mikor legsoványabb volt? — Három kilogrammot és 300 grammot. Indokolt hála — Nagyon hálás vagyok a munkájáéit, kedves doktor ír. —• De hiszen én sohasem eszeltem önt. — Ez igaz, de kezelte a íagy bátyámat, akinek egye­­iüü örököse vagyok. K bosssú A LEVEGŐ SPORT HŐSEI Az idei nyár szeszélyes, vi­haros időjárás^, igen sok bosz­­szúságot okozott az emberek­nek, főként a kirándulóknak. Megyénkben talán egyedül a Magyar Repülő Szövetség Szolnoki klubjának tagjai örültek, akik jól kihasznál­ták az eddigi viharos idősza kot. Ugyanis a viharos idők­ben igen sok a függőleges légmozgás, s a vitorlázó gé­peknek, amelyeknek nincse­nek motorjai, a viharos idő­szakban jelentkező függőleges légmozgások, az éltető eleme­ik. A Magyar Repülő Szövet­ség szolnoki klubjának tag­jai csaknem valamennyien kint üldögéltek a szandai ré­ten, a hangár mellett, s les­ték, figyelték a kedvező pil­lanatot, amikor egy-egy újabb rekord reményében a magasba emelkedhetnek. Sok kísérletet tettek, amelyek eredményeképpen 20 jelentő­sebb magassági repülést sike­rült elérni. Külön meg kell említeni Katona Lajos sport pilóta eredményét, amely a legje­lentősebb és legbravúrosabb volt. Katona Lajost „Június 18" típusú vitorlázó géppel. Makai Lajos, a klub „Ga­lamb” típusú vontató gépével emelte a magasba. Körülbe­lül 400 méter magasban le­hettek, amikor Katona Lajos a vitorlázó gép pilótája le­kapcsolt. s ettől kezdve mo­tor nélkül emelkedett. A gén 1000 méter magasan fel­jebb került. Rövid termike­lés után viharfrontba jutott ahol rendkívül vad örvénylő mozgások közepette folytat­hatta útját. Sikerült a vihar­frontba 2000 m. felé emel­kedni, ahol viszont eső. majd jégeső akadályozta a gép to­vábbjutását. Katona Laj; is minden lehetőséget megra­gadott a továbbjutásra. A további emelkedés még nehezebb volt, mert 2000 méter felett a gép jegesedni kezdett. Az eljegesedett gép­pel sokkal nehezebb bánni, mert a jég növeli a gép sú­lyát, s akadályoza a pilótát az i-4nyításban. A bátor sportrepülőt még ez sem ked­vetlenítette el. Tovább dacolt a viharral. Cikázó villámok, s heves mennydörgés köze­pette tovább siklott gépével, az apró jégdarabkák, mint éles kavics csiszolták a gép szárnyát, s ablakait. A bot­kormányt igen erősen kellett tartani. 3000 méter felett. 4000 méter körül oxigén­hiányt érzett. Ezen felül oxi­gén-palack nélkül a szabály­zat szerint nem szabad emel­kedni. Azonban a rekord to­vább bíztatta. Sikerült to­vábbjutni. A magasságmérő készülék 4500 métert muta­tott. Itt már az oxigén­hiány nagyon erős volt, a to­vábbi emelkedéshez a lehe­tőségek megvoltak, de mégis ott kellett hagynia, mert nem volt oxigénje. Kisúj­szállás felett járt gépével, amikor kikerült a felhőből. A szép teljesítmény tudatá­val visszarepült Szolnokra. Eredményéhez hozzáfűzhet­jük, hogy ilyen viharos idő­ben semmiféle légijárműnek nem szabad közlekedni, mert a gép könnyen sérülést szen­vedhet, ami az utasok életé« be kerül. Egyébként a klub valamenyi tagja büszkén gon« dől spjrttársuk szép eredmé* nyeire, ami országos viszony« latban újabb rekordnak szá« mit. s ezt a magasságíró ké­szülék, a barószalag is tanú« sítja. Katona Lajos ez alka­lommal 1 óra 50 percet tar­tózkodott a levegőben s a 4500 méteres magassági eredményével teljesítette az aranykoszorú egyik felételét: A többi sport pilóta is szép eredményeket ért eL Domb­­rádi István és Szebeni Antal sportrepülők hasonló időszak­ban a lek a pótolástól számít­va tiszta 1000 métert emel­kedtek. Brevák Barna 3 óra 40 perc, Kovács Ottó 4 óra 40 perc, Kaszab László 3 óra 30 perc időt repült. Végül meg kell említenünk a legutóbbi ejtőernyő® ug­rást, mélyen a múlt évi ej­tőernyős tábor eredménye­képpen igen szép eredmé­nyek születtek. Zs. Tóth Pál, Kiss Lajos, Szekeres Mihály, C-emák Imre és Kovács Jó­zsef fiatal szolnoki ejtőernyő­sök 1500 méteres magasság­ból, a szoyjet-gyártmánj'ú ÁN 2-es gépből 20 másodpercig zuhanó ugrást hajtottak vég­re. Ez annál is inkább érde­kes, mert célugrás volt. Az egészben az a szép, hogy a felsorolt eredmények a Magyar Repülő Szövetség szolnoki klubja tatgjainak csaik kezdeti eredményei a további ösztönzést adnak ah­hoz, hogy ezeken fellelke­sülve. újabb rekordra töre­kedjenek; — csf — PERCEK Vasárnapi sportműsor KOSÁRLABDA: NB I. bajnoki: Budapesti Testnevelési Főis­kola—Szolnoki Meteor női mér­kőzés, — Szolnok, Közgazdasági Technikum . tornacsarnoka, 10.30 órakor, LABDARÚGÁS: Országos ifjúsági torna: Megyénk ifjúsági válogatottja, Kecskeméten, Csongrád megye együttese ellen lép pályára. A csapat ma délelőtt fél 11 órakor vonaton utazik a mérkőzés szín­helyére. A 14-es keretet, Cselé­­nyl Ernő ifjúsági kapitány, Csa­bai János edző, Rátfai Lajos if­júsági bizottsági tag és Hámori Jenő az alszövetség titkára ve­zeti. Budapest IV.—Szabolcs megye Szolnok, MTE pálya, 16 órakor. Alszövetségl II. o. bajnoki: Jánoshida — Jászfényszaru Já­­noshida, 18.30; Szászberek — Alattyán Szászberek, 18.30; Jász­­kisér—Jászalsószentgyörgy Jász­­kisér, 18.30; Jászszentandrás — Jászladány Jászszentandrás, 18.30; Tiszasüly — Jászdózsa Ti­­szasüly, 18.30; Szolnok Helyiipari Életművészet — Apa, leckét kell írnom az életművészetről. Mi az, hogy életművészet? — Minél gyorsabban tör­tetni előre, hogy minéi ko­rábban nyugalomba vonul­hassunk . . ; Nyelvtanórán — Ki tud még egy kötő­szót? Nos, Marika? — Eljegyzés. Petőfi — Zagyvarékas Szolnok, 18.30; Szandaszöllős — Szolnoki MTE n. Szandaszöllős, 18.30; Tiszasas — Martfű XL Tiszasas, 18.30; Tiszakürt — Csépa Tisza­­kürt, 18.30; Szelevény — Kengyel Szelevény, 18.30; Abádszalók — Kunmadaras Abádszalók, 18.30; Tiszapüspökl — Kenderes Tisza­­püspöki, 18.30; Karcagi Hunyadi H—Martfű, Karcag, 18.30; Alszövetségl m. osztályú bajnoki: Abonyi Lenin Tsz — Tiszajenő Abony, 17; Tiszaszöllős — Tisza­bura Tiszaszöllős, 18.30: Tisza« derzs — Tornajmonostora Tisza­­derzs, 18.30. Barátságos mérkőzés: Szolnoki MTE—Abonyi Olajba nyász Abony, 18.30. A csehszlo­vákiai portyára készülő szolnoki együttes vendégszereplése iránt] Abonyban nagy érdeklődés nyil­vánul meg. A két jóképességű csapat találkozója minden bi­zonnyal jó sportot hoz majd. Igaza van — Aztán mondd csak, Ma­rika. mit gondolsz, miért né­mák a halak? — Hát, a tanítóbácsi se tudna a víz alatt beszélni... — Egy kicsivel több lett, — Kérek öt deka, rózsa­­csak 18 forinttal tetszik töb- színű aprócukrot, három egy­­bet fizetni a pénztárnál. forma stanleliba mérve ... Segítség Félreérthető H ang versenyen — Kérem, a hangverseny már tíz perce megkezdődött. Nagyon csendesen tessék be­menni. — Miért? Már mindened al­szik? Étteremben — Hát ez botrányos! Pin­cér! Egy gombot találtam a levesemben! — Csak egy gombot? Már azt hittem, a szakácsnő mű­fogsora került meg... Ez is valami — Nekem meg hozzon egv orjúfejet. olyant, mint a igyságos űré. Jó ötlet “ .szf^e“ed m.a* A várost kocavadász elta­gad, Mikioska! Már megint Iáu e n lat nem mosakodtál! Büntetésből *, 9 hazaküldelek — pirongatja , ~ Nagyszerű! —■ kiált fel meg e«-rik nap a tanítónéni !?i°l’d0Ban' már a máso­a harmadik osztály díszpél­dányát. — A második? — kérdi hi­... Másnap az egész ősz- tétlenkedve a hajtó, tály maszatosan jött iskola- Mire a feocavadáéz: — Igen, ba. 1930 óta. — — Várj, Adolf, majd ledo­bom a kulcsot! — Kulcsom van, inkább a kulcslyukat dobd le! JKítlpq, - méreg Nézem a mérleg mutatóját. Még hárman állnak élőt* tem, nyugodtan figyelhetem a kiszolgáló serény munkád ját, és a mérleget. Mindig üzemben van, úgyszólván nincs egy pillanat, amikor lekerül a mérlegről a súlyt vagy a mémivaló. A kiszolgáló gyors, szakszerű mozdu­latokkal dobja a mérleg tányérjára az ínycsiklandó fel­­vágottakat, meg a gusztusos ementhálit, s a mutató en­gedelmes sóhajjal libben-hajlik a skálán jobbra-balra. A mérleg elején tábla lóg: „Ellenőrizzük a mérés pontos* ságát!” Ez társadalmi kötelezettség, amíg tehát vároki egyben társadalmi kötelezettséget is teljesítek azzal, hogy a mérleget figyelem. Most egy pillanatra kiürül a mér­leg és a mutató boldogan suhan a slcála 0-pontja felét hogy megpihenjen. Igaz, innen úgy látszik, mintha nem a nullán, hanem három vonással előbb állt volna meg, de lehet, hogy ez csak optikai csalódás, különben is, ha egy kicsit pipiskedek és a fejem féloldali hajtva a balsze* mem becsukom, akkor pontosan látom, hogy a nullán áll* Most egy negyedkiló szafaládét mér a kiszolgáló. A vastag papírra helyezett két dundi szájaddá rácsapódik a mérleg tányérjára, s a mutató kecses ívben röppen a 30-as számra. „Lehet két forinttal több?” — kérdi a ki­­szolgáló, s ránéz nyájasan a vevőre, miközben elképedve látom, hogy az előbb még fiatalos lendülettel röppenő mutató, megtört aggastyánként vánszorog visszafelé és a 25-ös szám alatt egy vonalkával áll meg. Lehet, hogy kancsítok? Vagy rossz szögben állok a mérleghez? Pró* bálom az előbbi figurát: lábujjhegyre állok és fejem ol* dalthajtva becsukom a balszemem. Nem, ez nem lesz jó, mert így meg csak 23 dekának látom. De már akkorra el is tűnt a szafaládé a mérlegről és a vevő ráfizetve a forint súlydifferenciát, eltávozik. Rámkerül a sor. Amikor a kért 20 deka kenőmájas súlya alatt lebillen a mérleg serpenyője, kíváncsian fi* gyelem a mutatót. Egy leheletnyivel a 20 deka alatt áll meg. — Lehet 5 dekával több? — kérdi a kiszolgáló. — Bocsánatot kérek — mondom zavartan —, én úgy látom, hogy még 20 deka sincs. — Mi? Ez nincs meg?! — harsogja a kiszolgáló és a kenőmájast felragadva, úgy keni oda a mérleg lapiához, hogy szerencsétlen mutató azt sem tudja, milyen gyorsan száguldjon a 30 deka felé. — Szóval ez magának nincs meg? — Gyerünk, gyerünk már. ne „kvaterkázzanak” hangzik hátam mögött a türelmetlen sürgetés. — Nem érünk rá a maguk csevegését hallgatni! A kiszolgáló, az önérzetében vérig sértett mártír mo­solyogva néz az emberekre: — Kérem, nem rajtam múlik. A „kariárs” kátéiké* dik a mérés pontosságában. A kartárs szót olyan hangsúllyal ejti ki, mintha leg* alább is ezt mondaná: ez az agyalágyult, szadista társai dalmi fekély. A hangulat villanatokon belül ellenem fordul. Fe* nueoetö morgások adják tndtul, hogy ióbb lesz. ha nem. akadékoskodom., hanem, kifizetem az öt deka ditterenciát es megyek. Fizetek. Eav vesszőfutás, amíg a diadalmas képpel mosolygó kiszolgáló elöl. a megvető Pillantásokat lovelő vevők között az ajtóhoz érek. Az ajtóból még egy* szer visszafordulok. A mérleg mutatója, mintha gúnyai san nyelvet öltene rám.. Hardicsai Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom