Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-02 / 128. szám
KŰLP iflUfHlBRfel KERESZTREJTVÉNY Szánd teáíy ajándékai Mesénk, fiogy untkor Szaud király Régin« hercegnőt, Habsburg Ottó feleségét fogadtat ajándékul adott neki egy tojásnagyságú gyémántot- Az arab uralkodó nem bánik ilyen fényűzően kevésbé fontos látogatóival, azonban mindnyájuknak olyan emléket ad, amelynek pénzértéke sohasem kevesebb 20 ezer franknál, Valójában ez az ára annak a svájci óratípttsnak, amelyet Ibn Szaud osztogatni szokott kihallgatásai vagy utazásai alkalmával. Az óratok belsejébe a király képe van belevésve. Ezzel a királyi jelzéssel az órák értéke a 150 000 frankot is eléri. Szaud király amerikai látogatása alatt sok ilyen órát osztott szét a steu ardok, soffórök, főpincérek és ama tisztviselők között, akik résztvettek a királyi látogatás megrendezésében. Az órákon kívül a király ajándékozott teveszőr-ruhákat (amilyeneket ő maga. is visel), díszes fegyvereket, sót készpénzborravalókat is. A vConstitution’’ nevű hajón, amely az jiralkodót az Egyesült Államokba vitte, a személyzet 20 000 dollár jutalmat kapott, a Waldorf-Astoria szálloda személyzete a király egynapi ott-tartózkodása után 1 000 dollárt. Egy washingtoni étteremben, ahol az arab küldöttség ötvenszemélyes ebédet adott, a 750 dolláros számlát 1 250 dollárra kerekítették ki és ezenkívül még két órát is letettek a tálcára. A legszebb ajándékok természetesen Eisenhower elnöknek és Dullesnek jutottak. ' Dulles csodaszép cizellált tőrt kapott, az elnök egy kardot, drágakővel kirakott aranytokban . Lehetséges, hogy Dulles S'megtartja magának a díszes i-tőrt, azonban az Ibn Szaud ; bőkezűsége által kitüntetett \többi diplomatának az aján- Udékokat át kell adnia a kül‘ ügyminisztériumnak. Egy [ amerikai törvény ugyanis | megtiltja a tisztviselőknek, l hogy a kongresszus külön- S engedélye nélkül bármit is L.elfogadjanak egy külföldi korhmánytóh Hz olasz textilipari dolgozók megvédik jogaikat MARIO CAUCIA a Novara tartományt tili pari szakszervezet titkára, az olasz Textilipari Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagja. Kétségtelen, bogy « felszabadulás óta ez az utóbbi 3— 4 esztendő volt a legnehezebb az olasz textilipari munkások számára. Az olasz textiliparnak régi hagyományai vannak; több mint egy évszázada annak, hogy elindult a kapitalista fejlődés utján. Több évtizeddel ezelőtt, az első világháborút megelőzően az ország egyik legfontosabb iparágává vált. Ez a szektor sokat vesztett már fontosságából, de csökkent műszaki kapacitásának kihasználása és az iparban foglalkoztatottak száma is. A textiliparban foglalkoztatottak száma több mint 100 ezerrel esett vissza, 1951-től napjainkig csupán a pamutiparban körülbelül 60 ezer munkást bocsátottak ei. Ezeket az elbocsátásokat nyomban a koreai konfiktus időszaka utáni súlyos válság okozta, de okai magában a textilipar struktúrájában s még inkább a kapitalista rendszer törvényeiben keresendők. Sok gyárat, ■ köztük sok fontos üzemet is bezártak. A textilipari munkások harca a kenyérért és jogaikért, megrázkódtatta egész országunkat. A munkások és a rr.unikásnök nem korlátozták harcukat csupán az általános sztrájkokra, amelyben mindannyian résztvettek — politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélül, — hanem a harc szélsőséges formáit is igénybevették, még a gyárakat is elfoglalták. A munkások sokszor elbarrikádozták magukat gyáraikban és napokon, éjszakákon ét a legnagyobb külső nyomás közepette is ellenálltak. Egyes esetekben a hatóságok erős rendőrkülönítményeket vettek igénybe, hogy eltávolítsák a sztrájkoló munkásokat, s a gyártulajdonosokat visszahelyezzék jogaikba. Ahol a vállalatokat a munkások megszállva tartották, csodálatraméltó szolidaritás lett úrrá a lakosság egész tömegén, megteremtve a •— szükséges lelkiállapotot, — hogy győzedelmeskedhessenek a tulajdonos és a hatóságok főlőtt Néhány nap alatt számos szolidaritási bizottság jött létre. Egyes esetekben ezeket a dicsőséges harcokat, — amelyekben nem csak a munkások vettek részt, hanem a környék egész lakossága is — sok gyár megnyitása követte. A textilipar Jelenleg tele van ellenmondással, s ezek közül kétségtelenül az a legsúlyosabb, hogy mind nagyobb az ellentét a termelés» ben alkalmazottak és maga a termelés között. S valóban, míg a termelés emelkedett, termelésben foglalkoztatottak száma tízezer számra csökkent, s ennek a jelenségnek az az oka. hogy a kapitalista fejlődés során az nj gépek és az nj termelési módszerek bevezetése, mint ismeretes a maximumra fokozza a mnnkaütemet. A Rossari-Tarzí művekben például, ahol fonódából. szövődéből és kikészítőből álló komplett gyártási ciklus van, a termelés megkétszereződött, de mind kevesebb munkást foglalkoztatnak. Azok a szövőnők, akik valamikor négy szövőgépen dolgoztak, ma 16, sőt 24 szövőgépen kénytelen dol1 2 3 4 5Y 6 A 7fc 80 w 1 i0r > fii 11 CBBB ■ ■■■ ■ ■■■ t E B mumm í y T 14 « i*: r V "K 2H5 :xs: 17 A : is 19 ■558 ■■■■ t ■«HM SS ■■■■ 2J ■ \ 22 ü ír 24r . gü 25. i?// y tó 83 27 53! ■■■■ ff 3&h /-j fj TÜ\ 31 \ Sí Ha »3a ■ B D n V Si. ff 33^ EfB SlHi iirü 3<Vt SS SS 37r •v 39 !Y\ 40 f §g 4i H T “F ö 0 a SS US üli ♦fi r' fi r 1 ^ 1«! r£ í. 49-e r Q rí ilp S2 f Q IS S*T n K T 1 r 5V Iá ..... 5Í) T T F [jf P m JL 7“ 1 5 ózni. nzciu» W'SJ szövőnő 80 méter szövetet gyártott naponta, de ma már 700 métert sző. Annak ellenére, hogy a munka i üteme valósággal kibírhatatlanná vált, a munkásnők kénytelenek a régi bérért dolgozni. Nekik semmi előnyük a- vállalat termelésének növe, kedéséből, sőt a tulajdono- i sok a munkanélküliség ré: mével mindig arra igyekez■ tek kötelezni a munkásnő-; • két,- hogy hang nélkül tűr-; jék a kapitalista világban • most mindenütt bevezetett > szuper-kizsákmányolási rend• szert. Az uj körülmények láttán • a számos szakszervezeti és 1 társadalmi egyesületben tö: mörült textilipari munkások ’ uj harci formába kezdtek. A ■ munkások ma életkörülményeik megjavításáért, a kl> semmizés megszüntetéséért, : a gyári szabadság utolsó for- máinak megszüntetése ellen- harcolnak. 8 Bizonyos múltbeli ténye> zőktől eltérően a jelenlegi harcnak nincs országos jellege, hanem helyi viszonylat, ban megy végbe, megküzdve- a tulajdonosokkal külön-külön mindegyik gyárban. A textilipari munkások most sincsenek egyedül harcukban, támogatja őket az egész lakosság. Harcuk beleágyazódik a többi olasz munkás harcának komplexumába, akik a textilesekhez hasonlóan az életkörülményeik megjavításával együtt követelik a jelenlegi politikai helyzet megváltoztatását, egy uj kormányt, amelyből ne rekesszék ki a baloldali elemeket, olyan kormányt, amely nagyobb mértékben veszi számításba a munkások követeléseit. (VÍZSZINTES: í 1. Szívesen hallgattuk őket. t (Beküldendő). 111. Bánkódott „falun", k X2 Tskcir í 13. Költő figyelmezteti. { 14. Török rang ékkel a vét gén. (15. Elegyít { 17. Vissza: keresztrejtvényt ben is van. 118. Fiatal magyar filmszínész í 20. A kívánság. ► 22. Kiborít költőiesen. 123. Mély hang. ► 25. Száva keverve (második ► kockába sz.) ► 26. Reményi Sándor monog► ramja. ► 27. Kapar. ► 29. Oda vissza AT. ► 31. Kicsinyítő képző. {32. Jack London regénye. — (Beküldendő). 34. G. K. I. 36. Az elektromos ellenállás fonetikusan. 37. Gondolatot jegyez. 38. K. S. M. 40. Híres mese alak. 42. A vízszintes 23. ► 44. Didergő (ék fel.) ? 45......... pár a matematiká• ban.. ; 46. Szabadban. ■ 47. Azonos mássalhangzó. ; 48. Étkezni hibásan. : 50. Texasi „szerszám" főne- I tikusan. 151. Névelős álló víz (ék fel., első betű A). 53. Névelővel küzdőtér. 55. Ilyen film is van. FÜGGŐLEGES: 2. Sürgős latinul. 3. Mérges gáz tárgyesete. 4. Egyes szám harmadik személy angolul. 5. N. F. E. 6. Oktat, tanít 7. Férfinév. 8. Orosz Ilona. 9. Vissza: repülőgép rész. 10. E. római öltözékek. 14. Ernest Hemingway Nó* bel-díjas regénye (11. kockába kettős betű.) 15. Kicsinyítő rag. 16. Helyhatározó rag. 19. Tárgy. 21. Oda-vissza —■ VA 23. íz. 24. Lök. (3. kockába kettős betű). 28. Állami bevétel. 30. Kopasz. 32. Tarka. 33. Veszteséged, névelővel. 35. Varjúhang. 39. Nem vad. 41. Ruhadarab. 43. A munkásosztály legna - gyobb gondolkodója. 44. Autóalkatrész. 48. Vércsatomája. 49. Mint a 41. függőleges. 52. Mássalhangzó kiejtve. 53. Nál-, nél, angolul. 54. G. E. • A helyes megfejtés beküldendő június 7-ig. A rejtvényfejtők között könyveket sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét június 9-i lapszámunkban közöljük. Infláció Latin-Amerikában Beküldendő: vízszintes 1, 32, függőleges 14. A Latin- Amerikai Gazdasági Bizottság gazdasági szemléje szerint 1956-ban mind Argentínát, mind Brazíliát továbbra is erősen sújtotta az infláció. Rio de Jane íróban 1956-ban 20 százalékkal és San Paoloban még ennél is nagyobb százalékkal „Igazságszolgáltatás“ Dél-Omerikában Április 25-én két — csupa fehérekből álló — délamerikai bíróság felmentett egy fehér fiatalembert, aki bevallotta. hogy megölt egy néger fiút, s halálra ítélt egy négert, mert belépett egy fehér házaspár lakásába; Texasban, a longviewi bíróság Peroy Ross 22 éves vádlott ügyét tárgyalta, aki elmondta: ő és társai egy ivászat után elhatározták, hogy portyára indulnak —„ez alatt , azt értjük, hogy négerekre , lövöldözünk1’, — Az ittas társaság golyózáporral árasztott el egy néger kávéházat s Percy Ross megölte a 13 éves John Reeoe nevű néger fiút. Ross védője így érvelt: Ezek a fiúk nem akartak i egyebet, mint kissé ráijeszteni a négerekre, hogy ne merjék többé gyerekeiket } a fehérekkel közös iskolába küldeni. 5 most ezért akarják megbüntetni őket? Rosst ugyan öt évi börtönre ítélték, de a büntetést felfüggesztették. Ross nevetve fiagyta el a bíróságot, > 6 ' HizaAMaef&n 1957. június 2. Birminghamban, Alabama államban, Charles Clarence Hamilton 25 éves néger ügyét tárgyalták: Hamiltont azzal vádolták, hogy behatolt egy fehér házaspár lakásába. Az ügyész azt állítatta: Hamilton bizonyára szexuális bűncselekményt akart elkövetni, tehát villamosszékbe kell ültetni, — Vagy talán arra akarnak várni, hogy szándékát megvalósíthassa, miélőtt a legsúlyosabb büntetést kiszabnák rá? — mondta az ügyész, — Hamiltont halálra ítélték. ______ Hz amerikai hadseregnek több mint másfélmillió tagja tartózkodik külföldön Mint a „New York Times” jelenti, az Egyesült Államok fegyveres erejének 1 128 578 tagja tartózkodik külföldön, közülük 731168 a szárazföldi és a légierő tagja, 394 410 pedig haditengerészeti támaszponton, vagy hajón tartózkodik. Ezenkívül, — írja a New York Times, — a hadügyminisztérium intézményeinek szolgálatában álló személyek közül 371.770-en, köztük 273.044 szerződéses alapon alkalmazott külföldi tartózkodik külföldön. emelkedett a megélhetési költségek jelzőszáma, Argentínában pedig 1955 és 1956 decembere között közel 17 százalékkal lett drágább a megélhetés. A szemle feltünteti, hogy Argentina ugyan 1956-ban el ért bizonyos gazdasági előrehaladást, nevezetesen a mezőgazdasági termelés és export talpraállítására hozott intézkedések következtében növekedett a bevetett földterületek nagysága, de az arkut strukturális válság sújtja és több évbe telik, amíg megbirkőzhatik a nehézségekkel, „még ha a legderülátóbban tekintenek is az átszervezési intézkedések hatása elé.” A brazíliai árucikkek export-kereslete 1956-ban igen változó volt. Jóval több kávét adtak el és az eladott kávé értéke 22 százalékkal múlTISZ AVIDÉK Hl Rejtvényszelvény írókról, műrészekről Sakkélet Vezetli DALKÓ n Nem bírta a konkurrencíát... * Az Egyesült Államokban ismét szétpattant egy szappanbuborék: pénzhiány miatt megszűnt „Az intellektuális szabadságért harcoló amerikaiak" nevű szovjet ellenes szervezet. Be kell vallanunk, ez a hír nem csal ki szemünkből keserű könnyeket. Nem siránkoztunk, nem szórtunk hamut a fejünkre miatta. Milyen örökséget hagytak hátra az ,intellektuális szabadság" védelmezői? Valószínűleg bizonyos „objektív értesüléseket” a luzsnyiki kerületben lakó tunguzok fegyveres felkeléséről, a szovjet iskolákban a tízosztályos oktatás kegyetlen és erőszakos beveztéséről, arról, hogy minden< rendőrt hídrogénbombával* látnak el, stb. Amikor a kasszában már’, nem maradt pénz, a szerve-] zet tagjai és tisztelői minden ■ felesleges hangoskodás nélkül> bezárták a boltot. Nem árve-] rezték el házaikat és vágyó-] nukat, nem adták el tönkre ment vállalatuk részvényeit, s! nem szerveztek jótékony adakozást és gyűjtést a szovjet-; ellenes rágalom nagy ügyére.! Nem, ezt nem tették meg!' Úgy látszik, józanul úgy vél-', ték, hogy az egyszerű ameri-< kai inkább ád egy dollárt az] elaggott Mars-lakók megse-> gítésére. mint az olyan kilátástalan vállalkozás céljaira.] mint a szovjet ellenes hajsza. W%. % m\ in í II«* s abcdefgh Bemutatunk egy szép feladványt a 65 éves Neukomm Gyulától, aki a magyar feladványszerzésnek világszerte Ismert alakja. Különösen a kényszertípusú kettes és segltőmattok szerzése körül alkotott maradandót. Versenybírói tevékenysége Is közismert. Fenti diagramm kényszertípusú kettes feladványt mutat be. ahol a — szabályoknak megfelelően — megfejtésben rejlő lehetőség nem tűr pontatlanságot. (Sötét kényszerűi állásában gyengítés előidézni; ami által világos a második lépésben mattot tud adni), A diagramm megfejtése L Pe* ! Figyeljük meg a gyaloglépések utáni mattok lehetőségeit ée összefüggéseit: A „d“- gyalog lépése, vagy azzal való ütés he* lyet ad a sötét királynak, mégis 1, ■ ■ d2-re 2, Vgl matt (sötét gyalog zár), továbbá l., > dc2-l q 2, Vc3 matt jön, 1,, ■ b2-te 2, B:d3 matt, 1.,, bc2-re 2, Vei matt következhet, de a több* sötét figurák kényszerlépései is matot hoznak, pl. 1, < i f4-re 2, Be4 matt, vagy 1,, > g4-re 2. Ff4 matt stb. Diagrammunk a feladványszerzés magasiskoláját tárja elénk. Igazi problémaszerű eszmét szabatos formában mutat be a jól összecslszolt, precizlóo műszer pontosságával „műkő« dő" feladvány) s Befejezés előtt a megyei bajnokság. Négy Játszma kivételével befejezettnek tekinthető az egyéni verseny, a hiányzó játszmák már nem befolyásolhatják az első két helyezés kérdését. Eddigi eredmény (zárjelben a lejátszott Játszmák száma): Nagy Lajos 7.5 pont (10-ből), Dobos D. 7 p, (10), Vannay 6.5 (10), Nagy László 5 (8), Garami 4 (9), Bessenyei 4 10), Székely S. 3.5 (9), Munkácsi 3.5 10), Toldi 2.5 (8), Ragó 1.5 (8), A bajnoki címet tehát Nagy Lajos a Szolnoki MTE versenyzője nyerte. Komoly, megfontolt és aktív játékvezetés szép eredményt hozott számára. A fiatal Dobos és Vannay eredménye is kitűnő. Szabályok értelmében az első két játékos jutott tovább, akik a július folyamán kezdődő országos elődöntőn fognak részt venni. * A dublini zónaversenyen jól szereplő Benkő Pál nk. mester továbbra is tartja II. helyét; — Pafhmann nagymester mögött. ta felül az 1955-ben eléri színvonalat A pamutexporl azonban volumentét illetőéi 18 százalékkal, értékét illető en pedig 33 százalékkal, i kakaó-export 6, illetve 1! százalékkal csökkent >— / szemle Brazília gazdasági éle tének egészéről megállapít ja azonban, hogy „az 1954- ben bevezetett erőteljes valu ta-reform” fő célkitűzései 1956-ban nagyjából és egészében megvalósították. Latin- Amerika gazdaság fejlődésének üteme 1956-bar lelassult, — hangsúlyozza e szemle — és így az egy főr< eső brutto jövedelem növekedése „átmenetileg szüne, telt." A brutto beruházások értéke azonban 1955-höz viszonyítva 6 százalékkal növekedett és a szemle szerint es a „kedvező jelenség a legfigyelemre méltóbb a múlt évben lezajlott fejlemények kö-TÍil »> ► A megyei egyéni bajnokságról {további Játszmát közlünk: { Philidori védelem ( Székely S, — Nagy Lajos i 1. 64 es, 2. HÍ3 a« (ú, IU Philit dóri védelem jellegzetes alaplé, pései) 3. d4 ed4, 4. H:d4 HÍ6, 5. r IibdS Fe7, 6. Fc4 0—«, 7. 0—0 b6, 4 8. HfS Fb7, 0. Bel Be8, 10. e5 ► de5, 11. B:e5 Fc5, 12. B:e8+ ► V:e8, 13. HÍ3 Hg4, 14. Hd4 Hf6, ( 15. Fe3 Hbd7, 16. c3 He5, 17. Fe2 {Bd8, 18. Vfl Heg4, 19. Fg4: H:g4, ► 20. Bel Ve5, 21. Hg3 h5, 22. H13 4 H:e3, 23. fe3 F:e3+, 24. Khl Vc5, ► 23. Hd4 F:d4, 26. cd4 V:d4, 27. 4 Ve2 h4, 28. Hi3 Vf4, 29. Ve7 ÍF:g2+ ! 30. K:g2 Bd2+, 31. Be2 J h3+ 1 32. K:h3 V:f5+, 33. Kg3 4Bd3+, 34. Be3 B:e3+, 35. V:e3 (Vg6+, 36. Kf2 Vf6+ világos íel- 4 adta. Sötét a Játszma végét szé- Epen vezettéj Feladvány Neukomm Gy-tól.