Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-24 / 172. szám

Az áruiá Király Béla szerepe

Ifjúsági találkozó Kunhegyesen

Mi, a kunhegyes! területi KISZ szervezet tagjai községi ifjúsági találkozót rendeztünk a járási ifjúsági találkozó tapasztalatai alapján. A találkozol vasárnap, a borongós idő ellenére is megtartottuk. A VIT jegyében rendezett találkozón 50 fiatal szerezte meg községünkben a VIT- jelvényt, miután eleget tettek a jelvényszerző verseny feltételeinek.

Találkozónkat a Nagyerdőben szerveztük meg, ahol az úttörők is táboroznak. A fiatalok százain kívül idősebb elvtársak, szülők, nénik és bácsik élvezték az ifjúsági nap örömeit. Ifj. Bari Elemér népi zenekara és a két Bujtástestvér, Béla és Péter tangóharmondkája szolgáltatta a zenét.

Olyan jól sikerült ez a vasárnap, hogy elhatároztuk, július 27-én megismételjük, este 8 órai kezdettel VIT- zászlóavatást tartunk a tanácsháza előtt szabadtéri tánccal és tábortűzzel egybekötve.

Községünkből egy küldött, Angyal Mihály elvtárs képvisel bennünket a moszkvai Világifjúsági Találkozón. Gondolatban azonban valamennyien vele leszünk, amit rendezvényeinkkel is próbálunk kifejezni.

Radócz József községi KlSZ-titkár - ..... ■■■■— .. —......—

külpoUUUcU iegyxeUk

ElJeujavaslat — bűvös kör

(Az Ellenforradalmi Erők a magyar októberi eseményekben** c. kiadvány UL kötetéből.)

(Folytatás.)

A budai elleníorradalmárok egyik vezetője, Butkovszky Emil naponta járt Király Bélánál.

Király Béla az ellenforradalmi csoportok egyesítésén kívül egyúttal arra is törekedett, hogy a „nemzetőrségek‘’ élére elsősorban börtön viselt horthysta tiszteket állítson. Erről tanúskodik például tit- i árnőj éneik, Bállá Lászlódénak a visszaemlékezése:

„Király Bélát sok volt politikai fogoly kereste fel. Jó•észük még fegyencruhában jött, de néhányan már átöltöztek civilbe. Kabátjuk azonban nem volt, csak rövid hiiina-zekót viseltek. Király Béla mondta nékik, iiogy próbáljanak minél előbb átöltözni, és sok uÍvnak rendórruhát adatott, amelyet egy Földvári nevű „őrnagy” — aki rendőrül hában járt és Sirály Béla helyetteseként Irt alá mindent — ki is idott nekik. A volt foglyok «hát fegyverhez és ruhához futottak. Király Béla helytelenítette, hogy a volt politikai foglyok tömegesen járjanaik-keljenek a főkapitányság épületében, és javaslatára. ha jól emlékszem, a Benczúr utca 28-ban lefoglaltak egy helyiségei, ahol létrehozták a „Volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetségét.'* Több esetben szemtanúja voltam, amikor Király Béla a megjelenő „tagokat” kitörő örömmel üdvözölte és összecsókolóztak. Megjelent például egy régi horthysta tiszt Gyöngyösről, aki Király Bélát kereste és elpanaszolta, hogy Gyöngyösön a nemzetőrség szervezését a kommunisták vették a késükbe, ami tűrhetetlen. Király Béla nem volt ott. és helyette, illetve nevében „Földvári őrnagy" egy írást adott, amelyben igazolta, hogy Gyöngyösön a nemzetőrség szervezése kizárólag írre a Volt horthysta tisztre tartozik. Az illető fegyver-eket kért és kapott is. Fegyvereket . egyébként korlátlan mennyiségben adtak ki egészen. november 3-án délig''.

Az aláírt átvételi elismervényekből megállapítható, hogy Király Béla rendelkezéséire «gyedül csak a Timót utcai raktárból rövid idő alatt 2206 karabélyt és puskát, 3 golyószórót, 2 nehézgéppuskát, 20 pisztolyt, 100 kézigránátot cs 1339 géppisztolyt, valamiint korlátlan mennyiségű lőszert adtak ki az akkor már jelentős részben bűnözőkből toborzott elleaiforradalmi csoportoknak.

Az ellenforradalomnak ezzel a szervezeti felépítéssel tehát az volt a célja, hogy ne csak a hadsereget és a rendőrséget vegye most már a kezébe, hanem legálisan is biztosítsa a fegyveres ellenforradalmi csoportok számára szükséges anyagi, technikai, fegyverzeti felszerelést. Ennék a legális biztosítósnak most már megvolt a „törvényes" kerete és alapja, de a munkásból,. dolgozó paraszt- \ hói és haladó értelmiségből ! tett tisztek az ellenforradalmi

támadásnak e második szakaszában is alapjában véve megóvták a fegyverkészletet, mert a hadsereg vidéki fegyverraktáraibói a fegyverek döntő többsége Király Béla többszöri parancsa el- Itnére sem került az ellenfoiT ad almáink kezébe;

A fasiszta diktatúra előkészítése

Az ellenforradalom tervéhez tartozott az is, hogy a ,,nemzetőrség” szervezésével, a hadsereg és a rendőrség vezetésének átvételével párhuzamosan kiszorítsák a hadseregből a munkásokból és parasztokból lett tiszteket, ami a katonai tanácsok révén meg is kezdődött. A katonai tanácsok ugyanis mindenekelőtt a kommunista vezetőket igyekeztek likvidálni p hadseregben azzal, hogy ..rákosIstának” meg „sztálinistának“ bélyegezve eltávolították a politikai helyetteseket és a parancsnokok zömét. Király Bcláék és Maléterék tehát meg akarták teremteni

a hadsereg „megbízható” horthysta tisztikarát, s ezért Király Béla parancsára létrehozták növöm bér 1-én az úgynevezett rehabilitációs bizottságot, amelynek tagjai között volt maga Király, továbbá Kerekes és Zsilinszky, volt horthysta tisztek. Két nap alatt a jelentkezők száma meghaladta az ötszázat, s ebből mintegy háromszázan írásban nyújtották be a felvételi kérelmüket. (A kérelmek megtalálhatók ma is a Honvédelmi Minisztériumban.)

Kérvényeikben hangsúlyozottan hivatkoztak szolgálati érdemeikre. Kik voltak ezek az urak, és mik voltak az érdemeik? A sok közül lássunk néhányat:

Nagy Dezső tartalékos százados, Ludovika Akadémiát végzett. Háborús bűntetteiért 8 évet ült. 1956-ban szabadult.

Vidd Lászlót a szegedi öszszeesküvéeban való bünrészességért 1950-ben internálták.

Hegedűs László ezredest, akit áliamellenes bűntett miatt 1948-ban elítéltek, az ellenfori-adalmárok 1956 október 27-én szabadították ki a máriamosztral börtönből.

Egyes volt horthysta tiszteket, például Zsilinszkyt, Komjáthy Tihamért, Király Béla személyes utasítására kellett beosztani. A jelentkezők között alakdtak olyanok is, akik a rendkívüli helyzetre való tekintettel ideiglenes tényleges/ katonai szolgálatra jelentkeztek.

íme, egy példa a kérvényekből:

„Honvédelmi Miniszter Ür! A magyar népnek az a hatalmas megmozdulása, amely minden magyart fegyverbe szólít, parancsoló erővel követeli meg, hogy mindnyájan azon az őrhelyen teljesítsük kötelességeinket, amely tudásunknak, szakképzettségünknek a legjobban megfelel. Hz engem is arra kötelez, hogy szakképzettségemet és munkámat a Honvédelmi Miniszter Úrnak ajánljam fel.

Dr. MURÁNYI ARTHUR nyugalmazott miniszteri osztályta nácsos.”

„Kénem teljes rehabilitációmat — írja Báili Sándor egykori vezérőrnagy — mint a Kisgazda Párt ideiglenes igazgató tanácsának képviselője.1’ Báili Sándort „rehabilitálták’*'. felvették a Honvédelmi Minisztérium állományába és fizetését is kiutalták.

így került elő nemes zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Pál altábornagy út' is, akinek a honvédség szervezési és mozgósítást csoportfőnökének pozícióját szánták. Maiéternek felajánlotta szolgálatait Kvthy László altábornagy háborús bűnös is, akinek 15 évi börtönbüntetését szakította meg az októbert ellenforradalom.

Az ellenforradalom így akarta biztosítani a Nagy j lmre-kormány helyébe lépő fasiszta diktatúra fegyveres erejét. Tulajdonképpen megismételték 1919-ben használt módszereiket, amikor a proletárhatalmat ugyancsak a kizsákmányoló osztály ludovikás tisztjei döntötték meg az imperialisták segítségével.

Király Béla amerikai tanácsra

„népfelkelést" szerves

November 4-én a szovjet csapatok megkezdték Budapesten az ellenforradalmi fegyveres csapatok felszámolását. Király Béla törzsének egyik tagja, M. I. alezredes így ú'ja le az eseményeket: „November 4-én hajnali 3 óra körül Király beállított a Főkapitányságra, magához rendelte bizalmi embereit, tájékoztatást adott a szovjet csapatok tevékenységének megindulásáról, majd parancsot adott, hogy törzse biztosító részek fedezete alatt települjön ki a Jónos-hegyre. Király nekem azt a feladatot adta, hogy egy szakasznyi erővel biztosítsam a harcálláspont kitelepítését. Király Bélával egy gépkocsiba szálltam, ugyanabban a gépkocsiban foglalt helyet egy Vincze nevezetű szakállas, szemüveges, 30—35 év körüli férfi, ákl szemmelláthatóan Király belső embere volt. A Vörös Hadsereg útjára érve Király leállította az oszlopot, Vinczével /kiszállt a gépkocsiból, velük akartam menni, de parancsot adott, hogy maradjak. Az amerikai követség tagjainak ottani lakóházába távoztak. Mintegy 30— 40 perc múlva tértek vissza. Az oszlop megindult, és a Fácános területén levő határőrlaktanyába mentünk. — Hat óra után kezdték beérkezni a tisztek és civilek, közöttük olyanok, akik korábban Király beosztottjai voltak. Király szemmelláthatólag egyre nyugtalanabbá vált. Vincze újból felvetette, hogy kérjenek politikai menedékjogot az amerikaiaktól. A helyzetet értéltelve Király egyetértett azzal, hogy az adott katonai erőviszonyok között céltalan az ellenállás, majd Vinczével az amerikai követségre ment. 11 óra körül tértek vissza, amikor a korábbi helyzet értékelésével ellentétben arról igyekeztek a jelenlevőket meggyőzni, hogy a Budapesten maradt fegyveres erőket vonják ki a városból, alakítsanak belőlük partizánosztagakat, hosszabbítsák meg a harcot, és szervezzenek általános népfelkelést.”

A magyar honvédségnek, mint ismeretes, esze ágában sem volt amerikai tanácsra, Király vezetése alatt „népfelkelést" szervezni, noha Király Béla ebben az irányban buzgölkodott. Erről tanúskodik a csillebérci légvédelmi üteg helyettes parancsnokának, Vas János főhadnagynak a jelentése is:

„November 6-án vagy 7-ón egy magas, őszülő hajú, elvűbe öltözött személy jelent meg lakásomon, egy alacsony, vörös szakállas, vékony aranykeretes szemüveget viselő, ugyancsak civil személy kíséretében (utóbbinak jobblába műlábnak látszott). A magas, őszülő egyén, mint Király Béla vezérőrnagy lépett fel, és ezt személyazonossági igazolványával is tanúsította. Engemet keresett, mint a légvédelmi üteg parancsnokát. A vörös szakállassal együtt — aki Király Béla elmondása szerint szántén tábornok — bementünk lakásomba. Király azt a parancsot adta, hogy ütegemmel folytassak tűzharcot a szovjet csapatokkal szemben, ami azt is jelentette, hogy lövessem Budapestet. Amikor tiltakoztam, azzal fenyegetett, hogy agyonlő. Arra hivatkoztam, hogy parancsot csakis közvetlen parancsnokomtól fogadhatok el, egyébként is légvédelmi tűzérüteg parancsnoka vagyok, és feladatom ellenséges repülőgépek elhárítása. Arra is hivatkoztam, hogy az üteg környékén családok laknak, ott van mellettünk a Központi Fizikai Kutató Intézet milliós értékekké], mindezt veszélyeztetjük ezzel a kalanddal. Azt követelte, hogy vezessem Tétényi századoshoz, elöljáró parancsnokomhoz. Mivel agyon lövéssel fenyegetett, elindultam vele a harcálláspontra. Mialatt a harcálláspontra kísértem, közölte, hogy felkelőket fog küldeni, akiket meg keli tanítani a löveg kezelésére. A harcállásponton levő katonáknak ugyancsak azt mondta, hogy vegyék fel a harcot a szovjet csapatokkal. Majd közölte, hogy amennyiben megszököm és megtalálnak, ő maga fog agyonlőni. Miután elment, utasítást adtam a lövegek harcképtelenné tételére, az ütőszegek kiszedésére."

Király Béla ■— miután kiadta a parancsot, hogy utolsó csepp vérig harcolnak — chétvozott, majd nyugatra szökött.

Az F.NSZ különleges magyar bizottsága szükségesnek tartotta, hogy meghallgassa Király Béla jelentését magyarországi működéséről. A Life című amerikai folyóirat február 18-1 szánta 'közölte ezt a jelentést, amelyből szintén az derül ki, hogy Ki.riüy. és i'óatóős tísstlájpi

ki akarták űzni a fegyveres eiők soraiból a munkásokból lett tiszteket, s teljesen reakciós vezetés alá helyezni Magyarország fegyveres erőit. íme, Király Béla jelentésének idevonatkozó részei:

„Egy éjszaka és egy nap alatt kidolgoztuk programunkat. Mint a Honvédelmi Minisztérium — amely a honvédséget irányította —, mind pedig a Belügyminisztérium

— amely a rendőrség és a határőrség felett gyakorolt felügyeletet —, tele volt rákosistákkal, tehát megbízhatatlanokkal, ezért forradalmi bizottságot kellett alakítanunk, mindkét szerv irányítására;.; a bizottság mindkét szervezetben biztosítaná a fegyelmet. így a nemzetőrség készen állna egy orosz támadás esetére.;

A javaslatokat Király azonnal elvitte Nagy Imre akkori miniszterelnökhöz, aki támogatta a magyar fegyveres erők reakciós „megtisztításának" tervét.

„Megmutattam írásban lefektetett javaslatainkat, már ott a nagy előszobában, majd Nagy Imre leült egy karosszékbe Tildy Zoltán államminiszter mellé. A karosszék kariára támaszkodva írt, néhány szó kicserélését javasolta,

majd egyetértve a javaslattal. aláírásával ellátta. Büszkén mentünk ki a nagy előszobából, hivatalos megbízatással felhatalmazva, hogv a két minisztériumot ellenőrizhessük, felállíthassuk a nemzetőrséget és biztosíthassuk a rendet.

Amint visszatértem a főkapitányságra, újabb szórványos harcokról kaptam jelentéseket. valamint arról, hogy a nemzetőrség szervezete kezd már kialakulni... Más/na,p, október 30-án dél felé Janza Károly honvédelmi miniszterhez mentem megbeszélésre. Közöltem vele, hogy Budapest főparancsnokává történt kinevezésemet csak két feltétel teljesítése esetén fogadom el.

Először: legyen saját tisztikarom, másodszor: helyezzenek vissza pozicióiukba negyven tábornokot és más maoasranaú tisztet, akiket Rá kosi dobott ki a hadseregből. Ezenkívül a minisztériumnak Rákosi embereitől való megtisztítását kértem .: i

Üj tisztikaromat csaknem azonnal megkaptam.”

Tudjuk, hogy a régi horthysla-fasiszta hadsereg vezető tisztjeit a magvar néphatálom váltotta le, s lett helyükbe a néphez hű tiszteket, parancsnokokat, Rákosi nevét Király Béla csak azért emlegette, hogy elködösítse ezt a tényt, leplezze azt, hogy követelése a magyar fegyveres erők régi hgrthysta-fasiszta vezetésének visszaállítása volt.

Király Béla tehát, akinek Nagy Imre oly jelentős szerepet akart biztosítani —

— jellegzetes képviselője volt azoknak az érőknek, amelyek nem „egyszerűen“ kapitalista rendszert akarlak a magyar népi demokratikus rendszer helyett, hanem ezer szál fűzte őket a Horthy-féle fasiszta rendszerhez, ennék a rendszernek feltámasztását akarták.

A Damiorvch rádió

szerdai műsor*

Hírek, sport. — Bsfcjeiféslie? közeledik az aratás a Türke vei Gépállomás körzetében. Üj búzát őröl a karcagi malom. — A Nagykun Hót előtt Kisújszálláson. — Tiszai hajósok. — Ritkaságok a Verseghy könyvtárban,

— Fiatalok között. — Tánczene.----—

Hivatalos

TOlO-nyereménvak

A spnrtfogadók 1957. Július 21-1, 29. heti fordulóján az 1. nyercmcnyosztályban 18-an értek el tizenkettő találatot, — A nyeremenyösbzeg egyenként 21 076 25

irt.

A H. nycröosztälyban 3t4-en értek cl tizenegy találatot. A nyereményösszeg egyenként 1208 75 Ft.

A III. nyeröosziályban 3911en értek el tíz találatot. A nyereményösszeg egyenként 128.75 Ft.

A tíz és tizenegy találatot! nyereményösszegek kifizetése július 39-én, a tizenkettő találatosoké pedig augusztus 1-éu ketflgdik,

A szovjet javaslat Newforki visszhangjáról van szó. A New Yciik Herald Tribune meglepő őszinteséggel már megírta, hogy mit kell tenni; „Hogy ne hívjuk ki magunk ellen a közvéleményt, a nyugati hatalmaknak olyan ellenjavaslatokban kell megegyezésre jutniok, amelyek semlegesítik az utolsó szovjet javaslatot ..

Az amerikai uságirók átnyúlnak a fejük felett és jobb kezükkel megvakarják ellenkező fülüket. Ez természetesen már nem újság senki előtt sem, hiszem a Wall Street hű kiszolgálói, mondhatnánk ügynökei nem is tehetnek másként. — A Wall Street megállapítja, mire van szüksége ahhoz, hogy ' az osztalékok ne csökkenjenek, hanem emelkedjenelk, ezt bizalmasan közük az újságíróval, aki aztán tetszetős formában feltálalja, mint nemzeti szükségletet, nélkülözhetetlen valamit.

De nézzük csak meg röviden, mit is tartalmaz a szovjet javaslat? Egyszerű, kézenfekvő, keresztül vihető megoldást ajánl: szüntessük be két-három évre az atom- és hidrogén robbantási kísérleteket. Olyan dolog ez, amelynek ellenőrzését a legnagyobb biztonsággá] meg lehet szervezni és a szovjet kormány ennek módozataira is nyomban konkrét javaslatot tett.

Mit tartalmaz ezzel szemben az amerikai ellepjavaslat? Semmit. Elodázást, kerülgetést, s ha megvalósulna, minden maradna a régiben.

Az már ismét tény, hogy a szovjet az atomfegyver megsemmisítését szorgalmazta. A nyugatiak kitértek cs kitérnek ez elől, sdklkal bonyolultabb megoldást akarnak, amely tetszés szerint kiforgatható és amelynek ellenőrzése is sokkal nehezebb, körülményesebb. így született

hétfőn hazatért 72 magyar disszidensről szóló jelentésében a Tanjug kiemeli, hogy április elseje után ez volt a legnagyobb magyar disszimeg a szovjet javaslat, a kísérletek felfüggesztésére, első lépésként a fegyverkezésit hajsza megszüntetésének. — Persz azért . is, mert a kísérletek állandó veszélyt jelentenek aiz emberiségre és az erre vonatkozó egységes álláspont ezt a veszélyt is likvidálná.

Ezzel szemben a nyugatiak körmönfont javaslatot tettek. Először is nem két-három évre, hanem csak lü hónapra akarják .felfüggeszteni a robbantási kísérleteket. De kilóg a lóláb, mert az összes hidrogén fegyverrel rendelkező hatalom robbantásait már végrehajtotta, vagy végre fogja hajtani a közeljövőben és amíg a következő robbantást előkészíthetik, azaz újabb fejlődést érnek el, egy év is eltelik. A tíz hónapos felfüggesztés tehát gyakoi'latilag semmit sem jelentene. Az ellenjavas!at további része arról szól, hogy a nyugatiak össze akarták kapcsolni a kísérleti robbantások felfüggesztését más hasadó anyagok gyártásának felfüggesztésével. Ez viszont már ismét olyan kérdés., fmelynek ellenőrzése végnélküli vitákra adna alkalmat.

Tehát a nyugati diplomácia nem utasítja vissza a szovjet javaslatot, mert az számukra nem lenne politikus, a világ népeivel találnák magukat szambe. De néni ts fogadlak el. hanem eilenjavaslatókkal élnek. S miután az el len javaslat áttetsző és naív, el nem fogadható. A nyugati körök azonban erőltetik, a nyuga’i diplomácia szándékosan bűvös körben forgatja a mewavezés lehetőségét;

Amint látjuk, az amerikai iio’omácjai módszerek semmit sem változtak az elmúlt évek alatt. A töiMévések ismerősek és ez kétszeres óvatosságra int minden békét akaró országot, nemzetet.

II. Z.

dens-csoport, amely visszatért hazájába, va'amint hogy Hz utóbbi időben Jugoszláviában egyre több magyar dlsztzldens jelenti be szándékát, hogy haza akar lérni. (MTI)

IVO, i\0 ...

Bonn: „De hiszen csak ilyen kicsike atombombákat akarunk!'*

■" ■ ii i i

Egyre több magyar disszidens jelentkezik hazatérésre —- jelenti a Tqnjug

Belgrad. A Jugoszláviából