Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-04 / 155. szám
Vf LAG PROLETÁRJAI EGYES OUETEKt A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 155. szám. Ara: 50 fillér. 1957. július 4. csütörtök. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata G. M. Malenkov, L* M. Kaganovies, V« M. Molotov pártellenes csoportjáról (Cikk a 2-ik oldalon) <3gáe a szabad ég alatt:ORSZÁGSZERTE ~ MEGYESZERTE Tizenöt vagon gabonára kötött szállítási szerződést két tisza|öidvári termelőszövetkezet Tisza föld váron két termelőszövetkezet, a Táncsics és a Lenin már megkötötte a gabonaszállítási szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. A várható terméseredmények és a szükségletek pontos felmérése után a két szövetkezet összesen tizenöt vagon gabona szállítását vállalja. A község többi közös gazdaságainál most folynak a tárgyalások és összesen 35—40 vagon gabonát irányoztak elő. Az egyénileg gazdálkodók közül többen napról napra érdeklődnek, megérkeztek-e már a szerződéskötési nyomtatványok. Farkas János 7 holdas egyénileg gazdálkodó például 30 mázsát kíván a cséplés után haladéktalanul eladni az államnak. Négyszeres termés a talajjavítóit szikeseken A Beseinyszög határában levő Palotási Állama Gazdaságban öt kombájn arat. Az első eredmények alapján 15— 16 mázsás őszi árpatermést takarítanak be. Ez az eredmény máshol talán nem lenne feltűnő, de Besenyszögön valóságos szenzáció, mert négyszerese annak, amit évtizedeken keresztül a szikestalajokon sikerült elérni. A Besenyszögi Állami Gazdaságban ugyanis 400 höldnyi olyan szilcesen dolgoznak az idén a kombájnok, a jól fizető gabonaföldeken, ahol a közelmúltban végezitek talajjavítást. Háromszázezer forint többlet bevételt jelent a Szolnok megyei tenyésztőknek a tenyészbika árának rendezése Szolnok megyében a megkötött szerződések alapján még körülbelül száz tenyészbikát nevelnek fel a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók. A közelmúltban megállapított uj árak alapján a tenyésztők az idén körülbelül háromszázezer forintos többlet bevételhez jutnak, — nem számítva azt a nyereséget. amely a takarmány árának csökkentese folytán érnek el. Előkerültek a nagykunok privilégiumai Uj helyiségekbe költözött a szolnoki Levéltár, ahol most rendezgetik a 24 vagonnyi iratanyagot. A munkák során előkerültek azok az 1600- as évekből származó okmányok, amelyek a nagykunok különböző privilégiumait foglalják magukba. A Nagykunság lakói ma is büszkék arra, hogy a jobbágyság ideje alatt is szabad emberek voltak, mert ezt a jogukat elsősorban. vitézi erényeikkel szolgálták meg. A becses okmányok a második világháború alatt Esztergomba kerültek, majd később a szakemberek úgy tudták, hogy elkallódtak a vándorlás közben. A Nagykunság történetének nevezetes írásos emlékei most páncélszekrénybe kerültek. Szol nők megye legérdekesebb történelmi emlékei közé. ARA1ASI HÍRADÓ Megyeszer te megkezdődött a mezőgazdaság egyik legnagyobb munkája, a gabonabetakarítás. A nagy forróság gyorsan érleli a gabonát. — Szinte egyik napról a másikra vágásra érett a szem. sőt egyes helyeken a késedelem miatt már pergés is mutatkozik. SZOLNOKI JÁRÁS Itt az őszi árpaterület 60 százalékáról a terményt betakarították a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben napok óta hat aratógép vágja az őszi árpát. A Szolnoki Gépállomásnak szerdától kezdve már 7 kombájnja dolgozik. Az Alcsiszigetí Állami Gazdaságban holdanként 20 mázsás őszi árpa termés van. Erről úgy győződtek meg, hogy 3 nap óta kombájn arat a gazdaságban. JÁSZTELEK A Tolbuchin Termélőszövetlkezet búzatáblái mellett kevés ember megy el anélkül, hogy elismerését ne fejezné ki a szépen fejlett növények miatt. Ez érthető, hiszen a termelőszövetkezet tagjai igen sókat tettek a gazdag termés érdekében. — ősszel a búza jelentős része lucerna helyére, vagy a Megyénkén is keresztül halad a moszkvai Vir-re induló nemzetküzi stalóla A nemzetközi VIT-staféta, mely a moszkvai Világifjúsági Találkozóra viszi el a világ fiataljainak béke melletti harcos üzenetét, július 8-án és 9-én halad keresztül megyénkén, a nemzetközi VIT-staféta Ausztriából érkező ága Cegléd felől július 8-án 20 óra 30 perckor érkezik Szolnokra a Kossuth térre. Ugyanakkor erre az időpontra Kunszentmártonitól, Tiszasülyről, Jászberényből és Jászapátiból csillag staféták érkeznek, melyek elhozzák a járások fiataljainak üdvözletét a világ ifjúságával való szoros együttérzéseket, melyet tovább visznek Moszkvába. A nemzetközi staféta július 9-én 10.50 órakor indul tovább Szajol, Törökszentmiklós, Szapárfalu és Kenderes útvonqjon Kisújszállásra. Ide hozzák Kunhegyes ég Tiszafüred irányából Karcagon keresztül haladva a fiatalok üdvözleteiket és ott adják át a nemzetközi váltónak, mely 14.15 órakor halad tovább Turkevén, Mezőtúron át Békés megye felé és a Szolnok megyei ifjak Nagylakoson adják át a Békés megyei fiataloknak a váltóbotokat. Amerre a nemzetközi és a csillagváltók keresztül haladnak, a falvak, községek és városok fiataljai, lakói ünnepélyesen fogadják majd őket és rövid ünnepség keretében, díszszalagot kötve a váltóbotra, fejezik ki együttérzésüket a nemzetközi ifjúsági mozgalomhoz és küldik békemelletti harcos kiállásukat Moszkvába a VIT résztvevőinek B J címmel másfél-két hónappal ezelőtt cikk jelent meg a u_! I szavidékben. A cikk a Jászberényi Műtrágyagyárat mutatta be olvasóinknak. Akkor arról írtunk, hogy egy üzem a szabad ég alatt dolgozik. A mellékelt fénykép után nem nehéz elképzelni, hogyan néz ki. A falai még mindig az égre meredeznek. Ha eső van, a drága gépi berendezés ázik. Ha sokáig így marad, még a most meglévő bevakolatlan falak is széjjel áznak, s akkor lehet az egész építkezést elölről kezdeni. Ennek ellenére az üzem mégis dolgozik. Naponta sok tízmázsa műtrágyát, biószupert gyárt. A faltól kissé távolabb szállítószalag van elhelyezve, amely a nedves biószupert a hatalmas hengerbe szállítja. Képünkön Szabó István, az üzem dolgozója a szállítószalagra lapátolja a biószupert. nemrég trágyázott földbe került. Tavasszal korán hemgereztek, fogasoltaik és kát. holdanként 50 kiló pétisót szórtak ki. Bár a búza aratását csak ma kezdik, az eddigi btcsiések 14 mázsás átlagtermésről tanúskodnak. KARCAG A Béke Termelőszövetkezetben eddig csak aratógépek dolgoztaik. Szerdán próbálkoztak a kombájnnal is. A próba sikerült, mert a gabona kombájnérett. A mai naptői kezdve 4 kombájnnal aratják az őszi árpát a Béke Tsz tagjai. — E szövetkezetben egyébként a búza aratásához is hozzáfogtak. Iharos újra a salakon A nyugatról nemrég visszatért Iharos Sándor vasárnap délelőtt az Előre versenyén lép újra pályára. A Bp. Honvéd többszörös világcsúcstartó atlétája a Sport utcai pályán fél tíz órakor, meghívásos háromezer méteres versenyen indul. (MTI). Innen-onnan Kairó (TASZSZ). A kairói A1 Bulisz c. hetilap legutóbbi számában cikket közöl „Amerikai összeesküvés” címmel. A cikk leleplezi, hogy az Egyesült Államok Egyiptom elleni angol—francia—izraeli agresszió idején kétszínű politikát folytatott. Rámutat, hogy bár az amerikai politikusok külsőleg elítélték az agressziót, az Egyesült Államok lényegében az agresszorok oldalán állt. „Mi Egyiptomban tudjuk — írja a lap —. hogy miközben az Egyesült Államok megbízottja az ENSZ-ben ellenezte az egyiptomi agressziót, azalatt az amerikai Port Szaid-i tengerészeti attasé rádión keresztül adatokat szolgáltatott a támadók csapatainak az egyiptomi katonai objektumokról”. * Az Unesco arról értesítette az Akadémiai Könyvtárt, hogy hétezer dollár értékű felszerelés rendelkezésre bocsátásával járul a könyvtár mikrofilm laboratóriumának fejelsz téséhez. * A Lengyel Vöröskereszt meghívására — Kárász Győző, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese budapesti titkár vezetésével — a Magyar Vöröskereszt háromtagú küldöttsége utazott Lengyelországba. A küldöttség nyolcnapos lengyelországi tartózkodása alatt tanulmányozza a Lengyel Vöröskereszt egészségügyi és társadalmi tevékenységét. « A magyar—jugoszláv pénzügyi egyezmény alapján létrehozott vegvesbizottság ülé-< sere Incze Jenő külkereskedelmi miniszter vezetésével külkereskedelmi és ipari szakemberekből álló bizottság utazott Belgrádba. A tárgyalások célja többek között a magyar—jugoszláv gazdasági •is kereskedelmi kapcsolatok további lehetőségeinek felmérésa, az energiagazdálkodásban kialakítható együttműködés és a rijekai kikötő fej'es-iésévet kapcsolatos kérdések, (MTI) Egy a munkásőrök közül... . (*• • PELBUGNAK A GYÁRAK szirénái, vége a munkának. Nem sokkai utána &z utcákon hol itt — hol ott bukkan fel egy-1 egy szaporaléptű, kékruhás, derékszíjas. piros karszalagos munkásőr. Sietnek a foglalkozásiba. Megszokott látvány ez ma már, szinte hozzátartozik a város képéhez. Nem úgy. még néhány hónappal ezelőtt. Akkor azt kétdezgették az emberek, kik ezek, hová tarthatnak vajon? Most már ismerik őket. S amikor felvonulnak, zárt sorokban gyakorlatoznak, e járó-kelők többsége a biztonság érzésével tekint rájuk, de akadnak olyanok is, akik gyűlölködő szempillantással kísérik a kék egyenruhásokat. így van ez rendjén! Szeresse őket a nép, féljen tőlük az ellenség. Mert nem kis szerepet szánt a párt, a kormány a munkásőrségnek, amikor annak felállításáról intézkedett. Fegyvert a munkások kezébe, hogy ne ismétlődhessék meg október 2 3 -a! Egyre többen jelentkeztek idősek és fiatalok, kérges tenyerű munkások, akik készek arra, hogy a szerszámot, ha kell, fegyverrel cseréljék fel, s így őrködjenek a munkáshatalom megvédésén. Kik ők? — akik a hívó szóra tétovázás nélkül a munkásőrök nem könnyű, de megtisztelő feladatát választották? Szinte kivétel nélkül mindegyik munkásőrt be lehetne mutatni. Talán a munkásból lett. vállalatvezetőről írjak, vagy róla, aki napközben a tollat forgatja, de a munkásosztály ügyé"ek megvédésére fegyvert kért és munkásőmek állt be? Róluk is sokat lehetne mondani. De szóljanak most a sorok, a kétkeziekről, mert ők vannak többen: a munkások, régi harcosok, akik a proletariátus szent ügyéért nemcsak most. de már évekkel ezelőtt is csatasorba álltak, néhányan közülük fegyverrel is harcoltak. * EGY KÖZÜLÜK, Dikó László elvtárs is, akinek családja mélyen gyökeredzik a munkásosztályban és élete elválaszthatatlan a munkásmozgalomtól. Nem volt könnyű a sora. A Dikó családban tíz gyermek kért enni naponta. Édesapja szervezett munkás, gyermekeit már korán a munkások igazságának ldharcolására neveli. A fiatal Dikó László résztvett az öreg munkások összejövetelein. Ha talán még nem is értette az ott elhangzott szavak értelmét, de az élet, ez a nagy tanítómester megmutatta neki, hogy tennie kell valamit. Utcai tüntetés, bátor ifjú munkások teli torokkal éneklik: „Nem lesz a töke úr tnbjjyfiínk’’... ott énekel ő is a többivel. iönt alkalmi munkás keresi kenyerét fiatal éveiben, kőművesek mellett dolgozik, kell a pénz a nagy családnak. 1918-at írtak a naptárban, amikor katonaéveit töltötte. Jöttek-mentek a levelek az otthon és a front között. Édesapja szálkás soraiból kicsendült a figyelmeztetés: — „Fiam, nem a munkások érdekében harcoltok.” De eljött 1919, a Tanácsköztársaság — igaz, rövid, de a munkások számára felejthetetlen — ideje. Mint vörös katona most már a proletariátus hatalmának megvédéséért akasztotta vállára puskáját és használta is, ha kellett. Jászberényben, Nagykátán, Tápióbicskén vett részt az ellenforradalmárok leverésében, majd Budapestre, a Lenin laktanyába vezényelték, ott kapott újabb megbízatást. A Tanácsköztársaság leverése után őt sem kímélték, megismerterték vele Horthy börtönét. Az elkövetkező években is a rendőrség rajta tartotta a szemét. Ahol dolgozott, úgy beszéltek róla, hogy baloldali magatártású a Dikó László. Nem művelt nagy dolgokat, de mint egyszerű munkás, ahol tehette, szolgálta osztályának ügyét. Egyszerű, szerény katonája volt ő a munkásmozgalomnak, s az is maradt. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt szervezeteinek létrehozásán fáradozott. Hol kisebb — ho] nagyobb feladattal bízta őt meg a párt. Tudásának legjavát adva, igyekezett ezeket ellátni. DIKÓ LÁSZLÓ elvtárs idős kora ellenére ma is «tevékeny harcos Nem törődvo az ellenforradalmi hangulattal, az októberi tragikus események után a pártszervezet életrekeltésén dolgozott munkahelyén, a Szolnoki Járműjavítóban. Majd gondolkodás nélkül — mert úgy érezte, hogy rá is szükség van — magára öltötte feleségével együtt a munkásőrök egyenruháját. Dikó László elvtárs jelenleg kórházban van, de szombaton már kijön, hogy mint ő mondotta: „ott lehessen a vasárnapi, nagy napon”, a munkásőrség zászlóavatási ünnepségén, harci seregszemléjén. S csak egy vágya van — ami úgy gondolom, nem teljesíthetetlen —, hogy küzdőtársával, feleségével egysorba menetelhessen; megmutatva, hogy a munkások úgy markolják fegyverüket, hogy azokat, senki, semmi árn többé ki nem ütheti kezükből. Lazányi Angéla