Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-21 / 170. szám

▲ NAGYKUN-NAPOK ELŐKÉSZÜLETEI

A Nagykun napok müsortervesete

A Magyar Szocialista 1 Munkás Párt Kisújszállási Végrehajtó Bizottsága, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront helyi bizottsága Kisújszálláson 1957 augusztus 11-től 20-ig terjedő időben, egy méreteiben nagy, Szolnok megye és a hozzá közvetlen kapcsolt tiszántúli területekre is kiterjedő, nagykun hét rendezését határozta el.

A nagykun napok megrendezésének mezőgazdasági, kulturális, sport és egyéb vonatkozásokban is hagyománya van a nagykun városokban. A múltban — még a felszabadulás előtti időkben is — ezek a napok nagy tetszésnek örvendtek a nagykun városok dolgozói körében. Ezt a hagyományt kívánjuk újból, szélesebb keretek között feleleveníteni, megfelelő tartalommal megtölteni, és az első évben Kisújszálláson, a következő években pedig sorban másmás nagykun városban megrendezni. A nagykun hét megrendezésével kapcsolatban az a cél vezeti a párt és egyéb szervezetek vezetőségét, hogy e hét keretén belül politikai és gazdasági vonatkozásban is egyaránt előbbre segítse hazánkban a szocialista társadalmi rend megszilárdítását. Különösen fontosnak tartjuk, hogy dolgozó tömegeink a ■nagykun napok idején világosan lássák azt, hogy mitől fosztotta volna meg hazánkat egy ellenforradalmi restaurációs kísérlet és ezen keresetül szilárdítsuk meg bennük a szocialista politikai, gazdasági rend felsőbbrendűségébe vetett hitet, erősítsük bizalmukat a párt vezetése iránt.

A nagykun napok megrendezésével kapcsolatban haladó hagyományaink felélesztésén kívül olyan programot nyújtunk, amely megismerteti a résztvevőket egyrészről Szolnok megye, közelebbről a Nagykunság gazdasági eredményeivel, másrészről távlatokat nyit ezen a tájegységen belül a legkülönbözőbb gazdasági területeken, segít a további terméseredmények kialakításában.

A sorra kerülő előadásokban bő teret engedünk a belterjes gazdálkodás jelentőségének, eredményeinek és lehetőségének sokoldalú demonstrálására is. Az ország legkiválóbb szakemberei tartanaik több mint 20 előadást a mezőgazdasági termelés legidőszerűbb kérdéseiről. Minden szakelőadást gyakorlati bemutató és filmvetítés követ.

A 10 napig tartó mezőgazdasági kiállításon bemutatjuk állattenyésztési és növénytermelési eredményeinket; A kiállításon részt vesznek Szolnok megye, a nagykunság élenjáró termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, kísérleti gazdasága és dolgozó parasztjai, legkiválóbb állataikkal, termelvényeikkel.

Kulturális programunk keretében nagyobtoszabású Képzőművészeti kiállítást rendezünk, látható lesz az „Ellenforradalom Magyarországon 1956 október 23-tól november 4-ig.” c. kiállítás, könyvkiállítás, helytörténeti, népművészeti és egyéb kiállítások nyújtanak művelődési lehetőséget;

Esténként az Állami Népiegyüttes, a Békéscsabai Ballasi Bálint Népiegyüttes, a Debreceni Népiegyüttes, a Szolnoki Népiegyüttes, a Kodály (volt Honvéd) Művészegyüttes, a Szolnoki Kisdobos együttesek biztosítják színvonalas műsorral a művelődést és szórakozást.

Augusztus 18-án állatvásárt tartunk. Augusztus ' 18—19—

20-án nagyszabású vásárt rendezünk, ahol mindenki megvásárolhatja a legkülönbfélébb iparcikkeket. Kerékpárok, bútorok, mezőgazdasági gépek, háztartási gépek, textil-anyagok, készruhák, rádiók. szerszámok, lábbelik, divatcikkek, stb. nagy választékában válogathat a vásárló közönség.

Augusztus 20-án nagygyűlést tartunk, melynek előadója: Kádár János elvtárs.

A gyűlésen résztvesznek Dobi István elvtárs és sokan a kormány és párt vezetői közül. *\

Nagykun-napok idején KisúiszáUáson rendezzük meg a megvei kulturversenyt. énekkarok és tánccsoportok részére. illetve szólótáncosdk és énekesek részére. Ugyancsak ezidőben kerül megrendezés re a földműves-szövetkezetek népi zenekarainak megyei versenye is.

Sport-programunkon országos méretű lóversenyek és Invasbemutatók szerepelnek.

A nagykun viadalok keretében a sport legkülönbözőbb ' ágaiban megrendezzük a nagykun városok közötti vetélkedést. Augusztus 20-án nemzetközi futballmérkőzést rendezünk.

A nagykun-napok programtervezetét az alábbiakban mutatjuk be:

üuguszlus 11, vasárnap

1. Délelőtt 10 órakor a nagykun-napok ünnepélyes megnyitója, „Nagykun“ seregszemlével;

A megnyitót a Földművelésügyi miniszter, Dögéi Imre elvtárs tartja.

2. Megnyitás után a nagykun mezőgazdasági kiállítás állatait mutatják be. A ki-a® állítás augusztus 20-ig tart nyitva.

3. A kiállítás megnyitása után a megyei állami gazdaságok csikósainak lovas, ügyességi és egyéb bemutatói lesznek. — Déli 12 órakor a nagykunsági Képzőművészeti Kiállítás megnyitása (nagykunsági tárgyú, vagy idevaló születésű művészek alkotásaiból). Népművészeti.' helytörténeti és más kiállítások megn vitása.

4. Este 8 órakor díszelőadás, műsort ad a Kodálykórus (volt Honvéd Művészegyüttes a Szabadtéri színpadon. A Szabadtéri szúrnád a gimnázium udvarán lesz felállítva.

Augusztus 12, hétfő

, 1. Arukét

Délelőtt 9 órakor a mozi helyiségében bevezető előadás a „Belterjes gazdálkodás fejlesztésének kérdései a Nagykunságban" címmel.

Tartja: Erdei Ferenc akadémikus.

Délelőtt 11 órakor a „Halászat” c. előadás.

Tartja: A Földművbelésügy: Minisztérium Kutató Intézetének tagja.

Augusztus 13, kedd

1. Előadások: |

Délelőtt 9 órakor: „Szarvasmarhatenyésztés” c: előadás.] Tartja: Kecskés Sándor, az! Allafo''vosi Főiskola tagja. j

Délelőtt 11 órakor: „Ser-j tóstenyésztés” című előadás.] Előadó: az Állattenyésztési] Kutató Intézet munkatársa. ] A programban szereplő tu-] dományos előadásokon zöm-] ben a szakágaknak megfelelő; szakemberek vesznek részt] (városi, községi, állami gaz-] dasági. tsz. agronómusok. ál-] lattenyésztők, brigádvezetők).]

2. Este 8 órakor a Nagy-;

kunsági Földművesszövetke-; zetek népi zenekarainak kis-; u.iszállási körzeti versenyé-] nek II. része. ]

Augusztus 14, szerda

1. Délelőtt 9 órako-r „A szikes talajok javítása” c. előadás. Előadó: Prettenhoffer Imre (Szegedi Kísérleti Kutató Intézet).

2. Délelőtt 11 órakor: „A rizstermelés kérdései, rizse® vetésforgók’- c. előadás.

Előadó: Petrásovics 'Szarvasi öntözési és term. Int.)

..Baromfitenyésztés” c. előadás. Előadó: Bálái Bálint (Gödöllői Agrártudományi

Egyetem).

3. Délután 3 órakor: javí-: tott és javíthatatlan szikes talajok fásításának helyszíni megtekintése két helyi termelőszövetkezetnél .

augusztus 15, csütörtök

1. Délelőtt 9 órakor: „Felsőtisznátúlá Öntözések problémái” c. előadás.

Előadó: Mihályfalvi István, Kisújszállás.

2. Délelőtt 11 órakor: „Kiöregedett rizst elepek hasznosítása” c. előadás.

Előadó: Jurányi György

osztályvezet (E’M)

„Lótenyésztés” c; előadás. Előadó: Banus György lótenyésztési főfelügyelő (FM);

3. Délután 3 ódakor a fenti előadásokkal kapcsolatos öntözési bemutató a kísérleti gazdaságban.

4. Délután 6 órakor a „Kiöregedet rizstelepek hasznosítása” c. előadáshoz bemutatás a helyi termelőszövetkezetben.

5. Este 8 órakor a Szolnoki MÁV Fűtőház, a Karcagi Kultúrotthon és a Martfűi Tisza Cipőgyár népi együtteseinek műsora.

Augusztus 16, péntek

1. Délelőtt 9 órakor előadás a „Nagyüzemi gazdálkodás előnyéről”. Tartja: Magyart

András, a földművelésügyi miniszter első helyettese.

2. Délután 2 órakor termelőszövetkezetek látogatása.

3. Délután 6 órakor a

könyv kiállítás megnyitása.

4. Este 8 órakor a Szolnoki Központi Népi Együttes műsor a.Augusztus 17, szombat

1. Délelőtt 9 órakor a

„Nagyüzemi mezőgazdaságunk gépesítésének jelentőtősége” c. előadás. Előadó: Mészáros István (FM. Gépállomást Igazgatóság).

2. Délelőtt 11 órakor: „Magyarországi kukoricatermelés” c. előadás. Előadó: Kolbai Károly, az Agrártudományi Egyetem rektora, Gödöllő.

3. Gyakorlati bemutató a Gépállomáson a „Nagyüzemi mezőgazdaság gépesítésének jelentősége” c. előadáshoz.

4. Délután 4 órakor a megyei kulturverseny döntője.

5. Délután 5 órakor Móricz Zsi gmond szobrának leleplezése.

6'. Délután 6 órakor a könyvhét ünnepélyes megnyitása. Szabó Pál vezetésével a megnyitó után irodalmi ankét.

7. Este 8 órakor birkozóverseny a Nagykun városok indulóinak részvételéveL

Augusztus 18, vasárnap

Magyar-szovjet barátság napja

Ezt a napot a szovjetmagyar barátság jegyében kívánjuk megünnepelni, amikoris a környéken állomásozó szovjet csapatokat erre a napra meghívjuk. Bemutatjuk rendezvényeinket, s ez alkalommal a szovjet elvtársak találkoznának a nagykunsági napokra meghívott Szovjetunióból delegált elvtársakkal is.

1. Délelőtt 9 órakor az aug, 18—20 között rendezendő ipari ég mezőgazdasági vásár megnyitása (mezőgazdasági, háziipari és iparcikkek, emléktárgyak, nagykunsági bor- és étel különlegességek, stb.).

2. Délután 2 órakor a vásár keretén belül lovasbemutató, lovasverseny, kocsiverseny, hajtóverseny, akadályverseny és távolsági verseny.

3. Este 8 órakor díszelőadás az Állami Népi Együttes felléptével. Előadásra kerül: a „Kisfaoj tár”.

Augusztus 19, héüö

1. Délelőtt 9 órakor juhtenyésztés c. előadás. Előadó: dr. Schandl József (Állattenyésztési Kutató Intézet).

2. Délelőtt 11 órakor ,.A legelők célszerű hasznosításáról” c. előadás. Előadó: Becskei' Tóth Bertalan, docens (Agrártud. Egyelem, Gödöllő).

3. Délután 2 órakor az öntözött legelők megtekintése.

4. Délután 3 órától a Nagykun viadalok döntője. (Röplabda, asztalitenisz, stib.)

5. Este 8 órakor a Szolnoki Kisdobos Együttes előadása

Augusztus 20, kedd

1. Délelőtt 10 árakor: Munkás-paraszt találkozóval egybekötött nagygyűlés, amelynek előadója: Kádár János elv t árs. (Közben postagalambvenseny indítása.)

2. Délután 2 órától lovasbemutató, kocsiversenyek, há1- tóverseny, akadályverseny és távolsági verseny.

3. Délután 3 órakor a „Nagykun válogatott’ és valamelyik budapesti NB I-es csapat labdarúgómérkőzése.

4. Valamelyik budapésti sportegyesület tornász együttesének bemutatója a labdarúgómérkőzés után.

5. Délután 5 órajtor „Pásztornap”. A hagyományos pásztorélet bemutatása táncban, dalban ég egyéb néni szokásokban, a Debreceni Néo: Együttes, pásztorművészek közreműködésével.

6. Este 8 órakor a Balassi Bálint Néni Együttes előadása a tribünből alakított színoadon. Ezzel egyidőhen a városban a Szolnoki „Kisdobos” Együttes tart előadást.

7. A „nagykunsági napok” zárása tűzijátékkal.

Imre

Rizs-EGY FlßTßLÖN ELFELEJTETT , KISÚJSZÁLLÁS! KÖLTŐ EMLÉKEZETERE

a Kisfaludy Társaság 1840 február 6-i ülésén, a ó-i Vörösmarty Mihály vezetése alatt álló bíráló bizottság javaslata alapján, egyhangú elismeréssel Nagy Imre debreceni teológusnak ítélték oda <jz előző évben kiírt ballada-pályázat elsődíját, az ezüst serleget. Fáy András, a Társaság elnöke, meleghangú levélben kél te fel Péczely Józsefet, a debreceni kollégium tudós profeszszorát, hogy a nagy kitüntetést jelentő serleget ünnepség keretében adja át a sok reményre feljogosító ifjú poétának. A gyorsszekér azonban későn érkezett Debrecenbe. Nagy Imre már nem vehette át a szép kitüntetést, nem fogadhatta az üdvözléseket, mert 9 nappal előbb, 1840 január 31-én hosszas betegség után, alig 23 éves korában meghalt.

Kortársai, már országosan ismert nevű írók, szellemi életünk vezetői igen nagy elismeréssel, megbecsüléssel nyilatkoztak költészetéről, fejlődő irodalmunk nagy reménységének tartották. Hirtelen bekövetkezett tragikus halála miatt fejlődése megszakadt, s a század második felétől kezdve nevét lassan elfelejtették, munkásságáról szinte senki nem beszélt. Mintha nem is lett volna, mintha nem is hangzott volna el kortársa, Arany János elismerő értékelése: „A Vörösmarty-aera tündöklő nyelvezetén lelkesült ifjúság legfeltűnőbb képviselője ő".

Még szükebb hazájában, a Nagykunságon, Kisújszálláson is csak kevesen hallották és ismerik a nevét, s összegyűjtött verseinek 1897-es kiadása óta. nem került sor újabb kiadásra. Sőt, születésének 140. évfordulójáról sem emlékezett meg senkit még szülővárosában sem, s a debreceni kollégium falain kívül talán sehol nem ismeri az ifjúság a valamikor olyan népszerű, kedves „Indul nagy útjára az árva diák” kezdetű vándordiák-dalát,

/lÚjunk meg egy Pillanatra, s legalább szükebb ^ pátriája, a Nagykunság emlékezzen meg róla.

Egyszerű parasztcsaládból született Kisújszálláson 1817 február 24-én. Tanulmányait Kisújszálláson kezdte, itt végezte el az elemi iskolát és a 6 alsó gimnáziumi osztályokat. Már tanulmányai kezdetén feltűnt tehetségével, szorgalmával, érdeklődésével. Minden érdekelte, mindennel szívesen foglalkozott. Tehetsége azonban különösen az akkori poétikai vagy poétái osztály (a mai 1. gimnáziumi osztálynak felei meg) elvégzése során bontakozott ki különösebben. Ennek az osztálynak az anyaga elsősorban versírás, verselés mesterségének elméleti és gyakorlati elsajátítása volt. Mestere, a költői hajlamú hősi Pál rektor, a poétika tanításn során nem elégedett meg az elméleti tézisek megtanításával, hanem tanítványaival a megtanult anyagnak megfelelően példa-verseket kellett fabrikálni, hogy így mutassák be, mennyire sikerült az elméletileg elsajátított anyagot magukévá tenni. Mig társai nagyrésze számára ezek a feladatok keserves, nehéz szellemi megerőltetést jelentettek. Nagy Imre játszva, szórakozva végezte el ezeket a feladatokat, annyira, hogy Szeremley Barna 1897-től származó életrajza szerint „osztálytársai nagvrészének ő készítette el a feladatát, s szülővárosában lassan-lassan mint tehetséges alkalmi verselő, rigmusfaragó, egyre nagyobb tekintélye is lett.

Ez alkalmi rigmusokat tekinthetjük első szárnypróbálgatásainak. Az alkalmi rigmusok után Debrecenben, a kollégiumban kezdett el rendszeresen foglalkozni a költészettel. A tehetséges ifjúra Kisújszállás vezetői közül többen már korán felfigyeltek, s az ő segítségükkel jutott be 1832. őszén a debreceni kollégiumba, tógás diáknak. Otthonról nem sok támogatást remélhetett. Szülei elég gyenge anyagi viszonyok között éltek, s nem sok támogatást tudtak adni. -a szülővárosától kavott csekély ösztöndíj sem volt elegendő arra, hogy gondtalan, nyugodt megélhetést tudjon biztosítani az ifjú diáknak. A szegény parasztfiú sok nehézséggel küzdött, míg teheti

cA

sege réven sikerült úgy-ahogy, magántanítványok, pártfogók, segítségével a legminimálisabb létalapot biztosítani tanulásához.

(T> ármilyen nehezen indult is pályája, élete, a kőllé•Á* giumban, mégis ezek az évek jelentették számára a fejlődés, a kibontakozás lehetőségének kezdetét. Akkor került be a kollégiumba, amikor az egész országban megindult a harc az átalakulásért, a fejlődésért. 1830 körül, az első reform országgyűlés nyomán felpezsdült magyar életben Széchenyi hitele új. nagyszerű gazda-sági fejlődés perspektíváit csillogtatták meg a nemzet előtt.

A nemzeti újjászületés gondolata elsősorban az ifjúság körében talált komoly visszhangra, az ifjúság volt a leglelkesebb követője, sokszor még a tanári kar gáncsoskodása ellenerő is. Debrecenben éppen azokban az években volt a legerősebb a nemzeti fellángolás, az újért való lelkesedés az ifjúság körében, amikor Nagy Imre a kollégiumba került. A minden iránt lázasan érdeklődő ifjút nemcsak a sok új ismeret kápráztatta cl és lelkesítette, hanem megával ragadta a nemzeti felemelkedés, újjászületés gondolata is.

kollégiumi ifjúság nem állt egyedül ebben a harcban. Néhány tanártársa ellenzése ellenére is a nagytudású Péczely József professzor melléjük állt, irányt adott az ifjúság mozgalmá.nak, fejlődésének. Önképzőkört alakított diákjainak, ahol nemcsak a nemzeti újjáébredés nyomán eddig szinte el sem képzelhető arányokban kibontakozó irodalmi fejlődés új irányaival ismertette meg tanítványait, nemcsak e megújuló, fejlődő irodalom vezetőinek, Vörösmarty, Bajza, stb. munkásságát hozta közelebb hozzájuk, hanem rászoktatta őket az iskolai tudományok mellett az önképzésre, az önálló, szabadabb munkásságra. 1832-ben megindította Péczely a kollégiumi diákság szépirodalmi évkönyvének, a ,.Dant”-nak kiadását, ahol a tehetséges diákok legjobb költői terméseit nyomtatták ki. Ebben az élénk, pezsgő, forrongó légkörben Nagy Imre tehetsége gyorsan kibontakozott. Neve nemcsak Debrecenben, hanem már országosan is kezdett ‘smertté válni.

Az 1830-as években még Bajzát tekintette vezérének a. fiatalabb írónemzedék, akinek bátor, minden tekintélyével szembeszálló irodalmi harcai mellett formai tökéleteségre, nyelvi finomságra, sokszor a valószínűtlenségig finomkodásra hajló, inkább érzelgős költeményeivel volt nagy hatása és sikere. Ez az érzelgősség, nyelvi nyomkodásra törekvés Nagy Imre költészetének, első telében is jól megfigyelhető. De már elég korán észrevehető volt a törekvés a minél egyszerűbb, minél természetesebb nyelvi kifejezési forma kei esésére és kialakítására. Fontosabb és jellemzőbb egész költészetére verseinek témájában, mondanivalójában, jelentkező újszerűségre törekvés. ami mélyen benne gyökerezett az egyre erősödő nemzeti mozgalmakban.

r~/f Kisfaludy Társaság ezüst serlegével érkező gyors-1 kocsi elkésett. cso.k a tem.etés után ért Debrecenbe. A Kisfaludy Társaság 1840 február 18-i gyűlésén olvasták fel Péczely professzor levelét, melyben beszámolt az ifjú költő haláláról. ..Szem nem maradt szárazon” — írja az egykorú tudósítás a gyűlésről. Jósika Miklós, a Társaság akkori igazgatója. így méltatta költői munkásságát: ..Ö dísze fogott volna lenni költészetünknek, s ez kettőzi a szomorú érzést, mellyel öt közülünk kiragadva tudjuk”. ■

Halála után barátai, tanulótársai díszes síremléket akartak számára állítani, de a szabadságharc és az önkényuralom évei miatt ez a terv csak 1864-ben valósulhatott meg. S ahogy a közvetlen barátok, ismerősök elhaltak. Nagy Imre 'emlékezete is úgy merült egyre mélyebbre a feledés homályába.

(~L ó lenne, ha legalább szülőföldjén nem felejtenék

" el teljesen a nevét, s ha verseit nem is olvassák, a 60 évvel ezelőtt kiadott, de ma már szinte Hozzáférhetetlen verses kötetét nem is adiák ki újra, hogy költélegalább az emlékét őriznék meg!

ÁGOTA1 LÁSZLÓ

I

t

1