Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-28 / 176. szám

fl munkaerfigazdálkodás és a muRkaegyséfl-felkasználás problémái a termelőszövetkezetekben — A jászapáti Alkotmány 7ss példája — A termelőszövetkezetek szá­mára most már megvan minden lehetőség arra, hogy gazdaságukat a helyi viszo­nyoknak megfelelően, nagy jövedelmű árutermelő gazda­sággá formálják. E célok megvalósítása függ a vezető­ségtől, a tagságtól és attól, hogy a tsz tagság mennyire érdekelt a termelésben és a terméshozamok emelésében. A célok megvalósításénak döntő előfeltétele az, hogy a szövetkezet megtartsa a min­taalapszabály alapvető köve­telményeit. A munkaerőgaz­dálkodásban és a munkaegy­ség felhasználásban sok hiá­nyosság tapasztalható. A ter­vezett munkaegységek jelen­tős százalékát nem termelő munkára használják fél, s ez természetesen nem növeli a munkaegység értékét. A tsz­­ek nagy többsége a gépi munkát nem alkalmazza, en­nek következtében a munka­erő-kihasználás nem gazda­ságos, a munkacsúcsok ide­jén a munkákat nem tudják ideiében elvégezni és más esetekben a munkaerőt nem tudják a termelésben foglal­koztatni. Ezeket a kérdése­ket a jászapáti Alkotmány Tsz-ben vizsgáltuk és a ta­pasztaltakat a kérdés. kidol­gozásánál felhasználtuk; A jászapáti Alkotmány Tsz 1298 kát. holdon gazdálkodik.. Földterületének 90.7 százalé­ka szántó. Ezenkívül van 36 kát. hold gyümölcsös és 12. kát. hold új teleoítésű szőlő. A tsz 214 családból áll. A ta­gok száma összesen 2.59, eb­ből nő 57. Ezenkívül rendel­kezik a tsz bizonyos munka­­erőtartalékkal is. A?/ .idény­munkákban részt vesznek a családtagok, az asszonyok és a fiatalkorúak, akik nem tag­jai a tsz-nek. Mindezt, figye­­tembevéve megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet munkaerő ellátottsága jő. Az egy tagra eső szántóterület (ha figye­lembe vesszük a munkaerő­­tartalék kihasználását is) 4 kát. hold. Hogy a munkaerő ellátottságról és a munkaerő helyes kihasználásáról vilá­gosabb képet kapjunk, szük­séges megvizsgálni a géoesf­­tés fokát és a szövetkezet használatában lévő föld ki­használását. A jászapáti Alkotmány Tsz b gépállomást csak a talaj­­munkáknál, az őszi vetésnél és a csőd lésnél veszi igénybe A gépállomás az 1956/57. gazdasági évben ezenkívül 150 kát. hold kukoricát vetett el négvzetesen a szövetkezet­nek. Más munkákban a tsz nem vette igénybe a gépállo­más segítségét és a továb­biakban sem szándékozik igénybe venni. A saját gépi felszerelés is kevés. Egy te­herautó és két álló motor van. Nagyobb lóvontatásü munkagépekkel (aratógép, fű­kaszálógép stb.) nem rendel­kezik. Ebből kitűnik, hogy a mezőgazdasági munkák nagy részét fogatos és kézimun­kaerővel végzik el. Vizsgáljuk meg a vetéste­rület százalékos arányát, mely választ ad arra. meny­nyi munkaigényes növényfé­leséget termelnek. vetés­A szán­Megnevezés terület tóié rü­kh. hány°/«-a összesen Kenyérgabona 514 43.61 Takarmánygabona 361 30.62 Ebből: kukorica 206 17.47 Cukorrépa 60 5.08 Takarmányrépa 10 0.46 Olajosnövények 4 0.33 Dohány 20 1.63 Hüveivesek összesen 1? 1.44 Szálastakarmány 182 15.20 Ebből: évelőpillangós 140 11.87 Kertészet 4 0.33 Egyéb 7 0.53 összesen: im 100.— Évelőpillangós felülvetés ISO A táblázatból látható, hogy a vetésterület mintegy 26 szá­zaléka kapás, melyből a cu­korrépa 5 százalék, a dohány 1.44 százalékot tesz ki. Meg kell állapítani, hogy a ker­tészet aránya elenyészően ke­vés. mindössze 0.33 százalék Ezenkívül a tsz-nek van 36 kát. hold gyümölcsöse és 12 kát. hold szőlőié, melyeknek megművelése jelentős mun­kaerőt köt le. A tsz jelentős szarvasmarha, juh és sertés­­állománnyal rendelkezik melynek gondozása 18 ember állandó mnukáiát igényli. ru A gépesítés foka alacsony, ezzel szemben az 1 kát. hold szántóterületre tervezett mun­kaegységek száma igen ma­gas, 61. A gazdasági évre tervezett munkaegységek sza­ma összesen 72.000. — Ez a nagymértékű munkaegység­­felhasználás nem indokolt és lényegesen csökkenteni lehet­ne a gépállomás munkájának fokozottabb igénybevételével Az , Alkotmány Tsz arra tö­rekszik. hogy minden mun­kát maga végezzen el a gép­állomás és más gépi munka alkalmazása nélkül. Ezzel nem lehet egyetérteni. A ve­zetőség és a tagság úgy gon­dolkozik, hogy rpinek fizes­sünk a gépállomásnak, mikor a munkát magunk Is el tud­juk végezni. Azt az összeget melyet a gépállomásnak kel­lene kifizetni gépi munka al­kalmazása esetén, inkább a tagoknak osztják ki. Ilyen gazdálkodási móddal a jöve­delmet akarják növelni. A felsorolt adatokból látható, hogy a tsz a munkaerőkihasz­­nálást bizonyos mértékle igyekezett biztosítani, részben a munkaigényes kultúrák ve­tésterületének növelésével, de főleg a gépesítés szinte teljes mellőzésével. A tsz-ben az egy tagra eső szántóterület mindössze 4 kát. hold és eb­ből kanásnövény csak 1.2 ka* hold. Ebből megállapítható hogy a munkaerőkihasználas nem ésszerű. Jelenleg a 100 munkaegy­ségre jutó termelési érték alacsony, így az egy munka­egységre tervezett részesedés nem kielégítő. mindössze 36,34 forint. Ez azt jelenti, hogy egy tag évi átlagjöve­delme 9972 forint lesz. A fö­­feladat nem lehet a munka­egységek számának abszolú' növelése, hanem a 100 mun­kaegységre eső termelési ér­téket kell növelni. Ez csak úgy valósítható meg, ha nö­veljük a munkaigényes növé­nyek arányát, figyelembevéve 4 gépek fokozottabb alkal­mazását. A kenyérgabona ro­vására növelni kellene a cu­korrépa és a kertészet terü­­'etét. Nézzük meg, milyen arányú jövedelemtöbbletet biztosítana a tsz számára, ha oéldáui a kenyérgabona ve­tésterületét 46 kát. holddá’ csökkenti. A 48 kát. hold őszi búza terméséből (8 má­zsás átlagtermés esetén 240 forintos ár mellett) a tsz 39.320 forintot kapna. Az ősd búza csökkentése által fel­szabaduló területből 20 ka’ holdon termelhetne cukorré­­nát. A cukorréop 150 mázsa­­átlagtermés. 45 forintos má­’sánkénti ár fi gvélem bevite­lével 135.000 forint jövedel­met biztosít. Ez lényegesen növelné a lédús takarmánv­­készietet is. 26 kát. holdon nedig lehetne konvhak“rié­­s-retet létesíteni. Az Alkré­­•nZir\v Tsz ha«n-»Hla+ában lévő földön eredményes lenne a oaradicsevm és gyökér-félék *ermesztés*e. Ezek a kultúrák az 1 kát. holdra eső jövedel­met az őszi búzához viszo­­-ivítva mintegy háromszoro­­ri”a píivd"»'- a-az a 26 k=>* beidről 149 760 forint, bruttó mvedelem lenne. Tehat a tto jövedelmi rt 20 kh. cukorrépából 135 000 26 kh. kertészetből 149 780 Összesen 46 ktl. 284 760 46 kh. őszi búzából ____SS 320 Különbözet: 195 440 A számításokból kitűnik hogv a 46 kát. holdon közel 100.000 Ft többletjövedelme! szerezhet a tsz. a vetésterü­let szerkezetének ilyenirányú megváltoztatásával. A változtatás nem köve­telne különösebb beruházást, megvalósításához csupán munkaerőre van szükség, e? oedig a tsz-ben megvan. Ter­mészetesen az általunk java­solt változtatások a folyó gazdasági évben nem valósít­hatók meg. A gépiek igénybe­vétele azonban most is fon­tos. CÜ3 Az Alkotmány Tsz-ben két komplex brigádot szerveztek, azonban ebből a gépesítés hiányaik. Mindkét brigádnak kijelölték az állandó terüle­tet. Az igás és haszonállato­kat, valamint a gazdasági épületeket és más gazdasági felszerelést leltárilag átadták. A brigádok élén tapasztalt, jól képzett brigád vezetők áll­nak. Tóth Miklós brigádve­zető már többéves gyakor­lattal rendelkezik. A brigád tagjai szeretik, megbecsülik és utasításait végrehajtják. Ugyanezt mondhatjuk el Molnár Miklós brigádvezető­ről is. A brigádvezetőnek két helyettese van, akiknek fel­adata a munka minősége és mennyiségének ellenőrzése, valamint a munkaegység­­nyilvántartás. A munkaelosz­­tásit a brigádon belül a bri­gádvezető és helyettesei vég­ük. Ki van jelölve a munka­­csapatvezető is. de ez csak névleges, mert a munkacsa­patvezetői teendőket a kom­plex brigádon belül a két függetlenített brigád vezető­helvettes látia el. A munka­csapatvezető mellőzésével nem lehet egyetérteni, mert egy­­egv brieádvezetőhelyettesnem fudia 60 ember megfelelő irá­nyítását ellátni és főleg nem ’ud megfelelően gazdálkodni a munkacsapatnak kijelölt ’■őrületen. Énnek a munka­szervezési formának — ki­véve a munkacsapat vezető mellőzését, több előnye van Nagyon sokszor előfordul az. hogy egv-egy nővén vterme­­'ési munkacsapatnak nincsen munkája, ugyanakkor a gyü­­-nöVcöPben munkaerőre van szükség. A brigádvezető min­den nehézség nélkül át tud.ia irányítani a szabad munka­erőt a gr’ümö’esősbe. Ugyan­ez fennáll a fogatosokr.ál is. rgv a brigádvezető a muníka­­«rn’ és a fogntoVat mindie* tud.ia összpontosítani oda, ahol arra a legnagyobb szük­ség van. Hogv az állatte­­nvésztés és a növénytermelés fev össze van katjesoiva. ez érdekeltté teszi a brigád ösz­­szes tatját, a közön álla*­­’envésztés feUesztésében. Az gnat állomány takar­­-nánvnrijkség’etéf a nővénv­­munkacsapatok ter­melik meg. Igv az á'iatte­­nvesztés dolgozói is érdekel­ve vannak, hogy a növénv­­‘ermeaztési mi’"kac«an»tok e'csón. srik és ió minősé0” ‘akarmánvt termei lenek. Fb a sokoldalú termelési folya­mat a brigád vezető irárrrf­­*á=a alatt van és a problé­mákat a brigádértekezlete­ken tárgyalják meg. (Folytatása a következő számban.) Hirdetmény Felhívom Szomok város és 8 szolnoki járás összes községei­ben lakó állandó oejelentett la­kost, hogy akik ezideig a szemé­lyi igazolványaikat nem érvé­nyesítették meg, azok 1951. aug. hó l-ig személyi és katonai iga­zolványaikkal lelenjenek meg a Szolnoki Járási Kapitányságon. Kapitányság vezetője 13. Molnár Ferenc s, k. r.szds. Benuitutjuk a Rizstermelő Állami (gazdaságok tgasgatóságát Már lassan egy hete, hogy a Szolnok megyei szervek száma eggyel gyarapodott. Mégpedig azáltal, hogy a Föld­művelésügyi Minisztériumból Szolnokra költözött a Rizs­termelő Állami Gazdaságok Igazgatósága, és az FM-ben most már nincs is több termelési igazgatóság. Szolnok me­gye e „legfiatalabb” szerve a legnagyobb területen, össze­­szesen 4 megyében végzi munkáját. Békés, Csongrád és He­ves megye rizstermelő állami gazdasagai is közvetlen irá­nyítása és ellenőrzése aía tartoznak. S hogy mégsem ez utóbbi 3 megye valamelyikének székhelyére tette központ­ját, hanem Szolnokra az indokolja, hogy a körzetéhez tar­tozó 27 rizstermelő állami gazdaság közül 19 Szolnok me­gyében van. Megkértük az Igazgatóság főkönyvelőjét, Gyuricza Bélát, nyilatkozzon a Tiszavidéknek az Igazgatóság követ­len feladatairól, munkájáról és terveiről. — A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága a középfokú Irányító szerv szerepét tölti be a hatásköre alá tartozó állami gazdaságokban. Ezzel természetesen semmiben sem szenved csorbát az állami gazdaságok már eddig is lefektetett Önállósága. Feladatunk a közvetlen segítség és az ezzel összefüggő Irányítás megadása, amit eddig is megkaptak az állami gazdaságok, csak azzal a különbséggel, hogy problémáikkal a múltban mindig a Földművelésügyi Minisztériumhoz kellett menniök Buda­pestre mondotta a főkönyvelő. Milyen irányú szakmai segítséget adnak az állami gazdaságoknak? — 26 fős apparátusunkban az igényeknek megfele­lően foglalkozunk az állami gazdaságok termelési, üzem­­szervezési, gépesítési, építési, növénytermelési és állatte­nyésztési problémáival. De főfeladatunk és működési területünk természetesen a rizstermelés irányítása és az ehhez'szükségesi közvetlen segítség megadása az állami gazdaságoknak. — Milyen úton kívánják feladataikat megoldani? — Most, hogy elkészítettük az állami gazdaságok féléves gazdálkodásának mérlegét, azt a tapasztalatot szűr­tük le, hogy a gazdaságoknak — s így természetesen ne­künk is — a veszteségmentes gazdálkodásért kell megindí­tani a harcot. Szerintünk még mindig nagy a termelést kiszolgáló segédüzemágak ráfordítása. Magas a gazdasá­gokban például a lóállomány. Mivel a gépi munka olcsóbb és minőségileg is kifogástalanabb, mint az igaerővel vég­zett munka, szükséges a lóállomány csökkentése. Ez már több gazdaságban meg is történt, s a lovak helyett mező­­gazdasági gépeket, felszerelést kaptak cserébe. A jövedel­mező gazdálkodás érdekében a szarvasmarhaállománv nö­velése és minőségi fejlesztése lg döntő feltétel. E feltétel gyors megvalósulását mi is elősegítjük. Emellett vizsgál­juk az önköltségcsökkentés, a jobb gépkihasználás (s az ezzel összefüggő feladatokat), továbbá a takarékos, ésszerű és szakszerű gazdálkodás minden lehetőségét. Mindezeket már azoknak az irányszámoknak kidolgozásánál is figye­lembe vesszük, amelyeket pL mi dolgozunk ki a gazdasá­gok jövőévi működésére vonatko-ólay. — Milyen formában történik az állami gazdaságok ellenőrzése? — Mint már mondottarh, ellenőrzésünk és működé­sünk tiszteletben tartja az állami gazdaságok önállóságát: De ellenőrzési hatáskörünk így i* igen sokrétű. Kiterjed a kombájnok, aéatőgépek szem veszteségétől kezdve a helyes münkabéralao fe'használáson keresztül, egész a raktári készletek ellenőrzéséig. Az üzemrészenkénti, belső helyes termelési arányok betartását is ellenőrizzük és még sokáig lehetne sorolni ellenőrzési feladatainkat. De ismét­lem, legalább ilyen fontos részünkről a mindeniránvű szakmai segítség és tanácsadás. Még ennél is fontosabb természetesen a körzetünkhöz tartozó 27 állami gazdaság rizstermelési munkáiénak segítése. Igaz. erről most kevés szó esett, de hát a rizs-szezon még ezután jön és az állami gazdaságokban a jelenlegi legfontosabb munka az aratás és a cséplés. A rizsről csak annyit mondhatok, hogy mi la szeretnénk — ha legalább egy hónapig — jó melég idő lenne, mert így nagyon jó termésre számíthatnánk; — De akármennyire is szeretnénk a jó, meleg időt, ebbe már — sajnos — a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának nagyon kevés beleszólása van — mon­dotta befejezésül kissé sajnálkozva Gyuricza Béla fő­könyvelő. — bubor —

Next

/
Oldalképek
Tartalom