Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-21 / 144. szám

JÁSZBERÉNY ES KORNYÉKÉ

Miért arat már harmadik éve kombájnnal a jássjákóhalmi Hé ke I ernt elősző veik esel

Az 1951-ben alakult jászjáköhalmi Béke Termelőszövetkezetnek az első esztendőkben igen nagy gondot okozott a gabonabetakarítás. Abban az időben a gépállomás meg csak kévekötő aratógéppel rendelkezett, s így kénytelenek voltunk kézzel és aratógéppel levágni a gabonát. Ez a munka nagy többletkiadást eredményezett, s igénybe vette a sz-nek csaknem az egész tagságát: A nehézséget ráadásul az is növelte, hogy a tavaszi növényápolási munkák belenyúltak az aratás idejébe. Munkatorlódás keletkezett, elmaradt a kapálás, s ebből terméscsökkenés származott. A gyomosan maradt kapásnövények helyén nem tudtunk kifogástalan magágyat készíteni az őszi gabonaféléknek, s ez a következő évi termés alakulását is kedvezőtlenül befolyásolta.

A kézi és aratógépes betakarításnál meglehetős nagy volt a szerrweszteség. Azonkívül nagy kára származott a tsz-nek abból, hogy a tarlóhántás is késett, mert■ csak akkor tudtuk elvégezni, amikor a talaj már kiszáradt. A í szántóföld nagy vízvesztésé> get szenvedett, a gyornnuigf vak csak ősszel, rosszabb • esetben tavasszal keltek ki. A fiatal növényeki amelyeket bele vetettünk, igen megsínylették a gyomok által okozott tápanyag- és vízelvonást. A növényápolás is megneheze' Aetti

Mióta kombájnnal rendelkezik a gépállomás, minden évben igénybe vesszük. Wy járunk jobban, a tsz-tagság igen megkedvelte a kombájnaratást. mert megkíméli a nehéz munkától s egyéb sürgős tennivalók elvégzésére több idő jut. A kombájnaratás hasznáról tanúskodik az alábbi számítás is, melyet a közelmúltban készítettünk. Ezzel kívánjuk érzékeltetni azok számára a kombájnaratás hasznát, akik csak a közvetlen előnyökből ítélnek, hogy ezzel bizonyságot szerezhessenek.

KÉZI ARATÁS: Egy kát. hold gabona aratási költsége 10 mázsás átlagtermés esetén:

7,8 munkaegység, á 40 forint, összesen: 316 forint, a cséplési munkadíj 4,8 százalék, azaz 48 kilogramm búza, melynek értéke 108,20 forint. A kézi aratás költsége összesen 424,20 forint kát. holdanként.

GÉPI ARATÁS: Egy hold

gabona aratása — ugyancsak 10 mázsás átlagtermés esetén — aratógéppel 126 forint Kéve összehordás 0,8 munkaegység, vagyis 32 forint. A cséplés 4,8 százalék, azaz 48 kilogramm búza, melynek értéke 108,20 forint, összesen: 260,20 forintba kerül egy kát. hold gabona gépi levágása;

Mindkét esetben hozzá hell azonban számítani még az alábbi költségeket: Egy kát. hold gabona cséplése 3 munkaegység, amelynek értéke

nálunk, a 40, forintos munkaegységet alapulvéve, 120 forintot jelent. Eszerint- ha kézzel aratnánk, a betakarítás költsége 544 forintot tenne ki kát. holdanként. Ha aratógéppel vágjuk a gabonát, az aratás és cséplés már valamivel kevesebb, mindössze 386 forintba kerül holdanként;

KOMBÁJN ARATÁS: Egy

kát. hold gabona kombájnaratása és cséplése 36-f-108 forint, összesen 144 forintba kerül. Hogy az összehasonlítás világosabb legyen, a kézi aratással szemben 400, aratógéppel való aratással szemben pedig kát. holdanként 242 forinttal kerül kevesebb a betakarítás, mert kombájnnal aratunk.

Mi az idén is kombájn-aratásra szerződtünk a gépállomással. A betakarítás nagy gondja ezzel sokkal könnyebbé vált számunkra. A Béke Tsz tagsága az elmúlt esztendők jó tapasztalatai alapján most is egyöntetűen kiáll a kombájn-aratág mellett. Javasoljuk, hogy más termelőszövetkezetek is vegyék fontolóra ezeket a körülményeket, s még idejében kössenek kombájnaratási szerződést. Érdekességként említjük meg, hogy a jászjákóhalmi egyéni parasztok is tanultak a jó példából. Már eddig 200 kát. hold gabona kombájnaratására szerződtek.

Sóspataki István, a jászjákóhalmi Béke Tsz elnöke

í

Ne csak a veszteséges vállalatokat adják a helyi tanács kezelésébe

Körülbelül ezekkel a szat (vakkal lehetne megszövegezni a gondolatot, amelyet Soós Pál elvtárssal, a Jászberényi Városi Tanács VB elnökével folytatott beszéiig'etés alapján megfogalmazjunlk; — A közelmúltban ugyanis több kisebb jászberényi vállalat került a helyi tanács kezelésébe, azzal a jelszóval, hogy helyileg sokjkal jobban tudják irányítani. •Ez kétségkívül így is van. 1955-ben a Jászberényi Vasipari Vállalat még 45—50 í százalékos tervteljesítéssel !dolgozott, a Patyolat Vállalatot pedig már előre évi >20—30.000 forintos veszteségére tervezték, körülbelül haísonló volt a helyzet a Jász(berényi Háziipari VálMatipál is,

' Mióta a Jászberényi Vájj-osi Tanács lett az említett (Üzemek gazdája, a Vasipari [Vállalat 1955-ben kétszer üvölt élüzem; Az Asztalosipari Vállalat is elnyerte ezt p kitüntetést; Az elmúlt éviben a négy vállalat közel 70

ezer forint tiszta nyereséggel működött. Ez év első negyedében az Asztalosipari Vállalat • kivételével nyereséges volt a többi jászberényi helyiipari válalat is/

A városi tanács vezetői ezefcután főképp azt nehezményezik, hogy a Megyei Tanács csak a veszteséggel működő, s meglehetősen elhanyagolt vállalatokat adta a helyi tanács kezelésébe; A sütőipari, a kiskereskedelmi és a vandéglátóipari vállalat, mely gazdaságilag jobb helyzetben van, továbbra is a megyéhez tartozik: Ráadásul a városi tanács kezelésében lévő helyiipairi vállalatok költségvBtésáleg továbbra is a Megyei Tanácshoz tartóénak, mintha Jászberényben nem is lennének hozzáértő, megbízható emberek. így a Legkisebb problémával is Szolnokra kell bejárni, s intézkedni: Ügy hisszük, ezen a helyzeten lehetne és kell is mielőbb változtatni;

Vasárnap falu-nap lesz Jászfelsőszentgyörgyön

Á Jászság falvaiban többesztendős szokás, hogy ilyenkor, aratás előtt néhány nappal gazdagyűlést tartanak, s itt beszélik meg a gabonabetakarítás tennivalóit: Jászfdsőszenibgyörgyön vasárnap rendezik meg a falunapot: A délelőtti gyűlésien Váczi Sándor országgyűlési képviselő mond beszédet:

Ez az esztendő sok gondot okozott a lakosságnak; A jó esők» ugyanis a falut egészen elkerülték, s a felsőszentgyörgyi földek eső nélkül maradtak.

A pár napos nagy meleg a kenyér és takarmánygabona terméskilátásokat is csökkentette; Annál jobb tett a szénatermés. Az eümúOit 10 esztendőben nem takarítottak be annyi rétiszénát és lucernát a szentgyörgyi határban, mimt az idén; Ehhez hozzájárult az is, hogy a Zagyva kiöntése most nem tett kárt a szántóföldeken;

— ka —

HÍREK s

barátaink életéből!

Megfilmesítik a. Kalevalát

A moszkvai filmstudósít hozzákezdett a híres karéi finn népi eposz, a „Kalevala megfilmmesítéséhez. A film készítésében finn szakembe rek is résztvesznek. A moszk vai forgatócsoport tagjai má elutaztak Finnországba, hogy ott helyszínen tanulmányok kai készüljenek a felvétele zésre.

Nusics művei szovjet színpadon

A Tyeatr című szovjet szín házi folyóirat megállapítás szerint Braniszlav Nusics, neves jugoszláv vígjátékír „Doktor úr” című színműv igen gyakran szerepel szov színházak műsorán. A dara bot egyidőben két moszkva színház is adja. Ezenkívü igen népszerűek Nusics má színművei is, mint például „Miniszternő ónagysága” az „Elhunyt”,

Két moszkvai könyvkiac vállalat nemrégiben két ki tetben adta ki Braniszlav Nu sics írásait orosz nyelven köztük az „ö életrajzot” hét vígjátékát.

Csőhajlítás — magasfrekvenciás hevítéssel

A belgorodi kazángyár cső üzemében magasfrekvenciával hevítő csőhajlító gépe helyeztek üzembe. A gépet a országos technológiai tervez intézet szerszámipari csoport jának rajzai alapján készí tették el.

Az uj technológia szerin a csöveket képlékeny állapot ban hajlítják. Nincs szüksé nagyméretű és drága bérén dezésre, sempedig arra, hog a hajlításnál a csöveket homokkal tömjék meg.

Kisméretű televizor

A leningrádi Kozickij-gyár bon elkészült az új kisméret televizor, a „Zarja” mintapéldánya, A „kisméretű” jelző csupán a készülékre vonatkozik, mert az ernyő elég nagy: 280x210 milliméter.

A doboz méreteinek csökkentése és az ernyő növelése érdekében a szabályozógom-', bokát a doboz oldalfalán he-' lyezték el.

A készülék mintapéldányát: már elfogadták, a rádió tech-: nikai üzemekben rövidesen: megkezdődik sorozatgyártá-\ suk. Az új kisméretű televi-', ziós vevőkészülék tömegesen ér, olcsón kerül az üzletekbe.1

Nappali fény — éjszaka [

Csehszlovákiában az Ostra-| va melletti Poruba városká-í ban különös világítóberende-í zés segítségével az éjszakát} nappallá varázsolják: az utcákat olyan neon-lámpák világítják meg, amelyek feleannyi villamosáramot fogyasztanak, mint a közönséges villanylámpák.

4 francia nemzetgyűlés elnökségének ülése

Párizs (MTI.) A francia nemzetgyűlés elnöksége kedden Bourges-Maunoury miniszterelnök jelenlétében ülést tartott a nemzetgyűlés további napirendjének meg-* , állapítására. Csütörtökig kisebb jelentőségű törvény javaslatok foglalkoztatják a nemzetgyűlést. Péntektől hétfőig a ^ nemzetgyűlés a kormány pénzügyi intézkedéseit fogja meg- *. vitatni. A miniszterelnök mielőbb meg akarja- szavaztatni a kormány adójavaslatait, azért — ami szokatlan a francia parlamenti életben — szombaton és vasárnap is ülése« zik a nemzetgyűlés.

A nemzetgyűlés elnökségében az MRP képviselői hangot adnak annak a kívánságuknak, hogy a nemzet- ; gyűlés mihamarabb ratifikálja az „európai egyezménye- é két”. Az európai közös piac és az euratom-egyezmények ; vitája előreláthatólag július 2-án kezdődik.

Bruyneel független képviselő a „felforgató cselek- < mények elleni és a demokratikus szabadságjogok védet- £ mét szolgáló” kommunistaelienes törvényjavaslatainak^ napirendre tűzését kérte. A kommunisták, haladók és szó- j cialisták szavazataival, a függetlenek, a köztársasági szó- j cialisták és a poujadeisták szavazatainak ellenében a nemzetgyűlós elnöksége nem adott helyt Bruyneel kérésének; T

A kedden délután összeült nemzetgyűlés 296 szava- ^ zattal 269 ellenében elfogadta az elnökség ülésén meghatá- J rozott napirendet.

HÍREK a tárgyalóteremből

~~ 1.

A fegyverneki üzérkedők i

Miklós István fegyverneki lakos hamis bejelentéssel félrevezette a hatóságot: Ügynevezett „termelési és értékesítési szakcsoport" működésére eszközölt ki engedélyt. Társul szervezte maga mellé Miklós Józsiéi, Bognár Károly, Rideg Pál és Tatár Károly ugyancsak fegyvernek lakosúikat; Miklós István és társai a termeléssel egyáltalán nem foglalkoztáik, tevékenységűik arra irányult, hogy sajátmaguk, s felhajtóik segítségével nagyobb mennyiségű borjút vásároljanak Fegyvernek, Szapárfalu, Örményes, Kenderes, Tiszabő, Tiszagyenda és Tiszaroff községekben; Majd

a borjakat levágva, Buda« pestre szállították és ott a Lehel-téri piacon magasabb haszonnal, kig-lként 28—30 forintos áron értékesítettéki Ezév január végétől március végéig terjedő időben ilyenmódon összesen 74 borjút é& sertést értékesítettek;

A törökszentmiklósd járásbíróság Miklós Istvánt 4 évS börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint 5 évi időtartamra eltiltotta állampolgári jogainál gyakorlásától, míg társadra 8 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetést és 300 forinttól 1000 forintig terjedő pénzbüntetést szabott ki;

I

Aki korán örült

A

A Szolnok megyei Bíróság Debreceni Lajos turkevei lakost, aki 1945 előtt 80 hold földön gazdálkodott, izgatás bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, és 3 évi időtartamra eltiltotta az állampolgári jogok gyakorlásától. Debreceni Lajos az ellenforradalom ideje alatt az utcán találkozott egy tsz elnökkel, aki valamikor nála dolgozott, mint arató; Debreceni a tsz elnököt meülbelötote, és a nála lévő görbebottal megfenyegette, s akt mondta: „Lejárt a kommu* ( nisták ideje, majd tudjuk mi, mit kell veletek csinálni, de mindenekelőtt veled szá■» maiak le:“ Az 1945; évben történt földosztás során a jelenlegi tsz einölk 7 hold földet kapott a Debreceni földjéből, valamint építőanyagot annak államosított, szétbontott házának anyagából, amelyből tanyát épített magának. , j

Ítélet többszöri lopásért

1 LAJOS BARÁTOMMAL a

fíyugati pályaudvaron hozott jössze a velétlen. Futva érkezett, hogy le ne késsen a vonatról. Haja csapzottan lógott a homlokába, az inge átízzadwa á testére tapadt. Arca plyam szenvedő kifejezést öltött, hogy láttára szó nélkül előhúztam, zsebpatikámat és nyújtottam felé egy Demalgon tablettát, amely szerintem a leghatásosabb gyógyszer a fejfájás enyhítésére. Barátom heves fejrázással utasította pissza a fájdalomcsillapítót.

Végigjártunk néhány kocsit, amikorra találtunk két szabad helyet. Fáradtan zötytyentünk le a padra. Lajos néhányszor végigtörölte izzadt homlokát és dohogva megszólalt:

— Hej, az az átkozott papucs!

. —■ Mi bajod van neked a papuccsal? Csak nem szorít? k— kérdem én kissé ironikusan.

1 Többszöri szünettel megszakított elbeszéléséből lassan kikerekedett az alábbi történet.

I — Látogatóban voltunk a minap. Az asszonyok behúzódtak a másik szobába, mi pedig kaszinót játszottunk Fülöppel. Közben óvatosan szopogattuk a fél liter bort jól felszódázva, hogy minél tovább tartson. Szerencséin volt a kártyában. Jó lapok voltak a kezemben s éppen

PIROS PLASZTIK PAPUCS

nwviV'rrrv’Tivn'TYvrrw’iywmvvrrtrwnvi'ivwiinvrviyvnrv

azon tűnődtem, hogyan vihetnem el úgy a „nagy kaszinót?’, hogy még táblát is írhassak, amikor feleségem egy pár papucsot lóbálva átviharzott a szomszéd szobából. „Id nézz, Lajos — zavart meg a játékban —, ha. legközelebb Pestre utazol és ha lesz időd, ilyen papucsot hozz nekem, mint amilyent Fülöp hozott Amáliának.” Azt a második „ha”-t már olyan hangsúllyal mondta, hogy kiérződött belőle a „kell”.

— No, Lajos, erre aztán igazán kell, hogy időt szakíts — gondoltam — és megnéztem jól az orrom alá tartott papucsot. Egyszerű piros plasztik papucs volt, az ára sem kibírhatatlan, csupán 50 forint.

— Óh, ilyen papuccsal Dunát rekesztenek Pesten — mondtam akkor mitsem sejtve. Még fölényeskedtem is:

— Akár száz párat is hozok, csak add ide a rávalót. ■— Feleségem kijelentette, hogy eggyel is megelégszik, csak pontosan 37-es számú legyen — válaszolt Lajos kissé gúnyosan.

Közben cigarettára gyújtottunk, majd Lajos tovább folytatta az elbeszélést.

— Reggel indultam a négyórás vonattal, hogy mielőbb

Pesten legyek. Lótottam-futottam egész nap. Félháromra járt már az idő. A hivatalos ügyek rendben, fel tehát a papucsvásárlásra — biztattam magam. Es ekkor kezdődött a kálváriám. Fölényes mosollyal állítottam be az egyik Váci utcai cipőboltba. De hamar lehervadt ajkamról a mosoly. Az üzletben a sok vásárló s az eladó is mind csupa nő volt. Hüh, micsoda meleg helyzet. El tudsz te ilyet képzelni? — kérdezte, dz válaszomat meg sem várva folytatta:

— Az a sok női szempár —* úgy éreztem — mind rám szegeződött. Volt közöttük kutató tekintet, volt jóindulatú, de volt olyan is, amelyre ha rágondolok, még most is borsódzik fi hátam.

VÉGRE MEGSZÁNT az egyik eladó és megkérdezte: mit óhajtok. Alig tudtam eldadogni vásárlási szándékom. Elküldött azzal, hogy majd a jöv~ héten nézzek be.

Mentem a követleező üzletbe. Itt is a jövő hétre ígérték c papucsot. Egyre fogyó reménnyel talpaltom végig a Kossuth Lajos utcán, a R®kóczi-úton, egyik üzletből ki, a másikba be. Az egyik üzletben líedvesen fogadtak s éppoly kedvesen el . is utasU

tottak, a másikból majdnem kirúgtak, amikor elmondtam kívánságomat. Megmásztam az egyik áruház harmadik emeletét is, amikorra megtudtam, hogy a cipőosztály a földszinten van, közvetlen a bejárat melled. A másik áruházban egy kedves öreg bácsi 37-es piros papucs helyett fekete, 40-est akart erőnek erejével rámlőcsölni.

Gyalogtúrám utolsó, ugyan csak eredménytelen szakasza a Nagykörút volt. Közben elfogyott agy doboz cigarettám, kiadós izomlázat szereztem, megizzadtam (mint a kutya), gyötört a szomjúság s most itt állok, illetve ülök papucs nélkül.

S mindezeken felül még az a vád Is vár otthon, hogy valamelyik sörözőben, vagy eszpresszóban töltöttem el az időt, ahelyett, hogy papucsot kerestem volna — fejezte belemondó hangon a történetet.

— Otthon, Szolnokon, is vari cipöbolt’. nem is egy, hanem legalább öt. Miért nem kerestek azokban papucsot? — kérdeztem naivan.

— Á, hova gondolsz, öregem — csattant fel Lajos. — Amilyet otthon kapnánk, fel sem húzná, a feleségem, mert nem olyan, mint az Amálkáé. Nem pesti piros plasztik papucs.

* Agár Péter

A szolnoki járásbíróság Tisza Sándor szolnoki lakos, volt csillés, büntetett előéletű vádlottat háromévi börtönbüntetésre ítélte, és 5 évre eltiltotta az állampolgári jogok gyakorlásától.

, A tényállás szerint január elején szülei albérlőjétől egy öltöny ruhát ellopott: Ezután bányába ment dolgozni, ahol február végén felvette három munkatársa fizetési előlegét, azoktól többezer forint értékű ruhaneműt lopott el a szekrény félfeszítése útján, majd három vidéki városban öt kerékpárt szintén ellopott.

Ugyancsak a szolnoki járásbíróság hozott ítéletet Ignác János szolnoki lakos, városi kertészeti segédmunkás, büntetett előéletű, valamint Kreicz Aramika törökszentmiklósi lakos, alkalmi munkás, büntetett előéletű vád4 lőtt ügyében. A vádlottak április végén elloptak magánosoktól udvarra kitett ruhákat, amelyeket a víztorony melletti parkban rejtettek eh Április 30-án éjjel — előzetes szemle után — feltörték egy magánszemély füstölőjét, onnan sonkát és szalonnát loptak el. Másik helyen egy lezárt fészert is feltörtek, de ott nem találtak semmit; A lopásokat Kreicz Aranka követte el, Ignácz János pedig a lopás ideje alatt az utcán őrködött;

Ignácz Jánost a bíróság 3 évi börtönbüntetésre, Kreicz Arankát két évi börtönbüntetésre ítélte, és mindkettőjüket 5 évig terjedő időre eltiltotta állampolgári joguk gyakorlásától.

Társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények

Ä Szolnoki Járásbíróság hozott ítéletet Mohi Lajos újszászi lakos ügyében. Mohi novemberben az újszászi iskolából egy írógépet, majd a szolnoki róm. kath. templomból szőnyegeket, oltárterítőket, gyertyatartókat, a szolnoki vártemplomból és az újvárosi templomból hasonló ingóságokat, a hazafias népfront irodájából és a szakszervezeti székházából ugyancsak szőnyegeket, a Zeneiskolából pedig egy szépművészeti asztalterítőt lopott. Végezetül rokona betegségére hivatkozva egy sértettől 500 forintot kicsalt. Mohi Lajost a bíróság egyévi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és egy évre eltiltotta állampolgári jogainak gyakorlásától;

A karcagi városi bíróság elítélte Lajter Gyula középparasztot, valamint Simon Imre foglakozásnélkülí karcagi lakost, részben társadalmi tulajdon, részben magánosok sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt.

Nevezettek a múlt cv novemberében a társadalmi tulajdont képező legelők szeléről kivágtak 13 elő fát, azt otthon eltüzelték, továbbá több mázsa takarmányrépát loptak a közös földekről, s azt állataikkal megetettek* Majd az egyik karcagi lakos tanyájáról 400 forint értékű ingóságot, 3 karcagi lakos tanyájáról pedig 8—900 forint értékű baromfit loptak.

A bíróság Lajter Gyulát egyévi, Simon Imrét 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte* ji