Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-23 / 171. szám

M&zStud katn&áinMÍék Július 1-én, amikor helyet foglalt az arató-cséplő kor­mányánál, Roszik András csak úgy foghegyröl szólt oda öcsének: — Igyekezz, Palkó! Igye­kezz utánam.:; — Utánad? Történhet még ez fordítva is — mosolygott Pali bizakodóan. S másnap leggel ő is hozzáfogott az aratáshoz, a Rákóczi terme­lőszövetkezetben. Segédve­zetőnek Borsányi Imre tech­nikumi tanulót küldte mel­lé a gépállomás igazgatója. A tsz tagjai közül Pabar Jó­zsef, Göndör Szilágyi Sándor, Csordás István és lázár Imre lettek a munkatársai. — Rámenős gárda — gondolta magában Pali. Nem lesz sok baj az igyekezettel. Ami az igyekezetei illeti, azzal aztán nem is lett semmi baj. Dolgozott a csapat, ki­tartó szorgalommal. Annál inkább akadékoskodott eleinte a masina. Nem tetszett neki a kis liiján nyakig érő búza, s főleg azt kifogásolta, hogy a búza között sűrűn zöldéit a lengenád. Mert ez bizony kutya egy portéka. A csigára meg a dobtengelyre csavaro­dik, s kettétöri menthetetle­nül, ha vigyázatlan a kom­­bájnos. Palinak azonban nem­csak a neve kombájnvezető. Ügy Ismeri 6 a gépet, akár a saját tenyerét. — És ha igy nem , akkor úgy, de minden­képpen ő kerül ki győztesen a náddal való birkózásból, így volt ez tavaly is, amikor 220 hold búzát és 75 hold ri­zsát vágott le arató-cséplővel Pár nap alatt túl jutottak az akadályokon. Legyűrték a nádast, akárhogy is erőlkö­dött az ellenállásban. Aztán tíz-tizenöt, majd húsz hol­dat is arattak naponta. De iparkodott ám az András-bri­­gád is. Igaz, nem amiatt hogy utói ne érje a öccse csapata. Az ösztökélte inkább Andrá­sokat, hogy el ne maradja­nak Paliéktól túlságosan. Nagyon nem is maradtak el. Paliék 200 holdat, Andrá­­sék pedig 195-öt arattak le július 20-ig. És itt mindjárt azt is hozzáfűzöm, nehogy va­laki akármilyen versenyre gondoljon; szemet nem ta­lálni, sepi a szalma., vagy a förek között, sem pedig a föl­dön. A mennyiség mellett a minőségre is nagy gondot for­dít mindegyik megyei kóm­­bájnos csapat. Azt persze nem tudom, mit hoz majd a holnap. Palíék-e, vagy Andtásék kerülnek ki győztesen a kombájnosok ver­senyéből? De akár az előbbi, akár az utóbbi jut elsőnek célhoz, a dicséretet, a hozzá 1116 jutalommal megérdemli mind a két brigád. BUSI VINCB Odaítélték a Karlovy-Vary filmfesztivál díjait Karlovy-Vary (CTK). Jú­lius 21-én befejeződött a í0- nemzetközi filmfesztivál Kar­­lovy-Varyban. Két hét alatt 34 teljes és mintegy 100 rövid­­filmet mutattak be a bíráló­­bizottság előtt. A fesztivál be­fejezésekor a zsűri kihirdette határozatát: Eszerint a 10. nemzetközi filmfesztivál nagydíját „Az éjszaka leple alatt” című in­diai film nyerte el. A zsűri „kúlöndíját” a „Könyörgés a boldogságért” című kínai filmnek ítélték oda. Első díja­kat kaptak a következő fil­mek: „Hannibál tanár úr” cí­mű magyar film, a „Magas­ság” című szovjet film és a „Lissy” című keletnémet film. A rendezésért két dijat adtak ki holtversenyben. Az egyi­ket Műnk lengyel rendező ’capta az „Emberek a síne­ken" című filmért, a másikat Pogacsics jugoszláv rendező a ..Nagyok és k lesik”- című filmért. Ünnepi ülés Varsóban a lengyel nemzeti ünnep alkalmából Varsó (TASZSZ.) A lengyel nép nemzeti ünnepe, Len­gyelország újjászületésének napja alkalmából július 21-én Varsóban ünnepi ülés volt. A kultúra és tudomány pa­lotájának kongresszusi ter­mében összegyűltek a fővá­rosi gyári és üzemi munká­sok, a tudományos és művé­szeti élet képviselői, társa­dalmi szervezetek küldöttei. Az ülést Wladyslaw Go­­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára nyitotta meg. Szívélyesei! üdvözölte a jelenlevőket és különösen Ho Si-Minh-1, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­két. — Július 22-e — mondotta Wladyslaw Gomulka — egy­­szers mindenkorra bevonult népünk történelmébe. Tizen­három esztendővel ezelőtt a szovjet és a lengyel hadsereg által felszabadított lengyel földön megalakult a lengyel nemzett felszabadítást bizott­ság, s közzétették a történel­mi jelentőségű júliusi kiált­ványt. Országunk életében minőségi változások történ­tek. A hatalom a munkásosz­tály vezette nép kezébe ke­rült, új, szocialista fejezet kezdődött a lengyel állam tör­ténetében. Gomulka hangsúlyozta, hogy az elmúlt 13 évben a lengyel nép kimagasló sikereket ara­tott új élete építésében. — A múlt időszak fogya­tékosságai és hibái ellenére — mondotta — a népi hatalom, a munkásosztály cs egész né­pünk jogos büszkeséggel te­kinthet vissza eredményeire. Pártunk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt is, népünk hala­dásának irányítója, joggal és teljes felelősségérzettel el­mondhatja, hogy teljesítette kötelességét a mankásosztály­­lyal, a lengyel néppel és a prole tárinternacio nalizmus ilveivel szemben. A romokból feltámadt az ország népgazdasága, az ipari /YYTYYYTYYYYYYYTYYYYY?YTYTYTYTYTfffYYVYY»»?TYY7YY7YTffYYTY?YYYYTYYYYYYTYYYYYYYTYYYYYY! (YTYVYYTYYYTYYY7YTTYYYYTYYYYYYTYYYY Az áruló Király VJ POLITIKAI KIADVÁNYOK Mao Ce-tung: A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról Mao Ce-tung elvtárs 1957. február 27-én, a Kínai Nép­­köztársaság Legfelsőbb Ál­lamtanácsának 11. kibővített ülésén beszédet mondott „A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról" cím­mel. — Ennek a beszédnek gyorsírói jegyzet alapján ké­szült szövegét Mao Ce-tung elvtárs utólag átnézte, és bi­zonyos kiegészítést fűzött hozzá. Ebben a brosúrában egész terjedelmében közöljük Mao Ce-tung elvtárs világ­szerte nagy érdeklődéssel fo­gadott beszédét. (55 oldal. Ára: 1.60 Ft.) Wladislaw Gomulka: A párt politikájának döntő fontosságú kérdései Ebben a brosúrában kö­zöljük W. Gomulka elvtárs­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának a KB. X. teljes ülésén ez év má­jus 15-én elmondott előadói beszédét, ég a teljes ülésen elfogadott határozatot. A két fontos dokumentum alapján az olvasók képet al­kothatnak maguknak a Len­gyelország-] helyzetről és a lengyel elvtársakat foglal­koztató problémákról. Megis­merik a LEMP Központi Bi­zottságának álláspontját né­hány fontos és napjainkban sokat vitatott politikai kér­désben, s megkapják illeté­kes forrásból azoknak a ha­mis nézeteknek a cáfolatát, melyeket a lengyelországi helyzetről, a LEMP politikai irányvonaláról az imperialis­ták tudatosan terjesztettek. Az itt közölt beszéd és hatá­rozat egyszersmind válasz a szocialista tábor egységének megbontására irányuló, a „nemzeti kommun i anus' ’ -sal operáló imperialista csel­szövésekre is. (95 oldal. Ára: 2.50 Ft.) Dobozy Imre: A tapolcai vár Dobozy Imre azt a hősi harcot írja le, amelyet a ta­polcai járási pártbizottság az ellenforradalmárok ellen vi­vőit. Ez a járás nem esett szét. A szürke ház egybefog­ta bonthatatlanul. A falvak­ban. az eldugott kis majorsá­gokban is tudták mindvégig, hogy a járási pártbizottságot nem tudta szétverni az ellen­­forradalom. Tapolcán nin­csen vár. a pártbizottság épü­letéből mégis ez lett: erős várrá tette néhány hős kom­munista elszántsága ég bá­torsága. amivel nemcsak az épületet védték meg az ost­romlókkal szemben, de meg­erősítették az egyszerű em­berek szocializmusba és a kommunisták helytállásába vetett hitét. is. (47 oldal, Ára; 3,w Ft,) 1 II LENGYEL NÉP ÜNNEPE sl termelés messze túlszárnyalta i- a háborúelőtti színvonalat. — k Lankadatlan erőfeszítéssel ha­rt ladunk tovább a párt mutatta t. úton, — mondotta Géműik©. !_ A LEMP Központi Bizott­­_ sógának első titkára megje­­gyezte, hogy bizonyos impe­­rialiista körök a IengyéUw­­_ szági burzsoá rend visszaté­résében reménykedtek és re­­ménykednak. [t — A lengyel munkása.sz­­> tály — jelentette ki — soha a nem adja vissza a tőkéseknek a az üzemeket és gyárakat, a 0 lengyel parasztok soha nem i- adják oda földjeiket a nagy­­i. birtokosoknak. Nincs és nem is lehet visszafordulás a múlt­­a hoz. Lengyelország követke­zetesen halad a szocializmus ij felé. A népi Lengyelország fialnak és leányainak milliói a haladnak ma a szocializmus g útján. •I — Amikor a népi hatalom d tizennegyedik esztendejébe lépünk — monod tt© Gomulika — világosan látjuk a ránk- váró feladatokat és nehézsé­­n gehet. Tudjuk, hogy a len­- gyei nép többsége helyesli _ utunkat, a szocializmus épí­­. lésének útját. t Ezután Jozef Cyrankiewicz, - a Minisztertanács elnöke mondott beszédet az évfor­v dűlőről. 1 A lengyel állam külpoliti­- káját jellemezve, Cyran­kiewicz megállapította, hogy- er. a politika a barátság poli­­s tikája a Szovjetunió és a szo­­-, cialista tábor többi országa- irányában. A béke politikája ez, amely szavatolja Lengyel­­ország szuverenitását, hatá­" rajt, biztosítja haladását. Ez I a helyes út a szocializmushoz- vezet. s A jelenlévők viharos taps­- sál fogadták a szónoki emel­­s vényre lépő Ho Si Minh-t, a- Vietnami Demokratikus Köz- i társaság elnökét, alku a viet­nami nép üdvözletét tolmá­csolta Varsó dolgozóinak és z az egész lengyel népnek. — i (MTI.) (Az „Ellenforradalmi erük a magyar októberi eseményekben“ c. kiad­vány, nemrégiben meg­jeleni. III. kötetéből kö­zöljük.) * A néphadsereg csapatai már Hz ellenforradalmi tá­madás első szakaszában, ok­tóber 23 és 28 között meg tudták volna védeni a Ma­gyar Népköztársaság állam­rendjét, ha a pártvezetés és a katonai vezetés határozott lett volna. A vidéki alakula­toknál a hangulat kielégítő volt, szám s egység tisztjei és harcosai táviratban jelentet­ték a pártnak és a hadsereg vezetőinek, hogy a munkás­­osztály hatalmát életük fel­áldozásával is készek megvé­deni az ellenforrad alomtól. Október 27-ig a fegyveres bandák felszámolása Buda­pesten már olyan reális ered­ményeket hozott, hogy hatá­rozott katonai akciókkal tel­jesen fel lehetett volna szá­molni a fegyveres ellenforra­dalmat. A pártban és a kor­mányban bekövetkezett, áru­lás azonban az október 28-i íjvilatkoz.attal és a katonata­nácsok létrehozásával dezor­­ganizálta a hadsereget. Ez a helyzet lehetővé tette, hogy az ellenforradalom saját fegy­veres erejének megteremté­sére gondolhatott A Szabad Európa Rádió, felismerve ezt a helyzetet, és figyelembe véve, hogy a had­sereg eddig sikereket ért el az ellenforradalom felszámo­lásában. már október 29-én meghatározta az ellenforra­­dalmárok új célkitűzését: meg káli szerezniük a had­ügyi és a belügyi tárcát. Nagy Imre készségesen tá­mogatta ezt, s október 31-én az áruló Maiéter Pált hon­védelmi miniszterhelyettessé, majd november 3-án honvé­delmi miniszterré írevezte ki. A Szabad Európa Rádió­nak azonban rendkívül fon­tos veit,. hogy a fegyveres erők legfelsőbb vezetéséber az egyik legfontosabb kulcs­­pozíciót Király Béla, a vér beli Horthy-fasiszta vezérkar tiszt foglalja el — annál i: inkább, mert jelöltjük pái évvel ezelőtt éppen az ango imperialisták számára végzet kémkedés miatt került bör­tönbe. Az imperialistáknak és a belső ellenforradalmárok­nak ezt a törekvését Királj Béla önéletrajza is megma­gyarázza : „Apám . k{AV fötisztviseli volt. A éffbrthy-rendszerber apám poliWMi tevékenysége, fejtett ki, a Magyar Élet Párt­jának 1943-ig Somogy várme­gyében szervező titkára volt A gimnáziumi érettségi utár önként jelentkezésem folytát Kaposvárra, a karpaszomá­­nyos iskolára, majd ennek el végzése után a Ludovikárc vettek fel. 1935-ben avattah hadnaggyá, 19 39-ig csapatsczolgálatm teljesítettem, ezután a Had, Akadémiára kerültem, ahoi 1942-ben vezérkari tiszt let­tem-. Ekkor- szovjet hadműve­leti területre* kerültem a Don mellé. ahoi.[több harci cselek­ményben vettem részt, maja pár hónap- -.múlva visszatér­tem és a szombathelyi 3. ke­rületi parancsnokság anyagi vezérkari tisztje lettem. In­nen a KM szervezési osztályá­ra — Ha osztály — helyeztek át, mely beosztásomban, mini a* elvi alosztály vezetője a háború végéig teljesítettem szolgálatot. Közben háromíz­ben vezényeltek hadi szolgá­latra, ott nagyobb jelentősé­gű harcokban vettem részt mint vezérkari főnök és mint hadműveleti osztályvezető. A szovjet fronton tanúsított ma­gatartásomért több magas ki­tüntetést kaptam. így a Lo­vagkeresztet, a Tiszti Keresz­tet és ennek folyományaként 1945 márciusában megkap­tam a vitézi címet. 1915 ápri­lisban a Dunántúlon szovjet fogságba estem, ahonnan 1945 június 13-án megszöktem. ■. n ;.. Beregffyvel, a volt nyi­­i- las honvédelmi miniszterrel c Hadi Akadémlá'ól a habon ri befejezéséig jó kapcsolatai is tartottam fenn. A szovjet ir hadműveleti területen mim >1 tájékoztató vezérkari tiszt tel tt jesítettém mellette szolgála­­> tot. Utoljára 1944 decemberé­­is tői a nyilas Honvédelmi Mi­­nisztériumban, mint az 1/c y osztály elvi alosztályának ve­­i- zetője teljesítettem Beregffi környezetében szolgálatot ö Beregffynek többízben szemé­­n lyesen referáltam és kaptam tőle utasításokat. Több fontot és jelentős ügyben folytatott tárgyaláson vettem részt f amelyre meghívást, illet, vt n utasítást legtöbb esetben Be­it regffytől kaptam, i- 1945 január elején Bér eg ff], magához hivatott és közölte ^ hogy a Munkaszolgálatas Cso­portfőnökséget és az Erődí­rt tési Parancsnokságot át kelt li csatolni a Kovarc-féle Totális >1 Mozgósítási és HarCbaáVitási 5- Minisztériumhoz. Utasított, i- hogy a kiválást szervezzem n meg és az így lecsökkenteti :- Minisztérium osztályainak d hatáskörét újból szabályoz­­•- zam. A parancs értelmében ■- többhetes munka és Kovarc- Ú ca-l kb. négy ízben személyes -- tárgyalás után a kiválást biz­­tosítottam. A megmaradt osz­­k tályok hatáskörének szabá­st lyozásával kapcsolatos mun­­a kát személyesen Beregjfy irá­fi nyitotta, személyesen, jártam hozzá referálni, majd végül is- elkészítettem Beregffy Utasi­- fására. Beregffynél több lár­­■ t gyaláson vettem részt a Né­­t metországban tartózkodó ma- 1 gyár csapatok tábornokának- és a „Hunyadi” SS hadosztály- parancsnokok hatáskörének <- megállapításában és a feladat­körük tisztázásával kapcsola­­■t tos ügyekben.. * A nyilas honvédelmi mi­­nisztern-ek ezt a bizalmasát 5 tétté meg tehát Nagy Imre az ; október 31-én megalakult úgynevezett Forradalmi Kar­hatalmi Bizottság vezetőjévé,; Budapest katonai parancsno-; kává. Ez a „Forradalmi Kar­hatalmi Bizottság’’ lényegé-: ben egységes irányítás alá vonta a hadsereget és a ren-‘ dőrséget, s ezzel a katonai­­vezetés az ellenforradalom­­kezébe ment át. Ugyanakkor október 31-én; a K i lián -laktanyáiban meg-: tartott katonatanácsok kül-i dötleinek értekezletén beje­lentették a „nemzetőrség” fel­állítását. így tehát a honvéd­ség. a rendőrség és a „nem­zetőrség” irányítása az egész országban annak a „Forra­dalmi Karhatalmi Bizottság­nak” a vezetése alá került, amelynek Király mellett az áruló budapesti rendőrkapi­tány, Kopácsi Sándor lett a helyettes vezetője. Király Béla a „nemzetőr­ség” megszervezése érdeké­ben igye-kezeM: kezébe venni valamennyi fegyveres csoport vezetését. Erről tanúskodik többek között egyik volt ösz­­szekötő tisztjének, B. B.-nek a vallomása: „Október 28-tól november 2-ig a Budapesti Főkapitány­ságon teljesítettem szolgála­tot mint összekötő tiszt a Hadműveleti Csonortfőnökség részéről. Ott székelt a cso­portja Király Bélának, aki a Forradalmi Bizottságot vezet­te és c nemzetőrséget szervez­te. Módomban volt látni, hogy a különböző felkelőcsopnrtok vezetői rendszeresen bejár'ak hozzá. Ezek közé tartoztak az úgynevezett „Corvin-csoport­­ból” a Pongrácz-fivérek. Járt hozzá egy Schmidt nevű, fe­kete, középtermetű felkelő ve­zető, aki elmondta, hogy bün­tetett előéletű, továbbá egv Livi nevű sovány, 160—162 centiméter magas fekete fia­talember, aki nő elleni erő­szak kísérlete miatt ült.. (Folytatjuk.) ♦ A lengyel nép július 22-én | nagy nemzeti ünnepére, ♦ Lengyelország újjászületésé­inek napjára emlékezik. X 13 évvel ezelőtt, 1944 július »22-én a lengyel népi kormány X kikiáltotta a demokratikus és Xfüggetlen lengyel államot. — X Ettől kezdve a lengyel nép Xelindult az új, szabad, erős, Xfüggetlen és virágzó élet út­iján. X A szovjet és a lengyel nép Xtestvéri barátsága a közös el- Xlenség —; a hitleristák elleni tharcban erősödött, s itt edső- Xdött meg a szovjet-lengyel Xszövetség is. A lengyel nép a Xszovjetuniában igaz barátra Xés szövetségesre talált. A fa- Xsizmus eUeni háború kemény | éveiben a baráti szovjet föl­­időn kelt életre az új lengyel [hadsereg, amelynek tagjait az *akkortájt Szovjetunióban élő *lengyelek alkották. Az 1944 $júniusában lengyei területre tlépő Szovjet Hadsereg állomá- 2 nyájba már beletartozott a 1120 ezres lengyel hadsereg is. »A történelem sohasem fe- Xlejti el a lengyel katonák Xszovjet földön tanúsított hő- Xsiességét, amellyel az egész Xszovjet nép megbecsülését Xvívlák ki. A szovjet kormány 1 magasra értékelte a lengyel Xharcosok bátorságát. Ezt bi­­\zonyitja, hogy mintegy 240 tlengyel katonát tüntettek ki Xszovjet érdemérmekkel, s kö­­tzüliik hárman a Szovjetunió %Hőse megtisztelő címet is Imegkapták. A szovjet nép és 1 fegyveres ereje nagy segítsi­­| get nyújtott a szovjet népnek, í hogy országát megszabadítsa ia hitleristák igájától. 1 A háború utáni békés élet Í13 esztendeje nagy változá­­isokat idézett elő Lengyelor- X szágban. A lengyel nép a XLengyel Egyesült Munkáspárt tvezetése alatt történelmileg Xrövid idő folyamán kiemel­­tkedő gazdasági sikereket ért tel. Ebben nagy szerepet ját­­|szót t a Szovjetunió testvéri lsegitsége is. Számos korszerű tiparvállalctot építenek Len­­tgyelországban a Szovjetunió [segítségévet. Többek között [például az újhutai ,,V. I. Le­­[nin” kohászati kombinátot, [amely teljes üzembehelyezés tiítán több fémet termel majd, [mint a háború előtti összes ílengyel üzem. í A lengyel népgazdaság fej­lődésében nagy jelentőséget itulajdonítanak a szovjet-len­­tgyel gazdasági megállapodás­inak, amelyet az egyenjogúság ► és kölcsönösség elvei alapján [kötöttek meg. Eredményesen > fejlődik a szovjet-lengyel ke­­! reskedelem is. Idén a Szov­­[jetunió egymillió 400 ezer Itonna gabonát szállít Len­­[gyelországnak. Lengyelország [kiilkereskedelmének 30 száza­lékát a Szovjetunióból bqnyo­­[lítja le. A Szovjetunói vas­­lés mangánércet, olajat, gya­potot, színesfémet, motorke­rékpárt, kerékpárt, mosógé­pet, hűtőszekrényt és más iparcikket szállít Lengyelor­szágnak. Ugyanakkor Len­gyelországból vasúti vagonok, tengeri hajók, hengerelt áruk, vegyi és más cikkek érdez­­nek a Szovjetunióba. ¥ engyelország a Szovjet­­unióban olyan barátra talált, ami a nemzetközi fóru­mokon is védi a lengyel nép érdekeit. A nyugati hatalmak már számtalanszor revízió alá akarták venni a Lengyelor­szág nyugati határairól szóló potsdami határozatot. Ezek a próbálkozások azonban a Szovjetunió magatartása miatt kudarcba fulladtak) „Országunk számára az Odéra-Neisse határ sérthe­tetlensége és biztonsága min­dennél szilárdabban biztosít­ja a lengyel-szovjet szövetsé­get — mondotta Gomulka. — Ez a szövetség a közös harc­ban alakult ki és a hitleristák elleni küzdelemben kiontott vér forrasztotta egybe. Ezért számunkra mindennél fonto­sabb, hogy testvéri, baráti és szövetségi viszonyban éljünk keleti szomszédunkkal, a nagy Szovjetunióval.” A szovjet lengyel barátság megszilárdításában nagy lé­pést jelentett a tavaly no­­vernberben Moszkvában le­zajlott szovjet-lengyel kOr­­kormány — és pártküldöttsé­gek megbeszélése. A szovjet­­lengyel. közös nyilatkozatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a szovjet-lengyel szövet­ség — amely mindkettőnek érdeke — a fenti államok biztonságának reményteljes biztosítékát jelenti. Ez a szö­vetség a Lengyel Népköztár­saság függetlensége megszi­lárdításának legfőbb ténye­zője és biztosítja az Odera- Neisse, vagyis a békehatár sérthetetlenségét. A népi Lengyelország szi­lárdan áll a szocializmusért, a demokráciáért és a békéért harcoló szabad népek sorá­ban. A testvéri szocialista ál­lamokkal sokoldalúan fejlesz­ti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Ezen­kívül igyekszik normális kap­csolatokat fenntartani a világ valamennyi országával. A le­nini békés egymásmelleit élés elvei alapján fejleszti kap­csolatait a kapitalista orszá­gokkal is. Lengyelország bé­kés külpolitikája a világbéke megszilárdításának egyik fon­tos tényezője, A lengyel népnek a szo­cialista építés terén elért si­kerei a szocialista tábor dol­gozóit is megörvendezteti. — l^engyclország újjászületésé­nek napiára forró üdvözletü­ket küldik a lengyel népnek és tiszta szívből kívánnak to­vábbi sikereket a szocialista építésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom