Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-21 / 170. szám

igaz művészet estje uolt A NYUGAT- ÉS KELET­­EURÖPÁT bejárt Debreceni Népi Együttes Szolnokon elő­ször lépett színpadra a Mó­­rizs Zsigmond kultúrotthon szabadtéri színpadán. A Fil­harmónia „áldásából,’ az utóbbi időben Szolnokot zá­porozó, nívótlan, művésziet­­len giccsek, „mambó és jazz­­parádéik” után várakozással tekintett a város közönsége a Néki Együttes vendégszerep­lése elé. Érthető volt a szorongó vá­rakozás, hiszen tapasztala­tokra építve, attól lehetett félni: a sok külföldi túra és siker után elbizakodottak lesznek a debreceniek. Kelle­mesen csalódtunk bennük. Az egész estét betöltő, ön­álló műsor Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyék népi táncművészeiét elevení­tette meg szemünk előtt. — Hajdú-Bihar megyében ma is táncolják még az együtt­­t-es táncszámait, tengerihán­táskor, tol 1 foszlásker, a fonat­ban, s azokban az alföldi fal­­vacskákban, ahová nem ju­tott el a jazz őrület fertőző fekélye. (Ne tessék félreérte­ni, nem vagyok a társas tánc ellensége, de csak a jóízlés határáig.) A hajdúsági falvakban, községekben ugyancsak meg­találhatók még azok a ru­hák, az a színpompás nép­viselet, amelyben színpadon láttuk a debreceni fiúkat, lá­nyokat, s dalolják még azo­kat a népdalokat, mélyeket a tisztán csengő hangú Thurzó Jutkától hallottunk. Mennyi­vel szebben, emberibben ki­fejezték ezek a számok a sze­reimet, az örömet a bánatot, mint a „Mambó ItáiUánó, hej Mamb ó’\ (Ha ugyan a mambó ki is fejezhet vala­mit). A NÉPMŰVÉSZETI est első száma, a Mikepércsi csárdás már az előadás elején felvillanyozta a nézőiket és tudatára adta a közönség­nek, hogy ma este igazi mű­vészi élményben részesül. A táncot Béres András gyűj­tötte Mikepércs környékén, s az együttes olyan gyorsan, frissen táncolta azt, ahogyan a mikepércsi fiúk. lányok járják még ma is. Az első szám sikerének forró hangulata táncról­­táncra emlékeztetett a műsor további részében. Vörösre tap­solta tenyerét a bihari legé­ny es az Ajka leánytánc. a Be­tyár táncdráma, az Elvesztet­tem zsebkendőmet, a Döbögő, a Cigánytánc, s a Hortobágyi pásztortánc, s a bihari lako­dalmas szakácstáncának lát­tán. LEGKIEMELKEDŐBB tánckompozieiójuk a Betyár táncdráma volt. Egy szegény legény s egy szegény leány igaz, őszinte szerelméről, s a gazdag fiú ármánykodásairól szól ez a tánc-dráma. A gaz­dag legény mindenre képes, hogy reménytelen szerelmét megszerezze magának. Végül is győz a fiatalok szerelme. A táncdrámában rejlő indu­lókat . emberi jó- és rossz­­tulajdonságokat olyan hűen tudják ábrázolni tánclépé­sekben, mimikával, karmoz­dulatokkal a három szóló­­táncc«; Csia László. Szilágyi Margit és Csápluszki László, hogy a közönség együtt izguJ a tánc fejleményeiben, s együttesfen meg tudja gyűlöl­ni a szegények szerelmét megzavaró gazdag legényt. A Cigánytánc ismét haj­dúsági eredetű táncszám. Bár dörgő tapssal jutalmazta a közönség e számot, sokkal szeb lett volna az, ha nem csizmában, hanem mezítláb, vagy saruban — ahogy más alkalmakkor szok­ták, — de a szolnoki szín­pad felülete ezt nem tette lehetővé- — táncolták volna azt. A BEFEJEZŐ SZÁM, a hortobágyi pásztortánc méltó fináléja volt a tiszta művé­szetben elgyönyörködtető est­nek. A Hortobágyi pásztor­táncban teljes szín.pompújuk­ban jelemnek meg előttünk a puszta emberei, a szilaj csi­kósok, a népdalok által any­­nyira közismert könnyűtán­cos kainászok, a külföldiek előtt is sokat emlegetett, kampósbotos pusztai juhá­szok, a címeres magyar ökrök őrzői, a gulyások, az elma­radhatatlan fokossal, s a cifra debreceni szűrben dí­­szeíkedő számadó. A pásztor alkalmatosságok — fokos, tempós bot, kulacs, tarisznya, — figuráival s a foglalkozások szerint meg­osztó, jellemző lépések és táncütemek a külön kéz­ügyességet igénylő dobáló­számok csodálatossá, pazarrá teszik a pusztai vetélkedést. A nagy képességű együttes erejét, dinamikáját nemcsak az előadott táncok, de az is mutatta, hogy két órán át képesek voltak táncolni Szol­nok város előtt. Változatossá, élvezetessé tették az estét az önálló zenekari számok és Thurzó Jutka népdalszámai. A debreceniek pacsirtája kel­lemes hangnemben, közvet­len módon, tiszta hangjával, eredeti szép hangejtésével, s az énekét kísérő falusi kis­­lányos mozdulatai olyan si­kert aratott, hogy valameny­­nyi számát ujráztatta a kö­zönség. Az Alföld négy me­gyéjének legszebb dalaiból adott át illatozó csokrot Thurzó Jutka. ÉS A TÁNCOSOK, éneke­sek sikeréhez főképpen hoz­zá járuló Boros Matyi zene­karáról végül. Meglepő volt az az összhang, az a harmó­nia, az az összeszokottság, amely a zenekart jellemezte, s ahogyan a táncszámokhoz, énekszótokhoz igazodtak. Méginkább elcsodálkoz­tunk, s lélegzetünket is visszafojtva figyeltük, az ördöngős kezű. fiatal Boros Matyi Dliucu: Pacsirta szóló­ját. Ahogy Boros Matyitől hallottuk a Pacsirtát, úgy csak Lakatos Sándor , Toki Horváth Gyűl, s maga Dinien tudná játszani. A táncok nagy tudást és művészi hozzáértést igénylő zenei kísérete, s a zenekar önálló számai (Bihari: Sar­­kentyús), reményeket kelte­nek a még ifjú Boros Matyi iránt. Jó VOLT, szép volt, fe­lejthetetlen volt. JÓ volt, hogy fellélegezhettünk végre, legalábbis egy estére, a Fil­harmónia által ömlesztett, .ízlésvanitó, nagy nevekkel, de annál művészietlenebb telje­sítménnyel rendezett előadá­sok után. Csak egy, ami iz­gató még: Szolnoknak lesz-e. s mikor lesz városi Népi Együttese? Csiha Sándor. Az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából nagy­szabású képzőművészeti kiál­lítások nyílnak a szovjet köztársaságok fővárosaiban. A nyár folyamán rendezett tárlatokon az utolsó három év festészeti, szobrászati és grafikai termését mutatják be. Ezeken a kiállításokon külön bizottság választja ki azokat az alkotásokat — mintegy ezerkétszázat —. me­lyek a novemberben megnyí­ló moszkvai tárlatra kerül­nek. * Lagosban, Nigéria főváro­séban érdeke^ kiállításon mu­tatkoztak be Nigéria fiatal festői és művésznövendékei. A tárlat anyaga az új afrikai művésznemzedék növekvő öntudatáról tanúskodik. A festmények nagy többsége afrikai népek életét és sza­badságharcának mozzanatait ábrázolja. Fernandel, a világhírű francia komikus uj filmje llf és Petrov Tizenkét szék című nagysikerű szatirikus regé­nye alapján készül. A filmet öt országban fogatják és öt lőszerepét francia, spanyol, angol, német és olasz komi­kus alakítja. Energia Kes'ca—Sz. MAY 2:2 (1:2). Részletes tudósítást a keddi számunkban közlünk. BOLONDOS ÖTLETEK. Baro és Orski német karika■ turisták munkáiból hAkO. KERESZTREJTVÉNY Több mindenről... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 li 11 EH! ■ ■■a Ilii 13 m 13 HÜ 14 15 16 mi 17 L8 19 ssss 20 IRi Sill 21 US 22 53 24 pH3 25 26 »51 ■■■a ama 27 58 29 ttR 5*** 30 «■•a nana US! 31 •1» easa 32 mi Hl! 3« m 14 35 Hü 36 37 9»*l ■aga 38 39 10 (in 41 12 ■iái aaaa :::: 43 14 :::: :::: 45 46 üli 47 üg 48 mi 49 so mi ü 51 nn 52 Ősi 53 54 fi >s VÍZSZINTES: 1. Fagy ej ev regényének címe. 11. Gyenge elmével rendelkezik. 12. Eskütétel. 14. Szabadságharcos. 18. Fed. 20. Kettő (ék. nélkül). 21. Bácsika. 22. Fél bányaváros. 23. Állami bevétel. 23. Alapegység egymilliomod része. 27. Most.' 28. Madár. 30. Fényes felülettel nem rendel­kezik (helyesírási hibával). 31. Feszültség egysége. 32. Mutatószó. 33. Állat. 34. A csónak is ilyen jármű. 36. Hadi támaszpont ékkel. 38. Üres hanggal kifejezve. 40. ARÖ. 41. Betekint. 43. Fájdalom (ék. nélkül). 44. Részvénytársaság. 45. így nevezték a Földközi ten* ger országait. 47. Azonos betűk. 48. Fedél. 49. Ellenez. 51. Zúzó. f ' 53. Híres francia énekes kereszt­neve. 55. Bánk bán híres alakja és a híres monológja. Beküldendő: Vízszintes 1, 14 cs 55. Függőleges: 13, 17 és 39. A rejtvényfejtők között köny­veket sorsolunk ki. — A helyes FÜGGŐLEGES; Intéző Bizottság. Tör. Útszakasz. Birtokviszonyt fejez ki (ék, nélkül). Női becenév. ENAPO. Nyugati fegyveres szövetség. Mássalhangzó kiejtve. Mutatószó. 1644—1737 között élt a Világ leghíresebb hegedükeszítője. (Első kockába két betű);. Félsziget. Karmolt. Dutnas híres regényének egyik főalakja. Versforma. Edény. Tolvaj, idegen holmit el* tulajdonító. Szerencsét hozó tárgy? Hullámtörők. Lapu fajta! Világtalan* Pusziit. Jó boltban sok van? Magafelé húz. ...gara vízeste. Orvul belopódzik. Vissza: kitár, durva helyes­írási hibával. Törleszt (ék. nélkül), Vég nélkül elvarr. T. ö. B. Morze-hang. Egész. Kettős betű. megfejtés beküldendő: július 26- lg. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét július 28-i szá­munkban közöljük. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 13. 15. 16. 17. 19. 22. 24. 26. 27. •::j. 31. 35. 36. 37. 59. 41. 42. 45. 46. 18. 51. 52. 54. í ISZAVIOEK ® lie/1 vény szelvény ___________________Több mindenről... A július 14-i számban megje­lent „Egy kis földrajz" cimü ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Melyik Európa három legna­gyobb folyója: Volga, Duna, Dnyeper. Mi Lettország fővárosa: Riga. Helyesen fejtették meg: Ba­logh Regina Ujszász: Pádárné Kis Róza Jászapáti; Győző Ká­roly Kunhegyes, Kiss István Jászberény; Simon Imre Türke­­ve; Csontos Magda,Rigó Zoltán, Jakab Antal, Törőcsik Ilona Szolnqk. Könyvjutalmat nyertek: Si­mon Imre Turkeve, Kiss István Jászberény. Törőcsik Ilona Szol­nok. (Vidékieknek a könyvet pos­tán küldjük el). Sakkélet PALKÓ n CSODÁK A SAKKTÁBLÁN Valóban csodaszámba ment Bláthy Ottó Titusznak, a világ­hírű magyar mérnök és feltalá­lónak (— számos értékes talál­mánnyal gazdagította a technika területét —) a soklépéses felad­ványszerzés terén elért, egyedül­állóan gazdag munkálkodása. Több mint 400 müvet alkotott, többek között egy kétszáz lépé­sen felüli feladvány is hirdeti eredetiségét. Soklépéses feladványszer­zés terén — mennyiségben és minőségben — ma is egyedül áll a világon, ténykedése a sakk­nak egy különös fejezetét ké­pezi. Mélyen gondolkodó nagy sztratéga volt, akit talán csak Troitzky múlt felül, — a felad­vány sztratégiában. Hosszú munkálkodásban gaz­dag életének (79 évet élt, 1939- ben halt meg) egyik legérdeke­sebb élménye volt az, amikor Lasker dr. világbajnok egy ízben tábla mellett hibátlanul leját­szotta egy oly feladványnak megfejtését, amelynek kompli­kált befejezése magának a szer­zőnek Is gondot okozott. Bemu­tatjuk egyik Ismert művét: Dr. Bláthy O. T. o o MATT 112 LÉPÉSBEN: Az állás szabályszerű végjáték, meg kell várni, amíg sötét ki­rály kénytelen elhagyni a b7 pontot, addig azonban világos­nak — fáradságosan — egy-egy tempót kell nyernie. Megfejtése a következő: 1. Kb4 Ka8, 2. Ka3 Kb7, 3. Ka2 Ka8, 4. Kai Kb7. 5. Kbl ICa8, 6. Ka2, Kb7, 7. Ka3 Ka8, 8. Kb4 Kb7. 9. Kas ebben az állásban sötét kénytelen egy gyalogjával lépni. Világos a fen­ti tempónyerést műveletet tíz­szer megismétli, ez alatt a sötét királyszarnyi gyalogok lépéséi elfogynak, s a sötét gyalogok az f3 g4 g5 és h3 mezőkön fognak állanl. Következik 98. Kbl Kb7, 99. Ka5 bl, 100. K:b4 Ka8. tot. K:e4 Kb7, 102. Kd4 «3, 103. ba Ka8, 104. Kc5 Kb7. 105. c4 Ks8, 108. Kd6 Kb7, 107. a8V+ K:a8, 108. K :e6 Kb8, 109. b7 Ka7, 110. Ke7 Ka6, 111. b8V Ka3, 112. Vb5 matt. A többlépéses mattfelad­ványok külön válíaját alkotják a soklépések, amelyeknek leg­nagyobb mestere dr. Bláthy O. T. volt. 11. SZ. VÉGJÁTÉK (A. Troitzky-től) Döntetlen (Világc* Indul) Az állás egyszerű, mégis nehéz feladat elé állítja a megfejtőt. Múlt rovatunkban megjelent 12. sz. feladvány megfejtése (dl-en álló figura vezér): 1. Val ! e.l, 2. Vhl+ e4, 3. Vhő-t- stb. vagy 1------ o3, 2. Va2+ t'4, 3. Vaó-f stb. vagy 1... d3, 2. Vc3 e3, 3. ed3 stb. * Az OB I.-ba jutásért aug. 18— 19—20-án fog körmérkőzést ját­szani a Szolnoki MTE, Szegedi MAv. Pécsi Mecsek és a Tata­bányai Bányász. Körmérkőzés színhelye: Budapesti élsakkozók klubhelyisége (Aulicfy utca). * Rovatvezetőnk az ICCF bajno­ki osztályában (Champion elás*) elért eredménye alapján (I. he­lyezés) jogot szerzett a világbaj­nokjelöltek versenyén való in­dulásra. (A Magyar Sakkélet jú­niusi számából vett hír.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom