Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-13 / 137. szám
KTJHÄT UTIRÄTEOK wit>'rfFTr;<;wi'iifHTniiiTwirpnrrfi,nT>'i'i,r>|iTi'ximr>|rf!>iTn* ) (folytatás) A dúló csata közepette a tábornok felmászik a hegyre, körülnéz, felméri a helyzetet, utána lemászik. Az addig nyugodtan ott álló díszletező erre felkapja az asztalt és a széket, kipakolja. A hegy eltűnt, a csata tovább dúl a színpadom Kétféle opera van Kínában, a pekingi és a sanghaji opera. A pekingi régi, klaszszikus, többezeréves kínai opera, sok-sok órán keresztül tart. Vannak háromnapos operák is. Ezeket mostanában összevonják, sűrítik, így már csak 6—8 óráig tartanak. Európai számára ezek, szerintem élvezhetetlenek. A Magyarországon járt kínai színház a leghíresebb kínai operákból mutatott be részkor is, amikor anyja vissza hívja a gazdag családi házba. A diák nemsokára eredményesen leteszi vizsgáit, magas hivatali állást kap és boldogan, jómódban élnek tovább álhatatos kis feleségével. A darabot a IX. században írták, s azóta változatlanul játsszák a kínai színpadokon. A mi magyar őseink akkor éppen a Honfoglalás színjátékát próbálgatták; Vannak kínai színházak szép számban, ahol csupa női színészek vannak, férfiak szerepét is ők játsszák, s vannak híres férfi színészek, akik viszont csak női szerepeket játszanak, de igen tökéletesen. Ilyen pl. a híres Mei-Lan-Fan, aki művészetével bejárta az egész viláleteket különös gonddal megválogatva. A Sanghaj i opera kicsit jobban hasonlít az európai színpadi stílushoz, nincs benne annyi jelkép, de múltja szintén többszáz évre tekint vissza. Egy sanghaji opera rövid meséje a következő: Egy szegény diák gazdag lányt vesz feleségül, leány szüleinek beleegyezés« nélkül. A szülők által kitagadott leányt a fiú magával viszi szegényes kunyhójába. Ä fiatalasszony sokat szenved a nélkülözésektől, de kitart szerelmese mellett ak' gyón tetszettek, de legnagyobb benyomást mégis a táncok tették rám. A hatalmas Kína minden tájának, nemzetiségének táncait láthattuk a színpadokon. Jaó nemzetiség tánca, mongol lánytánc, Miaó tánc, sárkánytánc, taivani szvit, teaszedő tánc, tibeti lovasok tánca, lótuszszünetelők tánca, oroszlántánc. Csak egyről mesélek bővebben a sárkánytáncról. Eget-földet reszmesélek bővebben, a sártogás közepette — az ember szinte moccan! sem mert — berohan a halálsötét színpadra egy izzó vörös gömböt kergető rettenetes sárkány. 15—20 méteres tarajos foltos teste sárgán világít, hatalmas fején öklömnyi vörös szemek égnek, tátott szájában óriási fogak meredeznek, bajusza végén nagy bolytok táncolnak. A vörös gömb, a nap először felboszszantja a sárkányt, ide-oda ugrál az orra előtt. A sárkány egyre dühösebben rázza óriás fejét, majd tomboló dühvei, nagy surrogóssal veti magát a könnyedén libegő nap után. Hosszú perceken keresztül rohan a sárkány a szájától 10—20 centire táncoló nap után. össze-vissza tekereg, hurkokat vet saját magára, majd újra teljes hosszában kinyúlik, de a nap mindig győztesen kerül ki a kergetőzésből. Végül a sárkány a nagy kavarodásban bele akad egy oszlopba, nem tudja magát kiszabadítani és dühtől rázkódó testtel tehetetlenül nézi, hogy a nap újra sértetlenül szabadul. Régi kínai mese. hogy egy sárkány el akarta rabolni a napot és amikor csak teheti, mindig űzőbe veszi. Ezt a kis mesét láttuk viszont a színpadon. A napot botra kötözött, belül kivilágított vörös gömböt egy táncos fiú viszi. A sárkány teste bambuszvázna húzott festett selyem, belülről kis izzókkal kivilágítva. A sárkány hatalmas feje 30 kiló. Másfél méteres bot nyúlik ki belőle, érméi fogva mozgatják. A fejet tánc közben három fiú felváltva kezeli, mert egy nem győzi sokáig erővel. A földközeltől egész magasra a fej fölé kell lendíteni, állandóan mozgatni, forgatni és rohanni vele. A hosszú sárkánytesfre szerelt további 10 botot újabb táncosok fogják ég rohannak arra. amerre a nap után táncoló hatalmas fej vezeti őket. Óriási fizikai munka ez és nagy gyakorlat kell hozzá, de az elért hatás hátborzongató. A sötét színpadon az emberek és a botok egyáltalán nem látszanak, csak a nap és a kivilágított rohanó sárkánytest. A színpad elé engedett, tüli függönyre vetített baljós felhők, s a hátborzongató zene szinte megbénítják az embert, meg sem mozdul tánc végéig, amikoris kígyóinak a fények és feloldódik a varázslat, Sajti Sándor flfog-v*srr»? nvn^fet films A 306-os üg? Izgalmas, érdekfeszítő film, diverzánsok ügyes leleplezése Játsszák a következő keskenyfiknszínházak: Kengyel 14— 16-ig, Tiszaörvény 29—30-ig, Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek 19-én, Jászszentandrás 21—23-ig. A diákok fesztivál-programja a VIT-en GüBDRIITßCBL Kalandos regény . (84) Előbukkant legelső tanyánk is, sőt_ a víz valamivel eredeti szintje alá csökkent. Minden órában mértük az apadást. Átlag óránként harminc centiméter volt a szintcsökkenés Délelőtt 11 táján azonban megállt a rohamos apadás. Délig vártunk. A víz két centiméterrel növekedett. — Valahol, a té szintje alatt forrásnak kell lennie, ez táplálja a tavat — mondta Tatár gondterhelten. Idegesen nézegette az egyik kő oldalába karcolt vízr állásmérőt. A következő órában megint emelkedett a szint. — Barátaim — mondta ekkor Tatár. — Az első robbantás nem sikerült. A tó szintje több méterrel csökkent. • De amint látjátok, újabb dugulás következett be. Tehát ; ismét robbantanunk kell. Egyre azonban figyelmeztetlek ■ benneteket. Ez a három kézigránát az utolsó lehetőségünk. Ha most sem tudunk utat robbantani maguknak, akkor körülbelül az utolsó eshetőségünket vesztjük el. Nem akarok egymagám határozni, együtt kell döntenünk: használjuk-e fel utolsó robbantóanyag-tartalékunkat, vágj’ tartogassuk későbbre? Én az azonnali robbantás mellett ,vagyok. Felemelte a kezét. Vele szavaztunk mind a ketten. Most aztán körülményes munka kezdődött. Apa nyakig iszapban, korhadékban dolgozott, hogy kiássa a robbantólyukat, Tatár mérnök mindegyre leszállt melléje s ketten tanácskoztak, méregettek. Már úgy bemocskolód, tak, hogy rájuk sem lehetett nézni. — Most jó lesz — mondta végül Tatár Kálmán. Elhelyezték a robbanó-töltetet. ■ Szorongva néztünk egymásra. Ha nem sikerül; . , Sikerülnie kell! — Indulás — mondta apa és a hangja nem remegett. Elhelyezkedtünk a teraszon. Tatár még ott babrált egy darabig, aztán ő is futni kezdett. Ezúttal nem csapott fel láng, csak tompa robbanás - hallatszott. Utána semmi. Mozdulatlanul álltunk a sziklán. Tatár mérnöknek egész fehér volt az arca. Véarstörölte a homlokát, aztán elsőnek indult el a robbantás színhelye felé. Csak amikor a felrobbantott torlaszhoz közeledtünk, láttuk, hogy a tó nyugtalanul kavarog. Egy ponton erősen örvénylett a víz. Tatár mérnök figyelte egy darabig a víztölcsért, aztán ránk nézett. Elégedett mosoly bujkált a teíkintetében. — Sikerült! Kilőttük az iszapdugót. Én máris szaladtam a vízállást jelző sziklához. Apáék már régen visszatértek a tanyához, mikor én még mindig ott álltam és időnként felkiáltottam: — Megint négy centiméter! A víz, ha nem is túlságosan gyorsan, de egyenletes ütemben apadt. Másnap délben fekete barlangtorok bukkant fel. Megbabonázottan meredtünk reá. Ez a fekete nyílás a szabadulást jelentheti. Tatár mérnök mosolyogva fordult apához: — Kedves barátom, a százkettedik kísérlet sikerült! ÚTBAN A FÉNY FELÉ Aludtunk-e azon az éjszakán? Egy szemhuny ást sem! Mindhárman olyanok voltunk, akár a gyermekek. Már kora hajnalban ott ültünk a barlangszáj előtt és néztük a kifelé sodródó vizet. Délben, mikor a nap merőlegesen sütött be a szik'acsarnokunkba, összeszedtük szegényes holminkat. Ágakból és kiszárított fűből fáklyákat csavartunk, alaposan tehettük magunkat, mert hisz nem lehetett tudni, meddig tart majd a földalatti út. Idegesek voltunk mindannyian, de azért lelkiismeretesen rágtuk az émelygésig megunt galambhúst. Mikor aztán ezzel is végeztünk s útrakészen álltunk, még egyszer elzarándokoltunk Tudor bácsi sírjához. Némán álltuk körül a kőhalmot, hosszú ideig egyikünk sem tudott szólni. Valami úgy fojtogatta a torkomat. Elfordultam, hogy ne vegyék észre könnyeimet. Ekkor láttam, hogy apa is a szemét törli. Megszólalt, és hangján érezni lehetett a remegést. Nem tudott uralkodni magán, legiobb barátja, mindanynyiunk életének a megmentője feküdt a magasra halmozott sziklasír alatt. — Nevezzük el a Kék-barlangot, az emlékére Tudor-barlangnak. Egyszerre mondtuk reá az „úgy legven”-t. Tudor bácsi sírjától a gyémántacél leírását rejtő kőpiramishoz mentünk. Mennyi gonddal és fáradsággal építettük fel, most szinte percek alatt ment a szétbontása. A mérnök a nvakába kötötte a vízhatlan zacskót, aztán libasorban, hallgatva leereszkedtünk a tó parijára és megálltunk a kivezető alagút kijáratánál. A víz lassú sodrással húzódott kifelé. Mégegyszfr visszanéztünk, tekintetünkkel búcsút vettünk a csodálatos Tudor-barlangló! melv egyszerre volt börtönünk meg menedékhelyünk é* végül oly keserű gyász emlékéve' kell most elhagynunk. (Folytatjuk.) Nemzetközi szeminárium és tanulmányutak az építészeti főiskolák hallgatói számára. Moszkva építészeti műemlékeinek megtekintése, találkozók, ismert szovjet építőművészekkel, kirándulás Leningrádba. Nemzetközi szeminárium és tanulmányutak a mezőgazdasági főiskolák hallgatói számára. Mezőgazdasági tudósok előadásai, látogatása Timirjasew Mezőgazdasági Akadémián, a Mezőgazdasági Kiállítás megtekintése, látogatás kísérleti állomásokon, kol lektív gazdaságokban, szovjet gazdaságokban. Nemzetközi szeminárium és tanulmányi kirándulások a technikai tanintézetek hallgatói számára Előadások az energetika aktuális kérdéseiről, a Moszkvai Energetikai Főiskola meglátogatása, magasfeszültségi vezetékek más más energetikai berendezések megtekintése. Nemzetközi szeminárium az atomenergia békés felhasználásáról. Kiváló szakemberek népszerű előadásai az atomenergia békés felhasználásának területéről, az „Atomenergia békés felhasználása” pavilon megtekintése a Szovjet Ipari Kiállításon,, más, a szeminárium témájával kapcsolatos látogatások. Nemzetközi szeminárium a zenei tanintézetek hallgatói számára. A szeminárium tárgya : „Népi motívumok a zenében.” Találkozók a zenei világ képviselőivel, viták. zenei illusztrációk, tájékoztatáscsere a különféle országok zenei képzésének szerkezetéről, a zenetörténeti jelentőségű helyek meglátogatása. Nemzetközi szeminárium joghallgatók számára. A szeminárium tárgya: ..A népek jogának problémája az ENSZ alapokmányában.” Neves szakemberek felolvasásai a népek jogáról, viták a szeminárium tárgyával kapcsolatb&n, információcsere a különféle országok jogi képzésével kapcsolatban. Nemzetközi szeminárium az irodalom hallgatói számára. Felolvasások a különféle országok jelenkori irodalmáról. Ismert írók és irodalomtörténészek előadásai. Információcsere a különféle or-, szágok irodalmi oktatásának szerkezetéről, a Lenin Könyvtár, a Gorkij és Tolsztoj múzeum, a Majakovszkij, könyvtár, múzeum, az N. Ozstrovkij Múzeum meglátogatása, kirándulás Jasznoja Poljába (Tolsztoj múzeum). Nemzetközi szeminárium bölcsész hallgatók számára. A szeminárium tárgya: „Lehetséges-e az emberi társadalom fejlődésének útjait előre látni?” Ismert bölcsészek felolvasásai, információcsere a különböző országok bölcsészeti stúdiumáról. Nemzetközi szeminárium a filmművészeti tanulmányok hallgatói számára. Viták a modern film aktuális kérdéseiről, találkozások híres filmalkotókkal, különféle országok filmművészeti hallgatói munkáinak megtekintése, információcsere a különféle országok filmművészeti képzésének szerkezetéről. Azonos szakterületek hallgatóinak nemzetközi találkozói a VIT-en. Ezeknek a találkozóknak a célja: információ és véleménycsere a különféle országok tanulmányi programjairól és módszereiről. Ezek a találkozók Moszkva megfelelő tanintézeteiben fognak lefolyni. A résztvevők számára lehetőség nyilik. hogy megismerjék a ta- • nulmányi körülményeket, tanárokat és az oktatás szakembereit. Ezek a találkozók összekapcsolhatók szakterületek szerinti múzeumok, képtárak, tanintézetek, kiállítások stb. megtekintésével. A következő szakterületek hallgatóinak találkozói vannak tervbe véve: Orvostudomány, kémia, képzőművészet, biológia, pedagógia, történelem, földrajz, geológia, közgazdaságtudomány, régészet, csillagászat, testnevelés és sport. HÉPNÜeeSEEKJSeK 1 A Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalata pályázatot hirdet többszörcsítésre alkalmas, dísztárgyként használható babák készítésére. Textilből, fából és bármely más anyagból készíthető karikatúrák, autóbabák, magyar babák, népviseleti figurák, állatfigurák, oarasztbabák. stb. A pályamunkákat június 25-én 10—16 óráig kel] beküldeni a Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalatához (Budanest, V., Kossuth Lajos utca 12, félemelet). Pályadíjak: I darab 1200 forintos I. díj: 2 daran 800— 800 forintos II. díj; 4 darab 500—500 forintos III, díj. 1 sál kell honorálni. Mivél ez • nálunk, távoli magyar hon' ban és még egy pár országr ! ban így szokás. ‘ Minden többmilliós városnak van hivatásos (rendsze. rint katonai) ének, zene, tánc[ együttese. Mivel ml csak ilyen nagy lélekszámú város• ban jártunk, mindenütt volt . alkalmunk a városi művészegyüttesekben gyönyörködni. : Ezek az együttesek operákat I is adnak elő, de túlnyomó részt úgynevezett népi együt: tesi műsort adnak A kígyó- i bőrrel bevont hegedű, a gon, gok, soha nem látott hang• szerek, a zenekar európai ■ fül számára szokatlan össz: hangzásai és a magyar nép■ dalokhoz kísértetiesen ha■ sonlító kínai néodalok is nagöt.; A kínai operaeloadások alatt az opera szövegét a falra vetítik, hogy az is megértse, aki nem a színészeik tájszélását beszéli. az írásjelek viszont az egész országban közösek. Még egy érdekes kínai színházi szokás. Taps alig, csak néha van, egy-egy nagy produkció után, felvonások után nemigen. Csodálkoztunk, hogy a ml előadásainkon akkor miért tapsolnak. Kiderült, hogy minden jegyükre rá volt írva kínaiul, hogy a magyar művészek produkcióit taps-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ A Nyári palota látképe Pekingben,
