Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-05 / 156. szám
'Deiiék ixálasztcifii ! 1. A pepita is divat. Sötét- l| kék-fehér taftból készült princes szabású nyári es- || ti ruha. 2. Ingruha világosszürke puplinból, piros-feketecsíkos karton övvel és kézelővel. Pettyes és csíkos mintás karton nyári ruha, a gomboláspánton keresztül húzott fehér piké gallérkával. <*, • «*<• '< ' V-'? Amit az édesanyáknak tudni kell A csecsemőknél a fertőzéses hasmenést olyan baktériumok okozzák, amelyek a beleket betegítik meg, mint pl. a vérhasbacilus. Ezek ellen úgv védekezünk, hogy a legapróbb részletekben is ragoszkodjunk a tisztasági szabályokhoz. Székelés után mindig .gén gondosan mossunk kezet, mert látszólag egészséges ember széklete is terjeszthet hasmenéses betegségeket. Van olyan ember, aki nagyon egészséges, de torkában beleiben betegséget előidéző korokozók élnek, anélkül. — hogy őt megbetegítenék. Sokszor a betegségek átvészelése után maradnak ott a bacilusok, több esetben nem tudni, mikor, hogyan kerültek szervezetébe. Az ilyen ember „bacilusgazda’“. Nem érzi. hogy beteg, nem tud róla. éppen ezért nem is vigyáz. Nem mossa meg jól a kezét, mielőtt a gyermekekhez nyúl, nem mossa meg a kezét minden WC használat után és mosat- 1 lan kézzel megfogja a gyermeket. a gyermek cucliját, vagy egyéb holmiját és így átviszi a betegséget. Nyáron a csecsemő legnagyobb ellesége. a légy. Rászáll a vizeletre, a székeletre, azután a csecsemő szájára, dudlijára, játékára és így átviszi a fertőzéses hasmenés kórokozóit. Irtsuk a legyeket DDT-porral. Gondosan fedjünk le minden ennivalót, a használt pelenkát és az árnyékszéket. Az udvarból hordjuk ki a trágyát, mert abban szaporodnak a legyek. Az ablakokra tegyünk légyhálót. A gyermek étkezése közben is gondosan takarjunk le mindent, hogy ne szállhasson rá légy. , Íómj-oÍímJí ! KOZMETIKA B> A láb ápolása • S Lábunknak azokon a he- Slyein, amelyeket tartós nyo- 2 más ér, gyakran bőrkeménye- 2 dések, tyúkszemek, kisebb 2 daganatok keletkeznek. A 2 nyomástól ugyanis a hámsej- Stek elszaporodnak és elsza■ rusodnak. s a szaruréteg tu- 2lajdonképpen védekezés a ■ nyomás ellen. Ez az oka an■ nak, hogy az eltávolított ke■ ményedések rövid idő alatt ■ újra kialakulnak, ha nem ■ szüntetjük meg az elváltozá■ sok okait. A boka- és haránt■ süllyedés például fájdalmaj kát okoz a megduzzadt talapon. tyúkszem keletkezik a ■ szűk cipőtől, vagy az összegpréselt lábujjaktól és így to■vább. Mindenekelőtt tehát jó 2 kényelmes cipőt és megfelelő 5 betétet kell hordanunk, hogy 2 megszabaduljunk ezektől a 2 fájdalmas elváltozásoktól. 2 A tyúkszem szarus tüskéi ■ növeszt a bőrbe befelé is. Ép■ pen ezért „gyökerestül” orvos ; távolíthatja el, mivel beavat■ kozása véredényeket is érint. ; és fennáll a fertőzés veszélye. $ (A műtéti beavatkozás után j okvetlenül pihentessük lá* búnkat). A tyúkszem felületi J eltávolítása (a keményedés Ü lekaparásával, ragtapasszal, ■ stb.) természetesen nem hoz ■ tartós javulást. ■ Kemén.vedések gyakran ke- 21etkeznek a talpon, többnyi- 5 re rossz lúdtalpbetéttől, vagy S túlságosan magassarkú cipő- 2 tői. Tízszázalékos szalicilke- 2 nőccsel, vagy gumiszivacsból 2 gyűrű alkalmazásával jó ! eredményt érhetünk el keze-' 2 lésében. 2 A lábujj körmének benö- 2vése ellen a következőképpen; ••védekezzünk: ne vágjuk rövidre a körömsarkokat; te-! gyünk egészen kis, hidrogén-! szuperoxidba mártott vattadarabot a benőtt köröm és RENBELETISMERTETES Kik kaphatnak szarvasmarha- és borjjúvágási engedélytf Az élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozta a szarvasmarha és a borjú levágását. A rendelet értelmében szarvasmraha és borjú vágásra vonatkozó vágási engedélyt csaik mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodókés szarvasmarhatartással foglalkozó más személyek részére, saját tenyésztésű, vagy nevelésű állatra és csak különleges alkalomra (például esküvő), vagy nagyobb mezőgazdasági munkálatok (aratás, cséplés, stb.) alkalmával szabad kiadni. A vágási engedélyt a kérelmező lakhelye szerint illetékes községi, városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. illetőiéig az általa megbízott tanácsi dolgozók adhatnak ki. A vágási engedélyt a levágásra kerülő állat marhalevelére kell rávezetni. A kérelmező — a vágási engedély kiadásával egyidejűleg — minden levágásra kerülő szarvasmarha után 100 forint, minden borjú után 50 forint illetéket, köteles .marhalevélen bélyegben leróni. Szarvasmarhát és borjút magánfogyasztás céljára levágni csak a húsipari vállalatok vágőhídján, a községi, városi tanácsi által fenntartott közvágóhídon, a földművesszövetkezeték által fenntartott, hatóságilag engedélyezett vágóhídon és más állami szervek, vagy kisiparosok által fenntartott hatóságilag engedélyezett magánvágóhídon lehet. A levágott állat bőrét a Nyersbőrbegyűjtő és Készletező Vállalatnak, vagy a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak kell eladni Állatorvosi igazolás alapján kén yszervá gott és közfogyasztásra alkalmas szarvasmarhát és borjút a vágás helye szerint illetékes községi, városi tanács végrehajtó bizottsága rendelkezésére kell bocsátani. —Kényszervágott szarvasmarha és borjú húsát, ha az teljes értékű — az egészségügyi szabályok megtartásával — helybeli húsipari vállalat, vagy helyi földművesszövetkezeti húsbolt, ilyenek hiányában magánhúsiparos útján kell értékesíteni. A tényészszarvasmarha árának megállapítása A földművelésügyi miniszter, az élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, továbá az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakban állapította meg a tenyészszarvasmarhák árát; A törzskönyvezett tenyészbika kilogrammonként 35—19 forint, a tehén vagy vemhes üsző 18—15 forint, a tenyészórett üsző 16—14 forint. A nem vemhes törzskönyvezett Háziasszonyok figyelmébe A friss vajat úgy ismerjük meg, hogy a vajdarab felső részét késsel megkaparjuk. Ha ugyanolyan színű a kaparás alatt, mint a felszínén, — úgy friss, ha világosabb, úgy már néhány napos. A vajnak hasonló szaga van. mint a tejszínnek. Ha bármilyen más illatot érzünk, akkor avas. elfogyasztása nem ajánlatos. A tej nem savanyodik meg nyáron, ha a forralásnál egy liter tejhez két deka por-, vagy kockacukrot keverünk És nem ég le a lábasban, ha a forralóedényt kiöblítettük vízzel és úgy ötjük bele a forralni való tejet. A felforrott tejet nem szabad lefedni, amíg meleg. — mert erjedni kezd, illetve nehéz szaga lesz. A jó tejet úgy ismerjük meg, hogy egy kanalat egy pohár tejbe mártunk és a kanálon erős zsiros tej nyomok maradnak. Tehát ha a tej víz szerűen leszalad, úgy gyenge és lefölözött minőségű. A friste tojást úgy ismerjük meg, hogy egy üveg vízbe" téve, a víz fenekére száll, az állott tojás pedig a viz tetején marad. A habverésnél használt tojás fehérjét nem a habüst felett választjuk szét a sárgájától, hanem egy csésze felett, mert megtörténhetik, hogy romlott tojást a jó tojások közé ütünk. Huligánok és huligónák veszelyezteiik Johannes* bourg környékét Johannesbourg külvárosai: ii utóbbi időben valósággal feldúlta a „Gúnártoll” nevű öanda. Ezek a fiatalemberek, tkfk „egyesületük”-et a halukban viselt gúnártollról nevezték el, rettegésben tartják i környék lakosságát, állandóan verekednek és kisebblagyobb bűntényeket követlek el. Utálják a munkát és rundig rosszban törik a fejüket. Velük együttműködnek. a „libák” is, a 12—20 éves lányok, akik „egyenrangúan” résztvesznek a fiúk randalirozásában. Rövid ideig tartott Younk Kaufman, egy tönkrement newyorki bankár egyik napról a másikra dúsgazdag emberré vált. Apja halála után váratlanul mintegy 2 millió dollárnyi örökség izállt rá. öröme azonban nem tartott sokáig. A két milliót teljes egészében lefoglalták adósságai fejében. így ismét olyan szegény lett. mint a templom egere. bőr közé. Szükség esetén forduljunk orvoshoz. Horzsolások a sarkon és a talpon igen gyakoriak, keletkeznek az izzadástól. éppen úgy. mint a hosszú járkálás tói, vagy rossz cipőtől. A horzsolt, felületeket kenjük be kenőccsel, esetleg szarvasfaggyúval, utána pedig vastagon szórjunk rá hintőport. A sérült felületet ne mossuk vízzel, általában kíméljük ilyenkor a lábat, hordjunk olyan papucsot, vagy szandált. amelyik nem nyomja, dörzsöli a feltört részt hogy elkerüljük a gennyesedés veszélyét. Receptek MÁLNASZELETEK. 10 de-\ ka vajat, 5 deka cukrot, 20] deka lisztét, fél citrom meg-j reszelt héját összegyúrjuk.\ Zsírral kikent sütőlemezen lassú tűznél sütjük, amikor, kihűlt, felébevágjuk. Jól meg-\ mosott málnát összevegyítünk cukrozott tejszínhabbal, s az egyik darab tésztára kenjük. A másik darabot 4ölébe helyezzük és szeletekre vágjuk RIBIZLI IZ. NYERSEN KIKAVARVA. A jó érett ribizlit szitán áttörjük és 30— 40 percig porcelántálban kavarjuk. A cukrot fokozatosan adjuk hozzá (egy kg gyű mölcshöz egy kg porcukrot számítunk). A kikavart lek várt üvegekbe rakjuk, tetejét porcukorral behintjük, szalicilt teszünk rá és száraz, szellős helyen tartjuk. 3Scí<:»CSc(<^CSc4<^QSoK^o®c)h; Háncsológépet keres megvételre vagy bérbevesz, háncsoló muqkát bérmunkába kiad szövetkezeteknek és kisiparosoknak állami vállalat. — Cím: Állami Gazdaságok Szerelő és Segédipari Vállalat, Budapest, 1., Bem rkp. 38. Telefon; 150—230. A kombájn munkadíjról Tapasztalataink szerint egyes területen helytelenül értelmezik a kombájn munkadíjának fizetését. E félreértések elkerülése végett, tájékoztatásul közöljük, hogy az elszámolás a következőképpen történik: Pl. a Mesterszállási Gépállomás 1 kataszteri holdat kombájnnal arat és csépel. 330.— Ft-éri Tsz-nek állami támogatás 60% — 19®-— ” " 132.— Ft-ért Tízmázsás átlagtermés esetén a mázsánként 4,5%-os cséplési vámkeresmény 45 kg. 200 Ft-os árral számolva 90 Ft. A terményt a tsz a terményforgalmi raktárba adja, amiért az a gépállomásnak 90 Ft-ot átutal. Ez tehát a tsz befizetési kötelezettségét 132.— — 90.— 42.— Ft-ra csökkenti. Ez az az összeg, amit a tsz a fennálló körülmények mellett a gépállomásnak kataszteri holdanként befizet. A fenti öszszeg a termésátlag növekedésével arányosan csökken, azonban mínuszba nem megy át. Pl. ha a fenti példát úgy módosítjuk, hogy a termésátlag 10 q/kh helyett 15 q/kh, akkor a terményforgalminak beszállított 67,5 kg cséplési vámkeresmény értéke, amit a gépállomásnak átutal 135 Ft. A cséplési vámkeresményt, függetlenül a termésátlag nagyságától, be kell szállítani. Több termelőszövetkezet és egyéni gazdálkodó kérte, hogy szeretnének megismerkedni a gépállomási munkadíjtételekkel. Kérésüknek eleget teszünk és az alábbiakban közöljük a megye területén érvényben lévő gépállomási díjtételeket: Kisüzem Nagyüzem Ft Ft Középmély szántás középköt talajon 14« 95 Szállítás/óra traktorral 40 28 gépkocsival 55 38,5 Tárcsázás 8—12 cm/kh 50— 55 34— 35 Szántás, tárcsázás 12 cm-ig/kh 52— 55 34— 35 Kultivátorozás 8—12 cm-ig/kh 52— 55. 34— 35 Egyirányú vetés kh-kint 48— 50 29— 31 Műtrágyaszórás 32— 35 28— 29 Gépi kapálás 50— 55 28 Kaszálás 55— 60 35— 38 Kombájnszalma lehúzás 40— 45 28— 31 Silózás óránként 40 28 Rizscséplés kazalozóval q-ként 12— 13 7— 8 Rizscséplés kazalozó nélkül q-ként 11— 12 7— 8 Napraforgócséplés óránként 65— 70 42 Hüvelyesek cséplése óránkén* 70— 73 45 Répamagcséplés óránként 65— 70 42— 45 Aprómagcséplés óránként 65 42 Aratás kévekötő aratógéppel kh-ként 220—230 120—126 Gabona arató-cséplés kombájnnal 200—330 120—132 Rizs arató-cséplés kombájnnal 400—420 160—168 Vigyázat! A filmsztá' harapós A „Carmen Jones” című Nizzában készülő néger zenés film főszerepére Dorothy Dandrige filmszínésznőt szerződtették. A filmsztárnak az volt a kikötése, hogy a frlmfelvételek színhelyére egyetlen fotoriportert se engedjenek be. Az egyik újság fotorioortere azonban mindenképpen meg akarta örökíteni Dorothy t. Elrejtőzött a színfa'ak mögött, majd mikor vége volt az aznapi felvételezéseknek, előlépett. Ebben a pillanatban Miss Dorothy rávetette magát és megharapta a kezét. Mondani sem kell. hogy a fotós a felvételt nem tudta elkészíteni. Konzervatív tehenek A londoni repülőtéren nagy zűrzavart okozott 12 maradi tehén, mert nem volt hajlandó repülni. A teheneket be akarták terelni egy repülőgépbe, azonban megvadultak és ahányan voltak, annyifelé futottak. Hosszas üldözés indult a megvadult tehenek után a repülőtéren álló gépek között, míg végül tizet sikerült egy hangáiba terelni. A két legtemperamentumosabb tehén azonban áttörte a repülőtér kerítését, végigszáguldott egy népes utcán, nagy pánikot keltett, s egy járókelőt fel is ökleltek. Végül revolverlövésekkel terítették le a két fellázadt tehenet. tehén és vemhes üsző ára 15—13.50 forint, a tenyészérett üsző ára pedig 13—11,50 forint kilogrammonként; A tenyésztési szerződésre nevelt tenyészbikák, vemhes üszők ég tsnyészérett üszők átvételekor a fent megható* rozott árakon felül még 10 százalékos szerződéses fel* árat is kell fizetni. A rendelethez csatolt mel* léklet részeltesen foglalkozik a tenyészállatok besorolásának minőségi feltételeivel. Gyűlnek a forintok a Gyermekváros építéséhez A Tisza Cipőgyárban az üzemi nőtanács indította el a „Gyermekvárosért” mozgalmat. Június 21-én a nőtanács aktívái és vezetőségi tagjai megbeszélést tartottak és ott elhatározták, hogy a mozgalom megindítása érdekében röpgyüléseket tartanak, amelyeíken ismertetik a mozgalom jelentőségét. Június 22-én a gyár összes üzemrészeiben röpgyűlések voltak, ahol az előadók ismertették a gyermekváros létesítésének célját. Elmondották, hogy ezáltal apátiánanyátlan árváknak akarunk családi otthont nyújtani és ezzel is megmutathatjuk a a szocialista társadalmi rend elsőbbségét a kapitalista renddel szemben, ahol az ilyen elhagyott gyermekek otthontalanná. csavargókká lesznek. Beszéltek arról, hogy a gyermekváros létesítésének gondolata mögött ma már ott áll az egész magyar társadalom minden becsületes embere. Felkérték a dolgozókat, hogy akik az elhagyott és züllés veszélyének kitett gyermekek sorsét a szívükön viselik, azok járuljanak hozzá forintjaikkal a gyermekváros felépítéséhez. A röpgyűlések után megindult a gyűjtés, melynek eredményeképpen 28 ezer forint gyűlt össze. Ebből látható, hogy megértették dolgozóink a mozgalom jelentőségét és forintjaikkal is hozzájárultak e nemes cél megvalósításához. Ebben a munkában a nőtanácsnak nagy segítséget nyújtott az üzemi pártszervezet, a Szakszervezet és KISz szervezet. KISS JÁNOSNÉ, az Uz. Nőtanács elnöke. Az angol királynő nem tűr bajuszt Ml sem természetesebb, mint hogy a Buckinghampalota, Erzsébet királynő rezidenciája előtt állandó őrség áll. őfensége őrségének tagjai nem viselnek bajuszt. Nemrégiben két őr elhatározta, hogy bajuszt növeszt. Felháborító! A bajuszos őröket feletteseik elé citálták. Egyikük megígérte, hogy azonnal leborotiltatja a bajuszt, de a más-'k bajusza védelmére kelt, s azt hajtogatva, hogy a szolgálati szabályzat nem írja elő, hogy bajusztalanul kelljen járnia a világot. Az őrt felfüggesztették állásából,
