Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-26 / 174. szám

ahogy®” levelesióink látják

Közös erővel a szocialista kultúráért

Érdemes megnézni !

Hint mindenütt az országban, az elienforrad almi esetnének községi! nk ben is kihatással voltak, kulturális életünkre. A Járási Kultur ház akkori vezetői nem sokat törődtök azzal, hegy milyen feladata van egy kultúrintézménynek és ennek tudható be, hogy az ellen forradalmi események alatt gazdaságilag és erkölcsileg sole kárt okoztak. A népi demokrácia által létrehozott kulturotthont felhasználták az ellen forradalom kiszolgálására, tönkre tették a kultúrotthon egyre jobban bontakozó életét.

Az ellen forradalmi események után — ez év májusában — megkezdtük a kultürházban is az élet normalizálását. Ma már kulturéletünk is lassan megfelelő formát ölt, lassan elérjük, hogy Seazi. tartalmas szórakozást tudunk nyújtani a község dolgozóinak.

örömmel mondunk köszönetét a lapon keresztül is a Járási és Községi Pártbizottságnak. a. Tanács vezetőinek, a Vízgépészeti Vállalatnak, a Vízügyi Igazgatóságnak. a Vörös Csillag Tsznek, a Gépállomásnak, a Földmnvesszöentkeretnek, a Kismart Termelőszövetkezetnek és egyéb szerveik, intézmények vezetőinek és dolgozóinak azért, hogy társadalmi munkával helyre hozták és szépen rendbe tették kulturházunkat.

Ez a nagy segítség, lendületet, lelkesedést adott további munkánkhoz. Ezt bizonytja az is, hogy nemrégen két színjátszó kör alakult meg. Mindkettő rendszeresen próbál és augusztusban, illetve szeptemberben mái- bemutatót is turtauxak. Az idősebbek Tóth Barna elvtárs rendezésével szorgalmasan tanulják Topaze francia színműíró egyik négy felvo násos müvét, míg a fiatalabbak egy felvon áscs darabokat tatainak.

Megalakult a fotó-szakkör és már meg is kezdte munkáját, ugyanígy a rajz szakkör is. Tervünk, hogy a KI SE ifjúságod is bevonjuk a kuiturház munkájába, s viszonzásul mi is támogatjuk őket. Rendszeresen tartunk mesedélutánokat, d i a-vetítéssel egybekötve. A tél folyamán természettudományi és egyéb . szakelőadásokkal segítjük községünk lakosait általános

műveltségük fejlesztésében. A napokban hozzuk létre, a járási- szerveik segítségével, a kulturház választmányát és bízunk abban, hogy ez a választmány a kulturház munkáját eredményesen és hathatósan fogja irányítani, segíteni.

Befejezésül kérjük a Megyei Tanács népművelési csoportjának segítségét abban, hogy kulturházunkban egykét szórakozási lehetőséget biztosíthassunk. Ezek közé tartozna egy billiard, és egy rex-asataj beszerzése. Régi vágyunk már ez és szeretnénk, ha megtudnánk valósítani.

Oláh József,

kulturház vezető.

Kunhegyes.

Lefogynak a Déli Sarkon az amerikai tudósok

A geofizikai évvel kapcsolatban 18 amerikai tudós tartózkodik január óta a déli sarkvidéken. A nehéz viszonyok között valamennyien 15—25 fontot fogytak. Egyébként kiváló egészségnek örvendenek <

A napokban játszotta a kunszentmártoni „Körös" filmszínház a „Siker utján"’ című szovjet filmet, A híradóban a „Párizsi jégrevűt"" mutatták be, ami szintén nagyon tetszett. Ezután került sor a játékfilmre, A film végig idegfeszítő és, valóságban is megtörtént eseményeket tárt elénk. Megmutatta az árva gyermek álhatatos törekvését a művészetért, eg.v ojyan gyermekét, aki tanulni akart, hogy belőle igazi zongoraművész legyen. Láttuk azonban azt is, hogy menynyire meg lehet bántani egy iiven kis lelket, akit aztán nehéz megvigasztalni, a jó útra terelni. *

Azért írtam le ezt a kis történetet, hogy felhívjam rá főleg az édesanyáik figyelmet. Nézzék meg, mert tanulhatnak belőle, hogyan kell egy gyermeket helyesen nevelni, mennyire kell vigyáznunk arra, hogy ne ejtsünk a gyermek lelkében maradandó rossz foltot.

Szt ajkon Paula,

Kunszentmdrton.

Csehszlovák film

Reiten potyosö

Izgalmas ifjúsági film egy olyan folyosóról, ahol a háborús időszak alatt egy német kembanda. vert tanyát. —Fiatal gyermekek ezt felfedezik és sok bonyodalom származik belőle. Játssza, a keskeny filmszínházak közül a

mesterszállás! július 31—augusztus 1-ig.

lenni a kétségbeesésen... kivizsgálás, nyomozás .., ismert ürügyek voltak abban az időben az elhurcolásra. A gyár udvarából hosszúcsövű ágyú kandikált ki, a bajárat alatt gránátokat élesítettek a suhancok, gyilkosságok hírei érkeztek Győrből, Pestről, megrohanták a helybeli pártbizottságot. Ez nem tréfa.., Nem ment be a gyárba, míg helyre névi állt a rend.

Erre később ezt mondták, gyáva volt. A munkástanács mindent megtett, hogy mint nemkívánatos személyt, „akit a dolgozók nem szeretnek” — kitárja u gyárból. A negyedik negyedévi prémiumlistából, ami neki is épp úgy járt volna, mint a többi műszaki dolgozónak, egy nevet húzott ki az újdonsült, polgárból át képzett munkás, maid munkástanácselnök, az övét.

’Z első racionalizálás atka’mával, december 8-án tőle kapta meg a felmondólevelet is. A normások fele ment, fele maradt. Először ugyan cinikusan felajánltak, hogy menjen vissza dolgozni a műhelybe. Nem vállalta a fizikai munkát. A nyár végén jött ki a kórházból, olyan operációval, amire az orvosok is azt mondják tiz közül ennyi meg ennyi «ikerül csak”. Ű szerencsés volt ugyan, de gyerek-, súllyal távozott a klinikáról, még most sincs 50 kiló. Meg másért sem vállalhatta. Rendelkezés szerint ugyanis a normairoda vezetőjét nem szabad ugyanabba az üzembe termelőmunkáinak helyezni. A magyarázat egyszerű, A hosszabb idő óta „ülőmunkát” végző normás akármilyen jó szakmunkás volt is előbb, gyakorlat híján esetleg nem tudna megbirkózni az általa jóváhagyott időtételekkel. Ezt egyesek szemére vetnék, pokollá lennék életét, míg újból begyakorolja magát.

De mit számított a törvényesség a mun/cástanács elnöknek, ha egy kommu- ■ nista funkcionáriust kellett fizikailag és erkölcsileg a megsemmisülés felé kergetni.

És majdnem sikerült neki. T. árnyéka lett önmagának. Az ember, aki 20 éve dolgozott becsülettel, bátran vállalta a népszerűtlenség, a hibák és érdekek ütközőpontjának szerepét ötödmagával a

szjk, amely a szántóföldi művelésre kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas.

Kérdés: Nálunk tehát az exlenziórúl olyan értelemben. mint a Szovjetunióban a szűzföldeken történik vagy más területen megtörtént, nem lehel gondolni?

G aram völgyi: Szerintem nem. Ennek ellenére többek között az erőltetett gabonatermelés mezőgazdaságunkat mégis extenziv irányba tolta el.

Kérdés: Mi lenne akkor a kibontakozás útja?

Tót h: Ahogy mondottam, fejleszteni kell a mezőgazdasági termelést korszerű módszerekkel, fejlett technika alkalmazásánál, modern technológiai eljárásokkal. A munkaerő teljes foglalkoztatottsága mellett számunkra szerintem ez a legfontosabb.

Ga ram völgy i: Mindez igaz lehet, de túl általános. Ahogy mondani szokás, elvi síkon mozgó megállapítás. Szeretném, ha azt. a kérdést tisztáznánk mielőbb, hogy mit értünk általában és nálunk ténylegesen a mezőgazdasági termelés fejlesztésén?

Tóth: Abban már megállapodtunk, hogy a szántóföldet nem növelhetjük. Annak azonban nincs semmi akadálya, hogy a termésfejlesztés minden egyéb eszközét latba vessük.

G ar a m v öfgy.i: Mire

gondolsz akkor, amikor a termelésfejlesztés eszközeit említed?

Tóth: Mindenekelőtt a talajerő teljes helyreállítására és növelésére. Ez a legsürgősebb feladat. Ügy is mondhatnám, az alapozó munka. Ebben egyetértünk?

Garamvölgyi: Az alapelvekben feltétlenül. Kérdés azonban, hogyan képzeled el ennek a fő kérdésnek országos megoldását?

Tóth: Hát, több'párhuzamos út áll előttünk. Aflegsürgősebben szerves atit/aggal és műtrágya hatóanyagokkal kell feltölteni a talajainkat. Az első sajátosan mezőgazdasági üzemi feladat. Megoldása a trágya gazdálkodás helyes szervezésétől függ. A másik azonban vegyipari kérdés.

Kérdés: Akkor, ha jól értem, ismét egyszerre jelentkezik a mezőgazdasági és bizonyos irányú ipari fejlesztés problémája?

Tóth: Ez a kettő olyan szorosan összefügg, hogy bizonyítására elég egyetlen kiragadott példa. Németországban például a Liebig kémiai kutatásait követő két emberöltő alatt a gabonatermelés átlaga megduplázódott.

Garamvölgyi: A példa ugyan meggyőző, mégis tudjuk, hogy ez a kétségtelen fejlődés nem egyedül a nagyobb fokú mütrágyahaszr.álat eredményének köszönhető.

Tót li; Hát ezért beszéltem párhuzamos utakról. Itt is erről van szó. A műtrágyahasználat növelése mellett nagymértékben fejlődött a talajok szcrvcsanyaggal való ellátása is.

Kérdés: Ennek alapján vl-1 szont úgy vélem a fejlett állattenyésztés.

Tóth: No meg a zöldtrágyázás!

— De. nálunk mégis az állattenyésztés fejlesztése a fő kérdés.

Töt h: Hát ez igaz, de tartsunk sorrendet. Előbb a takarmány, több állat, több trágya, nagyobb termés.

Garamvölgyi: Igen, ez logikus és természetes sorrend. De az állattenyésztés fejlesztése is két irányban folyhat. Az egyik irányzat az állatok létszámának a növelésével oldja meg a kérdést. Nálunk azonban a korlátozott szántó, rét, legelőterület miatt helyesebbnek látszik az állatok produktivitásának fejlesztése. Ebben a gondolatmenetben Tóth elvtárs szerint a mi sajátos viszonyaink között a belterjesség fokozását a takarmánygazdálkodás — beleértve a rét- és legelőgazdálkodást is -— helyes szervezésén kell elkezdeni.

Tóth: Ez szilárd cs tudományosan megalapozott véleményem. Az állattenyésztési ágazatok közül elsősorban azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a tömegtakarmányokat jól értékesítik. E szerint a szarvasmarhalenyésztés fejlesztése a fő feladatunk.

Kérdés: Ez viszont sajnos szinte már közhelyként hangzik.

Tóth: Valóban annak

hangzilc, azonban mindezidáig nem oldottuk meg a termeléstervezés kérdését. Pedig minden államban, ahol fejlett szarvasmarhatenyésztés folyik, szükségszerűen inagasabbfokú a mezőgazdaság belterjessége is.

G uram völgyi: Ezzel kapcsolatban nem ártana tisztázni, hogy is állunk például

Argentína szarvasmarhatenyésztésével?

Tót h: A kérdés annál jogosabb, mert ott a szarva:ímarhatenyésztés valóban extenziv irányú. Alapja a nagykiterjedésű marhalegelő. A termelés módszere primitiv és egyoldalú. Sovány hús és bőr, mint köztudomású, ez d két tényező jellemző az argentin szarvasmarho/tenyésztésre. Jól jegyezzünk meg ezzel kapcsolatban két szemléltető adatot. Argentínában 8— 12 hold legelő tart el egy számosmarhát, míg Kclat-Németország intenzív mezőgazdasági körzeteiben ennek egytized részét kitevő szántó.

Garamvölgyi: Ez pedig világosan mutatja, hogij nekünk az utóbb( utat kell követnünk.

Van-e élet a Marson?

l>r. Hubertus Stnjghold amerikai tudós egy tanácskozás alkalmával beszámolt kísérleteiről, amelyeket arra a feltevésre alapított, hogy hidrogén és szén a Mars bolygón is található. Ezért laboratóriumi kémcsőben olyan atmoszférát hozott léire, amely hasonlít a Mars atmoszférájához.

Azután olyan moszatokat szerzett be, amelyek rendkívül magas hegycsúcsokról származtak, vagyis onnan, ahol a rendkívül kemény klíma megközelíti a Marsét. Ezek Után a kémcsőben légritkított teret létesített és a moszatmintákat különböző hőmérsékleti hatásoknak tette ki. Tekintettel arra, hogy a nappal és az éjszaka a Marson nagyjából ugyanolyan időtartamú, mint a Földön, éjszakára a kémcsöveket villamos hűtőszekrénybe tette, nappalra pedig kirakta a 21 fokős szabad levegőre, amely nagyjából a Mars nappali hőfokának felel meg.

Többheti ilyen kezelés után megállapította, hogy a baktériumok jól túlélték a hideget és a szárazságot, valamint a Mars ritkított levegőjét.

— Mindez természetesen nem bizonyítja — éllapította meg az amerikai tudós, hogy nagyobb irtelHgc iciái'í vagy a legprimitívebb életformát meghaladó jém-ek is élnének ezen a bolygón, de a? vitathatatlannak látsáik hogy bizonyos fold: elemek képesek a Marson élni, legalább is egyideig. 9

munkanélküli segélyből, rokoni támogatásból él. A betegség, idegkimerültség megbántás elvette energiáját, életkedvét.

És ha valaki azt mondaná, tényleg szomorú, hogy így történt, de nem is várhattunk mást egy megromlott munkástanácselnöktől. igazat kellene adni neki. Azt azonban nehéz megnvagyarázni, hogy a; ellenforradalom fegyveres szétzúzása után miért tudott féktelenül elbánni vele égi demagóg. Azt még nehezebb megérteni, hogy most is miért késik még a jogos rehabilitáció.

gr vele együtt — politikai okokból — kidért embereket már mind viszszahivták, visszavették a racizottak közül is egyc.t-mást, közte legelsőnek egt vezető tisztviselőnő férjét. De ki gondol T.-re. a „népszerűtlen” főnormásra,, él-e hal-e?

„K" ügye az -más, azt szeretik, jómegjelenésű, barátságos ember, tűrhető futballista, nem szorította mindig a termelékenységet, nem állított időmérőket a munkás mögé sió. De ki töri magát, hogy elhelyezze, vagy egy levelet írjon a savanyú számembernek. Arra se gondolnak már, hogy pont. ilyen népszerűtlen emberek és becsületes munkások sokszor hoz'ák fel a gyárai, amilcor az utolsók közölt kullogott.

S mit tesz ő, a hát rászorított ember, akinek a hátán csattant az ostor a felsőbb szervek elhamarkodott utasításainak betartásiért, a bérpolititkában elkövetett

hibákért?

Visszamegy talán kilincselni az üzembe visszahívása érdekében? Nem, azt • mondja összetört, de nem tört le. Mindenki ismeri a vele történt igazságtalanságot. Elmegy bányába? — arra képtelen., nem bírná. Más helyet keres? Várjon, mir\ teljesen felépül? Ezen töpreng, rágódik naphosszat, mikor álmatlanul hánykolódik, mikor az utcákat rója, mikor mereven! nézi a prcsszóasztal fényes noepUtpjdt.

PALATÍNUS ISTVÁN

Beszélgetés

a belterjes mezőgazdaságról

Napjainkban egyre, több szó csík a belterjes mezőgazdálkodásról. Erről szeretnénk most ml is beszélgetni a kérdés két szakértőjével: dr. Tóth Tiborral, a Mezőgazdasági ' Gépészmérnöki Főiskola tanárával és Ga~ ramvölgyi Károllyal, az Országos Tervhivatal munkatársával.

Kérdés: A belterjességgel kapcsolatban általában a nagyhozamú mezőgazdaságra gondolunk. Arra, hogy a föld az eddiginél többet terein, az állatok hús, zsír és tejtermelése növekszik. Vajon helytálló-e így ez a megállapítás?

Tóth: Hát valóban a belterjes mezőgazdaság egyik jellemzője a területegységre eső nagyobb és jobb minőségű termelés, illetőleg az állatok átlagon felüli hozama. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csak az egyik jellemzője, Példák bizonyítják ugyanis, hogy a külterjes gazdálkodás mellett is lehetséges a hozamok növelése. Vegyük Ausztrália, Új-Zeeland, Dél-Afrika sok tízmillió holdnyi gyérfüvű. legelőit, ahol például egy emberöltő alatt megkétszereződött a juhállomány és sokkal több gyapjút is termeltek.

Kérdés: És közben nem növekedett itt a gazdálkodás belterjessége?

Tóth; Az nem, mert a gazdálkodás, tehát a juhtenyésztés módszere lényegében nem változott.

Kérdés: Ezek szerint a belterjesség a gazdálkodás módszerében testesülne meg?

Tóth: Na, így közelebb járunk az igazsághoz, de a fogalom tisztázása érdekében még két szó értelmét kell. megmagyaráznunk. Biz a két szó az extenzió és az intenzió. Mit értünk általában extenzió alatt? Azt a gazdálkodási módszert, amely a termelő eszközök mennyiségének növelésével igyekszik a termelt javak mennyiségét emelni.

Kérdés: Hát lehet, hogy nincs igazam, de ügy érzem, hogy ez a meghatározás számomra egy kissé homályos.

Tóth: Nem csodálom, talán egy példa megmagyarázza. Mindenek előtt annyit erről, hogy az alapvető terme- i löeszköz a termőföld. Hát, I ezzel kapcsolatban érdekes | fejlődést láthatunk a Szovijetunió mezőgazdaságában, lehal a fejlődés egyik útja a \szüz-földek feltörése. Ez a |fejlődés extenzív jellegű, [mert a gabonatermelés nagyiarányú fejlesztését az alap- Ivető termelő eszköz, a szánitóterület növelésével bizto[atíja. A pásztorkodáshoz ké- S pest a szántóföldi kultúra \nagy lépést tesz előre. A !szántóföldi termelés kulturáltsága tekintetében viszont \az egyoldalú gabonatermelés 'maga extenzív ágazat, például a kapás vagy az ipari növénykultúrákhoz képest.

Kérdés: Akkor talán a termelés fejlesztése, a kis önköltség, a magas fok ti termelékenység körül kell keresnünk az intenzív gazdálkodás lényegét?

Tóth: így is megközelíthetjük az intenzió fogalmát, ide vegyük még hozzá a kővetkezőket: termelésfejlesztés egyrészről, de korszerű módszerekkel, fejlett technika alkalmazásával és modern technológiai eljárásokkal. Itt kell k°resni az intenzív gazdálkodás lényegét.

Kérdés: És a munkaerő, az is szerepet játszik?

Tót h: Hát igen, de még mennyire. nagyon is.' Az előbbi példák azt bizonyítják. hogy az extenzív gazdálkodás kevés munkaerőt Igényel. Az intenzív gazdálkodásnak meg jellemzője a fokozottabb munkaerő igénybevétel.

G a r amv ölg y i: Magyarországon mintegy 9.4 millió hold szántán gazdálkodunk. Rétjeink, legelőink kereken 3,5 millió holdat kitevő területe túlnyomó részt olyan talajon, éghajlati övezeten fék-