Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-31 / 178. szám

Kyo’o első, 0 második és 3 harmadik helyezést érlek el > Szolnoki MÁV alléiéi a keleti kerülői 1957. évi felnőtt atlétikai kainokságán A kétnapos bajnokság szépen elu Készített pályán, tárgyilagos közönség előtt zajlott le szom­baton és vasárnap a debreceni nagyerdei stadionban. Első nap igen erős szél rontotta az ered­ményeket. A célegyenest tekint­ve, ellenszél volt. Másnap pedig kisebb eső és bűvös idő kisérte végig a versenyszámokat. Külö­nösen az első nap hozott szép eredményeket a szolnokiaknak. Hat alkalommal került verseny­zőnk az eredményhirdető dobogó legmagasabb fokára. Hat szép győzelem volt az igen erős me­zőnyben. Részletes eredmények: Férfiak: 100 m-es futás: 1. Oros János 11,7 mp, Oros csak mellbedobással tudott győzni. Eredményét erősen rontotta a nagy ellenszéi. 400 m-es futás: 1. Oros János 52,7 mp. Alig ért véget a 100 meter, Oros mar a 400 méteres rajthoz készülődött. Gyorsan kezdett. Már az első 100 m-en ledolgozta a pályaelőnyö­ket. A célegyenesben egy kicsit feljöttek ellenfelei, a győzelmet elvenni azonban már nem tud­ták tőle. Ugyanebben a számban 4. lett Czinege József 54,6 mp-el cs 6. Nagy Zoltán 56,3 mp-vel. 10 000 tíi-es gyaloglásban Szabó József győzött. 40:44,2 p-es eied­­inénnyel. Valamennyi ellenfelét lekörözve, több mint 900 méte­res előnnyel nyert. Ez az ered­ménye a pontértéktáblázat alap­ján a kétnapos verseny legna­gyobb sikere, melyért szép lisz­­leleldijat is kapott. 10 000 méte­res futás: 2. Földi László 38:13,1 perc. 3 000 m-es akadályfutás: 3. Matint György 10:44,5 p. Disz­koszvetés. Ez a versenyszám szintén szolnoki győzelmet ho­zott: 1. Biró Boldizsár, 41,75 m, Bíró lábsérülése ellenére is szé­pen dobott. Kalapácsvetés: 2. Bíró Boldizsár 44,16 m. Nók: 100 méteres futás: 1. Tóth Beláné 13.7 mp, Tóthné a ver­senyt körülbelül 4 m előnnyel nyerte. Az ő eredményét is az ellenszél igen rontotta. Magas­ugrás: í. S/.edlák Borbála várat­lanul ugrottá ál a 140 cm-t. Ez viszont elég volt a győzelemhez. Eredménye: a második legjobb női eredmény. Szép tiszteletdíjat kapott érte. Diszkoszvetés: 2. Szed lak Borbála 27,80 m. A MÁSODIK NAP MAR keve­sebb első helyezést hozott a szolnoki versenyzőknek. Tóth Béláné távolban és 200 m-en el­ért győzelmével gazdagította el­ső helyeink számát. Igen szép eredményt értek el férfi 800-as futóink is. Férfiak: 200 méteres futás: 2. Oros János 23.6 mp. Oros táfad­­tan mozgott és fél méterrel ka­pott ki a debreceni Horváthtól. 800 m-es futás: Ez volt a nap legszebb versenye. Három 2 per­cen belülli 800-as futó találkozott Végülis a nyíregyházi Fehér ke­rült ki győztesen. 2. lett Czinege József 1:59 perccel, mellyel be­állította a megyei csúcsot, 3. a debreceni Tiba. Szintén két per­cen belül futott. 4 a szolnoki Nagy Zoltán' 2:02.8 p és egyéni csúcsa. 5 000 méteres futás: 3. Matint György 16:28.4 perccel Matint a 2. helyen futott, az utol­só 200 méteren előzték. Eredmé­nye egyéni csúcs. 40o m-es gát­futás; 4. Oros Jáncs 63 mp. Gerelyhajítás: 2. Magas Oszkár 53.35 m. Magasnak volt egy 58 m körüli dobása, ahol az igen csú­szós füvön hanyatvágódva ki­csúszott a vonalon. Eredménye egyéni csúcs. Magasugrás: 3. Ur­­bán János 160 cm. Ezt a számot a debreceni Papp nyerte 18C cm-el. Nők: 200 m-es futás: 1. Tóth Nyílra Szlovén nemzetközi labdát szombaton Mint már előző híradása­inkból ismeretes, a Nyitrai Szlován igen jóképességű labdarugó-csapata a Szolnoki Munkás Testedző Egylet ven­dégeként tíz napig tartózko­dik megyénkben. Első mér­kőzésüket Törökszentmikló­­son játszották vasárnap a város válogatottja ellen, ahol a csehszlovák együttes már megmutatta oroszlánkörmeit. 8:l-es győzelmet aratott a (ö­­rökszenlmiklósiak felett. De nemcsak az eredmény, ha­nem a mutatott szép játék is igazőljíí képességeiket. Szlovák vendégeink ina Debrecenbe látogattak cl. ahol a DVSC NB ll.-cs csa­pata ellen lépnek pályára. Szombaton délután pedig Béláné 27.6 mp, Tóthné könnyen nyerte ezt a versenyt. SulylóKes: i. Szecliak Borbála 6,73 ni. Távol­­ugrás: 1. Tóth Béláné 5 m. Ez az eredménye a harmadik leg­jobb győzelem volt, a pontérték táblázat alapján, melyért szép tiszteletdtiat is kapott. Tóth Béla, a Szolnoki MÁV válogatott atlétája ezen a baj­nokságon nem tudott résztven­­ni, ugyanis Budapesten van ed­zőtáborban. Ma reggel pedig Svédországba utazik a Kristián stadionban lebonyolításra kerülő Vasutas Európa Bajnokságra. Ott 10ü m-en, 200 m-en és váltó­ban képviseli a magyar színeket. A MÁV Ifjúsági atléta váloga­tottja Szombathelyen a Haladás Emlék-versenyén indult, ahol a fáradalmas utazás után Is az el­ső helyen végzett. Ezzel a győ­zelemmel másodszor nyerték el a vándorserleget (először 1953- ben). Részletes eredményekre a kő­vetkező számunkban visszaté­rünk. —$7olnol<i MTE ígó mérkőzés lesz Szo'nokon Szolnok város sportkedvelői­nek nyílik majd alkalmuk, hogy gyönyörködhessenek já­tékukban. Ugyanis szomba­ton délután 17.39 órakor a városi sporttelejjen rendezik meg a Nyitra Szlován—Szol­noki MTE barátságos ^m­­zetközi találkozót. Előtte a Szolnoki MÁV Ifi a Szolnoki MTE Ifivel játszik. TISZAV1DÉK A Szolnok Megyei Pártbizottság es a Megyel Tanács laP.a Szerkeszti 3 szerkesztőbizottság Felelős kiadót 9 Szolnok Megyei Párt-vegreha to Bizottság Szolnoki Nyomda vada tat Szolnok. Malinovszki u. 19 Felelős nyomdavezető: Mészáros Sándor Nemzetközi labdarúgó mérkőzés SLOVAN N VITRA—TÖRÖK­SZENTMIKLÓSI VÁLOGATOTT 8:1 (1:0). Törökszentmiklós, 200 néző, vezette: Tóth Gy. Slován: Dan­­kó — Pavhs, Krásnohorsky (So­­mosi), Psenek (Durasa) — Kisy, Moravcik — Farman, Kucsera, Bellák, Hrncár, Konik (Kondác). Törökszentmiklósi Vál.: Mák (Ernst) — Biró, Balázs, Tóth II. — Mihók (Hálák), Szabó — Dar-, vasi, Fekete, Szakáll, Pintér, Kiss I. A vendégek indítják el a lab­dát, de rögtön a hazaiak lépnek fel támadólag. A helyi csapat tagjai látható nagy lelkesedéssel küzdenek. Az ellenfél azonban kuli uralt, lapos rövid pauszokkal játszik és egyből teszik a labdát. A 18. percben jobbszé.sőjük elfut, pontosan bead a középcsatárhoz, s máris a hálóban táncol a labda, 1:0. Ezután mindkét csapat tér­felén alakul ki veszélyes helyzet, de a befejezés sehol sem sikerül. A városi válogató t lelkesen küzd, de az eredmény alakulását nem tudja megváltoztatni. így éi véget az első félidő. A közönség a következő 45 percben is jó já­tékot remél a csapattól és fájlal­ja, Hogy a helyzetek közül nem tudtak kihasználni egyet sem. Nem így történt azonban a II. félidőben, mert a szlovák csapai nagy iramban kezdett és már a 2. percben heves támadást indí­tottak a hazaiak ellen és a gólba tartó labdát csak a vonalon tud­ják megfogni a védők. Jogos ll­es. A játékvezető erélyesen a U-es pontra mutat. A szlovák Pavlis határozottan a kapu bal sarkába rúgja a labdát. Gól! Ez­után megélénkül az iram, a mik­­lósiak eladnak egy labdát és a szlovák csapat lendül ismét tá­madásba. Somosi indí'ja el a lab­dát, Putyerához játszik, aki véd­­hetetlenül lövi azt a hálóba. 3:0, Ezután változatos mezőnyjáték alakul ki. A hazai válogatott csa­pat lép fel támadólag, kis tűzi­játék következik, a vendégek ka­puja előtt és végül is Pintér nagyszerű fejesével 3:l-re alakít­ja az eredményt. Megjön mosi­­már a közönség hangja. Ügy lát­szik. fokozódik az iram, — kü­lönösen a szlovák részéről. Ná­luk van a labda és hatalmas len­dülettel támadnak. Jobbszélső Farman egyéni játékból megszer­zi a vendégek negyedik gólját. Kezdésnél ismét a Szlován játé­kosai szerzik meg a labdát. A hazai véd dem megzavarodik és Hrscsiár ötre emeli a gólok szá­mát. Kezdés után látni lehet a miklósi játékosokon, hogy a nagy iram és a nagy meleg kivette az erejüket, lassan és körülménye­sen mozognak. Egyik szlovák tá­madás követi a másikat. Különö­sen Kondács nyijjt kitűnő telje­sítményt ebben a játékrészben. O szerzi meg a hatodik, illetve a hetedik gólt. A mérkőzés bete­­jozése előtt Futyera állítja be a végeredményt. 8:1 a nyitrai Szlo­ván csapatának javára. A törökszentmiklósi közönség nem csalódott az első nemzet­közi labdarugó mérkőzése alkal­mával, még akkor is, hogy ha a saját csapata nagyobb gólarányú vereséget szenvedett a vártnál. A vendégcsapat — különösen » második félidei játékával — bi­zonyította be magasfokú, kultú­rált játéktudását. A csapat tagjai egytől egyig kiváló erőnlétben A Magyar Szabadságharcos Szövetség ^Szolnok megyei mo­toros klubja rendezésében zaj­lott le a terepiúra-bajnokság má­sodik fordulója. A szolnokiak mellett Fejér, Komárom és a Pest megyei Zalka Máté motoro­sai álltak rajthoz. Sajnálatos, hogy Nógrád megye versenyzői ez alkalommal pern képviselte.­­ték magukat. A motorosok Szol­nokról, a Gólyától indultak a Tö­rökszentmiklós, Kis ú'j szállás, Kendei es, Túrkeve, Mezőtúr, Mezőhék, Öcsöd, Kunszentmár­­ton, Cserkes7őllő, Cibakháza, Ti­­szaföldvár, Rákócziúj falu. Rákó­cziiéivá útvonalon át érkeztek vissza Szolnokra« Kevés résztve­vő ellenére is az elért eredmé­nyek alapján a verseny jónak mondható. Az egész útvonalon egyetlen bukás és sérülés sem történt. A verseny során a leg­jobb eredményt Podhorszki Pé­ter, a Pest megyei Zalka Máté tagja érte el. Hibapont nélkül futotta végig a 216 km-cs útsza­kaszt. A Szolnok megyei Zalka Máté tagjai is jól megálltak he­lyüket és az összesített pontver­seny alapján a. Bohács Gyula, Bohács Antal és Kulcsár Gábor összetételű csapat első helyezést ért. el. Részletes eredmények: 125 kem-es gépek: 1. Talabér Ferenc (Komárom megyei Z. M.) 2. Po1 lesik Antal (Szolnok me­gyei Z. M.), 3. Dali Ásta Arnold (Komárom megyei Z. M.), 4. Pokk János (Fejér megyei Z. M.), 5, Szabó Ferenc (Komárom megyei Z. M.). Ezek a versenyzők vala­mennyien Csepel géppel verse­nyeztek. 250 kem-es gépek: 1. Kulcsár Gábor (Szolnok megyei Z. M.), 2. Po’acsik András (Szolnok me­gyei Z. M.). 3. Fehér László (Ko­márom megyei Z. M.), 4. Ara­vannak, technikailag és taktikai­lag megfelelően képzettek és ké­pesek nagy eredmények elérésé­re. A csapat tagjai egyénileg is jó teljesítményt nyújtottak és méltán nyerték el a vendéglátó szakemberek tárgyilagos dicsé­retét. Visszafelé a buszban ismét vi­dám hangulatban elevenítették fel az első magyarországi nem­zetközi labdarugó mérkőzésük kedves epizódjait. Majd a lágyan ringó IKARUSZ vidám nótára hangolta a cseh fiúkat és csak a megérkezésük alkalmával a Megyei Tanács előtt fejezték azt nyos István (Pest megyei Z. M,). Valamennyien Jawa gépén. 350 kem-es gépek: i. Bohács Gyula (Szolnok megyei Z. M.), 2. Bohács Antal (Szplnok megyei Z. M.). Mindketten Jawa gépen. 350 kem-es oldalkocsis gépek: 1. Podhorszki Péter, utasa; Szarka Ferenc (Pestmegyei Z. M.), IZS gépen. A csapatverseny eredménye: 1. Szolnok megyei Zalka Máté csa­pata (Bohács Gyula, Bohács An­tal, Kulcsár Gábor), 2. Komá­rom megyei Zalka Máté csapata (Talabér Ferenc, Dali Ásta Ar­nold, Szabó Ferenc). Az eredményhirdetés után ki-» osztották a díjakat is. A Szolnoki Dézsa Baráti Kör szombat esti Anna-bálja A Szolnoki Dózsa Baráti Kör az eddiginél méginkább szoros kapcsolatot akar teremteni az egyesület szurkolói, sportolói és vezetői között. Ennek érdekében minél több baráti összejövetelt kívánnak rendezni; Ezt a célt szolgálja a csütörtö­kön, augusztus 1-én este 8 óra-t kor a Sportcukrászda kerthelyi­ségében (rossz idő esetén a Nenx=t zeti Étteremben) megrendezésre kerülő Anna-bál is. A Dózsa Baráti Kör vezetősége ezúton is szeretettel meghív min­den tagot, valamint érdeklődő szolnoki sportbarátot és reméli; hogy az Anna-bálon otthonias, családias légkör alakul ki és jól érzik majd magukat. Ezzel is elősegítik a sportbarátok, játé­kosok és vezetők közötti kapcsom lat még szorosabbá fűzését; S szolnoki Zalka Máté csapa'a nyerte a Szolnok. Fe ér, Komárom és Pest me^ye közötti mo'orkerékpóros teiepiiira-iajnokságot lYYYYYYYYYyYYYYTYYYYYYYYTYYYYTYYYfYYTYYYTYYTYYYYYYfYfYYYYTYYfYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYI »YYYYYYTYYYTYYTYTYYT7YTYTYVVYYYTYTTYYTYTYYYTTYTY7TTTYTTTYYTTYTYYYTYYVYTTYVTYYTYYYTYY, '»YYYTYTYT A Nagykun Napok előkészületei Visszaemlékezés a régi Nagykun Viadalokra XISUJSZÄLLÄSON ma lázas munka folyik. Szervezők utaznak, tárgyalnak, ter­vezők mutatják a megvalósítandó ünnepi Nagykun Hét létesítményeinek helyét, meg oldandó feladatainak szerteágazó műszaki elképzeléseit. Ugyanakkor szorgos kezek ácsolnak, építenek, hogy a terv valóság legyen. Bármerre megyünk a városban, min­denütt szó esik a nagy terv egy-egy állo­másáról, a kiállításról, a kulturális esemé­­ményekről. Ki-ki arról beszél, amiről sokat szeretne már előre is tudni, hallani. Én, aki gyermekkoromban a mai gyer­mekek izgalmával szorongtam végig a Nagykun Viadalokat, majd csaknem min­den sportágban belekóstoltam a Nagykun bajnokság ízébe és utóbbi időkben rendező­je is voltam, úgy érzem, hogy nem érdemte­len visszapitlentást tennem e versenysoro­zatok eredetére. Bizonyára keveset tudnak ma már az érdeklődő fiatalok arról a nemes vetélke­désről. mely megmozgatta 20—30 évvel ez­előtt nemcsak a 6 Nagykun város, hanem azok környékének öregjét-fiatalját. sőt át­nyúlt egészen a Kiskunságba is. Nem idő­szerűtlen tehát éppen most. a Nagykun Na­pok küszöbén visszaemlékezni a Nagykun Viadalok múltjára, hagyományos vetélkedé­seire és megnézni azt is, hogy alakultak az erőviszonyok, milyen sportágakat ölelt fel. stb. Nem is érdemtelen ezzel a gondolattal foglalkozni, mert jó lenne, ha a hagyomány valóban hagyomány lenne és évente újból megrendezésre kerülne éppen olyan lelke­sen. mint régen csinálták. De legalább olyan eredményesen is. Jó lenne, mert ha a régi viadalok sportprogramját nézzük, azt látjuk, hogy olyan versenyszámokban is erősek voltak a Nagykun városok, melyek ma már kihalófélben vannak a Kunságban, de gyen­gén állnak országos és vidéki viszonylatban is. Felelevenítésük döntő lépés lenne a vi­déki sportélet sokoldalú fejlődésének kezde­téhez. A Nagykun Viadalok megszületését lel­kes sportemberek kezdeményezték. Céljuk az volt, hogy a Kunságban fellelhető vala­mennyi sportágat összefogva, nemes vetélke­dés során lemérhető legyen a 6 Nagykun vá­ros sportjának ereje. Továbbá, hogy az éven­te más-más városban megrendezendő viadal­lal fogják össze egy-egy város sportját, — egyesületre való tekintet nélkül. Ugyanak­kor baráti összefogás legyen a Nagykun vá­rosok között is. Ma is él még Karcagon Csó­kái Pista bácsi, ki ennek a gondolatnak nem­csak szóvivője, hanem 20 éven át mint tit­kár. aktív harcosa is volt. 1829-BEN ALAKULT meg a Nagykun Liga, mely hivatalos szerve volt a viadalok­nak. A Liga működése először csak a 6 Nagykun városra: Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Turkevére terjedt ki. Majd 1934-től Mező­túr és Törökszentmiklós is bekapcsolódott állandó tagként. Berettyóújfalu. Püspökla­dány és Tiszafüred csak egy-két alkalommal kapcsolódott be Ezen kívül Kenderes is résztvett szórványosan. Ez a nagy kiterjedés megnehezítette a szervezőmunkát, de tartal­mából is veszített a kunsági sport sereg­szemléje. Éppen ezért néhány év múlva újra csak a Kun városokra korlátozódott. A Liga volt az egyedüli magyar sport­­szervezet, melyet a német befolyás alá ke­rült magyar sportszervezet, mint az „akkori feladatok megoldására alkalmatlant”, 1943 évben felosztásra kényszeritett. A Liga ren­dezett hazánkban először kifejezetten népi jellegű versenyt, magyar népi tornaverseny formájában, mely a Nagykun Viadalok min­dig egyik legérdekesebb, legnagyobb lét­számot foglalkoztató száma volt. Érthető is. A kötélhúzás, rudtolás, rudmászás nemcsak iz­galmas verseny, hanem virtust igénylő csele­kedet is, erő kellett a kiszorító labdajáték­hoz is. Ezért pedig nem kellett messze menni a kun fiatalok között. A staféta sorsát pe­dig a gyorsfutás döntötte el. így abban a küzdelemben, ahol annyi különböző képes­ségre van szükség, jó megfér egy csapatban a község legerősebb parasztfiatalja, a jól ki­sportolt kovácslegény, a nyáron otthon tar­tózkodó egyetemista diák, vagy középiskolás egyaránt. Ma már csak hagyományként em­legetjük, pedig nem is olyan régen, 11 éven át, folyamatosan és négyszer a háború miatt megszaggatva rendezték meg. Bár a Liga megszűnt, 1948-ban Karcagon mégis összeült újból egy lelkes társaság és döntött, hogy újból felelevenítik. Azóta há­romszor rendezték meg, mindig abban a re­ményben, hogy ezentúl évente és mindig szé­lesebb rétegek között rendezik meg. Az oly sok küzdelmet látott kupa az utóbbi két al­kalommal győztes városban, Kisújszálláson várja, hogy ki lesz az idei birtokosa. A VIADALOK ÉRDEKESSÉGE, hogy nemcsak az egyesületekben leigazolt ver­senyzők vehetnek részt azon, hanem min­denki, aki az illető helységbe illetőséggel bírt. Solt olyan tehetséges fiatallal találkoz­tunk, kik különben nem versenyeztek vol­na sportszerű keretek között, vagy éppen olyannal is, kit csak a virtus, községe, váro­sa iránti szeretet vitt arra, hogy elinduljon. Atlétikában, birkózásban, ökölvívásban, ke­rékpározásban, lovaglásban sok ilyennel ta­lálkoztunk. De előkerültek olyan öregek is, kikről a fiatalok keveset tudtak. Vívás, te­nisz, céllövészetben sokszor veterán bajno­kok győztek általában a fiatalok felett. Az sem volt ritka, hogy a városból elszármazott sportoló évente hazajött ápolni a Nagykun összetartozást és szereplésével emelni csapa­ta sikerét Ilyenkor láttuk, hogy a Nagykun­ság mennyi sok jó sportolót adott a magyar sportnak. Országos bajnokok, főiskolai világ­bajnokok, sőt olimpikonok is kerültek ki so­raink közül. Amikor a Liga már igen erős volt, az olimpiákhoz hasonlóan, 4 évenkénti megren­dezését tervezte a Nagykun, Kiskun váloga­tott viadalra. Az elsőt 1934-ben, az utolsót 1938-ban rendezték. Az elsőt a Kiskunok nyerték, mert ők voltak a házigazdák. A másodikat szintén ok nyerték meg Karca­gon. Ez a győzelem azonban nem volt valós, mert a Kiskunok Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd versenyzőit is szerepeltették, mi pe­dig tiszta Nagykun csapattal álltunk ki. — Amikor ezt vitattuk, a kiskunhalasi sajtó meg állapította, hogy a pályán ők, de a vendég­látásban mi győztünk. A versenyek általában augusztus 20-a körül zajlottak le. Az ünnepélyes megnyi­tón, a nagyközönség előtt, díszes felvonulás után a versenyzők ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy az egy hétig tartó versenyen be­csületesen küzdenek városuk színeiért. A küzdelmeket egyszerre több helyen is ren­dezték ugyanabban a városban, és mégis rend volt, pedig a versenyzők nagy száma és az igen nagy érdeklődés komoly feladat elé állította a rendezőséget. A helyenként fel­csattanó parázs vitákban igazságot tett. az örökmozgó titkár, az egyes számok igazsá­gosságán pedig őrködött a ,iól működő és a a társadalom minden rétegéből összeállított társadalmi munkás rendezőgárda. NEM KIS DOLOG VOLT atlétika, aszta-t jli tenisz, tenisz, birkózás, ökölvívás, kerék­pár, lövészet, úszás, torna, népi torna, lovas és motorversenyre jó versenybírókat állítani. Azok általában az ország legjobb szakembe­rei voltak, de jó nevelő volt évente a saját szakembereink számára is. A döntők általá­ban az utolsó napokra estek. Ez volt az igazi Nagykun találkozók napja, melyet baráti va­csora és Nagykun-bál követett, ahol viszont a helyi tüzoltózenekar vágta ki a rezet. A versenyen nem fukarkodtak az érem­­díjazással sem. Szép, szalagos. Nagykun-cí­meres érmek kerültek a fiatalok mellére, de egy héttel előtte már látni lehetett a kira­katban a Nagykun bajnokság tiszteletdijat is. Sajnos, itt általában fájó szívvel néztük, hogy a céllövészetben induló, főleg városházi tisztviselők, mennyivel ~zebb díjat kapnak azért a néhány sorozatért, mint a birkózás­ban győztes téglagyári munkás, parasztfia­tal, vagy iparoslegény az egésznapos gyúrá­sért. HA STATISZTIKÁT készítenénk a 15 Nagykun Viadalról, azt látnánk, hogy álta­lában az a város győzedelmeskedett, ahol rendezték. Egyszer győzött Kunszentmárton, Mezőtúr és Törökszentmiklós, amikor ren­dező volt, ezzel is igazolva, hogy a viadal valóban tömegek sportja, mert otthon sokan indultak. Karcag ötször győzött otthon és négyszer idegenben. Kisújszállás egyszer Ide­genben és kétszer otthon. Azt is mutatja a 'tatisztika, — hogy a most hanyatlóban lévő sportágak ak­kor minden városban erősebbek voltak. Vagy sajnos, egyik-másik sportágban azt is mond­hatjuk, akkor legalább voltak. A kézilabda, kosár- és röplabda bekapcsolása sem jelenti a teljességet, mert ezeket a sportágakat sem találjuk meg minden Kun városban. AZ IDÉN A NAGYKUN NAPOK kereté­ben Kisújszálláson újból felelevenedik a Nagykun Viadal. Ha csonkán is. mert nem ölel fel minden sportágat, csak azokat, me­lyek minden városban megvannak, a célja most is az, hogy ezeken a versenyszámokon keresztül remélhető legyen a 6 Kunváros sportjának ereje és bízunk abban, hogy a jö­vőben más városban rendezendő Nagykun Napokon újra találkozót hirdet a Nagykun Viadal és életet, elevenséget hozvg a Nagy­kunság nyaranta szunnyadó sportéletébe. — így lesz a hagyományos Nagykun Viadalból újra és valóban Nagykun Viadal. PORCSALMI LAJOS Kisuj szállás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom